Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-13 / 11. szám

6 NEPBJSátj 1961. január 13., péntek Módosították az átigazolási szabályt a labdarúgás bau A magyar labdarúgás fejlődése szempontjából nagy jelentőségű határozat látott napvilágot, hogy elősegítse e sportág haladását, s felszámolja az eddig érvényben levő. bizonyos fokig merev rendel­kezéseket, amelyek akadályozták a legnépszerűbb sportág színvonalá­nak gyorsütemű fejlődését. Minden sportág, tehát a Labdarú­gás fejlesztésének is alapvető mód­szere a sportág iránt érdeklődök számának állandó növelése és a tehetséges fiatalok Iliinél nagyobb csoportjának korszerű kiképzése. Vonatkozik ez a szabály egy sport­körre, illetve egy szakosztályra is, meri tartós sikereket csak azok a sportkörök érhetnek el, amelyek állandóan napirenden tartják a fiatalokkal való foglalkozást, s utánpótlásukat elsősorban saját ne­velt sű játékosaikra, versenyzőikre alapítják. Az ilyen jellegű tehetségkutatás a legértékesebb a sportmozgalom számára, hiszen folyamatos oktató- és nevelőmunkát tesz lehetővé, fo­kozza a sportkör iránti megbecsü­lést, és erősíti a sportkör játéko­sainak, versenyzőinek az egyének­re nagy hatást gyakorló közösségi szellemét. Csak ezek után jöhet számításba — elsősorban az élsport színvona­lának gyors emelése érdekében, valamint a különböző sportkörök lehetőségei között még ma is meg­levő nagy eltérés miatt — a tehet­ségkutatás másik, a polgári sport idejéből ittrnaradt módszere: az átigazolás. Ezzel kapcsolatban az MTST el­nöksége éppen most hozott fontos döntéseket. Ezek a döntések lé­nyegesen módosítják a labdarúgók átigazolásának fennálló szabályait. Az MTST elnöksége a szabálymó­dosítások nyilvánosságra hozatalá­val egyidejűleg felhívja a figyel­met az átigazolásokkal kapcsolatos mértéktartásra, az erkölcsi normák megvédésére és a szakmai szem­pontok érvényesítésére. AZ MTST ELNÖKSÉGÉNEK minden esetben a legutolsó bajno­ki szerepléstől-számított egy év, — hatályát veszti. 2. Helyette a következő rendelkezé­seket kell felvenni: a) a labdarúgásban az az ifjúsági labdarúgó, aki egy adott bajnoki év folyamán betölti a 19. életévét és így az ifjúsági korhatárt meg­haladva, elveszti az ifjúsági csa­patban való szereplés jogát, az. adott bajnoki év kezdete előtt — bármely sportegyesületben azon­nal átigazolható, amennyiben a ki­adó sportegyesület az átigazolásá­hoz hozzájárul. A labdarúgásban- a 29. pont al­kalmazása szempontjából bajnoki szereplésnek tekintendő a Népköz- társasági Kupa-mérkőzéseken való. szereplés is. 3. A határozat első pontjában fog­lalt rendelkezés 1961. január 15-én azzal a korlátozó rendelkezéssel lép hatályba, hogy az 1961. évi ja- .nuár 15-e előtti legutolsó bajnoki szereplés esetében a hathónapos várakozási idő 1961. január 15-én veszi kezdetét. A második pontban foglalt rendelkezés 1961. június 30-án lép hatályba. Az MTST elnöksége az MLSZ elnökségének előterjesztésére a következő határozatot hozta a rendkívüli kedvezményes labda­rúgó átigazolásokról: Az MTST elnöksége az . 1960—61. évi labdarúgó-bajnokság befejezése után kizárólag az NB I. osztályú labdarúgó-csapatok részére rend­kívüli kedvezményes labdarúgó­átigazolást engedélyez, különösen I indokolt esetekben. KÉZILABDA A Heves megyei Kézilabda Szö­vetség elkészítette az 1961. évi egri, városi kispályás kézilabda^bajnok- ság versenykiírását. A cél az, hogy a város férfi és női kézilabda-csapatai kétfordulós könnérkőZíéses formában eldöntsék az erőviszonyokat, illetve a megye válogatott csapatának számára újabb tehetségek kerüljenek fel­színre. Nem utolsósorban pedig az, hogy az üzemek, vállalatok, iskolák. és a fegyveres testületek tagjait bevon­ják a rendszeres testnevelésbe és sportolásba. A bajnokság tavaszi idénye ápri­lis 2-án, őszi idénye pedig szep­tember 3-án kezdődilc. A megyei bajnokságba jutásért lejátszandó osztályozó-mérkőzések időpontja: november 5, A bajnokságban a Versenykiírás alapján hivatalos nevezési lapon benevezett csapatok, illetve a szö­vetség által beosztott csapatok ve­hetnek részt. A mérkőzéseket ál­talában vasárnap és munkaszüneti napokon játsszák majd le, de közös megegyezéssel hétköznapokon is le lehet bonyolítani találkozókat. A városi bajnokság első három helyezettje éremdíjazásban, sport­körük pedig oklevéldijázásban ré­szesül. Nevezési határidő 1961. feb­ruár 15-e. A nevezéseket ajánlott levélben, vagy személyesen kell le­adni a megyei kézilabda szövetség címére, a versenykiírás melléklete­ként megküldött nevezési lapokon (Eger, megyei tanácsház, testneve­lési és sporttanács). A bajnokság sorsolására február 22-én, délután 5 órakor kerül sor a megyei TST helyiségében; Többel kell tenni a jobb helyezésért... HATÄROZATA i. Az átigazolási szabályzat 29. pont­jának a) alpontjában foglalt az a külön rendelkezés, amely szerint a labdarúgásban a várakozási idő Ez a gondolat foglalkoztatja mos­tanában Túrán Istvánt, az Éger- csehi Bányász volt kitűnő edzőjét, aki a tavaszi idényben a Rózsa- szentmártoni Bányász csapatát edzi majd a nyugalomba vonult Vágó Zoltán helyett. A mérlegen: 1960 Hatvani VSE Az 1960—61; évi megyei bajnok­ság őszi idényé­ben a Hatvani VSE, volt NB m-as csapata kel­tette a legna­gyobb meglepe­tést. Az együttes igen mérsékelt tel­jesítményt nyúj­tott. a várakozás­nak mélyen alatta szerepelt, s vé­gül is 17 ponttal a 7. helyen kötött ki. 7. Hatvani VSE 15 7 3 5 21:16 17 Az együttes teljesítménye tehát a megszerezhető pontok alapján 56,7 százalék. A támadósor gólszegénységére Jellemző, hogy a 15 mérkőzésen mindössze 21 alkalommal tudta be­venni ellenfele kapuját, s ez mér­kőzésenként átlagban 1,4 gólt je­lent csupán. A bajnokságban nyolc csapat támadósora lőtt több gólt, mint a hatvaniaké .;: A 16 kapott gól viszont már lé­nyegesen jobb teljesítménynek szá­mít és azt jelenti, hogy a vasuta­sok átlagban egy gólt kaptak mér­kőzésenként. A csatárok négy mérkőzésen bi­zonyultak gólképtelennek, mig a védelem öt mérkőzésen nem ka­pott gólt. A hatvani együttes a 15 bajnoki forduló alatt a táblázat következő Még lehet jelentkezni... Hírül adtuk, hogy a Heves megyei TST, valamint a Heves megyei úszószövetség elnöksége 1961. április 24-től május 1-ig egyhetes, bentlakásos úszó- edzői, vízilabda-edzői és úszó­mesteri tanfolyamot rendez Egerben. A tanfolyamon minden 18. életévét betöltött, úszni tudó magyar állampolgár részt ve­het. A testnevelő tanári oklevél­lel rendelkezőknek csak vizsgát kell tenniök. A tanfolyam annál is inkább jelentős, hiszen az új rendelke- kezésck szerint az 1961. évben minden olyan helyen, ahol uszoda van — csak képesített úszómester vállalhat állást! A tanfolyamra 1961. február elsejéig lehet jelentkezni a kö­vetkező címen: Heves megyei Üszószövetség elnöksége, Eger, Megyei Testnevelési és Sport Tanács. A jelentkezésnek tartalmazni kell a jelölt nevét, születési évét, lakhelyét, munkahelyét és iskolai végzettségét. A tanfo­lyam részt vevői 50 forint tan­díj hozzájárulást fizetnek, a vi­dékiek még külön 50 forinttal járulnak hozzá a szállás és ét­kezési költségekhez. helyeit foglalta el: 14-15., 8-9., 8-10., 8„ 5., 8., 12., 12., 9., 7„ 9„ 11., 8., 7., 7. A számsor azt bizonyítja, hogy a volt NB HI-as csapat végig gyen­gén szerepelt, s csupán az utolsó három fordulóban mutatott egyen­letes teljesítményt. A HVSE kevésbé jó szereplését a csapat nézőátlaga is aláhúzza, mert a 8 hazai mérkőzésen mindössze 3800 néző volt jelen, s ez mérkőzé­senként 548-as, igen gyenge átlagot jelent. A csatárok által rúgott 21 gólon 7 játékos osztozott. A legeredmé­nyesebb góllövők: Lovász 6, Zilahi 5, Szabó 3. A gólok közül egy fejesből, egy büntetőrúgásból és egy 25 méteren túlról leadott lövésből esett. Hazai pályán a csapat 71,4 száza­lékos teljesítményt nyújtott, mig idegenben aránylag elég jól szere­pelt, s teljesítménye 43,8 százalé­kos. Otthon: 9. HVSE 7 4 2 1 13:6 10 idegenben: 5. HVSE 8 3 1. 4 8A0 7 A csapat meglepetéssel végződött mérkőzései: Hatvani VSE—Honvéd Dobó SE U2, Lőrinci—HVSE 3:0, Füzesabony—HVSE 2:1; Az őszi idény folyamán 21 játé­kos szerepelt a csapatban, közülük hárman, Tóth I., Tajti I. és Lovász valamennyi mérkőzésen csapata rendelkzésére állott, míg Rékasi egy mérkőzésen nem játszott. A legjobb egyéni teljesítmény a jobbszélső Szabó nevéhez fűződik, akinek teljesítménye 84,5 százalé­kos. A további sorrend: Tajti I. 84,2, Lovász 83,8, Tóth I. 83,7, Réka­si 83,2, Kiss 82,8, Berényi 81,8, Sát­rán I. 81,6. A csapat edzéseit Bodnár Ferenc vezette. (szkocsovszky) Amikor a rózsái csapat tavaly a megyei bajnokság megnyerése után bekerült az NB III-ba, - nem vár­tak tőle különleges dolgokat. Azt azonban joggal hitték a rozsai szurkolók és a vezetőség, hogy az együttes nem lesz a kieső zóna egyik oszlopos tagja. Sajnos azon­ban, a játékosok nem mindegyike nyújtotta azt, amire képes, amire bizonyíték, hogy sokszor az otthon megrendezett mérkőzéseken Is olyan csapatoktól szenvedtek vere­séget, amelyet biztosan kellett volna kétvállra fektetniük, s voltak olyan mérkőzések, amelyen megle­pő könnyedséggel győzték le ellen-, felüket, például a csoport legjobb­jai közé tartozó Miskolci Bányászt. Mindent egybevetve, elmondható tehát, hogy ebben az együttesben több van, mint amennyit az őszi idényben mutatott, még akkor is, ha időközben néhányan tényleges katonai szolgálatra vonultak be. / Túrán edző tudja, hogy nem lesz könnyű dolga, helyre kell billen­teni mindazok egyensúlyát, akiket lelkileg letört az eddigi rossz sze­replés. Fel kell számolnia az edzé­seken eddig tapasztalt lazaságo­kat. hiszen Ismeretes, hogy néhány játékos rendszertelenül edzett, s nyilván emiatt nem tudott teljes értékű harcosa lenni csapatának. A napokban elkezdődtek az ala­pozó edzések. A játékosokra nagy munka vár, s az edzőnek az az el­sőrendű feladata, hogy a rendel­kezésére állő játékosanyagból a lehető legjobb tizenegyet válogassa majd ki. Erre bőven lesz alkalma az elkövetkezendő edzőmérkőzése­ken. „Fenntartott” hely egyetlen Játé­kos számára sincs, s ahhoz, hogy valaki a bányászcsapat mezét ma­gára öltse, — becsületes, szorgal­mas, önfeláldozó munka, sport­szerű életmód szükséges! A csapat helyzete, a táblázatot tekintve, eléggé súlyosnak látszik, a rózsái bányászok azonban még nem adták fel a reményt és a ta­vasszal mindent elkövetnek, hogy elkerüljék a kiesést. Ezen túlmenően Túrán edző egyik legfontosabb feladatának te­kinti a fiatalokkal való fokozot­tabb mértékű foglalkozást, hogy megfelelő utánpótlás-gárda álljon az első csapat mögött. JUHASZ MIKLÓS Plasztiktalp, gumiaszfalt.. • Különböző kísérletezések történ­tek már arra, hogy tovább javít­sák a labdarúgó-cipők minőségét és az atlétikai pályák talaját. Az utóbbi időben is érkeztek hírek ezekről a próbálkozásokról, ame­lyek a legújabbak. Nyugat-Németországban kipró­bálták a plasztiktalpú labdarúgó­cipőt. Ennek az újításnak lényege, hogy a cipő veszítsen súlyából, ne kelljen nehéz terhet hordania ed­zéseken és mérkőzéseken a játéko­soknak. Bár csak jónéhány deká­ról van szó, ami az eddigi leg­könnyebb cipőkhöz viszonyítva megtakarítást jelent, mégis foglal­koznak a gondolattal a nyugatné­met szakemberek, hogy általáno­san bevezetésre ajánlják a plasz­tiktalpat. A „stoplik” Is plasztik- anyagból készültek ennél a cipő­nél, mégpedig öntötten. Egy bizo­nyos: a cipő könnyű, jó benne a játékos mozgása Is, de kérdés: tartós-e annyira az öntött plasztik, mint a bőr. A kérdést a jövő dönti el. Ami érdekes ebben a hírben: széleskörű a törekvés, hogy a va­lóban minél könnyebb labdarúgó- cipőkben játsszanak a klubok tagjai. Ez pedig helyes törekvés. Amerikában, az USA több sta­dionjában, kísérletként, gumiasz­faltból készített futó- és ugrópá­lyák, valamint eldobóhelyek van- ] nak. Ebbe a talajba a szögesclpő1 szögei benyomódnak, de utánuk a í lyuk azonnal bezáródik. Vannak, I akik dicsérik ezt a mindig egyen- j letes talajt, vannak, akik inkább j a természetes talajt kedvelik. En­nél a próbálkozásnál még az sem eldöntött: a nemzetközi szövetség milyen véleményt mond a gumi­aszfalt alkalmazásáról. Lehet, hogy nem engedik széleskörű bevezeté­sét. Erre Indok Is van: a föld még­sem olyan puha és rugalmas, mint a gumiaszfalt. Ez utóbbi talán se­gítené a versenyzőket a még na­gyobb eredmények elérésében. A ,,műanyágpálya” tehát még eldön­tetlen kérdés a szakemberek előtt is! Lesz-e (Hin az Egri csillagokból? „ELBŰVÖLVE ÜLÜNK a nézőtéren. Hosszú-hosszú évek izgalmas, kíváncsisággal telí­tett várakozása után szemünk előtt peregnek az első filmkoc­kák, fülbemászó, kellemes ze­ne hangjai csengnek fülünk­ben, s lélegzetvisszafojtva ol­vassuk a neveket, a közel négy­órás filmóriás szereplőinek ne­veit, amelyek között ott van az egész magyar filmgyártás va­lamennyi szambajöhető alakjá­nak neve. Aztán csodálatos tá­jat lát a néző, melyen kristály- tiszta patak fut át, s a patak kis öblében két kis gyereket pillant meg, akik vidáman úsz­kálnak a vízben. A néző hal­kan mormolja magában a már annyira ismert szöveget, s szin­te előre tudja, hogy mi fog kö­vetkezni, de mégis gyönyörteli várakozásban ül a szélire szö­gezve, s kitágult szemekkel né­zi az eléje táruló színes csodát, amelynek minden képe már évek óta a szívébe rögződött, attól a pillanattól kezdve, ami­kor először vette kezébe a ma­gyar és a világirodalom remek­művét: az Egri csillagokat. Gyorsan fut a történet a vász­non, most harsány kacaj fakad a nézőtéren, amikor Sárközi, a cigány, először szólal meg ízes dialektusával. Jumurdsák el­lenszenves, félszemű figurája láttán ökölbe szorul a kezünk, mert előre tudjuk, hogy ez a kegyetlen török még sok kel­lemetlenséget fog okozni a tör­ténet főszereplőinek, Gergely­nek és Vicának, akik között oly finoman rajzolt, romatikus szerelem szövődik a film koc­káin. Aztán oly gyorsan telik az idő, már Eger bástyáin ha­dakozunk a török túlerő ellen, a ragyogó Nap sötét füstfelhő­be burkolózik, ágyúk torkolat- tüze villan, gőzölgő víz zuhog a bástyákról, a törökök nyaká­ba, s a megvert török sereg színes kaleidoszkópja kavarog szemeink előtt, végül meg­könnyebbülve sóhajtunk fél, mert a török sereg véresen, megcsúfolva, tönkretéve vonul el Eger vára alól. Együtt örü­lünk a fáradt, elcsigázott vé­dőkkel, az „egri csillagokkal”, akik a világtörténelem fényes lapjaira örökre beírták nevü­ket. S amikor megjelenik a filmvásznon a színes látomás végét jelző szó, lelkűnkben csodálatos érzésekkel állunk fel a székről, s arra gondolunk: de jó is lenne most. azonnal még egyszer végiggyönyör­ködni ezt a filmszalagra vará­zsolt szépséget: az Egri csillago­kat.” ★ NOS. KEDVES OLVASÓ, ez az idézőjelbe foglalt kis beve­zető egyelőre csupán a lélek legmélyéről fakadó elképzelés, sok tízezer ember titkos, ki­mondott. vagy ki nem mondott lagok Gárdonyi által remek­művű foglalatba öntött, lenyű­göző hőskölteinényét. Azt hiszem, nem alvad ember hálánkban, áld ne ol­vasta volna e halhatatlan mű­vet, s azt hiszem, nem akad ta­lán olyan kötelező olvasmány az iskolákban, amelyet bárme­lyik diák kötelezettség nélkül el ne olvasott volna, többször egymásután. Maga a regény olyan csodálatos művészi esz­közökkel vetíti elénk az egri hősök diadalát és a történet romantikus cselekményét, hogy szinte filmszerűen magunk előtt .látjuk Dobó és társai küz­delmét, s a regény keltette képzetek még sokáig élénken pompáznak lelki szemeink előtt — a remekmű gyakori olvasása után. Mégis elgondol­kozunk azon, hogy miért nem láthatjuk ezt a hőskölteményt filmen, amikor - a magyar tör­ténelem annyi más epizódja már elnyerte a jogot a megfil­mesítéséhez. Miért nem lett az Egri csil­lagok kötelező filmalkotás — a magyar filmművészet számára, s vajon egyáltalán lesz-e belőle valaha film? S azt hiszem, sok olvasó jogos elképedését váltja ki az erre a kérdésre adott válasz: az Egri csillagok megfilmesítése egye­lőre tervbe sincs véve. Miért? Miért nem láthatjuk filmen ezt a bizonyára világviszony­latban is nagy feltűnést keltő alkotást, amely — művészi mó­don megoldva — bizonyára évekig futna külföldi mozik­ban is? S melynek költségei bi­zonyára busásan megtérülné­nek, ha az anyagi oldalát néz­zük a kérdésnek. Nos, a választ a Művelődés­ügyi Ministerium Filmfőigaz­gatósága adta meg kérdéseink­re. Egy mondatban összegezve a lényeget: az Egri csillagok megfilmesítése művészi—tech­nikai téren, olyan igényeket vet fel, amelyekre filmgyártásunk jelenleg még nem képes. RÉSZLETEIBEN TEKINT­VE a válást, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a ma­gyar filmstúdiók nem rendel­keznek olyan műtermekkel, amelyekben pl. az Egri csilla­gok trükkfelvételei és műtermi megoldásai megtörténhetné nek. A film költségei is döntő tényezőként hatnak. A Filmfő­igazgatóság szerint ez olyan horribilis összeget tenne ki, mely sok más. kisebb méretű és kiállítású film előállítási költségét emésztené fel. Nagy nehézségekbe ütközne többek között a regény magvát, az eg­ri vár védelmét bemutató kép­sor, ugyanis ehhez egy újabb „egri vár” felépítése lenne szükséges, tekintve, hogy a megfilmesítést illetően — „vár­hiányban” szenvedünk. Nos, ez a lényege a válasz­nak. Most nézzük meg, egyet­érthetünk-e 100 százalékig a Filmfőigazgatóság válaszá­val? Vegyük sorba az egyes tényezőket. Nézzük elsősorban a költségek problémáját. Ha humorizálni akarnánk ebben a komoly kérdésben, akkor arra a válaszra, hogy az Egri csil­lagok megfilmesítése több más, kisebb magyar film költségeit emésztené fel, mi azt válaszol­nánk: Na és? Mit vesztenének vele, ha sok gyenge alkotás he­lyett — egy jó filmet csinálná­nak filmgyártó művészeink? A költségek kérdése, e sorok írójának véleménye szerint egy olyan „mentsvár”, amely­nek igen sok gyenge pontja van. SOKKAL INKÁBB elfogad­ható válaszként — a művészi— technikai színvonal problémá­ja, a műtermek hiánya. Ez a té­nyező kétségen kívül fennáll. S érthető. Hazánk sok tekin­tetben hátrányban van más or­szágokkal szemben, és suk hi­ányt kell pótolnia. A fejlődés a filmgyártás terén is óriási, de — mint a példák mutatják — nem kielégítő. Ezen a téren is segítségre szorulunk. De miért nem vesszük igénybe s segítséget? A koprodukció ma már világviszonylatban elter­jedt formája a filmgyártásnak, és úgy véljük — nem véletle­nül! A nemzetek közös összefogá­sa egy film előállítására — már több ízben hozott létre mara­dandó alkotásokat. (Sajnos, Fekete szem éjszakáját is!). Úgy véljük, az Egri csillago­kat is meg lehet oldani kopro­dukcióban, mint ahogy a kis albán nép. (amely aztán igazán nem büszkélkedhet magas színvonalú filmgyártással), a Szovjetunió segítségét kérte a Scander bég megfilmesítéséhez. Mint tudjuk, Scander bég, vagyis Castriota György, az al­bán nép nemzeti hőse volt a török elnyomás korszakában, s a kis albán nép szükségét érez­te, hogy — ha segítséggel is —, de maradandó emléket állítson hős fiának, aid a történelem e vérzivataros időszakában si­kerrel szállt szembe az elnyo­mókkal. Miért nem támaszr kodhatnánk mi is pl. a Szov­jetunió segítségére — az Egri csillagok filmrevitelénól? Hi­szen a szovjet emberek nagy része is jól ismeri Gárdonyi halhatatlan alkotását. Nos, e sorok írója bevallja, hogy tollát bizonyos fokig a tü­relmetlenség vezette, amikor a címben jelzett kérdésre próbált válaszolni. Ez a türelmetlenség azonban hű kifejezése sok ezer ember vágyának és kívánságá­nak. Ez a türelmetlenség indokolt akkor, ha valaki belegondol, hogy van egy regényünk, egy világviszonylatban is ismert alkotása a magyar irodalom­nak, amely filmre kívánkozik, amelynél ragyogóbb filmtémát keresve sem lehetne találni, s a megfilmesítése — amely egy­ben méltó emléket állítana is­mert nemzeti hőseinknek — még tervbe sincs véve.­TÁRGYILAGOSÁN szemlél­OLDALKOCSJS Pannónia 13 000- ért eladó. Eger. Farkasvölgy 50. Az ÉM Borsod megyei Mélyépítő Vállalat KŐMŰVES, ÁCS és VASBETONSZERELŐ IPARI TANULÓKAT keres felvételre. Jelentkez­hetnek 8 ált. iskolát végzet­tek a vállalat központjában. MISKOLC, H. kér., Gőzön Lajos u. 19. NÉPŰJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja; Felelős szerkesztő: Suba Andor. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat; Felelős kiadó: Tóth Józsefi Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz U; 3: Telefon: 56-74. 56-78. Postafiók: S3. Gyöngyös. Köztársaság tér IS; Telefon: 697; Kiadóhivatal: Eger; Bajcsy-Zsilinszky utca 1; Telefon: 24-44. Postatiók: 28; Heves megyei Nyomda Vállalat; Eger; Brődy Sándor utca 4; Felelős vezető: Mandula Ernő; Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra M Ft üj Állapotban levő, 407-es Moszkvics gépkocsi eladó. Trabant is beszámítható. Eger, Lenkei U; 5. Telefon: 28-45. EGERBEN, Makiári U; 72. számú 3 szoba, 2 konyhás, mellékhelyisé­gekből álló ház eladó. 2 szoba, konyha azonnal beköltözhető. Ér­deklődni: Újsor u. 25. alatt. ELCSERÉLNÉM két szoba, kony­hás, nyári konyhás, mellékhelyisé­ge«, konyhakertből álló lakásomat másfélszobás összkomfortosra. Ér­deklődni: Hatvani Hirdetőben. ve a tényeket, valóban el kell ismernünk, hogy az Egri csil­lagok filmrevitele előtt nagy akadályok állnak. Ügy véljük azonban, hogy rugalmassággal, körültekintéssel mégiscsak ne­ki lehetne kezdeni ennek a kö­telező filmnek a megvalósítá­sához, hogy a bevezetésben leírt álomkép ne csak fantázia maradjon, hanem sok lelkes olvasó megvalósult álma le­gyen. Vattai Miklós Január 15-én megnyílik a gyöngyösi Mátra Szálló Központi fűtés — Hideg-meleg víz. Fürdőszobás szobák. ÉTTEREM PRESSZÓ ★ Telefon: 338,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents