Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-02 / 284. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 284. szám Ara 50 fillér 1960. december 2., péntek Fellőtték a Szovjetunióban a harmadik szputnyik-űrhajót MOSZKVA (TASZSZ): December 1-én a Szovjetunióban fellőtték földkörüli pályára a harmadik szputnyik-űrhajót. A harmadik szovjet szputnyik-űrhajó súlya a hordozó rakéta utolsó lépcsője nélkül 4563 kilogramm. Az űrhajón kísérleti állatokat helyeztek el, köztük két kutyát, a Pcselkát és a Mus- kát, kabinjában egyéb állatok, rovarok és növények is vannak. Az állatokat rádió-televíziókészülékek és telemetrikus rendszerek segítségével figyelik. Ezek továbbítják a Földre az állatok állapotát jellemző élettani adatokat. •k A TASZSZ-közleinény teljes szövege a következőképpen hangzik: A tudományos kutatás terveivel összhangban, 1960. december 1-én a Szovjetunióban földkörüli pályára fellőtték a harmadik szputnyik-űrhajót. A kozmikus repülés viszonyai között végzendő orvosi és biológiai kutatások céljaira a szputnyik-űrhajó fülkéjében kísérleti állatokat helyeztek el, köztük két kutyát, a Pcselkát és a Muskát. A fülkében ezenkívül más állatok, rovarok és növények is vannak. A kísérleti állatokat rádió- televízió-berendezés és telemetrikus rendszerek segítségével figyelik meg. Ezek a Földre továbbítják az állatok állapotát jellemző élettani adatokat. A szputnyik-ürhajón elhelyezett tudományos mérőberendezések segítségével a tervek szerint egy sor tudományos kutatást végeznek a kozmikus tér fizikája körében. A harmadik szovjet szputnyik-űrhajó súlya a hordozó- rakéta utolsó lépcsője nélkül • 4563 kilogramm. Ellipszis alakú pályán halad. A rendelkezésre álló előzetes adatok szerint a szputnyik-űrhajó kezdeti keringési ideje 88,6 perc, a röp- pálya legközelebbi és legtávolabbi pontja 187,3, illetőleg 265 kilométer. A pályának az egyenlítővel bezárt hajlásszöge 65 fok. A szputnyik-űrhajón „Szig- naT’-mintájú rádióállomást helyeztek el, amely 19,995 mega- herz frekvenciával működik és váltakozó időtartamú távirati közleményeket továbbít. A szputnyik-űrhajón elhelyezett berendezéseket vegyi és napelemek táplálják. A rendelkezésre álló előzetes adatok szerint a szputnyik-űrhajón elhelyezett valamennyi berendezés zavartalanul működik. A földi rádiótechnikai állomások rendszeresen figyelik a harmadik szputnyik-űrhajót”. Egy kiváló gépmunkásnő Visnyei Gyuláné, az Egri Lakatosárugyár betanított gépmunkása, 11 éve dolgozik az üzemben. A présüzemben készíti a bőröndzárak alkatrészeit. Havi tervét átlagosan 105 százalékra teljesíti, amiért ry,ár korábban sztahanovista oklevelet kapott. Jó munkamódszerét szívesen adja át munkatársainak is. (Foto: Kiss Béla) /WWWWWNAAAAAAAAAAAAA/WAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAA/ As országgyűlés egyhangúlag elfogadta a bányászatról9 valamint a honvédelemről szóló törvényjavaslatokat Az országgyűlés csütörtökön összeült. Részt vett az ülésen dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Dolescha.il Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Részt vettek az ülésen a hazánkban tartózkodó görög képviselő- csoport tagjai. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának írásbeli jelentését az 1960. augusztus 5-én berekesztett ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd Rónai Sándor javaslatára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. a bányászatról szóló törvényjavaslat tárgyalását; 2. a honvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalását; 3. a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeinek megválasztását; 4. a nemzetközi helyzetről szóló beszámolót; 5. a mezőgazdaság helyzetéről és a soron következő feladatokról szóló beszámolót. Ezután