Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-08 / 7. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. január 8., vasárnap r|i«nsJi Hol a logika ?- ... akkor a hentes levágta az ökröt, az ökör felszívta a vi zet, a víz eloltotta a tüzet, a tűz megégette a botot, a bot megverte a kutyát, a kutya mégha- ropta a legényt, aki learatta a zabot — olvassa a „Tündér Ilona” című meséskönyvből az egyik mesét a kis Ágnes. Néhány pillanatig elgondolkozva nézegeti a betűket, amelyek — úgy mondják — a tudást rejtegetik, végül megszólal:- Anyu! Azt még csak értem, hogy a bot megverte a kutyát, az megharapta a legényt, aki learatta a zabot! De azt hogyan csinálták, hogy a levágott ökör itta meg a vizet, a megivott víz oltotta el a űzet és az eloltott tűz égette meg a botot? Vagy azt hitte a meseíró bácsi, hogy egy hétéves kislány ezt észre se veszi? Kritika: hol a logika? — MÉG A MÚLT év folyamán hozzákezdtúk a Bajcsy- Zsilins/ky utcai benzintöltő- állomás kitelepítésének munkáihoz, s megindult az új benzintöltő állomás építése is a Kővágó téren. Ezeket a munkálatokat az első negyedévben teljesen befejezik. =» AZ EGRI VÁROSI TANÁCS kereskedelmi osztálya közli, hogy 1961. január 9-én országos állat- és kirakodóvásárt tartanak Egerben. — IPARVÁGÁNYT fektetnek le az 1961-es év első felében az egri Vasnagykereskedelmi Vállalat új raktárához.- FEBRUAR 28-IG elkéstünk Balaton, Bekölce, Bélapát- falva, Bükkszentmárton, Felső- tárkány, Kerecsend, Noszvaj, Szilvásvárad, Verpelét községek községrendezési irányelveit. Az irányelvekre a tervszerű építkezések kialakításáért, a községek jövőbeni körv&nalai- nak meghatározásáért van szükség. ., i— AZ ELMÚLT évben cementhiány miatt nem kezdtek hozzá Egerben a Mária utcai híd megépítéséhez. Ebben az évben ezt az elmaradást is pótolni fogja a városi tanács, előreláthatólag még a nyár beköszöntése előtt átadják a forgalomnak az új hidat. m EBBEN AZ ÉVBEN Kisfüzesen a Hunyadi Termelőszövetkezetben 50 férőhelyes növendékistállót építenek. A munkák elvégzéséhez 150 ezer forint támogatást nyújt az állam. — MÉG AZ ÓÉVBEN kellett volna elkészíteni az Eger- Bogács közötti közutat, de a tervezések elhúzódása miatt ez nem volt lehetséges. Az új közút megépítésére az idei év első felében kerül sor. NAGYTÁLYAN az elmúlt évben 220 ezer forintot terveztek be járdaépítésre.. A község lakói társadalmi munkában se- gitkeztek az építkezésnél, így a járdaépítésre csak 110 ezer forintot kellett fordítaniuk. — HÉTFŐN, január 9-cu tárgyalja meg az Eger és Környéke Földmüvesszövetkezet igazgatósága a múlt év eredményeit és az idei terveket.- NÖVENDÉKHANGVERSENYRE készülnek a hevesi zeneiskola tanulói. A helyi kwl- túrotthcmban február közepén mutatják be féléves munkájuk eredményét. — A FEJLETTEBB kereskedelmi forma hódít tért az Egri Állami Áruházban is. Tavaly a műszaki és cipőosztályon vezették be az önkiválasztó rendszerű árusítást, az idén a konfekció- és méteres- osztályon térnek át a modernebb kereskedelmi forma alkalmazására.