Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-21 / 44. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. február 21., kedd Modern gyerek Fiatalasszony sétál az egri utcán, a délelőtti napsütésben. Négyéves fiacskája vidám kedvvel ficánkol mellette. A taxiállomásnál követelőzve felkiált a gyerek: — Anyu, vegyél nekem egy autót. . . igazi autót. Az asszonyka csititja a fiút, de az egyre hangosabban kéri az ,,igazi autót”. Hallja ezt egy közelben álldogáló öreg nénike, s nem állja meg szó nélkül az esetet. — Ilyenek ezek a mai gyerekek! Még beszélni is alig tudnak és rögtön autót akarnak. A végén meg már a repülő se elég . . . — Mire ez felnő — mondja a fiatal mama repülő se lesz divatos. Beleül egy szputnyikba és a Ve- nuson száll ki. — Ugyan, lelkem, nem lesz az igaz soha így az öreg néni. — Nem ül abba a szputnyikba senki. Nem lehet az. ■ S akkor megszólal a ficánkoló fiúcska, kicsit selypítve: — De idén! Én beleülök a put- nyikba . .. Az öreg néni csak csóválja a fejét, s a fiatalasszony, csemetéjével tovább siet. S a fiúcska már arról beszél, hogy hoz majd az égről anyukának sok fényes almát. Fényes almának mondja a csillagokat ... (— kyd —) — SZÁZHÚSZ előadást {ártották az egri járás öntevékeny művészeti csoportjai. A csoportok nemcsak saját falujukban léptek fel, többen vendégszereplésen voltak a szomszédos falvakban. — HÉTFŐN az egercsehi Bányász-Művelődési Otthonban csillagászati előadást tartott dr. Zétényi Endre, a TIT csillagászati szakosztályának vezetője. — ÁLLANDÓAN gyarapodik a megye szakszervezeti könyvtárainak könyvállománya. Az év végi nagy beszerzésekkel együtt a könyvek száma megközelíti a százezret. — AZ ELMÚLT évben 3 holdon termeltek rozsot a gyöngyöshalászi Kossuth Termelő- szövetkezetben. A három hold területről 534 kéve rozs-szalmát kaszáltak le, amiből a tél folyamán a szövetkezet női dolgozói 284 melegágy! takarót kötöttek a szövetkezet kertészete részére. — FEBRUAR 18-ÄN megalakult az egri járási Békemozgalmi Operatív Bizottság. A bizottságban — melyben a járás területén működő politikai és társadalmi szervek képviseltetik magukat — elnöke Horti Béla, a Hazafias Népfront Járási Bizottságának elnöke lett. — TSZ-ALAPISMERETI tanfolyamot szerveztek Eger XIII. kerületében. (Felnémet). A tanfolyam foglalkozásait a kultúrotthon mellett dolgozó előadói munkaközösség tagjai tartják. Jelenthessen meső gazdasági technikumba ! A Pallagi Mezőgazdasági Technikum 1961—62. tanévben is megnyitja kapuit azok előtt a leánytanulók előtt, akik a mezőgazdasági ismeretek mellett szívesen foglalkoznak háztartási ismeretekkel, így kedvet éreznek a főzéshez és szabás-varráshoz. Felvételre jelentkezhet az a leány, aki a VIII. általános iskolai tanulmányait közepes, vagy ennél jobb eredménnyel befejezte, illetve most végzi, de 18. életévét még nem töltötte be. A tanulmányi idő 4 év. A sikeresen letett képesítő után a végzett tanulók technikusi oklevelet kapnak. A vidéki tanulók kollégiumban nyerhetnek elhelyezést. A jelentkezési határidő az illetékes általános iskolánál 1961. március 1-ig. Bővebb felvilágosítást ad a Pallagi Mezőgazdasági Technikum igazgatósága. Felhívjuk a termelőszövetkezetek vezetőinek figyelmét, hogy létesítsenek társadalmi ösztöndíjat tagjaik tovább tanulni szándékozó gyermekei részére. LEO DELIBES [%/| a 125 esztendeje