Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-15 / 295. szám

2 NÉPÚJSÁG 1960. december 15.. csBtőrtök A fiatalok tanácskozása előtt Siker a munkában Már többször beszámoltunk arról, hogy a megye fiataljai milyen lelkesedéssel készülnek a KISZ I. kongrésszusára. Most, a kongresszus megnyitá­sa előtti napokban még maga­sabbra csapott a lelkesedés tü­ze és egyre-másra érkeznek je­lentések arról, hogy a fiatalok — átérezve e tanácskozás je­lentőségét —, igen sok szép munkasikerrel, fegyelmezet­tebb, jobb munkával, lelkiis­meretesebb tanulással köszön­tik a kongresszust. Az egri fia­talok például közel 3 millió fo­rint megtakarítást értek el a kongresszus tiszteletére, s elha­tározták, hogy a versenyt nem hagyják abba a kongresszus után sem, s az év végéig újabb százezrekkel növelik a jelentős összegű megtakarítást. Az éves tervek teljesítésében is hathatósabban kiveszik ré­szüket ezekben a napokban a megye kiszistái, fiataljai. Csatlakozva a Budapesti Haj­tóműgyár egri telepe KISZ- szervezetének felhívásához, akik mintegy 1 millió 200 ezer forintos megtakarítást értek el, arra törekednek, hogy ta­karékos, jobb munkával határ­idő előtt teljesítsék az éves ter­vet. Különösen a MÁV Kitérő­gyártó Üzemi Vállalat, vala­mint a Mátravidéki Erőmű fiataljai értek el említésre méltó sikert a kongresszusi fel­készülés során. Igen jelentős az egri Lakatosárugyár fiatal­jainak több mint egymillió fo­rintos megtakarítása is, akik szintén csatlakoztak a hajtómű- gyári fiatalok felhívásához. A mezőgazdaságban dolgozó fia­talok a középiskolások segítsé­gével — akik önként vállalták, hogy segítenek az őszi betaka­rítási munkákban — több mint 3000 hold területről takarítot­ták be a kukoricát és cukor­répát. Ebben a munkában a tiszanánai Petőfi KlSZ-szerve- zete, a füzesabonyi járás ki­szistái értek el kimagasló ered­ményt. A szakma ifjú mesterei A kezdeti eredmények azt mutatják, hogy a fiatalság tö­meges szakmai továbbképzé­sére legjobb módszer „A szak­ma ifjú mestere” mozgalom. A munkásfiatalok szívesen vesznek részt benne, mert nemcsak szak máj ismereteiket bővíthetik általa, hanem álta­lános műveltségük növelését is szolgálja. A megyében mintegy 400 fiatal vesz részt e mozgalomban, s közülük 50- en már megszerezték „A szak­ma ifjú mestere”-mozgalom arany-, ezüst-, vagy bronz­fokozatát. A fiatalok és a politikai oktatás Néhány éve még a KISZ- tagságnak - csak mintegy fele vett részt a különböző politikai oktatásban, de rövidesen meg­kétszereződött számuk a gyön­gyösi járásban is. Az emelke­dés azóta is tart. Egyes KISZ- szervezetekben, mint például Nagyrédén, csak 25-en jelent­keztek az oktatás megkezdése­kor, de nemsokára 50«nél töb­ben látogatták a szemináriu­mokat, s hasonló volt a hely­zet a karácsondi KlSZ-szerve- zetnél is, ahol nemcsak a számszerűségre törekedtek, de igyekeztek szórakoztatóvá is A társadalom javára A termelőszövetkezetek szervezésében, megszilárdítá­sában sokat segítettek a füzes- * abonyi járás kiszistái. Ugyan­ez mondható el a községfej­lesztési tervek megvalósításá­ban nyújtott segítségről is. Különösen a sarudi,' mezősze- merei KISZ-szervezetek tag­jai végeztek kiemelkelő mun­kát. Saját, jó példájukkal csaknem- az egész község fiatalságát mozgósítani tudták a- különböző községfejlesztési munkák elvégzésére. A társa­dalom javára végzett mun­kákban a járás más KISZ- szervezetei is lelkiismeretesen vettek részt, parkosították a falu utcáit, tereit, legelőt tisztí­tottak, fásítottak. Kápolnán a kultúrház építésében vettek részt igen szép számmal. A járás fiataljai a KISZ- kongresszusa után újból ter­vet állítanak össze, hogy mennyi társadalmi munkával segítik a termelőszövetkezetek megszilárdítását, a községfej­lesztési munkák elvégzését. tenni az oktatást, különböző szellemi vetélkedéseket iktat­tak be. Az előző évek tapasztalatai alapján ez évben még lelkiis­meretesebben készültek a járás fiataljai az' oktatási évre és mintegy 80 százalékát sikerült bevonni a KISZ-tagságnak a különböző politikai oktatások­ba. Szerveztek a fiatalok részé­re Kérdezz-felelek esteket, kü­lönböző előadássorozatokat tartottak és tartanak, amelyre a KISZ-en kívüli fiatalokat is meghívják. A járásban több előadássorozat, tucatnyi KISZ- politikai kör, ifjúsági akadér mia és A világ térképe előtti kör működik és igen sokan vesznek részt a pártszervezet által rendezett politikai okta­táson is. A fiatalok ilyen nagyarányú részvétele a különböző politi­kai oktatáson a KlSZ-szerveze- tek jó munkájának eredménye és azt tükrözi, hogy a gyöngyö­si járás fiataljai egyre inkább érdeklődnek a politikai kérdé­sek iránt, szándékuk elsajátí­tani a marxizmus—leninizmus alapjait, amely segítségével könnyebb eligazodni a min­dennapi élet fontos kérdései­ben. flz asszonyok is hallatiák szavukat ott, ahol arra szükség van óriási változás állt be a ter­melőszövetkezetek életrehívá- sával a falusi asszonyok életé­ben. Az asszony önálló munka- vól’aló, kereső családtag lett, aki megszűnt gazdaságilag ki­szolgáltatottja lenni a férfiak­nak. Elvileg a férfiemberek ezt el is ismerik, de azért a leg­több helyen még ma sem lát­ják azt szívesen, hogy „bele­szólnak” mindenbe az asszo­nyok. Nem is beszélve arról, mennyire óvatosak — sokszor túlóvatosak akkor —, ha arról van szó, hogy egy-egy asszony a termelőszövetkezetek vezető­ségében helyet kapjon. Ám ennek a maradi felfogás­nak egyre kevesebb tere van. Az asszonyok már nemcsak gondolják, de meg is merik mondani a véleményüket egyes. őket. családjukat és a termelőszövetkezet egészét érintő dolgokban. Kedden dél­előtt is azért gyűltek össze a hevesi járás termelőszövetke­zeti nőbizottságainak vezetői és legjobban dolgozó tsz-asz- szonyaí, hogy tanácskozzanak olyan , dolgokról, amelyek nap­jaink falujának égető problé­mái. Arról, hogyan kaphatnak az asszonyok a termelőszövet­kezetekben olyan megbízatást, amely biztosítja önálló gondol­kodásukat, előrelátásukat és föltétien segiteniakarásukat. A járási nőtanács titkára. Bogár Lászlóné tartotta a be­számolót, amelyben értékelte a heves; járás termelőszövetke­zeteiben dolgozó asszonyok munkáját. Megemlítette a leg­jobbakat, azokat, akik szívvel- lélekkel azt végzik, amit a kö­zös érdek megkíván, de beszélt azokról is, akik még mindig nem tartanak ott. hogy a belé­pési nyilatkozattal együtt a közös munka gondolatát is elis­merték volna. Majd beszámoló­ja végén rátért arra a lényeges kérdésre, amely a járás; párt­bizottságtól kezdve a termelő- szövetkezetek vezetőin keresz­tül az asszonyokig, mindenkit foglalkoztat most, az új terv- készítés időszakában. — a ba­romfitenyésztése*. Sallós Gyula, a járási pártbi­zottság titkára fejtegette bő­vebben, hogy a növénytermesz­tési eredmények mellett nagy szükség van az állattenyésztés fejlesztésére. Az indító okokat mindenki megértette a jelen­levő asszonyok közül, így in­kább a „hogyan és mit”-ről volt szó. Kifejtette Sallós Gyu­la, hogy a járás a tavalyi ser­téstenyésztési és anyakoca ne­velési tervét milyen sikerrel teljesítette. Ennélfogva remény van arra, hogy az új tervet, a baromfitenyésztés nagyobb arányú fejlesztését is maguké­vá teszik a termelőszövetkeze­tek, s itt is megteszik a magu­két. E terv teljesítéséhez az asz- szonyok segítségére is szükség van. Mert mintegy 200 000 ba­romfit a háztájiban keltetett és nevelt állományból teljesítene a járás. Éppen ezért nagyon fontos az, hogy az asszonyok megértsék ennek a jelentősé­gét, mivel a férfiak talán le is becsülik a baromfitényésztést. A felszólalások azt. mutatták, hogy az asszonyok jó segítő­társai lesznek a termelőszövet­kezetben a férfiaknak. Ismerik a tervszámokat,.. jól tudják az elosztás, a munka lényegét, is­merik a termelőszövetkezetek gondjait, bajait. Több asszony elmondotta azt, hogy az ő ter­melőszövetkezetükben miben látják a haladást, miben a hi­bát. Sokan, javaslatokkal is él­tek a hibák kijavítása, illetve a jobb munkaszervezést illető­en. Azt mutatták ezek a meg­nyilatkozások, hogy az egy esz­tendő, a közösen eltelt év az asszonyok gondolkozását is megváltoztatta. Részt vett és felszólalt a ta­nácskozáson Erdei Lászlóné, a Nőtanács országos elnöke is. — Nagy öröm számomra, hogy itt lehetek ezen a tanács­kozáson és személyesen győ­ződhettem meg arról, hogy a hevesi járás asszonyai teljesí­tették azt a feladatot, amelyet ez a nem a legjobban sikerült esztendő ál’ított eléjük. A mi életünkben nyer befejezést a nieaőgazdaság átszervezésének A kongói vita a Biztonsági Tanács kedd éjszakai ülésén Zorin felszólalása nagy munkája. Most már el­mondhatjuk. különösen ebben a járásban azt, hogy itt, falun is megteremtettük a szocializ­mus építésének szilárd alap­jait. S há meg is vagyunk elé­gedve az elmúlt idők eredmé­nyeivel, mégis elmondhatjuk, hogy többet és jobbat akarunk megérni. A mi feladatunk, hogy megszilárdítsuk a közös gazdálkodást, hogy elsimítsuk a göröngyöket. Ne várjanak ehhez az asszonytársak „felső segítséget”, hanem ki-ki a sa­ját területén keresse meg azt a gyógyszert, ami a leghatáso­sabb. Nekünk, anyáknak, az a hivatásunk, hogy összetartsuk a családot, éppen ezért ne egyezzünk bele abba. hogy szét­szóródjon a család apraja­nagyja. Ne engedjék el a férje­ket, a gyerekeket messze ide­genbe dolgozni, mert ha itt­hon'maradnak. akkor a család jövedelme is nagyobb lesz, és annyi sok bajtól, meggondolat­lan lépéstől mentik meg a nagyvilágban talán elvesző gyermekeijíet. De emellett emeljék fel szavukat a most készülő tervek időszakában is. Szóljanak bele a tervekbe, bát­ran mondják meg a vélemé­nyüket. Ami pedig a baromfi- tenyésztést illeti, végtelenül