Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-13 / 11. szám
iwi, január 13- péntek NEPCJSAu 5 Sikerek Számvetés Szűcsi ben tervek a wettest Baj«« József Ternielőszttvetkezefben zsefnérol ée azokról, akik egész nyáron végig dolgozták becsülettel a napokat, hónapokat, nem sajnálták erejüket, tudásukat. —r Ilyen tagunk sok volt a nyái*on — Veszi át a beszélgetés fonalát Kovács János brigádvezető. — Már márciusban szabályszerűen tele volt a határ. Annyian kijöttek dolgozni, hogy magunk sem hittük. A fogatok kész karavánban állták a földek Végében, s amikor elkezdtük a munkát, talán még az ezer méter fölött repülő pilóta is megláthatta tagságunkat, ha lenézett a földre, annyian voltunk. Aratáskor 36 vagon terményt, vágtunk le kézzel, mert a földre nem tudott rámenni a gép. Összeszakadozott a föld. mert alattunk valamikor hánya Volt, és nyoma még mindig meglátszik. De dolgoztunk becsülettel, tudtuk, minden szem gabona, a mi közös vagyonúnkat gazdagítja. Az aratást az egész járásban mi fejeztük be legelsőnek, pedig említettem már, milyen körülmények között végeztük a munkát. Szüretkor meg egyenesen veszekedni kellett az asszonyokra. Hiába esett az eső, hiába ázott át a ruhájuk, ők csak azért Is dolgoztak, szedték a szőlőt. Pedig megmondtam nekik: asszonyok, hagyják már abba azt a munkát, mert lem ússzék meg tüdőgyulladás nélkül, de ők lehurrogtak és csinálták tovább. — Ha mi nem csináljuk, akkor ki csinálja? — pergett az asszonyok nyelve — talán lejön szent Péter az égből és ä szüreteli le a termést? — mondogatták mások, kissé dühösen. Hát így volt. A lányok közül becsülettel kivették részüket a munkából Oláh Márta, Lakatos Anna, Hordós Rozália, Nosza Mária. Hordós Mária, de nem maradtak le a Elük sem: Kocka Ferenc, Hordós József, Rigó Ferenc. Benus Pál, meg a többiek, akik versenyt dolgoztak egymással a nagyobb eredmények eléréséért. A SZORGALOMMAL n^m volt baj. Sokat, dolgoztak az emberek, sokat a vezetőség is. Ügy fogták fel a munkát, hogy haszonnal járjon. Már az első Ívben szép eredményekkel dicsekedhetnek, van miről mesélni, bőven. Negyven tenyész- kocát vásároltak, előhasú fehér hússertést, amelyek le Is fialtak. Fialási átlaguk 7,5. Másfélszáz anyajuhot is vásároltak, amelyek szaporulatát a közeli napokra Várják. A 10Ü hízott marháért 400 ezer forintot kaptak. Építettek két 20 férőhelyes seftésfiáztatót, egy 300 férőhelyes juhhodályl, egy ötven férőhelyes növen- déklstállót és egy ötvagonos kukoricagórét is. Az építkezésekre az államtól kaptak hitelt, de igyekeztek minden építkezéshez a Saját erejüket is hozzátenni. Az emberek úgy dolgoztak az építkezéseken, mintha mindegyik a saját házát emelné. Saját erejükből biztosították a szükséges famennyiséget ós mindent, ami a portájukon megtalálható volt. Mint a méhek a méhkas körül, úgy rajzolták a szövetkezeti dolgozók a kukoricagó- ré építéséi! Is. Ezzel természetesen elérték, hogy kevesebb összeget használtak el az állam pénzéből, Így kevesebbet kell idővel megadniuk. Három kutat ástak az elmúlt évben, s ehhez 17 ezer forint hitelt kaptak, de szorgos munkájukkal elérték, hogy csak 8 ezer forintot kellett elhasználniuk ebből az összegből. Ilyen munka mellett érthető Is, hogy február 8-án, amikor megalakultak, csak 350 ezer forint Volt a szövetkezet vagyona, most pedig meghaladja az egymillió 800 ezer forintot. Az Idén tovább akarnak gyarapodni, tovább akarják növelni a közös vagyont. Terveik között szerepel, hogy az Idén építenek egy 100 férőhelyes szarvasmarha-istállót, két 300 férőhelyes juhhodályt, — mert kell a szaporulatnak. — de 120 férőhelyes hizlaldára 1« szükségük van, ezért ezt is építenek. Ezenkívül 10 vago- nos kukorlcagóré le készül, valamint egy Zetor-traktórral és egy teherautóval Is gyarapítják vagyonukat. Tovább növelik a szőlőterületeket. 30 hold földet fordítottak még az őszszel, meg is van hozzá a vesz- sző, el vermelték, s csak a Jobb időket várják, és máris megkezdik a szőlővesszők ültetését. Az oltvány 20 százalékát. 85 ezer forintot saját erőből fizettek -ki.- - - - • •• — Veszünk 150 birkát. 20 szarvasmarhát — sorolja idei állattenyésztési tervüket Kiss István brigádvezető, hogy a lövő zárszámadáskor még többet tudjunk elérni, többet tudjunk keresni és többet tudjunk osztani, mint az Idén. | AZ ELHATÁROZÁSUKHOZ pedig megvan minden lehetőség, csak továbbra Is olyan lendülettel, kitartással és szorgalommal dolgozzék minden termelőszövetkezeti gazda, mint az elmúlt évben. Fazekas István Újabb iskolák bővitósót tervezik Jügerben Évről évre jelentős összegeket költ az Egri Városi Tanács az iskolák bővítésére, új tantermek létesítésére. A múlt évben a Kertész utcai általános iskolát bővítették két Új tanteremmel és hozzákezdtek a Sertekapu úti iskoia bővítéséhez is. A Sertekapu úti iskola bővítési munkái az elmúlt évben lassan haladtak, mivel az anyagokat kiutalások nélkül kellett előteremteni, s az illetékes minisztérium iS későn biztosította a szükséges pénzt —, de az iskola már „tető alatt ált”, s még az első negyedévben befejezik a munkákat. Elkészültek a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium tervei, s azok kivitelezését ebben az évben megkezdik. Befejezték a Gárdonyi Géza 12 évfolyamos iskolához szükséges 8 tantermes iskolaépület tervezési munkált is, de a kivitelezések időpontja még nem eléggé tisztázott. l j burgonyalaiía, amelyet nem kell hámozni Ausztráliában hároméves kísérlet után kitermeltek egy sima, kerek burgonyafajtát, amelyet nem kell hámozni. A burgonya vékony és fehér héja selyempapírként lemorzsolható, íze állítólag jobb, mint az eddigi fajtáké. Az új krumplifajta neve Bungama, ami ősi nyelven „Pompás”-at jelent. ^j^íbkud «« <* véleményem hogy eléggé akadéskodó egy ember lehelek, mert lm, már megint egy új magyar slágerbe ütöm bele az orrom, mintha nem volna éppen elég probléma ezen a földön, hogy azzal foglalkozzam, holmi sláger-remekek ellen. De most az egyszer a soviniszta métely ellen kell fellépnem, amely a pesti sláger- szerzők abszolút pestiességét óhajtja bírálni, s úgy vélem, teljes joggal és a csókhoz értők, s saját városukat, községüket szerető emberek legteljesebb egyetértésével. Mert kérem, én egyszerűen tiltakozom ama sláger még amább kitétele ellen, amely szerint,,Igazán csókot csak Pesten lehet kapni, meghogy „a pesti csóktól, szived újra éled", mert annak különös az íze, s attól jövök én csak igazán tűzbe. Tiltakozom ez elten a megállapítás ellen azért is, mert néminemű tapasztalataim vannak, hogy a tűzött reklám valami Csalafintaságot takar, azért is, mert jártam én Pesten is, másutt is, s szerény tapasztalataimmal nein egyeztethetők ösz- szc ilyen helytelen megkülönböztetések. De tiltakoznom kell azért is, mert egyszerűen kikérem magamnak, hogy megszabják számomra, hol csókolódzam, kivel, * egyáltalán honnan tudják, hogy nekem a pesti íze ízlik~e jobban, vagy a kecskeméti? A Málí néni szerint — esküt is tett rá — nincs jobb íze a világon semminek, mint az egres főzeléknek, marhahússal. Nekem speciál a hátam borsódzik tőle és magam részéről inkább egy kiváló sertéscsülökre szavazom. Teszem ezt még akkor Is, ha az egresfőzelék pikánsabb, de engem ez a pikantéria egyáltalán nem, míg a sertéscsülök felettébb izgat. Javasolnám, hogy ne csak az írókra terjesszék ki a jelszót, hogy ki a tömegek közé, de a csókot daloló slágerszerzőkre is, akiknek kötelező legyen megismerkedniök a csókok Izével vidéken, városon és falun, üzemben és termelőszövetkezetben is, hogy megtanulják: tűzbe jönni a dóktól nem a csók Made in Pest jellegétől lehet. Sőt, uram bocsá’, ne vádoljanak hazaárulással, én például kitűnő izgalmat tudok elképzelni egy indiai, vagy angol, ukrán, vagy éppen román Csóktól is, különben is híve vagyok egymás jobb megismerésének. Hogy eme büntetés ama slágerszerzők számára nem is olyan büntetés? A slágerért is. a tanulmányúiért is a büntetést ezennel a slágerszerzők feleségeinek izmos balkacsótba helyezerh. A pénzt úgyis ők veszik fel a jobbal! (egri) Olvasóink írják Egyre több levél érkezik szerkesztőségünkbe a községeikből a dolgozó parasztoktól, az újonnan belépett termelőszövetkezeti tagoktól, akik megváltozott életültről írnak ANDORNAKTÄLYÄRÖL, Bolya Emma küldött levelet, 'amelyben mégírja, hogy An- dornaktáya is termelőszövetkezeti község lett. Igaz. hogy kezdetben a dolgozó parasztok kissé féltek, idegenkedtek az újtól, mert még szokatlan és ismeretlen volt előttük a-tsz. De azóta egyre többen győződnek meg arról, hogy nem is olyan rossz az, mint amilyennek elhíresztelték a rosszindulatú emberek. Van olyan megnyilvánulása a nyugati rádiónak, hogy a magyar parasztságot fel kell szabadítaná, mert rabszolga azért, mert a taz-be lépett. Hogy is néz ki ez a „rabszolgaság”? Maid ár is termelőszövetkezeti község, és van a községben három tsz. Az egyikben nevezetesen a Rákóczi Tsz-ben van egy testi fogyatékos fiatalember. aki ügy nyilatkozott, hogy neki nagyon megfelelő ez a munka a tsz-ben, mert ő máshol testi fogyatékossága miatt nemigen tudna ennyit keresni, mert annyi búzát kapott a tsz- ben, hogy nemcsak egész évi kenyere van biztosítva ezáltal, de még el is adott belőle, kapott árpát, kukoricát, takarEgyetemi tanulmányok — csak jómódúak számára A bécsi Arbeiter Zeitung december 30-i száma részletes beszámolót közöl az osztrák egyetemek és főiskolák kétségbeejtő helyzetéről. Megállapítja, hogy a rendkívüli túlzsúfoltság következtében nem tudják elhelyezni a főiskolai hallgatókat és az előadó tanárok képtelenek megfelelően ellátni feladatukat. A műszaki egyetemen pl. nemegyszer előfordul, hogy egy hallgató egy, sőt több félévet ls vészit, pusztán azért, mert a professzorok ném győzik a benyújtott rajzok és dolgozatok kijavítását Az egyetemi és főiskolai épületeit igen rossz állapotban vannak, nemrégiben pl. a bécsi központi egyetem könyvtárának katalógus-szobáját kénytelenek voltak a be- Omlás veszélye miatt, lezárni. Egyesek talán azt a következtetést vonják le — Írja a lap , hogy a nehéz és problematikus körülmények között talán valóban csak a legrátermettebb, legtehetségesebb diákok végzik el tanulmányaikat. Sajnos, ennek éppen az ellenkezője igaz. Ebben a kultúrpolitikai kényszerhelyzetben — írja az Arbeiter Zeitung — az anyagilag gyengébbek maradnak le a versenyben. A tanulni Vágyók első és szinte leküzdhetetlen akadálya a lakáskérdés. X z osztrák főiskolai hall- ■ ■ 1 gatoknak kb. a fele nem abból az egyetemi városból származik, ahol tanulmányait végzi. Ehhez járul még vagy 12 000 külföldi hallgató ts, úgyhogy jelenleg közel 25 000 lakást kereső egyetemi hallgató van Ausztriában. Ezek számára mindössze ezer ágy áll rendelkezésre diákotthonokban. A legtöbben tehát albérleti szobákra vannak ráutalva, amelyeknek havi bére viszont 4—800 schilling között mozog. Az ösztöndíjakról sem lehet sok pozitívat elmondani. A legutóbbi évfolyamban ösztöndíjért a bécsi egyetem több mint 11000 főnyi diáksága közül csak 400, valóban nyomorban élő folyamodott. Jóllehet, körülményeik folytán mindegyik a legnagyobb mértékben rászorult, mégis, csak minden ötödik, tehát mindössze 80 hallgató részesült ösztöndíjban. Az 1958—60. tanulmányi évben az osztrák közoktatási minisztérium 9 millió schillinget fordított ösztöndíjakra. A belföldi diákság számát tekintve, ez átlagban hallgatónként havi 30 schillinget jelent. Ha tekintetbe vesszük, hogy csak minden harmadik, vagy negyedik hallgató rászorult a támogatásra, az összeg akkor sem több havi 100—120 schillingnél, amiből semmi esetre sem lehet albérleti szobát fizetni és fedezni a tanulmányok költségeit. em csodálatos tehát, hogy Ausztriában az összes egyetemi hallgatóknak csupán 6 százaléka munkásszármazású, holott a munkásság a lakosság 42 százalékát alkotja. Ezzel szemben, noha az összlakosságnak csak kb. egyötödét képezik, a diákságnak közel kétharmada értelmiségi származású, illetve szabad pályán levő szülők gyermeke. Új borospince épül Gyöngyösorosziban A gyöngyüsoroszi Február 24. Termelőszövetkezet új borospince építését kezdte meg. A pince építését az ércbánya végzi, amely a tervek szerint 60 méter hosszú lesz. Az építkezésre 500 ezer forintot biztosítanak, amelyben két 500 hektoliteres beépített betonhordd is lesz. Képünkön Nagyfejü Kálmán vájár a rakodógéppel. mányt, cukrot, egyszóval mindenből amit osztottak. Tudott venni magának ruhát, cipót, mindent ami a téli ruházkodáshoz szükséges. Ezenkívül háztáji kukoricája ls volt, ami az osztott kukoricán felül van. Tehát ez az ember nagyon hálás ennek a rendszernek azért, hogy ö, ilyen „rabszolga”, lehet. O csak egyedül dolgozott a termelőszövetkezetben és annyi mindent kapott, hogy nincs gondja egész, évben az élelemre. a ruházkodását meg a készpénz-részesedésből fedezi. De van olyan család, ahonnan négyen dolgoznak, azok 54 mázsa kukoricát kaptak, búzát, árpát, takarmányt, cukrot, tehát ez a esa'ád sem érzi magát rabszolgának. Rabszolgaság volt az, amikor napszámba kellett dolgozni és amikor el kellett menni summáidnak, amikor napfelkeltétől napnyugtáig. dolgoztak, s aki elkésett, azt haaaküldték. A termelőszövetkezetben fel van osztva a terület és ki-kj ideje szerint megy dolgozni, nincs kikötve, hogy napi elkel téré ott kell lennie. A napszámos, summás csak nagyon kevés fizetést kapott, s még ember számba se vették, egész idő alatt babot kapott enni, amit a földön fogyaszthattak csak el, s aludni ls a földön aludtak, míg a termelő- szövetkezetben dolgozók házat építenek, a legmodernebb bútorokat veszik. Ez rabszolgaság? Nem, ma már egyre szebb és jobb lesz az életünk, ma már nem kell félnünk a jövőtől, ma már tudjuk, hogy miért dolgozunk. Elégedetlen emberek ma is vanak, kiváltképpen olyanok), akik nem szeretnek dolgozni és könnyűszerrel akarnak kere sethez jutni. Olyanok, akik ezelőtt napszámossal, béresekkel dolgoztattak, ők maguk nem ismerték a munkát, ilyeneknek nem tetszik a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Magam részéről ennyitakartam írni a termelőszövetkezeti mozgalomról és azt szeretném, ha egyetlen dolgozó paraszt se félne-tőle, hanem belátná, hogy amikor a termelőszövetkezetet létrehozták, azt akarták elérni, hogy mindenki magának dolgozzék, munkája gyümölcsét ő élvezze. nem pedig a tőkés. . VINCZE ANDRÁS Szentdo- monkosról a Büldcalja Termelőszövetkezet elmúlt évi eredményeiről számol be levelében: Eseményekben gazdag volt az 1960-as esztendő, világviszonylatban és országunkban is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése terén községünk dók gőzéit egész éven át tájékoztattuk a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről. Ennek eredményeként tavasszal többen let- tek termelőszövetkezeti tagok. Szeptemberben megkezdtük a házi agltációt és felső szervek segítségével az első napon 90 tag aláírta a belépési nyilatkozatot. A belépők száma 133 főre emelkedett és ebből 60 nőtagja lett a tsz-nek és ezzel termelőszövetkezeti község lett Szentdomonkos. Mindjárt hozzá is láttak a munkához_s az őszi mélyszántási tervünket 60 százalékban, az őszi vetéstervünket pedig száz százalékig befejeztük. Természetes, munkánkat hátráltatta a szeszélyes időjárás, de ennek ellenére is szorgalmasan dolgoznak termelőszövetkezetünk tagjai. A szentdomonkosi Bükkalja Termelőszövetkezet eddig az új úton jól haladt előre, a jól megszervezett munka nyomán eredményeket értünk el, A tsz megalakulása után igen sok probléma megoldásában segítségre lett volna szükségünk. ezt azonban nem kaptuk meg minden esetben. A járási tanácshoz több esetben fordultunk azzal a kéréssel, hogy jöjjenek ki hozzánk, de erre nem került sor, azzal az indokolással, hogy nagy az elfogta’ tság, máshol még több a baj. Így nem vettek részt sem a novemberi, sem a január 3-án megtartott közgyűlésünkön. Nem beszélve a vezetőségi ülésekről, amelyen már négy hónapja nem 'vettek részt. A január 3-án megtartott közgyűlés napirendje az ez évi terv ismertetése, a takarmány- összevonás és felvásárlás, a háztáji fö’d nagyságának megállapítása és a traktorvásárlás volt. Sike Ágoston tsz-elnök igen résztetesen kifejtette a napirendek lényegét, s ennek nycr mán igen .<ok vitás kérdés tisztázódott. Különösen öröm volt hallani azt, amikor a traktorvásárláshoz kö’csönt ajánlottak fel a tsz-tagok. Elsőnek Idős Nyerges cs. Károly, volt középparaszt tett felajánlást, hogy ötezer forint kölcsönt ad. s ezt követően még 15 dolgozó paraszt, akik egy-kétezer forinttal járultak hozzá, s így Összesen 28 000 forint kö’csönnel se gitik a termelőszövetkezetet, hogy a traktort meg tudja vásárolni. A tagság hangulata a közös iránt nemcsali szavakban, hanem tettekben is megnyilvánult. | A KAPÓKBAN | £ amilyen gyorsan jött, olyan gyorsán el Is olvadt. Nem maradt belőle csak sár, az is bokáig érő, s ez Igencsak megnehezíti a közlekedést. Az út azonban „küszködik” a sárral, jönnek-mennek rajta a fogatok, szalmát, szénát, kukoricát, takarmányt szállítanak az állatoknak a szorgos szövetkezeti gazdák. Az egyiküktől kérdem: merre a szövetkezet irodája? — Csak menjen tovább egyenesen az úton — válaszol magyarázólag kérdésemre, s aztán még hozzáteszi: —- Az első útnál forduljon jobbra, onnét már meglátja, ott van a „tizenegyesnél”. Igaza van az útbaigazítónak, mert a nyár derekán a szűcsi Bajza József Termelőszövetkezet irodája kiköltözött a faluból á régi Xí-es akna telepére. ! —- A tanácstól kaptuk — magyarázza Tímár Sándor fő- 1 könyvelő — azóta Itt vagyunk, j ide rendeztük be központunkat. ■ Az irodában máskülönben } nagy a zaj, s ez nem Is csoda, , mert sokan vannak Itt: ügyes- bajos dolgaikat beszélik meg ( a szövetkezeti gazdák, de itt van a szövetkezet „vezérkara” ' is, a három brigádvezető: Berta István, Kovács János és ' Kiss István, Az asztalokon iratok, klmu- 1 tatások, adatok, összesítések. ' A szövetkezet dolgozói a lel- * tárat készítik, ellenőrzik a felvett adatokat, egyeztetik a számokat. NAGYON KÉSZÜLNÉK “ , . ______________J tü II“ . be rek a zárszámadás napjára. Egyre többet beszélgetnek ér- ' ról és egyre Jobban várják az ! eredményeket. Szeretnék már tudni, mennyit ér az egész évi szorgalom. Ezt kérdem és is a - leltározási munkákkal fogla- s latoskodó főkönyvelőtől. 1 —- A tagságnak két és fél- \ millió forintot osztunk szét > természetben és pénzbén a 1 zárszámadás napján — vilá- < éosít fel. ------ 1 E* pedig azt jelenti — * told.la. tovább a mondanivalót ' Berta István brigédvezető —, < hogy az Idén 38 forintot osztunk egy munkaegységre. Rn például 750 munkaegységem i után majdcsak 30 ezer forint- < ra számítok. Természetesen 1 vannak olyan szövetkezeti tag- 1 Jaink, akik még ennél is töb- i bet visznek haza. Kovács 1st- < vánék 1000 munkaegységre t 38 ezer forintot számítanak, de 1 a többiekről is hasonlót mond- 1 hatok: Raklta Simonról, Hor- i dós Mátyásról, Szalai István- 1 ról, Kiss Istvánnéról, Oláh Jó- i
