Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-15 / 295. szám
4 NSPÜJSÄG 1960. december 15., csütörtök lutós nemzet vagyunk! Kedd, délután fél négykor egy édesanya megy az egri Foglár utcában, iskolás kisfiával, minden jel szerint hazafelé. A kisfiú átszellemült arccal brummog: br... rrr... rrrr ... br... Majd megáll és lassan visz- szafelé kezd menni, háttal a menetiránynak. A jelenet többször megismétlődik egészen a part derekáig 'Ekkor az édesanya, türelmét veszítve, bosszúsan szól rá brummogó csemetéjére:- Hagyd már abba az egészet, tessék rendesen jönni mellettem. A brummogás helyett jobb lenne, ha a tanuláson járna a fejed!- De anyu — válaszol a kisfiú csodálkozva —, hát nem látod, hogy egy fáradt Skodával vagyok?... — f. i. — — DECEMBER 18-ÄN a Gyöngyösoroszi Ércbánya lakótelepére megy a Megyei Könyvtár művelődési autója. A program szerint könyvkölcsönzés lesz, majd levetítik az Édes Anna című magyar filmet.- A HEVES MEGYEI Tűzrendészen Osztályparancsnokság és az Állami Biztosító Heves megyei Igazgatósága tájékoztatót adott ki a termelőszövetkeztek tűzvédelmével kapcsolatosan. A tájékoztató példákon keresztül mutatja be, mit jelent, ha egy közös gazdaság biztosítja tűzkár ellen épületeit, vagyonát, s mit jelent az is, ha ezt elmulasztja. — HOLNAP GYÖNGYÖSÖN háziasszony-konferenciát tart a városi nőtanács, a Tiszti Klub helyiségében, ahol megvitatják a háziasszonyok problémáit és a nöta- nácsnak a háziasszonyok körében végzett munkáját.- A KÖVETKEZŐ esztendőben is építkeznek a pélyi termelőszövetkezetek. Az Aranykalászban harminc vagonos magtár és növendékistálló, a Békében növendékistálló a Dó, zsában, a Petőfiben és az Üj Életben sertésfiaztatót, az utóbbiban ezenkívül juhhodály is épül. — MA TARTJA ülését az egri Városi Művelődési Házban az ateista szakkör. A szakmai előadást, melyet filmvetítés követ, dr. Földi Pál tartja.- NAGYOBB AH ANY Ü építkezést terveznek 1961-re az átányi Kossuth Tsz tagjai. Növendékistállót, sertésszállást, dohánypajtát, sertésfiaztatót és harminc vagonos magtárat szándékoznak építeni a közös gazdaság tagjai, állami segítséggel. — EGERBEN ismét megnyílt a Heves megyei Iparcikk' Kiskereskedelmi Vállalat önkiszolgáló ajándékboltja. Az üzlet sok újdonsággal, többek között német porce- lánkülönlegességckkel, kristályvázákkal, új divatékszerekkel várja régi vevőit és üj vásárlóit. EGRI VÖRÖS CSILLAG Magasabb elv EGRI BRODY Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Háború és béke (1—II. rész) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Óz, a csodák csodája HATVANI VÖRÖS CSILLAG Sikoly az utcáról HATVANI KOSSUTH Vidéki lány he;ves Nincs előadás PÉTÉRVÁSÁRA Nincs előadás FÜZESABONY Még sötét a hajnal Egerben este 7 órakor: A MAKRANCOS HÖLGY (Kisfaludy-bérlet) Istenmezején este 7 órakor: Jubileum — A mennyetjárt ifiúr Hatvanban este 7 órakor: ti arcm a kislány Érzékeinkről és a spirit izmusról lesen, érdeklődést keltőén tá- a kísértetjárásokkal. MeggyőAz „Élet és Tudomány” Kis- i könyvtára sorozatban nemrég két figyelemre méltó, népszerű, lélektani tárgyú könyvecs- j ke jelent meg. Az első az „Érzékeink világa” címet viseli. J (Szerzője: Ákos Károly.) A cím után ítélve, felületesen, talán nem tűnik túlságosan izgalmas, ígéretes olvasmánynak. Ám, ha lapozgatunk benne, ! hamar feltűnik a sok ábra (152 darab!), amelyek szemléletessé í teszik a mű anyagát. Beleolvasgatva, érdekes és [találó példák sokaságára bukkanunk: mindjárt az elején száguldó motorkerékpárt varázsol elénk a szerző, látjuk vezetőjét és mögötte társnőjét. Aztán a halak szeméről olvashatunk, majd arról, hogy miért keresi a nagymama a szemüvegét, miért olvashatók nehezen azok a vörös plakátok, melyekre kék betűket nyomtattak, miért veszti el az ivóvíz jó ízét, ha túl hideg, vagy éppen langyos. Legrészletesebben — és természetesen „leglátványosabban” — a látással foglalkozik a szerző. Széleskörűen tájékoztat a látás fizikai, kémiai problémáiról és a látásról, mint idegfolyamatról. Szól a tér- és mozgáslátásról. Több ábra segítségével világítja meg az érzéki csalódások néhány jellegzetes esetét. A leginkább tömör és egyúttal kis terjedelem mellett a legtöbb érdekes, kevéssé közismert adatot, problémát tartalmaz az ízlelésről és a szaglásról szóló fejezet. E rész felel meg — véleményem szerint — leginkább a népszerű ismeretterjesztő feladatának: jól érthető, nem bonyolítja túl a problémát (mint például a látásról szóló fejezet több helyen, mely néhol bizony elmélyedt fizikai, kémiai tudást és speciális érdeklődést is kíván), amellett érdekes, frappáns tud lenni. A könyv többi fejezete (bőr, érzékelés, fájdalom, stb.) viszonylag gyengébben sikerült. Értéke Ákos Károly művének a korszerű, materialista tudomány eredményeinek közérthető népszerűsítésére , való törekvés. Igyekszik szemlélejekoztatni olvasóit. Sajnos, a törekvés nem sikerül mindenütt egyforma mértékben. Általában fokozottabban kidomboríthatná a termelőmunkával, a mindennapi élet gyakorlatával való kapcsolatokat. Bár világnézetileg, szakmailag igényesség jellemzi egészében a művet — mégis akadnak felületesen megírt részletei is. Pl. a szerző szerint „a látás az embert elsősorban a természethez kapcsolja, a hallás viszont, a beszéd révén, a nyelv segítségével, a többi emberhez, a társadalomhoz.” (187. 1.) Az idézett mondat — nyilvánvalóan elnagyolt, felületes általánosítás: a látásnak éppúgy megvan a társadalmi kapcsolata, jelentősége, mint ahogy a hallásnak is megvan a természeti alapja, vonatkozása. Ha a szerzőnek teljesen igaza volna, akkor az állatoknál a hair lásnak alárendelt jelentősége volna. Márpedig bizonyításra sem szorul, milyen nagy jelentőségű az állatok életében a hallás, pedig ők nem élnek társadalmi, kulturális életet... • A másik, nemrég napvilágot látott népszerű mű: Király József: „Mi a spiritizmus?” című könyve. „Csöngetés hangzik az előszobából. A kisiető házigazda feketeruhás nőt tessékel be” — kezdődik a könyv. E drámai bevezetéssel próbálja érzékeltetni a szerző a szellemidézés, a „spiritiszta szeánsz”-ok fülledt, ijesztő, misztikus hangulatát. Mielőtt a szellemidéző „csoda” bekövetkezne, az író félbeszakítja önmagát és elbeszéli a modern „szellemidézés”, a spiritizmus történetét. Szól Jack- sonról, a Fox-családról, majd általánosabban a médiumokról és az ún. „transz” (önkívületi) állapotról. Leírja ennek a modern ámításnak, illetve önámí- táshak tüneteit, szertartásait: az asztaltáncoltatást, a kopogtatást. Részletesen foglalkozik a spiritiszták tévhiteivel, ámításaival, a „szellemek” állítólagos „túlvilági üzenetei”-vel, a „lefényképezett szellemek”-kel, ző, tudományos érveléssel, konkrét esetek elemzése alapján bizonyítja be, hogy a spiritiszta „hívők” vagy érzéki csalódásoknak estek áldozatul, vagy kóros idegrendszerű, hisz- teroid egyéniségek. Más esetekben bebizonyosodott, hogy számos médium közönséges szélhámos volt. Nagyszerű dokumentum erre a magyar László László önleleplező nyilatkozata, amelyet igen frappáns bizonyítékként idéz a könyv. Király József műve egészben véve igen érdekes és értékes. Kisebb fogyatékosságoktól, hibáktól persze ez sem mentes. Egyes fogalmakat — így magát a spiritizmus fogalmát — nem tisztázza eléggé szabatosan. Nem helyeselhető, hogy a vallásos fanatizmusból, extázisból fakadó pszichikai tüneteket (pl. Neumann Teréz „csodáit") a spiritizmusról szóló könyv több helyütt is taglalja: ezeknek az eseteknek ugyanis nincs közük a spiritizmushoz. — A svájci JUNG érdeme sem olyan egyértelmű az „okkultizmus” vizsgálatában, mint ahogy a könyv beállítja. A munka felépítése sem eléggé indokolt, áttekinthető. * ', Mindkét mű — a röviden jelzett néhány fogyatékosság ellenére is — nyeresége ismeret- terjesztő irodalmunknak, a jelenleg még, gyérszámú lélektani népszerűsítő műveidnek. A tárgyalt két könyv témája is hasznos, időszerű — ha nem is feltétlenül a legidőszerűbbek, leghasznosabbak közé tartónk. Milyen lélektani ismeretterjesztő művekre lenne a közeljövőben leginkább szükség? Véleményem szerint időszerű és igen hasznos lenne az egyéniséggel, jellemmel, jóslással, az emberekkel való bánásmóddal, a barát- és élettársválasztással, pályaválasztással, munkalélektannal kapcsolatos, népszerű lélektani könyvek megjelentetése. Remélhetőleg kiadóink ilyen tárgyú művekre is sort kerítenek majd. Dr. Berencz János [ I960. DECEMBER 15., CSÜTÖRTÖK: VALÉR . 15 évvel ezelőtt, 1945-ben halt meg KONSZTANTYIN TRES NYOV szovjet költő. A fiatal jobbágy-paraszt fiút 1906-ban kitolonÍ v colják lakhelyéről, mert nyíltan a reakció ellen fordul. Művel témáját a paraszti életből veszi, az Októberi Forradalom után színdarabokat is ír (Ljubov Jarovája (1925). A Néva partján című. 1937-ben színrekerüH darabja az elsők között viszi színre Lenin alakját. Trenyov 1878-ban született. 285 évvel ezelőtt. 1675-ben ezen a napon született JAN VER- . MEER VAN DELFT holland festő. Napsütéses, derűs otthonokról ? festett képei (interieurök) és tudós-áhrázolásai a XVII. századbeli holland Iskola legszebb müvei. Ma 55 éves FARKAS FERENC zeneszerző. Több színműhöz írt i kísérőzenét (Ember tragédiája), sikert arattak szimfonikus müvei >. (Divertimento) a Bűvös szekrény című komikus operája, Csinom I Palkó című daljátéka és az 1945. április 4-e emlékére írt szimfó- J niája. ) 1948-ban e napon szabadította fel a Kínai Néphadsereg Peking \ városát. Érdekes találmányok, felfedezések: s 100 évvel ezelőtt, 1860-ban e napon született NIELS FINSEN > dán orvos. Tanulmányozta a féhy hatását az emberi testre és be- ] vezette a ténnyel való kezelést. Megszerkesztette az ibolyántúli su- l garakban gazdag szén-izzólámpát, a kvarclámpát. 1903-ban Nóbel- < díjat kapott. • í FILM - FILM - FILM -r FILM - FILM Magasabb elv Érettségi előtt álló fiatalokról szóló, magyarul beszélő csehszlovák film, amelyet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutat be december 15-től 21-ig. >/NAAAA/ sAAAAA/NA/VSAAAAAAAA>SAAAAAAAAAAA/VSA/VVVVSAAAA/VVSAAAAAA<V\A/^AAAAAAAA/VAAAAAAA(\»>AAA/SAAAAAAAAAAAAAAAAA^A^S/SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/NAAAA^AMAAAAAAAAAAA AZ ASSZONY szemében könny csillogott — Már nem is tudok mit mondani. Hetek óta készülünk. Megvettem a jegyeket előre, hogy azzal se legyen gondunk. Megírtam anyukának, hogy mikor érkezünk. Még tegnap este összecsomagoltam. A gyerek ma már óvodába se ment Ott ül a másik szobában, felöltözve, várja, hogy induljunk, és akkor te most hazajössz az üzemből és bejelented, hogy nem jöhetsz, mert az új gépet most kaptátok meg, azt kell összeszerelni, és ha te nem vagy itt, akkor összedől a világ! A férj már a ^második cigarettára gyújtott rá. — Ne túlozd el, nem mondtam, hpgy összedől a világ. Ha én nem lennék, megcsinálná más. De mivel én vagyok a művezető, ha most plutazom, a munkások azt mondják: persze, meglógott. Van egy kis komoly munka és ő szabadságra megy. Elmegy nyaralni, hogy ne kenjen felelősséget vállalnia. Majd ha készen leszünk, hazajön és ha valami baj lesz, kijelenti: persze, mert nem voltam itt. Mert nem lehet rábízni senkire semmit. Mert az új géppel nem törődik senki. Ezt mondanák a hátam mögött. — És a mi nyaralásunkkal ki törődik? Már hányadszor készülünk erre a vacak tíz napra? Hányszor mondtad már, hogy most ezért nem jöhetsz el a gyárból, most meg azért? Az nem számít, hogy én, hogy mi: a gyerekkel veled akarjuk eltölteni ezt a rongyos tíz napot? Hogy mi együtt akarunk veled lenni? Érted? Ez semmi? FELÁLLT, az ablakhoz sétált és azon gondolkozott, mit válaszoljon a feleségének. Persze, hogy, igaza van neki is, de beláthatná azt is, hogy most valóban nem mehet szabadságra. A fene egye meg! Ki tehet arról, hpgy az új képet haKét tűz között téridő előtt leszállította a gyár? Azok is versenyben vannak;, akárcsak ők. Küldjék vissza azt a gépet? No, jó: legyen az asszonynak igaza. Elmegy. Ott egye meg a fene az egész szerelést. A szabadsága már el van intézve, már tegnap a kezében volt a papír. Hiszen, ha nem volna művezető! Ezt az asszonynak is meg kellene értenie, de ő csak a magáét fújja. És saját szempontjából: igaza van. A család is megérdemel egyszer egy évben tíz napot. Érthető, hogy együtt akarnak lenni, együtt pihenni, együtt szórakozni. Ügy készültek erre a tíz napra. Annyit terveztek... A mama is várja őket. Már biztosan levágta a két csirkét, hogy kis unokáját rántott csirkével várja. Mert úgy szereti az a kisgyerek! — Nézd, mama! — fordult szembe a féleségével. — Tudod, hogy én is számítottam erre a tíz napra. A horgász- felszerelést is összecsomagoltam. Ott a römikártya is a bőröndben, hogy együtt kártyázzunk kettesben addig, amíg a gyerek a vízben pancsol. De mit tegyek? Ha megyek, a munkások szólnak meg. Ha maradok, te haragszol meg rám. Olyan könnyű ezt eldönteni? Te mit csinálnál a helyemben? — Miért kell neked ezen egyáltalán gondolkoznod? Megkaptad a szabadságot? Igen. És mikor kezdődik a szabadságod? Lényegében már ma délután. Attól kezdve, hogy kijöttél a gyárból. Mit gondolsz, ki lenne még rajtad kívül olyan bolond, aki ezen akár csak egy percig is spekulálna? Mert neked a gyár, az üzem, a munkások, a terv, a munka verseny az istened! Nincs még egy ilyen örült rajtad kívül. A családod viszont... az semmi. Az asszony lássa be, hogy te... És a gyerek? Neki hogyan magyarázzam meg? — Igazságtalan vagy, mama. Tudod nagyon jól, hogy nem én vagyok az egyetlen a gyárban, aki... Eh, hagyjuk! Azt is tudod, hogy a család a mindenem, hogy csak értetek, miattad és a gyerek miatt... AZ ASSZONY keserűen felkacagott. — Igen, persze! Hogyne tudnám! Csak éppen... most... most az egyszer nem jössz velünk. Csak éppen most... ismét maradnod kell! — De a kutya mindenségit!... — Ne ordíts, kérlek, mert azzal még nem lesz valamiből igazság, ha ordítasz hozzá. / — Te meg ne bőgj! Én különben sem ordítok. — Legalább a szomszédok ne hallják, hogy ordítasz. Legalább ők ne tudják, hogy te hogyan bánsz velünk, a családoddal. Kisül a szemem szégyenemben. Ezek a vékony falak ... — Szakadjanak rá arra, aki megtervezte. Az ember még a saját lakásában sem lehet nyugodt. Még itt is mindig csak arra gondoljon, hogy jaj, mit szólnak a szomszédok. Á kedves szomszédok pukkadjanak meg! Én a kedvükért nem suttogok, ha kiabálni van kedvem, akkor... — Az előbb azt mondtad, hogy nem kiabálsz. Meghökkent. — Tessék: nem kiabálok. Tessék! Alig hallom a saját hangomat, úgy suttogok. Így már jól van? Az asszony nem válaszolt, csak a szemét törülgette. Ügy behúzódott a fotel sarkába, mint egy félénk gyerek. Szegényke. Teljesen ártatlanul kínozza. Oda kell mennie hozzá; meg kell csókolnia, át kell fognia a vállát. — No, mama! ELKÍNZOTTAN, de igyekezett visszamosolyogni. — Mikor úgy vártam ezt a tíz napot! Nem is hiszed. Ebbén a pillanatban élesen felberregett a csengő az előszobában. Meglepetten néztek egymásra. — A fene egye meg. Ez is jókor jön. — Ki lehet az? — kérdezte félénken az asszony. Az igazgató volt. -Ott lakott a szomszédban. Jó barátságban volt a két család egymással. / — Jó, hogy jött — állt fel az asszony, mikor meglátta a vendéget. — Beszéljen ezzel az őrülttel. Képzelje, itthon akar maradni. Az igazgató savanyú arcot vágott. — Hát. *. A férj az asszonyt figyelte, aki erre a gyanús nyögésre nagyon furcsán kezdte nézegetni a vendég arcát. — Mi az, magának is az a véleménye, hogy... — Maradjon. Pontosan az. Azért jöttem, mert féltem, hogy elutazik. Kérni akartalak, pajtás, hogy maradj még egy-két napot. Amíg összeszerelitek ... Az asszony felkacagott. — Tisztelet, babérkoszorú és glória az áldozatért! íme: korunk hőse! És a nyaralás, ha szabad alázatosan esdekel- nem a válaszáért? __ AZ IGAZGATÓ kutyaszorítóban vergődött. — A szabadság: az szabád- ság. Ahhoz joga van. De az üzem.., Az asszony hangja csattant. — No, ezt jól kifőzték! Szégyelljék magukat! — Ejnye szomszédasszony, csak nem képzeli, hogy mi összebeszéltünk? — Nem képzelek semmit és nem vitatkozom tovább. Rendben van: maradjon most már. A jegy egy hónapig érvényes: még ez a szerencse. Még jó, hogy az IBUSZ-ban váltottam meg. Tessék, itt van. Mikor méltóztatol utánunk fáradni? — Mama, ne így. Ez mégiscsak túlzás. — Hagyjuk az érzelgést. Már csak félóránk van a vonat indulásáig. Ha nem lenne nagyon terhedre: légy szives, segíts1 a csomagokat kivinni az állomásra. — Nézd, mama. Utóvégre mégiscsak a munkámból élünk, és neked sem lehet mindegy, hogy mit gondolnak rólam a munkatársaim. A termelés ... . — Hagyjuk a szemináriumot. Majd az új oktatási évben megkonzultáljuk ezt a fontos problémát is, kedves szaktárs! — Elfordult. — Szólj a gyereknek. Megyünk! Az igazgató kínosan feszengett az ajtó mellett. — Ugye, megért minket, szomszédasszony? Ez egy olyan kivételes eset, ami... — Ami már eddig négyszer előfordult. Már kezdek hozzászokni. Erre nem lehetett mit válaszolni. Különösen, ha az igazgató még lakószomszéd is ráadásul. Legegyszerűbb ilyenkor rugalmasan visszavonulni. Kint, az előszobában még egy percre megállt az igazgató. — Ez simán ment. — Ajaj! Dehogy ment simán. Mit hallgathatok én még ezért! — Legfeljebb három nap, és utánuk utazol. A férj bólintott. AZTAN SIETETT vissza a szobába, hogy segítsen a csomagokat kivinni az állomás- • ra. G. Molnár l'crenr