- A SZAKSZERVEZETI Világszövetség fennállásának 15 éves évfordulója alkalmából január 11-én, szerdán délután négy órakor vándorkiállítás nyílik meg az egri SZOT kul- túrotthonban, amely képekben mutatja be a világszövetség munkáját. — MA KÖMLÖN megyei tanácstagot választanak a község dolgozói. A Hazafias Népfront jelöltje Sályi János, a Hazafias Népfront megyei titkára. * Ármány és szerelem Csütörtökön mutatta be az egri Vörös Csillag Filmszínház az új DEFA-filmet, az Ármány és szerelmet. A filmet Schiller drámájából írták, a klasszikus német nagyságnak kijáró alázattal. A fűm végignézése után ismételten felmerül a kérdés (valahányszor nagy irodalmi alkotást, regényt, vagy éppen drámát filmesítenek meg — felmerül), vajon érdemes-e, szabad-e örökbecsű alkotásokat minden esetben átültetni a film világába? Mi marad meg és hogyan marad meg az eredeti alkotásból, hiszen a filmnek, mint műfajnak, körülhatároltak a lehetőségei? Nézetünk szerint Schillernek ezt a darabját a filmen nem lehet visszaadni úgy, hogy az író szándéka és mondanivalója töretlenül érvényesüljön. A drámai párbeszédek — még jó fényképezés esetén is — veszítenek hatásukból, mert a képek és a képszerűség óhatatlanul elvonják az érdeklődés jelentős részét a nézőben, a hang, a beszéd hatásától. A film stílusáról is lehetne vitatkozni. Schiller forradal- misága a XVIII. század végi Németországban a mindennapi élet szomorú tapasztalatai alapján születik meg. A zsarnokok ostobasága, kapzsisága, aljassága felháborodásra készteti Schillert. Nemcsak aktuális mondanivaló volt az ármány és szerelem 1784-ben, bemutatása idején, de a szellemóriás alkotása is. Schiller a dráma akkori pátoszával és örök feszültségével harsogta el a zsarnokok aljasságáról szóló nagyszerű ítéletét. A film ebből a forró drámai hevületből igen keveset adott. Nem is adhatott, mert a színpadi helyzetben otthonosan hangzó monológok és párbeszédek filmen nem tudnak és nem tudhatnak kizárólagos hatásra tömi: a kép közbeszól és akkor is zavar, ha a rendező nem akarja a képet fő mondanivalóvá tenni. A filmet Martin Hellberg rendezte. Mint mondani szokták, német alapossággal és megbízhatósággal.' Ami a kis német fejedelemség székvároDFFA film sának nyomott levegőjét illeti, a képek árasztják azt Az épületek és kosztümök korhű- ek. A barokk világ izzadtsága és jellemtelensége, az erkölcs és a jog meglepő bizonytalansága, a nemes és polgár közötti különbség \ érzékeltetése lüktet a filmben. De nem kapjuk a schilleri jellemeket: von Walter kegyetlensége és vérfagyasztó cinizmusa hiányzik, Wurm lakájszerű aljassága, a gerinctelen és vigyorgó vérszívó ravaszsága nem valósul meg a hitvány titkár arcán, mozdulataiban, tetteiben. Lady Milford önmaga sorsa ellen fellázad, kitörései leginkább megközelítik azt a szenvedélyt, ami nélkül a schilleri drámák nem tudnák életrekelni. Ferdinánd szerelme és hite az emberi értékekben nem ragyoghat ellenpólus nélkül úgy, ahogy mi a schilleri hőst ismerve várjuk. Hell- berg szemmelláthatóan csak a polgárlányt látta Lujzában, de a minden korláton túli szerelmet és becsületességet már nem, vagy nem tudta kifejeztetni a nem éppen szerencsésen megválasztott színésznővel, Karola Eberlínggel. Nem egészen értjük a dráma egyik monológjában szereplő hétezer katonának keretszerű szerepeltetését. A herceg elad hétezer katonát Amerikának s ennek az aljas üzletnek egyes jelenetei (ahogyan összefogják és elviszik az „önkénteseket”) a drámai cselekmény közepén folyik le. Ez az elgondolás, ez az ötlet még lazábbá teszi a dráma hatását. Otto Melies nevét meg kell jegyeznünk. Ő alakítja Ferdi- nándot. Erőteljes egyéniség, játéka hiteléből azonban a rendezői felfogás sokat' elvon. Karola Eberling sem alkatilag, sem átélésben nem közelíti meg a schilleri világ Lujzáját. Marion von de Kamp Lady Milford-ja a boldogságra a megbánásra és a szerelemre készülő asszonyt hangsúlyozza. Idegessége azonban nem jelent nagyobb feszültséget a néző számára, mert a rendező sokhelyt indokolatlanul képhatásokkal nyúl bele a párbeszédekbe. Nem az előkelő asszony lobog benne, hanem csak az asszony, aki a fiatal férfit kívánja és csak ezért képes nagy áldozatra. Wolf Kaiser von Walter kancellár sötét lelkének csak szelíd árnyékait láttatja, mintha a rendező szándékosan finomabbá ötvözte volna ezt a kárhozatos egyéniséget a szükségesnél. Az áldozatos és jő szándékú, némely részletében célhoz ért munka nem ad maradéktalan művészi élményt, Schiller világával még adósunk marad. Farkas András EGRI VÖRÖS CSILLAG 8—9-én: Ármány és szerelem EGRI BRODY 8—9: Nincs előadás EGRI BÉKE 8—9-én: Fűre lépni szabad GYÖNGYÖSI PUSKIN 8—9-én: A Noszty fiú este Tóth Marival GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 8—9-én: Magasabb elv HATVANI VÖRÖS CSILLAG 8—9-én: Légy jó mindhalálig HATVANI KOSSUTH 8- án: Sikoly az utcáról 9- én: Nincs előadás HEVES 8- án: Odüsszeusz 9- én : Hetedik kereszt pétervasara 8- án: Végállomás, szerelem 9- én: Nincs előadás FÜZESABONY 8—9-én: Rangon alul m usora.« Egerben délután 3 és este 7 árakor: A DENEVÉR Abasáron este 7 órakor: A makrancos hölgy 1961. JANUlR 8., VASÁRNAP: SZÖRÉNY 255 éve, 1706 januárjában született BENJAMIN FRANKLIN, északamerikai államférfi és író. Az eredetileg nyomdász foglalkozású diplomata, az USA első követe volt Európában és aláírta a híres amerikai függetlenségi nyilatkozatot (1776-ban). Világhírűvé vált .mint fizikus, a viharokat- tanulmányozta és 1752-ben ő találta fel a villámhárítót. 50 éve, 1911. január 8-án halt meg EMMA IHRER, a német nőmozgalom egyik vezetője. 1885-ben ő alapította meg a Munkásnők Egyesületét és adta ki 1891-től a Munkásnő című újságot Németországban. 65 éve, 1896-ban e napon született ZSOLT BÉLA író és költő, a Horthy-ellenforradalmi Időszak kiváló publicistája. Verskötetei: Hiába minden, Igaz könyv, regényei: Házassággal végződik. Du- napartl nő, színműve: Párizsi vonat. Zsolt Béla 1949-ben halt meg. 125 éve, 1836-ban e napon született LAURENS ALMA-TADEMA holland festő. Híresek az antik világot ábrázoló történeti festményei. 55 éve. 1906-ban a Független Szocialista Párt kongresszusán alakult meg a MAGYARORSZÁGI SZOCIALISTA SZÖVETSÉG. 1961. JANUAR 9., HÉTFŐ: JULIÁN 80 éve, 1881. január 9-én született LASCELLES ABERCROMBIE angol költő és irodalomkritikus. Híresek a művészetek és a költészet elméletéről írt munkái. 10 éve. 1951-ben a Spanyol Kommunista Párt a demokratikus gondolkodású spanyolokat a „NEMZETI KÖZTÁRSASÁG! ÉS DEMOKRATIKUS FRONT” megalakítására hívta fel. BENJAMIN FRANKLIN 990 ezer forintot gyűjtöttek az iskolások Heves megyében 48 ezer általános-, középiskolás és ipari tanuló a múlt év végéig 990 ezer forintot gyűjtött össze takarékbélyegben. A vámosgyör- ki iskolában 122. a mátraházi- ban 102, az Egri Gárdonyi Gimnáziumban 42, a selypi iskolában 41, a rózsaszöntmártoniban 36, az egri III-as iskolában 25 forint megtakarítás jut egy-egy tanulóra. A megyei átlag 15,50 forint, I Az OTP különböző akciókkal segíti elő a diákok takarékossági mozgalmát. A 30 legjobb, takarékosságról írt dolgozat szerzőjét megjutalmazták; Országos szinten takarékossági rajversenyt szerveztek. A nyertesek szintén jutalmat kapnak; A közeljövőben takarékosságot népszerűsítő papírszalvétákat oszt szét az iskolákban az OTP megyei fiókja; Farsangra készül a hevesi irodalmi színpad A hevesi kultúrotthonban néhány hónapja működő irodalmi színpad novemberben tartotta első előadását. A tizennégy lelkes irodalombarát most a második előadásra ké-, szül. Februárban, a farsang idején Karinthy, Nagy Endre, Tahi László és más humoristák vidám jeleneteiből, szellemes szatíráiból, monológokból, versekből összeállított érdekes kabaréműsort mutatnak be a hevesi közönségnek. «iiwisuitiiiiiuiiiiiiiiiiitiiiiiiiiftuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiijiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiisiiiiiiuiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiieüi^iiii.iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.iiiiiiiiiiiiKiihSiiiiiiiiiiii .iiniHiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiuiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiuaiiBiiiiiiHia HORVÁTH yözsu> •••••♦ • ♦ * ♦ * « • •» (7. folytatás) Ez a gondolat hasogatta a lelkét azon a decemberi éjszakán is, amikor megint előkapartá a ládikót, s egy tüskön ülve, kifejezéstelen arccal bámulta kincseit. Ebben a pillanatban kinyílt a fáskamra ajtaja. A hálóing fölé sebtében felkapott kabátban Matej káné állt az ajtóban, lélegzetvisszafojtva, mozdulatlanul. Amíg Matejka halkan, monoton hangon beszélt, Matej- káné megkövültén hallgatott. Remegett az izgalomtól. El sem tudta képzelni, mennyit ér a tíz kiló arany, de bizonyosan sokat, nagyon sokat. Koromsötét volt a szobában. A pallér eloltotta a villanyt, nehogy felkeltse a szomszédok gyanúját. De az asszony köröskörül nagy fényességet látott, színes kavargásban összefolyt szeme előtt az egész világ, enyhe szédülést érzett. Matej kának kicserepesedett az ajka. Felkattintotta a villanyt, s miközben felhajtott egy bögre vizet, pillantása a felesége arcára esett. A pallér szinte megijedt. Az asszony szeme lázasan csillogott. Arca éppen olyan volt, mint lánykorában, a szeme tüzelt, fekétél- lett, mint egy ékkő. Egész lénye kivirult, mint a fonnyadó virág jótékony májusi esőben. A pallér megint eloltotta a villanyt, s felesége mellé telepedett. Az asszony hozzá simult, mint aki oltalmat keres, átölelte a nyakát, s vadul magához szorította az urát. Matejka az első percekben még örült egy kicsit, hogy megoszthatja titkát, de most már félt. S ezt az érzését csak élesre fente az asszony kérdése: — Most mi lesz velünk? A pallér uralkodott érzésein, s igyekezett nyugodtan felelni: — Hej, Mária, a sok a jóból is megárt. Látod, a szerencse nem az ajtón, hanem az ablakon át lopakodott be hozzánk. Bizony, én is szeretném tudni, mi lesz most velünk. Tudod te, mit ér ez a tíz aranyrúd? Én nem tudom, de azt hiszem, tíz olyan palotát megér, mint amilyen a Bartalisé volt. Vagy még többet is. A pallér most már szenvedélyesen suttogott, szárnyaira kapta a képzelet: — Több ez, mint amit valamikor is remélhettünk, Mária. De a fene tudja, most mégsem gazdagnak, hanem nagyon is szegénynek érzem magamat. Lehetne csuda kis házunk, kerttel, termő gyümölcsfákkal, motorbiciklit is vehetnénk és neked rengeteg szép ruhát. Tudod, mindig arról álmodoztunk, hogy egyszer majd magunknak építünk. Gyönyörűség volna egy takaros, tágas családi ház, olyat építenék, amilyet még soha, ha ja j! De... Gondolatai megszakadtak, az álmok örvényéből a köveses partra vetődött. — Nem lehet, nem lehet. Most még nem. Az asszonyból, mint lángnyelv csapott ki az eszelős szenvedély: — Miért nem? Kinek mi köze ahhoz, hogy mi ,.. — Hallgass, szerencsétlen! — torkolta le a pallér. — Hová tetted az eszedet? Mit mondunk a világnak, honnét a rá- való. Mi? — Mit? Hát gyűjtögettünk, vagy... vagy sorsjegyen nyertük. Ügy van! Több mint húsz esztendeje sorsjegyezünk, miért ne nyerhettünk volna egyszer is? Nem most, piár régebben, de nem nyúltunk a pénzhez. Nem akartuk, hogy megtudja a világ a szerencsénket, nehogy elkunyerálják tőlünk a rokonok, a kuncsorgók. A pallér agya pattanásig feszült. Talán van abban valami, amit az asszony mond. De mégsem ... Most építkezzék, amikor a front közeleg az országhatárokhoz? És ha rombadől mindenük? Ki építkezik ilyenkor? És ami immár a legfőbb baj, hogyan fékezze meg a felesége elszabadult indulatait? — Te, Mária, légy hát okos. Ha felfedezik nálunk ezt a sok kincset, úgy bánnak el velem, mint egy hullarablóval. Akasztófára akarsz juttatni? Matejka elhallgatott. Könny pergett a szeméből, összeesett ez az arc megint, redők futottak végig a bőrén, s mintha hirtelen megfonnyadt volna. Egyikük sem húnyta le a szemét ezen az éjszakán. A zsák, meg a ládikó a ruhás- szekrény aljában lapult, mindenféle ócska lim-lom hevert a tetején. Másnap szótlanul jártak-kel- tek egymás mellett. A pallért fájdalom rágta. Mit tett az asz- szonyával? A vélt szerencse csak boldogtalanságot hozott rá. Mi lesz ebből, istenem? Harmadnap este szorosan a felesége mellé telepedett. — Beszélgessünk, Valamit ki kell találnunk, Mária. — Azt csinálsz, amit akarsz — vont vállat az asszony, de a pallér érezte, hogy duzzog, s indulatainak villámai feléjé cikáznak. — Csak okosan, feleség. Nemcsak az én dolgom ez, tudod-e? Az mind közös. Fele az enyém, fele a tied. Maga sem tudta, miért rögtönözte ezt az ötletet. De látta, hogy Matejkáné feláll, áll mozdulatlanul és magába mélyed. Á pallér mosolyt erőltetett magára: — Nahát, most már megérted, hogy együtt kell valamit kitalálnunk. Én ... azt szeretném, ha a szerencsénk boldogsággá válna. A te boldogságoddá. Matejka nem is sejtette, hogy a felesége fel volt készülve a válaszra. Hiszen két napja igyekszik tervekbe fonni kósza gondolatait: — Hát akkor csinálj belőle pénzt. Nem az egészből, csak valamennyit. Legalább pár ezer pengőt. Matejka töprengett. Könnyű ezt mondani, de hogyan? Hiszen rajtaveszíthet. Sejtelme sincs, hogyan értékesíthetné az aranynak akárcsak töredékét is, anélkül, hogy feltűnne valakinek. De Matejkáné most már felizzott szenvedéllyel nógatta: — Ne itt, Csókaváron. Menj fel Pestre, ott. Vigyél egy darabot magaddal, add el. Legalább pár ezer pengőt szerezz. — Hajaj, nehéz ez, Mária, nagyon nehéz. — Ügy? És nekem nem nehéz? A zabálni valót előteremteni nem nehéz? A rongyaidat foltozgatni könnyű? Persze, hiszen azt én csinálom, nem te. Ameddig muszáj volt, tűrtem szótlanul, de most? Miért rothadjak én meg a nyomorúságban, amikor... A pallér ajka elé emelt ujjával csitította a már-fnár hangosan kiabáló asszonyt. (Folytatjuk)
