Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-11 / 292. szám

NEPÜJSÄG 1960. december 11., vasárnap u Itt Üdvözöljük n sport a Imii ém iá l, tt t ! A sportban előttünk álló nagy feladatok aligha oldhatók meg a sport különböző terüle­tein tevékenykedők ideológiai, sportszakmabeli ismereteinek bővítése nélkül. Éppen ezért a Magyar Test- nevelési és Sport Tanács elnök­sége úgy határozott, hogy szer­vezetté teszi a sportakadémiák rendszerének kiépítését. Ná­lunk, Heves megyében, befeje­ződtek az előkészületi munkák, s Egerben már holnap, decem­ber 12-én délután 18 órakor, az egri Városi Művelődési Ház­ban, Hatvanban pedig decem­ber 19-én délután 16,30 órakor a Városi Művelődési Házban sor kerül a hat előadásból állő sportakadémia első előadására. Üdvözöljük a sportakadémi­ákat, üdvözöljük azok részve­vőit. — VASKŐ MIHÁLY or­szággyűlési képviselő hétfőn, december 12-én délután 2 órakor a tamaőrsi tanácshá­zán fogadónapot tart. ' — A PETŰFIBÁNYAI Tröszthöz tartozó szénbányák­ban műszaki és számviteli em­berekből álló brigádok járjáka szénbányákat. Júniusban felül­vizsgálták az állóeszközöket, megtörténtek a kiselejtezések, most felderítik, hogy a kiselej­tezett gépek tartozékai: heve­derek, ócskavas és egyéb hul­ladék nem maradt-e a bányá­ban. Év vége előtti általános „nagytakarítás” folyik a bá­nyákban. Simítsd ki, fuj, morcos szemöldököd Shakespeare Makrancos hölgy-e bemutatója az egri színpadon EGRI VÖRÖS CSILLAG 11—12: Kenyér, szerelem és :: s EGRI BRODY 11—12: Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN 11—12: Tacskó GYÖNGYÖST SZABADSÁG 11- én: Csónak a tengeren 12- én: A kölyök HATVANI VÖRÖS CSILLAG 11—12-én: A Noszty fiú esete Tóth Marival HATVANI KOSSUTH 11- én: Két év után 12- én: Nincs előadás HEVES , . . 11- én: Emberek és farkasok 12- én: Fantasztikus utazás PfiTERV AS ARA 11- én: Különös megbízatás 12- én: Nincs előadás FÜZESABONY 11—12: Mennyel pokol műsora Egerben délután 3 cs este 7 órakor: A MAKRANCOS HÖLGY (Bérletszünet) Iáiban este 7 órakor: Jubileum — A mennyetjart ífiur lagyrédén este 7 órakor: Három a kislány Közlemény Hétfőn Egerben a Sportakadé- mia. megnyitó előadására nem 16, áanem 18 urakor kerül sor a váro­si Művelődési Ház klubtermében. Vlint ismeretes, ez alkalommal dr. Siklay Ferenc, a TIT munkatársa tart előadást az Edzők szerepe a sportolók felkészítésében címmel. \ rendezőség ezúton is meghívja a Páros edzőit, sportolóit, sportveze­tőit és szurkolóit. Az előadást *portfilm vetítése követi. Önkiszolgáló ajándék-bolt EGERBEN Sajátkezűleg választhatnak karácsonyra, újévre szép aján­dékokat a vásárlók az újból megnyíló egri AJÁNDÉK- BOLT-ban. A megnagyobbí­tott és korszerű berendezéssel ellátott áruda mindenki részé­re alkalmas ajándékcikkek nagy választékával várja régi törzsvevőit és új vásárlóit. A német porcelánkülönleges­ségek, kristályvázák, herendi porcelánok, strassz-nyakékek és karkötők, valamint az egyéb divatékszer újdonságok nagyon alkalmasak ajándékozási cél- ra. Az Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat legújabb, önkiszol­gáló eladási rendszerben áru­sító szaküzlete holnapután, kedden nyílik meg, „ ... Ezért javalltak víg komédiát, — Hogy vi­dámságra hangold lelke­det: — Ez bajt elűz, s megnyújtja életed!” Majd négy évszázada tán’ annak, hogy egy ismeretlen