Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-02 / 284. szám
1960. december 2., péntek NEPÜJSÄG 3 Új technika — NAGYOBB TERMELÉKENYSÉG A mai ember két szemével láthatja: az anyagi javak termeléstechnikájának mily páratlan ütemű fejlődése történik napjainkban. Az utóbbi esztendők során hazánkban is jelentősen emelkedett a műszaki kultúra és a termelés gépesítésének színvonala. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány gondoskodása folytán mindinkább előtérbe került az új technika bevezetése. Ez a szocialista iparosításban elsőrendű feladattá vált, mert második ötéves tervünk nagyszerű célkitűzéseinek megvalósítása csakis a technika legújabb vívmányainak segítségével mehet végbe. Lépten-nyomon, szinte naponta halljuk — a gyárakban, üzemekben, bányákban —, hogy az új technika meghonosítására, az egyetemes műszaki kincsestár alkotó gazdagítására irányuló összpontosított erőfeszítések gazdagon kamatoznak. Példáért nem kell messze mennünk, nézzük csak az Egercsehi Bányaüzem esetét... A nehéz, mélyművelésű, eléggé vizes bányában 1959 november hónapjában indították be a kísérleti acéltámos fejtést. (Az országban elsőnek az egercsehi üzem bányászai alkalmazták az acéltámos fejtést, könnyen omló, homok főte mellett). A kísérlet kedvező eredményt hozott, s ebben az évben — július hónap végén — újabb acéltá- mokat és acélsüveggerendákat szereztek be. Aztán még ebben az évben „F—5” típusú fejtőrakodógépet kaptak, és beszereztek egy cseh gyártmányú széngyalút is — a leendő szén- gyalús frontra. Az új széngya- lú üzemeltetésének kikísérlete-* 1 zését már meg is kezdték. A bányaüzem műszaki vezetői műszaki-szervezési, intézkedési terveket dolgoztak ki abból a célból, hogy az új technika szélesebb körű elterjesztése mellett fokozzák a munka termelékenységét és csökkentsék az önköltséget, s lényegesen javítsák a bányászok munka- körülményeit. A i korszerű gépi felszerelések, az új biztosítási rendszer kiterjesztése lényegesen megkönnyíti a föld alatti munkát. Azt tervezik Egercse- hiben, hogy az üzem 250 méteres frontját teljes egészében acéltámmal biztosítják, hogy koncentráltabbá tegyék a termelést, s egyre inkább áttérhessenek a korszerű, modern termelési formákra. A műszaki előrehaladás másik fontos feltétele, hogy szaa- mailag minél jobban képzett bányászokat neveljenek. Ezen a téren is sok erőfeszítést tesznek az Egercsehi Bányaüzemben. A szocialista munkabrigádok szakmai képzését közponWWWV\AAAAA> ' 1/ ét kis epizóddal kell kez- denem. Az egyiket elmesélték, a másikat egy tanácskozáson hallottam. Mindkettő, mint cseppben a tenger, a ma és a jövő emberének tulajdonságait, a szocialista, a kommunista ember jellemvonásait tükrözi. H. B.-t, a Bélapátfalvi Cementgyár fiatal munkását, a minap Egerben, az utcán megállította egy makiári idősebb asszony azért, hogy megköszönje: segített nekik dönteni a közös út választásában. „Az Isten áldja meg — mondja a néni neki —, bár jött volna tíz évvel ezelőtt.” A fiatal munkás elhárította a hálálkodást, ér- dek'ődött a makiári ismerősökről és alig fogytak ki a szóból, hogy élnek, vannak, amióta nem találkoztak. Egyik üzemünk párttitkárához a közelmúltban késő este kopogtattak bér egy fiatal munkás arra kérte a titkárt, vállalja el most születendő gyermekének keresztapaságát. Ez maga nem