Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-28 / 50. szám

NÉPÜJS AG 196L február 28., kedd lüüslr Hem Ismernek akadályt Begymozgató gépek gyalul­ják a földet, óriáskarmok mar­kolják a szenet. Ecséd és Szűcsi között tegnap még hegy ma- gaslott, de holnapra síkságot egyenget a gépet mozgató em­bert akarat. Azt tartja a mon­dás: á patak vize sohase foly­hat vissza. De a szűcsi X-es aknánál nem ismernek aka­dályt. A dombokon ötven cen­tis csövekben szivattyúk emelték át a vizet, s a szállító- szalagról ömlik a szén. A 18-as fronton megindult a termelés, és bőséges lesz — mondják a műszaki vezetők. Sós Erzsébet, Szűcsi, X-es akna. IVAN PETROVICS PAVLOV — EBBEN az évben Gyön­gyöshalászon a Kossuth Ter­melőszövetkezetben 50 holdon termelnek paradicsomot, tíz holdon dinnyét, 40 holdon borsót és ezenkívül öt hold területet tesznek öntözéses gazdálkodásra is alkalmassá. A megnövekedett kertészet­ből 700 ezer forint jövedelmet várnak az év végére. — MEGYÉNK termelőszö­vetkezeteinek tiszta vagyona a múlt év végére elérte a 310 millió forintot. A szövetkeze­tek fel ,nem osztható vagyona pedig 189 millió forintot tesz ki. — NAGY ÜTEMBEN halad az egri Petőfi utcában a 64 személyes csecsemőotthon építése. Az elmúlt héten állí­tották be a második emeleti ablakkereteket, s e - héten már a második emelet építé­séhez kezdtek hozzá a mun­kások. — A KISIPARI Termelő- szövetkezetek egri Ady Endre Kultúrotthonában szombaton este 8 órai kezdettel nagysza­bású ifjúsági farsangi bált rendezett a szövetkezeti bi­zottság és a ktsz-ek KISZ- szervezete. — NÉHÁNY NAPJA hoz­záfogtak a Dobó utca lebur- kolásához Egerben. Az el­1 múlt év utolsó hetében fek­tették itt le az új vízvezetéki csöveket, s akkor csak ideig lenesen takarták be földdel az ásító gödröket. Most újra lebetonozzák és aszfaltréteg­gel borítják be a felbontott útszelvényt. — A HEVES megyei MÉK Vállalat az elmúlt napokban 8 vagon étkezési burgonyát ex­portált a baráti Csehszlovák Szocialista Köztársaságba. — AZ EGRI Vendéglátó- Ipari Vállalat nemrég meg­tartott termelési tanácskozá­sán két főt terjesztettek fel a Belkereskedelem kiváló dol­gozója (jelvény), 23 dolgozót kiváló dolgozó jelvény illetve oklevél kitüntetésre. — NAGY *területeken tele­pítenek megyénk termelőszö­vetkezetei szőlőt és gyümöl­csöst az idén. A tervek sze­rint ez évben 700 holddal nö­vekszik a gyümölcsösök terü-< lete. — AZ EGERFARMOSI Rá­kóczi Termelőszövetkezetben a múlt évben saját erőből 112 ezer forintot fordítottak beru­házásra. Emellett 1147 000 forintot osztottak ki munka­egység-részesedés címén, ami 1700—1800 forint átlagos ha­vi keresetnek felel meg. — A MEZŐGAZDASÁGI könyvhónap keretében febru­ár 1-től a földművesszövetke­zetek . a Könyvterjesztő Vál­lalaton keresztül megyénkben 3 faluellátó könyvesboltban és 3 nyílt árusító könyvszáküz- Jetben biztosítják a falusi dol­gozók mezőgazdasági szak­könyvekkel való. ellátását. (Incédi Anna) TTuszonöt éve, 1936. febru­ár 27-én, örökre lezá­rult a haladó világ egyik leg­nagyobb gondolkodójának, a kísérleti orvosi élettan kima­gasló alakjának, a szovjet nép nagy fiának a szeme. Meghalt Ivan Petrovics Pavlov. Ügy hisszük, hogy ma már hazánkban is alig van olyan ember, aki ne hallott volna Pavlov nevéről, s valamit ne tudna Pavlov életművéről. Ha­lálának 25. évfordulóján mégis kötelességünknek tartjuk, hogy meghajtsuk előtte emlékezé­sünk zászlaját. Pavlov 1849. szeptember 14- én született Rjazanban. Nagy­apja paraszt, apja falusi pap volt. Ő maga életerős, egész­séges, életszomjazó ifjúvá ser­dült. A középiskola elvégzése után a rjazani papi szeminá­riumba iratkozott be, azonban az ő eszét és lelkét is hamaro­san elérik a kor forradalmi eszméi, otthagyja a papi pá­lyát, >s 21 éves korában beirat­kozik a szentpétervári egyetem természettudományi karára. Később az Orvossebészeti Aka­démián folytatja tanulmánya­it, ahol 1883-ban avatják or­vosdoktorrá. Tanulmányai köz­ben több évet tölt külföldön. Különösen a világhírű Heiden- hein (Boroszló) és Ludwig (Lipcse) intézeteiben tanul so­kat. Hazatérve, a híres orosz Botkin professzor tanársegéde lesz. 1891-ben kinevezik a Ka­tonaorvosi Akadémia profesz- szórónak, majd egy év múlva a Kísérleti Orvostani Intézet élettani osztályának vezetője lesz. Ekkor nyílik meg számá­ra az a lehetőség, hogy kivéte­les szervező képességével, ra­bulejtő egyéniségével, a kuta­táshoz szükséges nagyszerű adottságaival, gondolkodó zse nijével kialakítsa az intézet kutató kollektíváját, s létre­hozza az egész világon ismert „pavlovi iskolát". jl/I ilyen ember volt Pav- lov? Kiegyensúlyozott életű, egyszerű ember volt. Diákjai nagyon szerették. Elő­adásait, kísérleteit sokszor nyílt tapssal fogadták. Amikor a diákok 1905-ben, a reakciós tanárok miatt sztrájkba lép­tek, Pavlov a lakásán tartotta meg előadásait, hogy tanítvá­nyait így is segítse. — Nagyon szerette és nagyrabecsülte a testi munkát. 1935-ben a do- nyeczi bányászokhoz így ír: „Tisztelt bányászok! Egész éle­temben szerettem és szeretem most is a szellemi és a fizikai munkát, ez utóbbit talán még jobban. Különösen akkor vol­tam megelégedett, ha az utób­biba valamilyen jó elgondolást vittem bele, azaz egyesítettem a fejet a, kézzel. Önök most erre az útra léptek. Szívből kí­vánom, hogy továbbra is ezen az úton haladjanak. Egyedül ez az út biztosítja az emberi­ség boldogulását.” Pavlov egész életét a tudo­mánynak és forrón szeretett hazájának szentelte Bejárta a világ csaknem minden orszá­gát, de egyik sem csábította el. Nem lett kozmopolita, mint sok tudós és fennen hirdette: „A tudósnak kell, hogy hazája legyen!” Azonban Pavlov még a szovjethatalom legnehezebb műsora Egerben estje 7 órakor: DALOL A TAVASZ (Bianco-bérlet) Varaszón este 7 órakor: Kilóg a lóláb Abasáron (Honvédség): Különleges világnap éveiben is mindenben számít­hatott hazájának és vezetőinek bőséges támogatására. Neki nem kellett mostoha körülmé­nyek között élnie, mint pl. Ma­dame Curie-nek, vagy Pasteur­nek. Pavlov tudományos munkás­ságára a gondolatok rendkívü­li gazdagsága, sokoldalúsága és mindenekfölött valamennyi tudományos eredmény kísérle­ti megalapozottsága jellemző. A magyarázat, mint mondotta, a tudománynak csak eszköze. A tudományt a megfigyelés és a kísérlet viszi előre. Intézeté­nek tornyára is ezt íratta fel: „Megfigyelés és ismét megfi­gyelés.” A/J unkásságának . kezdetén iu a szív centrifugális ide­geivel, majd később az emész­téssel és a nyálelválasztással foglalkozik. Páratlan sebészi készséggel olyan eljárásokat dolgozott ki (Pavlov-f. kisgyo- mor, sipolyok), melyek segítsé­gével az emésztőszervek mű­ködését természetes viszonyok közepette, az egész szervezettel szoros kapcsolatban vizsgál­hatta. Munkája eredményei­nek igen nagy visszhangja tá­madt az egész világon, külö­nösen azért, mert fel tudták ázdkat használni a gyomorbe­tegek eredményes gyógyításá­hoz. Könyvét több nyelvre le­fordították s 1904-ben elnyer­te a legnagyobb tudományos kitüntetést — a Nobel-díjat. Az emésztéssel kapcsolatos kísérletei folyamán újból és újból azt tapasztalta, hogy nemcsak a táplálék beadása, hanem már a táplálék felmu­tatása is megindítja az állatok nyálfolyását. Ezt a jelenséget már régebben is ismerték, azonban helytelenül magya­rázták. Misztikusan értelmez­ve, a pszichikus jelenségek kö­zé sorolták. Pavlov, akit az objektív lélektan megalkotá- sának az eszméje is vezetett, úgy tette fel a kérdést, hogy mi az összefüggés a szervek működése és az idegrendszer között? Pavlov szerint a táp­lálék meglátására, az étel­edény csörömpölésére, az étel szagára, stb. meginduló nyál­folyás az állattal veleszületett szopási, szemhéjzárási, védeke­zési reflexekkel megegyező folyamat. Azonban az a lénye­ges különbség, hogy az étel fel­mutatására meginduló nyálfo­lyási reflexek nem születnek az állattal, hanem az élet fo­lyamán, a tapasztalat eredmé­nyeként jöttek létre. Az állat mindig úgy tapasztalta, hogy az étel felmutatása után enni kap. Ez a reflex tehát az étel felmutatásához, az edények csörömpöléséhez van kötve. Bizonyos feltételektől függ. Ezért Pavlov az élet folyamán kialakult, feltételhez kötött ideiglenes idegrendszeri kap­csolatokat elnevezte feltételes reflexeknek. A feltételes ref­lexekről kimutatta, hogy az állat ezeken keresztül alkal­mazkodik a környezet változó körülményeihez. Ezek az állat fennmaradását biztosító leg­magasabb fokú idegfolyama­tok, melyek az agykéregben mennek végbe. Cokan, akik nem ismerik ^ Pavlov munkásságának lényegét, úgy tudják, hogy Pavlov legnagyobb érdeme az élettan számára az, hogy „meg­alkotta a feltételes reflexeket.” Pavlovnak és munkatársainak azonban nem a feltételes ref­lexek puszta kialakítása volt a célja. A feltételes reflexfo­lyamatokat jól ismerték már Pavlov előtt is. Grisinger, Hux­ley, Szecsenov sem tartották már valami misztikus lelki je­lenségnek a kísérleti állatok feltéflles nyálelválasztását. Sőt úgy vélték, hogy a lelki je­lenségeket is vissza lehet ve­zetni reflexfolyamatokra. Pav­lov elévülhetetlen tudományos érdeme abban van, hogy a feltételes reflexeket módszer­ként használta fel a magasabb idegműködés vizsgálatához. A feltételes reflexekkel fel­állította az agykérgi folya­matok mértékegységét, ame­lyet a kísérletező előidézhet, befolyásolhat és kísérleti kö­rülmények között megfigyel­het. A feltételes reflexek ilyen zseniális szemléletével, tulaj­donba vették az idegrendszer kutatói azt a kulcsol, amellyel a legkomplikáltabb élettevé­kenységek, az agykéreg életfo­lyamatai objektíve feltárha­tók. A feltételes reflexek mód­szerével beigazolódott, hogy minden idegrendszeri folya­mat — a lelki folyamatok is — reflexek. Vagyis olyan je­lenségek, amelyek az ideg- rendszert alkotó idegsejtek­hez, azaz anyagi részecskék­hez vannak kötve: Az ideg- rendszer a külső és belső ingerek által kiváltott jelzé­sekre mindig valamilyen ref­lexfolyamattal reagál s így az egész szervezet működését irányítja, szabályozza, coordi- nálja. Azt a tant, amely ’Pav­lovnak és munkatársainak a kutatásai nyomán kialakult és az élettan uralkodó szemléle­tévé vált — nervizmusnak ne­vezzük. üaplov munkásságát is- meri az egész tudomá­nyos világ. Persze, Pavlov ha­lála óta a kutatási eszközök és módszerek tökéletesedtek. A mai időkben főképpen elektromos Vizsgáló módszere­ket dolgoztak ki a több milli­árd idegsejtből felépült agy­kéreg vizsgálatára. Az elekt- rofizikai módszerekkel és a feltételes reflexekkel elért eredmények egybehangzóak. A modem ideganatómia és idegélettan eredményei telje­sen igazolják Pavlov zseniális meglátásait. Pavlov indította el tehát az idegrendszeri ku­tatásokat arra az objektív út­ra, amelynek a végén ezt ír­hatja le majd önmagáról a kutató, vizsgálódó, kísérletező emberi agy; hogy: „Megismer­tem önmagam!’: Dr. Bende Sándor, a TIT tagja. 10. évvel ezelőtt, 1951. február 28-án halt meg VSZEVOLQD VIS- NYEVSZKIJ szovjet író. A kétsze­res Lenin-díjas művész drámái Optimista tragédia, Felejthetetlen 1919) ? mély átéléssel és művészi formában a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalmat — amelyben szerzőjük is részt vett, Pétervárott — ábrázolják. 95 évvel ezelőtt, 1866-ban e napon halt meg GAÁL JÓZSEF író. Szir- may Ilona című regénye az első magyar regények egyike. 1838-ban került színre A peleskei nótárius című darabja, s a Gvadányi által megteremtett falusi jegyző alakja és mondanivalója ma is üdén hat. 95 évvel ezelőtt^ 1866-ban-e napon született SZOMAHÁZY IST­VÁN író. Népszerű tárcái, érdekes meseszöyésű, ötletes elbeszé­lései a napilapokban közkedveltek voltak. A segédjuhász című bohózata az első magyar kabarédarab. 45 évvel ezelőtt, 1916-ban e napon halt meg HENRY JAMES amerikai író.^ Újságíróként kezdte, de fiatalon áttelepedett Ang­liába, így művei inkább európaiak. Kora életformáját boncol­gató, majd jellegzetes angol tárgyú művei mély pszichológiai elemzéssel ábrázolják a múlt századvégi Európa, sok tekintetben még félfeudális viszonyait (Európaiak, Egy hölgy arcképe, A kö­vet.) Melyek a „legtöbbet fecsegő* országok f VSZEVOLOD VISNYEVSZXIJ Egy amerikai telefon és táv­iró vállalat brosúrát adott ki, amelyből többek között az is kiderül, hogy a világon e pil­lanatban 133 600 000 telefon­előfizető van, vagyis 9 millió­val több, mint az előző évben. A lakosság számához viszo­nyítva az Egyesült Államok­ban van a legtöbb: 100 ember' közül 40-nek, összesen 71 mil­lió állampolgárnak van tele­fonja. Második helyen áll Svédország 2,6 millió előfize­tővel, a harmadik helyen Svájc 1,5 millió előfizetővel. A lakosság számához képest a legkevesebb teíefonelőfizetö Brazíliában van. A brosúra szerint nem azok az országok „a