Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-31 / 26. szám

4 NEPÜJSAG 1961. január SÍ., kedd insli „Ejts egy könnyet, aztán megszokod Az egyik vasárnap délelőtt történt Egerben. Két nőtlen férfi beszélgetett a szokatlan téli napsütésben. Egyikük egy­szerre izgatottan megszólalt: — Nézd az a lányt, aki itt jön balra a járdán. — A fehérkabátost? — Igen! — Csinos... és fiatal. — Nem ismered véletlenül? — Azt hiszem, valakire em­lékeztet. — Jó lenne vele megismer­kedni ... ... Ebben a pillanatban mel­léjük ért az említett hölgy és csicsergő hangon megszólalt: — Kezét csókolom, János bá­csi! — f' i. — II Népújság szerkesztőségének új teiefonszámai: 12-5 7, 12—73 — A MAGYAR mezőgazda­ság szerepe a világgazdaság­ban címmel, február 1-én, (szerdán) este fél 7 órakor az egri TIT-klubban előadást tart dr. Fazekas Béla, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal fő­osztályvezetője. — A MEGYE GÉPÁLLOMÁ­SAIN jelenleg 215 traktort ja­vítanak. A szükséges pótalkat­részek megérkeztek, hiány semmiből sem mutatkozik. Előreláthatólag február végére valamennyi gépen elvégzik a karbantartási és javítási mun­kálatokat. — A SZAKSZERVEZETEK Heves megyei Tanácsa 1961. február 1-én, délelőtt 9 óra­kor, a Szakszervezeti Székház nagytermében tanácsülést tart. Napirendi pont: az 1961. évi népgazdasági tervek vég­rehajtásával kapcsolatos fel­adatok. — A MŰLT ÉVBEN parkosí­tották Mezöszemerén a temp­lom előtti teret. Ez évben a mezőszemerei népkertet is lét­rehozzák, az új sportteleppel együtt. Közel ^ ezer forintot fordítanak. 1961-ben a mezősze­merei lakosok a parkosításra. — JANUÁR 30-ÁN kigyul­ladt Futász István verpeléti lakos háza. A tüzet — ame­lyet a gerendán fekvő kémény okozott — a község tűzoltói és a szomszédok eloltották, de így is mintegy háromezer fo­rint értékű kár keletkezett. — MA ÜLÉSEZIK a Haza­fias Népfront pétervásári já­rási bizottsága. Kovács Berta­lan, a járási tanács VB-elnök- helyettese előterjesztésében az 1961. évi községfejlesztési ter­vekkel kapcsolatos népfront­feladatokat, és Maruzs János járási pépfront-titkár előter­jesztésében az idei első félévi munkatervet tárgyalják meg. A bizottsági ülésen részt vesz­nek a községi elnökök is. — A TIT Jogi Szakosztálya ma délután négy órakor aktí­vaülést tart a társulat egri klubjában. Az ülésen megvi­tatják a' szakosztály három­éves —nkáját. EGRI VÖRÖS CSILLAG Babette háborúba megy EGRI BRÖDY GYÖNGYÖSI PUSKIN Még sötét a hajnal GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szigetlakok HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ballada a katonáról HATVANI KOSSUTH Hivatlan látogatók HEVES Nápoly aranya pétervasara Szent Johanna FÜZESABONY Első csapat Egerben délután 4 órakor: SZENT JOHANNA (Arany-bérlet, középiskolás) A népraj si kutatás és gyűjtés helyzete HEVES MEGYE néprajza olyan gazdag, hogy a széles kö­zönség egyre fokozódó érdek­lődésén túlmenően, a tudomá­nyos kutatás is egyre többet foglalkozik megyénk néprajzá­val, népművészetével. Felkeres­tük Bakó Ferencet, a Dobó István Múzeum igazgatóját, néprajzkutatót, hogy tájékoz­tatást nyerjünk a megyénkben folyó néprajzi kutatás és tudo­mányos gyűjtés jelenlegi hély- zetéről. — Az v többi időben egyre nagyobb mértéket öltő népraj­zi tudományos kutatás — mond­ja Bakó Ferenc — abban leli magyarázatát és jelentőségét, hogy a falu átalakulása során egyre modernizálódik, egyre nagyobb 'mértékben közeledik a falu a városhoz, s ezzel pár­huzamosan természetesen foko­zatosan eltűnnek a nép hosszú generációkon, századok során átöröklött és átvett szokásai, viseleteN dalai, sajátos ízlésével készített használati és berende­zési tárgyai. Például az 1945- ös esztendőkben a megye észa­ki községeinek népe még nép­viseletben járt — ma viszont már csupán mintegy 10—12 község parasztsága használja népviseletét. Így tűnt el továb­bá az egyszerű, de szép és jel­legzetes egri népviselet is, pe­dig az 1940-es években még széltében-hosszában ezt viselte az egri parasztság. Parancsoló szükségesség tehát, hogy egyre pusztuló néprajz) emlékeinket megmentsük, az egyre gyérülő néprajzi adatokat a kutatók Heves megyében is tudományo­san feldolgozzák. ÉRDEKLŐDÉSÜNKRE meg­tudjuk, hogy több irányban folyt, illetve fo'-Hk a néprajzi kutatás a megyében. — Az Országos Néprajzi Mú­zeumot kell első helyen meg­említeni — mondja a Dobó Mú­zeum néprajzkutatója. — Fél Edit és Hoffet Tamás kutatók Átány község néprajzi monog­ráfiáján dolgoznak. Tíz évi munka után az idén jelenik meg a munka a könyvpiacon. Takács Lajos néprajzi kutató a verpeléti és debrői dohány- termeléssel kapcsolatos népraj­zi vonatkozásokkal foglalkozik már hosszú évek óta. Csilléry Klára, és Morvay Judit Bodony és Párád községekben és kör­nyékükön található régi és még megyénkben fellelhető palócházakat és be­rendezésüket vizsgálja és ér­tékeli kutatásai nyomán. Me­gyénk a debreceni egyetem néprajzi intézetének is felkel­tette érdeklődését. A nagyvis- nyói származású Nagy Benjá­min a társadalmi szervezet be­folyását vizsgálta egy palóc fa­lu építkezésére. — Említésre érdemes — foly­tatja néprajzi kutató informá­torunk — a gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium egyik ta­nárának, Fülep Lajosnak ve­zetésével tevékenykedő „nyelv­járáskutató szakkör”. Szabó Tivadar gyöngyösi zeneiskolai igazgató pedig a gyöngyöstar- jáni lakodalmi szokások nép­zenei vonatkozásaival fog’átko­zik. Az Egri Pedagógiai Főisko la keretében is működik egy önkéntes bekapcsolódás alap­ján tevékenykedő néprajzi szakkör. E szakkör működésé­ről megtudjuk, hogy annak szakmai vezetését Bakó Ferenc múzeumigazgató látja el. Nősz vajon már két alkalommal vé­geztek gyűjtést éspedig, igen szép eredménnyel, hiszen mint­egy 120 néprajzi tárgy került megmentésre. A folyó év során kiállításban tárják a közönség elé a szakkör tagjai tudományos gyűjtőmunká­juk eredményét. Ezek a peda­gógusok, kikerülve az életbe, valóban hasznosan fognak tevé­kenykedni a néprajzi munka terén. Valóban példamutató és életrevaló kezdeményezés! AMIKOR MAGÄNAK, Bakó Ferenc elvtársnak néprajzi ku­tatásai után érdeklődöm, meg­tudom, hogy a felsőtárkányi lakodalmi népszokásokat a néprajzi szaklap már le is kö­zölte — sőt, annak felhasználá­sával készített el az Országos Rendező Iroda Tamási Áronnal egy lakodalmas játékot. Mint tudjuk, arról már tudósítottuk is olvasóinkat, tudományos fel­tárás alatt áll „Heves megye műemléki topográfiája”. Ezen jelentős és háromkötetes mű­ben helyet kapnak a megye „népi műemlékei” is. A munka két éve tart és a 114 község közül már 95 község vonatkozó adatai kerültek begyűjtésre. — Az évek óta folyó topográ­fiai gyűjtőmunka — mondja Bakó Ferenc — oly sok adatot hozott felszínre, hogy ezek tel­jes bedolgozása a műemléki to­pográfiába nem lehetséges — akadémia; tervként — tovább fog tartani a néprajzi gyűjtés, amely alaposabb és inkább néprajzi szemléletű lesz és 1965-re egy, a Heves megyei lakáskultúra fejlődését tár­gyaló művet fog eredményezni. Ez a legsürgetőbb feladat, mert a falvak iparosodásával és mezőgazdaságunk szocializá­lásával együttjáróan, a hagyo­mányos lakó- és gazdasági építményei]^ rohamosan tűnnek el, alakulnak át, modernizálód­nak és cserélnek funkciót. Az Idegenforgalmi Hivatal 1961-ben adja ki Bakó Ferenc tollából és kutatásai alapján az Eger és környéke borospincék­ről szóló, egyedülálló érdekes- ségű és időszerű munkát. Megtudjuk, hogy a megye más pontján is folyik a nép­rajzi gyűjtőmunka. Hatvanban Doktai Gyula birtokában van egy szép és értékes gyűjtemény, amely a magját képezi a hat­vani múzeum néprajzi anyagá­nak. Hevesen Hegedűs Gyula gyűjtött össze említésre méltó helyi, néprajzi anyagot. Nem lenne teljes ez a felso­rolás, ha nem említenénk meg a Szilvásváradi Általános Isko­la helytörténeti gyűjteményét is. Jól működik ezenkívül pél­dául Hatvanban a honismereti szakkör is, és hírek szerint Tamamérán is tervezik ilyen szakkör beindítását. BŰCSŰZÁSUL Bakó Ferenc múzeumigazgató elmondja, saj­nálatos körülmény, hogy köz­ségi tanácsaink nem értékelik kellően néprajzi értékeinket és nem látják azok pusztulásának jelentőségét. A sajtóadta nagy nyilvánosságot is megragadjuk tehát annak propagálására, hogy egyre ritkuló néprajzi ér­tékeink megmentése érdeké­ben mily nagy jelentősége len­ne községenként megmenteni egy-egy népviseleti öltözetet, sajátos használati, lakásberen­dezési tárgyakat, esetleg egy régi építésű és beosztású há­zat. Néprajzi értékeink meg­mentése annál is inkább fontos és lényeges feladat, mivel mű­vészeink, mint kimeríthetetlen tengerből, onnan szerezhetik inspirációikat, díszítőelemeiket, hogy ezzel is megtermékenyít­sék új életre támadó népművé­szetünket. Sugár István 1961. január 31. kedd: VIRGILIA 405 éve, 1556-ban e napon halt meg TINÓDI LANTOS SEBESTYEN költő, a régi magyar énekes «pika legjelentősebb képviselője. Históri- ás énekeiben (Chronica, Egervár diadala) kora nagy eseményeit örö­kítette meg. Verseihez írt melódi­ái a népi zene hangján szólnak, Dézsi Lajos megirta életregényét, szövegeit Szilády Áron. dallamait pedig Szabolcsi Bence tette közzé. 20 éve, 1941. január 31-én halt meg VTRGINLA WOOLF angol költőnő. Műveiben a realizmust az impresz- szionizmus módszereivel vegyíti, az TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN eseményeket egyéni élményeivel át­szőve vetíti olvasói elé. Néhány mü­ve: Mrs. Dalloway (egy nap története, amely az egész életet pél­dázza, (Orlando) bizarr regény, amelynek lapjain 400 esztendő kul­I ' turális és hangulati elemei elevenednek meg). 70 éve, 1891-ben e napon fogadta el a magyar országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely a vasárnapot munkaszünetté nyilvání­totta. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK: 80 éve, 1881-ben e napon született IRVING LANGMUIR ameri­kai filozófus és kémikus, az elektroncső tökéletesítője, aki 1913- ban a gáztöltésű wolframdrótos izzólámpát feltalálta. 1932-ben No- bel-díjat kapott. 405 éve. 1556 januárjában született HENRY BRIGGS angol ma­tematikus, aki a logaritmusszámításban a 10-es alapra való vonat­koztatást behozta és ezzel a logaritmusszámítást magasabbrendű számtani műveletek gyors elvégzésére tette alkalmassá. Furfangosok utazási bajnoksága Egerben Az Országos Rendező Iroda február 6-án fél hat és fél ki­lenc órai kezdettel. Egerben, a Városi Művelődés] Házban ren­dezi meg a Furfangosok utazási bajnokságát. Csehszlovákia, Lengyelország és a Szovjet­unió földrajzi, társadalmi, iro­dalmi, művészeti élete szerepel az érdekes kérdések között. A Furfangosok egri utazási baj­nokságát Pálos György, az is­mert játékmester vezeti. A vi­dám vetélkedőn Toldi Mária és Németh Lehel közkedvelt tánc- dalénekesek, valamint Horváth László, hawaigitár-együttese is közreműködik. Akik sikeresen szerepelnek a vetélkedőn, a budapesti döntő­be jutnak tovább. A felkészü­lésre még van idő. Reméljük, az egri furfangosok szép siker­rel szerepelnek. Az elmúlt esztendőben: Nyolctantermes új iskola épült Gyöngyösön Az ÉM Heves megyei Állami Építőipari V. gyöngyösi részle­ge Gyöngyös város területén — a Budai Nagy Antal téri és a vásártéri lakótelepek szom­szédságában — egy 8 tanter­mes új iskola építését fejezte be az elmúlt év utolsó negyed­évében. Az új iskola három részre tagozódó épületében földszintes tanteremszárny, szertári és emeletes tantermi szárny helyezkedik el, As ia* kola külső homlokzatának ará­nyai, gyöngyössolymosi kőbur­kolata, valamint műkőrács ab­laka újszerűek. Különösen em­lítésre méltó a tantermek két­oldali megvilágítása, amely a pedagógusok véleménye szerint is kifogástalanul bevált. Diá­kok és tanárok egyaránt elé­gedettek az új iskolával «iiBiiBiiBiiBiiBiiaiiBiiaiiBiiBiiBiiaiiBiiBiiaiiBiiBiiBiiBiiBitaiiiiiBiiaiiBiiBiiBiiBiiBiiBiiauaiiBiiBiiBiiaiiBiiBuaiiauBuauBiiBiiBiiiiiaiiBiiaiiBiiBiiBiiBiiBMBiia.il i.iaiii.iBiiiiiaiiiiiaiiii(iiiihiiiiiiauBiiiwii'ii.Biii!'i!iiiiiii iiiiiiiiiiiiaiiaiiaijii iiuaniiiaiiaiiBiiaiiaiiaiiaiiBiiaiiBiiaiiBiiaiiaiiBitaiiaiiiutUfl» HORVÁTH JÓZSEF: • *'• •'*'* • • • • •• • ******* • • • • % • • < 'a'*'*'♦'♦'•>’ • mitfeiW (26) Borsiczkyt szemernyit sem érdekelte a háziasszony fecse­gése. Nem szerette, ha evés közben beszéltek hozzá. Csak az udvariasság kedvéért vetett egy unott pillantást az újság­ban közölt fényképre, és máris tányérja fölé hajolt. De szinte torkán akadt a fa­lat. Megremegett a keze. Nem mert újra belenézni az újságba, amelyet a háziasszony már össze is hajtott. Üristen, ez egyszerűen lehetetlen. A fénykép Matejka pallért ábrázolta. Vagy mégsem? Ez az elnyűtt, megcsontosodott, megvénült arc... ö, hátha mégsem 6? Agyában vészjósló gondola­tok kergették egymást. Ha a pallér él... ez borzasztó ve­szedelem. Hol is mondta a há­ziasszony? A Szerszámárugyár- ban? De, hiszen ő hetenkint legalább egyszer megfordul ab­ban a gyárban. Többnyire anyagot fuvaroz oda, s kész­árut hord a vasúthoz tőlük. Elborzadt a gondolattól, hogy ő ... egyszer az életben még szembetalálkozhat Matejka Andrással. De .minden erejét összeszed­ve, palástolta viharzó érzéseit, és a háziasszony mit sem vett észre. Borsiczky alig várta, hogy túlessék a vacsorán. Fel­kelt, nagyot nyújtózkodott. — Köszönöm szépen a figyel­mességét, Róza néni. Hm... le­• » ♦ • • ♦ ♦ dőlnék egy kicsit. Lehet, hogy még elmegyek, de most na­gyon fáradtnak érzem maga­mat Hanem... belenézhetnék abba az újságba? — Tessék csak, lelkem, én már kiolvastam. Borsiczky mindaddig tartot­ta magát, amíg be nem tette maga mögött a szoba ajtaját. De akkor elhagyta az ereje. Megtámaszkodott az ajtófélfá­ban és nem volt bátorsága fel­nyitni az újságot. Végül elvánszorgott az ágy­hoz, felkattintotta a kis olva­sólámpát és szeme mohón rá­tapadt az újságra. Mereven nézte a keskeny és eléggé nehezen kivehető képet, de teljes bizonyságot szerzett. Ez az ember Matejka András. Órákon át tenyerébe hajtott fejjel gondolkodott. Megpró­bálta kitalálni a pallér törté­netét, de feltevéseinek mozaik­jaiból, s a háziasszony mondat­foszlányaiból sehogyan sem tu­dott teljes képet összeállítani. Ám tény, hogy a pallér él. Hol volt idáig? Hadifogságban? Va­jon mit tud előéletéről, ha a nevét sem tudja? Emlékszik-e az aranyra? És a rejtekhelyre? Igen, ha erre emlékezne, talán ki lehetne belőle szedni a tit­kot. Borsiczky megremegett az indulattól. Elfogta az aranyláz. Az a halálos veszedelem, amely a pallér feltűnésével rá leselkedett, mégiscsak elhes­segette ezeket a ragadozó gon­dolatokat. Ha a pallér felisme­ri őt, mindennek vége. Nem lesz irgalmas. Vajon egyálta­lán felismerné őt? Nem biztos. De kockáztatni nem lehet. Elhatározta, hogy amilyen gyorsan csak lehet, eltűnik erről a környékről. No, és — töprengett —, ha akárhol összeakadunk? Miért ne botol­hatnánk egymásba? Nem, nem maradhatok Pesten. Egész éjjel nem hunyta le a szemét. A pallér rettegett ar­ca virrasztóit fölötte, s amikor már-már elbóbiskolt, arra riadt fel, hogy ez az arc megmozdul, fölé hajol. Érezte forró lehe­letét, fogai csikordulását, s Borsiczky majdnem felkiáltott a rémülettől. Kora hajnalban elment ha­zulról, pedig csak délután kel­lett volna kezdenie. Bement a forgalmi főnökhöz és kikö­nyörögte, hogy engedjék el a vállalattól. Nem értették, mi­ért akar a fiatal, jóravaló so­főr elmenni a telepről, de Bor­siczky arra hivatkozott, hog.v vidéken akar munkát vállalni. Végül is elengedték. Felmondta a lakást is. A há­ziasszony nem tudott hova len­ni a csodálkozástól. De azt látta, hogy albérlője egészen kifordult magából. Leszegett fejjel jár, szavát sem lehet venni, és mindig karikás a szeme, mint akinek sem éjje­le, sem nappala. Néhány nap múlva Borsicz­ky egy Szolnok megyei válla­latnál ált munkába, öttonnás teherkocsit kapott, és főképp a megyei üzlethálózat részére fuvarozott. Lassacskán megnyugodott. Itt talán csak nem éri el a pal­lér keze? ★ — Bejöhetek? Haraszti igazgató felkapta a fejét. Benkő kukkantott be a párnázott ajtón. — Gyere, öregem, most már a kutya sem zavar bennünket. Ülj le. — Nem azért mondom, igaz­gató elvtárs, de körülötted valami nincs rendjén. Van egy cigarettád? Köszönöm. Veled sohasem lehet beszélni. Biztos, hogy ez csak azért van, mert rengeteg a dolgod? Haraszti hátradőlt székében: — Tudom, te nyavalyás, ho­va akarsz kilyukadni. Nem jól szervezem meg a munká­mat, ugye? Már utálom ezt a közhelyet. Emlékszel a Ha­mupipőke meséjére? A go­nosz mostoha egy zsákban babot, meg mákot, megtudom is én mit kevert össze, aztán meghagyta, hogy éjfélig vá­logassa ki a szerencsétlen lányka. Jött a tündér, ugye, így valahogy szól a mese? És persze, ki is válogatta helyet­te. De ha nem jön a tündér, s nem válogatja ki? Akármi le­gyek, ha a gonosz mostoha nem ezt vágja a kislány ké­péhez: Hamupipőke, te ebad­ta, nem jól szervezted meg a munkádat! Benkő kacagott. — Persze, helyetted sem­mit sem végez­nek el a tün­dérek ... — Nem ám, az istennyila üsse meg. Hét kellett nekem ez? Élhetnék nyugodtan, bol­dogan, gond nélkül és most? — Hagyd el — legyintett Benkő — ugyanezzel áll­hatnék elő. Amióta „ki­emeltek”, meg vagyok áldva. Ráadásul akad­nak emberek, akik azt hi­szik, hogy va­lami karriert csináltam, nagy „ká-val”. — Az helyes, hogy a párt­irodára kerültél, fiú. Már egy éve, amikor hazajöttél, akkor is ezt szerettem volna. De jobb későn, mint soha. Hanem ide figyelj, a barátodról, erről a Szerencsésről akarok veled beszélni. (Folytatjuk}

Next

/
Thumbnails
Contents