Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-27 / 23. szám
1961. január 27., péntek NBPDJ8AO s Lelepleződnek a társadalmi tulajdon megkárosítói A társadalmi tulajdon védelme egyre javul. Nemcsak az ellenőrzésre hivatott szervek és a hatóságok, hanem a dolgozók is komoly gondot fordítanak a társadalmi tulajdont dézsmáló cselekmények felfedésére, megakadályozására, leleplezésére. Erről a kérdésről beszélgetünk dr. Mórász Miklóssal, a gyöngyösi járási ügyészség vezetőjével. Hosszú évek óta áll a gyöngyösi ügyészség élén, s ezért jól ismeri a környék és a járás bűnözési helyzetét. Elmondja, hogy a korábbi években inkább a kereskedelem területén kellett szívós küzdelmet folytatni a társadalmi tulajdon károsítói, herdálói ellen, míg az utóbbi időben néhány olyan komoly bűncselekményt és visszaélést is leleplezett az egyre javuló ellenőrzés, amelyek a korábbi, laza vállalati ellenőrzés miatt nem tárulhatott volna fel. ★ A gyöngyösi járásbíróság éppen a napokban tárgyalta a Heves—Nógrád megyei Malomipari Vállalatnál keletkezett bűnügyet. Az ügynek két vádlottja van és csaknem hatvan tanú nyilatkozott a bíróság előtt a lefolyt Cselekményekről. A vállalatnál tizenhét malom működik. Ezek javítási munkáit a központi telepen levő szerelőműhelyben végzik. Havonta több mint harmincezer forint munkabért fizetnek ki ennél a részlegnél, amely 1955 óta önálló egységként működik. Az adminisztratív munkát ennél a szerelőműhelynél O. J. végezte: számfejtette a béreket, lehívta az ösz- szegeket a központtól, a munkabérösszegeket is felvette és alkalmasint ki is fizette a dolgozóknak. O. J. tevékenységét P. I. ellenőrizte és a két ember megbízhatóságán múlott, hogy a dolgok rendben menjenek. Az önállóság negyedik évében, 1958 tavaszán O. J. és P. I. közösen elhatározták, hogy az ellenőrzés eddigi lazaságát a maguk javára kihasználják. Ezért a bérjegyzékre felvettek olyan neveket is, amelyek a vállalat törzskönyvében nem szerepeltek, olyanokat is felvettek a bérjegyzékre, akik éppen táppénzes betegek voltak és azt a harmadik formát is használták nem egy alkalommal, hogy a ténylegesen dolgozó alkalmazottak bérét pár száz forinttal havonta (mikor hogy esett!) megtoldották. A bérszámfejtést mindig O. J. végezte és P. I. ellenőrizte. A már ismertetett eseteken kívül még a vidéken dolgozó szakemberek bérjegyzékét is a maguk hasznára módosították. Az is előfordult, hogy egy-egy „hamis” névre 1000 forintig terjedő összegeket számfejtett O. J. és P. 1. úgy „ellenőrizte” a számfejtést, hogy a megemelt összegek kifizetésre is kerülhettek. Ez az Intellektuális bűnözés a két emberből álló bűnszövetkezetnek 116 751,50 forintot „eredményezett”. Elgondolkoztató, hogy mindkét ember rendezett anyagi Viszonyok között élt, olyan természetű gondjaik, hogy nagyobb családot kellett volna fenntartani, vagy súlyos beteget kellett volna ápoltatni, fel sem merültek. Mint mondani szokták, nagy lábon éltek, mulatni jártak és a sikkasztott pénzt felélték. A megerősödött vállalati ellenőrzés leplezte le üzelmei- ket. Jellemző, hogy 1958 tavaszától 1960. július 1-ig garázdálkodhatott a két alkalmazott az állam vagyonában. Ha a belső ellenőrzés időben és megfelelő körültekintéssel dolgozott volna, ilyen károk a társadamf tulajdont nem érhették volna. Az igazgató, a főkönyvelő, s a revíziós csoport elgondolkozhatik ezen. Vajon ők nem felelősek-e mindezért? ★ Más körülmények között, de ugyancsak jelentős eset a Tarnaőrsi Vegyes Ktsz-nél történt eset is. Itt hárman fogtak össze, hogy nem éppen megvetendő összegű havi jövedelmüket „kikerekítsék”. Az adminisztrációban egyedül egyvalaki bűncselekményt elkövetni nem tud, mert az okirat kiállítása egymagában nem elég, azt ellenőrizni, esetleg véleményezni, utalványozni kell. Ennél az esetnél — mint ahogyan az eddig lefolyt nyomozati eljárás megállapította hamis számlákat, hamis elis- mervényeket állítottak ki, a bérszámfejtésnél is akadtak másítások, a személygépkocsi használati díjánál is felfelé kerekítettek, útíszámláknál is sorozatban számoltak el többet a jogosnál és az eredmény: tízezer forint feletti jogtalan haszon — csalárd úton — a közösség terhére. Az ellenőrzés a hamis számlákat átengedte — megegyezés alapján. A bűncselekmény elkövetői nem voltak rászorulva az így keresett összegre. Nem is családjukra, vagy valami elfogadható célra fordították az összeget, hanem dorbézolásra, italozásra. Itt a bűnszövetkezet azért nem dolgozhatott tovább és nagyobb „sikerrel”, mert az ellenőrzés közbelépett. A bíróság bizonyára kellő eréllyel büntet majd ítéletében. ★ Az építőipar egynémely helyszíni adottságát használta ki R. J„ hogy a maga javára előnyöket szerezzen. Egy évben száznál több munkahelye is akad a vállalatnak és az anyagot sokfelé kell mozgatnia. Nem egy helyen az anyagokat mostoha körülmények között kell tárolni. A hevesi járás községeiben jó, ha az őszi és téli hónapokban, a tengelyig érő sárban a nagytömegű építőanyagot be tudják fuvarozni az építkezés színhelyére. Szakszerű tárolásról sok helyen említés sem történhetik. Ezt a helyzetet jól ismerve és a lehetőségeket felismerve nyúlt a társadalmi tulajdonhoz R. J., aki rendelkezési joggal felruházott alkalmazottja volt a vállalatnak. Ide diszponált anyagot, oda küldött ajtót-ab- lakot, ezt, azt — és a diszponált anyagok nem mindig oda érkeztek meg, ahová azokat a terv és a szükség kívánta. Egyévi börtönbüntetést kapott felfüggesztéssel, figye- lembevéve az esetek körülményeit. A bűncselekményeket itt a vállalati ellenőrzés fedte fel. ★ A társadalmi tulajdon ellen vétők a vállalati keretben, a legtöbb esetnél az okiratok meghamisításával, a rendelkezések kijátszásával nyúlhatnak a nép vagyonához. Ezért szükséges a következtetést levonni: a társadalmi tulajdon védelme fokozott ellenőrzést kíván a vállalaton belül. Nem kisebb azonban azok felelőssége sem, akik a vállalat életét felülről ellenőrzik, mert a laza, felületes ellenőrzés, a kézrejátszás csábítása bűnszövetkezetté tömörítőét három-négy embert, akik önmagukról és családjukról megfeledkezve, alantos Célra felhasználandó haszon miatt (dorbézolás, ital, nő, kártya, stb.) odadobják egzisztenciájukat és becsületüket a bűnözésnek és jelentős károkat okoznak a nép vagyonában, (f. a.) Nem kell hoxxá kommentár A megyében több nagyüzem vezetősége hozott olyan határozatot — a munkásokkal egyetértésben —, hogy záros határidőn belül mindenki elvégzi az általános iskolát, ilyen élenjáró példa a Mátra- vidéki Erőmű, ahol már ebben az esztendőben mindenkinek meglesz az általános iskolai végzettsége. De ahol még nem született ilyen határozat, ott is egyre többen jelentkeznek alsó-, közép- és felsőfokú oktatásra, s a jelentkezők foglalkozását tekintve láthatjuk, hogy megnőtt a fizikai dolgozók jelentkezési arányszáma. A megye üzemeiben az I960 —61-es oktatási évre 1353 dolgozó jelentkezett az általános iskola esti tagozatára. Háromszáztizenegyen tanulnak a dolgozók gimnáziumában, míg technikumba 811, egyetemre és főiskolára pedig 288 dolgozó jelentkezett. Ezek a számok önmaguk helyett beszélnek, nem kell hozzá kommentár, nem kell magyarázni azt, hogy mit jelent a munkavégzés, a munkaszervezés terén ez a tanuló sereg, akik szakmai tudásukat a magasabb általános műveltség megszerzésével még jobban tudják hasznosítani a jobb termelés, a magasabb életszínvonal érdekében. Jackie Keneddy a divatszalonok példaképe Az amerikai divat alaphangját újabban Jackie Kennedy- nek, az ország „első hölgyének” öltözködési stílusa adja meg. Az amerikai áruházakban „Jackie Kennedy-külsőt” kölcsönző divatkreációk jelennek meg. A szakértők ugyan megállapították, hogy habár Kennedy asszony ruhái egyszerűek, kitűnő a szabásuk és a kidolgozásuk és erre a konfekciógyártás nemigen nyújt lehetőséget. — A legújabb divat a „Jackie” hajviselet. „Jackie” fürdőruhák és reti- kiilök jelentek meg