lenne „szenzáció”, hisz egyre-másra tisztelnek meg párttitkárokat városon és falun hasonlókkal. A történetet azért érdemes feljegyezni: mert ez a fiatalember két évvel ezelőtt még megfenyegette a nárttitkárt, mert az ő dolgába „ütötte az orrát”. Akkor a fiatalember az üzem és a város egyik „nagyfiúja” ▼olt, aki nem tartott senkitől, tilag oldották meg. Ésszerű és helyes megoldás ez azért, mert a szocialista cím elnyerésének és a cím megtartásának egyik legfontosabb feltétele a brigádtagok szakmai tudásának növelése. De nemcsak a. szocialista munkabrigádok szakmai képzésével törődnek az üzem vezetői — gondot fordítanak az üzem valamennyi munkásának szakmai továbbképzésére: segédvájár-képző és általános gépkezelői tanfolyamok rendezésével. A bányászok egyre inkább elsajátítják az új bányafelszerelések kezelését és alkalmazzák a korszerű munkamódszereket. A műszaki vezetők azon fáradoznak, hogy a jól dolgozó bányász-brigádok munkamódszereit kiterjesszék, s így a gyengébben dolgozó munkacsapatok is felzárkózzanak az élenjárók mellé. Az üzemben folyó szocialista munkaver- seny-mozgalom már ilyen eredményeket is fel tud mutatni: több brigád tett olyan vállalást, amely a szocialista brigádok vállalásaihoz hasonlatosak. Vállalták, hogy javítják a minőséget, a technológiai fegyelmet nem sértik meg, önmagukra és társaikra vigyáznak, s munka közben nem fordul elő baleset, amely növelné a termelésből kieső munkanapok számát, s népgazdaságunknak is jelentős kárt okozna. Valóra váltották-e ígéretüket? Igen. valóra váltották: elnyerték az élüzem címet, s az 1 tonna szén kitermelésének önköltségi árát 13 forinttal javították. Ez több mint két és félmillió forint érték megtakarítását jelentette népgazdaságunk számára. A korszerű technika bevezetése foglalkoztatja, természetesen, a bánya újítóit is, akik az újítások műszaki-gazdasági hatékonyságának fokozását tűzték célul maguk elé. Milyen műszaki-szervezési intézkedésekkel segítik a bányászok munkáját az Egercsehi, Bányaüzem műszaki vezetői? A legfontosabb intézkedés — mint azt már fentebb említettük —, a frontfejtésben fokozottabban alkalmazzák a fém- ducolást: a nemrégiben kapott 1000 darab Schwarz-típusú rövid támot és az 500 acélsüveg- gerendát már ilyen célzattal használják fel. A fémducolásos frontfejtés számos előnnyel jár: lényegesen növeli a munka termelékenységét és egyúttal a bányász keresetét: emellett csökkennek az egy tonna kitermelt szénre eső költségek. A munkakörülmények pedig általában sokkal kedvezőbbek a frontfejtésben, mint a kamrafejtésben. (Ha a jelenlegi kísérletek eredménnyel járnak, hamarosan feleslegessé válnak a fabiztosítású frontfejtések is.) A bányafa takarékosabb használatát eredményezi, hogy az előhajtásokban is visszanyerhető fémtámokat és bolto- zat-öveket újra beépíthetik. Az első félévben 400 köbméter bányafát takarítottak meg ily módon. Az új függőakna üzembehelyezésével a termelvények felszínre szállítása is zavartalanabb lesz, a szállítás üteme meggyorsul, s tökéletesebben tudják kihasználni a villanymozdonyokat is. Egy nagy probléma azonban még elgondolkoztatja az üzem vezetőit: hogyan oldják meg a munkahelyek üres csillékkel való ellátását. Az üzem csilleparkja szegényes — sok, nagyon sok csillére lenne szüksége a bányászoknak. Remélhetőleg, e probléma megoldásán