Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-12 / 10. szám

/ mi. január 12., csütörtök KÉPÚJSÁG 5 Nagyüzem a borospincében Látogatás a verpeléti Dózsa Tsz-beu RUSSZUS ISTVÁN néhány pillanattal előbb kapcso ~p, be a motort, s most ellen­őrzi. jól működik-e a gép. Rendben van minden, — a borfejtés zavartalanul folyik. öregjeink még azt tartották: borban az igazság”, a ma nemzedéke viszont — különö- sen azok, akik az elmú t hetek­ben határozták el a közös gaz­dálkodást — már így kérdezik: „mi az igazság a borral?!” Mert a szőlőt szerető ember számára nem mindegy, hogy a dús fürtökből milyen bor lesz a szüret után, különösen nem mindegy, erre a mi vidékün­kön. Aki szőlőt művel ezen a tájon, aki szü­retel, mind ezt a kérdést teszi fe': ,.mi lesz a borral?” Ké­pesek lesznéke arra a termelő- szövetkezetek, hogy a termést olyan szaksze­rűen dolgoz­zák fel, aho­gyan azt a he­ves} borok jó hírneve meg­kívánja, nem megy-e majd a minőség kára- ra a közös sző­lőművelés? A választ ad­ja meg a ver­peléti Dózsa Tsz pincésze­tében' tett látó-, gátasunkkor szerzett tapasz­talat. > Nagy László, a kö­zös gazdaság fiatal főagronomusa vezetett bennünket, s a pincészet dol­gozói válaszoltak kérdéseinkre. Először a présházba léptünk be. Szembetűnő, hogy több új felszerelés áll itt a présházban. — A két. nagy. előprést és a víznyomású hidraulikus prést már regebben vásároltuk — hangzott a felvilágosítás. — Az olajnyomású gépet 1960-ban vettük, 11.0 000 forintos állami híjéiból^ a két Villanydaráló- viszem t a saját erőből létreho­zott új beruházások közé tarto­zik. Éppen úgy, mint ez az egész présház. Ezt is a magunk erejéből építettük az elmúlt esztendőben — mutatott körül a főagronómus a még vakolat, meszelés nélküli nagy helyiség­ben. közelmúltban hitelből mondja Sípeki László. — Eb­ben tartjuk a háromezer liter őszi termésű színbort, amely­ből mintegy 2500 literre kötöt­tünk szerződést. Az időközben megérkezett pincemester, Sipeki Mátyás mondta el, milyen fajtájú bő­rök találhatók a Dózsa pincé­jében: — Főként inuskát öt honéi es olaszrizling az, ami a hordók­ban 1 van. Ugyanez mégy egy­szeri lefejtés*után a szerződés alapján palackozásra — aztán főként külföldre. — A tsz-nek már erre is telt — mutat a pincemester két elektromos fejtőgépre. — Vá­sároltuk, hogy a pincében ezek helyettesítsék az emberi mun­kaerőt. Lassanként gépesítenek itt is mindent, amit csak lehet. De Nagy László szavaiból kitűnik, hogy a szőlőtermő területeken könnyítőnek a tőkéket meg­művelő tagok. A tsz köz­pontjának udvarán egy nagy. kövekből és betonból készült tartály áll. — Ez a központi permedé keverő medence — világosított fel rendeltetéséről a főagronó- mus. — Sokkal könnyebb így ellátni a szőlőben dolgozókat permetlével, mint a régi. „kis­üzemi" módon. Mióta ez a ke­verő megépült, csak öt-hat laj­tos kocsi, kell, amely odaáll a kieresztő csapok alá, „feltan­kol”, s viszi ki a munkacsapa­toknak az anyag-.,utánpótlási” míg azelőtt sok és értékes idő veszett el azzal, hogy helyben kis adagokban készítették el a szükséges permetlevet. Az igazi nagyüzemi „gépesí­tést” a szőlőművelésnél még csak ez jelenti. Hogy többre jelenleg még nincs lehetőség - nem a tsz-en múlt eddig sem. Az egykor kisparcellús telepí­tés. az oka légióként, s a nagy­üzemi áttelepítés elvégzéséhez, befejezéséhez még hosszú idő kell Verpeléten is, úgy, mint másutt. — Ahol mód adódik rá. ott igyekszünk a szőlőt is egyre in­kább „nagyüzemesíteni” — je­lentették ki a Dózsa Tsz-ben. — így ebben az évben hatvan holdon telepítünk új szőlőt, a legjobb, s legújabb nagyüzemi módszerek szerint úgy, hogy az már a gépi művelésre is alkal­mas lesz. Ez a „kis hiányosság” — már­mint a vakolat, s a festés hiá­nya —, nem sokat jelent. Javí­tására ebben az évben sor ke­rül. Sokkal érdekesebb az, ami már megvan. A betonpadozat alá rejtett mustlevezető csator­nák, amelyek egy nagy tároló­edénybe torkollnak, a két be­tonkádtól, a présektől egyaránt. És érdekesebbek a tervek is. A présháza munka teljes gépe­sítése. A terv már megvan, s a kivitelezésre is sor kerül 1961- ben. — Két munkafolyamatot nem tudtunk gépesíteni — világosí­tott fel a főagrónómus. — Ezek egyike, a ledarált szőlő szállí­tása az előprésekbe, valamint a későbbiek folyamán az olaj- hidraulikus présbe. Az elsőn egy úgynevezett kanalas szál­lítószalaggal segítünk, az utolsó préseléshez pedig gumikerekű kiskocsin szédítjük a jövőben az anyagot, lényegesen kisebb fizikai erőt véve igénybe, mint eddig. A nagyüzemi szőlőfeldolgozás alapjait tehát megteremtették itt, a verpeléti Dózsa Tsz-bqn, nagy mértékben könnyítve a tagok munkáján. De a másik feladattal, a jó borászati lehe­tőségek megteremtésével hogy áll a közös gazdaság? ... A présházból kilépve, né­hány méterrel odébb pincében találjuk magunkat. Kicsinek tűriik ez a helyiség. Ez lenne a Dózsa egyetlen pincéje? Nem. A.z egyik oldalfalból lépcsős folyosó nyílik a nagyobb pin­cébe, s mindjárt hozzátehetjük azt is. hogy ez megint új léte­sítmény. *A főagronómustól, Sipeki ellenőrző bizottsági él­őktől, a pincében dolgozó Russzus Istvántól és Simon Pé­tertől tudtuk itt meg mindazt, -■ mi jellemző a tsz borászatára. r. — Az évék folyamán már ld- * isinek bizonyult meglevő pin - ' cénk, három évvel ezelőtt hoz­Megcáfolták Einstein elméletét? Marco Todeschini professzor, q. bergamoi pszieho-biofizi- kai intézet tudományos vezetője úgy véli, hogy kísérleteivel sikerült megcáfolnia Einstein elméletét a fénysebesség állan­dóságáról. A professzor monochromatikus fénysugarat veze­tett át egy vízzel töltött csövön, Armand Fizeau francia fizi­kushoz hasonlóan, akinek elsőként sikerült laboratóriumban meghatározni a fény sebességét. A kísérlet bebizonyította, hogy mozdulatlan vízben a fény sebessége változik, mégpedig Fizeau egyenlete szerint. A hullámhossz változatlan marad, még akkor is, ha a frekvenciát fokozzák. Einstein elmélete szerint a frekvencia fokozása esetén a hullámhossznak csökkennie kell. Todeschini professzor kísér­leti eredményét — amely az egész modern fizika elméleti alapjait érinti, közölte az olasz és külföldi akadémiákkal. To­deschini szerint tehát a fény sebessége a környezettől függ, vagyis Galilei klasszikus rclativitásí elmélete látszik igazolt­nak. Ez a hordó Is bekerült az év végi leltárba. Sipeki László ellenőrző bizottsági elnök most számozza meg. A dongák mö­gött 55.40 hektoliter finom olasz rizling rejtőzik. De ennél nagyobb mennyiségű bor is van így „egyben". A tsz pincéjé­nek legnagyobb hordója több mint 70 hektoliteres. (Kiss Béla felvételei) deltetésükről. Nemcsak a hosszú pincében, hanem itt, az e'őtérben is so­rakoznak hordók. Közöttük sok az új. — Tizenhatot vásároltunk a Tehát lassanként nemcsak a présház, a pince nagysága, s az ott folyó munka lesz „nagyüze­mi” a verpeléti Dózsa Tsz-ben, hanem maga a szőlőművelés is. Weidinger László Süllyed a szenelőgép, elakadnak a dózerok Hajnalonként ■ r meny kedve figyelik, hogy fa- gyott-é. De az időjárásjelen­tés sem bizjat semmi jóval. Enyhe idő, eső — legfeljebb havas eső. A külszíni fejtésen, hátul a meddőhányón pana­szosan dohog egy gép. Felbőg a motor, kétségbeeset­ten erőlködik. De csak centi­métereket jut előre. Megáll, aztán hátrafelé próbálkozik. Dózerokkal egyengetik a med­dőhányó földkupacait. De a laza talaj feneketlen sárten­gerré Változott. Elsüllyednek a gépek. A külszíni fejtés esküdt ellensége a sár. Hiába ügyes­kednek a gépek vezetői, a dó­zer valósággal beássa magát, Az alattómos sár nem enged. Akad olyan masina, melyet két hete fogva tart. Kiszaba­dítani majd csak akkor lehet, ha kopogósra fagy a talaj. Ne­héz munka lesz az. A rendkívüli időjárás, a mostoha körülmények nem­csak az embereket, a gépekei teszik próbára, da alapjában változtatja meg a termelés megszokott rendjét. A külszí­ni fejtésen fel kellett hagyni a megszokott és bevált techno­lógiai eljárással. A nagy sú­lyú W. M. 4-es gép sínpályá­jával együtt süllyedni kezdett. Nem boldogulnak a letakarás ­sal, elfogyott a szabad szénré­teg. Húszméteres terület kel­lene a gépeknek. — Nincs más választás, a Bányászati Földkotró Válla­lat hétfőtől a szenelésről a le­fedéshez vonul át. Persze, a szénkitermelés így csökkenni fog. A négy W. M. gépből egyet át kell telepíteni a le takaráshoz — magyarázzák a műszaki vezetők. A külszíni fejtés napi ter­melési terve januárban 200 vagon. Megfeszített, keserves munkával az év első napjai­ban 1(10 vagonnal termeltek, de most 100—120 vagonra fog csökkenni: Pedig éves átlag­ban napi 270 vagon szenét kell a külfejtésről kiadni. Minden­képpen veszélyes ez a lemara­dás, még akkor is küzdeiti kell ellene, ha most valóban objektív akadályok jeleritkezr nek. A Mátr’avidéki Szénbányá­szati Tröszthöz tartozó üzemek termelésének mintegy három­negyed részéi «■' erőmű hasz­nálja fel. De a TÜZÉR-et is el keli látni, inert januárt mutat a naptár és „a kutya nem eszi meg a telet” — tartja a mon­dás. — Mit lehet tenni, hogj> tröszti szinten ne csökkenjen a széntermelés? — Nincs más megoldás, a mélyművelésű bányákból kell pótolni. A/, elővajási és a fel­tárási munkahelyekről ideigle­nesen a nagy teljesítményű munkahelyekre keli telepíte­nünk és közben u külszíni fej­tésnél megfelelő terület, lefe­dési munkálatait kell elvégez­ni — mateyarázza Máthé Jó­zsef, a tröszt termelési osztá­lyának vezetője. ■ A rendkívüli időjárás külö­nös megoldásokat követel a bányászattól is. De a műszaki intézkedések mögött sok fá­radságos munka van. Elisme­réssel és hálával gondoljunk a bányászokra, a dózervezetőkre és mindazokra, akik ezekben a napokban megfeszített, ke­mény munkával igyekeznek legyűrni minden nehézséget. A bányászok kemény harcot vívnak minden csille szénért. F. L. ( Iiurcliill leányát midöniő őrzi A botrányairól közismert Sarah Churchillt, . Winston Churchill leányát, hat hónap alatt ötször tartóztatták le ré- szegeskedós miatt. A Churchill család most egy rendőrnőt al­kalmazott, aki mindenhová el­kíséri a duhaj természetű höl­gyet és szükség esetén köz­belép. NATO-TÄMASZPONT angliAbam ------------— 1 ■*— - ■ — M ondd meg nekik, te kis lady, nyugtalanságra semmi ok, egyelőre támaszpont vagyok. Az idén is lesz fényünnep HÁROM ÉPlTÖCSOPORT tartozik az ÉMASZ Egri Üzlet­igazgatóságának Építési Osz­tályához. Ezek az építőcsopor­tok végzik a faluvillamosításo- kat és felújításokat. Építenek:' príméi- és secunder hálózató-, kát. .— Hol dolgozik jelenleg a három csoport? — kérdezzük Hubai László mérnököt, az építési osztály vezetője. Juhász Pál művezető cso­portja jelenleg Nagyfügeden dolgozik. Itt hálózatbővítési munkálatokat hajtanak végre. A nagyfügedi munka végezté­vel Tiszapolgárra megy át a csoport, egyhónapos munkára, majd elvégzik Nagycsócs (Bor­sod megye) falu villamosítását. Bányai Géza művezető cso­portja Tiszaszőlős és Nagyivári községekben dolgozik. Itt je­lenleg hálózatbővítési munkák folynak. Majd Poroszlóra megy át a csoport, ahol rekonstruk­ciós munkákat hajtanak vég­re, több százezer forint érték- ban. Kovács László művezető cso­portja most kezdte el munká­ját Heves községben. Hálózat­felújítási és bővítési munkála­tokat végeznek. Ennek a mun­kának elvégzése már nagyon szükségessé vált, mért nagy a feszültségesés a község több utcájában. Ezek az emberek nem dol­goznak állandóan egy helyen. A munka végeztével odébb állnak egy új munkahelyre, ezért nevezik őket a villamos- iparban „vándorok”-nak. Szo­katlan állandóan új környe­zetben dolgozni. — A nehézség nem is Itt kezdődik. Az időjárás a mi legnagyobb ellenségünk. AZ ÉPÍTÉSI OSZTÁLY ve­zetői váltig hangoztatják, hogy már jóval előbb lennének a munkákkal ha hosszú esőzés nem jön közbe. Az oszlopállí­tó és daruskocsik nem tudnak dolgozni, mert elmerülnek a sárban. Most is csak azt vár­ják, hogy a. fagy keménnyé te­gye a talajt és a gépekkel el­kezdhessék a munkákat. Ahol jobb a talaj, ott el tud­ják végezni most is a falu bő­vítési és karbantartási munká­latokat. Igaz, harcedzett emberek ezek a hálózatépítő villany- szerelők. Hideggel, meleggel dacolnak a magas oszlopok te­tején. De nem siránkoznak, mert szeretik a szakmát. így többek között megyénkben a makiári Rákóczi, 3 verpeléti Petőfi, az egerfarmosi Üj Ba­rázda, a feldebrői Rákóczi, a poroszlói Új Élet a tófalui Bé­ke, a füzesabonyi Petőfi, a kisnánal Hunyadi, a tarnaőrsi Dózsa, a hevesi Új Barázda, a tarnaszentmiklósí Kossuth, a tiszanánai Petőfi, a szajlai Bú­zakalász, a mátraderecskei Rá­kóczi, a nagyúti Kossuth és a gyöngyöshalászi Petőfi terme­lőszövetkezeteket villamosítják az idén. Tehát lesz az idén is fény­ünnep — mondja Sztankó Jó­zsef oszlopszerelő munkás. — El sem lehet képzelni szebb ünnepet ennél. Ott van olyan­kor a falu kicsinye, és nagyja. 11 f tutálmány a A „szikra-pumpa” elnevezé­sű új amerikai találmány egy gyufanagyságú készülék, amely helyettesíteni fogja a gépkocsi és motorkerékpár motorok begyújtásához szükséges bo­nyolult szerkezetet, az elekt­romágnest, vagy az akkumulá­tort Az új találmány a piezo- elektromosság (vagyis mecha­Várják azt a boldog pillanatot, hogy kigyulladjon falujukban először a villany. Az első fénynél összekoccannak a po­harak. Ünnepi beszédek hang­zanak el... jaj, de szép is ez... Boldogok a villanyszerelők, amikor a fény ünnep után el­hagyják a falut. Tudatukban van, hogy ismét letettek egy téglát a haza építésében. Vajon mit csinál ez a sok ember esténként a falvakban? Eveken át italozással és kártyázással „verték” el az estéket az épitőcsoport embe­rei. Az EMÁSZ vezetőségének kezdeményezésére megalakí­tották a szocialista brigádokat. Itt ügyelnek az emberek egy­másra. A vállalat is igyekszik kellemesebbé tenni „Vándor” dolgozói estéjét. Egy lakóko­csiban kis könyvtárat rendez­tek be. Hamarosan mindhárom építőcsoportnak vásárol a vál­lalat vezetősége tranzistoros rádiót, hogy naponként érte-1 süljenek a friss hírekről, zenét, előadásokat, s közvetítéseket hallgassanak. BECSÜLJÜNK MEG min­den „drótos vándort”, mert az ÉMASZ hálózatépítő csoportja nehéz munkakörülmények kö­zött dolgozik és a ragyogó fényt ők hozzák el otthonunk­ba. Szigetv&ry József „tusi fi ra i>u mpa* nikus erőhatásra történő fe- szültséggerjesztés) néven is­mert jelenségen alapszik. Lé­nyege, hogy tekercsek, kon­denzátorok, akkumulátor,vagy elektromágnesek nélkül szik­rát csihol a gyújtógyertyában. A készülék egyaránt alkal­mazható négy —vagy kétüte­mű motoroknál. épitőbrigáddal a munkához. Támaszén tmáriárol magunk fuvaroztuk a követ, a mi tag­jaink faragták ki azokat, az a1 apót ugyancsak munkaegy-- ségre ásták, s az elmúlt évben e], is készült a régen nélkülö­zött pince — három millió fo­rint- helyett. mintegy hatszáz­ezer forintos összköltséggel. Nagyszerű építmény, tágas, tiszta, Villanyvilágításé.- Az előtér falából két cső nyúlik ki­— Ezek a présház alatti tá­rolóban összegyűlt must le­eresztésére szolgálnak. Csak ki kell nyitna a csövek végén levő csapokat, s a friss mustot máris vezethetjük a hordókba — kaptuk a felvilágosítást ren­zá kellett tehát látnunk egy új építéséhez. A főagrónörnus, az érdekes­ség kedvéért, megjegyezte: — E őször állami vállalattal akartuk a munkát elvégeztetni, dé kiderült, hogy így három­millió forintunkba kerülne. Mást gondolt tehát a tagság, s hozzáláttak, saját erőből, saját

Next

/
Thumbnails
Contents