Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-05 / 4. szám
4 NÉPtJSÁG 1961. január 5., csütörtök Sejnyin: A SIRIUS-AKCIÓ különös társaság, s rádión rög1361. JANUAR 5., CSÜTÖRTÖK: SIMON Ma 40 éves FRIEDRICH DÜB- BEMMATT svájci író. Színművei (pl. Egy öreg hölgy látogatása), regényei (Igéket, Baleset) és novellái (A város) c. kötete, (Az alagút) fantasztikus és misztikus meseezövé- > síikkel a tőkés társadalom teremtette kiúttalanságot festik. A nyugaton rendkívül népszerű, haladó szellemű író szokatlan képei olvasói figyelmét a pénzhajsza kilátás- talanságára .villantják, azonban anélkül, hogy a kivezető utat megmutatná. 25 éve, 1936. január 5-én halt meg RAMON MARIA DE V ALLEINCLAN spanyol író. Színpadra nem alkalmazható, stilizált, régies stílusban írt drámái (Rozalinda márkiné), s az Évszak szonátái című regénye a misztikus, szélsőséges spanyol lélek kifejezői. 240 évvel ezelőtt, 1721-ben, az első KÍNAI NÉPI FELKELÉS ezen a napon tört ki Tajvan szigetén. 70 éve. 1891 januárjában jelent meg Marx: A GOTHAI PROGRAM KRITIKÁJA című műve. 1875 márciusában jelent meg a Német Munkáspárt új. ún. Gothai Programja és eredetű eg csak a párt vezetőinek szánt Kritikát Marx 1875 májusában írta meg. A Kommunista Kiáltvány mellett nyomatékosan kifejezte politikai eszméjét, azt, hogy a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet időszakában a proletariátus hogyan használja fel forradalmi diktatúráját a szocialista társadalomba való átmenet elérésiére. Marx e művét Engels tette közzé. FRIEDRICH DÜRREMMATT Már hallom ,.. A hír így szól: A Közeljövőben automatikus űrállomások indulhatnak a Mars és a Vénus térségeibe. Már hallom lelki füleimmel a hangosbemondót: Gyorsrakcta a Marsra, kettes kilövő pálya... személyrakéta a Vénusra külső egyes pálya. Kérem a peronjegyeket megváltani! (-ó) — 150« FORINT értékben képeskönyvet és 7000 forint értékű játékot, valamint oktató, szemléltető eszközt vásárolt az egri járás öt óvodája részére a járási tanács művelődési csoportja. — TARNABOD termelőszövetkezeti községben az idén a Kossuth és a Rákóczi Termelő- szövetkezetben 120—120 férőhelyes hizlaldát építenek. A munkák elvégzésére az állam egyenként 81 000 forint segítséget nyújt a szövetkezeteknek. — A PÉTERVASARI kultúrotthon színjátszó csoportja Dihovicsnij: Sosem halok meg című háromfelvonásos vígjátékának bemutatására készül. — MA, EGERBEN, a Pedagógiai Főiskolán délután 5 órai kezdettel, a TIT szabadegye- fem pedagógiai tagozatának keretében Kovács Vendel gimnáziumi tanár tart előadást: „Mitől vagy fáradt?’’ címmel. — ELKEZDŐDÖTT a kékesi adóállomás műszaki átadása- Tegnap és ma az adó sugározza a műsort, körülbelül január közepéig tartanak a mérések és az átadás munkálatai. — A FRANCIA nyelvtanfolyamot ma délután 5 órai kezdettel tartják az egri TIT- klubban. Riportszerű kémtörténet. Hogyan terveitek ki, s akarják valóra váltani bűnös szándékaikat a hitleri hírszerzőszolgálat emberei a „Sirius-akció” végrehajtásával — erről szól Sejnyin izgalmas, érdekfeszítő könyve. Sirius-akció: ez volt a fedőneve annak a felderítő feladatnak, amely Leontyev mérnök, a neves szovjet tervező munkáival állt kapcsolatban. Miért érdeklődtek a nácik Leontyev mérnök munkássága iránt? Leontyev egy új, nagyhatású, gyorsan működő, nagy tűzerejű löveg tervein dolgozik egy moszkvai kutatóintézetben. A németek háborúra készülnek a Szovjetunió ellen, s félnek Leontyev újfajta fegyverétől — ezért akarják a terveket megszerezni a maguk számára. Sikerül is lefényképeznie a tervrajzokat Golubcovnak, az intézet éjjeli őrének — Golubcov a Gyenikih-hadsereg kémelhárító szolgálatánál működött, „Káró-király” néven jegyezték fel a német ügynökök listájára —, de az akció nem jár sikerrel, mert Otto Kraschke, a moszkvai