Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-10 / 35. szám
1961. február 10.. pcntek NÉPÚJSÁG / Ev elején — nagy feladatok előtt A KISZ Heves megyei Bizottsága a közelmúltban nagy fontosságú tanácskozást tartott arról, hogy a KJSZ-kong- resszus határozatainak, valamint a megyei küldöttértekezlet döntéseinek értelmében ez évben milyen feladatok Várnak a megye kiszistálra, fiataljaira. Akkor csak röviden tudtuk nyilvánosságra hozni e tennivalókat, s ezt a hiányt pótolva hnost részletesén foglalkozunk a fiatalok előtt álló aktuális feladatokkal. ★ 1. Milyen tennivalók várnak a fiatalokra a termelékenynél növelésében Y A második ötéves terv során, amelynek első esztendeiében járunk, igen nagy jelentő ségű feladat a munka termelékenységének növelése, bár ez nem egyedül a KISZ-szerve- zetek feladata, de szorosan együttműködve a gazdasági vezetéssel, társadalmi szervekkel, igen sokat tehetnek e feladat megoldásáért. Mi a helyzet jelenleg? Sajnos, azt kell megállapítani, hogy a fiatalok jó része nem ismeri a termelékenység növelésében reá váró feladatokat. Nem készítettek még megfelelő tervet e tennivalók végrehajtására, s ahol megkísérelték is papírra vetni elgondolásaikat, igen gyakran tévesen ítélték meg a munkák elvégzésének sorrendiét. Ebből adódik, hogy mindenekelőtt a VII. kongresszus ezzel kapcsolatos határozatát, s az ebből adódó feladatokat kell megismerni az üzemi fiataloknak. Ezután kerüljön sor az üzem speciális problémáinak, terveinek megismerésére. Ezeknek az ismereteknek birtokában készíthetik el a KISZ- szervezetek azokat a terveket, amelyekben pontosan meghatározzák mit tesznek e határozatok végrehajtásáért. Mit tehet a KISZ a termelékenység növekedéséért? Elsősorban itt a normaigazítás helyes végrehajtásáról kell szólni. A kiszistáknak minden fiatallal meg kell értetni a normarendezés szükséges és időszerű voltát. A kiszisták azzal segítenek legtöbbet e feladat végrehajtásában, ha gyakorlatilag bebizonyítják, hogy az új normát lehet teljesíteni, nagyobb bércsökkenés, hajsza nélkül, a gépek, a munkaidő jobb kihasználásával, jobb munkaszervezéssel. A KISZ-szervezetek egy részénél már az év első hónapjában igen hasznos és ötletes kezdeményezések születtek a tervek teljesítésére, a termelékenység növelésére. Lássunk csak néhányat bélőle. Petőfl- bánya kiszlstél megszervezték a példamutató KÍBZ-munka mozgalmat, «melynek egyik célja, hogy a lignit minél kevesebb meddővel kerüljön átadásra. A fiatalok kiszámították, hogyha tonnánként csak Öt kilogrammal csökkentik a meddő mennyiségét, úgy évente 2280 vagon lignitet nyernek és javul annak minősége is. A Szerszám- és Készülékgyár fiataljai védnökséget vállaltak a termelés és a termelékenység fölött, hogy még ebben az évben elnyerhessék az ifjúsági 'izem címet. Ezek a kezdeményezések azt mutatják, hogy egyes üzemekben a KtSZ-szervezet helyesen látja feladatát, felelősséget érez az ipar előtt álló nagy feladatok megoldáséban. Ezt mutatják azok a kezdeményezések Is, amelyeket a többi üzemekben tettek a fiatalok. A Gyöngyösi MÁV Ki- lérőgyártó Üzemi Vállalatnál, a jobb munkaszervezésre adtak ötleteket, a Budapesti Hajtóműgyár egri telepén, a kiszisták védnökséget vállaltak a gépek átcsoportosítása fölött és alaposan