Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-31 / 26. szám

4

NEPÜJSAG

1961. január SÍ., kedd

insli

„Ejts egy könnyet, aztán megszokod

Az egyik vasárnap délelőtt történt Egerben. Két nőtlen férfi beszélgetett a szokatlan téli napsütésben. Egyikük egyszerre izgatottan megszólalt:

— Nézd az a lányt, aki itt jön balra a járdán.

— A fehérkabátost?

— Igen!

— Csinos... és fiatal.

— Nem ismered véletlenül?

— Azt hiszem, valakire emlékeztet.

— Jó lenne vele megismerkedni ...

... Ebben a pillanatban melléjük ért az említett hölgy és csicsergő hangon megszólalt:

— Kezét csókolom, János bácsi! — f' i. —

II Népújság szerkesztőségének új teiefonszámai: 12-5 7, 12—73

— A MAGYAR mezőgazdaság szerepe a világgazdaságban címmel, február 1-én, (szerdán) este fél 7 órakor az egri TIT-klubban előadást tart dr. Fazekas Béla, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője.

— A MEGYE GÉPÁLLOMÁSAIN jelenleg 215 traktort javítanak. A szükséges pótalkatrészek megérkeztek, hiány semmiből sem mutatkozik. Előreláthatólag február végére valamennyi gépen elvégzik a karbantartási és javítási munkálatokat.

— A SZAKSZERVEZETEK Heves megyei Tanácsa 1961. február 1-én, délelőtt 9 órakor, a Szakszervezeti Székház nagytermében tanácsülést tart. Napirendi pont: az 1961. évi népgazdasági tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok.

— A MŰLT ÉVBEN parkosították Mezöszemerén a templom előtti teret. Ez évben a mezőszemerei népkertet is létrehozzák, az új sportteleppel együtt. Közel ^ ezer forintot fordítanak. 1961-ben a mezőszemerei lakosok a parkosításra.

— JANUÁR 30-ÁN kigyulladt Futász István verpeléti lakos háza. A tüzet — amelyet a gerendán fekvő kémény okozott — a község tűzoltói és a szomszédok eloltották, de így is mintegy háromezer forint értékű kár keletkezett.

— MA ÜLÉSEZIK a Hazafias Népfront pétervásári járási bizottsága. Kovács Bertalan, a járási tanács VB-elnök- helyettese előterjesztésében az 1961. évi községfejlesztési tervekkel kapcsolatos népfrontfeladatokat, és Maruzs János járási pépfront-titkár előterjesztésében az idei első félévi munkatervet tárgyalják meg. A bizottsági ülésen részt vesznek a községi elnökök is.

— A TIT Jogi Szakosztálya ma délután négy órakor aktívaülést tart a társulat egri klubjában. Az ülésen megvitatják a' szakosztály hároméves —nkáját.

EGRI VÖRÖS CSILLAG Babette háborúba megy EGRI BRÖDY

GYÖNGYÖSI PUSKIN Még sötét a hajnal GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szigetlakok

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ballada a katonáról HATVANI KOSSUTH Hivatlan látogatók HEVES

Nápoly aranya pétervasara

Szent Johanna FÜZESABONY Első csapat

Egerben délután 4 órakor: SZENT JOHANNA (Arany-bérlet, középiskolás)

A népraj si kutatás és gyűjtés helyzete

HEVES MEGYE néprajza olyan gazdag, hogy a széles közönség egyre fokozódó érdeklődésén túlmenően, a tudományos kutatás is egyre többet foglalkozik megyénk néprajzával, népművészetével. Felkerestük Bakó Ferencet, a Dobó István Múzeum igazgatóját, néprajzkutatót, hogy tájékoztatást nyerjünk a megyénkben folyó néprajzi kutatás és tudományos gyűjtés jelenlegi hély- zetéről.

— Az v többi időben egyre nagyobb mértéket öltő néprajzi tudományos kutatás — mondja Bakó Ferenc — abban leli magyarázatát és jelentőségét, hogy a falu átalakulása során egyre modernizálódik, egyre nagyobb 'mértékben közeledik a falu a városhoz, s ezzel párhuzamosan természetesen fokozatosan eltűnnek a nép hosszú generációkon, századok során átöröklött és átvett szokásai, viseleteN dalai, sajátos ízlésével készített használati és berendezési tárgyai. Például az 1945- ös esztendőkben a megye északi községeinek népe még népviseletben járt — ma viszont már csupán mintegy 10—12 község parasztsága használja népviseletét. Így tűnt el továbbá az egyszerű, de szép és jellegzetes egri népviselet is, pedig az 1940-es években még széltében-hosszában ezt viselte az egri parasztság. Parancsoló szükségesség tehát, hogy egyre pusztuló néprajz) emlékeinket megmentsük, az egyre gyérülő néprajzi adatokat a kutatók Heves megyében is tudományosan feldolgozzák.

ÉRDEKLŐDÉSÜNKRE megtudjuk, hogy több irányban folyt, illetve fo'-Hk a néprajzi kutatás a megyében.

— Az Országos Néprajzi Múzeumot kell első helyen megemlíteni — mondja a Dobó Múzeum néprajzkutatója. — Fél Edit és Hoffet Tamás kutatók Átány község néprajzi monográfiáján dolgoznak. Tíz évi munka után az idén jelenik meg a munka a könyvpiacon.

Takács Lajos néprajzi kutató a verpeléti és debrői dohány- termeléssel kapcsolatos néprajzi vonatkozásokkal foglalkozik már hosszú évek óta. Csilléry Klára, és Morvay Judit Bodony és Párád községekben és környékükön található régi és még

megyénkben

fellelhető palócházakat és berendezésüket vizsgálja és értékeli kutatásai nyomán. Megyénk a debreceni egyetem néprajzi intézetének is felkeltette érdeklődését. A nagyvis- nyói származású Nagy Benjámin a társadalmi szervezet befolyását vizsgálta egy palóc falu építkezésére.

— Említésre érdemes — folytatja néprajzi kutató informátorunk — a gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium egyik tanárának, Fülep Lajosnak vezetésével tevékenykedő „nyelvjáráskutató szakkör”. Szabó Tivadar gyöngyösi zeneiskolai igazgató pedig a gyöngyöstar- jáni lakodalmi szokások népzenei vonatkozásaival fog’átkozik. Az Egri Pedagógiai Főisko la keretében is működik egy önkéntes bekapcsolódás alapján tevékenykedő néprajzi szakkör. E szakkör működéséről megtudjuk, hogy annak szakmai vezetését Bakó Ferenc múzeumigazgató látja el. Nősz vajon már két alkalommal végeztek gyűjtést éspedig, igen szép eredménnyel, hiszen mintegy 120 néprajzi tárgy került megmentésre. A folyó év során kiállításban tárják a közönség elé a szakkör tagjai tudományos gyűjtőmunkájuk eredményét. Ezek a pedagógusok, kikerülve az életbe, valóban hasznosan fognak tevékenykedni a néprajzi munka terén. Valóban példamutató és életrevaló kezdeményezés!

AMIKOR MAGÄNAK, Bakó Ferenc elvtársnak néprajzi kutatásai után érdeklődöm, megtudom, hogy a felsőtárkányi lakodalmi népszokásokat a néprajzi szaklap már le is közölte — sőt, annak felhasználásával készített el az Országos Rendező Iroda Tamási Áronnal egy lakodalmas játékot. Mint tudjuk, arról már tudósítottuk is olvasóinkat, tudományos feltárás alatt áll „Heves megye műemléki topográfiája”. Ezen jelentős és háromkötetes műben helyet kapnak a megye „népi műemlékei” is. A munka két éve tart és a 114 község közül már 95 község vonatkozó adatai kerültek begyűjtésre.

— Az évek óta folyó topográfiai gyűjtőmunka — mondja Bakó Ferenc — oly sok adatot hozott felszínre, hogy ezek teljes bedolgozása a műemléki topográfiába nem lehetséges — akadémia; tervként — tovább fog tartani a néprajzi gyűjtés, amely alaposabb és inkább néprajzi szemléletű lesz és 1965-re egy, a Heves megyei lakáskultúra fejlődését tárgyaló művet fog eredményezni. Ez a legsürgetőbb feladat, mert a falvak iparosodásával és mezőgazdaságunk szocializálásával együttjáróan, a hagyományos lakó- és gazdasági építményei]^ rohamosan tűnnek el, alakulnak át, modernizálódnak és cserélnek funkciót.

Az Idegenforgalmi Hivatal 1961-ben adja ki Bakó Ferenc tollából és kutatásai alapján az Eger és környéke borospincékről szóló, egyedülálló érdekes- ségű és időszerű munkát.

Megtudjuk, hogy a megye más pontján is folyik a néprajzi gyűjtőmunka. Hatvanban Doktai Gyula birtokában van egy szép és értékes gyűjtemény, amely a magját képezi a hatvani múzeum néprajzi anyagának. Hevesen Hegedűs Gyula gyűjtött össze említésre méltó helyi, néprajzi anyagot.

Nem lenne teljes ez a felsorolás, ha nem említenénk meg a Szilvásváradi Általános Iskola helytörténeti gyűjteményét is. Jól működik ezenkívül például Hatvanban a honismereti szakkör is, és hírek szerint Tamamérán is tervezik ilyen szakkör beindítását.

BŰCSŰZÁSUL Bakó Ferenc múzeumigazgató elmondja, sajnálatos körülmény, hogy községi tanácsaink nem értékelik kellően néprajzi értékeinket és nem látják azok pusztulásának jelentőségét. A sajtóadta nagy nyilvánosságot is megragadjuk tehát annak propagálására, hogy egyre ritkuló néprajzi értékeink megmentése érdekében mily nagy jelentősége lenne községenként megmenteni egy-egy népviseleti öltözetet, sajátos használati, lakásberendezési tárgyakat, esetleg egy régi építésű és beosztású házat. Néprajzi értékeink megmentése annál is inkább fontos és lényeges feladat, mivel művészeink, mint kimeríthetetlen tengerből, onnan szerezhetik inspirációikat, díszítőelemeiket, hogy ezzel is megtermékenyítsék új életre támadó népművészetünket.

Sugár István

1961. január 31. kedd: VIRGILIA

405 éve, 1556-ban e napon halt meg TINÓDI LANTOS SEBESTYEN

költő, a régi magyar énekes «pika legjelentősebb képviselője. Históri- ás énekeiben (Chronica, Egervár diadala) kora nagy eseményeit örökítette meg. Verseihez írt melódiái a népi zene hangján szólnak, Dézsi Lajos megirta életregényét, szövegeit Szilády Áron. dallamait pedig Szabolcsi Bence tette közzé.

20 éve, 1941. január 31-én halt meg VTRGINLA WOOLF angol költőnő. Műveiben a realizmust az impresz- szionizmus módszereivel vegyíti, az TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN eseményeket egyéni élményeivel átszőve vetíti olvasói elé. Néhány müve: Mrs. Dalloway (egy nap története, amely az egész életet példázza, (Orlando) bizarr regény, amelynek lapjain 400 esztendő kulI

' turális és hangulati elemei elevenednek meg).

70 éve, 1891-ben e napon fogadta el a magyar országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely a vasárnapot munkaszünetté nyilvánította.

ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK:

80 éve, 1881-ben e napon született IRVING LANGMUIR amerikai filozófus és kémikus, az elektroncső tökéletesítője, aki 1913- ban a gáztöltésű wolframdrótos izzólámpát feltalálta. 1932-ben No- bel-díjat kapott.

405 éve. 1556 januárjában született HENRY BRIGGS angol matematikus, aki a logaritmusszámításban a 10-es alapra való vonatkoztatást behozta és ezzel a logaritmusszámítást magasabbrendű számtani műveletek gyors elvégzésére tette alkalmassá.

Furfangosok utazási bajnoksága Egerben

Az Országos Rendező Iroda február 6-án fél hat és fél kilenc órai kezdettel. Egerben, a Városi Művelődés] Házban rendezi meg a Furfangosok utazási bajnokságát. Csehszlovákia, Lengyelország és a Szovjetunió földrajzi, társadalmi, irodalmi, művészeti élete szerepel az érdekes kérdések között. A Furfangosok egri utazási bajnokságát Pálos György, az ismert játékmester vezeti. A vidám vetélkedőn Toldi Mária és Németh Lehel közkedvelt tánc- dalénekesek, valamint Horváth László, hawaigitár-együttese is közreműködik.

Akik sikeresen szerepelnek a vetélkedőn, a budapesti döntőbe jutnak tovább. A felkészülésre még van idő. Reméljük, az egri furfangosok szép sikerrel szerepelnek.

Az elmúlt esztendőben:

Nyolctantermes új iskola épült Gyöngyösön

Az ÉM Heves megyei Állami Építőipari V. gyöngyösi részlege Gyöngyös város területén — a Budai Nagy Antal téri és a vásártéri lakótelepek szomszédságában — egy 8 tantermes új iskola építését fejezte be az elmúlt év utolsó negyedévében. Az új iskola három részre tagozódó épületében földszintes tanteremszárny, szertári és emeletes tantermi

szárny helyezkedik el, As ia* kola külső homlokzatának arányai, gyöngyössolymosi kőburkolata, valamint műkőrács ablaka újszerűek. Különösen említésre méltó a tantermek kétoldali megvilágítása, amely a pedagógusok véleménye szerint is kifogástalanul bevált. Diákok és tanárok egyaránt elégedettek az új iskolával

«iiBiiBiiBiiBiiBiiaiiBiiaiiBiiBiiBiiaiiBiiBiiaiiBiiBiiBiiBiiBitaiiiiiBiiaiiBiiBiiBiiBiiBiiBiiauaiiBiiBiiBiiaiiBiiBuaiiauBuauBiiBiiBiiiiiaiiBiiaiiBiiBiiBiiBiiBMBiia.il

i.iaiii.iBiiiiiaiiiiiaiiii(iiiihiiiiiiauBiiiwii'ii.Biii!'i!iiiiiii

iiiiiiiiiiiiaiiaiiaijii

iiuaniiiaiiaiiBiiaiiaiiaiiaiiBiiaiiBiiaiiBiiaiiaiiBitaiiaiiiutUfl»

HORVÁTH JÓZSEF:

• *'• •'*'* • • • • •• •

******* • • • • % • • <

'a'*'*'♦'♦'•>’ •

mitfeiW

(26)

Borsiczkyt szemernyit sem érdekelte a háziasszony fecsegése. Nem szerette, ha evés közben beszéltek hozzá. Csak az udvariasság kedvéért vetett egy unott pillantást az újságban közölt fényképre, és máris tányérja fölé hajolt.

De szinte torkán akadt a falat. Megremegett a keze.

Nem mert újra belenézni az újságba, amelyet a háziasszony már össze is hajtott. Üristen, ez egyszerűen lehetetlen.

A fénykép Matejka pallért ábrázolta. Vagy mégsem? Ez az elnyűtt, megcsontosodott, megvénült arc... ö, hátha mégsem 6?

Agyában vészjósló gondolatok kergették egymást. Ha a pallér él... ez borzasztó veszedelem. Hol is mondta a háziasszony? A Szerszámárugyár- ban? De, hiszen ő hetenkint legalább egyszer megfordul abban a gyárban. Többnyire anyagot fuvaroz oda, s készárut hord a vasúthoz tőlük.

Elborzadt a gondolattól, hogy ő ... egyszer az életben még szembetalálkozhat Matejka Andrással.

De .minden erejét összeszedve, palástolta viharzó érzéseit, és a háziasszony mit sem vett észre. Borsiczky alig várta, hogy túlessék a vacsorán. Felkelt, nagyot nyújtózkodott.

— Köszönöm szépen a figyelmességét, Róza néni. Hm... le• » ♦ • • ♦ ♦

dőlnék egy kicsit. Lehet, hogy még elmegyek, de most nagyon fáradtnak érzem magamat Hanem... belenézhetnék abba az újságba?

— Tessék csak, lelkem, én már kiolvastam.

Borsiczky mindaddig tartotta magát, amíg be nem tette maga mögött a szoba ajtaját. De akkor elhagyta az ereje. Megtámaszkodott az ajtófélfában és nem volt bátorsága felnyitni az újságot.

Végül elvánszorgott az ágyhoz, felkattintotta a kis olvasólámpát és szeme mohón rátapadt az újságra.

Mereven nézte a keskeny és eléggé nehezen kivehető képet, de teljes bizonyságot szerzett. Ez az ember Matejka András.

Órákon át tenyerébe hajtott fejjel gondolkodott. Megpróbálta kitalálni a pallér történetét, de feltevéseinek mozaikjaiból, s a háziasszony mondatfoszlányaiból sehogyan sem tudott teljes képet összeállítani. Ám tény, hogy a pallér él. Hol volt idáig? Hadifogságban? Vajon mit tud előéletéről, ha a nevét sem tudja? Emlékszik-e az aranyra? És a rejtekhelyre? Igen, ha erre emlékezne, talán ki lehetne belőle szedni a titkot.

Borsiczky megremegett az indulattól. Elfogta az aranyláz. Az a halálos veszedelem, amely a pallér feltűnésével rá leselkedett, mégiscsak elhessegette ezeket a ragadozó gondolatokat. Ha a pallér felismeri őt, mindennek vége. Nem lesz irgalmas. Vajon egyáltalán felismerné őt? Nem biztos. De kockáztatni nem lehet.

Elhatározta, hogy amilyen gyorsan csak lehet, eltűnik erről a környékről. No, és — töprengett —, ha akárhol összeakadunk? Miért ne botolhatnánk egymásba? Nem, nem maradhatok Pesten.

Egész éjjel nem hunyta le a szemét. A pallér rettegett arca virrasztóit fölötte, s amikor már-már elbóbiskolt, arra riadt fel, hogy ez az arc megmozdul, fölé hajol. Érezte forró leheletét, fogai csikordulását, s Borsiczky majdnem felkiáltott a rémülettől.

Kora hajnalban elment hazulról, pedig csak délután kellett volna kezdenie. Bement a forgalmi főnökhöz és kikönyörögte, hogy engedjék el a vállalattól. Nem értették, miért akar a fiatal, jóravaló sofőr elmenni a telepről, de Borsiczky arra hivatkozott, hog.v vidéken akar munkát vállalni. Végül is elengedték.

Felmondta a lakást is. A háziasszony nem tudott hova lenni a csodálkozástól. De azt látta, hogy albérlője egészen kifordult magából. Leszegett fejjel jár, szavát sem lehet venni, és mindig karikás a szeme, mint akinek sem éjjele, sem nappala.

Néhány nap múlva Borsiczky egy Szolnok megyei vállalatnál ált munkába, öttonnás teherkocsit kapott, és főképp a megyei üzlethálózat részére fuvarozott.

Lassacskán megnyugodott. Itt talán csak nem éri el a pallér keze?

★

— Bejöhetek?

Haraszti igazgató felkapta a fejét. Benkő kukkantott be a párnázott ajtón.

— Gyere, öregem, most már a kutya sem zavar bennünket. Ülj le.

— Nem azért mondom, igazgató elvtárs, de körülötted

valami nincs rendjén. Van egy cigarettád? Köszönöm. Veled sohasem lehet beszélni. Biztos, hogy ez csak azért van, mert rengeteg a dolgod?

Haraszti hátradőlt székében: — Tudom, te nyavalyás, hova akarsz kilyukadni. Nem

jól szervezem meg a munkámat, ugye? Már utálom ezt a közhelyet. Emlékszel a Hamupipőke meséjére? A gonosz mostoha egy zsákban babot, meg mákot, megtudom is én mit kevert össze, aztán meghagyta, hogy éjfélig válogassa ki a szerencsétlen lányka. Jött a tündér, ugye, így valahogy szól a mese? És persze, ki is válogatta helyette. De ha nem jön a tündér, s nem válogatja ki? Akármi legyek, ha a gonosz mostoha nem ezt vágja a kislány képéhez: Hamupipőke, te ebadta, nem jól szervezted meg a munkádat!

Benkő kacagott.

— Persze, helyetted semmit sem végeznek el a tündérek ...

— Nem ám, az istennyila üsse meg. Hét kellett nekem ez? Élhetnék nyugodtan, boldogan, gond nélkül és most?

— Hagyd el

— legyintett Benkő —

ugyanezzel állhatnék elő. Amióta „kiemeltek”, meg vagyok áldva. Ráadásul akadnak emberek, akik azt hiszik, hogy valami karriert csináltam, nagy „ká-val”.

— Az helyes, hogy a pártirodára kerültél, fiú. Már egy éve, amikor hazajöttél, akkor is ezt szerettem volna. De jobb későn, mint soha. Hanem ide figyelj, a barátodról, erről a Szerencsésről akarok veled beszélni. (Folytatjuk}