is segít majd a minisztérium és a trösztigazgatóság. Az üzem vezetői és bányászai minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a termelés műszaki színvonalának emelésével elősegítsék a második ötéves terv célkitűzéseinek valóra váltását; az előttük álló feladatok megoldását. Az új munkamódszerekkel, a fokozottabb gépesítéssel mindez lehetséges. Pataky Dezső Felújítási munkák a Szilvásvárad! Mészmíi kőbányájában A Szilvásváradi Mészmű kőbányája az üzemhez négy kilométernyire fekszik, a Bükk oldalában. Nemrégiben komoly felújítási munkákat végeztek itt. 400 folyóméteren új síneket fektettek le; a 400 méternyi vágány beépítésével a bánya hat munkahelye duplájára, tizenkettőre nőtt. A med- dővágány-hálózatát koraiakban építették meg. A vágány- fektetések mellett más fontosabb munkákat is végeztek: sziklafigyelői fülkét, külön melegedőt építettek. A felújítási munkákat 80 000 forintos költségből végezték el. Hétezer aszpirint nyelt Egy Ausztráliában élő jugoszláv bevándorlónak, aki jóformán nem beszél angolul, egy jelentéktelen műtéti beavatkozás után a kezelőorvos azt javasolta, hogy négyóránként szedjen két tabletta aszpirint. A beteg oly lelkiismeretesen tett eleget az orvosi előírásnak, hogy teljes 17 hónapon keresztül bevette az előírt mennyiséget. Ezután persze súlyos gyógyszermérgezést kapott és félőrült állapotban szállították kórházba. Csak tolmács segítségével derült ki, hogy a műtét óta összesen 6900 tabletta aszpirint nyelt. Fontos döntés Nagy híve vagyok a találmányoknak es mindenkor valóság- ! gal misztikus csodái lattal adóztam mind- ' azoknak, akik. egy zseniális pillanatban olyan dolgokat tudlak fel- és kitalálni, amire én sohasem jöttem volna rá, s ha rájöttem volna, sohse jutott volna eszembe, hogy az valakinek kellhet is valaha. Ezek után felesleges szószaporítás volna tovább magyarázni, hogy milyen kitörő lelkesedéssel vettem a hírt: egy francia, Paujade nevű gazdálkodó csodálatos, korszakalkotó készü1 léket talált fel. A készülék a fejes idejére rögzíti a tehén — farkát. Hát nem bámulatos, hát nem horribilis, hát nem lenyűgöző? Egy-kettőre ki - talált egy francia paraszt, egy igazán egyszerű francia paraszt valamiféle készüléket, s a tehenek farka a fejés ideje alatti függetlenségének befellegzett. Ez igen! Kedvet kaptam ettől a Paujadtól és most egy olyan találmányon dolgozom, amely fejés után is rögzíti a tehén farkát. Hogy mire jó ez a találmány, azt még nem tudom, azt találja fel más valaki; mert mindent azért én sem tudhatok. (—6) ///'/// ’//'-•»*ilfe Mint már lapunkban beszámoltunk róla, a megyei tanács legutóbbi ülésén arról döntöttek, mire használják fel azt a több mint 300 millió forintot, amellyel a jövő évben a tanács rendelkezhet. A megyei tanácstagok egyhangúlag elfogadták az általuk kiegészített 1961. évi költségvetést, amely nagymértékben járul hozzá ahhoz, hogy megyénk lakossága kultúráltabban, jobban élhessen. Képünkön: a megyei tanács tagjai lelkiismeretesen tanulmányozzák a beszámoló anyagát, a felelősségteljes döntés előtt. Simon István megyei tanácstag is felszólalt a vitában. Hangoztatta, mennyire fontos a lelkiismeretes adófizetés, s a legmesszebbmenőkig menő takarékosság. Az igények növekedésével csak így lehet lépést tartani — mondotta. Karácsonyi játékpiac Párissban ÖNZETLENÜL