Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-17 / 14. szám

VIUO PROLETÁRJAI EGYESUI JETEK! « Képes mozaik az egri Nagy József Tsz tagjairól AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 14. szám Ara 50 fillér 1961. január 17., kedd második „szüret“... Rég elmúlt már október, a zsenge szólóbogyókat ér­lelő ősz, amikor vidám szü- retelők dalától voltak han­gosak a szőlőhegyek. El­múlt, de mi most képlete­sen mégis azt mondjuk: most van „a második szü­ret”. Idézőjelbe tettük a mon­dást, bár az állítás átvitt értelemben mégiscsak igaz, hiszen termelőszövetkeze­teink, közös gazdaságaink ezekben a napokban készül­nek el az éwégi zárszám­adásokkal, most tűnik ki, ki mennyit dolgozott, milyen munkát végzett az elmúlt esztendőben a szövetkezet­ben. £s erre gondolva, eszem­be jut egy mondás, amit a termelőszövetkezetbe lépése idején, az egyik falu egyik dolgozó parasztja hozott fel ellenérvül. Azt mondta: —- A termelőszövetkezet­ben senki se iparkodik majd, mindenki elhúzza magát a munkától, a mun­ka elől. Na, most éppen a zár- f számadások adják meg en- L nck az embernek a választ i — még pontosabban szólva — maga az élet, mert hi­szen az egyik szövetkezeti tag huszonötezret kap, a másik csak tizenkettőt, a harmadik pedig éppen csak ötöt, aszerint — igazságo­san — mennyit tett, mun­kálkodott a közös gazda­ságban. A tények azt mutatják, hogy megyei viszonylatban átlagosan valamivel alatta maradunk a tervezett egy munkaegységre eső összeg­nek, mert bizonyos termés- kiesés mutatkozik. Ez tény. Tény azonban az is, hogy az 1960. esztendő­ben szövetkezeti megyévé lett Heves megye termelő- szövetkezetei átlagosan jó­val több mint 30 forintot osztanak egy munkaegység­re és sikeresen oldották meg azokat a feladatokat — ha kezdeti gondokkal is küzdve —, amelyeket cé­lul tűztek ki maguk elé. lAtni kell azt is, hogy azok a termelőszövetkeze­tek, amelyekben jó volt a munkaszervezés, a vezetés, az irányítás, szorgalmasan dolgoztak a tagok, elérték a tervezett munkaegységet, és igen jelentős mértékben gyarapodott a közös gazda­ság is.Voltak azonban olyan helyek — mint például Os­toros —-, ahol az akkori szö­vetkezet 58-as taglétszámáé­ból mindössze 8 dolgozott rendszeresen, s így érthető az alacsony eredmény, s végkövetkeztetésképpen visszahúzta a többi szövet­kezet jó eredményeit is. Ná­lunk nem ritkák az olyan szövetkezetek, < ahol negy­ven. ötven, sőt hatvan fo­rintot fizetnek ki egy mun- - kaegységre, ami mutatja, hogy termelőszövetkeze­teink uem végeztek rossz munkát az elmúlt esztendő­ben. Es ha mindezekhez — a kezdet nehézségeihez—hoz­zászámítjuk a múlt évi rendkívül kedvezőtlen idő­járást is, akkor csak elis­meréssel szólhatunk általa- ' ban a termelőszövetkezetek gazdálkodásáról, bizakodás­sal nézhetünk jövőjük elé. Nagy sikere volt Füzesabonyban a dalos, táneos, zenés estnek A füzesabonyi járási művelődési otthon az elmúlt vasárnap zsúfolá­sig megtelt. Alak nem jutottak be, azok az ablaknál próbáltak vala­mit ellesni a hangulatos műsorból. Fellépett az Erkel Ferenc Kórus, amelyik február elején tartja zászlóavató ünnepségét. A Magyar Rádió műsorában mar sikerrel sze­repelt füzesabonyi Il-es számú Ál­talános Iskola kórusa is fellépett Koczka István vezénylésével. A Zeneiskola növendékei is be­bizonyították, hogy utolsó fellépé­sük óta is sokat fejlődtek. Seitz: Hegedűversenyének szólóit Csörgő József és Somogyi Mária zeneis­kolai növendékek játszották nagy sikerrel, a kis zenekart Botond István vezényelte. Színessé tette a műsort a műve­lődési otthon leány tánccsoportja. Most mutatták be először új szá­mukat, a Krumplicskát. örömmel hallgatta a nagyszámú közönség Lapu Katalin, az egri Zeneiskola ének-tanszakos füzesabonyi növen­déke előadásában Schubert-, Grieg- dalait. Szigetvári József TANÁCSKOZTAK HEVES MEGYE JOGÁSZAI ★ Szalay István: VÁLTOZÁSOK GYÖNGYÖSÖN ★ Gyurkó Géza: IFJÜSÁGI GYŰLÉS TISZANÁNÁN ★ Horváth József: ARANYKALITKA Ülést tart a Népi Ellenőrzési