szüle- "*■ tett, és egyben az idén 70. évfordulója annak, hogy — 55 éves korában — meghalt Léo Delibes, a francia opera nagymestereinek egyik kiváló képviselője. A XIX. század igen gazdag volt zeneszerzőkben, s ezek nagyon termékeny komponisták voltak, mégis kévésük örvendhetett olyan sorozatos sikernek, mint Verdi, vagy Puccini. Nehéz dolguk volt a zeneköltőknek, mert a század közepén Meyerbeer*, később pedig Wagner népszerűségével kellett megküzdeniük a siker érdekében. Bár Wagner nem volt francia, mégis ő lett a párizsiak elsőszámú kedvence. A múlt századi Franciaország nem kisebb nevekkel dicsekedhetett, mint Adam, Bizet, Franck, Gounod, Massenet, Offenbach, Saint-Saens, Thomas, stb. Közöttük kellett — a sokszor nagyonis nehéz és rögös utakon — megküzdenie az érvényesülésért Léo Deli- besnek, aki mintegy tizenkét vígoperát és számos balettet komponált. Léo Delibes Saint Germain du Val-ban született 1836. február 21-én. Már gyermekkorában nagyszerűen muzsikált, felfigyelt rá a publikum és a szakértők néhánya, s így került be egészen fiatalon a híres és nagymúltú párizsi Conservatoire növendékei közé. Itt kiváló mesterek tanítják, többek között Adolphe Adam, aki az akkori idők egyik leghíresebb komponistája volt. A gyermek Delibesnek kiváló hallása és ragyogó hangja volt, énekével remekelt a kórusban. A komponista Delibes később hasznát vette énektudásának, mert a gyakorlatból ismerte (1836-1891) meg a vokális művek stílusát, egyben az énektechnikában is járatos lett. Fiatal gyermekként kenyérkeresethez jut, mert elnyeri a St. Jean és a St. Francois templomok orgonistái, valamint a Théatre Ly- rique korrepetitori állását. Közben komponál és pályadíjat nyer. TAiáktársai még az iskola•*-' padokban,. amikor egy- felvonásos operettjével, a „Két zsák szén”-nel ő már sikert arat, és neve országosan ismertté válik. 27 éves korában a párizsi nagyopera karmestere lesz. Itt behatóbban foglalkozik az operairodalommal, s néhány év múlva bemutatkozik első nagyobb művével, a „Naila”-val. 1870-ben kerül bemutatásra a „Coppé- lia”, majd 1876-ban a ,.Sylvia” című balettkompozíciója, amelyek után híre túljut hazája határain, neve ismert és ünnepelt lesz egész Európában. Operái — valójában operettek — azonban nem hoznak sikert számára. „A király mondta” (1873) és a „Jean de Nivelle” (1880) című operái már több reménnyel kecsegtetnek. 1881- ben a Conservatoire zeneszerzés tanszakának professzora és az Akadémia tagja lesz. 1883-ban — 13 évvel a „Cop- pélia” bemutatása után — végre megtörik a jég, mert há- romfelvonásos operájával, a „Lakmé”-val döntő sikert arat. Kár, hogy ebben a világszerte ismert és kedvelt operájában sem kapott nagyobb teret a drámai kifejező erő. Az opera eszmei mondanivalója: az indiai nép felkelése és harca az angol gyarmatosítók, elnyomók ellen. India fejedelmei saját hatalmuk megmentése Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG Kenyér, szerelem, Andalúzia EGRI BRÖDY öt perc a paradicsomban GYÖNGYÖSI PUSKIN A bíró GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Dr. Faustot elvitte az ördög HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szép Lurette HATVANI KOSSUTH Magány HEVES Thomas Müntzer PETERVASARA 57-es riport FÜZESABONY Sortűz az égben érdekében szövetségre lépnek az angol gyarmatosítókkal és kegyetlenül elnyomják, kizsákmányolják