ment a maga feje után, s bizony ez a fej sokszor nem jó úton vezette. A munkáját hanyagolta, a nőket, idősebbeket nem tisztelte és amikor' a KISZ-fiatalok segítő tanácsát elutasította — ő egyébként nem volt KISZ-tag — s a párttitkár vette kézbe a dolgot, az volt a válasza, hogy visszautasította durván a titkár segíteni akarását. De azóta történt egy s más, ami azt eredményezte, hogy a vagánykodó fiatalemberből az üzem egyik legjobb munkása lett, aki ma a párttitkárt tekinti példaképnek, mert az egy életre megnyerte ezt a fiatalembert, azzal az emberséggel, türelemmel, amely- lyel segített neki az emberré- válásában. ét példa — egy tanulság, ami általános ma már. Mégpedig az, hogy egyre és egyre több azoknak a száma, akik részt vállalnak azokból a feladatokból, amelyek előbbre visznek. Egyre több az olyan ember, aki sokat — néha túlsókat is — vállal magára, nem sajnálja a pihenést, a családja körében töltendő órákat sem feláldozni, töpreng, vitatkozik, fárad, önzetlenül dolgozik a közért. H. B. hány és hány este járta az egri járás községeit, K< hogy elősegítse a még kétkedő parasztok döntését, érvelt, vitatkozott amellett, amit helyesnek és igaznak tudott, — a mezőgazdaság szocialista fejlesztéséért. Az említett párt- titkárnál is hónapokra, évekre volna tehető az az idő, amikor a mások érdekeiért, igazáért fáradozott, vitatkozott. Ez az ember, aki „restell” szólni azért, hogy húzódik lakásának renoválása, s nem kap elég megértést, segítséget az arra illetékes szervtől — más ember ügyeinek igazságos elbírálásáért vitatkozik, veszekszik és „nem lehet lerázni”, amíg a hozzáfordulók panasza elintézést nem nyer. Vagy a munkásosztály helyzetéről szóló határozat kidolgozásában az országban mintegy százezer ember vett részt. És hányán munkálkodnak most e határozat megvalósításáért!? Több százezren. S mi hajtja ezeket az embereket, mi fűti őket? Az, hogy tudják: fontos ügyért a szocializmus megvalósításáért munkálkodnak. S, hogy e munkálkodás során jót cselekszenek az emberekkel — értük, az emberekért. Felelősségérzet, kötelességérzet, nemesség, ez az energia, amely hajtja őket. Felelősségérzet a társadalomért, kötelességérzet a párt iránt, felelősség az emberek boldog megelégedettségéért. Ök felemelkedést akarnak minden dolgozó ember számára. Ezért a fáradozás, ezért a pluszmunka, az áldozatvállalás. Sokan vannak. És egyre sokasodnak az ilyen emberek. És sokszor, ha egy- egy siker, eredmény kerül szóba — bizony nem mindig gondolunk ezekre az önzetlen harcosokra, akiknek munkája, fáradozása érett be a sikerekben, eredményekben. Sőt előfordul az is, hogy olyan kérkedik a mi, az üzem, a vállalat, a társadalom sikereivel, aki egy kereszt-szalmát sem tett ezekért az eredményekért. Visz- szahúzódó, csak a maga önző, pusztán egyéni érdekét hajhá- szó emberek ezek, akik még nem állnak az öntudatnak azon a fokán, hogy az Én-t a Mi fogalom alá tudja rendelni... s mit kapnak azok az ^ emberek, akik önzetlenül fáradoznak, dolgoznak? Tisztelet és megbecsülés illeti őket, ezek az emberek példás munkájuk után mindenkor a társadalom megbecsülésére tarthatnak számot. A párizsi üzletek kirakataiban a napokban megjelentek az új karácsonyi játékok. Hogy miért ilyen korán? A kereskedők szerint azért, hogy „a szülők nyugodtabban vásárolhassanak” és a karácsonyi vásár időtartamát minél hosszabbra elnyújtsák. A tapasztalatok különben azt mutatják, hogy a játékok 50 százaléka december 10. és 15. között talál vevőre. A játékvásár óriási üzlet Franciaországban, ámbár a szülők szomorúan tapasztalják, hogy az árak egyre emelkednek. Ma már általában 50 új frankba (300 forint) kerül egy kb. 30 centiméter nagyságú baba, egy mackó ára pedig, aszerint, hogy mekkora, 39—60 új frank. A gépezettel ellátott Es nem is várnak mást. Ezek az emberek akkor elégedettek, ha tevékenységük nyomán látják a változást, az eredményt, az üzem, a falu, vagy egy-egy ember helyzetében. Kádár elvtárs aVII. kongresszusi zárszavában így fogalmazta azt meg: „... mi arra vagyunk büszkék, hogy munkásosztályunkat és népünket szolgáljuk”. A VII. kongresszus adott választ arra is, hogy mi a jövőben is a kommunisták feladata a társadalom ügyéért folyó nagy munkában. És azóta egyre több kommunista munkájában látni, mi is a különbség az önzetlenül dolgozó és az önző ember tette között: ....... van egy nagyon lényeges különbség a kommunisták és az individuálisan gondolkodó vagy önző emberek között — m ondotta Kádár elvtárs. — Az tudniillik, hogy a kommunista csak úgy tud boldog lenni, ha minden dolgozó emberrel együtt lesz boldog. Ez az óriási különbség a kommunisták és az individuálisan gondolkodó emberek között...” „Ilyen legyen a kommunista — ilyen ember, egész ember.” A kommunisták zöme ilyen emberré akar válni és ilyenné, egész emberré akar formálódni minden hazáját, népét szerető ember. (v• ;•) játékok persze még ennél ti jóval drágábbak. Áruk 120— 150 új frank között mozog. Franciaországban kb. kétezer vállalat foglalkozik játékgyártással, de ezeknek csak csekély hányada iparosított üzem. A többi egészen kezdetleges felszereléssel dolgozik. Van persze olyan üzem is, amely naponta 1000—1200 babát gyárt. Babák terén egyébként az év legszebb újdonsága „Coucou” nevű kislánybaba, „kinek” egy különleges optikai berendezés folytán a gyönyörű, nagy barna szeme nemcsak mozog, de pillantásával követi azt, aki ránéz. A haja persze modern „lófarokba” fésült és éppen úgy kezelhető, mint az emberi haj. Coucou egyébként valódi Dior-modellek kicsinyített mását „viseli”. A babapiac másik slágere egy bébi-baba, amely nyomásra nemcsak sírni tud, hanem arca is síró grimaszba torzul. Üjdonság a piacon egy inkább felnőtteknek való szerencse-baba, a japán „Kismi”. Ennek az a különlegessége, hogy hunyorog a szemével és inkább komikus, mint szép. Japánban óriási sikert aratott és annyira nem tudták fedezni a szükségletet, hogy a feketepiacon 10 dollárt is fizettek egy Kismiért. Franciaországban egy áruház megvette a gyártási jogot és Franciaországban állítja elő a babát. Ben Húr film nyomán, amely Nyugaton nagy sikert aratott, „Ben Húr” felszereléseket is árusítanak: római sisakot, tőrt és egyéb „hiteles” római tartozékokat. További érdekességek a játékpiacon: festék, amely azonnal szárad és nem kell hozzá víz, neve „Prestopeint”; apró távcső, csillagtérképpel együtt, továbbá egy jól működő babaporszívó, minden felszereléssel, csekély 70 új frankért. — FOKOZATOSAN történik a befejezett tsz-építkezések műszaki átvétele. A Heves megyei Beruházási Iroda szakemberei ez ideig mintegy 25 7 épületet vettek át az építő- vállalatoktól, illetve ktsz-ek- tői.
