Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-12 / 10. szám
4 N É P ÜJ S A G 1361. január 12., csütörtök Hála a vádlottaknak ®*e Az algériai népet titokban támogató franciák ellen pert indítottak a hatóságok. A per j alkalmával nemcsak a vádlottak, hanem a tanúk részéről is hihetetlenül bátor mondatok hangzottak el. hue, egy-két ilyen mondat. Artur Adamov színműíró: Algériában a kínzást szórakozásból alkalmazzák... Vercor regényíró: Minden ország ellenállói tiszteletet érdemelnek ... Maspe ro újságíró: Megghall- gatom és tanácsokkal látom el mindazokat az ifjakat, akik meg akarnak szökni a katonaságtól. Ha engem behívnának, nem vonulnék be! Germaine Bennefoy (rámutatva a vádlott franciákra): Hála ezeknek a vádlottaknak, a franciáknak nem kell már szégyenkezniük azért, hogy franciáknak születtek! — BEKÖLCÉN az elmúlt évben 50 ezer forint község- l'ejlesztési alapból elvégezték a Lenin út kövezését és a Sztálin úti „tsz-híd”-at is felújították. — A HÁZTARTÁSI gázigények . kieléaitf"''''~'°k biztosítására Egerben ebben az évben még nem kerülhet sor, ezért az eddigi vezetékeket ágy építették meg, hogy majd a lakossági ellátás gerincvezetéke legyen. A végleges munkálatokat a második ötéves terv végén, 1964-65-ben kezdik. Az Országos Tervhivatal 16 millió forintot biztosít a munkálatok elvégzéséhez. — A NAPOKBAN Petófi- bányán, Ecséden és Nagyúton tartották meg a Vöröskereszt vezetőségét újjáválasztó gyűléseket, ahol a helyi társadalmi és tömegszervezetek képviselői és számos vendég vett részt. — AZ EGYÉVES szűcsi Bajza József Termelőszövetkezetben is jó munkát végeztek az elmúlt évben a termelőszövetkezeti gazdák. Kovács István szövetkezeti gazda például családjával egyezer munkaegységet szerzett, s ezért a zárszámadáskor 38 000 forintot visz haza. — CSÜTÖRTÖKÖN tartja utolsó előadását a ktsz-ek 29 nődolgozója részére szervezett főzőtanfolyam. A tíz előadás alatt megtanulták az asszonyok a hidegtál-, sütemény-készítést, a tálalást, a j terítést és hasznos tanácsokat j kaptak háziasszonyi teendőik elvégzéséhez. — AZ ELMÚLT esztendőben Eger területén 97 magánlakást építettek; ebben az évben a magánlakás építése területén 20 százalékos emelkedés várható. — JANUÁR 19-ÉN tárgyalja az Egri Járási Tanács Makiár Község Tanácsa gazdasági és kulturális munkáját. — NÉPMŰVÉSZETI szakkör alakul a közeljövőben a recski bányász kultúr otthonban. Az új szakkör célja a község népművészetének megismerése és a hagyományok felkutatása. EGRI VÖRÖS CSILLAG Lámpaláz EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Megbilincseltek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fapados szerelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fehér vér HATVANI KOSSUTH Ítélet magánügyben HEVES Nincs előadás PÉTERVASARA Nincs előadás FÜZESABONY Láthatatlan kötelék fft tíftora : Egerben este 7 órakor: A DENEVÉR (Bianeo-bérle t) Csányban este 7 órakor: A MAKRANCOS HÖLGY / Itony mpoltflMtffl Dr. Molnár József s Heve» megye iskolapolitikája (Eger, 1960) A megyei tanács művelődési Az 1945—50-ig terjedő iskooszlalya áldozatos munkája révén ismét új munkával gyarapodott a felszabadulás utáni Heves megyei helytörténeti irodalom. Az új munka szerzője dr. Molnár József, munkájában azt tűzte ki célul, hogy bemutassa Heves megye felszabadulás utáni iskolapolitikáját. A jelzett kérdéssel való foglalkozás igen időszerű és fontos, különösen akkor, ha tudjuk, hogy Heves megye fel- szabadulás utáni iskolapolitikájával önálló munkában még senki sem foglalkozott. Az eddig megjelenő munkák csak érintik a kérdést. A könyv, amely négy nagyobb fejezetet foglal magába, viszonylag csekély, 74 oldalnyi terjedelemben tárgyalja Heves megye felszabadulás