felkészültek e feladat megoldására. Es egy másik fontos tennivaló ... Nem lehet azt mondani, hogy nincs különösebb baj a fiatalok munkafegyelmével. A mutatkozó lazaságok károsan hatnak a termelékenység növelésére. Éppen azért nagyon komolyan kell továbbra Is törődni a munkafegyelem megszilárdításával, ha szükséges, alkalmazni a felelősségrevonást, de elsősorban arra kell törekedni, hogy olyan közszellem alakuljon ki a fiatalok / között, amelyben szégyen a lógás, amelyben mindenki kötelességének érzi a munkaidő lehető legjobb kihasználását. Az is ismert dolog, hogy megyénk üzemeiben a meglevő gépparkot nem használják ki megfelelően. Tapasztalható, hogy egyetlen intézkedéssel több mint száz százalékkal tudják helyenként növelni egy-egy gép teljesítményét. A Szerszám- és Készülékgyárban olyan gépek is akadnak, amelyen négy késsel lehetne dolgozni, mégis, mindössze egyet használnak belőle. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása fontos feladatként vár az üzemi fiatalokra ugyanügy, mint az anyaggal, szerszámmal való takarékoskodás, az újitás, ész- szerűsítés, amely eddig is nagy lehetőséget nyújtott a termelékenység növelésére. A megye üzemeiben mintegy ezer fiatal újító törekszik arra, hogy új szerkezetekkel, szerszámokkal, gépekkel tegye gazdaságosabbá, gyorsabbá a termelést. Ebben nagy segítséget nyújtanak majd a fiatal műszakiak tanácsai, amelyek most vannak alakulóban, s minden bizonnyal sikerrel töltik majd be fontos küldetésüket. Nem lehet dicséretként felfogni azt a megállapítást sem, amely a KISZ Megyeblzottsá- gának ülésén hamrzott el, miszerint az elmúlt évben mintha csökkent volna a fiatalok lelkesedése, részvétele a szocialista munkaversenyben. Ez nem elsősorban az üzemi fiatalok hibájának tudható be, mert a hiányos szervezés, az erőtlen felvilágosító munka, a verseny nyilvánosságának elhanyagolása mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok munkaversenye az elmúlt évben kevesebb eredményt hozott a korábbiaknál. A lehetőségek pedig nagyobbak voltak. Akár az exportra dolgozó üzemeket nézzük, mint az egri Finomsze- relvénygyár, a Hatvani Konzervgyár, akár a többi gyárak fiatalságát, egyaránt azt kell megállapítani, többet, tehettek volna azért, hogy a hároméves terv befejezése minél korábban és a tervezeten felül sikerüljön. A KISZ kongresszusa a fiatalok előtt álló feladatok közül első helyen említi a termelékenység növelését. Ez a tény és az, hogy az ipar termelésének- növelését nem a munkáslétszám emelésével, hanem a gépek jobb kihasználásával kell emelni, minden bizonnyal arra készteti a megye fiataljait, hogy az elmúlt évnél sikeresebben vegyék ki részüket e fontos tennivaló elvégzéséből. PRÓBA KÖZBEN YVYYVVYYYWVVYVVYYVyyVVVWwYy: D Gazdag program várja az egri Ady Endre hultűrolthon látogatóit Az egri kisipari termelőszövetkezetek Ady Endre Kultúr- otthona a hét minden napján Szovjet pedagógusok az egri l-es számú Általános Iskolában A napokban kedves vendégek látogattak az egri I-es számú Általános Iskolába. Szovjet pedagógusok jöttek Gorkijból és Moszkvából, s országjáró útjuk során jutottak el Egerbe. Különösen érdekesnek és újszerűnek találták az I-es iskola zenei tagozatának munkáját, szervezeti és tantervi felépítését. Mint