legfecsegőb- bek”, ahol a legtöbb a telefon­előfizető. Ezt a rekordot külö­nös módon Kanada és Iziand tartja. Tavaly egy kanadai előfizető átlag 530, egy izlandi pedig 508 hívást eszközölt. — Mit csinálnál, ha annyi pénzed volna, mint Rocke­fellernek? — Én inkább arra vagyok kíváncsi, mit csinálna Rockefeller, ha annyi pénze volna, mint nekem? HORVÁTH JÓZSEF: EGRI VÖRÖS CSILLAG Próbaút EGRI BRÖDY öngól GYÖNGYÖSI PUSKIN Szökés a szigetről GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Sevillai borbély HATVANI VÖRÖS CSILLAG Magasabb elv HATVANI KOSSUTH Ilyen nagy szerelem HEVES Találkozás az ördöggel petervasara Egy tiszta szerelem töilónete FÜZESABONY A barlang titka Felpéczy most már letette a kártyát, nem tudta abbahagy­ni a magyarázatát: — Látja, uram, ezt törte össze ez az új rendszer. Ma­gának hátalmas vagyona van, de ez mégsem tőke, nem enge­dik, hogy tőkévé legyen, s ahelyett, hogy folyton kettőz­né önmagát, csak morzsákkal fizet valamit. Ahhoz, hogy an­nak rendje-módja szerint meg­élhessen, a tőkét kell fogyasz­tania. Holott a szaporulat mor­zsáiból is különbül élhetne, ha, ismétlem, ha nem tépte volna ki szár­nyainkat a szo­cializmus. Szerencsést könnyű szédü­lés kerülgette. Akkor hát ez a rendszer... el­lene dolgozik? Milyen bor­zasztó, kínzó ez a kettős élet. A nap egyik felé­ben építeni a szocializmust, a másik felében azon kesereg­ni, hogy a szo­cializmus nya­kát szegi a fel­törekvésnek. Hogyan is ci­pelhetné ezt a úgy egy gyomrot kell megtol- kettős terhet ugyanaz az em- tenie és egy testet ruháznia, *ber? mint egy tanyasi béresnek? Felpéczy lehalkította a Hát ezért... hangját: (Folytatjuk.) .(50.) Felpéczy arcára leírhatatlan gőg telepedett s minél jobban belemelegedett a beszédbe, annál átszellemültebben szó­nokolt: — Függetlenség? Az relatív dolog, Szerencsés úr. Van mit ennem? Van egy kis vityillóm? Megengedhetek magamnak egyet s mást? Megvan a ké­nyelmem? Ettől én még függő helyzetben vagyok, uram. Függök mindenkitől, akinek több van az enyémnél! Ha én azon az alapon élek s gondol­kodom, amit maga itt megje­lölt, egyszer csak azon veszem észre magamat, hogy odavan a függet­lenségem. Valaki, aki nem így gondolkodik, hanem mindig erősebb, hatalmasabb akar lenni, szemet vet az én va- gyonomra, és él is veszi. Ak­kor aztán mi lesz? Nem, uram, mindig csak félfelél Mindig erősebbé válni, mindig gazda­gabbá, hatalmasabbá, hatal­masabbá, mert csak ez nyújt biztonságot az erősebbek el­len. Ezért küzdeni kell, küz­deni szenvedéllyel, alkuvás nélkül és könyörtelenül. Igen, a szentimentalizmus okvetle­nül elgáncsolja az embert. Például nem kell más, csak elkezdjen érzelgősködni a sze- génysorsúak gondjain, ‘ bajain, máris megtörik a felfelé íve­lés merész lendülete, s akkor megtorpan, ha pedig megtor­pan, felfalják a célratörőbbek. Szerencsés ámúlva hallgatta a felhevült embert. Most nyert először bepillantást egy olyan világ törvényeibe, amelyet ed­dig voltaképpen nem ismert. Sohasem tudta megérteni, mi­ért nem fér a bőrében a gaz­dag ember, miért harácsol még többet, s miért elégedet­len a milliomos, akinek épp-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents