Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-11 / 292. szám
NEPÜJSÄG 1960. december 11., vasárnap u Itt Üdvözöljük n sport a Imii ém iá l, tt t ! A sportban előttünk álló nagy feladatok aligha oldhatók meg a sport különböző területein tevékenykedők ideológiai, sportszakmabeli ismereteinek bővítése nélkül. Éppen ezért a Magyar Test- nevelési és Sport Tanács elnöksége úgy határozott, hogy szervezetté teszi a sportakadémiák rendszerének kiépítését. Nálunk, Heves megyében, befejeződtek az előkészületi munkák, s Egerben már holnap, december 12-én délután 18 órakor, az egri Városi Művelődési Házban, Hatvanban pedig december 19-én délután 16,30 órakor a Városi Művelődési Házban sor kerül a hat előadásból állő sportakadémia első előadására. Üdvözöljük a sportakadémiákat, üdvözöljük azok részvevőit. — VASKŐ MIHÁLY országgyűlési képviselő hétfőn, december 12-én délután 2 órakor a tamaőrsi tanácsházán fogadónapot tart. ' — A PETŰFIBÁNYAI Tröszthöz tartozó szénbányákban műszaki és számviteli emberekből álló brigádok járjáka szénbányákat. Júniusban felülvizsgálták az állóeszközöket, megtörténtek a kiselejtezések, most felderítik, hogy a kiselejtezett gépek tartozékai: hevederek, ócskavas és egyéb hulladék nem maradt-e a bányában. Év vége előtti általános „nagytakarítás” folyik a bányákban. Simítsd ki, fuj, morcos szemöldököd Shakespeare Makrancos hölgy-e bemutatója az egri színpadon EGRI VÖRÖS CSILLAG 11—12: Kenyér, szerelem és :: s EGRI BRODY 11—12: Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN 11—12: Tacskó GYÖNGYÖST SZABADSÁG 11- én: Csónak a tengeren 12- én: A kölyök HATVANI VÖRÖS CSILLAG 11—12-én: A Noszty fiú esete Tóth Marival HATVANI KOSSUTH 11- én: Két év után 12- én: Nincs előadás HEVES , . . 11- én: Emberek és farkasok 12- én: Fantasztikus utazás PfiTERV AS ARA 11- én: Különös megbízatás 12- én: Nincs előadás FÜZESABONY 11—12: Mennyel pokol műsora Egerben délután 3 cs este 7 órakor: A MAKRANCOS HÖLGY (Bérletszünet) Iáiban este 7 órakor: Jubileum — A mennyetjart ífiur lagyrédén este 7 órakor: Három a kislány Közlemény Hétfőn Egerben a Sportakadé- mia. megnyitó előadására nem 16, áanem 18 urakor kerül sor a városi Művelődési Ház klubtermében. Vlint ismeretes, ez alkalommal dr. Siklay Ferenc, a TIT munkatársa tart előadást az Edzők szerepe a sportolók felkészítésében címmel. \ rendezőség ezúton is meghívja a Páros edzőit, sportolóit, sportvezetőit és szurkolóit. Az előadást *portfilm vetítése követi. Önkiszolgáló ajándék-bolt EGERBEN Sajátkezűleg választhatnak karácsonyra, újévre szép ajándékokat a vásárlók az újból megnyíló egri AJÁNDÉK- BOLT-ban. A megnagyobbított és korszerű berendezéssel ellátott áruda mindenki részére alkalmas ajándékcikkek nagy választékával várja régi törzsvevőit és új vásárlóit. A német porcelánkülönlegességek, kristályvázák, herendi porcelánok, strassz-nyakékek és karkötők, valamint az egyéb divatékszer újdonságok nagyon alkalmasak ajándékozási cél- ra. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat legújabb, önkiszolgáló eladási rendszerben árusító szaküzlete holnapután, kedden nyílik meg, „ ... Ezért javalltak víg komédiát, — Hogy vidámságra hangold lelkedet: — Ez bajt elűz, s megnyújtja életed!” Majd négy évszázada tán’ annak, hogy egy ismeretlen angol színpadi író, valamiféle primitív színpadi, játékot követett el, holmi akaratos lányt megzabolázó hősről. Ezt a történetet, amely nem volt mentes sem a vaskosságtól, sem a szellemtelenségtől, kezébe vette egy másik színpadi író és századokon át a világ minden színpadán azóta is pereg a szi- porkázóan szellemes, hallatlanul derűs, ezernyi víg mosolyt fakasztó történet a makrancos Katáról. Ezt a másik színpadi írót Shakespearenak hívták, akinek'életéről lényegében néhány száraz adaton kívül alig tudunk valamit, de akinek tra- gádiái, vígjátékai teljesebb embert mutatnak meg, mintha születése percétől kezdve valaki titokban minden tettét jegyezte volna a késői korok számára. A dráma óriása a színpad hárfájának minden húrján, a legmélyebb regisztertől a legmagasabbig, bámulatos bravúrral és századokon át hangzóan sem megkopott zsenialitással játszott. A III. Richárd és a Sok hűhó semmiért, Othello és a Makrancos hölgy, borzongtató tragédiáik és kacagtató vígjátékok kerültek ki alkotói műhelyéből, iskolát adva minden korok drámaírói számára és élményt minden korok színházlátogatói részére. Sziporkázó szellem, frisseség, zsongó színpad, robbanó kedély, örök emberi optimizmus és mély humánum — ez jellemzi Shakespeare vígjátékait, ez a Makrancos hölgyet is, amelyet színpadra vinni nenjes tette volt az egri Gárdonyi Géza Színháznak. A Makrancos hölgy, a nyel- ves Kata históriája, a „felszabadult ember édes játékai”, oly üde frisseséggel peregtek a deszkákon, ljiogy egyetlen pillanatra sem tűnt el az arcokról a jóízű mosoly, s bár tudtuk, hogy játék az egész, az elme tűnő szüleménye, gyerekké varázsolódtunk, kik örülni tudnak a játéknak. Mert legyen bármily csodálatos Shakespeare nyelve — és milyen kitűnő fordítóink vannak: Kazinczytól, Arany Jánoson keresztül e vígjáték fordítójáig. Jékely Zoltánig! — igazán csak a színpadon, csak játszva él ez a nyelv, tárja fel minden szépségét, minden rejtett kincsét, s magának a történetnek ezernyi báját is. Ezt értette meg és ezt sikerült megértetnie a vígjáték hőseit alakító színészekkel is Horváth Jenőnek, a darab rendezőjének. Játék folyt a színpadon, a szó teljes értelmében, lendületes, robbanó tempójú, önfeledt játék, mint valami tündérmesében, ahol nem kell semmit elhinni, nem is szabad, de amelyet egy tűnő estén valónak képzelni jó. Ez egyik, s talán legnagyobb érdeme a rendezőnek, aki az első pillanattól az utolsóig képes volt arra, hogy megtorpanás nélkül peregjen a mű, csendüljenek a szavak, — és szépen, érthetően, a shakespearei nyelv ezernyi ízét megmutatva. S ha igaz, márpedig az, hogy Shakespeare végső fokon a színpadon bontakozik ki teljes és lenyűgöző nagyságában, ha gondolatai, figurái, néha már zsonglőr nyelvmutatványai igaz pompájukban a díszletek között érvényesülnek, akkor mindenki előtt világos már, hogy milyen feladat vár a rendező mellett, magukra a színészekre. Hatalmas szöveganyag, állandó mozgás, az érzések sokrétűsége, a vers érthetősége, szinte óraműszerű összehangolt' ság, amelyben pillanatnyi megtorpanás sem lehetséges, hisz annyi is elég, hogy a képzelet varázsos világából a józan realitás talajára huppanjon a néző, — ha csak ennyit mondunk is, már elég. S ha a játék rózsaszín építőkövei néha-néha még halvány rést mutattak is — a premier lázának tudható be ez —, végeredményben túlzás nélkül állapíthatjuk meg, hogy ezt a megkapó művészi feladatot magas szinten, nagy igénnyel és jó komédiás kedvvel oldotta meg az együttes. Katát, a makrancos hölgyet, kitől Pádua minden férfiembere retteg rettenetes nyelve, vagy inkább szokatlan öntudata miatt, Katát, aki lassan megkeseríti már apja és húga, Bianca életét is, Stefanik Irén varázsolta a színpadra. Sokszínűén, egyéni bájjal, óvatosan vigyázva, nehogy „hiteles” figurát rajzoljon, játszotta el Kata „engedelmes hölggyé” válásának történetét. Nem félt, hogy alakítása harsogjon ott, ahol kell, de volt mértéktartása, hogy tompítson, ha a játék úgy kívánta. A szöveget szépen, érthetően, rejtett ízeit is felvillantva mondta el. Elismerésre méltó alakítás volt! Kellemes meglepetést jelentett Füzessy Ottó, aki Petruc- chiot vitte színre, Katalin kérőjét és megzabolázójáí, akinek volt fegyvere a makacs Kata lefegyverzéséhez, aki „csalogány szép énekét” dicsérte, ha prüszkölt, s ha rávicsor- gott, azt mondta „oly szelíd, akár a harmatos rózsaszirom”; aki gorombább tudott lenni, mint meghódítani szándékozott kedvese, s aki, nos, igen, aki férfi volt a sok nyavalygó között. Füzessy Ottónak elhittük, hogy Petrucchio, elhittük, hogy valójában az első pillanatban beleszeretett Kata. A másik szerelmespárt, kik csak akkor lehetnek egymáséi, ha először férjhez adják Katát és utána kijátsszák a kellemetlen kérőket, Biancát és Lu- cenciot Romvári Gizi és Kárpáti Zoltán játszotta. Bianca alakítója sok bájjal igyekezett a szelíd leányt a játék életére kelteni. Hogy ez nem mindenkor sikerült a maga teljességében, abban minden bizonnyal, az is közrejátszott, hogy egyéniségétől talán elüt a darab figurája. Kárpáti Zoltán ugyancsak nem egyéniségéhez, alkatához való szerepben lépett színre. Tehetségét, művészi alázatát és színpadi kultúráját dicséri, hogy mégis megoldotta feladatát, szövegmondása különösen megkapó volt. Dánffy Sándor Gremiója pompás színfoltja volt az előadásnak. örvendetes e fiatal színész fejlődése, amelynek jelentős állomása volt e Shakes- peare-bemutató. Egyéni íz, bővérű humor, nagy játékkedv: ez jellemezte Almássi Albert Grumióját. Pálffy György, Baptista, az apa figuráját keltette életre, kellő „méltósággal”, belülről fakadó, finom humorral. Kürtös István túl „komolyan” vette Hortensio szerepét, s emiatt nem vált hihetővé sem az, hogy neki ellenfele lehet a Biancáért folyó küzdelemben Gremio, de az sem, hogy Bianca oly következetes fenntartással él vele szemben. Bátrabb és fesztelenebb komédiázásra van szükség a figura hitele és az egész előadás egysége miatt is. Tranio, Palánc Ferenc volt. Hiteles, jó figurát, igazi shakespearei fickót rajzolt, s alakítása még jobb lesz, ha árnyaltabban bánik hangjával és a rábízott szöveggel. Csapó János Biondellója sajátos ízű, bohókás figura volt. Kanalas László ál Vincentiója méltó kiegészítője az együttes játékának. Egy villanás volt Horváth Ottó szabója, de emlékezünk rá. F. Nagy Imre Vincentiója ízes, színpadot töltő alak volt, színpadi tolmácsolásában. Joggal kérhetnek részt a sikerből Szoboszlai Sándor és Dallos Szilvia is. Külön kell szólni a színpadképről, amely modern shakespearei színpadot teremtett, merészen nyúlt az egyszerű- höz, de ízlésesen. Pásztor Péter díszletei csak aláhúzták a vérbő játék jellegét. Elismerés illeti Rácz Ilonát és Nádassy Gézát a jelmezekért. A függöny ‘ legördült, — a premier után. Üjból találkoztunk a nagy angol drámaíróval, aki eme vígjátékában nem akart nagy bölcsességeket elmondani, nem akart mély, tragikus emberi érzéseket színre vinni, csupán mosolyt akart, optimizmust, kedélyt és egy kis igazságot: a jellem többet ér, minden talmi pompánál. Akarta tenni ezt a vígjáték nyelvén, pergő sorokban és tettét tolmácsolta sikeresen az egri Gárdonyi Géza Színház együttese. „Hogy vidámságra hangold lelkedet...” Gyurkó Géza I960. DECEMBER 11., VASÁRNAP: ÁRPÁD 150 évvel ezelőtt, 1810. december 11-én született ALFRED DE MUSSET francia költő és író. Bensőséges, őszinte hangú versel a romantikusok közé soroljájc.Ifjúkori művei tele vannak világfájdalommal (Éjszakák). Nevét híressé Spanyol és olasz mesék című műve tette. Kora ifjúságának jellemrajza a Század gyermekének vallomásai. Több színdarabot is írt. Musset 1857-ben halt meg. 75 évvel ezelőtt, 1885-ben ezen a napon született PATTANTYÚS A. GÉZA egyetemi tanár, kiváló mérnök és szakíró, a szállító berendezések és a vízierőművek specialistája. I960. DECEMBER 12., HÉTFŐ: GABRIELLA 110 évvel ezelőtt. 1850-ben ezen a napon halt meg GERMAN GESSZ orosz kémikus, a pétervári bányászati akadémia profesz- szora. 1840-ben felfedezte a thermokémia alapvető törvényét, a hő állandóságának törvényét. Igen fontosak hőtanl tanulmányai: a vas öntésénél ő alkalmazta először a forró levegővel való befúvás eljárását, 1842-ben szabályt állított fel a hő közömbösségéről. A kémia alapjai című munkája jelentős tankönyv. 100 évvel ézelőtt, 1860. december 12-én született JAN KASPARO- WICZ lengyel költő, az Ifjú Lengyelország nevű irodalmi mozgalom egyik legkiválóbb képviselője. 5 évvel ezelőtt, 1955-ben kezdte meg működését Iparunk egyik fontos egysége, a BORSODI VEGYIKOMBINAT. SAKKOZÓK (Foto: Kiss Béla) A lfréd de Musseit éppen a húszéves, mikor 1830- ban a francia romantika egyik legszenvedélyesebb csatáját vívja a klasszicizmussal. Victor Hugo Hernani című drámájának bemutatásával kezdődött meg a francia romantika aktív fellépése jelien, mikor Hugo szétszakította a klasszicizmus merevségét, drámájában a főúr, bandita, király együttes szerepeltetésével példát adott az ellentétes jellemek romantikus ábrázolására. De ugyanebben az évben a fiatal Musett is a támadások pergőtüzébe kerül a spanyol- és olaszországi mesék című verseskötete miatt. A húszéves költő a klasszicizmus és romantika egyesített költői fegyverzetében jelentkezett olvasói előtt, de költői pályájának első jelentős állomásáig már kiformálódott egészen sajátos költői egyénisége. 1810. december 11-én született Párizsban, régi nemesi családban, amelynek története szervesen összekapcsolódott a francia irodalom és Francia- ország történetével. A családban költői tehetségű ősök voltak, a család egyik tagja — a hagyomány szerint — Jeanne d’Arc unokahúgát vette feleségül. A szőke, kékszemü kisfiú boldog napokat töltött vidéki házukban és barátjuk, Leon Gobert-ék vidéki villájában, egy omladozó, romantikus Alfréd de Musset hangulatú épületben, amely méginkább feltüzelte az olvasmányain — Ezeregyéjszaka meséi. Magellán, Cook kapitány kalandjairól szóló könyvek — nevelkedett fiú képzeletét. A merengő természetű kisfiúból érzékeny, víziókkal és hallucinációkkal küzdő ifjú serdült. Érettségi után pem volt türelme sem a jogi, sem pedig az orvosi fakultás előadásainak látogatására. Egyetemi tanulmányait abbahagyta, cél nélkül, elképzelések nélkül élt éveken át, közben titkos ábrándot dédelgetett magában: festő akart lenni. „A század gyermeke” nem egyedül volt, aki nem találta helyét a restauráció Franciaországában. Napóleon és a császárság bukása után egy egész nemzedék nőtt fel telve hősies tettvággyal, nagy tervekkel, de szomorúsággal is, mert tehetetlen volt a napóleoni kor nagy távlatai nélkül.... A fiatal Musset bekapcsolódott ugyan a romantikusok — Hugo, Vigny, Sainte-Beuve — körébe, de a már említett nagy vihart felkavart verses kötete megmutatta: nem lesz a romantikusok fegyvertársa. Első verseit Victor Hugo nyomán írta, de a spanyol- és olaszországi mesék című verses kötetében megjelent Hold balladája már megcsillantja a klasz- szikusok minden hagyományát, de a romantika költészetéből is tökéletest ad. A formai tökéletesség, a játékos rímek, csengő verssorok ugyanúgy jellemzői ennek a versnek, mint a romantika érzelmi telítettsége. A magyar olvasó Tóth Árpád mesteri fordításában olvashatja a költeményt. A mikor megjelenik máso- dik könyve — Látványosság a karosszékben — már az egész francia fiatalság legkedveltebb költője. 1833 tavaszán ismerkedett meg George Sand-al, akihez szenvedélyes szerelem kapcsolta. Musset és az írónő romantikus szerelmi kapcsolata örök téma lett a francia irodalomtörténetírásban. Velencei utazásuk után — ekkor írta a költő a Loren- zaccio című drámáját — 1835- ben következik be a végső szakítás. A fáradt, csalódott Musset teljesen átalakult: a könnyed, vidám fiatalból zárkózott férfi lett. 1836-ban megjelenik a Század gyermekének vallomásai című önéletrajzi regénye, amely kifejezi a romantikus nemzedék élet- felfogását és a költő George Sandhoz fűződő érzéseit is. A szakítás után 1838-ig tart költészetének másodvirágzása. Míg a harmincas évek elején olyan könnyed verseket írt, mint az Andalúz nő, a Májusi éj már annak a költőnek a verse, kinek múzsája a költészet felemelő, tisztító erejét magasztalja. Az „éjszakák” (Májusi éj, Augusztusi éj, Októberi éj) mondanivalója érzelemmel telített, romantikus, de formájuk fegyelmezettebb, nyugodtabb, mint a romantikus fiatal korban írt versek formája. A negyvenes évek elején a lehiggadt költő drámákat írt, de az ötvenes években már csak az irodalmi szalonok látogatására és változó szerelmeivel való foglalkozásra futotta erejéből. 1857-ben halt meg, viszonylag fiatalon, negyvenhét éves korában. öltészete Victor Hugo, a Chateaubriand, Lamartine, Vigny, Beranger költészete mellett a francia romantika jelentős fejezetei közé tartozik. Témája a szerelem, de verseiben benne van a kor, a francia restauráció ifjúságának hangulata. Musset versei a fiatalság örök érzéséről, a szerelemről dalolnak, s ez teszi költőjüket is érdemessé arra, hogy születésének százötvenedik évfordulóján emlékezzünk róla! * Nagy Sándor az flllami Áruház és Játékvásár Pavilon O _10 va sárnap ** óráig nyitva van