mondották, ez magyar specialitás, mert náluk nincs Ilyen iskola, csak külön zeneiskolákban tanulnak a növendékek, rendes iskolai tanulmányaik mellett. Meglátogattak néhány órát, beszélgettek a tanulókkal, a pedagógusokkal, s alaposan tájékozódtak az iskola munkája felől. Este baráti beszélgetésre gyűltek össze a vendégek és az I-es iskola nevelőtestülete. Jelvények cseréltek gazdát, levelezőlapok és ajándékképek hátán sokasodtak a címek, a kezdődő szakmai és baráti kapcsolat első szálai. A jó hangulatban töltött este után a szovjet vendégek folytatták országjáró útjukat. (á) rendszeres, tervszerű szórakozási lehetőségeket teremt a látogatók számára. A kultúrotthon vezetősége az érdeklődők számára több szemináriumot szervezett, rendszeresen megtartja a színjátszók, a népi tánccsoport, az énekkar, a fúvószenekar próbáját. A gazdag programot havonta kétszer TIT-előadás színesíti. elvtárs. Kik a zenekar tagját — Szívesen sorolom, meri becsületesen dolgoznak, hát írja. Az újak: Ofinovics János, Mezei István, Szabó István, Pócs Ferenc, Varga Béla, Ráeg János, Mihala Mihály, BŐM Jáh nos, Dovicsin Pál. A régiek? Pribula László, GylmeH J6> zsef, Szabó János, Maruzs Ish ván, Palcsó Pál, Csatlós János, Slrokl József, Papp József, Tarjányi d. István, ifi. Pasitó István, Farkas Sándor és a kultúrotthon igazgatója, Gál Mihály. A beszélgetés után felhar-s sannak a „rezek” — próbál a fúvószenekar. Egy másik szobába kukkant-; va azt látjuk, hogy Gól Mihály most nem zenél, hanem fiatat lók veszik körül, s ő hevesen magyaráz valamit. — Bocsánat, a tánccsoporlot keressük — húznám be magam után az ajtót. — Tessék, ez az — hív visz-* sza az egyik fiatal. Őszintén szólva, azt hittem, valamiféle szemináriumra tévedtem be, mert a táncosokról feltételezi az ember, hogy táncolnak. — Nem, nem! — véli Gál Mihály —, először is meg kell beszélni, hogy ml a tánc mondanivalója, milyen jellegű ■ aztán próba közben is előfordul, hogy összeülünk itt, a jó melegen, hogy a közben észlelt hibákat megbeszéljük. De megtárgyaljuk ml azt is, ha nyilvános szereplésen valaki különösen jól, vagy különösen rosszul dolgozott. — Azért többet táncolunk, mint társalgunk — nevet vidáman a kultúrházi „mindenes”: Varga Béla. Hogy miért cA (üidökt'OÍ AZ ELMÚLT időkben lapunk igen sokat foglalkozott a fürdők ügyével, problémájával, de úgy látszik, még mindig nem eleget ahhoz, hogy ne volna ezzel kapcsolatban mondanivalónk. Most azonban nem a gőzfürdő rég elcsépelt, hétvégi túlzsúfoltságáról van szó, hiszen ez egyrészt szezonjellegű, másrészt pedig csak az egész fürdőkérdésnek, mint kérdés- komplexumnak megoldásával lesz megoldható. Még csak nem is a melegvíz medence „pixis” jellegének megszüntetéséről, illetve nagyobbításáról akarunk szólni. Dehogyis! Hanem mindenekelőtt azokról a szükséges és mulaszthatatlan tennivalókról, amelyek „addig is” Ötven tsz-ben végeznek önkSItségszámítást Heves megye termelőszövetkezeteiben is nagy gondot fordítanak a gazdaságos termelésre. A múlt esztendőkben csupán néhány termelőszövetkezet vezetősége figyelte, hogy egy-egy áruféleség előállítására mennyi munkaegységet fordítanak. Az így kapott adatok lényeges segítséget nyújtanak ahhoz, hogy gazdaságosabb módszerek alkalmazásával kevesebb munkaegység felhasználással többet tudjanak termelni. Az idén 50 termelőszövetkezet végez önköltségszámítást. 18 szántóföldi növényféle és tizenkétfajta állat, állati termék előállítását, termelését vizsgálják. A számításoknál a munkaegység fel- használását veszik alapul. könnyűszerrel megoldhatók. Távol áll tőlünk még csak a gondolata is annak, hogy illetékeseket zaklatnánk, vagy akár csak sürgetnénk is, hogy ezt, vagy azt 9 kívánságot, korszerűsítést sürgősen hajtsák végre akkor, amikor tudatában vagyunk annak, hogy majd szépen, sorjában, az ötéves terv során elrendeződik a fürdők sorsa is. Valószínű az is, hogy ez alatt az idő alatt az SZTK átveszi majd a gyógyfürdőt. Természetesen érthető, ha ilyen körülmények között a fürdő igazgatósága már nem szándékszik kisebb-nagyobb felújításokat egy átvétel előtt álló fürdőüzembe beinvesztálni. és az Is érthető, ha az SZTK még nem tesz semmit ebben az irányban, mert még nem vette át a fürdőt. A HIBA azonban, ott van, hogy ennek a felemás, „se kint — se bent” állapotnak a fürdő- ző közönség látja kárát. Hogy csak a legkirívóbb esetet említsük: újabban csak egy fél lepedőt borítanak az ember vizes testére. De az még csak hagyján, hogy rövid a lepedő, de olyan nedves és hideg, hogy nem tudja az ember, hogy a lepedő vége után kapjon-e, vagy számba vegye, hogy most mit érez? Mit érez? De mit gondol, és mit mond?! Vagy beszéljünk talán arról, hogy a mellékhelyiségben évek óta hiányzik egy lábrács? Szlovákiában egész sor városban jártam, ahol egyéb lehetőség híjával a patak vizét fogták fel és megfelelő szűrés és más, egészségügyi szempontból való tisztítás után strandolásra hasznosították, arról nem is szólva, hogy jól jövedelmező strandot építettek ki körülötte. Természetesen a kádfürdők vizét is innen nyerik; Az egri gyógyfürdőknél most arról van szó, hogy ahol ilyen kitűnő természetes gyógyvízadottság van, ott miért nem lehet azokat a vízgyógy-eljárá- sokat bevezetni, amelyek egészségi szempontból nemcsak mindenütt — ahol gyógy- víz-fürdőztetéssel foglalkoznak, még a vízszegény helyeken is — Ismertek és beváltak, hanem a fürdőzők és az egészségük helyreállítását keresők kedvelik és azt meg is fizetik. Mi akadálya van például annak, hogy a fürdő bevezesse a fenyő-, kén- és a „B” vitamin-fürdők alkalmazását? Hiszen ez nem jelent semmiféle különösebb beruházást, csak inkább propagálását az ilyen fürdők létezésének és azt, hogy » Tapsorkán, újrázás, kipirult arcok — ez a siker a színpad sikere. Am, amíg egy művészeti csoport idáig eljut, nagyon sok munkára, vesződség- te van szükség. A recski kultúrotthon csoportjait most nem a színpadon akartuk látni, hanem az öltözőben, a próbahelyiségben beszélgettünk velük. Néhány hókeres”, az ma már nem így ven, sőt nemcsak négy, de ösz- szesen tíz hangszer talált új, fiatal gazdát, s ezek a fiatalok a mi kezünkből, az öregektől tanulják meg a zenélést, hogy most kibővíthessék a zenekart, aztán majd kivegyék kezünkből a fiatal tüdőt kívánó hangszereket — számol be Paskó István az azóta eltelt időkről. — Beneveztek-e a seregszemlére? — Most már mindenhez van kedvem, mert látom, hogy nemhiába dolgozom. A fiatalok megértették a bányászzenekar Jelentőségét. Megértették, hogy a zenélés nemcsak mások szórakoztatása, hanem elsősorban saját magunk művelése. Nincs is rájuk panasz, szorgalmasak, igyekvők. S hogy akkori másik panaszomra is visszatérjek, eddig négyszáz forint tiszteletdíjat kaptam. Kénytelen vagyok megállítani Paskó Istvánt, az idős karmestert, hogy megkérdezzem tőié, mennyi időre kapta ezt a tiszteletdíjat? Kiderül, hogy június óta. Reméljük, ebben a gazdasági évben már számára is terveztek be havi tiszteletdíjat, mert a családos, kenyere javát megevett ember számára az anyagi sem lehet közömbös. Annál is inkább, mert tervei olyanok, hogy emberibben nem is gondolkodhat egy nyugalom felé haladó vezető. — Szeretnék a fiatalok közül kiválasztani egyet, akivel többet foglalkozom, s megtanítom a zenekarvezetés fortélyaira — mondja. — Mégis jobb lesz már az, ha egy-egy kivonulásnál fiatalember áll a zenekar élére, s nekem is megnyugtató az az érzés, hogy van aki felveszi utánam a pálcát. — Még egy kérdés, Paskó A legidősebb fúvós örömmel sorolja, hogy az utóbbi időben hány fiatal jött közéjük a zenekarba. „mindenes”? Mert ahol művészetről van szó, ott ő mindenütt megtalálható. — De azért legszívesebben , táncolok — vallja be, s máris1 indul a többiek után, hogy megtanuljon egy nehéz figurát. Varga Béla szorgalmasan tanul, mert nemcsak a táncot, de. a zenét is szereti. Világos ablakok a havat szitáló estében. S a világos ablakok mögött táncol, dalol, muzsikál a falu művészeteket szerető fiatalja, idősebbje. Szöveg: Ádám Éva v Foto: Kiss Béla a fürdőzők tudják is, hogy ezek használata mennyire hasznos. A LEGFONTOSABB persze az volna — és ezért messze vidékekről felkeresnék az egri fürdőket még télvíz idején is —, ha mielőbb megvalósítanék a keringési zavarokban szenvedők részére a szénsavas fürdőt. Ha többet nem is, de egyelőre legalább két káddal dolgozhatna ez a részleg, amit az érdeklődők számától függően, később bővíthetnének. Nagyon fontos volna még a mai korszerű fürdőknél az annyira használatos „skót zuhany”, amely, úgy tudjuk, a háború előtt már működött Is az egri fürdőkben, de az átalakítás során valamilyen oknál fogva megszüntették. A modern víz- gyógyászatban ma már ez nélkülözhetetlen gyógymód és amellett igen jó eredményeket érnek el vele idegpanaszoknál. Kissé talán túl messzire is mentün a hiányosságok felsorolásában de annyi bizonyos, hogy a felsorolt eszközök és gyógymódok bevezetése nemcsak a fürdőzők előnyére fog szolgálni, hanem öregbíteni fogja majd az egri gyógyfürdők már ez ideig is kiérdemelt jó hírnevét. Okos Miklós Végre köztünk vannak a fiatalok is — mondja mosolyogva Paskó István, a fúvószenekar karmestere. mában közöltük. Ogy látszik, azóta sok változás történt itt. Az akkor elkeseredett, panaszkodó ember helyett most mosolygós arcú, bizakodással és reménnyel teli karmestert találtunk. — Amit akkor mondtam, hogy „négy hangszer gazdát nappal ezelőtt felkerestük Paskó Istvánt, a recski fúvószenekar karmesterét és megkérdeztük tőle, miért nem hallunk a recski fúvósokról? Akkori fejtegetéseit, meglátásait, a zenekar körülményeit lapunk múlt évi, november 4-i száGál Mihály, a kultúrotthon Igazgatója, aki egyben a tánccsoport vezetője is, megbeszéli a fiatalokkal, hogy a műsorukra felvett táncnak mi a mondanivalója, a hogyan dolgozzák ki.
