Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-19 / 16. szám

4 JAMES WATT Egy jó hír a poroszlóinknak • Tavasszal, ősszel vagy az enyhe telek idején, sokai szit­kozódtak, keseregtek a "porosz­lói emberek a vasútállomáshoz vezető úton. A tisztara lenyesi- tett csizma is csupa merő sár lett a gondozatlan, gidres-god Síi »« “TkSS mór megszűnik.. • uársv « ”“?ÄhS korszerűsítéséhez. 1600 meter hosszúságban építik az uj u ^ egymillió 200 ezer 1°™*°* költséggel Jövő ősszel marjs hét, zuhoghat az eső — tiszta, sár nélküli úton juthatnak e az emberek az állomásra. Nem lesz több szitkozodas, ^sergo s-ó — a szekerek „gazdaiw nyugodtan ülhetnek a bakon nem kell attól f*“* '”8" tengelyig merülnek a. sarbír. . — MA n OR VI kezdettel, a Pedagógiai Főiskola 1. e.m* 31-cs termében dr. homos ^lőiskolai tanár, a szak­egyetem pedagógiai tóga» tónak rendezeseben ka__öröm—pihenés cim-u ^ afrSciA nyelvtaitfo- lyam foglalkozását ma H arai i-o-r/pffel tartják az egri klubban. Űj jelentkezőket meg szívese^ “^ASZENTMAR­TONI Rákóczi Termeloszo- lerohelyes veikczstfceD i90 férő" növendékistállót ^ w helyes hizJaldatep.e.mk^ ezer forintos aUami tómoga ita mellett. A muiikak dv-eg zésére « »» '^í0rgpdrban oz””idei ^első újítást Sg= A!'0dftta mbe Az édesszelet nynjtotta b. ódosíta1li< “Ä«.SS» «* “«*“• bogyón dolgozik a g^ talat. 0O3Ók1 i^9egy oSt érbe­«“iÄ ssaaügÄS srr rtJEsav^ — A HEVES megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 12 pók­ember és ellenőr bevonásává} vizsgálta a rádió, televízió, magnetofon, m0t0rk^rróaép hűtőszekrény és _ varr g P gyártmányok minőseget es ezek garanciális jomtosot. 204 tartós közfogyasztási cikk tu lajdonosától kértek véleményt. Meghallgatták a w®sar*° dtS- revételeit, panaszait es dicse n ÍB— MEGYÉNK területén a dolgozó általános iskolai hall­gatók száma 1959-ben ^20 1° volt, az elmúlt évben pedig 2450-re emelkedett. Ez a nagyarányú létszáméra elke- dés azonban nemcsak az ana lános iskolák esti tagozatán mutatkozik meg, hanem a Kö­zépiskolákban is­Helyesbítés Lapunk január 18-i számá­ban a Sportakadémia című cikkbe elírás folytán sajnálatos hiba csúszott be. A hibás rész helyesen: A szakaszos (Inter­vall) edzésmódszer, stb. \V/att neve nem ismeretlen a mai ember előtt. Ne- j vének hallatára a gépek által nyújtott teljesítmény elneve­zése, de főként a gőzgép jut eszünkbe: Watt, a gőzgép fel­találója. Ez azonban így nem helyes, mert a gőzgépet nem egy ember találta fel, hanem a 18. század folyamán ügyes technikusok hosszú sora dolgo­zott rajta, mindegyik tovább I fejlesztette kevesebbel, vágj' többel, elődje alkotását. Amikor megszületett a kapi- | talista ipar, elkezdődött a gépi termelés, — elsősorban a textil- | gyártás területén —, a gépek [ eleinte fából készültek, de a több termelés és a több profit érdekében gyorsítani kellett a I gépek járását, s erre már a fa- j gépek nem voltak alkalmasak. ] A tarfcósabb és gyorsabb gépe­ket vasból, illetve acélból kel­lett készíteni. Az acélgyártás fejlődése a szénbányászat fej­lődését hozta magával. De a bányákból a vizet ki kellett szivattyúzni, az acélgyártáshoz, a hengereléshez szükséges hen- I germűveket is hajtani kellett, az immár acélból készülő, s egyre nagyobb textilgépek sem lehettek el hajtóerő nélkül. Mindezek szükségessé tették valami olyan eszköz megalko­tását, ami a fenti feladatokat el tudja látni. A legsürgősebb feladat a bányavíz kiszivattyú­zása volt. Az első, gépnek nevezhető szerkezetet Papin alkotta, s en­nek lényege egy henger volt, benne víz és a víz felett egy dugattyú. A vizet felforralták, mire a gőz felnyomta a dugaty- tyút. Ezután a tüzet eloltották, a hengert hideg vízzel lehűtöt­ték, s így a dugattyú alatti nyo­más csökkent, a dugattyút a légnyomás felülről lefelé vissza­nyomta. Ezt a — gőzgépnek még nehezen nevezhető alko­tást Newcomen fejlesztette to­vább. Ő már külön edényben (kazánban) fejlesztette a gőzt, amely egy csappal ellátott csö­vön keresztül jutott a henger­be. A dugattyú visszanyomá- sát még itt is a légköri nyo­más „intézte”, ezért ezeket a gépeket ma atmoszférikus gőz­gépeknek nevezzük. Newcomen | gépeit szivattyúk üzemeltetésé­re használták, egyéb célra nem 1736-1819 is voltak alkalmasak. Hatásfo­kuk rendkívül kicsi volt. A gyárüzemd célokra szol­gáló gőzgépet I. I. Pol- zunov orosz mechanikus alkot­ta, de a halála után nem sokkal üzembehelyezett; gép csak pár hónapig működött, aztán vég­leg félretették. A gőzgép legjelentősebb to­vábbfejlesztője J. Watt volt. Watt 225 évvel ezelőtt, 1736. január 19-én született Skóciá­ban, Greenockban. A rendkí­vüli technikai érdeklődésű fia­talember 1757-ben a glasgowi egyetem mechanikusa lett. Kapcsolatban volt e kor sok híres fizikusával és kémikusá­val, Cavendish-sel, Priestley- vel. Black-kel, szüntelenül ta­nult, képette magát, megtanult három idegen nyelvet is. Az egyetem műhelyében egyszer javítania kellett égy bemutató eszközt: a Newco- men-féle /gőzgép modelljét. Watt látta e gép sok hiányossá­gát, amelyek közt a legfőbb az volt, hogy a tulajdonképpeni munkát nem a gőz végezte, ha­nem a légköri nyomás; Az első, s talán legnevezete­sebb tette az volt. hogy kidol­gozta a gőzgépnek azt a formá­ját, amelyben a munkát a gőz feszítő ereje végzi, és nem a légnyomás. Erre a gépre, amely egyébként a továbbiakban ugyanolyan volt, mint a New- comen-íéle, 1769-beai kapott szabadalmat. A gép még sza­kaszosan működött, egy „hasz­nos” löketet egy „meddő” lö­ket követett. Watt teljesen át­allott a gőzgép tökéletesítésé­re és gyártására. Szövetkezett egy Boulton ^ nevű gyárossal, s Bir­mingham mellett, Sohoban, gyárat létesítettek. Watt gőz­gép tökéletesítő munkájának nevezetes állomásai: 1775-ben megalkotja a géptol különálló kondenzátort. 1782-ben megal­kotja a „kettős” működésű gőz­gépet, amely már nem szaka­szosan, hanem folyamatosan működött, aza7 a dugattyú mindkét irányú mozgását a gőz nyomása okozza, ami a gép munkaképességét jelentősen növelte. Ehhez meg kellett al­kotnia a gőz szakaszos beáram­lását irányító tolattyút. Mivel a gépet nemcsak szivattyúk hajtására akarta használni, szükséges volt a dugattyúrúd egyenesvonalú mozgását forgó mozgássá átalakítani. Ezt meg­oldandó, egy további igen ne­vezetes technikai alkotást ho­zott létre, amely watt-pararel- logramma néven vonult be a géptanba. Ennek segítségével a forgó mozgást végző gépeket is meg lehetett hajtani a gőzgép­pel, s tulajdonképpen ezzel vált lehetővé a gőzgép széles­körű használata. Az ő nevéhez fűződik még a gőzgép lendítő- kerókkel való ellátása és a centrifugális regulátor feltalá­lása, amely utóbbi a gép egyen­letes járását teszi lehetővé. Mint látható, Watt munkája nyomán megszületett a mai jellegű gőzgép, hiszen az övé­nél jelenősebb találmányok, szerkezeti átalakítások azóta sem történtek a gőzgépen. A Watt által magas techni­kai színvonalra emelt gőzgép jelentőségét alig lehet felbe­csülni. A kapitalista nagyipar, a gépesített termelés, a vasúti közlekedés, a gyors és bizton­ságosabb tengerhajózás jelen­tős részben a gőzgépnek kö­szönhető. A Watt-féle gőzgép gazdasá­gossági hatásfoka még mindig elég rossz volt. s modern ko­runkban sem sikerült 6—16 százalék fölé emelni, így he­lyét lassanként átadja a nyers­olajmotoroknak és az elekt­romos gépeknek. \V/ att 1819. augusztus 19-én ” hal meg. Nevét, amikor már csak múzeumokban lesz­nek gőzgépek láthatók, a technika történelmén kívül a gépek teljesítményének mér­tékegysége: a watt is hűsége­sen őrzi. Darvas Andor m rí sora Egerben este 7 órakor: habom a KISLÁNY (Bianco bérlet) 1981. január 13, csütörtök: SÄKA s 225 éve, 1736. január 19-én született JAMES ST If I Watt angol feltaláló. Mint a glasgowi egyetem mechanikusa, Newcomen atmoszférikus gőzgépét tökéletesítette és a. gőz feszítő erejét egy sűrítő közbeiktatásával sikerült neki gyakorlatilag is gép meghajtására alkalmassá tenni. Dugattyús rend­szerű gőzgépre a szaba­dalmát Watt 1769-ben je­lentette be. Találmánya az ipari forradalom kez­detét jelenti. 385 éve, 1576-ban e na­pon halt meg HANS SACHS német költő. Mintegy GOOO költeménye maradt fenn, melyekből humora és nyelvi realizmusa ; tűnik ki. Peldolgozta a Bánk bán tragédiát is. Emlékét Wagner: A nürnber­gi mesteixlalnokok c. operája örökítette meg. 110 éve, 1851-ben e napon született JACQBUS KAPTEYN holland csillagász, a SELECTED AREAS nevű terv — mely az égboltot 206 zónára osztotta be — készítője. Munkássága a tejútrendszerek leu­talása terén úttörő jellegű. 50 éve, 1911-ben e napon született JOKDANKI CSANKOV bolgár nemzeti hős, akit 1944-ben a fasiszták riieggyilkoltak. A MOSZKVAI BOTANIKUSKERTET 255 évvel ezelőtt, 1706-ban e napon alapították. James Watt és gőzgépe FILM Messzi utca (Szerjozss) Vera Panova azonos című regényéből készült a Messzi utca című magyarul beszélő szovjet film, amely az 1960. évi Karlovy-Vary-i fesztivál első díját nyerte. Főszerepét: Irina Szkobceva, Szergej Bondarcsuk és a kis Borja Barhatov játssza. A filmet a hatvani Kossuth Filmszínház mutatja be, január 19—25-ig. HORVÓTH JÓZSIT'. ••*«*••••••«•• EGRI VÖRÖS CSILLAG: Zápor EGRI BRÖDY: Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN" Lámpaláz GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Bölcsődal HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Ellopták a hangomat HATVANI KOSSUTH: Messzi utca HEVES: Nincs előadás PETERVÁSÁRA : Nincs előadás FÜZESABONY: Kálvária (16) Borongós ősz szakadt Bor- siczky Albertra. Az az ember volt, aki szívósan és rendület­lenül tud küzdeni céljaiért, s minden egyebet alá tud ren­delni ezeknek a céloknak. Mégis, a múló idővel meg­fakult a Matejkánéval kezdett kaland szépsége. Az érzelmek hőfoka erősen lelohadt. Matej- káné ugyan változatlan ragasz­kodással vette körül, s odaadó volt, akárcsak viszonyuk kez­detén. Vadházasságuk mégis megszokássá kopott. Úgy éltek egymás mellett, mintha már nyolc—tíz esztendeje házasok volnának. Az asszony aprólé­kosan gondoskodott Borsiczky- ról. A főhadnagy pedig a min­taférj szerepét játszotta, aki — lobogás nélkül ugyan —, de ki­tartóan szereti hitvesét, figyel­mes hozzá, és igyekszik ápol- gatni boldogságát. De amíg en­nek a viszonynak kezdetén Borsiczky magát a szerelmi kalandot is élvezetesnek tar­totta, most mindinkább tuda­tossá lett benne, hogy ez az együttlét merő kényszerűség. Ámbár efféle gondolataiból mit sem árult el, és az asszony valóban nem is sejtett semmit. Hosszúra nyúlt a kaland, hosszúra a válóper, hosszúra az arany iránti vágyakozás. Borsiczkyt mélyen lehangolta a háború menete is. A szovjet seregek már az egész Tiszán­tűit elfoglalták. Budapesten már meglehetősen nyíltan be­széltek arról, hogy az erősza­kot nem lehet feltartóztatni. Október 15-én Horthy kor­mányzó átadta a hatalmat a nyilasoknak, ő pedig Hitler vendégbarátságába távozott. Mindek magával hozta azt a veszélyt, hogy a most még nyugodalmas csókavári helyőr­ség is előbb-utóbb felkereke­dik. Lehet, hogy Baltazár ezre­dét egy szép napon riadóztat- ják, kiviszik a frontra és beve­tik. De lehet, hogy csak átte­lepítik. Egyre megy, mert így is, úgy is kicsúszhat a keze kö­zül az átkozott pallér aranya! S ez az érzés napról napra fo­kozta a főhadnagy nyugtalan­ságát. Nem, ez a sok erőfeszí­tés nem veszhet kárba. Vala­mit ki kell találnia. Ezekben a gondterhes napok­ban Matejkáné gyakran fag­gatta a tisztet, vajon mi bánt­ja? De Borsiczky iparkodott megnyugtatni az asszonyt. Még ez az alakoskodás is... Matej­káné azonban maga is kitalál­ta, mi bántja Borsiczkyt. Borsiczky egy téli napon jó­kedvében találta Baltazár ez­redest. Rászánta magát, hogy közbenjárását kéri a válóper meggyorsításához. Az ezredes hajlott a kérésre. Végre kitűz­ték a tárgyalást De az a tár­gyalás korántsem töltötte be a főhadnagy mohó reményeit. Matejka és Matejkáné közös megegyezéssel kívánták a há­zasság felbontását, s ennek a bíróság helyt is adott. De a közös szerzemény fel­osztása dolgában hiába hozott ítéletet a bíróság. Matejka konokul tagadta, hogy bármiféle vagyona volna Matejkáné eszelősnek tűnő állításait a bíróság nem mél­tatta figyelemre, mert a pal­lérnak semmiféle kimutatható ingatlan vagy ingó vagyona sem volt. Sem a telekkönyv­ben, sem a takarékban nem szerepelt a neve. Matejkáné a válóperes vég­zéssel a kezében elájult Bor­siczky tehetetlen dühre ger­jedt. Pokoli csávába került. Legszívesebben kitekerte vol­na a pallér nyakát Napokig szavát sem lehetett venni. Most mit mondjon a világnak, mit az ezredesnek, aki még gratu­lált is a sikeres fejlemények­hez, s a közeli házasságkötés­hez. Mondja, hogy a pallér aranya nélkül esze ágában sincs házasodni? Egyáltalán mit mondjon Máriának? Hogy unja, menjen a fenébe? Fogal­ma sem volt, mit kell most tennie. Még Perlakytól sem kérhet tanácsot, neki sem mondhatja el, hogy mindez a pénzsóvárság jegyében történt. Ivásnak adta a fejét. Hajna­lig mulatozott a víg cimborák­kal. Máriát teljesen elhanya­golta. Megtörtént, hogy napo­kig haza sem ment. Mária két­ségbeesett. De elhatározta, hogy foggal-körömmel harcol­ni fog Borsiczkyért. Harcolni hideg fejjel, könyörtelenül. Amikor Borsiczky meglátta az asszony metsző, hideg pil­lantását, amely úgy suhogott felé, mint egy kardpenge, meg­döbbent. Mintha hipnotizálná ez a nő. — Pipogya vagy! Miért adod fel a küzdelmet? — sziszegte az asszony forró indulattal. — Ha­talom van a kezedben! A pal­lér is a hatalmadban van! Kényszerítsd! Borsiczkynek zúgott a feje. Igaz! Még nem késő! Berohant a katonai parancs­nokságra. Külön ordonánc vit­te ki Matejkának a SAS-behí- vót. A Baltazár-ezred II/2 száza­dának öreglegénysége szétszé­ledt eltávozásra. Csak a napos és Matejka András maradt a körletben. A napos, Kovácsik János, aki 48 éves fejjel öltött mundért, letelepedett Matejka mellé és cigarettát sodort egy pakli nyolcasból. — Mi lelt, öregkomám, tán nem jutott a dinnyeföldből? — kedéiyeskedett Kovácsik. — Nem mégy eltávozásra? Az ám, te nem is kérted? — Nem. — Csak elnézlek, cimbora, neked mindig lóg az orrod. Az előbb is, mondom, kifigyelem, hová nézel te folyvást? De nem nézel te bizony sehová. Nyom­ja valami a lelkedet. De. hogy Matejka nem vála­szolt, Kovácsik tovább cseve­gett: — Egyet se búsulj, komám, én mondom. Hát hiszen mind­nyájunknak megvan a magunk baja, de azért ennyire..; Mit hagytál ott kint, Liviiben? Fe­leséget? Szeretőt? No jó, csak kérdem. Mink még csak el- dekkolunk itt, Csókaváron, de mit szóljon az, akit kihajtottak a frontra? Aki a tulajdon mel­lével szedi a golyót? Ebben a mai világban tiszta szerencse, hogy itt szolgál­hatunk. Csali tudnám, hogy meddig. Te, te mit gondolsz, meddig húzza még a német? Azt mondják, Fehérváron in­nét van a front; Márpedig akkor nem sokáig szívjuk mi a csóka vári levegőt. Matejka felkelt az ágy szé­léről, s kibámult az ablakon. Kovácsik csak a fejét csóválta. Szólni akart a megfásult, meg­keseredett emberhez, de ordo­nánc jött rohanvást: — Van itt Matejka András honvéd? Maga az? A század­parancsnokságra! (Folytatjuk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents