Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-19 / 43. szám
1961. február 19., vasárnap NEPÜJSÄG 3 Most, amikor ennek az új rovatnak eső részét közreadjuk, nem lesz haszontalan felhívni a figyelmet arra, hogy Eger város mindennapi életének, dolgos hétköznapjainak, fejlődésének, kultúrájának teljesebb képéhez, a szokásos közleményeken túlmenően azzal is hozzá kívánunk járulni, hogy a mozaikképek apró darabkáinak módjára, egymás mellé rakjuk e nagymúltú, de egyre nagyobb lendülettel megújho- dó város híreit, legyenek azok messzecsillogó fények, vagy akár homályos árnyékok. Úgy hisszük, hogy az egri fényképek mellett eltörpülnek a gyér és apró árnyak. Mint értesültünk, a Képzőművészek Heves megyei Munkacsoportja igen érdekes és mindenképpen eredeti kezdeményezést óhajt ' megvalósítani a folyó esztendő nyarán. A festők és rajzolók, a városról és a vadregényes Bükkröl szóló képeiket állandó szabadtéri kiállítás keretében kívánják a városunkat meglátogató nagyszámú idegen elé bocsátani bemutatás és értékesítés céljából. A képeket a várban, a kazamaták bejáratához vezető út mentén állítják ki. Az életrevaló kezdeményezéshez sikert kívánunk. Ha már a várnál tartunk, említsünk meg egy árnyékot is. Az utóbbi időben sajnálatosan rossz szokás kapott láb-1 ra a gyűjtési szenvedélynek hódoló várkörnyéki ifjúság körében. A gyakorta látogatást tevő idegen, külföldi csoportokat valósággal ellepik, megrohanják és zamatos magyar nyelven jelvényekért ostromolják. Helyes és szép dolog a jelvénygyűjtés, de csak addig, míg a megengedett határok és keretek között marad, de amikor — amint a várban megforduló külföldieknél is tapasztalható — már eléri a tolakodást és zaklatást, már elítélendő. Volt rá eset, hogy egy külföldi kis csoport tagjait oly vehemenciával ostromolták édes magyar nyelven, hogy a végén az illető azt sem tudva, miről van szó, elővevén pénztárcáját, 10 forintos bankjegyet adott át a „jelvénygyűjtő”-nek. Szeretnénk remélni, hogy a vár idegenforgalmát nem homályo- sítja el többé ez a „káros szenvedély”. Meg kell találni- ok a fiataloknak a gyűjtés megengedhető formáját! ★ Eger városában kilenc munkásszállás van a legkülönbözőbb vállalatok kezén. Ezen szállások zömét bizony a legutóbbi tanácsi felülvizsgálat során nem találták mindenben kielégítőknek. Éppen ezért üdvözölhetjük igaz örömmel az Építésügyi Minisztérium ama kezdeményezését, hogy Egerben modern munkásszállodát kíván létesíteni. A tárgyalások eredményeként a több emeletes szálloda a Hadnagy utcai volt Spartacus sportpályának a híd felőli szögletében kerülne felépítésre és azt a célt szolgálja, hogy az ötéves tervben folyó építési munkálatokban részt vevő munkásoknak korszerű és valóban minden igényt kielégítő szálloda álljon rendelkezésére. A létesítendő munkásszálloda nem szállásjellegű létesítmény lesz, hanem szállodai kiképzésű, a szükséges minden helyiséggel, felszereléssel és kellékkel. ★ Sajnálatosan városunk lakossága még mindig nem tette széles tömegeiben magáévá a közterületek tisztaságának nagy és fontos ügyét. Még mindig, nap mint nap észlelhetjük, hogy az apróbb hulladékok mellett, nagy papírdarabokat is minden felelősség nélkül eldobnak az utcákon. A háztulajdonosok és bérlők sem tesznek eleget abbeli kötelességüknek, hogy a rájuk eső utcai járdaszakasz rendszeres, napi takarításáról gondoskodjanak. Sajnálatos megfigyelés az is, hogy az újonnan épített járdaszakaszok ta- karítatlanok — amint azt a Csákóban is láthatjuk. Gyakori eset, hogy az úttest valósággal ragyog a tisztaságtól, a sáros járdákon viszont csak csúszkálva lehet közlekedni a járókelőknek. A gépkocsik sem tesznek eleget a KRESZ azon rendelkezésének, hogy a burkolt úttestre való felhajtás előtt takarítsák meg a kerekeket a sártól. Gyakori eset, hogy egy-egy teherautó néhány rövid perc alatt, egész szemeteskocsira való sárral hordja tele a felsepert utcát. Mint értesültünk, a városi tanács illetékesei a közeljövőben rajtaütésszerű ellenőrzések során a takarítatlan járdák „bűnösei” ellen szabálysértési eljárást fognak indíttatni — hasonlóan fognak eljárni a gondatlan teherautók sofőrjeivel szemben is. Helyesen teszi a városi tanács, hogy érvényt szerez a rendelkezéseknek. ★ Eger Város Tanácsa a múlt esztendő során elkészíttetett egy különleges postai bélyegzőt, amely az egri főpostán került használatba. A bélyegző ábráján a város két nevezetessége nyert ábrázolást, egy egri szőlőfürt és a minaret. E bélyegzőlenyomatok, mint a város utazó követei, az országhatárokon belül mindenüvé, de a világ minden zugába is elviszik városunk nevezetességeinek hírét. Legújabban pedig arról értesültünk, hogy ez évben egy régi hiányt pótolnak a tanácsnál: elkészíttetik a város nevezetességeit ábrázoló és oly régen s oly sokak által már reklamált bőröndcímkéket. A címkék előreláthatóan háromnégy típusban készülnek s a minarettet, a várat, az egri szőlőt, s a Dobó-szobrot fogják ábrázolni. A tervezés munkáiban a város grafikusait fogja pályázat keretében foglalkoztatni a városi tanács. A nyáron tehát már, a városunkból eltávozó idegenek bőröndjein, neszeszerjein — a sok többi között — ott fog tarkállni a szép egri címke is. ★ Régi-régi panasza a Zalár § — Ugye, milyen szép, tekintélyes szakállam van? Ja, kiérem, így van ez, ha valaki égj} ! öreg gondnokot játszik. — Akt iígy, szakállal, nem ismerné felt = közöljük, hogy Czeglédy Saru | torról készült ez a felvétel. utcai kenyérszaküzletben meg- | forduló vásárlóknak, hogy nem | áll ott rendelkezésre egy-egy | kis asztalka, amelyre téve tás- | káikat, szatyraikat, belehe-1 lyezhessék a vásárolt friss ke- | nyeret. Egyszer ezt már szóvá | tettük lapunk hasábjain — I sajnos eredménytelenül. Mint | az üzlet dolgozóitól halljuk, | csupán azért nem helyeznek | el kis asztalkákat az üzletben, 5 mivel akkor ott a falusiak 1 megtelepednének falatozni. Ez | az érv semmiképpen nem fo- S gadható el. Szeretnénk végre | remélni, hogy néhány kis asz- | tálkával véget vet a sütőipari ” vállalat a vásárlók bosszúságának. ★ A városi tanács értékes gondolattal foglalkozik. A város idegenforgalmában megmutatkozó hiány pótlására, a strand- _ tói délre elterülő, pillanatnyi- § lag ki nem használt területen I néhány év tartamára cam-1 ping-tábort kíván létesíteni. A 1 zuhanyozó megépítése után, a | Belkereskedelmi Kölcsönző I Vállalat állítaná ott fel sátor- S táborát. Úgy kis és nagy át- | utazó diákcsoportok elszállá- § solására alkalmas sátrakat le- I hét majd bérelni, amelyek a | szükséges gumimatracokkal és g ágyneművel is fel lesznek sze- | reive. A kölcsönzés kiterjed | majd a strand területére is, | hol majd különböző strand-1 cikkek, úszóövek, gumimatra- = cok, nyugágyak, tranzisztoros § rádiók, stb. lesznek bérelhe-1 tők, hogy ezzel is kényelme-1 sebbé váljék az egri strand = vendégeinek pihenése. A szak- | emberek úgy nyilatkoztak. | hogy országos érdeklődésre _ _ Amint látják, rajtam alig tarthat majd számot az Eger- ?van maszkírozás. Egy kis alapben megnyíló sátortábor. Re- 5/esték, púder és máris itt állok méljük, hogy sok újabb bará- |a kulisszák mögött, mert már tot fog szerezni a camping- |hangzik is az ügyelő hangja: tábor a városnak és a csodás §Szabadi József, színpadra! Bükknek. Sugár István = (Foto: Kiss Bélát A szocialista brigádok és a kultúra Már sokat írtunk a szocialista brigádokról. Megírtuk, hogy a szocialista brigádok a szocialista társadalom építéséhek időszakában — napjainkban — született termelési közösségek. A brigádoknak sokat kell dolgozniok, hogy elérjék a büszke címet. De mi most elsősorban nem munkájukról akarunk írni. Nemcsak arról, hogy növekszik munkateljesítményük, hogy emelkedik a százalék. Mert a szocialista brigád nem pusztán termelési közösség, nemcsak egy bizonyos termelési cél elérésére szervezték. Szocialista emberek közössége. Olyan közösség, amely ragyogóan bizonyítja, hogy a szocialista társadalom építése, a szocialista munka lendülete nemcsak munka-hőstetteket szül, hanem átformálja az építőket is, új típusú kul- túremberekké formálja őket. A jó munkateljesítmények és a művelődéshez, a tanuláshoz, a kultúrához való új viszony: egy-tőről fakad. Ugyanannak a dolognak két oldala. Mert ma, a technika szédületes iramú fejlődése korában tanulás nélkül nincs jó teljesítmény. Kitartó képzés és önkénzés nélkül nincs folyamatos fejlődés. Tehát a kultúra, a munka előrelendítőjévé válik ebben a korszakban — és ebben a mozgalomban. A brigádok éppen ezért nemcsak munkafelajánlásokat tesznek, hanem vállalják, hogy befejezik az általános iskolát, leérettségiznek, mások egyetemi tanulmányokra készülnek. Vajon visszahat-e ez teljesítményükre is? Természetesen. Nézzük csak például a Mátra- vidéki Erőmű esetét: Majdnem háromszáz dolgozó tanul általános, közép- és főiskolán. Ezek egyharmada valamelyik szocialista brigád tagja. Azok, akik megismerik az általános műveltség alapelemeit, foglalkoznak a szakma elméleti problémáival, nyilvánvaló, hogy nagyobb szakértelemmel, nagyobb hozzáértéssel végzik munkájukat. Az erőmű szállítóüzeménél dolgozó, héttagú, Király Rudolf brigádból ketten járnak technikumba — egy már most technikus —, a többiek pedig végzik az általános iskolát. A brigád tagjai felajánlották, hogy negyedévenként két elfogadott és egy kivitelezett újítással járulnak hozzá a termelés növeléséhez. A „szocialista brigád” címért küzd a hőtechnikai laboratórium kis közössége is. A brigád lelkiismeretesen teljesíti feladatait, kötelességét — de szocialista brigád akar lenni! —, ezért ennél többet is tesz. Mert többre is képes. Megmutatta ezt tavaly november közepén, mikor kigyulladt az üzem két kazánjának kábelhálózata. A tüzet ugyan eloltották, de a vezetékek tönkrementek. Megállapították, hogy a kár mintegy 70—80 óra kiesést jelent. A laboratórium brigádjának tagjai ötórai megfeszített munkával, amelyet nehéz és egyáltalán nem biztonságos körülmények között végeztek, ideiglenes hálózatot fektettek le a megrongált helyére, s az oltás után öt órával ismét megindult a termelés — mert az ország érdeke így kívánta. A szocialista brigádok tagjai vállalták, hogy rendszeres politikai képzésen vesznek részt, olvasnak és gyarapítják tudásukat. Sok könyv, sok stu- dírozás talán nem is függ ösz- sze a termeléssel, az adott munkafolyamattal, amit éppen végeznek. De minden ismeret gyarapítja az általános műveltséget és a széleskörű tudás nagyobb, szilárdabb alapot biztosít azok számára, akik egy szakma rejtelmeibe, problémáiba akarnak elmerülni. A szocialista brigádok esetében ez az összefüggés nagyon világosan, nagyon élesen kirajzolódik, szinte kézzel tapintható. A kulturális értékek és a termelés lendületének nagyszerű szintézise ölt testet a szocialista brigádokban, a brigádok tagjaiban. Ök nemcsak önmagukkal törődnek, hanem közben vérükké, személyes ügyükké válik az ország érdeke is. — Hasznos közösség ez — mondja Alföldi Pál, a hőtechnikai laboratórium 50 éves szakmunkása — felébreszti az embereket, s a brigád tagjai nemcsak azért dolgoznak, mert a vállalat alkalmazottai, hanem azért is, mert az ország érdeke így kívánja. Az ország érdeke így kívánja... Tehát a szocialista brigád megteremti az egyéni és közösségi érdek áhított harmóniáját, a dolgozó emberek tanulnak, művelődnek, tökéletesítik magukat, és az ország érdekeinek harcos, öntudatos képviselőivé, munkásaivá válnak. Igaz, ez nem megy máról holnapra. Addig, a kitartó munka mellett nagyon sokat kell tanulniok. Tanulniok kell, de a brigádtagok vállalták ezt. önként. Az ő érdekükben. Az ország érdekében. Krajczár Imre Besxámolt a KISZ-kiildött Sebestyén János, a hatvani járási KISZ-bizottság titkára, kongresszusi küldött beszámolót tartott a csányi kultúrott- honban, amelyben elmondta kongresszusi élményeit és ismertette a fiatalokkal a kongresszus határozatait, munkáját és méltatta az ifjúság e nagy összejövetelének jelentőségét. A beszámoló kedves, élményszerű hangneme megnyerte a fiatalok tetszését. „Különleges világnap66 Egerben Az elmúlt hét égi jelenségekben gazdag időszak volt. Alighogy kirepült a szovjet óriás-szputnyik, nemsokára követte azt a májusi Venus-ta- lálkozóra siető rakéta. Most pedig az égi mechanika tartogatott különleges meglepetést: több mint száz év óta nem látott mértékben „elfogyott” a Nap. A természettudományi ismereteket nélkülöző régiek babonás félelemmel nézték a sötétülő eget. A gonosz sárkányt, amely a Napot „felfalja” kiabálással, dobolással igyekeztek elriasztani. Az egyiptomi papok — bár a jelenség okát ismerték — „istenek haragjának” mondták és a nép megfélemlítésére használták fel. A mindössze 2—6 percig tartó teljes napfogyatkozás valóban félelmetes. A Nap egészen eltűnik, a verőfényt alkonyat, végül sötétség követi. Az állatok pihenőre térnek, az égen kigyúlnak a csillagok. Olyan csillagképek tűnnek elő, amelyek különben csak ellenkező évszakban és éjszaka láthatók. Hazánkban részleges fogyatkozás volt. Egerben 7 óra 45 perc körül kezdődött — valamivel később, mint Budapesten — és 10 óra 5 percig tartott. A Hold nyugat felől lépett a Nap korongja elé és a keleti oldalon hagyta el azt. Maximális , fázisban csak vékony sarló látszott a Napból. A csillagászati észlelés mellett a főiskolán meteorológiai megfigyeléseket is végeztek, megtudni, vajon a napsugárzás csökkenése milyen változásokat okoz a légkörben. Működésbe hozták a napsugárzásmérőt és a különböző hőmérőket. A fényerősség csökkenését fényképezőgépek „észlelték”. A hőmérséklet-író készülék is megkezdte a lefelé hajló görbe rajzolását. A változások valóban bekövetkeztek. A levegő fagyos reggeli hőfoka — átmeneti emelkedés után — mínusz 1,2 C fokról mínusz 1,6 C fokra csökkent. A fogyatkozás múltával azután felemelkedett 0 fokra. A hőbesugárzás változásait az inszolációs hőmérő több mint 20 fokos kilengése jelezte. A levegőben különös színváltozás játszódott le. A fogyatkozás tetőpontján szürke fény ülte meg a várost, a távolabbi dombok alig látható kék fátyolba burkolóztak. Érdekes alkonyati kép. A tek- nőszerű völgyet hirtelen hosz- szú csíkokban megülte a köd. Az árnyék csaknem teljesen elmosódott, a Nap erejét a Hold árnyéka végleg megtörte, a főiskola hallgatói dideregtek. Hiába biztatták egymást: „napozzanak egy kicsit!” — az éltető sugarak ezúttal a derült égből sem áradnak. Ember és műszer újra és újra igazolja életünk és a napsugárzás, a Nap és az időjárás elszakíthatatlan kapcsolatát. Óriási energia érkezik a Napból: az egész Földre állandóan 230 billió lóerő! Pedig ez a minden irányban sugárzó Nap enegriájának csak 1/2200 milliomod része! A napsugár beragyogja az eget, a végtelen síkot. Arannyá érleli a gabonát, pirossá az édes gyümölcsöt. Mozgásban tartja a szelet és a vizet. Ezernyi vonatkozásban hű szövetségese a dolgozó embernek, s ha csak percekre is kialszik, érezzük hiányát. De a Nap „visszajön”, nyugtalanságunk elmúlik, és napfényes napokon tovább halad a munka. A Pedagógiai Főiskola földrajzi tanszéke. Mielőtt a függöny felgördül (Folytatás az 1. oldalról) — Barátságos arcot kérek! Hadd legyek most én a kon- kurrencia... Nos, így jó lesz? Csak fel ne robbanjon nekem ez a villanó. Gyuricza Ottó riportert játszik a színpadon. — Kabala ide, kabala oda, énnekem ez a kis nyúlláb a púderpamacsom. Eddig még mindig szerencsét, illetve sikert hozott — s Rutt- kay Máriának ebben a szovjet operettben is sikere van.