örülök, hogy a járási pártbi­zottság azzal ismerte el az asz- szonyok jó és eredményes ed­dig; munkáját, hogy konkrét feladattal bízta meg a termelő- szövetkezetek nőbizottságait. Én az Országos Nőtahács nevé­ben segítséget. ígérhetek ahhoz a munkához, hogy vállalják el a védnökséget a baromfite­nyésztés nagy munkája felett, és higgyék el, hogy munkájuk­nak meglesz a gyümölcse. A hevesi járás asszonyai úgy tértek haza erről a tanácsko­zásról, hogy tudták, mi a te­endő, mit kell tenni a. későbbi időkben a még jobb munka, a még több jövedelem, a termelő- szövetkezet megszilárdítása ér­dekében. Cs, Ádám Éva NEW YORK (MTI): A Biz­tonsági Tanács kedden éjsza­kai ülésén foglalkozott a kon­gói helyzettel. Az ülés elején Indonézia küldötte bejelentet­te, hogy kormánya elhatározta csapatainak visszavonását a kongói parancsnokság kereté­ből. Ezután Zorin mondott csak­nem egyórás beszédet. A hely­zetet elemezve, kijelentette, hogy az ENSZ főtitkárának és az ENSZ kongói parancs­nokságának akciói disz- kreditálták az Egyesült Nemzetek Szervezetét. A gyarmatosító hatalmak és támogatóik — mondotta Zorin — azt állítják, hogy minden í^ndben van Kongóban, s hogy semmiféle sürgős intézkedésre nincs szükség, azt állítják, hogy minden továbbra is rend­ben lesz, ha az Egyesült Nem­zetek Szervezete nem avatko­zik be Kongó belügyeibe. Igaz — mondják —, hogy Lumum- bát és másokat bántalmaztak, de ilyesmi Kongó egyéb részé­ben is történik, s ezért vöröse keresztes orvosokat kell oda- küldeni és intézkedni, hogy ke­vésbé verjék az embereket. Minden, ami Kongóban ma végbe megy, a kiváló ENSZ-főtitkár parancs­noksága alatt megy végbe, aki olyan sok sikert ért el Kongóban, Az Egyesült Államok azt is állítja — mondotta Zorin —, hogy nem küldött Kongóba semmiféle katonai személyze­tet. Ez egyáltalán nem csodá­latos, mert az Egyesült Álla­moknak nincs erre szüksége, hiszen a kongói parancsnokság végrehajtja a washingtoni uta­sításokat, ha nem száz, akkor legalább 80 százalékban. Az ENSZ kongói parancsnokságá­nak 86 tagja közül 45, tehát több mint a fele, olyan orszá­gok állampolgára, amelyek a NATO, vagy más nyugati ka­tonai tömb keretébe tartoznak. Háromszázötvenkilenc admi­nisztratív tisztviselő közül 240 axnerikai, vagy nyugati orszá­gokból való. Zorin ezután rámutatott, hogy más hangok is hallatszot­tak a Biztonsági Tanács vitá­ján. Az ázsiai és afrikai álla­mok, valamint a szocialista or­szágok aggodalmukat fejezték ki a kongói helyzet miatt és nem hajlandók jóváhagyni a főtitkár cselekedeteit. — Ezen országok közé tartozik Jugo­szlávia is — hangsúlyozta Zo­rin. A Szovjetunió képviselője ezt követően részletesen ele­mezte Hammarskjöld. különfé­le kijelentéseit és hangsúlyoz­ta, hogy mindazon ellentmon­dások miatt, amelyek e kije­lentésekben fellelhetők, nem lehet Hammarskjöld szavait elfogadni. , Arra sincs mód — mondotta —, hogy kiszélesítsük az ENSZ-főtitkát megbízását. Éppen ellenkezőleg, szigorúan körülhatárolt utasításokat kell neki ad­ni arra, hogy azonnal sza­badítsa ki Lumumbát, fegy­verezzék le Mobutu ban­dáit. Az objektív tények azt mutat­ták — folytatta Zórin —, hogy a főtitkár kongói akciói teljes kudarcba fulladtak. Zorin ezután módosításokat terjesztett be a négy nyugati hatalom által korábban be­nyújtott határozati javaslathoz. Ezek a módosítások teljesen megváltoztatják a nyugati ha­tározati javaslatot és a többi között intézkednek Lumumba szabadon bocsátásáról és Mo­butu csapatainak lefegyverzé­séről. Zorin beszédére Hammarsk­jöld főtitkár ugyancsak hosszú beszédben válaszolt. Ham­marskjöld válaszának lényege az volt, hogy az ENSZ kongói akcióit folytatni kell. ellenkező esetben polgárháború fenyeget. Azzal fenyegetőzött, hogy az ENSZ kongói parancsnokságá­nak visszavonása esetén több évig tartó polgárháború szín­helye lenne Kongó és külföldi hatalmak ilyen vagy olyan for­mában beavatkoznának ebbe a polgárháborúba. A főtitkár a továbbiakban igyekezett a felelősséget az ENSZ-főtitkárságról a Bizton­sági Tanácsra és a közgyűlésre hárítani, mondván, hogy nem kapott kielégítő megbízást, sem kielégítő eszközöket az utasítások végrehajtására. Igyekezett Zorin állításaival szembeszállni, a nyilvánvaló tényeket azonban nem tudta megcáfolni. Azzal fejezte be felszólalását, hogy felkérte a Biztonsági Tanácsot, adjanak neki az eddiginél szélesebb körű feladatokat. Claude Corea ceyloni kül­dött, Tunézia ENSZ-küldöttsé- gének támogatásával 9 pontból álló határozati javaslatot nyúj­tott be. A javaslat egyik legje­lentősebb pontja arra kéri Hammarsk j öldöt, lépjen fel a Kongóban le­tartóztatásban vagy fog­ságban levő „valamennyi politikai személyiség” ha­ladéktalan szabadon bocsá­tásáért. Hangsúlyozta, Hammarsk- földnek az ülésen elhangzott több kijelentése tisztázásra szorul. i Hammarskjöld a Biztonsági Tanács keddi ülésén mondott első felszólalásának egyik ré­sze azokkal a nehézségekkel foglalkozott, amelyeket a Mo- -butu-féle „hatóságok” gördíte­nek a kongói ENSZ-parancs- nokság utánpótló szállítmá­nyainak továbbítása elé. Sza­vaiból az is kiderült, hogy amikor a leopoldvillei ENSZ- parancsnoksóg hétfőn több katonai gépkocsit akart átra­katni, hogy azokat elindítsa Stanleyville felé, a kongói munkások megtagadták * szállítmányok átrakását. Hammarskjöld egyébként e miatt nyomban tiltakozó leve­let intézett Kaszavubuhoz... Kocsa Popovics jugoszláv külügyminiszter és Krisna Menőn indiai hadügyminiszter kedden az esti órákban felke­reste Bolondot, az ENSZ-köz- gyűlés elnökét. és felkérte, tűzze a közgyűlés napirendjé­re a kongói kérdést, tekintet nélkül arra, hoz-e valamiféle határozatot a Biztonsági Ta­nács vagy sem. Jól értesült körök szerint valószínű, hogy a kongói kér­dés a hét végén a közgyűlés elé kerül. WASHINGTON: Ghana washingtoni nagykö­vetsége kedden este hozta nyilvánosságra Nkrumah gha- nai elnök Hammarskjöld ENSZ-főtitkárhoz intézett le­velének másolatát. , Nkrumah levelében megál­lapítja, hogy az ENSZ kongói parancsnoksága tehetetlen. A leopo'd viliéi ENSZ-parancs- nokságon legalább is ma a belgák és más külföldi ügynö­kök segítségére támaszkodó Mobutu-banda kénye-kedve szerint rángatja az ENSZ leo­poldvillei parancsnokságát, bár ez a banda a maga erejé­ből még saját katonáinak sem tud parancsolni”. Ezért a leghatározottabban sürgetem, hogy haladéktalanul változtassák meg az ENSZ kongói katonai vezetését — fe­jezi be levelét Nkrumah. LEOPOLDVILLE: Gizenga, aki Lumumba kon­gói miniszterelnök fogságának idejére vállalta Kongó törvé­nyes kormányának vezetését, bevonta a kormányba Louis Lumumbát, Lumumba mi­niszterelnök öccsét. (MTI) A Szovjetunió vétót emelt a Biztonsági Tanácsban a nyugati „Kongó javaslat* elfogadása ellen NEW YORK (MTI): Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kongói vitájában, magyar idő szerint szerdán reggel nyolc Hatalmas amerikaellenes tüntetés Ecuador legnagyobb városában ­GUAYAQUIL (MTI): Hétfőn nagyarányú amerikaellenes tüntetés zajlott le a 400 000 la­kosú Guayaquilben, a dél­amerikai Ecuador Köztársaság legnagyobb városában. A városban már korábban is tüntettek a diákok az Egyesült Államok politikája ellen, de különösen nagyarányúvá vált a tömegmegmozdulás, amikor Jósé Maria Velasco Ibarra, a szeptemberben megválasztott köztársasági elnök felvonulást rendezett a perui-ecuadori ha­tárvitában elfoglalt álláspontja támogatására. A felvonuláson 50 000 ember vett részt A tün­tetők egy része az amerikai konzulátus felé indult, a rend­őrség azonban útjukat állta és könnygázbombákkal pórbálta szétoszlatni a tömegeket. A tüntetők az imperializmust elítélő plakátok ezreit vitték a menetben. A tömeg tüntetett az amerikai államok szerveze­te, valamint a pánamerikaniz- mus jelszava ellen. A felvonu­lók követelték, létesítsen a kor­mány diplomáciai és kereske­delmi kapcsolatokat a szocia­lista országokkal. A diákok ezrei felgyújtották az amerikai konzul gépkocsiját és kórusban kiáltották: „Le a jenkikkel!’’ Velasco köztársasági elnök beszédet intézett a felvonulók­hoz. Hevesen támadta a pán- amerikan izmus eszméjét. A felvonulás befejeztével az amerikai konzulátust és az amerikai tulajdonban levő elektromos társaság hivatali helyiségeit rövid időn belül ne­gyedszer is megrohamozták és kővel dobálták meg a tüntetők. Az amerikaellenes megmoz­dulás annak nyomán robbant ki, hogy az amerikai kormány nemrég megerősítette egy 1940-ben kötött szerződés érvé­nyességét, amelynek értelmé­ben Ecuador Peru javára fel­adta igényét egy hosszú ídók óta vitás határterületre. (MTI) órakor került sor szavazásra négy nyugati hatalomnak Ar­gentína által benyújtott kongói javaslata felett, amely — mint ismeretes — határozott intéz­kedések helyett csupán sem­mitmondó általánosságok Nki­mondását javasolja. A jelentések szerint a javas­latot hét küldött elfogadta, há­rom küldött (Szovjetunió, Len­gyelország, Ceylon) ellene sza­vazott, egy küldött pedig tar­tózkodott a szavazástól. Miután a Szovjetuniót kép-; viselő Zorin szovjet külügymi­niszterhelyettes elvetette a ja­vaslatot, nemleges szavazata a Szovjetunió vétójogának alkal­mazását jelentette a nyugati határozati javaslat elfogadásá­val szemben. (MTI) Idő járás, jelentés A Meteorológiai Intézet jelenti; Várható időjárás csütörtök estig: Felhős idő, kevesebb helyen eső, havaseső. Mérsékelt, a Dunántúlon élénkebb szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet 3—7, vár­ható legalacson\*abb éjszakai hő­mérséklet a Dunántúlon mínusz 1— plusz 2, máshol plusz 2—plusz 5 fok között. Távolabbi kilátások: a hőmétf= eékiet csökken. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents