Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-21 / 44. szám

I 1961. február 21., kedd NßPÜJSAG s BARÁTUNK, SZOMSZÉDUNK . . . Tudomány, művészet A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Az iparosítás és a lakosság életszínvonala 4P& A fejlett szocialista társada­lom építése Csehszlovákiában magában foglalja az ország keleti részének, Szlovákiának az iparosítását. Szlovákia rövid 15 év alatt népgazdaságának sosem látott fejlődését, népe anyagi és kulturális színvona­lának növekedését élte végig. A gazdaságilag, szociálisan és kulturálisan elmaradt Szlová­Modern minalis bérek 1937-hez viszo­nyítva több mint 90 százalék­kal emelkedtek. Döntő eredményeket értek el elsősorban az egészségügy te­rén is. Míg 1937-ben 1815 lakos jutott Szlovákiában egy orvos­ra, addig 1959-ben már 710 la­kosra jutott egy orvos. Az or­vosok relatív számában ma már magas nemzetközi színvo­nalon áll Szlovákia. Az egész­ségügyi gondozás eredménye a halálozási arány lényeges csökkenése és az átlagos élet­kor emelkedése; ez is az általá­nos magasabb életszínvonal következménye. Személyi fogyasztás kia átváltozása az ország fej­lett részévé — ez Csehszlová­kia Kommunista Pártjának egyik legjelentősebb sikere a szocialista építés szakaszában. A szlovákiai lakosság élet- színvonalának gyors emelke­dése az iparosítás korában kü­lönösen akkor nyilvánvaló, ha a szocialista építés kezdeti kor­szakával, vagy a háború előtti konyha helyzettel hasonlítjuk össze. A termelés állandó bővítésével nőtt a foglalkoztatottak száma, emelkedett a béralapok össze­ge, s ezzel a lakosság jövedel­me is. A népgazdaság szocia­lista szektorában dolgozó szlo­vákiai lakosság összes béralap­ja (a termelőszövetkezeti pa­rasztságot nem számítva) az 1948. évi 4276 millió Kcs-ről több mint 15 milliárd Kcs-re emelkedett. Az átlagos havi bér ugyanennyi idő alatt 740 Kcs-ről' 1268 Kcs-re emelke­dett. A Szlovák Statisztikai Hivatal becslése szerint a no­Sok új csehszlovák lakóházban építenek korszerű konyhá­kat, melyekben oly ügyesen helyezik el a tűzhelyet, jégszek­rényt. mosogatót, stb., hogy a háziasszony számára sok mun­kát és fáradságot takarítanak meg. , Az államosított csehszlovák ipar 1945 októberében valósult meg a csehszlovák dolgozó nép régi forradalmi követelése, az ipar államosítása. S mi a helyzet ma? A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság például hatszor több áramot, háromszor több acélt, közel négyszer több cementet, három és félszer több kénsavat, há­rom és félszer több műtrágyát, egyharmaddal több cipőt és egynegyeddel több textiliát gyárt, mint 1937-ben. Az egy lakosra számított termelésben Csehszlovákia az elmúlt 15 év folyamán egész sor fejlett ipa­rú országot elhagyott; ma pél­dául egy lakosra számítva több szenet termel, mint az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tania, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság vagy Belgium. Több Áramot termel egy lakosra, mint Hollandia, Dánia, Franciaország, Belgium, Olaszország és Japán. Az egy lakosra számított 452 kg acél­gyártással megelőzte Ausztriát, Svédországot, Franciaországot, sőt olyan jelentős acélipari ál­lamot, mint Nagy-Britannia. A csehszlovák ipar 15 év alatt jelentős szerkezeti válto­záson ment át, amelynek alap­ját az első (1949—53. évi) ötéves terv alkotta. Ez a változás ab­ban-rejlik, hogy megnőtt a ne­hézipar részaránya* az ipari össztermelésben. A legkifeje­zőbben a gépiparban jelentke­zik ez, amelynek a részaránya az ipari össztermelésben az 1937. évi 16,6 százalékról 1960- ban körülbelül egyharmadra emelkedett, és a vegyiparban, amelynek részaránya azonos idő alatt 2,2 százalékról közel 6 százalékra nőtt. A szocializmus építésének éveiben lényegesen emelkedett a csehszlovák ipar műszaki színvonala. Egész sor új ter­melési ágat vezettek be, pél­dául az alumínium, komplikált gépek és vegyipari gyártmá­nyok előállítását. Az ipar ma­gasabb műszaki színvonala a munka termelékenységének gyors növekedéséhez vezet. A számítások azt bizonyítják, hogy Csehszlovákia a munka­termelékenység színvonalában már megelőzte Franciaorszá­got, elérte Nagy-Britanniát, s ma már csak a Német Szövet­ségi Köztársaság és az Egyesült Államok előzi meg. Az államosított ipar messze elhagyta elődjét, eredményei a többi tényezővel együtt eldön­tötték a szocializmus győzelmét Csehszlovákiában. A Prága melletti Onderjov-i Csillagvizsgáló Intézet fel­adata a Nap tevékenységének állandó vizsgálata. 1948 óta rendszeres megfigyeléseket végeznek az intézet munkatársai, főleg a kromoszferikus kitörések vizsgálata terén. A kromesz- féra vizuális megfigyelésén kívül, fényképfelvételeket készí­tenek. Kép: Az onderjovi csillagvizsgáló naposztályán. Blazsena Ruzicskcvá, az intézet tudományos munkatársa, a fotoszféra fényképezése közben. A ,.Na Zab- radli” nevű prágai kis színház, amely nemrég nyílt meg — 12 tagú balettcsoportot küldött a VIT­re. Kép: A „Hold kedvese” című pantomimjáték egyik jelenete. Ipari össztermelés Világhírű autógumik Az autógumi­gyártás utolsó fázisaként lakkbevonattal látják el a kész autóab­roncsokat. A mezőgazdaság fejlesztése A csehszlovák mezőgazda­ság előtt nagy feladatok áll­nak: 1970-ig el kell érnie a fejlett ipar színvonalát. Ez lehetséges és szükséges is, mert az utolsó kongresszus óta sok minden megváltozott. A szövetkezetek megvásárol­ták az állami gép- és traktor­állomások majdnem vala­mennyi traktorát és más me­zőgazdasági gépét. A tervek fterint a termelés, a harmadik ötéves tervben kb. 22—23 százalékkal, vagyis évente átlag négy százalékkal emelkedik. A múlt évben azon­ban, 1959-hez viszonyítva, 6 százalékkal nőtt a termelés. Minthogy pedig az eddigi gaz­dálkodás ellenőrzése, amelyet 14JHB 1065 A mezőgazdaság gépesítése A gépek segítenek Cukorrépaültetés a Prága közelében levő Dablice-i állami daság földié®. a harmadik ötéves terv előké­szítési szakaszában minden termelőszövetkezet végrehaj­tott, jelentős tartalékokat tárt fel, a szövetkezetek vállalták, hogy a következő években is megtartják ezt a fejlődési üte­met. Ezzel négy év alatt sike­rülne elérnie az 1965-re terve­zett termelést. A termelőszövetkezetek újabb utakat keresnek a ter­melés emelésére és gazdasá­gosabbá tételére. Előtérbe ke­rül a legmodernebb technoló­gia, amely a munka termelé­kenységének gyors emeléséhez vezet (hiszen a mezőgazdaság­ban ma feleannyian dolgoz­nak, mint a második világhá­ború előtt) és biztosítja a gaz­daságosabb termelést. A ser­tésetetés automatizálásával oéldául ötszörösére emelkedik a munka termelékenysége, ha­sonló a helyzet a ketreces marhák szabad istállózásánál, stb. Egyre több eset van, amikor több szövetkezet nagyobb egy­ségekbe tömörül (ez idáig 2500 termelőszövetkezet egyesült). A volt önálló szövetkezetekből külön termelési egységek vál­nak, amelyekbe az állatte­nyésztés egy, vagy két részle­gét koncentrálják. A szövetke­zetek egyesülése megkönnyíti a gépek kihasználását a földe­ken és a növénytermesztés elő­nyösebb szétosztását. Érthető, hogy a szövetkezetek egyesíté­se a kongresszus előtti vita egyik fő pontja. A szövetkezetek fejlődésével egyre javul tagjainak anyagi ellátottsága is. Ahol már ele­gendő eszközt gyűjtöttek össze a szövetkezeti alapokban, ott a jutalmazás új módszereit veze­tik be. Eddig az év folyamán a munkaegységre tervezett ér­téknek csak a felét fizették ki, a munkaegység teljes értékét pedig az egyes gazdasági évek végén állapították meg. Ma már a szövetkezeti alapok le­hetővé leszik az egyes évek közötti különbségek kiegyenlí­tését és állandó munkaegység fizetését minden hónap végén. A termelés emelésében szer­zett érdemekért külön prémiu­mokat fizetnek. , Ilyen körülmények között készülnek a csehszlovák pa­rasztok a termelőszövetkeze­tek V. kongresszusára. Alapo­san felkészülnek, hogy márci­usban mindnyájan azzal az ígérettel indulhassanak Prágá­ba: a szocialista állam gondos­kodásáért, a gazdálkodás biz­tonságáért cserébe négy év alatt teljesítik az ötéves ter­vet.

Next

/
Thumbnails
Contents