az üzletekben. Az egyik New York-i cég Kennedy asszony fényképe alapján futószalagon „Jackie”- babákat gyártott. A babák iránt igen nagy a kereslet. A cég tulajdonosa elmondotta, hogy már a választási hadjárat idején elkezdték a bábuk gyártását és így igen nagy érdekük fűződött ahhoz, hogy Kennedy kerüljön ki győztesen a választásokból. eredményekről és a jövő feladatairól tárgyalt a XII-es akna pártértekeslete Termelési A vasárnap délelőtt folyamán értekezletre jöttek össze a XII-es akna kommunistái, hogy megbeszéljék az elmúlt időszak termelési eredményeit. Az értekezletre meghívták a pártonkívüli műszaki vezetőket is. Első napirendi pontként K e r t a i József elvtárs, a XII- es akna üzemvezetője számolt be az üzem jelenlegi helyzetéről. — A múlt év eredményei biztosítják, hogy az ötéves tervidőszak folyamán a XII-es akna bányászai, régi jó hírnevükhöz híven, nem lesznek adósai az országnak. 1960-ban a 292 000 tonna tervezettel szemben 331000 tonna szenet termeltünk. Igaz, hogy decemberben a 250 felvett új dolgozóra eső operatív tervet teljesíteni nem tudtuk ez homályo- sított ugyan az eredményünkön, de döntően befolyásolni nem tudta. Kalóriatervün- ket, sajnos, csupán 99,3 százalékra tudtuk teljesíteni, de ez nem teljes egészében a mi munkákon múlott, mert az utóbbi időben feltárt új telepek már más kalóriaértékkel bírnak. Elővájási tervét is túlteljesítette az üzem, mert a brigádok az elmúlt év folyamán több mint 6300 folyóméter vágatot hajtottak ki. A szép termelési eredmények mellett meg kell említenünk a nem kielégítő • fejtési sebességet, amely az 1,47 méteres naponkénti előrehaladással messze elmarad a tröszti átlagtól. Ha az elénk tűzött magasabb követelményeket teljesíteni akarjuk, akkor ehhez elengedhetetlenül szükséges a frontok sebességének a növelése, mert ez jelentené a termelékenység fejlődését. A megtakarítás terén is jelentősek az eredmények. Az 1 332 000 forinttal szemben, több mint kétmillió forintot takarítottunk meg. A továbbiakban az üzem munkaterületeinek értékelésére tért át Kertai elvtárs. Említette, hogy az északi szénmezőben lappangó, a múlt ősz folyamán legalizált tűz nagyban befolyások' a munkahelyek telepítését, mert többször kellett gyorsan visszavonulni a déli szénmező frontjaira, hogy a folyamatos termelés biztosítva legyen. Ilyen esetekben a dolgozók fegyelmezetten áll - tak át az új munkahelyekre, pedig sok esetben anyagilag is érintette őket a változás. Ezért dicsérte a frontfejtésen dolgozók munkáját, akik igazi proletárszellemről tettek tanúságot a nehéz hónapokban, és viselkedésük a kollektív szellem kialakulását tükrözte vissza. Az elővájási csapatok munkáját értékelve, már nem hangoztatott ilyen dicsérő szavakat Kertai elvtárs, mert nem kielégítő munkájuk többször zavart okozott a folyamatos termelésben. Példaként említette a 39/a. és 45—46-os front vágatain dolgozó csapatokat, akiknek munkája nem volt kielégítő. A fenntartási munkák igen komoly szerepet játszanak a bánya életében. A megroppant ácsolatok gyors kicserélése sokszor több órás, vagy több napos üzemzavartól mentesíti a termelést. Ezen munkák, Kertai elvtárs értékelése szerint, közepes színvonalon mozogtak az elmúlt év folyamán, egy-két munkahelyet kivéve, ahol a csapatok igen jó munkaszellemről tettek tanúságot. A hibákat tradicionális okokban kereshetnénk, mert kevesebb fizikai erőt igénybevevő munkát általában lebecsülik a frontokon és elővájásokon dolgozó vájárok, még egyes műszakiak is. A másik ok pedig, amely süllyeszti az elővájási munkák színvonalát, hogy a régi, öreg, igen nagy gyakorlati tapasztalattal bíró vájárok egy része már nyugdíjba ment, vagy csökkent munka- képességénél fogva gépkezelői munkát vállalt, az utánpótlásról pedig csak gyengén gondoskodtak az illetékesek. A műszaki középkáderekre vár a feladat, hogy szakmailag neveljék a fiatal fenntartó vájárokat, és ezáltal / emeljék a nagyfontosságai bíró munka színvonalát, amely nélkül nem létezhet a bányászat. Általában dicsérő szóval emlékezett meg a fatelep, a szénkezelés és a gépműhely munkájáról is, habár a szénkezelésnél némileg kifogásolható, hogy az ott dolgozók a társadalmi megmozdulásokból nem veszik ki kellőképpen a részüket. A hiba abban keresendő, hogy ezen üzemrészben a pártcsoport csupán az utóbbi időben alakulhatott meg, így reméljük, hogy a jövőben munkájuk az itt dolgozók nevelésében mutatkozik meg. Az üzem életének általános ismertetése után Varga János elvtárs, főmérnök az előttünk álló idők műszaki feladatairól tájékoztatta az értekezleten részt vevő kommunistákat. — Fokozzuk a termelés biztonságát azáltal, hogy tekintélyes vágathosszon építünk be korszerű biztosítást. Több kis kapacitású szalaghevedert cserélünk át ezres szalagra. Folytatjuk az északi I-es gerinc vágatainak kihajtását. A fontos fenntartási és elővájási munkák menetének biztosítására mintegy 60 fővel kívánjuk csökkenteni a fronton dolgozók létszámát. Ehhez azonban szükséges, hogy a front előrehaladási sebességét a pajzsfronton két méterre, a 43—44-es fronton 1,7 méterre növeljük 24 óránként. Az F— 4-es gyorsvágathajtó brigádokra is igen nagy feladat hárul, mert napi 12 méteres előrehaladást kell elérniük, hogy az üzem feltárási tervét zökkenő- mentesen teljesítsék. Tegyenek reális felajánlásokat a brigádok, szüntessék meg a múlt év utolsó időszakában fellépő visszaesést, és tartsák be a pontos technológiai fegyelmet! A hozzászólásokban értékes javaslatok és felajánlások születtek. Lőrinc Béla frontmester a pajzsfront három brigádjának nevében a tröszt átlagos 2,2 méteres 24 óránkénti előrehaladással szemben 2,25 métert vállalt Ehhez kérte az üzemvezetőség segítségét, mégpedig olyan szempontból, hogy a front levegőjét magasabb teljesítményű ventillátorral javítsák meg. Lássák el a frontot villamos fúrógépekkel, amely kiküszöbölné a hosz- szabb és fáradságos kézifúrást Oláh Ferenc, Farkas Béla és Dudás István főaknászok a balesetek csökkentése érdekében hívták ki egymást nemes versengésre. Oláh Sándor, a frontbrigádja nevében 1,7 méteres naponkénti előrehaladást vállalt ha az illetékesek biztosítják a szállítószalagok folyamatos menetét A második napirendi pontként Miskei László elvtárs, az üzem párttitkára röviden foglalkozott az üzemnél folyó politikai oktatás helyzetével. Hangoztatta, hogy az elmúlt hetek némi lazaságot hoztak az oktatási fegyelembe. Ez annak tudható be, hogy a politikai oktatás több esetben elmaradt a város mezőgazdaságának szocialista átszervezésével kapcsolatos teendők miatt. Felhívta a kommunisták figyelmét a politikai képzés fontosságára, amely egyben kötelessége is minden párttagnak a szervezeti szabályzat értelmében. Tolmácsolta a bányászagitátoroknak a városi pártbizottság elismerését, akik dicséretes, jó nevelőmunkájukkal hozzájárultak az átszervezés gyors sikeréhez. Laczik János Zárszámadás egy sikeres év után (Folytatás az 1. oldalról) Nagy József II. állattenyésztő, akinek a legtöbb munkaegysége volt az elmúlt évben a Petőfi Tsz-ben. (Foto: Kiss Béla) Ax első sxothoxváro* Moszkva környékén az idén megkezdik a Szovjetunió első szovhozvárosának építését. A modem városépítészet előírásai alapján tervezett városban a „Zarja kommunyizma” állami gazdaság munkásai és alkalmazottai laknak majd. A szovhoz földjei több mint 21 000 hektárnyi területet foglal ei. Állattenyésztő telepein 10 000 szarvasmarhát fognak tenyészteni. A gazdasági épületeket széles kertsáv mögött helyezik eL — AZ IDÉN TOVÁBB növelik a járóbetegek ellátására fordított összeget. A megyei tanács a járóbetegek ellátására a tavalyi 18 millió forinttal szemben az idén közel 22 millió forintot tervezett be. A vacsora után megkezdődött a tánc. Volt oka mindenkinek a vigasságra. A tánc rövid szünetében Bíró József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, a termelőszövetkezet egyik tagjával beszélgetett.