német nagykövetség „diplomatájának” zsebéből ellopják az értékes filmtekercset, mielőtt azt átadhatná Herr Müllemek, aki személyesen vinné az anyagot. Az utolsó pillanatban következik be ez a katasztrófa a Belorusz pályaudvaron. A filmtekercs a szovjet belbizottsági szervek kezébe kerül. Kraschkét azonnal visszarendelik Berlinbe. Golubcov egy száguldó teherautó kereki alá veti magát — így menekül meg a felelősség- revonás elől. A németek új terveket készítenek, újabb ügynökök hadát vonultatják fel a szovjet mérnök terveinek megszerzése érdekében. Közben a tervekkel elkészült Leontyev mérnök, s megkezdik az újfajta fegyver gyártását is. Kipróbálják az új fegyvert Moszkva egyik lőtéren. A próba kitűnően sikerül: megkezdik a fegyverek sorozatgyártását. És sor kerül arra a pillanatra is, amikor a front különböző szakaszain dörögnek Leontyev mérnök ágyúi. A hitlerista kémek merész cselekedetre szánják magukat: elrabolják a szovjet mérnököt! Egyik ügynökük, aki frontszínházzal járja az arcvonalat, mint énekesnő, — rábukkan Leontyev mérnökre, s a mérnök tartózkodási helyét közli feletteseivel. Egy hatszemélyes repülőgép száll fel a német vonalak mögül, s a diverzánsok csoportját ejtőernyővel dobják le a szovjet hatósági területen, a frontszakaszhoz közel. A di- verzánsok beöltözött szovjet munkások, értelmiségiek, hivatalnokok, komszomolkák —, mint az ivanovói terület dolgozóinak küldöttsége jelennek meg Leontyev állomáshelyén, s ajándékokat adnak át a katonáknak. A küldöttség vezetője Petrov alias Petronescu, különös kíváncsisággal érdeklődik Leontyev mérnök személye iránt. Ez feltűnik Bahme- tyevnek, aki mint elhárítótiszt vigyáz Leontyev mérnökre — s elvállalja a mérnök szerepét. Öt rabolják el a diverzánsok, abban a reményben, hogy a mérnök van kezeik között. Egy erdei tisztáson telepedik le a Január 5-én az egri Városi Tanács végrehajtó bizottsága ülést tart. Ez alkalomból dr. Csővári Kálmán, a városi tanács egészségügyi osztályának tón erintkezesbe lépnek központjukkal: repülőgépet kérnek. A szovjet vadászgépek leszállásra kényszerítik a „küldöttségért” igyekvő német gépet, s a pilóta helyére Larcev, a németül kitűnően beszélő elhárítótiszt ül, német egyenruhában. A kis erdei tisztáson, ahol már égnek az apró jelző- tüzek. A gép, természetesen, sohasem érkezik meg a német frontvonalak mögé, szovjet területen száll le és az egész társaságot szovjet katonák fegyverei fogadják ... Így fejeződött be a szovjet és német titkosszolgálat egyik, évek óta tartó párbaja, a Sirius-akció. Sejnyin kémtörténetének egyjss részleteit filmen is láttuk már („Különös megbízatás”). A történet megírása könnyed, riportszerűen regényes. Különösebb ' írói ambíciók nem sarkallták Sejnyint, hogy valamiféle nagyregényt írjon e történetből. A hitlerista kémszolgálat módszereit akarta rögzíteni, a módszereket akarta bemutatni írásában, s azt az elvetemültséget, amely a náci ügynökök lelkében élt a szovjet emberekkel, és saját társaikkal szemben. A fasizmus arcvonásaihoz kívánt adni egy-két vonást. Ez kitűnően sikerült a kétszázoldalnyi könyvben. P. D. vezetője ismerteti az egészség- ügyi osztály múlt évi munkáját, valamint az ez évi feladatokat. EGRI VÖRÖS CSILLAG Ármány és szerelem EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN A Noszty fiú esete Tóth Marival GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Magasabb elv HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hruscsov Franciaországban HATVANI KOSSUTH Sikoly az utcáról HEVES Nincs előadás PÉTERVÁSÁRA Nincs előadás FÜZESABONY Bölcsődal Egerben este 7 órakor: A DENEVFR (Bianco-bérlet) Sirokon este 7 órakor: A makrancos hölgy Az egészségügy munkájáról Hofoli JonoS: Emelkedett volt már a hangulat itt a büfé körül, a sima közöny, a hideg udvariasság kezdett eltűnni, az arcok belepirosodtak a különböző konyakok hatására, apró csoportok alakultak, s folyt a beszéd, néha már hangosabban, mint szabad lett volna. Bőség és kényelem tombolt e rózsadombi villában, s bár a vendégek nem juthattak fel a bányatulajdonos és családja emeleti lakosztályába, mindenki tudta, Ránki méltósá- gosnak mesés értékű szőnyegjei, festményei, porcelánjai vannak. Az ifjú arszlánnak, akik mackó módjára keringtek a méltóságos ür lánya, Bea, vagyis a mézesfazék körül, nos, ők is tudták, Beát feleségül venni nagy szerencse, szemnek, zsebnek egyaránt. Két bányája volt. Az egyik Dunántúlon, a másik fent Borsodban. Ránki nem alapított részvénytársaságot, magányos farkasként őrködött érdekei felett, s magánosán vágta zsebre a hasznot is. Jó szima- tú üzletember volt, s ha alkalom kínálkozott, vett és eladott bányát, üzletet, gyárat, földet, ahogy éppen jött, csak keresni lehessen rajta. Most sem a lánya zongora- játékát hallgatta oly elmerül- ten a nagyszalonban, hanem egészen máshol járt az esze. Szó se róla szerette a zenét, s különösen büszke volt Bea játékára, de jelen pillanatban nem érdekelte Schubert, sem Liszt, sem az egész vendégsereg, az egész estély, van háziasszony, van titkár, majd ők... Izgatott volt. Holnap reggel veszi meg tőle a damai bányá- ját, a Vulkán Rt. hosszas huzavona, alkudozás után. Végre, holnap reggel aláírják a szerződést, meglesz a félmillió pengő! S néhány óra múlva ismét aláír jogtanácsosa egy újabb szerződést a Velpex Gyógyszerárugyár megvételéről. Sima üzlet, veszélymentes, a számítások szerint öt év múlva egymillió pengőt kell kapnia a Velpex-ért. Ránki finoman végig húzza kezét az állán és kissé visszatér a jelenbe. Lánya átszellemült arccal hajol a zongora fölé, az utolsó akkordok csodaszép Schubert melódiája remeg a levegőben, még egy futam, kis csend, s utána taps. A szmokingos fiatalemberek körülállják a zongorát, s Bea halk ezüsthangú kacagással jutalmazza a bókokat. Ránki örül a lánya sikerének, s már éppen ő is a gratulálok közé akar állni, amikor megpillantja a titkárt. Egyenesen felé tart, s bár szinte atyai jóviszony van köztük, s Ránki nagyon szereti Tibort, a titkár mégis a címnek kijáró tisztelettel áll meg előtte, s jelenti: — Méltóságos uram, sürgős telefon Darna-bányából. + Az Öreg Fodor megtörölte izzadó homlokát, s ledobta kezéből a fejszét: — Na ezzel megvagyunk, Pista fiam, tovább nem szakad. Azt a bordafát próbáld még ide bedugni, aztán pihenés. Egyéb tennivalónk nincs. Pista, a fiatal csillés, a karbidlámpához lépett. Vizet akart ereszteni rá, de az öreg rámordult: — Mondtam már, hogy ne eressz rá vizet, feküdni tudunk ennyi fény mellett is. — Már megint morog, Gyuri bátyám — csattant fel a fiatal csillés hangja, mialatt a bordafa után nyúlt. — Legalább ilyenkor ne morogjék. Különben is azt mondta reggelre kint leszünk, vagy már elfelejtette? Az öreg vájár a fiúra nézett, sajnálta. Reggel? Hm. Ki tudja mikor lesz az a reggel, talán soha. Harminc éve vágja a szenet, kétszer szakadt le mögötte a vágat. Kétszer mentették ki, de most... csendesebben, dörmögte. — Amit mondtam, megmondtam. Hihetsz a szavamnak. Nem hallod? Mintha kopognának! Na, fülelj! A fiú arcán egy pillanatra a feszült figyelem húzta szorosabbra a bőrt. Kifelé kémlelt a vágat bejárata felé, melynek a nyílását törött gerendák, szürkén csillogó már- gatömbök, s földtörmelék zárta ed. Fülelt, s nem vette észre, hogy az öreg a bakancsa sarkával néhányszor rádobbantott a talpra. Izgatottan kiáltott fel: — Tényleg, Gyuri bátyám... Hallotta?... Itt lehetnek a közeibe! Igaza van! De jöhetnek is már, van vagy két órája, hogy berogyott mögöttünk a tető. Mindjárt ahogy bejöttünk, este 10 órakor elkezdett mozogni. Még szerencse, hogy megállt, azt hittem bent maradunk örökre. — A fenét. Csak sohse képzelődj. Különben is mitakarsz. Két órája vagy elzárva a többiektől, jó ha éjfél van. Legalább alszunk egyet. — Igaza van Gyuri bátyám. Holnap úgyis bálba akartam menni. Tudja, a Dávid-akná- ra. Ott lakik a Terus. — Melyik Terus, te? — A Kovács Terus! — A dúdoló Kovács lánya? —> Az. — Ismerem. Jó faros lány. Aztán megcsókoltad-e már Pista fiam? — Hát tudja .. . Errol nem beszél az ember. — De pofont kapta! már tőle? — Kaptam. — Akkor megcsókoltad fiú. Hanem elég a szóból. Fél öve, hogy velem dolgozol, tudhatod, inkább hallgatok, mint beszélek, aztán most meg jobb ha szájat fogunk. Nem kopik a nyelvünk és nem fogy a levegő. — Jól van, de előbb hallgassuk meg a kopogást. — Sohse hallgasd, a mérnök rendes ember, ismered. A többiek, a cimborák megint azok. Biztosan riasztottak már mindenkit. — Tán még a Ránki méltó- ságost is? — Persze. Még azt is. Azt mondjak nem rossz ember. Amikor a Posta Pali szerencsétlenül járt, 500 pengőt küldött a feleségének. Meg egy koszorút. Aztán mikor egyszer eljött Pestől ide Darnabányá- ra, megsimogatta a Posta Pali gyerekeinek a fejét, s adott nekik egy zacskó cukrot. Selyemcukrot. Hogy ne sírjanak mert ki kellett menniök a telepi lakásból. — Jó ember... — Én is jó lennék, ha gazdag lennék. Minden bányászomnak házat építtetnék, verandával. Nyáron meg elküldeném mindegyiket egy-két hétre nyaralni. Ahogy az urak szoktak. — Pénzt is adna hozzá?! — Anélkül fenét ér az egész. Elhallgattak. Az öreg végigheveredett a támfák tövében, feje alá egy darab szenet tett, szunyókálni látszott. Pista ne- kidűtötte hátát a szénfalnak, úgy ült, s bámúlta a karbidlámpa piciny vibráló lángját. Már tudta, nem lehet , rá vizet ereszteni, mert ki tudja... iri tudja... Beszélhetnékje támadt, az öregre néz: — Magának azért megmondom, Gyuri bátyám, megcsókoltam ám a Terust. A vájár megmozdul, dör- mög. — Mondtam már hallgass. Kevés a levegő. — De nekem beszélhetné- kem van. Olyan csend van, akár a sírban. — Még a mellét is megfogtam a Terusnak. Akkor vágott pofon. Magának is sok szoknyája lehetett. A daiár- distákat szerették a lányok. — Ez igaz. Régen volt. Az onokáimat ösmered? — Igen. — A Joli meg a Lacika. Ezeket jó lenne még meglátni. — Azt mondta, megszabadulunk! — Meg. A mérnök jó ember. Szeret bennünket. — Meg a méltóságos Ránk! úr is! Az öreg félfordulatot tett és kiköpött. — Jó. Csak éppen nem tudni mikor. De hallgassunk Pista fiam. Gyere ide mellém, feküdj le, s ha félsz, fogd meg a kezem. Csak ne beszélj ... Kevés az oxigén... ★ Ránki hajnali 4 órakor érkezett meg Pestről a damai bányához. Majdnem futólépésben tette meg az utat az autótól a kicsiny bányairodáig. Belökte az ajtót. Bent a szegényes bútorzaté irodában csupán a mérnök volt, a kopott íróasztalnál ült, s bámult kifelé a hajnali derengésbe. Arca idegesen rán- dult össze,, amikor meglátta Ránkit: — Jó reggelt, méltóságos uram — mondta és hirtelen felugrott az asztal mellől. Ránki bosszús volt és ingerült. Az úton defektet kaptak-, az estélyt ott kellett hagynia, na meg ez az egész ügy, éppen most, néhány órával a szerződés alárása előtt. Recsegett a hangja: ' — Mondhatom igazán jó reggel. Mondja el mi történt és milyen intézkedéseket tett. Remélem a telefonon adott utastásaim értelmében nem értesített senkit. — Még nem, bár... — Semmi bár... beszéljen ... várjon ... előbb igazán megkínálhatna egy konyakkal, látom, már előkészítette az italt. — Igen. Nem a magam zá- mára, hanem a mentésnél dolgozók részére. — Töltsön magának is. így. Na még eggyel. Most pedig halljam... — Rövid leszek méltóságos uram. Este 22 óra 30 perckor zörgettek az ablakomon, hogy beomlott a IV-es sikló. Tíz perc múlva lent voltam. A tényállás: egy egész valószí-