a népet. Bőven adódnék alkalom az operában a drámaibb ábrázolásra, így túlzottan hajlékony, lírai az egész mű. Delibes tehát egyáltalán nem volt forradalmár-zeneköltő, mégis eredeti, mert az őszinte könnyed francia szellemesség és frisseség hangján szól dallamaival, remek hangszerelésével. A megmerevedett, sablonos, élettelen francia • balettbe friss, lüktető életet, ritmust és tartalmat vitt be. Egyébként Delibes 1878-ban Magyarországon is járt, amikor a „Coppélia”-t vezényelte Pesten. A magyar közönség igen lelkesen ünnepelte, ő szívébe zárta magyarországi emlékeit és szeretettel emlegette élete végéig. 1 OQ l -ben halt meg Pá- rizsban. A „Lak- mé” és a „Coppélia” azóta is kedvelt száma a magyar operalátogató közönségnek. Könczöl Ferenc 1961. FEBRUAR 21., kedd: ELEONORA 215 évvel ezelőtt, 1746 februárjában született TADEUSZ KOSCIUSZKO lengyel szabadsághős: Részt vett az amerikai szabadság- harcban, majd hazájába hazatérve a felkelő csapatokkal Dubienkánál győzelmet aratott. 1794-ben a felkeld élére állt. Ez év októberében sebesülten a cári csapatok fogságába esett. Vitézségéért a cár szabadon bocsátotta. Külföldi emigrációban halt meg. 125 évvel ezelőtt. 1836. február TADEUSZ KOSCIUSZKO 21-én született LÉO DELIBES francia zeneszerző. Érdeme, hogy dallamos és friss ritmusú zenéjével a balettet megújította (Sylvia, Coppélia),' azonban világsikert arattak operál is (Lakmé, A király mondta). Hazánk Lelkes barátja volt, járt Magyarországon is. 115 éve, 1846-ban e napon született SZVATpPLUK CSECH cseh költő. Hazája nemzeti és szociális kérdéseivel humoros és hazafias munkáiban foglalkozott (Hársak árnyékában. Rabszolga éneke, Ziska.) 100 éve, 1861-ben halt meg ERNST R1ETSCHEL német szobrász; a klasszicista-realista bronz emlékművek mestere (Goethe és Schiller páros emlékműve Weimarban.) Érdekes találmányok és felfedezések: 95 éve, 1866-ban e napon született AUGUST WASSERMANN német orvos, az immunitás (betegségekkel szembeni közömbösség) tanának megalapítója. 1906-ban ő fedezte fel a vérbaj megállapításának ma is használatos módszerét. 20 éve, 1941-ben e napon halt meg FREDERIC BANTING kanadai orvos, aki Charles Best-el együtt 1922-ben először állította e}ő az Inzulint. Munkásságáért Nobel-díjat kapott. Harmonikussá csendül«• • Hideg, csendes este borult a falura. Néhány járókelő siet csak a mozi felé a síkos járdán. Pétervására tágas főutcáján az iskola kivilágított ablakai arról árulkodnak, este is van élet a falak mögött. Értekeznek tán a pedagógusok, vagy a hivatalsegéd végzi munkáját? Nézzük meg... Közelebb érve, muzsikafoszlányok hallatszanak az esti csendben. Valaki harmonikán gyakorol. A bizonytalankodó hangokból is rá lehet ismerni a Moszkva-parti esték kedves dallamára.* A kopogtatásra elhalkul a harmonika hangja. Vékony, mosolygós arcú férfi szorít kezet: Deli Károly nevelő. — Éppen a harmonikaoktatást vezetem — mondja. — Az idén kerültem az iskolához és nyolc fiúval megkezdtük a tanulást. Ketten zongoraórára járnak. A kíváncsi, élénkszemű fiúk mellén szép, színes tangóharmonika lóg. Büszkén mutatják — saját hangszerükön játszanak mindannyian. Termelőszövetkezeti tagok gyermekei va- lameftnyien. A szülők kérték, igénylik a zeneoktatást és szívesen engedik el őket a heti kétszeri foglalkozásra. — Kik a legszorgalmasabbak? — Jaúovicz Gyurka hetedikes, Földi Pista hatodikos, Csesznek Pista harmadikos. Jól tanulnak az úttörők is. Ugyes gyerekek... — Mikor szerepelnek először? — Április 4-én. A 84 tagú énekkarral közösen lépünk fel. Kis zenekart alakítunk akkorra, s aztán kibővítjük a zeneoktatást. Több hangszeren játszom, van lehetőség a tanulásra. Nagy az érdeklődés a gyerekek és a szülők körében. A holnap muzsikusai, vagy a zene barátai lesznek a péter- vásári gyerekek? — nehéz volna eldönteni. Egy azonban biztos. A szép muzsika szeretete szívükbe lopódzik kitörölhetetlenül. Egyszerű falusi emberek fiai járnak zeneoktatásra. A zeneművészet alapjainak megismerése éppúgy hozzátartozik életükhöz, korszerű, általános műveltségükhöz, mint a politechnikában való jártasság... Az iskola kivilágított ablakain belül gyerekkezek játszanak a harmonika billentyűin, és a Szputnyik-dal akkordjai csendülnek s kísérnek a friss estében— (R. U vWiMf WWSA/ VNAAAAAAAi'SAAAAAAA^^AAAAA/VVVN^NA^VNAAAA/VÁAA/VV^AAAAAAAAAAAAA^'VAAAA/NAAA^^AAAAA^AAAAAAAAA/V^AAAAAAAAAA/SAA/VVNAAAAA/VVVVVVNAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^i HOPVám JÓZSEF: * * • • • • • m se sara: Egerben este 7 óraiko-r: DALOL A TAVASZ (Bianco-bérlet) fcvádon este 7 órakor: Dulszka asszony erkölcse *•«•»•••<«••••••• • • • • * * • ^ ............. « » . _ . • . • • « • e • • »NT« ••••«••••••• * « , TJ rj orrM mW • •<•••*•••••••••«•»•«••• »V- v* /"l "ír ^ '»•••• * ♦ ••••••••«•»•*•»« (44.) — Tudja a fene. Le kéne már egyszer ülni és szemtől szembe megkérdezni tőle magától. Mert erre csak ő tudhat megfelelni. — Emlékszik ugye, mennyire szerettük, becsültük? Nahát derekabb ember is volt, mint most. Szerény volt, most meg milyen fennhéjázó. Már az is, hogy ki sem jár közénk. A csoportvezető nem győzi jelentéssel, hogy a fene egye meg, aki a papírost feltalálta. Mert az csak arra jó, hogy Szerencsés Janinak ne kelljen kiszagolnia az építkezéshez. — Azért nem kell túlzásba vinni... — csillapította az indulatos Gyurkát Kulcsár. Pedig tudta, hogy igaza van. — Ki viszi túlzásba? Ö, a nagylábon élést! Széltében- hosszában beszélik, hogy már azt sem tudja jómódjában, mit csináljon. Talán azért nem jön ki soha az építkezéshez, mert félti a szép ruhát a piszoktól. Ügy jár ez mint egy gróf. Haraszti igazgató elbújhat mellette. Ugyan mi az istenből telik neki? Nem folytathatták, mert Kulcsárt Galgóczi mérnök magához hívta az állványzatra. Az öreg még elmenőben visszaszólt: — Holnap még egyszer megpróbálom. De tán legjobb volna Benkő Antinak szólni. Rostás Mancika ezalatt átszólt telefonon Bolgár Mihálynak: — Bolgár kartárs, az osztály- vezető kartárs hívatja. — Máris megyek — ugrott fel szolgálatkészen Bolgár. Bolgár Mihály építésztech-. nikus volt Szerencsés osztályán. Negyvennyolc éves, koravén emberke. Valamikor felsőipariskolát végzett, és végtelen szorgalommal iparkodott kiérdemelni a kenyerét Ócska, kopottas ruhát -viselt, és ebédjét is mindennap újságpapírosból csomagolta ki. Csak akkor gyújtott rá, amikor megkínálták. Az osztályon mindenki szerette. Most, amikor a főnök hívatta. Bolgár szorongott. De munkatársaira is átragadt az aggodalom. Nincs abban semmi, ha valakit az osztály- vezető hívat, de tudja az ördög. Bolgár mindig azt hajtogatta: legjobb, ha az qmbert észre sem veszik, sohasem hívatja senki, mert olyan embert, mint ő csak akkor hívatják, ha