Népújság, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-22 / 19. szám
NÉPÚJSÁG 1961. január 23., vasárnap TV égyszáz évvel ezelőtt született a nagy angol gondolkodó: Francis Bacon, akit Marx az angol materializmus és minden modern kísérleti tudomány igazi ősapjának nevezett. Az a történelmi kor, amelyben Francis Bacon élt és alkotott, az angol polgári forradalom előjátékának minősíthető. Igaz ugyan, hogy a XVI. század közepén Anglia iparilag még elmaradott ország volt, de a XVII. század közepén már az első helyet foglalta el Európában a bányászat és az ipar területén. Az angol polgári átalakulás sajátosságai közé tartozik, amint erre Engels rámutatott, hogy annak a régi feudális nemességnek a helyébe, mely a piros és fehér rózsa háborúiban úgyszólván önmagát számolta fel, egy olyan új arisztokrácia lépett, amely nem gördített különösebb akadályokat az ipar fejlődése útjába, hanem igyekezett hasznot húzni belőle. Az új arisztokrácia képviselői földjeiket, a kisbérlők kíméletlen kiszorításával és tönkretételével kapitalista nagybirtokká igyekezett átalakítani. Ennek következtében bizonyos együttműködés alakult ki az ipari burzsoázia és a kapitalizálódó nagybirtokos arisztokrácia között. A fiatal angol burzsoázia, amely még nem volt elég erős ahhoz, hogy kezébe vegye a politikai hatalmat, támogatta a Tudorok hűbéri abszolút monarchiáját, Ugyanakkor a Tudor-ház uralkodói hozzájárultak a polgári fejlődés kibontakozásához. Példának okáért az egyházi földbirtokok elkobzása az új burzsoá földbirtokosok számának gyors növekedését eredményezte. Az anglikán egyház létrehozásával kapcsolatos egyházreform biztosította a római pápával szemben a függetlenséget és az egyházat az állam alá rendelte. A gyarmatosítás, valamint a spanyol hajóhad szétzúzása és ezáltal Anglia tengeri hatalmának növelése szintén megfelelt a polgári fejlődés követelményeinek. A megerősödő polgári osztálynak alapvető érdekei fűződtek a technika, az ipar, a termelés fejlesztéséhez — ez magyarázza a természettudományos kutatás megélénkülését és nagy sikereit. „Ha a társadalomnak valamilyen technikai szükséglete van — írja Engels —, úgy ez jobban fejleszti a tudományt, mint tíz egyetem.” (Marx—Engels Válogatott Levelek 545—546. old., Szikra, 1950.) A természettudomány eredményeinek ipari felhasználásából adódó határtalan lehetőséget az újkor hajnalán senki olyan prófétai erővel nem jövendölte meg, mint F. Bacon és senki más nem harcolt e korban hozzá hasonló szenvedéllyel a modem tudomány és az ipar fejlődését gátló előítéletek, a régi feudális viléf'nézet ellen. Urancis Bacon ahhoz az •*- új, polgárosodó nemességhez tartozott, amely az egyházi birtokok elkobzása útján szerzett magának földe:. Apja a kolostorok felszámolásakor több olyan egyházi birtok tulajdonosa lett. amelynek apja — Bacon nagyapja — intézője volt. Bacon apja, mint főpecsétőr, a legmagasabb állami méltóságok egyikét töltötte be. A rendkívül tehetséges F. Bacon már 13 éves korában a Cambridge! egyetem hallgatójaként filozófiát és teológiát tanult. Három év múlva mint, az angol követ kísérője, Párizsba ment. Apja halála után jogi tevékenységet folytatott. 1595-ben az angol parlament tagja lett. Később c volt a főpecsétőr, majd a lordkancellár, és Verulam bárója címet is elnyerte. 1621-ben a parlament azzal vádolta, hogj megvesztegették, s a per lefolytatása után megfosztottál hivatalától. Ekkor búcsút mondott a közéletnek, visszavonul birtokára és hátralevő évei teljesen a tudománynak szén telte. A Jelentős angol gondolkndi még nem volt 16 éves, amiko: már »lítélte a Cambridge egv m "n^íi-mert skolasz tikát, mert üres szócsépléssd Hruscsov és Brezsnyev táv>rata Kennedyhez MOSZKVA (TASZSZ): Nyi- kita Hruscsov és Leonyid Brezsnyev az alábbi üdvözlő táviratot küldte John F. Ken- nedynek, az Egyesült Államok elnökének, hivatalbalépése alkalmából. Tisztelt Elnök Űri Üdvözöljük önt hivatalbalépése alkalmából. Megragadjuk az alkalmat és kifejezzük azt a reményünket, hogy közös erőfeszítéssel sikerül gyökeresen megjavítanunk az országaink közötti viszonyt és egészségesebbé tehetjük az egész nemzetközi helyzetet. Meggyőződésünk, hogy lépésről lépésre haladva el lehet távolítani a jelenleg még meglevő gyanakvást és bizalmatlanságot, s fel lehet nevelni népeink barátságának és hasznos együttműködésének hajtásait. A szovjet kormány mindenkor kész támogatni minden olyan jó kezdeményezést, amit ebben az irányban tesznek és kész megtenni minden tőle függőt, hogy létrejöjjön a tartós világbéke, s minden nép barátságban és ellenségeslcedés nélkül éljen”. (MTI) LONDON (MTI):" Az angol közvélemény balsejtelemmel fogadja Slrauss bonni hadügyminiszter hálanyilvánítását Anglia „nagylelkűségéért”, amelyet azzal tanúsított, hogy gyakorlótereket és más kiképző berendezéseket ajánlott fel a nyugatnémet Bundeswehr- nek. Az angolok véleménye szerint ez az elismerés azt jelenti, hogy nemsokára amerikai gyártmányú, de német vaskereszt jelvényes M—48. típusú harckocsik fognak koron- kint kicserélendő nyugatnémet zászlóalj legénységével és tisztjeivel a walesi dombok és a midlandi iparvidék körül dübörögni. Egyesek emlékeztetnek arra — amiről a lapok még nem írtak —, hogy e nagy stratégiai fontosságú terepen tartottak a világháború előtt egy nemzetközi motorkerékpár-versenyt, amelyen német „versenyzők" is részt vettek. Ezek a „versenyzők” térkép- vázlatokat és fényképfelvételeket készítettek, amelyek nagyon értékesek voltak a háborúban a német légi bombázók számára, amint ez a hadifoglyok vallomásából elkésve kitudódott. Az angol hadügyminisztérium szóvivője kijelentette, a legközelebbi hat-hét héten belül összeülnek a német és az Hírek h LEOPOLDVILLE: Amíg az ENSZ kongói képviselete tétlen szemlélője, hogy a különböző áruló csoportok önkényeskedéseikkel még súlyosabbá tegyék a helyzetet Kongóban, addig szemet húny afölött, hogy a lázadókat támogató belga gyarmatosítók nyíltan megerősítik pozícióikat a változatlanul gyarmatuknak tekintett Kongóban. A Tanjug tudósítója a kongói ENSZ-pa- rancsnoksághoz közelálló körökből értesült róla, hogy Leo- poldvillebe további harminc belga tiszt és altiszt érkezett, mint Mobutu, az áruló diktátor-jelölt „tanácsadója”. A hírek szerint az első csoportot angol szakértők, hogy megvitassák, milyen kiképző berendezésekre van szükségük a nyuga'. émeteknek. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának Politikai Bizottsága nyilatkozatot adott ki és ebben kijelenti: „minden angol férfinak '•> nőnek, mindenkinek, aki szereti hazáját és békét kíván, most ezt kell követelnie: 1. n.m tűrünk egyetlen német katonát sem angol területen; 2. ne adjanak atomfegyvereket Adenauernah; 3. ítéljük el a tory árulókat; 4. álljunk ellent minden módon azoknak az erőfeszítéseknek, hogy német csapatok, harckocsikat hozzanak ide és támaszpontokat adjanak a németeknek Angliában. (MTI) Fidel Castro beszéde a kubai milicisták nagygyűlésén gadnánk.’’ A Kennedy-beszéd- ben foglaltakra vonatkozólag kijelentette, hogy ha Kennedy új lapot akar kezdeni, a kubai kormány is új lapot nyit. Ha az új elnök az együttműködés békés útjára lép, sikert kívánunk neki. 1. A továbbiakban hangsúlyozta. hogy a kubai kormány tettekre vár az új amerikai adminisztrációtól, mert a tettek jobban beszélnek a szavaknál. Castro ugyanakkor rámutatott, hogy Kuba semmiféle gazdasági segélyt, vagy egyéb kedvez-' ményt nem vár Washingtontól. Az általános katonai mozgósítás feloldásával kapcsolatban felhívta a milicisták figyel- ; mét: „most visszatérünk munkánkhoz és otthonainkba. De készek vagyunk újra a lövészárokba menni, ha szülőföldünket veszély fenyegeti”. Nyugati hírügynökségek írják, hogy a katonai készültség- megszüntetése mintegy három- százezer férfi és női milicistát" érint. (MTI) Időiárásie'entés ° Várható időjárás vasárnap estfgs Hideg idő, változó felhőzet, néhány> helyen kisebb havazás. Mérsékelt,.. változó .irányú szél, helyenként köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 9—13, leg- . magasabb nappali hőmérséklet vasárnap: 0—mínusz 4 fok között; — EZT TESSÉK MEGNÉZNI! Most hoztam fel a pincéből! Ez még nem fagyott holmi! — Köszönöm, nem kérek, nem ezt keresek. — Nem jár vele rosszul, kedves! Elteszi a jövő hétre! Nem árt az, ha van otthon egy kis kelkáposzta! — Nagyon finom sütnivaló tök! Vegyen egy darabot! Nem bánja meg! — De nekem rózsakrumpli kellene! — Az is van, lelkem, csak szóljon! Rozi néninek mindene van! Nemhiába árul már húsz esztendeje az egri piacon! Alkudozás, keresgélés, háziasszonyok, kofák, kofák és a „maga aszónya” vitatkozása — ez a piac képe télen, ez nyáron, ez ősszel és ez tavasszal, ha megjelenik az árusok asztalán a friss zöld áru. Most kemény tél van és szombat reggel. Szabó bácsi bódéjából pezsgő muzsika árad a hangszórókon. Egy-egy kis sziverősítőre odaszaladnak az asszonyok, akik hajnaltól délig vigyázzák, kínálgatják áruikat. A forgalom ma elég nagy. Mit sem számít a hideg, a családnak ennie kell. Kovácsáé tejtermék árai előtt szinte sort állnak az asz- szonyok. Evek óta itt árul már ■ minden reggel, s tudják, hogy , nála csak jót lehet kapni, felel Von még egy kis sárgarépám! Téli reggel az egri piacon «« azért, amit elad. Nem sokkal messzebb kezdődik az alkalmanként Egerbe látogató falusiak árus pultja. Tojás, tejföl, túró kínáltatja magát. FURCSÁN FESTENEK a tejfeles köcsögök — késsel mérik a tartalmát, megfagyott. Még ma is vannak olyanok, akik gyalog jönnek. — Miért? — kérdezem M. Vilmosnét, aki Noszvajról jött át a megszokott hegyi úton — gyalog. — Miért? Hát lelkem, én már csak megszoktam, hogy gyalog járok! Annyi ott a kanyar, hogy én nem szeretem a buszt! Az a szegény ember is elveszítheti a fejét ilyen hidegben! A többiek, akik bizony a kényelmes autóbusszal jöttek, megmosolyogják az idős nénit, de nem szólnak semmit. Elképedve Iát ni tizenöt lite r tejfelt és hi be a 13 kilom» m állhattam. ír stem: — Men lyl idős. neném? ■ — Kru ■ inliésáskor múltam hetven, k a res :! , , Nagyot csendesen > nagyon tiszteletteljesen izgettem tovább. Hetven esztendős és évtizedeken keresztül az egri piac adta neki a kenyeret, sót, paprikát az asztalára. — Most már csak inkább megszokásból járok be. Megkeres már mindent a gyerekem családja, de én se akarok ott haszontalan és fölösleges lenni! Ezen sokat töprengtem, meg azon is, hogyan lehet évek hosszú során ót bírni azt, hogy a nyitott árus asztal előtt állni, árulni, kínálgatni, akár 10 fok hideg, akár 25 fok meleg áramlik a levegőben. Mosolyogtak. Hogyan? Hát úgy, hogy mindenki megszokja azt a munkát, amit végez, és *a meleget is, a hideget is meg lehet szokni. No, meg segít a parazsas fazék is. A patak partján furcsa „vevők” sétálnak. — Csip, csip. csirip — szól a „vevő”. — Hess! Hess, te. hogy a nehézség...! válaszolja az eladó. A VEREBEK A HÍVATLAN kéregetők akik megszállják a kukoricát árpát, hogy felborzolt tollú kis testüket melegen tartsa ebben a hidegben valami jó falat. No, de az a hessegetés is csak amolyan szokásból való, mert ugyan kj sajnálná a tél itt maradt kis madaraitól a t a kis ennivalót?! Kel attól az áru. Alkudnak a babra is. — Ki hallott már ilyet? Kilenc forint a bab? — Hát megszámltom, ahogy megegyezünk! — Nekem ugyan ne számítsa. hiszen ezért húst veszek! — Akkor vegyen! Majd ezt megveszi más! — Aki babot akar enni, az nem vesz húst! — szúrja még a vevő után egy „besegítő” árus a mondókáját. — Kérek szépen egy liter babot! — lép oda mintegy válaszképpen egy fiatal asszonyka. Nemrég köthették be a fejét mert igen kevés tájékozottsága van a konyha körül. — Milyet, lelkem? Erzsi-ba- bom van! Nagyon jó, egy fövés és már ehetik is! Vagy ebből a jó tarkából? — Nem tudom! Mindegy. Fő zeléknek lesz — bizonyta'anko- dik a fekete szemű asszony, aztán táskájába méreti a harmadik fajta sárga babot. Lehet, hogy szín után?! A gyümölcsárusok pultjai mögött csak a didergő tu'ajdo nosok láthatóik. A féltett alma lektikus materialista koncepciójáról van szó, de még nem kifejlett, hanem kezdetleges formában. F. Bacon materialista ismeretelmélete szerint a megismerés első foka a közvetlen tapasztalat, második foka pedig az értelem, amely a tapasztalati adatokat racionálisan feldolgozza. Határozottan elítélte mind az empirizmust, mind pedig a racionalizmust, mert „az empirikusok egyre csak gyűjtenek, mint a hangya, és felélik, amit gyűjtöttek: a racionalisták önmagukból szőnek fonalat, akár a pók.” (F. Bacon .ANovum orgánum I. könyv.megismerés folyamata a méhhez hasonlítható leginkább, amely a kert és a mező virágaiból hordja össze anyagát, de saját képességeinek megfelelően alakítja át és rendezi el. Bár F. Bacon elismerte az érzéki észlelés és a racionális gondolkodás szerepét a megismerésben, de még nem látta meg a dialektikus kapcsolatot közöttük. L1 Bacon világnézete tele *- • van ellentmondásokkal. A túlsúlyban levő haladó, materialista elemek mellett, amelyek igen fontos lépést jelentenek a tudomány történetében, megvannak tanításában a középkori gondolkodás maradványai is. Tapasztalható nála bizonyos teológiai következetlenség, mert a „kettős igazság” kompromisszumos elméletének híve vojt. Elismerte ugyan a hit „igazságait”, de azt hirdette, hogy a tudománynak és a vallásnak nem szabad egymás ügyeibe beleavatkoznia. Mindazonáltal F. Bacon mégis komoly csapást mért a vallás és az egyház tekintélyére. Felhívta a figyelmet arra, hogy „a skolasztikusok ... vaskos értekezéseik seregével inkább letarolták a tudományt, mintsem súlyát gyarapították volna” (Uo.) Nem kerülte a figyelmét az a tény sem, hogy „minden korban szívós és veszedelmes ellenfél támadta a természetfilozófiát, mégpedig a babona és a féktelen vallási elvakultság.” (Uo.) Mindehhez hozzátette: „Napnál világosabb, hogy a babona és a teológia hatalmasan elzülleszti a filozófiát és seregestül idézi fel a bajt, akár a teljes filozófiai rendszerekben, akár azok részeiben.” (Uo.) Végső soron tehát F. Bacon a tudomány és a vallás ellentétét kibékíthetetlennek tartotta, s meg volt győződve arról, hogy a babonát és a téves nézetek istenítését, azaz a vallást legyőzi az emberi tudás, amely hatalmasabb, mint bármi más. Neve és műve élni fog századokon át! Dr. Földi Pál. meddőségre kárhoztatja a tudományt. Ettől az időtől kezdve, egészen haláláig kitartott amellett az alapgondolat mellett, hogy olyan tudományra van szükség, amelynek segítségével az ember életfeltételeit meg lehet javítani. F. Bacon véleménye szerint „egyedül a mesterségek és tudományos: adnak hatalmat az ember kezébe a valóság fölött.” (F. Bacon: Novum Organum I. könyv.) Számára a természet- tudomány az igazi tudomány, s a kísérleti fizika a természet- tudomány legfontosabb része. Ezen az alapon vetette fel azi a gondolatot, hogy az emberiségnek „új tudományra” van szüksége. Ennek tárgya — a természet; célja — a természet átalakítása az „ember birodalmává”, vagyis az ember uralma a természet erői fölött; eszköze pedig az új módszer. U1 Bacon a tudományos • materialista világnézet álláspontjára helyezkedett. Ez azt jelenti, hogy a létet, az anyagot, a természetet tekintette elsődlegesnek, eredendőnek, a tudatot, a gondolkodást, a szellemet pedig másodlagosnak, vagyis leszármazottnak minősítette. Filozófiai tanításában csupán egyetlen, igen egyszerű módhoz folyamodott: azt tűzte ki feladatul, hogy az embereket visszavezesse a tényékhez, a tények sorozatához és rendjéhez, és rávegye őket, hogy szabaduljanak meg a helytelen fogalmaktól és szokjanak Össze a valósággal. Határozottan felhívta a figyelmet arra, hogy elsősorban az anyaggal, az anyag szerkezetével és módosulásaival, valamint a mozgás törvényeivel kell foglalkoznunk. (Uo.) F. Bacon az objektív világ képmásának alapjait vetette meg az emberi értelemben. Ezzel kapcsolatban ezeket írja: „Igen, mi a világ valódi képét akarjuk elültetni az emberi értelembe, úgy, amint van, és nem ahogyan ki-ki a saját feje szerint elképzeli.” (Uo.) Ez szín tiszta materializmus. A baconi materializmusban jelentkeznek, igaz, hogy még csak naív formában, a dialektika elemei. Marx A szent család című munkájában megjegyezte, hogy „Baconnál, mint első megteremtőjénél, a materializmus naiv módon még mindenoldalú fejlődés csíráit rejti magában”. (Marx—Engels Művei, 2. kötet, 127 oldal.) F. Bacon álláspontja értelmében az anyag veleszületett tulajdonságai közül a mozgás az első és legjelesebb, nemcsak mint mechanikai mozgás, vagyis egyszerű helyváltoztatás, hanem még inkább, mint az anyag törekvése, életszelleme, feszítőereje, módosulása. Itt lényegében véve a mozgás diakörte. naspolya 'etakarva a kosarakban. s ha egy egy anyuka valami jó csemegét akar hazavinni akkor ke* ten hajó nak a hátik, szatyrok, kosarak fölé, s válogatják a piros almákat jó, szaftos körtéket. De itt is jó a vásárlás, mert ki ne enne szívesen egy kis gyümölcsöd januárban? Néhány asszony, nagyon ötletesen — még aszalt- szi'vával is kedveskedik a vevőknek. — Van egy kis darált paprikám! — hallom súgva. — Mérjen no egy fél litert — szól a megszólított ugyanolyan halkan. — De ne mondja másnak, m>ert már nincs több! Mi a fene?! — gondolom — hiánycikk lenne a darált paprika? — Kérek egy kis darált paprikát! — lépek oda két asztallal arrább. — Mennyi kell? — JA? ÍGY ÁLLUNK? Akkor semennyi. Tormát vettem. Mert az kell. Hiába! A piac az piac és mindig kiszámíthatát- lan marad! De jó. hogy van. és jó. hogy lehet ott kóborolni az üres kosárra] aztán másnap, amikor megfő a finom vasárnapi hús’eves, a háziasszony felsóhajt: — Mindent megettek. Holnap mehetek újra! Cs. Ádám Év» HAVANNA (MTI): Fidel Castro kubai miniszterelnök pénteken este, a havannai milicisták gyűlésén nagy beszédet tartott az új amerikai elnök beiktatásának alkalmából. A mintegy százezer főnyi gyűlésen kijelentette: „Kennedy beiktatási beszédének van néhány pozitív vonása. Üdvözöljük a beszéd pozitívumait, de ha csak egyetlen szóban különbözött volna az Eisenhower- politikátől, azt is örömmel folongóból hamarosan még hetven belga „tanácsadó” érkezése követi. LEOPOLDVILLE: Mobutu folytatja a katonai előkészületeket a kongói törvényes kormányhoz hű területek megtámadására. Tanjug- jelentés szerint a kongói légi- forgalmi vállalattól elkobzott szállító gépeket Thysvillebe ; rendelték, hogy adott pillanatban a keleti tartomány határára szállítsák Mobutu zsoldosait. Maga Mobutu is Thysvil- : lebe utazott. Megbízható éjrte- , sülések szerint az Egyenlítői • tartományban fekvő Bumbá- ■ ban több száz Mobutu-zsoldos ; gyülekezik. (MTI) Az angol nép balsejtelemtől eite ve varia a Bundeswehr-katcnákat Nagy-Bntanoia Kommunista Partiának nyilatkozata A TUDÁS - HATALOM Megemlékezés !'. Bacon születésének 400. évforduló iáról