Bizottság Ma délelőtt kilenc órakor kezdi meg a megyei tanács párthelyiségében ülését a Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülés napirendjén igen fon­tos megbeszélni valók szerepel­nek. Elsőnek a KGM felügye­lete alatt álló vállalatok által gyártott és a lakosság szükség­leteinek kielégítését szolgáló egyes cikkek minősége és ga­ranciális javítása ellenőrzésé­ről készült összefoglaló jelen­tést tárgyalják meg az ülés részvevői. Nem kevésbé fontos a máso­dik napirendi pont sem, amely az üzemek munka- és baleset­védelmi vizsgálatának ellen­őrzéséből készült összefoglaló jelentést tárja a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elé. Nuvénati szakosztályok aktíva ülése az egri TIT klubban Három éve eredményesen működnek a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat művé­szeti szakosztályai. Ma délután három órakor aktívaülést tar­tanak, ahol közösen vitatják meg az elmúlt három év mű­vészeti munkájának eredmé­nyeit, hiányosságait. A vita eredményeképpen összeállítják az elmúlt három év művészeti munkájáról a közgyűlés elé terjesztendő jelentést Az elmúlt gazdasági év sikereire, s a jövő terveinek valóra váltására koccintot­tak szombat esti zárszámadási közgyűlésükön az egri Nagy József Tsz tagjai. Brigádve­zető, növénytermesztő, tehenész, szőlészeti brigádtag ürített poharat a sikerre, a 815 000 fo­rintos bevételre, a, gyarapodásra, amely számból is kitűnik: közel egymillió forint tiszta va­gyonnal rendelkezik a termelőszövetkezet kollektívája, — no, meg arra, hogy minden tag 68 forintot kapott egy munkaegységre az 1960-as év után. ^ /VAA/WWWNAAAAAA/WVWVVtAA/VvA C Tűz a > tarnaszentmiklósi gépállomáson Január 13-án kigyulladt a: támaszén tmiklosi gépállomás; kapus fülkéje. Benn égett egy! asztal, szék, rádió, telefon és; más berendezési tárgy. A tűz-! rendészeti hatóság tájékoztatá-; sa szerint a tűz keletkezését! Kovács Márton, a gépállomás; éjjeli őrének hanyagsága okoz-! ta. Benzines -gázolajat öntött a j kályhába, ami nyomban, fel- < robbant. A 71 éves Kovács! Mártont másodfokú égési se-; bekkel kórházba szállították. A tűz továbbterjedését a gépállomás önkéntes tűzoltói és; dolgozói akadályozták meg. A zárszám­adási közgyűlés ,,hivatalos” ré­szének már vé­ge. Igyekezni kell a vacsora elkészítésével. Majoros Béla tsz-tag segít, ahol tud. Rácz Józsefnének, a városi tdiiác's konyhája sza- szakácsnőjének, hogy az ünnep­lők ne várakoz­zanak soká a jó disznótorosra­„Ne csak a szórakozás, a tudás otthona is legyen Felavatták Horton a megye legnagyobb falusi kultúrotthonát Mint vasárnapi számunkban már hírt adtunk róla, jelentős kulturális esemény színhelye volt szombat délután Hort község. Itt avatták fel a megye jelenleg legnagyobb, 600 férő­helyes, modern, falusi kultúr- otthomát, amelyet kétmillió fo­rintos költséggel a községfej­lesztési alapból építették fel a hortiak. Nemcsak a befizetett forintok járultak hozzá, hogy ma Hort büszkélkedhet a leg­nagyobb falusi kultúrotthonnal Heves megyében, de az itt la­kó, kultúrát szerető dolgozó parasztok fizikai segítsége ts. Volt olyan két hét, hogy több mint ezer ember dolgozott a kultúrház építésén, hogy minél előbb elkészüljön a modem épület, hogy a kultúra igazi hajléka legyen. Az avatóünnepség díszelnök- ségében helyet foglalt Orbán László elvtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága kulturális osztályá­nak vezetője, Putnoki László elvtárs, az MSZMP Heves me­gyei Bizottsága első titkára, Dorkó József elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Libertény Sándor alezredes, Iglódi Ferenc elvtárs, a hatva­ni járási pártbizottság első tit­kára, valamint dr. Tóth István, a Heves megyei Tanács végre­hajtó bizottságának titkára, dr. Vass Gyula elvtárs, a tanács művelődésügyi osztályának he­lyettes vezetője. Bartus István, a községi tanács elnöke, és még sokan mások a megye, a járás, a község politikai, gazdasági életének vezetői, kiváló dolgo­zói közül. Az ünnepi megnyitó után Orbán László elvtárs mondott beszédet, méltatva a nap jelen­tőségét, s arról szólva, hogy pártunk kulturális forradalmá­nak egyik jelentős momentu­ma Heves megyében az új kul­túrház felavatása. Hangsúlyoz­ta többek között, hogy a horti kultúrotthon csak akkor tölt­heti be igazán hivatását, ha nemcsak a szórakozás, hanem a tudás otthona is lesz, hisz a község szövetkezeti község és a szövetkezés, a nagyüzemi gaz­dálkodás művelt, hozzáértő pa­rasztokat követel. „Csak akkor avatunk igazan, és másodszor kultúrotthont — mondotta —, ha a kultúrháznak sikerül el­hódítani az embereket a kocs­mától”. Befejezésül azt hang­súlyozta Orbán élvtárs, hogy azokat a nagyszerű feladatokat, amelyek a kultúrház előtt áll­nak, csak akkor lehet sikerrel, eredményesen megoldani, ha az otthon vezetőit, a kultúra munkásait korunk legnagyobb eszméje,v a marxizmus—leni- nizmus vezeti. A nagy tapssal fogadott ün­nepi beszéd után a zsúfolásig megtelt kultúrházat Bartus István, a községi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke vette át a falu dolgozói nevé­ben és tett ígéretet, hogy ez a kultúrotthon a hortiak műve­lődésének igazi központja lesz. Ezután színvonalas kultúr­műsor következett a Hatvani Zeneiskola énekkara, a Hat­vani Művelődési Ház tanccso­portja, valamint a Zeneiskola művész-tanárai közreműködé­sével. Este hét órakor az egri Gárdonyi Géza Színház művé­szei léptek színpadra, Darvas József Kormos ég című, mai tárgyú drámájával. WW\AAA^VVVWV\AVA\\VAVvVVNA­— A BALASSAGYARMA-s TI irodalmi színpad „Nekünk! élni kell” című Csehov-összc- \ állítással vendégszerepel Hat-< vanban, január 29-én. A ven-5 d égszereplés viszonzására a < hatvani irodalmi színpad szc- < replőgárdaja keresi fel febni-! ár 5-én Balassagyarmat kö-í zönseget az „örök virágok”^ című műsorával. A mónosbóliek „A kőszívű ember fiai" bemutatásával avatták lel korszerűsített kultűrházukat Vasárnap ünnep volt Mónos- bélen. A kuJtúrház és a KISZ- szervezet színjátszó csoportja a falu lakóinak társadalmi munkájával újjáépített, kor­szerűsített művelődési ház­Nyilvanos ülést tartott Egerben a Ilf eszperantó szakköre A napokban az egri TIT- klubban igen érdekes és újsze­rű programmal tartotta meg nyilvános ülését az eszperantó szakkör. Dr. Hallgató Sándor, a szakosztály vezetője, meleg szavakkal üdvözölte a megje­lenteket, majd előadást tartott az eszperantó nyelv történeté­ről. Többek között elmondotta, hogy az eszperantó megalkotó­ja, L. Zamenhof, aki 1887-ben adta ki a nyelvtant és megszer­kesztette az orosz eszperantó szótárt A később megalakult egyesületek célja az volt, hogy terjesszék az eszperantó nyel­vet Hazánkban 1897-ben, dr. Bálint Gábor egyetemi tanár szervezett először eszperantó tanfolyamokat, majd egy év­vel később megjelent az első tankönyv is. A második világ­háború után ismét nagy fejlő­dés tapasztalható. Egerben 1957-ben alakult meg. a szak­kör és 1958-ban már sikeres eszperantó találkozót is rende­zett Dr. Hallgató Sándor előadá­sa után a szakkör tagjai tar­tottak rövid élménybeszámo­lót, majd megtekintették a maguk készítette kiállítást, amelynek anyagát a világ kü­lönböző részeiből küldték 3 szakkör tagjainak. Vince ixipp Ferenc tsz-elnök a vezetőség beszámolóját is­merteti. Jövőre még több „nagy számot” tartalmaz majd ez a beszéd, hiszen a közös gazda­ság létszáma, s földterülete megnövekszik. (Kiss Béla felvételei) (A riport folytatása az 5. oldalon) Zárszámadások A füzesabonyi járásban szombaton tartották meg zár- számadási közgyűlésüket a be­senyőtelki Szabad Föld, a fü­zesabonyi Szabad Nép, és a mezőtárkányi Ezüstkalász ter­melőszövetkezetek gazdái. Szerdai lapszámunkban ripor­tokban számolunk be olvasóink­nak e termelőszövetkezetek zárszámadási közgyűléséről. ban Jókai A kőszívű ember? üai című színművét mutatta; be. i A színjátszó együttes „A kő- i szívű ember fiai”-val beneve-í zett a Hámán Kató kulturális < seregszemlére is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents