Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-13 / 11. szám

IPöj. január 13.. penlek

N E P p J 3 \ G

A háború ördöge újra masírozik

Hl.

Merre tart a Bundeswehr?

gál- A Mourmolop és Sissone nevű francia támaszpontoknak mindenekelőtt stratégiai jelentőségük van, de ennél is fontosabb az a tény, hogy a 35 ezer német katona jelenléte Franciaországban bizonyosabbá teszi a Bundeswehr vezetőit ingatag szövetségesük magatartása felől. A „pegards” Című francia folyóirat riportere a következőket írja erről a kérdésről: ^

, „A közelmúltban alkalmam volt néhány rnagasrangú Buncsoportosulásokat”. A német militaristák ugyanis nem' bíznak francia szövetségesükben, elsősorban a francia népben. 1957 óta keresik azokat a német katonákat, akik bőséges tapasztalattal rendelkeznek a partízánelienes harcokban, akik folyékonyan beszélnek francián! és akik a megszállás óta tartják kapcsolataikat a franciákkal. A német tiszt megállapítása szerint 1939-ben nehéz volt ötödik hadoszlopot létrehozni Franciaországban, de ma már ez gyerekjáték. ■Speidel német tábornoknak, a NATO közép-európai erői fő- parancsnokának Párizs mpUetm «:»■*,

1960 augusztusiban került nyilvánosságra a Bundeswehr atomfegyvert Hövetelő emlékirata, a nyugatnémet hadsereg azonban máris jelentős nukleáris fegyverkészletekkel rendelkezik. Edtjig 17 zászlóaljat szereltek fel a 25—30 kilométer távú „Honest John” rakétákkal, és kilenc zászlóaljat „Wawsk” rakétákkal. A német tábornokok vágyálma azonban a 2 ezer kilométeres hatósugarú „Poláris” rakéta”.

deswehr tiszttel tárgyalni. Ezek a tisztek, akik ismerik a sok ultrabizalmas és ultratitkos dosszié tartalmát, megjegyezték, hogy e támaszpontok valamiféle istráng szerepét töltik majd be Franciaországban”. Jelenlétünk lehetővé teszi — jegyezte meg einikusan az egyik német tiszt a „Regards” riporterépek hogy hathatóA Bundeswehr tiszttel vaskereszt alatt esküsznek fel hivatásuk teljesítésére. Hivatásuk pedig — mint a hadseregnek 1870 óta őrzött jelvénye is mutatja — a porosz militarista hagyományok ápolása és továbbfejlesztése.

ban foglalja jelenlegi területein kívül Ausztria, Svájc egy része, a Saar-vidék és Elzász- Lotharingia Németországhoz való csatolását is",

Heusinger tábornok pedig 1954-ben igy nyilatkozott:

„Németország jelenlegi határaiba való belenyugvásunk csupán kényszerű engedmény. Amint az erőviszonyok megváltoznak, nyilvánvalóvá válik, hogy ez az engedmény csupán időleges volt".

A Bundeswehr vezetői azonban nemcsak nyilatkoznak, hanem cselekszenek is. Jelenleg 17 ezer tiszt vezetésével 269 ezer katonát készítenek elő a legkeményebb porosz fegyelem és a lélektani ráhatás minden eszközével a „vörös veszély” elleni harcra, a hódító háborúra- Az új német vezérkar a második világháború keserves tapasztalataiból okulva, először Nyugat felől akarja magát bebiztosítani. A 35 ezer Bundeswehr katona franciaországi bevonulása tehát több eélt gzolsan támogassuk Franciaországban a pozitív erőket és ellenőrzés alatt tartsuk a negatív

ti Fonteinebleaui főhadiszállása mintegy a kémközpopt szerepét is betölti.

Sokan csodálkoznak, hogy a nagy hírverés ellenére kevés német tisztet látni a francia városok utcáin. Kevesen tudják azonban, hogy súlyos büntetés terhe mellett szolgálaton kívül tilos a tiszteknek egyenruhát viselniök. A körültekintő és előrelátó parancsnokság azonban még ennél is többre gondol. Az a német tiszt, aki megtartotta a megszállás idejéből származó kapcsolatát francia családokkal, jelentős pénzjutalmat kap, ha e családoknál tölti nyári szabadságát. A német parancsnokságnak ugyanakkor birtokában van az egykori francia kollaboránsok, „együttműködők” névsora, s közülük azokat, akik elkerülték az igazságszolgáltatást, most fenyegetéssel ráveszik, hogy folytassák kémtevékenységüket, mert ellenkező esetben feljelentik őket a francia hatóságoknál.

A nyílt kardcsörtetésre és a körmönfontul aljas mesterkedésekre azonban a francia nép nem késik a válasszal. — Robespierre és Gábriel Peri népe hagyományaihoz híven, nem a beletörődés, hanem az ellenállás útját választja.

(folytatóm Következik)

Támadások az olasz kormány ellen

Az olasz kormány a napokban több intézkedést hozott, hogy elnémítsa az ellene elhangzó éles, kritikákat, A baiul- dali sajtó és több egyébként kormányhű lap is „botranyus- nak” minősítette a kormány több milliárd dolláros költséggel épített két létesítményét: a fiumicioni repülőteret és az ún.. olimpiai országutat.

A fiumicioni repülőtérnek augusztusban kellett volna megnyílnia, hogy lebonyolítsa a nyári olimpiai játékok légi- forgalmát. Az 50 millió dollárral épült repülőtér azonban nem készült el és csak most, az egyre élesedő kritika nyomására nyitják meg, január 16-án. A 6 400 000 dolláros költséggel épült Új olimpiai autóút viszont megnyílt tavaly augusztusban, de máris tele van lyukakkal és repedésekkel. A kormány most elrendelte, hogy megfelelő karbantartábi munkálatokat kell végezni az új autóúton.

Az Unita megállapítja, hogy ezt a nagy* költséggel épült áutóutat a környékbeli földbirtokosok spekulációs érdekeinek megfelelően építették, teljesen alkalmatlan helyre. Fő célja, hogy a római katolikus egyház környékbeli földjeinek értékét emelje

Tudja-e, hogy...

. ..a napjainkig fennmaradt legrégibb zenei feljegyzés körülbelül az i, e. 800-ik évből származik, Ez az ősi zenej emlék egy sumir himnusz agyag- táblára írt dallama, amit azonban a tudósoknak máig som sikerült teljesen megfejteniük.

... a világ legkisebb törzse, a thoni luang törzs Thaiföld területén él. 1956 áprilisában hat férfiből, egy nőből és egy fiúgyermekből állt.

★

... a legalacsonyabb kalóriatartalmú étel a friss uborka, amelyből 100 gramm mindössze 12 kalóriát tartalmaz.

★

... a világ első sikerűit vak- béiműtétjét 1736-ban !I,

György angol királyon hajtották végre.

★

... a Földön található legritkább gáz, a radon, a Föld atmoszférájának 0,000 000 000 000 006 százalékát alkotja,

★

... a világ egyik leghosszabb földrajzi elnevezése az amerikai Massachussetts államban egy kis tó neve, amely 44 betűből áll és egy indián tön® nyelvén azt jelenti: „A saját pártodon' halássz, mi is a saját partunkon halászunk, a középen pedig senki ne halásszon."

Banditák a tőkések

szolgálatában

Tavaly januártól októberig Japánban 5'l QÜ0 gengsztert tartóztattak le, öOOU-rel többet, mint 1959-ben. Az említett időszakban 125 gengszter- bandát göngyöltek fel.

Japánban virágzik a bandi- lizmus, noha a kormány és az uralmon levő Liberális Demokrata Párt' megígérte, hogy felszámolja. Tokióban egész kerületek varrnak, ahol a banditák úgyszólyán nyíltan „dolgoznak”.

Jellemző, hogy sok gengszter-szervezet tevékeny részt vesz a dolgozók tüntetésein,, a szakszervezetek ellőni harcban. A vállalkozók a japán— amerikai katonai szövetség ellen lefolyt tüntetések idején is szívesen igénybe vették a gengszterek szolgálatát. A Mai- niti című japán lap egyik legutóbbi számában megírja, hogy a gengszter-szervezetek a ka-, pitalistáktól fizetést kapnak „szolgálataikért.”

Idegek — fémszálból

Az olyan emberre, alti a veszély pillanatában nem veszíti

el a fejét, azt mondják, „vasból vannak az idegei”, Ez a képletes kifejezés igen regi, de talán nincs messze az idő, amikor nemcsak átvitt értelemben fogják használni.

Borisa Ognyev szovjet sebész-professzor egy kutyának eltávolította az ülőidegét és tantál-elektródot tett a helyébe. A kutyát a Szovjet Orvostudományi Akadémián bemutatták, s a neves tudósok — fiziológusuk, ideggyógyászok, anatómusok — nem tudták megállapítani, hogy a kutya melyik lábán végezték el a különös műtétet. A kutya szabadon futott, ült, ugrándozott, egészen úgy viselkedett, mint természetes idegekkel rendelkező társai. A fémideg kifogástalan szolgálatot teljesített.

Ognyev • professzor laboratóriumában jelenleg 30 olyan kutya van, amelynek valamelyik idegét fémszálból készült ideggel helyettesítették, A professzor az említett operációt több mint 8 hónapja végezte, s körülbelül két éve foglalkozik. idegprotézisekkel.Ognyev professzor Úg.V véli, hogy ezt a módszert tovább fejlesztve alkalmazni lehet majd különösen olyan esetekben, amikor idegsérülés folytán egyes szervek megbénultak.

Letel a szőlősgazdákhoz,

akik féltik az egri bor hírnevét

1L z ügyben sole érv. ellenérv, aggodalom és biza- ' J kodást adó vélemény hangzik el ezekben a napokban. Nem is kell született egrinek lenni ahhoz, högy féltse és óvja az értékes szőlőterületek adta bor hírnevét. Hiszen, aki csak úgy idecseppent más vidékről, rövid idő múlva úgy beszél „városáról”, mintha ott csépelte volna az ozmán hadakat a vár bástyáin és tetten kezével művelte polna meg a legjobb borokat adó Síkhegyet.

Mennyire félti akkor az egri parasztember a bor, a szőlő hírnevét, a bikavér, a medoc dicsőségét, aki csakugyan két kezével — s milyen fáradsággal —, nagy szakértelemmel és teljes szívvel végzett munkájával tölti meg a hordókat Bacchus nedűjével.

Ezzel magyarázható (és mert nem eléggé ismerik még a nagyüzem előnyétJ, hogy ezekben a napokban sok gazdában feltört a kétség, vajon ha szakit az egyéni gazdálkodással. nem kerül-e veszélybe ' az egri bor hírneve, nem lesz-e káros hatással a város szőlőkultiirájának fejlődésére a termelőszövetkezeti gazdálkodás.

A minap is ezt vitatták a szőlősgazdák és agitátorok a város különböző pontjain megtartott kisgyalésekeri, de a házaknál folytatott beszélgetésen is válaszra váró kérdésként jelentkezik e probléma- Szóljon tehát a levél azokhoz, akik aggódnak az egri szőlő és bor hírneve

miatt■

Lássuk tehát a medvét, vagyis a tényeket, hogy melyik gazdálkodási forma biztosíthatja jobban az egri szölővidék felvirágzását, vagy előbb inkább azt, hogy az egyéni gazdálkodás miként vált gátjává az egri szőlő- vidék fejlődésének.

/

eg jobb talán, ha az egyik kisgyülésen elhangzott * párbeszédet idézem bizonyításul.

— Az fáj nekünk \-r kezdte Berci bácsi, a körzet egyik szőlősgazdája —, ha így megy, oda az egri bor hírneve.

— Így igaz ~ válaszolt a gyűlés másik részvevője —, de ennek épp a kisparcellák az okozói. Az egyéni gazdaság. Mert miként is gondolkodik mostanában a szőlősgazda? Nem telepítek szőlőt, mert ki tudja, megfizetik-e a költségeket. Aztán azt mondja: úgy metsszem meg, hogy egy-két évben leadjon mindent a szőlő, mert ki tudja, „meddig” lesz az enyém.

S mit válaszolhatott erre a szőlősgazda:

— Igaz, így van sok helyen.

— Minek pótoljam á hiányzó tőkét, minek fizessek karóért, ki tudja, megtérül-e? Minek, hordjak rá trágyát, úgyis kibírja néhány évig — sorolta a hozzászóló az újabb bizonyítékokat- Hogyan lehet így hírneves bort termelni, hogyan lehet a kis parcelláról „érmes” borokat szüretelni, mikor a dírib-darab földeken ahány sor, annyi fajta a szőlő? Ki róni ja le hát az egri bor hírnevét?

Mit lehetett erre válaszolni? Akik ott voltak, érezték, hogy a fejlődés legnagyobb fékje — az egyéni gazdálkodás. S e párbeszédhez hadd fűzzem még hozzá az egri szőlővidék tudományos kutatóinak véleményét, akik szintén azt bizonyítják, hogy az egyéni, kispareeUás szőlőműveléssel nem lehet jelentős mennyiségi, de főleg minőségi javulást elérni.

1 me, néhány megállapításuk:

„... Az ültetvények életkora a terület 74 százalékán túl van a 35- even... A tőkehiányok 20 százalékos termés- kiesést eredményeznek... Az összterület (szőlő) öt százalékát- sem részesítik szervestrágyázásban..

Miként lehetne így, ilyen műveléssel megőrizni és öregbíteni az egri bor hírnevét? De még ha tud is jó néhány egri gazda „érmes" bort produkálni, mennyit tud? Néhány hektót. Csepp a tengerben. Külkereskedelemnél alig jöhet szóba. Itthoú, egy borkóstoló néhány nap alatt elmérné.

Ezek a jelenségek azt mutatják, hogy a kispareeUás művelés a fejlődés kerékkötője, amelynek láncszemei - most pattognak szét, éppen ezekben a napokban.

S mit tud adni a nagyüzem az egri szőlővidék hírnevének növeléséhez?

Ennek bizonyítását nem is úgynevezett szocialista példával kezdenénk. Milyen gazdaságok adták a régi rendszerben a legjobb és nagy mennyiségű borokat? A fél, meg egyholdas gazdaságok? Ugye, nem? A nagygazdaságok voltak azok, amelyek fejlettebb módon termelve, tudtak jelentős mennyiségű fajbort külföldre szállítani, belföldi fogyasztásra adni.

Mi nem követhetjük azt az utat, amelyet Gröber úrék követtek, amely a szőlőmunkások kizsákmányolásával, kapitalista szőlészeti nagyüzemek kialakításához ve- i zetelt. Nagyüzem nekünk is kell, de szocialista nagy- | üzem. — termelőszövetkezet, ahol lehetőség nyílik több < és jobb szőlő termelésére.

5 itt újból bizonyítsanak a tények. Bizonyítsanak a célgazdaság és a többi nagyüzem arany- | és ezüstérmes borai, bizonyítson az a tény, hogy míg > a múlt évben az egri borvidék átlag 10 mázsás szőlőter- > illéssel ,,rukkolt, ki”, addig az ' egri szőlészeti kísérleti > telep 32, az állami pincegazdaság célgazdasága 22, az egri > tangazdaság 20 mázsánál is magasabb átlagot ért el,

> A kisparcelldscik az időjárásra „tollák” az alacsony > terméseredményt. Váló igaz, hozzájárult ez is. De a nagy- > üzemi szőlők is ugyanabban az egri halárban adták a > kétnxer,-Háromszor annyi termést. Vagy talán a gondvise- > lés is a szocialista nagyüzemeket segíti? Akkor meg két- > szeresen igazunk van.

De komolyra, fordítva a szót, a közös gazdaságok, a } nagyüzemi szőlőtermelés lehetőségei ezerszurle nagyobbak > a kisparcellákénál. Az eddigi felmérés alapján az egri J határban a szőlőterület művelésének nagy része gépesit- S he tő lesz a nagy táblák kialakításával. Az egri határ i képe gyökeresen megváltozik, Hosszú évek kellenek $ hozzá, az igaz, de mire a csip-csup vegyes szőlők helyett \ nagy, lőbbszázholdas, legjobb fajtákból telepített szőlők, S márkás egri borok ezer hektóit adják, ki gondol már a > mai aggodalmakra az egri .szőlővidék hírnevét, illetően.

Megvan a lehetősége, hogy az egri dombokon virágzó í nagyüzemi szőlőtermelés alakuljon ki.

Ha ez _ megvalósul, márpedig megvalósul, akkor < ragyog csak igazi fényében az egri szőlő és bor hírneve. > E nagy terv megvalósulásának körvonalait már vázoltuk S lapunk Ultid, november 27-től december 1-ig megjelenő < számaiban, beszélnek róla előadók, vitatják gazdák, nép- ? nevelők, de úgy látszik, olyan téma ez, amelyet nem lehet ? eléggé sokszor elmondani, vitatni, igaz is, miről beszél- \ nének itt, Egerben, mostanában, ha nem a jövőről, a i szőlőtermelés távlatairól Ezért íródott a levél is erről ? a témáról azoknak, akik szívesen olvasnak róla, akiknek [ szívügye, hogy megmaradjon és növekedjék Eger szölő- < termelőinek jó hírneve, s akikkel osztozik a később bizo- > nyqssággá váló reményben e levél írója:

> Kováés íiadre

{

1958 márciusában a Bundestag, a Német Szövetségi Köztársaság parlamentje elfogadta a Bundeswehr atomfelfegyverzéséről szóló döntést. A javaslat vitája során a következő párbeszéd zajlott le báró Manteuffel Szoege, a Kereszténydemokrata Párt és Wehner képviselő, a szociáldemokrata ellenzék szóvivője között: , Manteuffel: Szilárd meggyőződésem, hogy a protestáns és katolikus kereszténység egyaránt kíjzd az igazság megismeréséért. Ennek ismerete pedig csak megerősíti őket abban a hitben, hogy a gonosz ellen harcolni kell hagyományos és Új fegyverekkel egyaránt, az Utolsó lélegzetig!

Wehner: írtsu-k tehát — mint ön mondja — a gonoszt atomfegyverekkel?

Manteuffel: Igen- A {Szovjetunió ellop folytatott keresztes háború nem mai - keletű álma a német militarista burzsoáziának, a soraiból, meg a porosz; junker családokból kikerült tábornokoknak. Már 1949-ben nagy titokban összeült a volt német tábornokok egy csoportja. Hitler vezérkari főnökének, Holder tábornoknak vezetésével. Az amerikai Newsweek című folyóirat 1P50 áprilisában a következőket írta e „munkaközös- . ség" tevékenységéről:

„A német tábornokok egy nagyarányú támadás tervét dolgozták ki. Ez a terv túlmegy a lehetőségek határain, de elvi alapjaiban megegyezik a nyugati szakértők véleményével, Mindannyian megegyeznek abban, hogy az elkövetkezendő háború a második világháborúnál szélesebb

frontvonalon fog megindulni, Harminc rendkívül jól felfegyverzett páncélos hadosztály fog előrenyomulni a Rajna vonalától Berlin, Sczeczin és Varsó felé, melyet feltételezhetően három nap alatt elérnek a légierő hathatós támogatásával”.

Az évek múlása nemhogy józanságra intette volna a háború megszállásait, hanem csak fokozta étvágyúkat idegen területek, más országok gazdagsága iránt. 1951-ben Jacob Kaise, a bonni kormány akkori minisztere egy Salzburgban tartott beszédében kijelentette: „Európa nem képzelhető el a teljes Németország visszaállítása nélkül- la viszont magár