Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-28 / 50. szám
J 061. február 28., kedd NGPOJSAQ 5 Amíg a vonat elindul... — VISZONTLÁTÁSRA, és jó utat — mondta búcsúzáskör Dobó Miklós és kezet fogott velem. Kikísért a kapuba, majd elmagyarázta még, hogy merre menjek, amerre közelebb az út a vasútállomáshoz. — Ha kilép, itt ezen az egyenes úton, akkor még idejében odaér — magyarázta, s gyors lépésekkel besietett a lakásba. Elindultam hát egyedül. Sötét volt, csend, csak itt-ott ugattak meg szokás szerint az egerfarmosi kutyák. Az úton, mint refrén, állandóan visszatért a fülembe Dobó Miklós szava: — Cseléd voltam! Cseléd voltam! Míg mentem, kitárult előttem egy élet, minden bajával és örömével. Emberi sors, tele szenvedésekkel, küzdelmekkel, átvirrasztott, átdolgozott éjszakákkal. Egy ember élete, sorsa annyi emberi sors közül. Mint mozivásznon az események, — úgy pörögtek előttem az évek az ember szavai nyomán. Dobó Miklós most 51 éves. Haját a gond megszórta ezüsttel, de arcát is árnyékolja már néhány szarkaláb. Feltűnő, hogy nem visel bajuszt, mintha ezzel is fiatalítani akarná magát. — Legalább most lennék fiatal, amikor jól megy minden — emlékszem vissza elgondolkodtató szavaira, ahogy ott ült, ingre vetkőzve, a lócán és szemem közé nézett. — Most legalább megbecsülik az embert, megfizetik munkáját, elismerik tevékenységét, s orvosolják panaszát. SZÉP SZAVAK EZEK. Mérlegelése a múltnak, mérlegelése a jelennek. Egy gyökeresen megváltozott paraszti élet valóságát tükrözi a gondolat. Ki is tudná jobban lemérni parasztságunk jelenlegi életét, mint maga a paraszt, aki gyermekkorát, fiatalságát, legényéletét töltötte el cselédségben, urasági intézők, botosispánok, végrehajtók, csendőrök felügyelete alatt. Csak az a paraszt, aki végigszenvedte az elmúlt társadalmi rend minden nyomorúságát, minden kizsákmányolását. Nos, ilyen ember volt Dobó Miklós is. Az apja is cseléd volt, ő is, 10 évig egyfolytában^ vitéz Oláh Gyula 1300 holdas uradalmában, itt, az egerfarmosi határban, öten voltak testvérek, s amikor elérték a 12 éves kort, apjuk a nyomorúságtól vezérelve, őket is beajánlotta a „méltóságos- nak”. — Véreim ezek, méltóságos úr. Dolgosak, szorgalmasak, engedelmesek. Kevéssel is beérik és nem feleselnek vissza... így került munkába Dobó Miklós. Gyermek létére a tyúkokkal kelt, de legtöbbször az első kakaskukorékolás már a mezőn találta őket. Kapált, kaszált, robotolt, naphosszat engedelmesen, társaival, csak belül égett benne a gyűlölet az ezerholdasak iránt. öt év múlva otthagyta az apja-instáita állást, és elszegődött Veszprém megyébe, hathónapos summásnak, majd a következő években Somogy, Fejér, Tolna megyéket járta végig, kaszával, kapával. Magam előtt látom, hogy legkisebb gyermekére pillantva, elmosolyogja magát. S a mosoly mögött elillan a visz- szaemlékezés szülte fájdalom, s öröm sugárzik arcán, hogy a gyerekeknek már sokkal jobb, hiszen a nagyobbja állásban van, szépen «-keresnek, jól élnek, s a legkisebbnek sem lesz már annyi gondja, mint idősebb testvéreinek volt. — Hazajön a férjem tegnap este, hóna alatt egy papírtekerccsel, és azt mondja — meséli a felesége —: Anyjuk, konyhabútort kapsz ajándékba tőlem, ihon a rajz is, már hozzá kezdett az' asztalos... Hát, bizony, ezt is most kell megérnem, öregasszony létemre, hogy a termelőszövetkezetben végzett munkája után vesz nekem egy konyhabútort... Sok üveg lesz benne, egészen városias, modern... DOBÖ MIKLÓS most termelőszövetkezeti tag. Az egerfarmosi Űj Barázda Termelő- szövetkezet legjobb, legszorgalmasabb embere. Állatgondozó: reggel megy, este jön a munkából. Ám, annak is külön története van, hogyan lett ő szövetkezeti tag. A felszabadulás után a falu gulyáját őrizte három évig, s gazdálkodott az ö! hold földön, amit az államtól kapott földosztáskor. Ekkor fordult az ő élete is jobbra, mint hozzá hasonló annyi nincstelen, szegénysorsú családé. 1952-ben lépett a közös gazdálkodás útjára, elsők között volt, akik a termelőszövetkezetet megalapították. Az ellenforradalom alatt feloszlott a szövetkezet, de két év múlva ismét belépett, azóta itt dolgozik a szövetkezetben, munkáját siker koronázza. Megbecsülik, segítik elképzeléseinek imegvalósítását és ő elégedett keresetével, s a termelő- szövetkezettel. Zárszámadáskor 849 munkaegysége után 50 304 forintot illetve ennek megfelelően kapott pénz- és terményrészedést. Tíz állatot gondozott: etette itatta, fejte, s a, 17 éves Imre fia segítségével ilyen jövedelemre tettek szert. Csak kukoricából 40 mázsát kapott és a háztájin is 40 mázsa termett Tehát ezért elégedett — tűnődöm magamban. — Ebből a iövedelemből telik a konyhabútorra, a gyereknek ruhára, ebből telik mindenre. — Hamarosan levágjuk a harmadik hízót is — kacsint rám huncutkásan, és megelégedetten mosolygott. — Jöjjön el, meghívom disznótoros vacsorára. A vonat füttye hasít bele gondolataimba, a csendbe, a sötétségbe, a Debrecen felől érkező személyvonaté, ELINDULOK HAZAFELÉ de Dobó Miklós szavaira, életére még sokáig visszaemlékezem. Fazekas István Továbbra is lesz kalauz az egri autóbuszokon A Népújság január 7-i számában hírt adtunk arról, hogy a 32-es Autóközlekedési Vállalat állandóan tökéletesíti és fejleszti az egri helyi autó- buszjáratokat. Félreértésekre adott alkalmat, ezért közöljük, hogy csak a főútvonalakon és csak csúcsforgalmi időszakokban indítják félóránként a járatokat. A kalauz nélküli autóbuszközlekedést egyelőre nem vezetik be. Nem azért, mintha nem bíznának az emberek becsületességében, hogy a megfelelő díjat a perselybe bedobják, de egyes járatokon, például a gépállomástól a Berváig — a távolságtól függően — több díjtétel van. Hogy melyik mennyi, azt mindenki nem tudhatja. Nem lehet egységesíteni a díjtételt és nem lehet átszállókkal megoldani a közlekedést, mert ez nem szolgálná az utazók kényelmét. Tehát továbbra is kalauzok adják a jegyet az egri utazóknak. Az ő kérésük az, hogy az utasok készítsék elő a viteldíjat, hogy ne legyen torlódás a felszállásnál. Ez is egyik előfeltétele annak, hogy gyors és pontos legyen az egri helyijárat. Felvétel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára A Színház- és Filmművészeti Főiskola igazgatósága az 1961/62. tanulmányi évre felvételt hirdet a színház, színházi rendező és filmoperatőr tanszakokra. Felvételre érettségi bizonyítvánnyal lehet jelentkezni. Korhatár a színészeknél 17*—22, a többi tanszakon 18— 25 év. A felvételi kérvényeket a saját és szülei adatait tartalmazó életrajzon kívül, az igazoló iratokkal (vagyoni és kereseti kimutatás, az iskola vagy a munkahely ajánlása), 1961. március 15-ig kell beküldeni az igazgatósághoz (Budapest, VIII., Vas utca 2/c.) A határidőn túl érkező kérvényeket az igazgatóság nem veszi figyelembe. (MTI) — EGERBOCSON, a Szabadság Termelőszövetkezetben az idén 50 férőhelyes növendékistállót és 30 vagonos magtárt építenek, 525 ezer forint állami támogatás mellett. ( Egyre jobban nem tetszik nekem ez a j dolog. Olvasom, hogy például Franciaországban a folyóiratok fele nők számára készül, sőt, speciális női sajtóügynöksége - I két terveznek felállítani. Becsületszavamra, nincs semmi kifogásom a női egyenjogúság ellen, de azért titkon félek és remegek. Mi lesz ebből, ha ez igy megy tovább? Újság asszonyoknak, de férfiaknak, külön nincs. Rovat az újságokban asszonyoknak, de férfiaknak nincs. Nőtanács van, de férfiatanács nincs. Anyqk boltja van, de apák boltja csak a viccben van, s ott is kocsma. Próbálkoztak apák napjával is, de abból se jött ki semmi jó, megkapó és megható, mert abból is csak Vicc lett... Nem sok jövőt jósolok a férfiaknak. Visszajön a matriar- Chátus... (- ó) Viasszal a fülben Hallottam és nem akarom hinni. íme, egy élő kövület. íme, egy eset, remélem magam is, hogy csak egy, hogy nem általános, hogy aki felszínre hozta, inkább régészkedett csak: megkövesedett gyomnövényt talált életünk dúsan sarjadzó új hajtásai köiött. Első pillanatra nem is különösebb az eset, talán néhányon meg is bökkennek, minek ilyen nagyhangú bevezető, s minek erről egyáltalán írni. Minek? Nos, majd erről később. Nevet nem, csak helyet írok, ráismernek úgyis a szereplők, s másoknak meg minek a név, elég a rövid történet is. Egerbocson történt. Két esküvő, még tavaly decemberben vagy novemberben. A négy ember fiatal, talán na- gyonis, de az esküvőt egy törvény, és szerintem nagyon okos törvény sürgette, amely szerintük nem volt okos. Hisz azért esküdtek meg még tavaly év vége előtt, hogy ,az idén, január elseje előtt életbelép egy rendelet, miszerint katonaidő előtt csak felsőbb hozzájárulással nősülhet meg katonai szolgálatot még nem teljesített fiatal. Hogy mi okos ebben a rendeletben? A katonaság két év, s aki katonának megy, fiatal, nemkülönben fiatal az asszonynak fogadni akart lány is. Nem egy és nem is kettő azoknak a házasságoknak a száma, amelyek nem állták ki a próbát, a két év próbáját: elment a fiú, mint szerelmes, boldog férj, s kiábrándulva, vagy belőle már kiábrándult asszonyt lelve, jött vissza, immáron egy ismeretlenhez, akit csak lényegében névlegesen nevezhet asszonyának, s az: férjének. Nos, ezt a rendeletet „játszották ki" Egerbocson. Mint fogfájós ember, aki egy másik fogát akarja kihúzatni, hogy becsapja orvosát. Mert a házasság megköttetett. És most élnek a fiatalok — külön. Mert külön élnek. Fiú is otthon, lány is otthon. A törvény előtt férj és feleségek, de a szülők szemében nem, egymás számára sém, mert még jön a kétévi katonai szolgálat, s aztán majd összeköltözhetnek. Akkor meglesz a templomi esküvő, a papi áldás, felbúg az orgona és a leszerelt fiú az ember után isten előtt is asszonyává, az asszony férjévé fogadja párját. Megelőzték, sőt furfangos módon ki is játszották a törvényt, mert furfangért ugyan nem kell a szomszédba mennie a magyar embernek, — már nehogy nacionalizmussal vádoljanak. De hogy közben a fiút még asszonya ölelő karja sem emlékezteti erre a házasságra, hogy a fiatal asszonyban, a. szülők szerint, formális házasság az együvétartozás legkisebb érzését sem váltotta ki, — az lényegtelen. De mit hoz a két esztendő. Jaj, csak azt hozná, hogy boldogan borulnak majd végül is 'egymás karjaiba, csak azt, hogy soha egyetlen percre el ne felejtsék egymást, csak ne fordulna el a szívük egymástól. E sorok Írója lenne és reméli, hogy lesz is a legboldogabb ... De most Egerbocson négy ember él felemáson: se legény, se férj; se menyasszonyt se asszony, összekötve és mégis elválasztva. Egymásnak rendelve, ítélve, s egymás birtoklási jogától megfosztva: viasszal fülben muzsikát hallgatni, lebéklyózott kézzel házat építeni, behúnyatott szemmel a tavasz pompáját nézni. Dudva ez, itt maradt, fosszilis maradványa a múltnak, amikor a törvényt kijátszani, a felsőbbeket becsapni legalábbis virtus, de gyakran még hősi tett is volt. De csak volt. Ma nevetséges lenne, ha valaki lovagi vértben menne a csatába, pedig egykor az volt a hősi és szívdobogtató. A nép által hozott tőré vényeket kijátszva megelőzni, vagy megelőzi ve kijátszani, — ma már csak nevetséges, kői mikus. Vagy hogy inkább tragikomikus! (gyurkó) Korszerű építészet Új igények9 új lakások tf4" ----ff (f oto: Kiss Béla) 2. Előző cikkünkben a korszerű lakás tervezéséről, a helyiségek beosztásáról szóltunk. Most nézzük meg a belső elrendezést. A nappali szobák kedvező használhatóságát a berendezés dönti el. Bútorzatunk a használathoz igazodjék. Kényelmes karosszékekből álló ülőbútorcsoport legyen szobánk legfőbb bútorzata. A berendezési tárgyakat a falak mellé helyezzük, hogy a helyiség közepén lehessen közlekedni. A régi, középre állított „ovális ebédlő- asztal” sohasem volt célszerű, s nagy helyet igényelt. Az ajtókat ne a falak közepére helyezzük, hanem eltolva, egymás közelébe, ami által nagyobb, összefüggő, bútorozható fail részeket kapunk. A hálószobával kapcsolatos felfogás megváltoztatása a legfontosabb szempont. A legújabb irányelvek szerint egy szobában két személynél több ne aludjék. A szülők, a külön nemű és külön korú gyermekek aludjanak külön helyiségben. Meglevő két szoba esetén a szülők aludjanak a nappali szobában, mivel ők fekszenek le később, a gyermekek pedig a másik szobában legyenek. Az utóbbi legyen teljesen az övék, tanulásuk, játékuk ott folyjon. A külön hálóhelyiségek nem igényelnek több területet, vagy költséget az új építkezéseknél, mivel a 4,5x4,5 m hálószoba helyett készített két 3’5x3,0 méteres félszoba azonos terjedelmű. Elegendő két-két ágy, szekrény és asztal elhelyezésére, különösen, ha a fekvőhelyeket nem egymás mellé helyezik. A lakásban a ruhaneműek és egyéb tárgyak elhelyezésére szolgáló szekrények igen sok helyet foglalnak el, s mivel készítésükhöz értékes faanyag és sok munka szükséges, költségesek is. Kevesebb költséget jelent és területnyereséget biz* tosítanak a szobában, vagy az előszobában elhelyezett beépített szekrények, amelyek puha fából, mázolva készíthetők, s a mennyezetig érnek. A hatósági előírások megkívánják minden lakásban — ha nem készül fürdőszoba — mosdófülke létesítését, amelynek területe legalább két négyzet- méter. Bárcsak minden építtető megértené ennek a fontosságát. A mostani fejlődő gyermeknevelési rendszerünkben a fiatalok gyakran sportolnak, játszanak, dolgoznak., A kis fülkében, amely 'ajtó nélküli nyílással csatlakozik a helyiséghez — ezáltal hőmérséklete azonos azzal — a függöny behúzásával, elvégezheti a teljes lemosdást, amely egészsége szempontjából felbecsülhetetlen. Ez a rövid és nem teljes ismertetésen kívül még igen sok m 4 n M 4 w *».-sí 1,41-4s—132 -4s-r« -H» t»4 ---------------------1Ké nyelmes, lakályos-e az ilyen otthon? Nézzük meg a beosztását! 1. Az előszoba központi elhelyezésű. A lakás több részébe innen lép** hetünk be. 2. A konyha csupán főzésre szolgál, azé^t kicsi. 4. Az étkezés a nagy szobában történik. 5—6. A hálóhelyiséget mégosztották külön a szülők és külön a gyermekek részére. Ez a megoldás külö- sen tíz éven aluli, vagy egynemű gyermekek részére megfelelő. A lakáshoz természetesen, beépített szekrényekkel ellátott előszoba, fürdőszoba és éléskamra tartozik* méret, berendezés és egyéb szempont van, amely a lakás jobb használhatóságát és kényelmét biztosítja. Az építtetők érdeke, hogy építész szakemberhez forduljanak, aki ezeken túl is, és a család sajátosságait figyelembe véve, tervezi meg az épületet. Az illetékes hatósági és társadalmi szervek pedig szervezzenek tervrajzok és vetített képekkel kísért előadásokat az új, minél jobb lakások létesítése és a meglevők kedvezőbb kihasználása érdekében, hogy ezáltal az emberek kényelmét és általánosságban megyénk lakáskultúráját^ fokoz hassuk, Harmath László, építészmérnök.