baj van. Bolgár félszegen lépett be Szerencsés szobájába. Szerencsés nem kelt fel íróasztala mellől, csak egy kézmozdulattal intett Bolgárnak, hogy üljön le. Bolgár tétova, riadt pillantással várta az osztály- vezető megszólalását. Szerencsés arcán árnyék suhant át. Hangja száraz volt és korholó: — Mondja, Bolgár kartárs, miért nem fogadta el a szakszervezeti beutalót a bogiári üdülőbe? Én közbejártam azért, hogy magukat beutalják. En exponáltam magamat. En kimondottan jótakartam tenni magukkal. Erre maga visszautasítja. Hát mi ez? Várjon. Maga szorgalmasan dolgozik. Ezért jutalmat érdemel. Ez az üdültetés a jutalom. Most mondja meg, miért jelentette ki, hogy nem megy Boglárra? — Kérem szépen, osztályvezető kartárs — válaszolt készségesen Bolgár —, amint tetszik tudni, igen nagy a család, három gyermekem van, kettő már iskolás, és hát... hogy is mondjam? ... az üdülés sok pénzbe kerül.., — Ugyan! — legyintett Szerencsés —, ez nem igaz. Ez olyan kedvező lehetőség, az ilyenről maga azelőtt nem is álmodhatott. — Kérem szépen, az üdülési díj is sok, mert ugye, öten vagyunk a feleségemmel, de az még nem minden, hiszen előbb néhány göncöt kellene venni, mert mi tagadás, el vagyunk maradva az öltözködésben. . — Nézze — csóválta rosszallóan a fejét Szerencsés — nem erőszak a disznótor. De rosz- szul esik nekem ez a visszautasítás. Az embernek áldozatot is kell hozni a családért. Elmehet, kérem. Bolgárt a sírás fojtogatta, amikor kifarolt a szobábóL ★ Az osztályvezetői értekezleten Haraszti igazgató elnökölt. — Ezzel is megvagyunk, elvtársak. Még egy anyagunk van, az idomszerüzem bővítésének ügye. Mindenki megkapta az építési osztály előterjesztését, elvtársak? Igen? Át is tanulmányozták? Na, ió, Szerencsés elvtárs, van még előzetesen valami hozzátenni valója? Szerencsés a fejét rázta. Benkő Antal felemelte a kezét. Szót kért. Szerencsés érdeklődéssel várta Benkő felszólalását. Úgy helyezkedett, hogy ne csali hallja, láthassa is. Benkőt két nappal azelőtt választották meg az üzemi pártbizottság titkárának. A gyárban nagy volt az öröm erre a hírre. Szerencsés is örült ennek a fejleménynek. Alkalmasint még inkább számíthat Benkőre. — Elvtársak — kezdte Benkő —, a pártbizottságon áttanulmányoztuk azt a tervet Mi nem értünk egyet ezzel a tervvel. Szerencsés arcára fagyott az iménti magabiztos derű. Éppen Benkő? Hát mi ez? — Induljunk ki ennek az építkezésnek eredeti céljából — fejtegette Benkő. — Az idomszerüzem előtt a jövő évben megnövekedett feladatok állnak, tervét felemelték. Ehhez fokozni kell az üzem kapacitását. Tulajdonképpen ezt a feladatot nekünk a termelőfolyamatok korszerűsítésével, talán némi létszámemeléssel, néhány új, modern gép beállításával, okosobb anyagellátással, és ehhez ha sonló lépésekkel kellene megoldanunk. Mégpedig az üzem mai épületén belül. S akkor elkerülhetnénk az építkezést. Hiszen ez egymilliós építkezés. Benkő a tervezetet lapozgatta. Szerencsés elcsodálkozva ingatta a fejét és buzgón, fürgén je- gyezgetett. Nyilván a válaszadásra készült. Benkő indulat nélkül folytatta. — Mi azt javasoljuk, még egyszer vizsgáljuk meg ezt a kérdést. Talán még idejében kiderül, hogy az építkezést egyáltalán elkerülhetjük. Belső átszervezéssel, összébbhú- zódással és a termelés korszerűsítésével kialakíthatjuk a szükséges kapacitást. (Folytatjuk.)