utáni iskolapolitikáját. A szerző az események tárgyalásában kronológikus sorrendben halad. Munkája elején a történelmi folyamatosságot szem előtt tartva változatosan tárgyalja Heves megye iskolapolitikáját a XIX. század második felétől 1945-ig, majd utána három fejezetben a felszabadulás utáni iskolapolitikáról ír. Ezen belül kitér az általános- és középiskolák fontosabb problémáira, valamint egy önálló fejezetben az Egri Pedagógiai Főiskola történetének vázlatos tárgyalására. A munka fő törekvése, bemutatni azt, hogy a jelzett időszakban mennyit fejlődött Heves megye iskolarendszere, összehasonlítva a felszabadulás előtti időkkel. A szerző legnagyobb érdeme, hogy ezt a fejlődést elsősorban statisztikai adatokra támaszkodva, meggyőzően mutatja be. S ez a fő dolog. Szükség van erre szerintem azért is, mert még vannak olyanok, akik a múltat ebben a tekintetben is’ a jelen fölé helyezik, s igyekszenek elködösíteni szép eredményeinket. A könyvet azért pont a kiemelt fő erényénél fogva igen ajánljuk tanulmányozásra. Különösen a fiatalabb nemzedéket taníthatja meg eredményeink nagyobb megbecsülésére. Bizonyára a megyénk területén működő honismereti szakkörök is jól fel tudják majd használni. Ezek után a munka néhány kisebb fogyatékosságáról szeretnénk szólani. Az egyik a munka vázlatos jellege, amire a szerző két fejezetben utal is. A későbbiek folyamán e témát kívánatos volna tüzetesebben, terjedelmesebben és mindenoldalúan feldolgozni. Az is vitatható, hogy amikor a szerző a felszabadulás előtti iskolapolitikát tárgyalja, időben visszamegy egészen 1848-ig. Véleményem szerint összehasonlítási alapul elég lett volna, ha csak a Hofthy-kor- szakot veszi, hisz összehasonlító adatait a későbbi fejezetekben mindig innen veszi. De ha már tárgyalja a Horthy- korszak előtti iskolapolitikát is, akkor nem ártott volna egy kicsit konkrétabban írni a Tanácsköztársaság alatti Heves megyei iskolapolitikáról, mert a munka itt csak eléggé általánosságokban mozog. P ályáját, mint annyian, Kozma Andor is az. újságnál kezdte. A Borsszem Jankó című élclap hasábjain jelent meg politikai és egyéb alkalmi verseivel. írásait hamar megszeretik, és ennek olaa főleg a korában kedvelt paté- tikus stílusa, finom iróniája, derűs humora. Már első versei nagy formai jártasságról tanúskodnak. Versformája egyszerű, stílusa pongyolamentes és Arany hatását hordozza magán. Első verskötete 1893-ban jelent meg Versek címmel. E kötete főleg szerelmi és családi líráját tartalmazza. Mélyen érző lélek szólal meg már első verseiben és kelti fel az érdeklődést az író iránt. Újszerű képei is sejttetik a költőt. Az utolsó kötetét 1909-ben adta ki lapolitikát tárgyalva, jó lett volna, ha szól röviden a népi kollégiumok szerepéről, mert kétségtelen, hogy hibáik mellett voltak szép eredményeik is. Hiányolom azt is, hogy az iskolák államosításáról szólva, aránylag keveset szól a megyei klerikális reakció ellenállású- ról, pedig mint a korabeli levéltári, sajtó-adatokból és viszaemlékezésekből kitűnik, országos viszonylatban is jelentékeny volt. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az, ismertetett munka kisebb fogyatékosságai ellenére is, jelenlegi alakjában is hasznos, kiindulópontja lehet eay későbbi, nagyobb lélegző ű feldolgozásnak. Az elkezdett nyomon haladva, igen hasznos lenne egy olyan monográfia megírása is, amely felöleli Heves megye iskolaügyét attól az időtől fogva, amióta islcalázta tűsről beszélhetünk. Szecskó Károly Magyar symphoniák címmel. Ez a kötet meglehetősen változatos mind a tartalmát, mhul a formát illetően. Ma már alig ismerjük verseit, amelyek korában oly igen népszerűek voltak, s ennek oka főképp azok allcalmi voltában keresendők. Szívesen írt gyermekverseket, gyermek-képeskönyveket, de művelte magát a prózában is. Számos tárcája, novellája, bírálata jelent meg. Elbeszéléseit Próza címmel 1893-ban adta ki, majd 1896-ban Humoros históriák címmel jelentetett meg egy kötetet. Vig elbeszélései 1893-ban, míg Csudadolgok című prózai kötete 1909- ben jelent meg. 1898-ban Szatírák címen ad közre egy kötetet, amelyben fájó szívvel ugyan, de ostorozza kora magyarságát. N. A. Száz esztendeje született Kozma Andor 1961. JANUAR 12., CSÜTÖRTÖK; ERNŐ 83 éve, L876. január 12-én született JACK LONDON amerikai író. Kalandos ifjúságát önéletrajzi regényéből (Martin Eden) ismerjük. Első sikerét a Vadon szava c. kalandos regényével aratta. Ettől kezdve állatregényeivel (A beszélő kutya, A farkas fia) a kapitalizmus ferdesé- geit állítja pellengérre, a Vaspatában a fasizmus eljövetelét, majd a munkás osztály győzelmét jósolta meg. kl5 éve. 1746-ban e napon született JOHAN HEINRICH PESTALOZZI svájci tanító, az újkori pedagógia kiemelkedő alakja. A gyermekek .iránti szere tétét írásaival JACK LONDON (G-ertrud és Lénárd, Anyáit könyve) és sokrétű gyakorlati munkásságával (népiskola szervezése, árvák . nevelése) bizonyította be. 260 évvel ezelőtt, 1701-ben jelent meg SZ. U. REMEZOV Szibériára vonatkozó első földrajzi atlasza. 100 éve. 1861-ben e napon született KOZMA ANDOR költő (Kobzos krónikája, Tegnap és ma, Honfoglalás c. eposz, Petőfi c. költői regény). _ ... 85 évvel ezelőtt, 1876-ban e napon született ERMANNQ WOLI*- EERRARX olasz zeneszerző, a modern komikus opera_ mestere (Susanne titka.) A -Madonna ékszere c. verista operája világsikert aratott. 85 évvel ezelőtt, 1866. január 12-én született ÜJ HELYI IMRE gazdasági iskolai tanár, kiváló állattenyésztő. A TBC-mentesítéssel kapcsolatos módszere nevét viliághírűvé tette. _ FILM - FILM - FILM - FILM - FILM Lámpaláz Egy színinövendék életéről szól a nyugatnémet film, amelyet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutat be, január 12—18-ig és a gyöngyösi Puskin, január 19—25-ig. HonvAnt •• RZeé/tr (10) A zugügyvéd, papa levele gondokat varázsolt Borsiczky főhadnagy gondtalanul űzött életébe. Hm.;. a tipp nem rossz, a terep nyílt, csali még fel kéne deríteni. Vajon micsoda híd ívelhené át a közte és a pallér között tátongó űrt? Szörnyű nagy baj a roppant társadalmi különbség. Valami vállalkozásba kellene bevonni a pallért. De a honvédség most semmit sem építtet. A puszta megismerkedés is gondot okoz neki. Sohasem látta a pallért, ördög vigye el az egészet, minek kellett a papának felfedezni ezt az aranybarlangot? A papától postán érkezett pénzösszegek teljesen megfeleltek a főhadnagy úr céljainak, s ime, most a ravasz öreg saját talpára óhajtja őt állítani. No és ami a fő, ki tudja, megéri-e az erőfeszítést? Mennyi aranya lehet a pallérnak? Hát ezt bizony ronda munka , lesz felfedni: Majd meglátjuk. Nem szabad elkapkodni. Gondolataiból Perlaky Laci, a jókedélyű, talpraesett arany- ifjú zökkentette ki: — Min spekulálsz, Berci? Hogy ment a lap? — Nyertem. Perlaky tudta, hogy a főhadnagy úr hazudik. De egy zász- , lós ilyet fel sem tételezhet feljebbvalójáról. Másrészt neki teljesen mindegy volt, hogy Borsiczky nyert-e, vagy vesztett. Hiszen a főhadnagy úrnak is mindegy volt. Csak Borsiczky papának nem volt egészen mindegy. — No, de hiszen az remek, ha nyertél, öreg fiú. Adj nekem száz pengőt kölcsön. Becsszóra, szombatig. Borsiczky agyában ötlet villant: — Te, én adok neked száz pengőt, szombatig, de cserébe tegyél nekem egy szívességet. — Készséggel, drága Bercikéül; — Meg akarok ismerni egy embert. Kőművespallér Csókaváron. Matejka András a neve. Sohasem láttam. De valahogyan hozz össze vele. Muszáj. Persze ügyesen, feltűnés nélkül. Te értesz az ilyesmihez. — Pallér? — húzta el a száját Perlaky zászlós. — Csak ne légy finnyás, öcs- kös, ezúttal megéri. Tudod mit? Ha sikerül, egy éven át bármikor adok neked kölcsönt, Kéthetes lejáratra! — Hát jó. Megpróbálom. Ide a százast. A zászlós máris azon tűnődött, ki az ördög lehet az a pallér. A pallér pedig ebben az órában komoran üldögélt a szobában a díványon. Szinte kétségbeejtette, amit a felesége nap-nap után csinál. Mintha eszét vette volna a sok pénz. Vásárol és megint vásárol. Most ezt, most azt. Főképpen öltözködik. Feltűnően és szertelenül. Tegnap késő este jött haza a kozmetikustól. Lakkoz- tatja a körmét. Most is csava- ' rog, divatszalonba ment még kora délután. A pallér rettegett. Őrültség. Azt sem tudja, mennyi pénzt költött el Mária. De nem is ez a fontos, még bőven kell lennie. Hanem az asz- Szony folyton nógatja, hogy költözzenek másik lakásba, legalább kétszobásra van szükségük, valahol a korzó tájékán. Sőt, azt mondja, ő már ki is nézett egyet, jövő elsején költözködni kellene. És pár nap óta nem hagyja békén, követeli, hogy utazzék megint Pestre, csináljon pénzt:: Az ajtó kitárult. A pallér nem akart hinni a szemének. — Hogy tetszem? Mária állt előtte, kecsesen meghajtotta magát és boldogan kacagott. Matejkában indulat lobbant. Az asszony olyan csi- nos, olyan kívánatos volt, mint még sohasem. Arra készült pedig, hogy összeszidja. Akármit is, de észhez téríti. És íme, most szólni sem tud, csak nézi, felforr a vére. Mária csakugyan elbűvölő. Kinyújtotta érte a karját, magához vonta és rátapadt a szájára: Amikor az asszony kibontakozott az öleléséből, felszisz- szent: — Jaj, mit csináltál, összegyűrted a ruhámat, pedig gyönyörű, ugye? A szalonban mindenki el volt ragadtatva. Ügy ám, megbámulnak. Matejka borongósan pislogott. Mintha egy ördögi színjátékot látna maga előtt: elől a rivaldában egy gyönyörű, elegáns asszony, a háttér pedig a vízfoltos, a salétromtól megmegcsillanó fal a szűkös Isis lakásban. — Gyere, ülj mellém, Mária. Nem jó az, hogy téged megbámulnak. Az asszony durcásan rándított egyet a vállán. — Nem jó, nagyon nem jó — ingatta a fejét Matejka. — Hát . hiába kérleltelek én téged, Mária? Hát hiába mondom, hogy legyen eszed? Ne bolondulj meg, ne hozz ránk bajt, ne flancolj, mert ha megkérdik, miből csinálod. Végünk van. — Mitől félsz? — vágott vissza az asszony. — A te pesti aranykereskedőd is elhitte a sorsjegymesét, Csókaváron is el fogja hinni akárki. — A^t te csak képzeled, Mária! Nagy bajt hozol ránk, meglátod. Mária dühbe gurult: — Tudom én, mi fáj reked, frigy vagy. Félted a pénzedet. De hát nem mondtad, hogy az egész közös? Fele-fele? Nahát akkor. A magamét költőm; Vagy ... meggondoltad a dolgot? Nekem semmi se jár? Ki alíarsz semmizni? Matejka nem talált szavakat. Egy féltékeny tigris állt előtte, aki fogvicsorgatva védi a jussát. Hogyan? Ez azt hiszi, hogy ki akarja őt forgatni? Megőrült ez az asszony? Mária mind jobban tüzelt: — Csak most jövök rá, ki vagy te ... te..: hát ezt érdemiem én, aki együtt hemperegtem veled a koszban? Hogy most, amikor végre egyszer ... — Hallgass el! — förmedt rá suttogva Matejka. — Nem hallgatok! Eleget hallgattam. Elegem van belőled! Te nem tudsz felemelkedni a piszokból, te élhetetlen ... Mindenki élheti világát, nyikhajoli is, akiknek alig van több, mint a körmöm .feketéje! Én fulladjak meg a nyomorúságban, én, akinek igenis, annyi a pénzem, mint a szemét? És én ilyen alakkal élek ebben a disznóólban. Matejka szó nélkül felv , kabátját és kilépett a laka., bői. Órákig kószált, zaklató' indulatai nem csillapodtr J Nem tudta elképzelni, t kezdjen ezzel a megtébolyc dott asszonnyal. (Folytatjuk)
