Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-10 / 8. szám
196J. január 10., kedd NÉPUJSáü A falunak legyen igaza Hozzászólás a gyöngyösi járás kultúrház kontra mozi ügyéhez • öldja meg nagy feladatát: a szoéiíilíZmus építését. , Az együttműködés lehetősé• ge tehát adva van, s a gyöngyö■ sí járás községeiben sem tart ható tovább éz a moziellenes álláspont. A járási tanácshalt ; is felül kellene Vizsgálni eddigi Véleményét. Igaz, Péthes élv-. ■ társnak, a járási tanács elnöké- ' ttek szavai aíTa engednek következtetni, hogy van meg- ; nyugtató megoldás, hogy vele meg lehetne egyezni, de a Moziüzemi Válla’at igazgatója elmulasztotta az elnökkel való megbeszélést. MEG KELL OLDANI a moziügyet a gyöngyösi járásban hogy megszűnjék ez az áldatlan állapot. Segítsenek ebben a járási tanács vezetői, s ha ők sem érnek el eredményt, mondja ki a megyei tanács a döntő szót, s ha kell, egy bizottság vizsgálja meg a gyöngyösi járás kuitúrház — kontra mozi ügyét, s hozzanak igazságos döntést, de úgy, hogy ne a községi tanácsnak, ne a kultúr- háznak, vagy a mozinak, hanem a falunak, a művészetet szerető közönségnek legyen igazai. Márkusz László viliiden csütörtökön délelőtt 9 11-ig Az emberek áltálában nem szeretik á pereskedést, de ha valakivel, vagy valamilyen üggyel kápcFolütban mégis nézeteltérések merülnek fel, szükség van a szaktanácsra. Különösen tájékozatlanok jogi kérdésekben még mindig az asszonyok: Sokan keresik fel panaszaikkal a megyei nőtanácsot, tanácsot kérnek családi ügyekben és egyebekben. Mivel sok esetben ezek a., la- | uácskérések a jogi hatáskört súrolják, a nőtanács felkérésére szakemberek fogadják a panaszosokat minden Csütörtök reggel 9—11 lg a megyei nőtanács helyiségében Egerben, á Széchenyi utca 16. II, emelet 10. szám alatt. A megyei nőtanács ezzel is segítséget kíván nyújtani annak a nagy társadalmi feladatnak a megvalósításához, hogy a családok kerüljék el a pereskedést, hogy az édesapák becsüljék meg a családot, hogy a fiatalok fejlődésében ne legyen zavar. Mindezek a tanácsok azt célozzák, hogy a szakemberek segítségével a családon belül megoldódjanak a fájó vagy vitás kérdések anélkül, hogy pereskedésre. nyilvános tárgyalásra kerüljenek olyan ügyek, amelyek egyszerűbb módon, emberi segítséggel megoldhatók. (7/ üzletek nyílnak Egerben Eger város területén a bolti kiskereskedelmi hálózat tovább szélesedik ebben az esztendőben. Az Egészségház utcában élelmiszer- és tejbolt, a csákói városrészben fűszer-, a Széchenyi utcán pedig új élelmiszerbolt létesítését tervezik 1961-ben. Az elkövetkező években még több új bolt létesítése és bővítése szerepel az Egri Városi T,anács kereskedelempolitikai* tervében. mm forint beruházás A vidéken és Eger területén folyó vízvezetékek lefektetésével egy időben fontos beruházási munka folyik a Vízmű Vállalat egri szivattyútelepén: futódaru felszerelését végzik a munkások. A futódaru felszerelését 13 000 forintos beruházási összegből hajtják végre. Termelössövetkexeti istállókat, kislakásokat épít az egri Építőipari ütsz A múlt évben 12 kislakást készitettek az Egri Építőipari Ktsz dolgozói. Decemberben Mezőszemerén száz férőhelyes kocaszállást, 50 férőhelyes