Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-13 / 11. szám

4 NÉPÚJSÁG 19T1. január 13., péntek Hűli külföldi ulusások Kettőkor ért véget a dél­előtti műszak. Megfürödtek az emberek, de a buszok indulá­sáig van még pár perc idő. A szűcsi bánya X-es akna- üzemének hirdetőtábláin min­dig akad valami érdekesség. Most egy négyoldalas gépelt Írás előtt csoportosulnak a munkások. Az IBUSZ tájékoz­tatóját olvassák, hogy hová, melyik országba lehet kirán­dulásra jelentkezni. Sokáig böngészik a hosszú kimutatást, tervek, elhatáro­zások születnek. Persze, meg kell azt még otthon is beszél­ni. De az első nap három je­lentkező akadt. Áz egyik bá­nyász Csehszlovákiában, a má­sik Németországban, a harma­dik pedig Romániában akarja az idei szabadsagát tölteni. — TIZENKETTEN járnak középiskolába az Egri Do­hánygyár dolgozói közöl, hár­man pedig egyetemen foly­tatják tanulmányaikat. — PETŐFIDÁNYÁN a kul- túrház nagytermében január 15-én este hat órakor zenés­dalos . találkozót rendeznek. Közreműködik a Budapesti Egyesült Izzó „Szocialista kul­túráért” érdeméremmel kitün­tetett énekkara, a kultárház fúvós- és szimfonikus ‘zeneka­ra. Előadás után bal. — A HATVANI Bajza Jó­zsef Gimnázium végzős nö­vendékei — öt negyedik osz­tály — a félévi bizonyitvány- osztás napján, február 1-ón tartják hagyományos szobor­avató ünnepségüket a városi művelődési házban. — A HEVES megyei Kisipari Szövetkezetek legutóbbi vá­lasztmányi ülése határozatot hozott, hogy a termelési terv túlteljesítése esetében is lema­radóknak tekintik mindazokat a szövetkezeteket, amelyek ja­vító-szolgáltató, méretes tevé­kenységének nem tesz eleget. A ktsz-ek elsőrendű feladata a lakosság szükségleteinek, igé­nyeinek elsőrendű kielégítése. — AUTOMATA telefon- központ építését tervezik az ötéves tervben a gyöngyösi postán. Az eddigi kézikap­csolást korszerű gépikapcso­lás váltja majd fel. — A MAGYAR néphadse­reg verpeléti helyőrségi klub­jában január 13-án az Idő­szerű kérdések tanfolyam ötödik előadása^ tartják. Az előadást Márkus Györgyné vezeti. Egerben este 7 órakor: A DENEVÉR (Bianco-bérlet) Értesítjük a lakosságot és a közületi vállalatokat, hogy 1961. január 1-ével Eger, Széchenyi utca 48. szám alatt megnyílt az Egri Vas- és Fém Ktsz új javító részlege, mely vállal mindennemű lakatos, asztalos, mázoló, fémcsiszoló és gyermek- kocsi javítási munká­kat, helyben és vidéken, magánosok és közületek részére. EGRI VAS ÉS FÉM KTSZ . I ■ f I | | I I lüiuilllltlllllllllllllllll.lllf A Szerszám- és Készülék- gyár felvételre keres esztergályes szakmunkásokat Felvétel esetén útikölt­séget megtérítünk. — Le­gényszállás biztosítva. Jelentkezés: Szerszám- és Készülékgyár, Gyöngyös, Munkaügyi Osztály. nini ill .11 I. I..I. I I 1.1:1 I I I I I I * Kandó Kálmán 1961. JANüAll 13. PÉNTEK.; VERONIKA 30 éve, 1931. január 13-án halt meg KANDÓ KALMAN gépészmérnök, a vaöiitvülamositás úttörője.. Az I;. világháborúig 8 külföldi vonalat villamosított, nálunk csalt 1930-ban került sor — a fázisváltós mozdo­nya megalkotása után — a buda- pest—hegyeshalmi vonal Kandó- rendszerű villamosítására. 20 éve, 1941-ben e napon halt meg JAMES JOYCE ír származású an­gol író. A Dubliniak című novellás- kötete 1914-ben, s nagy feltűnést keltő, különös regénye (Ulysszesz) pedig 1922-ben jelent meg. Ebben hatalmas monológ formájában egy ember egy napját mondja el. 365 éve, 1596-ban e napon szüle­tett JAN VAN GO YEN holland festő. Barnatónusú, alacsony ho­rizontú képei révén a jellegzetes hollandi tájképfestészet képviselő­je. Érdekes találmányok és felfedezések: A mozgatható betűkkel való nyomtatást az Európában elterjedt Gutenberg találmánya előtt Kínában már 920 évvel ezelőtt, 1041- ben ismerték. A betűk porcelánból, majd fából készültek. A sok­jelű kínai írás (42 000 szójel!) miatt a nyomtatás nehezen tudott Kínában elterjedni. 55 évvel ezelőtt, 1906-ban e napon halt meg ALEKSZANDR PO­POV orosz fizikus, a drótnélküli távíró feltalálója, s a rádió egyik úttörője. 1895-ben az általa felfedezett ANTENNA beépítésével ne­ki sikerült a világon először rádiógrammot leadni; KANDÓ KALMAN A kenguruk felfalják Ausztráliát ban sürgetik a kormányt, füg­VI a harminc esztendeje, hogy a „Kandó-moz- donyok” világszerte ismert alkotója meghalt. Egyiptom­tól Argentínáig kattogva vág­tatnak a Kandó-rendszerü áramvonalas villanymozdo­nyok, hirdetve a magyar tu­domány és' technika eredmé­nyeit. Kandó Kálmán 1869. július 10-én született Egerfarmoson. Már fiatal diákkorában is igen érdeklődött a matemati­ka és fizika iránt. Az 1883-ban megrendezett bécsi villamos­kiállítás különösen nagy ha­tással volt rá. Ettől kezdve ál­landóan figyelemmel kísérte a magyar elektrotechnika fej­lődését. A műszaki egyetem elvégzése után először a hadi­tengerészethez került, majd nem sokkal később a párizsi Compagnie de Fives-Lilie, gyárban indukciós motorok tervezésével bízták meg. 1894- ben már a Ganz-gyár szer­kesztési osztályán dolgozik, amelynek nemsokára főnöke is lett. A Ganz-gyárban konst­ruálja meg a háromfázisú in­dukciós motorját, mely alapja lehetett a később megszer­kesztett, váltakozó árammal működtetett villamos moz­donyoknak. A XIX. század utolsó évti­zedeiben több kísérlet történt, az elektromosságnak a köz­lekedésben való felhasználásá­ra. Az áramot kezdetben a sí­nekben vezették. Ez a megol­dás azonban nem volt jő, mert a pályát keresztező állatok rövidzárlatot okozhattak. Ezt a veszélyt a villamos vasutak felsővezetékes energiaellátása küszöbölte ki, mely egyúttal lehetővé tette a gyakorlat szempontjából előnyösebb ma­gasabb feszültség használatát is. A villamos vontatásnak r még szakemberek köré­ben is nem egy ellensége akadt. Voltaic olyan szakvélemények, amelyek szerint az elektromos meghajtású mozdonyok soha­sem lehetnek versenyképesek a gőzmozdonyokkal. A peszámis- ta és a haladással szemben ál­ló nézetekkel való harcban is jelentős szerepet vitt Kandó Kálmán. Értekezéseiben kimu­tatta, hogy a gőzmozdonyok alacsony hatásfokuknál fogva! (1869-1931) a felhasznált hőenergiának csak kb. 5 százalékát képesek hasznos munkára fordítani, nem is beszélve arról a hátrá­nyukról, ' hogy a mozdonyok fűtésére csak jó minőségű szén használható fel. Például ha­zánk 1915. évi széntermelésé­nek mintegy harmadrészét a vasút emésztette fél. Ezzel szemben a villamos mozdonyok az eltüzelt szén- mennyiség 30 százalékát hasz­nosítják. A Kandó-rendszerü villanymozdonyok gazdasági előnyét még az a tény is eme­li, hogy azok az országos vil­lamos hálózatból is táplálha­tok, teliát a különböző (esetleg igen gyenge) minőségű szénnel üzemeltetett elektromos cent- rálékból, vagy a vízzel hajtott villamos erőmüvekből. Kandó 1898-ban elvállalja az olasz Valtellina-vasút villa­mosítását, ahol mái- a saját rendszerű indukciós motorjait használja és vontatási célokra először alkalmazza a nagyfe­szültségű háromfázisú áramot. Ezek a Kandó-féle motorok fe­lülmúlták az addig ismert elek­tromos motorokat, megalkotá­suk több volt, mint egyszerű szerkesztési munka. A villamos mozdonyt hájtó motoron kívül még számos más problémát is meg kell oldania. Meg kellett szerkeszteni a hajtó- és futó­művet, a 3000 voltos munkave­zetéket, légváltókat, kapcsoló­éi; szabályozó készülékeket, áramszedőket, fázisváltót, hogy csak a legfontosabbakat említ­sük; . IT andó első váltakozó ára­^ mú elektromos vasútvo­nala kiállta a próbát és nevét világhírűvé tette. Az olaszok büszkén nevezik, a közel 1400 EGRI VÖRÖS CSILLAG Lámpaláz EGRI BRÓDY Találkozás az ördöggel GYÖNGYÖSI PUSKIN km hosszú vasúti fővonalukat, amelyen mintegy 600 háromfá­zisú mozdony teljesít szolgála­tot — „sistema ibaliana”-nak (olasz rendszernek), megfeled­kezve arról, hogy ezen vasút­vonalak megalkotása kizárólag a magyar Kandó Kálmán ér­deme. Élete utolsó nagy alkotása a hegyeshalomi fővonal villamo­sítása volt, amit azonban már nem tudott teljes egészében el­végezni. mert a felmerülő újabb és újabb nehézségek egészségét is aláásták. Annak ellenére, hogy hazánk az elektrotechnika terén is oly nagy felfedezőket adott, mint Jedlik Ányos, Zipernovszky Déry, Bláthy, Kandó, orszá­gunk a villamosítást tekintve is igen elmaradott volt. A há­ború előtt még a nagyvárosok közelében levő községekben is petróleummal világítottak, nem is beszélve az ország távolabbi falvairól. Hazánk villamosítása csak a felszabadulás uán in­dult meg igazán. A felszaba­dult magyar nép tudja csak va­lóban értékelni nagy tudósa­ink, köztük Kandó Kálmán el­képzeléseit, fáradozásait. tlüszkék vagyunk Kandó u Kálmánra, aki mélyre­ható tudományos munkával oldotta meg korunk egyik nagy fontosságú technikai szükségle­tét, a nagyvasutak elektromos vontatásának kérdését. Az ő nevét hirdeti a befejezés előtt levő Budapest—Miskolc közötti villamosított fővonal, az ő ne­vét zakatolják országunk és a világ különböző vasútvonalain HATVANI VÖRÖS CSILLAG Feliér vér HATVANI KOSSUTH ítélet magánügyben HEVES Nincs előadás PÉTERVASARA Ausztrália címerében ken­guru díszeleg, mégsem tudja senki pontosan, hogy az or­szágban hány ilyen növényevő állat él. Hihetetlenül sok van azonban és elképesztő gyorsan szaporodnak. Lassan már kár­tékonnyá válnak: a víz- és legelőszegény földrészen I5U millió juh elől falják fel az ér­tékes füvet. Ez viszont a „gyapjú-királyság” jólétét ve- szélyezteti. Üj Dél-Wales juh- tenyésztői azt állítják, hogy a mintegy 8 millió kenguru le- kopasztott 250 000 négyzetkilo­méter legelőt. A kormány azt állítja, hogy Ausztráliának Kétszer annyi juhállománya lehetne, ha a fű túlnyomó többsége nem a kenguruk gyomrába kerülne. A tenyésztők ezt már régen hangoztatják. Nem csoda te­hát, hogy Ausztrália egyes vi­dékein megindult a kenguru­irtás. A tenyésztők egyre job­gesszen fel minden vadászati tilalmat. Abban mindenki egyetért, hogy meg kell tizedelni a ken­gurukat, de még nem tudják, mit kezdjenek majd a „zsák­mánnyal”. A kenguru szőre nem értékes, de erős. Az első kenguru-bandák már fel is tűntek Európában. Arra i* gondolnak, hogy kenguru-kon- zervet szállítanak Amerikába* persze kérdés, vajon az ame­rikai háziasszonyok hogyan fogadják a kenguruhúst Kü­lönben fagyasztott kenguru­farkat és húst már régen szál­lítanak a Német Szövetségi Köztársaságba. De bármi lesz is a kenguruk sorsa, a címerben megmarad. Ausztrália olimpiai csapata 1936-ban idomított kenguru­val vonult fel a díszmenet- ben.... Megbilincö eltek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fapados szerelem Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás futó Kando-fóle mozdonyok. Somos Janos fősikolai- adj unlrt us HORVÉT» JÓZSEF : wmjMGwr au Szombaton délben Perlaky zászlós beviharzott Borsiczky főhadnagy szobájába. Borsicz­ky ezzel fogadta: — Jó, hogy jössz, nyavalyás. A százasom? — Hogyismondjam ... igazán ne haragudj, öregem, délután­ra előteremtem valahogy. — Eredj a pokolba! — Berci, én meg akarom újítani ezt a kölcsönt, adott szavadra hivatkozva. Ha most velem jössz, nem bánod meg. Mozgás! — Mondom, hogy eredj a po­kolba! — Vagy a mennyországba? Ki tudja, öreg fiú? Megvan a pallér. Jobbanmondva a pal­lómé. — Hol van? — Idesüss. Ha láttál már érett, csinos, gusztusos asz- szonyt, te Don Juan! Isten bi­zony, nem. is érdemied meg a sors kegyeit. Nos, gilt a százas még egy hétre? Jó, jó, máris indulhatunk. Minden déltájban a Kulhanek-cukrászdában ül. Kedvence a dobostorta és a Rigó Jancsi. Ügy tűnt fel en­nek a porfészeknek az egén, mint egy üstökös. És ha gilt az a százas, elmondok még egyet- mást, amit megtudtam a te pallérodról. Például azt, hogy ez a szépség alighanem parla­gon hervadozik. Hitelt érdemlő források állítják, hogy súlyo­san összekülönbözött a férjé­» • • * ».* « vei, aki állítólag egy bárdolat- lan fickó. Nos, figyelj. Ö az. A Kulhanek-cukrászda kira­katüvege mögött egy vonzó, elegáns szépasszony falatozott. Borsiczky főhadnagy a szeme sarkából figyelte az asszonyt, aztán csak úgy odavetette Per- lakynak: — Zászlós úr, leléphet In­dulj. A százas gilt. Borsiczky még aznap este előkerítette Perlaky zászlóst A tisztiszolga alig akadt rá. Perlaky bosszús volt, de a pa­rancs, az parancs. Amikor összetalálkoztak, Borsiczky elő­vett egy százpengőst: — Ez a fájdalomdíj, testvér. Becsszóra, két hétre. A másik százas pedig prolongálva. — Bercikéin — rebegte a zászlós —, nem tudok hová lenni. — Sehová se légy, ülj le. — És... és csak így, önzetle­nül? — Nem egészen. Egy ötletre van szükségem, ennyi az egész. Nekem azzal az asszonnyal haladéktalanul meg kell ismer­kednem. Találj ki valamit, és tiéd a százas. Két hétre. Perlaky vigyorogva huncut- kodott: — Ha szabad tudnom, milyen célból és milyen perspektívá­val ...? — Fogd be a szád, öcskös, és gondolkozz! Perlaky magába mélyed!. Két percig fel-alá járkált, aztán homlokára ütött: — Megvan! A katolikus nő­szövetség hölgyei most gyűjtik és . rendezik a harcoló honvéd­seregnek szánt adományokat. Ez eléggé hosszadalmas mun­ka. Elintézed az öregnél, hogy nevezzen ki engem a parancs­nokság részéről a gyűjtés fel­ügyeletére, ideiglenes jelleggel. Én tüstént gondoskodom róla, hogy a pallómét bevonják a magasztos munkába. Holnap­tól kezdve a ruházati anyagok rendezése a parancsnokság épületében történik. A pallér- né naphosszat itt lesz, a többi a te dolgod. Ki vagyok én? — Zseniális csirkefogó vagy. Érezd magad máris kinevezve a katolikus nőszövetség kato­nai ellenőrévé. Azt sem bánom, ha kedvedre portyázol. De mi lesz, ha a pallómé nem haj­landó részt venni a dologban? — Ugyan, Bercikém, először is ez egy megtisztelő, hazafias feladat. Másodszor úgy látszik, te nem ismered a női hiúságot. Csókavár hölgyeinek színe- java serénykedik ebben a gyűjtésben és rendezésben. A pallérné hasra fog esni a meg­tiszteltetéstől, hogy bekerül ebbe a társaságba. Vállalom, hogy személyesen kérem fel, na, mit akarsz még? Harmadnap Matejkáné már ott buzgólkodott a katonai pa­rancsnokság termében. Per- lakynak igaza volt Majdnem kibújt a bőréből a boldogság­tól és a megtiszteltetéstől. A főispánná, a hölgykoszorú prin­cipálisa, átsegítette az első fél­óra zavarán. Ma tej liánét Per­laky zászlós mutatta be a fő- ispánnénak, meglehetősen nagy reverenciával. Márpedig Per­laky zászlós nem tud olyat kérni Szentmarjaynétól, a vár­megye nagyasszonyától, amit ő azonnal és a legnagyobb oda­adással ne teljesítene. A nagy­asszony nyájasan fogadta Ma- tejkánét, s ezzel perszona gra­ta lett az úriasszonyok és lányok szemében. Ha Szent- marjaynénak jó, nekik is jó. Különben is az előkelő fiölgy- társaság ezúttal vérszagra to- borzódott. Ahol vérszag, ott hazafiság buzog, s ahol haza- fiság buzog, ott az alacsonyabb társadalmi kategóriához tarto­zó személyekkel is szóba lehet állni, meghatározott céllal és jelleggel. Például bízvást be lehet vonni olyan feladatba, mint ez is. A teremben pokoii össze­visszaságban mindenféle kacat. Elnyűtt báránybőrsipkáktól a lyukas kesztyűig, zsíros fülvé­dőktől a kifoltozott jéger al­sóig, mindent meg lehetett Ott találni, amire Horthy Miklós harcoló magyar honvédje csak számot tarth|tott. Leventefiúk és lányok gyűjtötték össze, házról házra járva, a rengeteg limlomot. A társaságbeli höl­gyek, missziójuk szerint, most szétválogatják, osztályozzák, minősítik. Ámbár az is tény, hogy az elsőfokú minősítésen már túl van az adomány gar­mada. Mert ami használható bakancs, valamirevaló bekecs, kucsma, s ilyesmi a gyűjtők kezére jutott, el is tűnt, útban a parancsnokság felé. S ami itt halomba gyűlt, Szentmarjay fő­ispánná ihletett kezétől sem válik a harcoló honvéd hasz­nára és örömére. Perlaky zászlós látható oda­adással töltötte be Baltazár ez­redestől, Borsiczky közbenjá­rására nyert, tisztét, ámbátor korántsem a limlomokra fecsé­relte az időt, hanem inkább a főispánná bájaira. Ő is katona, neki is kijár valami. Hanem ado­mánygyűjtő mozgalom még sohasem buz­gólkodott olyan sűrű ellenőrzés alatt, mint ez. Borsiczky Al­bert főhadnagy naponta három­szor is szemlét tartott a kaca- tok felett, s al­kalmasint több órát is eltöltött a hölgykoszorú­ban. Őt azonban kizárólag a tár­saság új csilla­ga, Matejkáné érdekelte, de nagyon. Matejká­né, részint a nagy megtisztel­tetés hatására, részint a haza­fias céltól egészen megrendül­ve, oly szorgalmasan rakosga­tott és cipekedett, mint senki más és szinte alig akarta ész­revenni Borsiczky főhadnagy vágyakozó pillantásait, pedig ezeket a pillantásokat már mindenki más felfogta. Egyik­másik hölgyet a sárga irigység kerülgette. Borsiczky viszont Matejkánét kerülgette. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents