Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-02 / 284. szám

2 NEPC JS ÄG 19««. december 2., péntek A% országgyűlés egyhangúlag elfogadta a honvédelemről szóló törvény javaslatot A szovjet szputnyik-űrhajó felbocsátásának híre Moszkvában MOSZKVA (MTI): A három szovjet szputnyik és a három űrrakéta után útnak indult a harmadik szovjet szputnyik- űrhajó is, fedélzetén négylábú utasaival, Pcsolkával. Muská- val, valamint a kísérlet többi részvevőjével. Az előző, áugusztus 10-én végrehajtott sikeres kísérlet után — amelynek során Belkát és Sztrelkát épségben, egész­ségben juttatták vissza a Föld­re — egyesek úgy vélték, hogy a következő lépés már közvet­lenül az ember űrutazása lesz; a szovjet tudósok, az űrhajó­zás legismertebb szakemberei azonban már ekkor figyelmez­teti k arra, hogy egyetlen kí­séri t adatait semmiképpen sen. szabad véglegesnek eljo- gad i. a Nemzetközi Űrhajó­zási Társulat szovjet elnöke, Szedov akadémikus, az első szovjet szputnyik fellövésének évfordulóján hangsúlyozta: az ember űrutazását hosszas, gon­dos munkával kell előkészí­teni, s ennek során még újabb állatkísérletekre kerülhet sor. Parin akadémikus, az egyik legfiatalabb tudományág, az űr-orvostudomány vezető szov­jet képviselője, hangsúlyozta: az állatkísérletek eredményeit nem szabad mechanikusan, közvetlenül az ember életmű­ködésére is vonatkoztatni. A csütörtökön fellőtt szovjet űrhajó-szputnyik, a hivatalos jelentés adataiból ítélve — te­hát nagyjából —, hasonló tudo­mányos kutató programot szol­gál, mint elődje. Elsődleges feladata nyilvánvalóan az lesz, hogy ellenöl zési lehetőséget biztosítson augusztusi kísérle­tek adataihoz. Ugyanakkor a programban természetesen le­hetségesek kisebb eltérések is, így például az űrhajó fedél­zetére szerelt műszerek felada­tában, s a hermetikus kabinba zárt kísérleti állatok, illetve növények válogatásában. A szovjet tudósok első nyi­latkozatai szerint korai lenne még azzal foglalkozni, mennyi ideig marad fenn pályáján az új űrhajó-szputnyik — az elő­re kidolgozott tudományos program pontos adatokat tar­talmaz erre vonatkozóan. Az első kommentárok tehét min­denekelőtt ismét a szputnyik vagy súlyát, alapos felszerelé­sét húzzák alá. Ez a tény már önmagában is a szovjet rakéta­építés kimagasló diadhlát je­lenti. A Szovjetunió akkor bo­csát fel lényegében tetszés sze­rinti súlyú rakétát Föld körüli pályára, amikor azt a tudomá­nyos kutatások programja elő­írja. A szputnyik-űrhajó fellövé­sének híre egyébként villám­gyorsan elterjedt a szovjet fő­városban. A moszkvai rádió, helyi idő szerint délután ne­gyed kettőkor olvasta fel elő­ször a hivatalos közleményt, de néhány perc múlva már nehéz volt kapcsolatot teremteni a rádió és a TASZSZ szerkesztő­ségével: valamennyi telefon- vonal foglalt volt. Moszkvá­ban lassan már hagyománnyá válik, hogy az utcán haladó gépkocsik megállnak, a legna­gyobb hangerőre kapcsolják a rádiójukat, s a kocsikat gyűrű­be fogó járókelőknek közvetítik a legújabb híreket. Így volt ez­úttal is — a szovjet főváros legforgalmasabb utcáján, a Gorkij utcán például néhány percre szinte megállt a forga­lom, amíg mindenki legalább egvszér nyugodtan végig nem hallgatta a közleményt. A moszKvai gyárak egy ré­szében éppen ebédszünetet tartottak. A Vlagyimir Iljics Villamosgépgyár szerekéjé­nek munkásai a TASZSZ-köz- lemény elhangzása után rög­tönzött gyűlésen juttatták ki­fejezésre örömüket és büszke­ségüket. Délután két órakor a moszk­vai Kremlben kezdődött meg a szovjet—kambodzsai barát­sági gyűlés, amelyet Norodom Szihanuk, Kambodzsa állam­fője látogatása alkalmából rendeztek. A gyűlésre érkező vendégek, a moszkvai dolgo­zók képviselői