nö- vendekmarha-istállót, Szihal- mon 20 férőhelyes sertésfiaz- tatót, Egerszalókon 50 férőhelyes szarvasmarha-istállót .adtak át a termelőszövetkezeteknek. Közüleleknek kisebb I javításokat, átalakításokat, ta- j tarozásokat végeztek. Az idén, az első negyedév- | ben a demjéni termelőszövetkezetnek épít szarvasmarha- istállót a ktsz. A második és a harmadik negyedévben előreláthatólag 15 kislakást készítenek. Elkészült a Hazafias Népfront egri járási bizottságának munkatérré Elkészült a Hazafias Népfront egri járási bizottságának első féléves munkaterve. A munkatervet az MSZMP VII. kongresszusa, és a népfront II. kongresszusa irányelveinek megfelelően készítették el. A munkaterv mozgalmi és szervezési feladatokon kívül a kulturális, oktatási feladatokkal is foglalkozik. Június 15-ig — többek között — a Hazafias Népfront egri járási bizottság Kerecsend és Bélapátfalva községekben békenagygyűlést szervez, ahol ismertetik a Moszkvai Nyilatkozatot. A békenagygyűlésre külföldi vendégeket is meghívnak. Telt ház — szép siker Rózsaszentmártonban az egységes kultúrotthon színjátszói nagy sikerrel mutatták be Török Rezső: Anyósgianerális című, 3 felvonásos vígoperettjét. A bemutatóra nagy lelkesedéssel és kitartó, komoly munkával készültek fel a csoport tagjai. A bemutatón telt ház fogadta mind a két előadást sőt bemutatták Ecséden is a jól sikerült darabot. Különösen nagy tetszést ara tott ftékkőné Domer Adél a címszerepben, András bácsi szerepét Laczik János a'akítot- ta, Döme szerepében Szabó Imrének, Marci szerepében Gönczi Károlynak tapsolt a közönség. De Mátrai Erzsébetnek, Varga Pálnénak, Nagy János- rténak is bőven jutott az elismerésből. örvendetes dolog volt az, hogy az említett szereplőkön kívül nagyon sok fiatal kapcsolódott bele a színjátszók munkájába. így ott találtuk a színpadon: Nagy Margitét, Szabó Margitot, Kalyó Máriát, Imre Erzsébetet, Szabó Etelkát, Soós Józsefet. Bozsik Józsefet, Bódi Tibort és. Huczka Ferencet. A Kékké József által előá1!)- tott díszletek és az egész előadás elismeréssel találkozott. Ma- rosvölgyi Henrik vezényelte a jó együttessé kovácsolódott zenekart. Most már az a feladata a kulturális vezetőségnek, hogy a szánjátszócsoportot -együtt tartsa, s a munkakedvet kiaknázza. Juhász Miklós Egészséges? jó lakást minden igényjogosultnak l Fölhivás a szervezett munkásokhoz Egymillió lakás felépítésére hívunk, csatasorba benneteket! Pártunk Víl. kongresszusa célul tűzte lei, hogy lő ée alatt korszerű, önálló lakáshoz jusson minden igény jogosult család. A 15 éves lakásépítési terv megvalósítása során egymillió család veszi át új, modern otthonánakAakáskulcsát. Egymillió lakás felépítése azonban nagy és összehangolt tMHtkát' követel. Pártunk Központi Bizottsága júniusi, határozatában összegezte a legfontosabb tennivalókat és tnégállapí- tóttá; á lakáshiány megszűnt elésének nagy nemzeti feladatú egész népünk ügye, össztársadalmi ügy, mindnyájunk ügye! Egymillió családról van szó. Munkásokról, 'alkalmazottakról, értelmiségiekről, sok-sok fiatal házasról, akiknek családalapítását, jövendő boldogságát, jelentős részben mi, munkások tartjuk a kezünkben — a múlt örökségeként ma még nyomasztó lakásgondok teljes és végleges kiküszöbölésével. Nagy munka ez. nem kynnyil feladat, de ha valóra váltása érdekében megmozdul az egész dolgozó nép — minden bizonnyal megöldju k. A társadalom nagy seregében azonban az építőipari munkásoké a feladat és a felelősség oroszlánrésze. Ez az iparág a lakáshiány megoldásának a kulcsa. Ezért az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók nagy szervezetének, a szakszervezetnek XXVill. kóiigresszusa felhív minden dolgozói: nyújtsanak segítséget népünk egyik legnagyobb szociális problémájának, a lakáskérdésnek megoldásához. Építő-, szerelő- és építőanyagipari dolgozóki' Szakszervezeti bizalmiak és aktivisták! A munkaidő jobb kihasználása váljék a következő években magitól értetődő kötelességgé. Gondoljatok arra, hogy egy elmulasztott perc, vagy félóra nem sok — de ha szerte az országban sok ezer építőmunkás mulaszt, vagy késlekedik, egyetlen napon több lakás építésének munkaidejét, fecsérelik el. Gondoljatok arra, hogy minden jobb minőségű tégla és minden tökéletesen megépített lakás a, munkáscsaládok örömét, megelégedettségét jelenti. Óvjátok az építőanykgot. legyetek takarékosak cementtel, betonvassal, idővel — mindennel, ami hozzájárulhat az egymillió lakás felépítéséhez. Űjit satok, versenyezzetek, alakítsatok szocialista brigádokat a zös nagy cél elérése érdekében! Műszaki és adminisztratív dolgozók! Korunk megszülte a korszerű építési technikát,/de megköveteli annak alkalmazását is. Szálljatolt síkra a fejlett építkezési módszerek alkalmazásáért! Ne engedjétek megrekedni a munkát a régU kicsinyes kisipari eljárások szintjén. Legyetek következetes úttörői a nagyipari/jellegű, folyamatos építési módnak, az előregyártott elemek alkalmazásának, tegyétek érdekeltté a munkásokat az egyösszegű munkautalványozásban — csökkentsétek jelentősen a lakások építési idejét: százezrek, milliók néznek rátok. Az Építő-, Fa- és Épitőanyagipari Dolgozok Szakszervezetének XXVIII. kongresszusa mindenkihez szól! Minden szervezethez és állami szervhez, amelynek szereple és felelőssége van e nagy nemzeti feladat megoldásában. ! Segítsék teljes szívvel és odaadással az építő- és építőanyagipar dolgozóit. A kongresszus szói a kohó- és gépiparhoz\ Vasasok! Kohászok! Épitőanyagipari és szerelőipari dolgozók! Munkástestvéreink! Mindig a társadalmi feladatok élharcosai voltatok: évtizedes, félévszázados hagyományok köteleznek a munkásosztály, az egész náp kimagasló szolgálatára. Segítsetek piost nekünk, építőknek, biztosítsátok a lakásépítkezésekhez szükséges hengerelt anyagot, szerelvények és minden egyéb alkatrész gyártását időben, kellő mennyiségben, a legjobb minőségben. A legjobbat, a legtöbbet, a leggyorsabban — az egymillió lakás érdekében. A kongresszus szól a tanácsok vezetőihez és dófgozóihoz. Gondoskodjanak a lakásépítés műszaki és beruházási előkészítéséről, a lakások többségének egy területre telepítéséről, az új lakótelepekkel kapcsolatos közintézmények, közmüvek párhuzamos megépítéséről. Tartsátok be az előírt költségeket és szereljék fel a lakásokat minden szükségessel. Másfél évtizedes, nagyszabású programot tűztünk gunk elé, de valósággá a tervek csak akkor válnak, ha a 15 éves lakásépítési program, pártunk világos és reális elgondolása, az egész társadalom minden rétegében felszítja a nagy ügy iránti lelkesedés lángját. A lakáshiány megszüntetése megoldható! Megoldható, ha valamennyien összefogunk az egész társadalmunkat érintő, lelkesítő célkii esek szolgálatában. Elvtársak! Szaktársak! Szorgalom, ügyesség, kitartó buzgalom, az új iránti érzék, a nép ügye iránti odaadás — mindig is a magyar munkásosztály legjobb tulajdonságai közé tartozott. Ezeket a tulajdonságokat kell most még jobban kibontakoztatni nagyszerű nemzett feladatunk — az egymillió lakás megépítése — valóra váltásával. Békés alkotó munkánk eredményei bizonyítják, hogy amit a párt népünk elé tűzött, azt eddig is megvalósítottuk. Minden előfeltétel adva van ahhoz, hogy a 15 éves lakásépítési terv célkitűzéseit is sikerre vigyük. Közös fáradozásaink, együttes erőfeszítéseink gyümölcseként bizton megépül majd az egymillió új családi otthon, hirdetve népünk alkotó erejét, ^szorgalmát, a szocialista építőmunka új diadalát. AZ ÉPÍTŐ-, FA- ÉS ÉPITŐANYAGIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA. *t#d<U?DA&GI Hótakaró nélküli, enyhe napokon figyeljük a gabonafutrinka megjelenését és védekezzünk ellene holdanként 25 kg HCH-val. Szervezetten hajtsuk végre a réteken évelő takarmánynövényeinkben, őszi vetéseinkben a mezei pocok elleni védekezést. Az esőzések során felgyülemlett talajvizet vezessük el vetéseinkről, hogy a gyökérpenészek fellépését megakadályozhassuk. Mérjük fel vetéseinkben a gabonalisztharmat fertőzésének mérvét és tavasszal a fertőzött területeket fej trágyázzuk, hogy ezáltal a növényeket fejlődésükben elősegítsük és így kiheverjék a kórokozók által előidézett kártételt. A tavaszi vetőmagvak tisztítását kezdjük e] és készítsük elő csávázásra. Raktárakban, magtárakban lapátoljuk és rostáljuk át a terményeket, és a rostaaljat semmisítsük meg. Zöldség- és gyümö’cstároló helyeke» biztosítsuk a fagypont feletti (+ 4 C°) állandó hőmérsékletet és a rothadó ré- s’zeket távolítsuk el. Burgonya-‘ és répaprizmáinkat kísérjük figyelemmel. a szel’őzőnyiláso- kat tartsuk rendben. Belső rothadás esetén — amelyet jelezhet foltszerű hóolvadás, madarak megtelepedése a prizma egyes helyein — bontsuk ki és a romló részeket semmisítsük meg. Fagymentes napokon fo'ytas- sük a téli fatisztogatási, koro- naritkítási munkát. Vágjuk le a sűrűnálló, elszáradt ágakat. A korona tetejéről távolítsuk el a pajzstetves, csúcsszáradásban elpusztult részeket. Szedjük le a kis és nagv hernyófészkeket, pusztítsuk el a kércgxepedésben meghúzódott kártevőket. Növényvédő Állomás ' a legsűrűbb programot figyé i lembe véve egy évben maxi i műm 1Ö0 estén használjál i majd a nagytermet. (Nem jobl t a nagyrédei kultúrház kihasz ■ nálása sem, pedig ott már ki alakult a kultúráiét.) Az é\ i 2(55 napján tehát ki használat • lanul áll a több millió forin ■ költséggel épített kultűrhá: ! színházterme. A tanácsok oly sok nagyszerűt vittek véghez az eltel években a gyöngyösi járásbai is. Sok dicsérni valót alkotta! községeik fejlesztésében, a: emberek jobb, szebb életéér' dolgoztak és dolgoznak, há pont a moziügyben ne hallanák meg választóik igényeit ne vennék örömmel tudomásul, hogy a termelőszövetkezet: községekben magasabbak a: igények, s kinőtték már a rég: kis keskenvmozlt, és szebbet nagyobbat akarnak? Igaz. erre is kész a felelet — majd építünk mozit is a kultúrház mellé — mondják Nagyrédén, Sólymoson és a többi községekben is. Építünk? Ez nagyon pazarló beszéd. Hogyan? Az állam pénzén, vagy a lakosság forintjaiból? Honnan, melyik lakóház, iskola, vagy tsz-épitkezéí anyagát, vagy pénzét használnák fel feleslegesen? Nem! Ez a beszéd szemmi- kóppen sem fér öss2e takarékossági programunkkal. Egyelőre nincs pénzünk új filmszínházakra, a régiek pedig már szűknek bizonyulnak Használjuk hát fel a meglevő lehetőségeket, s legyen mozi is a dolgozók pénzén felépült, vagy most épülő kultúrházak- ban. Nem új találmány ez, hiszen a mozi a kultúra édesgyermeke, miért ne férnének meg egy fedél alatt? IGEN. JÖL MEGFÉRNEK egy épületben, s kiegészítik egymás munkáját. Van erre már sok-sok jó példa a megyében. Szihalmon, Kerecsenden, Egerszóláton, Makiáron és még más községekben is a kultúrház igazgatója és a mozi üzemvezetője nagyon jól összehangolják munkájukat. Ez nem is nehéz, hiszen a kultúrotthonok a tanács által elfogadott éves terv alapján dolgoznak, s a jó munka már eleve megköveteli a tervszerűséget: legalább egy hónapra előre tudni, mikor milyen rendezvényt szerveznek. És ha befut egy rendkívüli gyűlés, még mindig van megoldás, — ha megvan az akarat az együttműködésre. A legjobb a pélyi helyzet. Itt a kultúrház igazgatója moziüzemvezető is egy személyben. Fodor Pál jól eUátja feladatát, négy napot játszik a mozi, s van lüktető, eleven kultúráiét a. faluban, sőt még bál is; gyűlés is, s őszintén megvallva, nem is ritkán. De a jó példáért nem feltétlenül szükséges átlépni a gyöngyösi járás határát, mert ott van például Atkár is, ahol már éveli óta jól megfér egymással mozi és kultúrház. Mit soroljunk még az érvek közé? Idézzük Lenin szavait, hogy számunkra minden művészetek között legfontosabb a film, beszéljünk arról, hogy a celluloid szalag százezrekhez, milliókhoz szól, hogy az emberek szeretnek, nagyon szeretnek moziba járni? Vagy talán arról írjunk, hogyan lelkesíti az embereket egy-egy nagyszerű filmalkotás pátosza? Gondoljunk csak a Csendes Don forradalmi romantikával átszőtt filmkockáira, az Emberi sors felejthetetlen alakítására, a Nyomorultak megrázó történetére és a mai életünket bemutató magyar és külföldi filmalkotások legjobbjaira. És beszélhetünk arról is. hogyan segítheti a mozi a falus’ kulturális munkát. Az ismeret- terjesztő előadásokhoz vetíthetik a filmeket, egy-egy ünnepségre, nagygyűlésre készen áll a műsor: egy jó film bemutatása. Az ismeretterjesztés, a film, a szakkörök, a különböző művészeti csoportok egy célt szolgálnak. Szórakoztatva tanítják, formálják az embert, hogy eredményesebben, s gyotabban- ÖNKÉNTELENÜL is Aíanj János civakodó Péter és Páljs jut az ember 'észébe, ha s gyöngyösi járás községeiben kialakult kultúrház — kontra mozi vitát hallgatja. Csakhogy itt nem a fülemüle énekén folyik a perlekedés, többről van szó: a felépült, vagy most felépülő falusi kultúrházakba-beengedjék-e a mozit, legyed-e modern, normál-, vagy szélesvásznú filmszínház, vagy maradjon a régi, rozoga helyiségben a lteskenyfilm? Erről folyik a szó, erről vitáznak a gyöngyösi járásban, már csaknem egy esztendeje. Joggal hihetnénk, hogy ma már fel sem merülhet ilygn vita-, hiszen a kultúrházhoz és a kultúrához hozzátartozik a mozi is, miért ne férhetnének el hát egy fedél alatt a szép ' közös otthonbon. Ezt a „miértet” kerestem a gyöngyösi járás néhány községében és nem találtam rá megnyugtató választ. Makacs, elutasító feleletekbe ütköztem a községi tanácsok portáján. A gyöngyösi járás községeiben egy nagyon ügyes kezdeményezés folytán egymás után épülnek a szép, modern kul- túrházak. Gyöngyöshalászon a napokban adják át a nagy költséggel épített kultúrházat, de a községi tanács egyre-más- ra elutasítja a Moziüzemi Vállalat ajánlatát: berendezne egy korszerű normálmozit a kultúrház nagytermében, gondoskodna gépekről, székekről, függönyökről. Az új kultúrházba még a vetítőfülkét sem építették be, noha erre a megyei tanácsnak külön utasítása is volt. GYÖNGYÖSSOLYMOSON most épül jelentős állami támogatással és a községfejlesztési alap felhasználásával egy modern kultúrház, két és félmillióért, de a tanács hallani sem akar a moziról. Ügy mondják, jól van ott, ahol most van. Pedig a kultúrház- ban normál, vagy szélesvásznú filmszínház lehetne a régi, tűzoltó-szertárban működő 150 személyes keskenymozi he- lyetí. De nem! A tanácsvezetok makacsul ragaszkodnak álláspontjukhoz, s mégcsak nem is tárgyalnak a miozi ügyében. Nem sokkal jobb a nagyrédei példa sem. Igaz, a többmillió forintos költséggel épített szép kultúrházban van vetítőfülke, de a mozit itt sem sikerült bevinni a kultúra otthonába. Maradt tehát a ré- deieknek a keskenyfilm, a 135 férőhelyes, régi helyiségben. Pedig szélesvásznat ígértek a nagyrédei kultúrháznak. Hozzátartozik az igazsághoz az is, hogy a községi tanács megkötötte a szerződést a Moziüzemi Vállalattal, de a járás felbontotta a megállapodást. És sorolhatnánk tovább is a Járás községeit. Gyöngyöspata, Adács, Gyöngyöstarján, Gyön- gyösoroszi, ezekben a községekben sem valami biztatóak a kilátások: Miért? Miért ez a moziellenes hangulat a gyöngyösi járásban? Mivel érvelnek a községi tanácsok vezetői? Milyen elvek, vagy inkább indulatok diktálják álláspontjukat? „Nem a MOKÉP-nék építettük a kultúrházat” — írták egy dörgedelmes levélben a gyöngyöshalászi tanácstól. Kedves elvtársak, higyjék el, nem a MOKÉP vezetői akarnak az új kultúrházban filmet nézni, hanem Gyöngyöshalász község lakói. Kérdezzük csak meg őket egy latyakos vasárnap este, ott kinn a falu szélén, amikor a hosszú sártapasztás után beülnek a tsz udvarában levő düledező kis moziba, ahol hull a mennyezet, mert fenn a padláson magtár van, ahol rossz a hang, s gyakran elszakad a film — akarják-e, hogy a falu közepén épült kultúrházban legyen a normál-, vagy szélesvásznú mozi? Gyöngyössolyomoson úgy vélekednek, hogy most fejlődik a íalu kultúrélete, ha a mozi is a kultúrházba kerül, nem tud előadást rendezni a színjátszó csoport, hol táncol a fiatalság, no és mi legyen a gyűlésekkel? GYENGE ÉS IGAZSÄGTA- IíAN érvek ezek, könnyen cáfolhatók. Gyorsan ki is számoltuk ott a helyszínen, hogy