következett az első napirendi pont, a bányászatról szóló t örvényjavaslat tárgyalása Elsőnek Czottner Sándor nehézipari miniszter szólalt fel. Bevezetőben megállapította, hogy a bányászatban létrejöttek e fontos törvény megalkotásának előfeltételei. Létrejött az a gazdasági alap, amelynek jogi vetületét törvényben foglalhatjuk össze. — E törvényben — mondotta — tulajdonképpen megvalósulnak alkotmányunknak az ásványi nyersanyagokra és a bányákra vonatkozó ismert deklarációjában foglaltak, amely szerint a föld méhének kincsei, a bányák, az egész nép vagyonát képezik. A miniszter ezután elmondotta, hogy a szocialista bányászatra vonatkozó törvénytervezet az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség és a Nehézipan Minisztérium közös munkájával készült. Köszönetét mondott a törvénytervezet elkészítéséhez nyújtott segítségért, a Szakszervezetek Országos Tanácsának. a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének és az előkészítő munkában részt vevő főhatóságok vezetőinek. — Ez a törvény — amelynek tervezetét most az országgyűlés tárgyalja — az első magyar bányatörvény szerepét hívatott betölteni. Népünknek eddig nem volt önálló, sajátosan magyar viszonyokra készült bányatörvénye. A letűnt uralkodó osztályok, bármilyen buzgón hangoztatták is magyarságukat, mégis eltűrték, hogy a bányászati viszonyokat hazánkban előbb a Miksa-féle bányarendtartás, majd az alsó-ausztriai főhercegségek egykori hűbéri viszonyait tükröző 1854. évi osztrák általános bányatörvény szabályozza. Eltűrték, mert rendelkezései megfeleltek osztályérdekeiknek. A nagybirtokosok nem szívesen váltak meg a földjükben levő szén hasznaitól, a bányavállalkozók pedig nem kívántak lemondani arról a lehetőségről, hogy a bányákban a munkabér, s a munkaidő ne legyen szabad alku tárgya, valamint, hogy ne foglalkoztathassanak gyermekeket és nőket. Nem kívántak korszerű bányatörvényt már csak azért sem. hogy a bányászok képviselői. vagy a szakszervezet semmiféle ellenőrzési jogot ne kaphasson a termelés, vagy a biztonság kérdésében. Ezután rámutatott, hogy pl. az egyik hivatalos statisztika azt a megdöbbentő képet nyújtja 1902-től. hogy a bányászatban és az akkor még hozzátartozó kohászatban az ösz- szes dolgozók közei egytizede gyermek volt. Lehet, hogy a feudalizmus képviselői megalkudtak volna a munkáskér- désben a bányavállalkozók rovására, s lehet, hogy a bánya- vállalkozók egyetértettek volna a szén kárpótlásnélküli szabaddá tételében a nagybirtokosok rovására, azonban mindketten úgy igyekeztek elhárítani az érdekeiket végül is erősen sértő veszélyeket, hogy közösen zátonyra juttatták a bányajogi kodifikáció hajóját. — Népi demokráciánk tehát a Polgári Törvény- könyv kiadása után az egykori uralkodó osztályok egyik régi mulasztását pótolja, amikor bányatörvényt alkot. Az 1956. óta egyéb területen megkezdődött különböző kodi- fikációs munka bányászati voszilárdításához. Ezek közül külön ki kell emelni a Polgári Törvénykönyv szerepét, amelynek a tulajdonjogi, és a kártérítési kérdésekkel kapcsolatos szabályaihoz viszonyíthattuk a bányászati adottságokat. — Egyre szélesebb körre terjednek ki a földtani kutatások, s ez megalapozta az ország ásvány-kincs védelmének biztosítását; a tervszerű kutatások. a felkutatott ásványi nyersanyagok nyilvántartása és megfelelő értékelése viszont szilárd alapot teremtett ahhoz, hogy a föld méhének kincseivel a népgazdaság igényei szerint gazdálkodjunk. — A bányatörvény-tervezet kidolgozásában szorosan együttműködtek az államigazgatás szervei és a szakszervezet. A beérkezett mintegy másfélezer javaslat, vélemény Megtestesül benne az az elv, hogy a legfőbb érték az ember, s hogy az ásványi nyersanyagok, a bányavagyon társadalmi tulajdon, amelynek védelme mindenkinek a kötelessége. Ugyanakkor a törvény védelmet nyújt minden rabló hány ászk adással szemben. — Másodsorban az adja meg a tervezet jelentőségét, hogy tételesen kifejti az állam bányászati joga érvényesítésének a szabályait és ezzel biztosítja az iparágban a törvényességet. A jövőben a bányaigazgatás, a kutatás és a termelés gazdasági szervei egyaránt pontosabban ismerik majd hatáskörüket és feladataikat, tudják, milyen körben felelősek a bányászat működéséért. A tervezet nemcsak lerögzíti az elért eredményeket, hanem hosszabb időre irányt mutat a további fejlődés számára is. ezúttal is bebizonyította, hogy milyen - helyes - és. eredményes, ha jelentős jogszabályokat az érdekelt dolgozók, tudósok véleménye alapján készítünk el. Ugyanakkor tapasztalatcserére külföldre küldtük az előkészítő bizottságok néhány tagját, akik a baráti államokban megismerkedtek az ásványi nyersanyagok kitermelésére vonatkozó jogszabályokkal és azok gyakorlati eredményeivel. Meghívtunk, vagy meglátogattunk nagytudású külföldi szakembereket, akikkel megvitattuk elgondolásainkat. így a tervezetben messzemenően érvényesültek barátaink tapasztalatai is, amelyeket mindenkor igyekeztünk sajátos viszonyainkhoz alkalmazni. A tervezet tehát dicséretes kollektív munka eredménye. Beszéde végén a bányászatról szóló törvénytervezet politikai jelentőségét méltatta. A tervezet meghatározott munkakörökben magasabb képesítést követel meg: ezzel elősegíti a bányászatban dolgozók műveltségi színvonalának emelését és biztosítja szakmai tudásuk korszerű bővítését. — Végül pedig feloldja a törvénytervezet a népgazdaság és az állampolgárok érdekeinek összehangba-hozatalával megfelelő szabályozás útján azt az a szén nagy része teljesen kezdetleges, sokszor csak időszakosan működő bányákból került ki. Ércbányászatunkat mindössze négy hiányos és elavult felszerelésű ércbánya képviselte, a bauxitbányászat pedig csupán három — korellentétet, amely a külszíni fn-' gatlántulajdonosok 'és' a■ bányavállalat között a bányászati tevékenység folytán elkerülhetetlenül felmerül. — A tervezet rendelkezései a jövőre is irányt szabnak. Az a tény, hogy a bányászat a törvény által megadott keretek között szilárdan teljesítheti feladatait, azt is jelenti, hogy a jövőben nagyobb gondot fordíthatunk a műszaki fejlesztésre, a munkaidő megrövidítésére és a nehéz bányamunka gépesítés útján való megkönnyítésére. A munka- és üzemszervezés megjavítására, a beruházások koncentrálására és mindarra a — bányászat egészéhez viszonyítva részletkérdésnek tűnő — feladatra, amelynek megvalósítása és kifejlesztése elmélyülő, komoly részletmunkák eredménye lehet. — Felszabadulásunk óta ez az első olyan jogszabály, amely a megszilárdult gazdasági alapokon nyugodva egy iparág összes számottevő kérdését törvényi szinten szabályozza. Ez a tény is biztosítéka annak, hogy a bányászat az előtte álló feladatokat melgodja és a népgazdaságot ellátja a szükséges ásványi nyersanyagokkal. Végül a miniszter elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot. Ezután dr. Sályi István, az országgyűlés' ipari bizottságának elnöke, a bányásztról szóló törvényjavaslat előadója mondott beszédet. Bevezetőben méltatta a törvényjavaslat beterjesztésének jelentőségét. A törvénytervezet tárgyalása arról tanúskodik, hogy szerűnek egyáltalán nem nevezhető — bányában folyt. Csak az ásványi kincsek állami tulajdonbavétele tette lehetővé hazánk ásványvagyo- nának egységes elvek alapján történő felkutatását, feltárását és kitermelését. (Folytatása a 2. oldalon Ez a törvénytervezet kiemeli a bányászatban a biztonság és a gazdaságosság sxerepét ax elmúlt másfél évtized alatt hazánkban leraktuk a szocialista bányászat alapjait A felszabadulást megelőzően i