angol színpadi író, valamiféle primitív színpadi, játékot köve­tett el, holmi akaratos lányt megzabolázó hősről. Ezt a tör­ténetet, amely nem volt men­tes sem a vaskosságtól, sem a szellemtelenségtől, kezébe vet­te egy másik színpadi író és századokon át a világ minden színpadán azóta is pereg a szi- porkázóan szellemes, hallatla­nul derűs, ezernyi víg mosolyt fakasztó történet a makrancos Katáról. Ezt a másik színpadi írót Shakespearenak hívták, akinek'életéről lényegében né­hány száraz adaton kívül alig tudunk valamit, de akinek tra- gádiái, vígjátékai teljesebb em­bert mutatnak meg, mintha születése percétől kezdve vala­ki titokban minden tettét je­gyezte volna a késői korok számára. A dráma óriása a színpad hárfájának minden húrján, a legmélyebb regisztertől a leg­magasabbig, bámulatos bra­vúrral és századokon át hang­zóan sem megkopott zseniali­tással játszott. A III. Richárd és a Sok hűhó semmiért, Othello és a Makrancos hölgy, borzongtató tragédiáik és ka­cagtató vígjátékok kerültek ki alkotói műhelyéből, iskolát ad­va minden korok drámaírói számára és élményt minden korok színházlátogatói részére. Sziporkázó szellem, frisseség, zsongó színpad, robbanó ke­dély, örök emberi optimizmus és mély humánum — ez jel­lemzi Shakespeare vígjátékait, ez a Makrancos hölgyet is, amelyet színpadra vinni nenjes tette volt az egri Gárdonyi Géza Színháznak. A Makrancos hölgy, a nyel- ves Kata históriája, a „felsza­badult ember édes játékai”, oly üde frisseséggel peregtek a deszkákon, ljiogy egyetlen pillanatra sem tűnt el az ar­cokról a jóízű mosoly, s bár tudtuk, hogy játék az egész, az elme tűnő szüleménye, gyerek­ké varázsolódtunk, kik örülni tudnak a játéknak. Mert le­gyen bármily csodálatos Shakespeare nyelve — és mi­lyen kitűnő fordítóink vannak: Kazinczytól, Arany Jánoson ke­resztül e vígjáték fordítójáig. Jékely Zoltánig! — igazán csak a színpadon, csak játszva él ez a nyelv, tárja fel minden szépségét, minden rejtett kin­csét, s magának a történetnek ezernyi báját is. Ezt értette meg és ezt sike­rült megértetnie a vígjáték hő­seit alakító színészekkel is Horváth Jenőnek, a darab rendezőjének. Játék folyt a színpadon, a szó teljes értelmé­ben, lendületes, robbanó tem­pójú, önfeledt játék, mint va­lami tündérmesében, ahol nem kell semmit elhinni, nem is szabad, de amelyet egy tűnő estén valónak képzelni jó. Ez egyik, s talán legnagyobb ér­deme a rendezőnek, aki az első pillanattól az utolsóig képes volt arra, hogy megtorpanás nélkül peregjen a mű, csendül­jenek a szavak, — és szépen, érthetően, a shakespearei nyelv ezernyi ízét megmutatva. S ha igaz, márpedig az, hogy Shakespeare végső fokon a színpadon bontakozik ki teljes és lenyűgöző nagyságában, ha gondolatai, figurái, néha már zsonglőr nyelvmutatványai igaz pompájukban a díszletek között érvényesülnek, akkor mindenki előtt világos már, hogy milyen feladat vár a ren­dező mellett, magukra a színé­szekre. Hatalmas szöveganyag, állandó mozgás, az érzések sokrétűsége, a vers érthetősége, szinte óraműszerű összehangolt' ság, amelyben pillanatnyi meg­torpanás sem lehetséges, hisz annyi is elég, hogy a képzelet varázsos világából a józan rea­litás talajára huppanjon a né­ző, — ha csak ennyit mondunk is, már elég. S ha a játék ró­zsaszín építőkövei néha-néha még halvány rést mutattak is — a premier lázának tudható be ez —, végeredményben túl­zás nélkül állapíthatjuk meg, hogy ezt a megkapó művészi feladatot magas szinten, nagy igénnyel és jó komédiás kedv­vel oldotta meg az együttes. Katát, a makrancos hölgyet, kitől Pádua minden férfiembe­re retteg rettenetes nyelve, vagy inkább szokatlan öntuda­ta miatt, Katát, aki lassan megkeseríti már apja és húga, Bianca életét is, Stefanik Irén varázsolta a színpadra. Sokszí­nűén, egyéni bájjal, óvatosan vigyázva, nehogy „hiteles” fi­gurát rajzoljon, játszotta el Kata „engedelmes hölggyé” vá­lásának történetét. Nem félt, hogy alakítása harsogjon ott, ahol kell, de volt mértéktartá­sa, hogy tompítson, ha a játék úgy kívánta. A szöveget szé­pen, érthetően, rejtett ízeit is felvillantva mondta el. Elisme­résre méltó alakítás volt! Kellemes meglepetést jelen­tett Füzessy Ottó, aki Petruc- chiot vitte színre, Katalin ké­rőjét és megzabolázójáí, aki­nek volt fegyvere a makacs Kata lefegyverzéséhez, aki „csalogány szép énekét” dicsér­te, ha prüszkölt, s ha rávicsor- gott, azt mondta „oly szelíd, akár a harmatos rózsaszirom”; aki gorombább tudott lenni, mint meghódítani szándékozott kedvese, s aki, nos, igen, aki férfi volt a sok nyavalygó kö­zött. Füzessy Ottónak elhittük, hogy Petrucchio, elhittük, hogy valójában az első pillanatban beleszeretett Kata. A másik szerelmespárt, kik csak akkor lehetnek egymáséi, ha először férjhez adják Katát és utána kijátsszák a kellemet­len kérőket, Biancát és Lu- cenciot Romvári Gizi és Kár­páti Zoltán játszotta. Bianca alakítója sok bájjal igyekezett a szelíd leányt a játék életére kelteni. Hogy ez nem minden­kor sikerült a maga teljességé­ben, abban minden bizonnyal, az is közrejátszott, hogy egyé­niségétől talán elüt a darab figurája. Kárpáti Zoltán ugyancsak nem egyéniségéhez, alkatához való szerepben lé­pett színre. Tehetségét, művé­szi alázatát és színpadi kultú­ráját dicséri, hogy mégis meg­oldotta feladatát, szövegmon­dása különösen megkapó volt. Dánffy Sándor Gremiója pompás színfoltja volt az elő­adásnak. örvendetes e fiatal színész fejlődése, amelynek je­lentős állomása volt e Shakes- peare-bemutató. Egyéni íz, bő­vérű humor, nagy játékkedv: ez jellemezte Almássi Albert Grumióját. Pálffy György, Baptista, az apa figuráját kel­tette életre, kellő „méltóság­gal”, belülről fakadó, finom humorral. Kürtös István túl „komolyan” vette Hortensio szerepét, s emiatt nem vált hi­hetővé sem az, hogy neki el­lenfele lehet a Biancáért fo­lyó küzdelemben Gremio, de az sem, hogy Bianca oly követke­zetes fenntartással él vele szemben. Bátrabb és fesztele­nebb komédiázásra van szük­ség a figura hitele és az egész előadás egysége miatt is. Tranio, Palánc Ferenc volt. Hiteles, jó figurát, igazi shakespearei fickót rajzolt, s alakítása még jobb lesz, ha ár­nyaltabban bánik hangjával és a rábízott szöveggel. Csapó Já­nos Biondellója sajátos ízű, bohókás figura volt. Kanalas László ál Vincentiója méltó ki­egészítője az együttes játéká­nak. Egy villanás volt Horváth Ottó szabója, de emlékezünk rá. F. Nagy Imre Vincentiója ízes, színpadot töltő alak volt, színpadi tolmácsolásában. Jog­gal kérhetnek részt a sikerből Szoboszlai Sándor és Dallos Szilvia is. Külön kell szólni a színpad­képről, amely modern shakes­pearei színpadot teremtett, merészen nyúlt az egyszerű- höz, de ízlésesen. Pásztor Péter díszletei csak aláhúzták a vér­bő játék jellegét. Elismerés il­leti Rácz Ilonát és Nádassy Gézát a jelmezekért. A függöny ‘ legördült, — a premier után. Üjból találkoz­tunk a nagy angol drámaíró­val, aki eme vígjátékában nem akart nagy bölcsességeket el­mondani, nem akart mély, tra­gikus emberi érzéseket színre vinni, csupán mosolyt akart, optimizmust, kedélyt és egy kis igazságot: a jellem többet ér, minden talmi pompánál. Akarta tenni ezt a vígjáték nyelvén, pergő sorokban és tet­tét tolmácsolta sikeresen az egri Gárdonyi Géza Színház együttese. „Hogy vidámságra hangold lelkedet...” Gyurkó Géza I960. DECEMBER 11., VASÁRNAP: ÁRPÁD 150 évvel ezelőtt, 1810. december 11-én született ALFRED DE MUSSET francia költő és író. Bensőséges, őszinte hangú versel a romantikusok közé soroljájc.Ifjúkori művei tele vannak világfájda­lommal (Éjszakák). Nevét híressé Spanyol és olasz mesék című műve tette. Kora ifjúságának jellemrajza a Század gyermekének vallomásai. Több színdarabot is írt. Musset 1857-ben halt meg. 75 évvel ezelőtt, 1885-ben ezen a napon született PATTANTYÚS A. GÉZA egyetemi tanár, kiváló mérnök és szakíró, a szállító be­rendezések és a vízierőművek specialistája. I960. DECEMBER 12., HÉTFŐ: GABRIELLA 110 évvel ezelőtt. 1850-ben ezen a napon halt meg GERMAN GESSZ orosz kémikus, a pétervári bányászati akadémia profesz- szora. 1840-ben felfedezte a thermokémia alapvető törvényét, a hő állandóságának törvényét. Igen fontosak hőtanl tanulmányai: a vas öntésénél ő alkalmazta először a forró levegővel való befúvás el­járását, 1842-ben szabályt állított fel a hő közömbösségéről. A ké­mia alapjai című munkája jelentős tankönyv. 100 évvel ézelőtt, 1860. december 12-én született JAN KASPARO- WICZ lengyel költő, az Ifjú Lengyelország nevű irodalmi mozgalom egyik legkiválóbb képviselője. 5 évvel ezelőtt, 1955-ben kezdte meg működését Iparunk egyik fontos egysége, a BORSODI VEGYIKOMBINAT. SAKKOZÓK (Foto: Kiss Béla) A lfréd de Musseit éppen a húszéves, mikor 1830- ban a francia romantika egyik legszenvedélyesebb csatáját vívja a klasszicizmussal. Vic­tor Hugo Hernani című drá­májának bemutatásával kez­dődött meg a francia roman­tika aktív fellépése jelien, mi­kor Hugo szétszakította a klasszicizmus merevségét, drá­májában a főúr, bandita, ki­rály együttes szerepeltetésével példát adott az ellentétes jel­lemek romantikus ábrázolá­sára. De ugyanebben az évben a fiatal Musett is a támadá­sok pergőtüzébe kerül a spa­nyol- és olaszországi mesék című verseskötete miatt. A húszéves költő a klasszicizmus és romantika egyesített költői fegyverzetében jelentkezett ol­vasói előtt, de költői pályájá­nak első jelentős állomásáig már kiformálódott egészen sa­játos költői egyénisége. 1810. december 11-én szüle­tett Párizsban, régi nemesi családban, amelynek története szervesen összekapcsolódott a francia irodalom és Francia- ország történetével. A család­ban költői tehetségű ősök vol­tak, a család egyik tagja — a hagyomány szerint — Jeanne d’Arc unokahúgát vette fele­ségül. A szőke, kékszemü kisfiú boldog napokat töltött vidéki házukban és barátjuk, Leon Gobert-ék vidéki villájában, egy omladozó, romantikus Alfréd de Musset hangulatú épületben, amely méginkább feltüzelte az olvas­mányain — Ezeregyéjszaka meséi. Magellán, Cook kapi­tány kalandjairól szóló köny­vek — nevelkedett fiú képze­letét. A merengő természetű kisfiúból érzékeny, ví­ziókkal és hallucinációkkal küzdő ifjú serdült. Érettségi után pem volt türelme sem a jogi, sem pedig az orvosi fa­kultás előadásainak látoga­tására. Egyetemi tanulmányait abbahagyta, cél nélkül, elkép­zelések nélkül élt éveken át, közben titkos ábrándot dédel­getett magában: festő akart lenni. „A század gyermeke” nem egyedül volt, aki nem találta helyét a restauráció Francia­országában. Napóleon és a csá­szárság bukása után egy egész nemzedék nőtt fel telve hősi­es tettvággyal, nagy tervekkel, de szomorúsággal is, mert te­hetetlen volt a napóleoni kor nagy távlatai nélkül.... A fiatal Musset bekapcsoló­dott ugyan a romantikusok — Hugo, Vigny, Sainte-Beuve — körébe, de a már említett nagy vihart felkavart verses kötete megmutatta: nem lesz a ro­mantikusok fegyvertársa. Első verseit Victor Hugo nyomán írta, de a spanyol- és olaszor­szági mesék című verses köte­tében megjelent Hold balladá­ja már megcsillantja a klasz- szikusok minden hagyomá­nyát, de a romantika költésze­téből is tökéletest ad. A for­mai tökéletesség, a játékos rí­mek, csengő verssorok ugyan­úgy jellemzői ennek a vers­nek, mint a romantika érzelmi telítettsége. A magyar olvasó Tóth Árpád mesteri fordításá­ban olvashatja a költeményt. A mikor megjelenik máso- dik könyve — Látvá­nyosság a karosszékben — már az egész francia fiatalság leg­kedveltebb költője. 1833 tava­szán ismerkedett meg George Sand-al, akihez szenvedélyes szerelem kapcsolta. Musset és az írónő romantikus szerelmi kapcsolata örök téma lett a francia irodalomtörténetírás­ban. Velencei utazásuk után — ekkor írta a költő a Loren- zaccio című drámáját — 1835- ben következik be a végső szakítás. A fáradt, csalódott Musset teljesen átalakult: a könnyed, vidám fiatalból zár­kózott férfi lett. 1836-ban meg­jelenik a Század gyermeké­nek vallomásai című önélet­rajzi regénye, amely kifejezi a romantikus nemzedék élet- felfogását és a költő George Sandhoz fűződő érzéseit is. A szakítás után 1838-ig tart köl­tészetének másodvirágzása. Míg a harmincas évek ele­jén olyan könnyed verseket írt, mint az Andalúz nő, a Má­jusi éj már annak a költőnek a verse, kinek múzsája a köl­tészet felemelő, tisztító erejét magasztalja. Az „éjszakák” (Májusi éj, Augusztusi éj, Ok­tóberi éj) mondanivalója ér­zelemmel telített, romantikus, de formájuk fegyelmezettebb, nyugodtabb, mint a romanti­kus fiatal korban írt versek formája. A negyvenes évek elején a lehiggadt költő drámákat írt, de az ötvenes években már csak az irodalmi szalonok lá­togatására és változó szerel­meivel való foglalkozásra fu­totta erejéből. 1857-ben halt meg, viszonylag fiatalon, negy­venhét éves korában. öltészete Victor Hugo, a Chateaubriand, Lamar­tine, Vigny, Beranger költé­szete mellett a francia roman­tika jelentős fejezetei közé tartozik. Témája a szerelem, de verseiben benne van a kor, a francia restauráció ifjúságá­nak hangulata. Musset versei a fiatalság örök érzéséről, a szerelemről dalolnak, s ez te­szi költőjüket is érdemessé ar­ra, hogy születésének százöt­venedik évfordulóján emlé­kezzünk róla! * Nagy Sándor az flllami Áruház és Játékvásár Pavilon O _10 va sárnap ** óráig nyitva van

Next

/
Thumbnails
Contents