egymásnak ad­ták az örömhírt, az úi szput-. nyik-űrhajó fellövéséről. Nyi- kolaj Bobrovnyikov, a moszk­vai városi tanács végrehajtó bizottság elnöke, a gyűlést megnyitva hangsúlyozta: a szovjet emberek boldogok és büszkék a kimagasló sikerek­re. a szovjet tudomány, tech­nika új, nagy diadalára. (MTI) A Time a% Egyesült Államok Merkur rakétájáról LONDON (MTI): A Time cí­mű amerikai hetilap írja az Egyesült Államok legújabb ra­kétakudarcáról: A Mercur rakétának az ere­deti tervek szerint az első vi­lágűrutast kellene vinnie 1961-ben. A legutóbbi Cape- Canaveral-i próbalövés során kétszáz mérföld magasságba kellett volna felrepülnie, ám csak alig néhány hüvelyknyire emelkedett, s tehetetlenül visz- szazuhant a kilövő készülékre. Az utasfülke, amelynek baj esetén le kellett volna válnia, a vadul sistergő rakétán ma­radt. Ez volt gyors egymás­Glénkü! az érdeklődés a latin-amerikai államokban a Szovjetunióval való kereskedelem iránt MOSZKVA (MTI): A latin­amerikai államok üzleti körei­ben mindinkább nő az érdek­lődés a Szovjetunióval való kereskedelem iránt. Az érdek­lődésre jellemző, hogy az el­múlt öt évben évente átlago­san 350 millió rubellel növe­kedett a kereskedelmi forga­lom a Szovjetunió és a latin­amerikai államok között. Az idén pedig a növekedés mérté­ke azt az átlagot is jelentősen túlhaladta. A latin-amerikai országok közül az idén Kuba bonyolítja le a legnagyobb kereskedelmi forgalmat a Szovjetunióval. * Fontos helyet foglal el a szovjet export-importban Ar­gentína is — a latin-amerikai országok között a második he­lyen áll. A szovjet kormány 1958-ban 400 millió rubeles hi­telt biztosított Argentínának. A kedvező feltételekkel nyúj­tott hitelt argentin árucikkek­kel törlesztik majd. Pénzügyi megállapodásokat kötött a Szovjetunió Umguay-jal is. Mindinkább növekvő érdek­lődést tanúsítanak a szovjet export-lehetőségek iránt Bra­zília, Chile és más latin-ame­rikai országok üzleti körei is. 1960—62 között például a szov­jet—brazil külkereskedelmi forgalom csaknem kétszerese­re nő. A legutóbbi időben ve­nezuelai üzleti körök is érdek­lődtek szovjet kereskedelmi megállapodások lehetőségű iránt. (MTI) utánban a Mercur harmadik kudarca és ezzel füstbe ment annak utolsó reménye is, ' >gy az Egyesült Államok még a Szovjetunió előtt küldhet em­beri utast a világűrbe. Két év óta állandóan halogatták az utasíelrepülés idejét, viszont az oroszok múlt augusztusban két kutyát lőttek fel és sértet­lenül visszakapták őket, s ez­zel bebizonyítottak, hogy szá­mukra már nem bonyolult fel­adat ember felküldése. A Mercur kudarcának alapvető oka: a rakéták lökőereje nem elég nagy. A szovjet rakéta fülkéje, amely a két kutyát vitte, öt tonna súlyú volt Az Egyesült Államok legerősebb Atlas rakétájának legnagyobb fülkéje csak egy tonna súlyú. Szakemberek szerint itt a leg­főbb ideje, hogy az Országos Űrhajózási Hivatal megfontol­ja, érdemes-e egyáltalán a Mercur-programot tovább folytatni, amely az eddigi fel­sülésekkel együtt háromszáz­ötvenmillió dollárba került» Az eddigieknél erősebb Nova rakéta a legújabb tervek sze­rint csak 1968 végén készül el. (MTI) Gyrus Ea<on a szovjet—amerikai viszonyról nyilatkozott a Trudban MOSZKVA (TASZSZ): Cyrus Eaton, a neves ameri­kai közéleti személyiség, aki a 6. Pungwash-i nemzetközi tu­dósértekezlet moszkvai ülé­sére érkezett a szovjet fővá- városba, nyilatkozatot adott a Trudnak. Az Egyesült Álla­mok közvéleménye — mondot­ta — hajlik a Szovjetunióval való barátság felé. A mi kél országunk a leghatalmasabb a világon, ezért barátkoznunk kell. Az amerikai alapjában véve nagylelkű nép. Ez a nép azon­ban olykor tévelyeg, mivel rosszul tájékoztatják. Ha azon­ban az ember ellátogat az önök országába és látja sike­reiket, nem maradhat közöm­bös. Az önök sikerei azonban megváltoztatták a helyzetet és úgy tűnik, hogy manapság egyre inkább áthidaljuk a két ország közötti szakadékot. Eaton bírálta Norstadnalt azt a javaslatát, hogy a NATO-t tegyék „negyedik atomhatalommá”. Remélem, hogy erre nem ke­rül sor. Ez esztelenség — mon­dotta az amerikai közéleti sze­mélyiség. (MTI) Idő járás,jelentés A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás péntek, estig: Ki­sebb felhőátvonulások, eső nélkül, éjszaka gyenge légáramlás, nap­közben mérsékelt, helyenként élénk déli-délnyugati szél. Több­felé köd. Éjjel gyenge fagyok, nappal enyheség. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet 8—13, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3—plusz 2 fok között. Távolabbi kilátások: A hét végén is, az évszakhoz képest, enyhe idő. (MTD 5AAAAAAÄAAAÄAÄAÄÄÄÄÄÄÄÄÄÄAÄAÄÄA’ Háztartási műanyag újdonságok kiállítása az EGRI MŰANYAGBOLTBAN As országgyűlés egyhangúlag elfogadta a bányászatról, valamint a honvédelemről szóló törvényjavaslatokat getlenséget a profitéhes mono­poltőke kísérletezésével szem­ben. Joggal nyugtalanítja né­pünket — miként a békeszere- , tő emberek százmillióit is —, , hogy tizenöt évvel a második j világháború befejezése után a , legreakciósabb burzsoákörök , ismét pénzzel, hadianyaggal ■ segítik az agresszív nyugat- ; német militarizmus újjáélesz­tését, felfegyverzését. Azt a né- . met militarizmust, amely már , kétszer borította lángba a vilá- , got, s amely az Egyesült Álla- , moktól kapott rakéták és más korszerű fegyverek birtokában . egyre agresszívabb követelé­sekkel lép fel, s kiképző köz- . pontjait egyre szélesebb kör- . ben igyekszik különböző or- ; szágok területére is elhelyezni. Ezután emlékeztetett arra, hogy a Magyar Népköztársaság , alkotmánya az állampolgárok , jogai és kötelességei sorába rögzítette az általános védköte- , lezettség elvét, kimondva, hogy , a haza védelme a Magyar Nép- , köztársaság minden polgárá- , nak szent kötelessége. Alkot- , mányunk keletkezése óta gyö­keresen átalakult, mélyreható- ; an megváltozott államunk gaz­dasági, társadalmi és politikai : szerkezete, fokozatosan kiépül az egységes és teljes szociális- , ta jogrendszer. Ennek jegyé­ben születtek meg legfonto­sabb törvényeink: a tanácstör­vény, a Munka Törvényköny­ve, a családjogi törvény, — Polgári Törvénykönyv és szá­mos más, kiemelkedő fontos­ságú szocialista jogszabály. Így került most országgyűlésünk elé a bányászairól és a honvé­delemről szóló törvény. Idősze­rűségét és szükségességét az is indokolja, hogy ennek a tör­vényjavaslatnak az elfogadá­sával olyan honvédelmi vonat­kozású törvények vesztik ha­tályukat, amelyek a letűnt nép­elnyomó rendszer hagyatékai, sőt éppen a tefror uralmának a csúcspontjára törő Horthy- fasizmus időszakának jellegze­tes termékei. A most előterjesztett tör­vényjavaslat a szocialista humanizmus eszméjétől áthatva, szahályozza a honvédelmi kötelezettsé­geket, a legmesszebbme­nőén méltányolva az ál­lampolgárok érdekeit. A törvényjavaslat az alkot­mányban meghatározott elvek alapján egységes rendszerbe foglalja a honvédelemmel kap­csolatos kötelességeket és jo­gokat. Éppen ezért meggyőző­désünk, hogy népünk helyeslé­sével találkozik az új törvény. Népünk bízik hadseregében, a Magyar Népköztársaság fegy­veres szerveiben és büszke ka­tonafiaira. Befejezésül aláhúzta, hogy az országgyűlés napirendjén szereplő törvényjavaslat, a tényleges helyzethez képest, semmiféle alapvető változást nem jelent, csupán annak tör­vényi kereteit helyezi új, tár­sadalmi rendünknek megfelelő alapokra. Ezután Szomszéd László, az országgyűlés honvédelmi bi­zottságának titkára terjesztet­te elő a bizottság jelentését. Hangsúlyozta, hogy a honvé­delmi bizottság behatóan meg­vitatta a napirenden levő tör­vényjavaslatot és módosítások­kal elfogadta. Az országgyű­lésnek elfogadásra ajánlja. A törvényjavaslat vitájában ezután Keleti Ferenc ország- gyűlési képviselő szólalt fel, A vita lezárása után az or­szággyűlés a honvédelmi bi­zottság által előterjesztett mó­dosításokkal, — egyhangúlag elfogadta a honvédelemről szó­ló törvényjavaslatot. Ezután megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége által javasolt szemé­lyeket a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeivé. Végül Rónai Sándor elnök javaslatára az országgyűlés úgy határozott, hogy legköze­lebbi ülését december 7-én, délelőtt 11 órai kezdettel tart­ja, s napirend szerint a nem­zetközi helyzetről szóló beszá­molót, valamint a mezőgazda­ság helyzetéről és a soron kö­vetkező feladatokról szóló be­számolót tárgyalja (MTI) kártérítési e1 járást előzhetünk meg a törvénynek azzal a ren­delkezésével is, amely kimond­ja, hogy a községek távlati rendezési terveinek összeállítá­sakor gondosan figyelembe kell venni, nem kezdődik-e a kö­vetkező években az érintett te­rületeken bányaműve'és. Jakab Sándor felszólalása végén indítványozta, hogy a, műszaki egyetem bányászati tagozatán tegyék kötelezővé a bányatörvény oktatását. A következő hozzászóló, Klujber László képviselő arról beszélt, milyen nehézségekkel kell bányászainknak megküz­deniük a föld mélyén. Évről évre sok kárt okoz a betörő víz. a sújtólég, stb. örvendetes, hogy e veszélyek elhárítására államunk hathatós intézkedé­seket tesz. A törvény például előírja, hogy a bányaüzemek műszaki­gazdasági tervükbe ve­gyék be a szükséges óvóin­tézkedéseket és gondoskod­ni kell a megfelelő költ­ségfedezetről is. Különösen jelentősnek tar­tom a törvénynek azt ^z in­tézkedését, amely előírja: az államigazgatási szervek kötele­sek elősegíteni a bányászat munkáját. Rendkívül sokat te­hetnek a bányászok letelepedé­si problémáinak megoldásáért is. Meggyőződésem — mondot­ta befejezésül Klujber László, —, hogy a törvénytervezet rendelkezései helyesek, indo­koltak, jók. Paragrafusai kife­jezésre juttatják. hogy álla­munkban valóban a legfőbb érték az ember. A törvényter­vezetet elfogadom és az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlom. Molnár István képviselő a bányamunkák gépesítéséről, a bányák műszaki színvonalá­nak fejlesztéséről beszélt. El­mondta, hogy ma már a bá­nyamunka egy sor ágában szállító, rakodó és egyéb gé­pek könnyítik a nehéz fizikai munkát. Van t olyan bányánk is, ahol ‘a rakodás gépesítése elérte a 88,4 százalékot, a fejiésrakodás pedig a 76,7 százalékot. — A törvénytervezet irányt mutat a bányászatnak a mű­szaki fejlesztés, a tudományos, kutatási és kivitelezési prob­lémák megoldásában, segíti bányászatunk ötéves tervének megvalósítását, ezért a tör­vényt az országgyűlésnek el­fogadásra ajánlom. Az országgyűlés a hozzászó­lások után úgy határozott, hogy Jakab Sándor képviselő indítványát — amely szerint az új törvényt, mint tantár­gyat, oktassák a műszaki egye­temen —, megvitatásra az ipa-, ri bizottsághoz utalja. A bá­nyászatról szóló törvényjavas­latot egyhangúlag elfogadta. (Folytatás az 1. oldalról) Hazánk szénkészlete mai is­mereteink szerint csaknem öt- milliárd tonna, amelyből körül­belül hárommilliárd tonna te­kinthető a becslések szerint ki­termelhető szénvagyonnak. Ez a mennyiség körülbelül száz­szorosa évi széntermelésünk­nek, ami felhívja a figyel­münket a földtani kutatások fontosságaira is. Kedvezőek a kőolajbányászatunk fejlődésé­nek kilátásai. Jelentősek a földgázkutatás utóbbi években elért eredményei, amelyek most már alapot adnak orszá­gos földgázvezeték-hálózat ki­építésére. Bányáink fejlődésével, műszaki felszereltségének javulásával együtt alapo­san megváltozott a bányák népének élete is — hangoztatta a továbbiakban dr. Sályi István. — A bányatelepek ma már rendelkeznek a városi lakosság igényeinek megfelelő kulturá­lis létesítményekkel, a lakások száma csaknem megkétszerező­dött és új boltok, mozik, könyv­tárak, szórakozóhelyek, kórhá­zak, orvosi rendelők, bölcső­dék, óvodák épültek. Bányá­szaink jó munkájáról, e mun­ka erkölcsi megbecsüléséről pedig nemcsak sok-sok kitün­tetés tanúskodik, hanem az is, hogy a bányászokat ott talál­juk az állam életét irányitó apparátus csaknem minden szintjén. Dr. Sályi István ezután be­számolt arról, hogy az új bá­nyatörvény paragrafusaiban kifejezésre jut, hogy a szocia­lista bányajog minőségileg kü­lönbözik a kapitalista rendszer hasonló jogrendszerétől. A törvénytervezet 1961. jú-. lius 1-ét javasolja az új bánya- törvény hatálybalépésének idő­pontjául. Az országgyűlés ipari bizott­sága behatóan megvitatta a bányászatról szóló törvényter­vezetet. A bizottság határoza­tában azt javasolja — ehhez mint a törvénytervezet előadó­ja —, én is csatlakozom, hogy az országgyűlés a benyújtott formában fogadja el és emelje törvényerőre a bányászatról szóló törvénytervezetet — mondotta beszéde végén dr. Sályi István. A törvényjavaslat vitájában először Jakab Sándor Nógrád megyei képviselő szólalt fel. Hangoztatta, hogy a törvény- javaslat az egyéni és a közössé­gi érdekek szem előtt tartásá­val intézkedik az úgynevezett bányakárok elhárításáról, ille­tőleg a bekövetkezett károk megtérítéséről. Je'entős megta­karításokat eredményezhet népgazdaságunknak, ha a kül­színi fejtések területét szak­szerű munkával ismét mezőgaz­daságii művelésre alkalmassá tesszük, vagy erdőt telepítünk a bányászati célokra elvont te­rületre. Bizonyára sok bánya­Népünk a szocializmus ügyét szolgálja és azt is jól tudja, hogy a mi oldalunkon van nem­csak az igazság, hanem az erő is: olyan erő, amely képes megfékezni a hábo­rúra szervezkedő imperia­lista kalandorokat. A dolgozó emberek százmilliói nem akarnak háborút. Velünk, a békeszerető államokkal együtt lépnek fel világszerte a háború erői ellen. A béke erői soha nem voltak ilyen hatal­masak, mint napjainkban. Emlékeztetett arra, milyen sok szenvedést okozott né­pünknek a két imperialista vi­lágháború. Mi, magyar dolgo­zók az elmúlt négy évtized alatt kétszer is végigéltük a pusztító világháború minden szenvedését és megtanultuk, hogy a szabadság, a béke, s a szocializmus szeretetének együtt kell járnia azzal, hogy készek legyünk meg is védeni a békét, a szabadságot, a füg­Ebédszünet után az ország- gyűlés áttért a honvédelemről . 'szóló törvényjavaslat tárgya­lására. Elsőnek Czinege Lajos honvédelmi miniszter emelke­dett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy kormányunk mindenkor a békés egymás mellett élés, valamint az általános és teljes leszerelés mellett száll síkra. A magyar nép békét akar, bé­kében kíván élni a világ min­den népével, országával, te­kintet nélkül annak társadal­mi rendjére, őszintén hívei vagyunk az általános és teljes leszerelésnek, annak, hogy az emberiség egyszer s minden­korra megszabaduljon az any- nyi szenvedést okozó és a mi korunkban az egész emberi társadalmat alapjaiban fenye­gető háborúk rémétől. A továbbiakban rámutatott, hogy a békét, hazánk szabad­ságát és függetlenségét azon­ban nem elég csupán szeretni, vagy óhajtani — biztosítani is kell annak megvédését.

Next

/
Thumbnails
Contents