Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-10 / 8. szám

A második otthon AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 8. szám Ara 50 fillér 1961. január 10., kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kegy és kötelesség Nem összetéveszthető fo­galom. A társadalomban törvények, rendeletek, elő­írások és paragrafusokban meg nem fogalmazott szoká­sok eléggé határozottan el­választják e két fogalmat. A többség számára ismert do­log, milyen kötelezettségei vannak munkában, magán­életben, melyek azok az er­kölcsi normák, amelyeket be kell tartani, s mi az, amit ezen túl — úgymond — szí­vességből végez a köz, a társadalom javára. Az emberek általában ele­mi kötelességüknek érzik a törvényekben megszabott munkaidő betartását, a tör­vények szerinti életet, de gyakran vagyunk tanúi an­nak, ■ hogy ezen túlmenően részt vállalnak az ország építéséből. Ennek tanújelét adva, vesznek részt a köz­hasznú társadalmi munkák­ban, építik a mátrai üdülő­tábort, segítenek a termelő- szövetkezetek legfontosabb mezőgazdasági ' munkáinak elvégzésében, szépítik az , üzemet, járdákat építenek, < vagy sportpályát, egyszóval: kötelességen felül dolgoz­nak. Az emberek tehát, akik helyesen értelmezik a kegy és kötelesség közötti eléggé < éles határt anélkül, hogy I ezért különösebb elismerést ; és díjat várnának, készsége­sen dolgoznak, tesznek töb­bet is a társadalomért. Ez jellemző egyre több ember­re min álunk. De nem lehet szó nélkül hagyni, ifiógy szép számmal vannak még, akik szívesen felcserélik ezt a két fogalmat, úgy végzik kötelességüket, mintha az­zal kegyet gyakorolnának, mintha szívességgel tennék azt. Találkozhatunk ilyen je­lenséggel az üzemekben is. ahol olyan „felajánlások” születnek, hogy „száz százar Iékra teljesítjük tervünket”, vagy „kihasználjuk a mun­kaidőt”. A kötelességnek és kegynek ilyenforma téves értelmezésével találkoztunk < egyes sportolók esetében is, akik azzal az indokkal nem vettek részt a közhasznú, társadalmi munkában, hogy ,4iem elég, hogy sportolunk, elég ez a munka nekünk.” Feltétlenül tisztázandó: ke­gyet gyakorolnak-e a társa­dalom számára azzal, hogy ők sportolnak, kegyet gya­korolnak-e azok, akik fize­tésükért — kötelességüket teljesítve. ledolgozzák a munkaidőt, teljesítik tervü­ket? A válasz egyértelmű. A sportolók minden bi­zonnyal nem kegyből kerge­tik a labdát, hanem szóra­kozásból, s alti ledolgozza munkaidejét, nem kegyből tölti le a 480 percet, hanem azért, mert ez kötelessége, ezt törvényeink írják elő, s nem utolsósorban azért kapja fizetését. Az olyan nézetek, — ame­lyeket, sajnos, még elég so­kan vallanak —, hogy „örül­jenek, ha elvégzem a munká­mat”, igen sok kárt okoznak a társadalomnak. Lazítja a fegyelmet, másokat is arra ösztönöz, hogy ne töreked­jen önzetlenül, kötelességén felül munkálkodni a társa­dalom hasznára, kényelmes­kedést, lazaságot szül, s ez elegendő ahhoz, hogy akár sportban, akár szórakozás­ban, vagy a munkában elénk kerülő hasonló néze­tekkel szemben fellépjünk, tisztázzuk é két fogalom kü­lönbözőségét. Találkozás a választókkal A Hazafias Népfront isten­mezei bizottsága és a helyi tö­megszervezetek régóta terve­zik, hogy a községükben lakó országgyűlési képviselő. Bíró N. István nagyobb nyilvános­ság előtt talákozzék választói­val. Az elmúlt vasárnap, délután, a helyi társadalmi és tömeg­szervezetek megrendezték az országgyűlési képviselői beszá­molót. Bíró elvtárs a községi tanács nagytermében közel 300 választójával találkozott és számolt be előttük képviselői munkájáról. Megjelent a „NépszerűTechnika" januári száma Gazdag, érdekes és színes tartalommal veheti kézbe a „Népszerű Technika” új esz­tendei első számát az olvasó. A harminckét oldalon megjele­nő tudományos lap hírt ad a szovjet technikai újdonságok­ról, a hídépítés újszerű formái­ról, a fájdalom nélküli fogfú­rás kísérleteiről. Érdekes, nagy érdeklődésre számot tartó cik­ket közöl a „Népszerű Techni­ka” Bartha Györgynek, a műszaki tudományok dokto­rának tollából „Átfúrjuk a Föld kérgét” címmel. Pataky Dezső: MILYEN MŰVEZETŐ KISS GYULA? ★ Horváth József: ARANYKA LITK A ★ Fazekas István: A MÁSODIK OTTHON ★ Márkusz íjászló: A FALUNAK LEGYEN IGAZA ★ EGÉSZSÉGES, JÓ LAKÁST MINDEN IGÉNYJOGOSULTNAK! ★ EREDMÉNYEKBEN GAZDAG ÉV VOLT Vége a szünidőnek. Újra gyermekzsivajtól lett hangos a szarvaskői új általános iskola, amit az elmúlt év végén több mint egymillió forintból építettek. Növénytan órán Tamás­falvi Aladár iskolaigazgató a növények fejlődéséről tart előadást a gyermekeknek. Nagy fi­gyelemmel hallgatják szavait: Bóta Margit, Kovács László, Punyi István Vili. osztályos ta­nulók. A mikroszkópnál Barta Erzsébet VIII. osztályos tanuló vizsgálja a levél szerkezetét. (Foto: Kiss Béla.) (A riport folytatása a 4. oldalon.) 7wv\aaaaaaaaaaa/\aaa/vw^v*ía*wna > Most már végleges: 68 Ft-ot osztanak egy munkaegységre az egri Nagy József Tsz-ben Dolgos, szorgalmas embe­rek az egri Nagy József Ter­melőszövetkezet gazdái. Sie­tősek is, mert bármelyiket is keresed napjában, csak sze­rencsével akadsz rá, máskü­lönben sehogyan sem találod. A munka lendülete és sokré­tűsége egyik helyről a másik­ra parancsolja őket. Dőtenek a szőlőben, fogattal hordják ki a földekre a trágyát, és szán­tanak is ott, ahol erre lehető­ségük nyűik. Erről beszélgetünk a szö­vetkezet vezetőségével, az el­nökkel, a könyvelővel, az ag- ronómussal, és a brigádveze­tővel. Mondom nekik, hogy a megyében úgy ismerik az egri Nagy József Termelőszövetke­zet tagságát, mint akik jól dolgoznak, és nincs hiány a munkaegység körül sem, de a munkaegységnek megvan a maga értéke is. — A munkára nincs panasz — válaszol az elnök: Vince- pap Ferenc elvtárs mosolyog­va, s aztán még hozzá teszi: — Csupán a híre-terjedt 72 forinttal szemben van egy kis véleményünk. Épp ma tervez­tük úgy, hogy az idei beruhá­zási és üzemviteli célokra még újabb 38 000 forintot tartalé­kolunk, s így egy munkaegységre e hét szombatján a zár- számadási közgyűlésen 68 forint 06 fillért fizetünk, amiből 12 forint 96 fillér természetbeni juttatás, 55 forint 10 fillér pedig kész­pénz lesz. — Szép összeg ez így is — kapcsolódik a beszélgetésbe Majoros Béla brigádvezető — 638 000 forintot osztunk szét a szövetkezet tagsága között, S bizony lesz nem egy olyan szövetkezeti dolgozónk, aki az ötvenezer forintot is megkap­ja munkaegysége után. — Itt van például Nagy Sándor — magyarázza és köz-r ben előveszi noteszát, belepil­■ lant, majd fennhangon foly­tatja: — akinek 160 munkaegy- * sége van, és szombaton a 760 munkaegységért 51 ezer 725 forintot kap, s ehhez még nincs is hozzá­számítva a háztáji után eredő jövedelme, sem a földjáradék. — De beszélhetünk mások­ról is — jegyzi meg valaki mellettem —, Katona János sertésgondozónak 602 munka­egysége van. Becsületesen dol­gozott egész évben az állatok körül, így a zárszámadási köz­gyűlésen 40 972 forintot kap kézhez. — Es a többiek is — veszi át megint a beszélgetés fo­nalát az elnök — megkapják a maguk „jó kis” pénzét. Aki ahogy dolgozott az elmúlt év­ben, úgy is részesül a megter­melt javakból. A becsületes, a munkát szerető ember ná­lunk jobban megtalálja a szá­mítását, mint bárhol. Meggyőzően beszél az el­nök. Erezni hangjából, a ki­mondott szónak jelentősége és súlya van. Van a tarsolyuk­ban sok szép eredmény, és sok pénz is, amit fáradságot nem ismerő dolgos hétközna­pok alatt gyűjtöttek össze. 1950 tavaszán kezdték a közös gazdálkodást, 1954 ' után pe­dig megerősödött a szövetke­zetük. Olyan mély gyökerű fa lett, amelyen 1956 vészes vi­hara sem tudott erőt vermi, 1958-ban 77 forintot, tavaly 54 forint 50 fillért osztottak egy munkaegységre, ami azt bizo­nyítja , minden ékes szónál jobban, hogy ott, ahol a szövetkezet vezető­sége és a tagság komolyan Vette a gazdálkodást, az eredmények nem véletle­nek, hanem törvénysze- rűek. A közös gazdálkodásnak még a legrosszabb időjárás mellett is meg' kell hoznia a maga szép gyümölcsét. Az egri Nagy Jó­zsef Termelőszövetkezetben pedig az idén is szép gyümöl­csöt érlelt a közös gazdálkodás, a nagyüzemi mezőgazdaság. Az elmúlt évben 58 rhízót, ad­tak el; 52’ tenyészköcát, és -12 hízott majáiét. Ebből 397 . e^er forint hasznot látnak, de a nö­vénytermesztés is 390 ezer fo­rint fölött van. És a 37 szövet­kezeti gazda erejéből a mező- gazdasági munkák és állatte­nyésztés mellett még építkezé­sekre is futotta. Két darálót építettek 25 ezer forintból, 7 lóerős öntözőszivattyút vettek, motorral felszerelve 12 ezer fo­rintból, de emellett építettek egy gépszínt is társadalmi munkában, csak az anyagért fi­zettek ötezer forintot, és meg kell említeni az istállók. belső berendezésére költött összeget is, amely meghaladja a kétezer forintot. Ezt természetesen csak kellő szaktudás, és kellő tervezés mellett tudták így elérni. Ér­tették egymás nyelvét, s ami a legfontosabb: szorgalmasan vé­gezték a rájuk háruló munká­kat. — Sokat segítettek a korsze­rű állattenyésztésről, és a nagyüzemi mezőgazdaságról megjelent szakkönyvek is — sorolja az eredmény okait Ma­joros Béla brigádvezető — és meg kell mondanunk, hogy sokat köszönhetünk dr. Iso’ Andor elvtársnak, az egri kutatóintézet vezetőjének, aki szakszerű tanácsaival és útmutatásaival nagyban előse­gítette a nagyobb eredmények elérését. Alighogy befejeződött ez a gazdasági év, máris újabb fel­adatok megoldásán törik a fe­jüket.- Szeretnék tovább nö­velni az állatállományukat, mind számszerűén, • mind mi­nőségileg, ezért már ezer forint értékű takarmányt tartalékol­tak az idei évre, s abban bíz­nak rendületlen, hogy az idén is sikerül 55 hízott sertést, 60 tenyészköcát, 15 szarvasmarhát eladniók, és a 3 ezerre terve­zett csibenevelő is nyom majd valamit a mérlegben. S ha a szőlő meghozza a maga termé­sét. akkor meg többet tudnak osztani a következő zárszám­adáskor. — f. i, — Az egyemeletes, modern iskola messziről 'hirdeti,'hogy á szocializmust építő hazánkban rohamosan eltűnik' az a kü­lönbség, amely a város és a falu között még fennáll. >NAAAAA*AAAAAAAAAA/NAAAA/VNAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VVNAAA/\AA»VNAAAAAA^W" Gondatlanságból halálos tüzeset Apc községben történt nem­régiben: Jakabovics Ferenc Petőfi utca 55. szám alatt lakó bányász egyik este az ágyban rágyújtott a szokásos esti ci­garettára. ö sem gondolta, hogy az utolsó cigarettára. El-, aludt, kihullott a parázs, meg­gyulladt az ágynemű. Mire ész- i-evették a tüzet, már megful­ladt a füstben. A tűzrendészet! hatóságok napok múlva . szereztek tudo­mást az esetről. Az utólagos vizsgálat' megállapította — va­lószínűleg néhány pohár italt is fogyasztott Jakabovics, mi­előtt hazatért. A tűzkár jelen­téktelen volt, de a tragikus'ha­láleset tanulságos és figyelmez­tető.. Otthonunkban is légyünk óvatosak: Az elemi tűzvédelmi Igen hasznos volt A megyei tanács VB művelő­dési osztálya január 3-tól háromnapos tanácskozást ren­dezett Egerben, az alsótagoza­tos munkaközösségek vezetői részere.. A ' tematika nagyon változatos .volt." Az utolsó-na­pon ' tanulmányi kiránduláson vettünk részt' Lillafüred—Mis­kolc— Kazincbax-cika—Ózd út­vonalon. Kaincbarcikán és Óz- don üzemlátogatáson voltunk. A részvevők között az az egy­behangzó vélemény alakult ki, hogy ■ a taxiácskozás szükséges és igen hasznos volt, mert sok segítséget kaptunk ahhoz, hogy szakmai továbbképzési mun­kánkat eredményesebben tud­juk végezni. B. Gy. szabályok betaxiása szomorú tragédiáktól xnenthet meg mindannyiunkat. %ET Elmúlt a szünet, wem volt hó, nem volt szánkózás. A gyerekek szomorúan tapos­ták tegnap reggel a vigasz­talan sarat, s főleg azért búslakodtak, mert nem me­sélhetik egymásnak a vi­dám hangulatú hócsaták x „hőstetteit’’. Ám az egyik kis lurkó ezt a kérdést is megoldotta. Az óramutató már nyolc felé közeledett, de ő még mindig mesélt, mesélt a köréje sereglett gyerekeknek: — És akkor összehordtuk a havat vödörbe, és amíg el nem olvadt, addig szánkóz­tunk! — Ne mondd! Hisz alig volt hó! És milyen szánkó­zás lehetett az! — szólt le­nézően az egyik nagyobb fiú. ­— Igenis, volt és igenis szánkóztunk, csak ha eles­tünk, sárosak Ißttünk, mert a pálya szélere nem hord- tunk havat! — védte igazát a pöttöm, aztán sebes iram­ban loholtak fölfelé a II. sz. iskola lépcsőin, mert meg­szólalt a csengő­Hiába! A mi gyermeke­inknek is vannak gondjaik! (á)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents