Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-11 / 292. szám
1S60. december 11., vasárnap NÉPÚJSÁG 5 1 ««UL-B»"" '■ " 2 Terimetösizöietkeseti megyénk első esztendejß Öregek és fiatalok Termelőszövetkezeteink jelentős többségében még kevés a fiatal munkaerő és az átlagos életkor jóval a negyven fölött van. Hová lették a fiatalok? — vetődik fel joggal a kérdés. A vá'aszt egyetlen mondattal meg lehet adni: elmentek városba. Kimentek, sok esetben elküldték őket maguk a szülők, akik annak idején, amikor az egyéni gazdálkodást felcserélték a szövetkezetivei, még saját maguk helyzetét sem látták biztosítottnak és ezért úgy gondolták, nem árt. ha a nagyfiú, vagy a lány elmegy valamilyen gyárba, üzembe, városra, és ott keresi boldogu'ását, a fixfizetést. Arra is számítottak a szülők hogy a rendszeres havi fix-szel rendelkező fiuk vagy lányuk majd segíti őket, aztán így „majd csak meglesznek valahogy.” Az élet, az idő azonban már nagyon sok szülő és fiatal előtt beb;zonyította. hogy nem volt helyes ez a számítás, mert a városba került fiatalok jelentős része nemhogy könnyebbséget, de éppen gondot okozott a szülőknek, és nemhogy pénzt adnának haza, hanem éppen visznek otthonról, kémek, követelnek. — Mit gondol, édesapám, mennyibe kerül a városi élet? — vágta apja szeme közé egy pélyi legény, amikor az „öreg” meg merte kérdezni, hogy mire is kell hát a hazulról „kölcsönkért” forint. Igen. Sokba kerül a városi élet, sokkal többe, mint ahogyan azt annak idején a szülők, de maguk a fiatalok is gondolták. És, sajnos, pé'dák vannak arra is, hogy a hirtelen idegenbe szakadt fiatal lány, vagy fiú a városban egy szép napon „könnyebb munkával” váltja fel az igazi foglalkozást, és szégyent hoz szüleire, munkástársaira. a züllés útjára tér. A parasztiiatalságnak elsősorban odahaza, a maga falujában, a maga termelőszövetkezetében kell keresnie boldogulását. Ott kell keresni és meg- ta’álnia a szébb. a kulturáltabb életet, amely számukra a jövőt jelentheti. Sokan tértek már vissza a városból, a „kó- borútról” a faluba, sokan értették meg, hogy nem ifjakhoz illő dolog elszaladni, megfutni a kezdeti nehézségek elől, hanem sokkal inkább a fiataloknak kell kimunkálniuk, kialakítaniuk ezt az újat, megteremtem a szebb életet. Pélyen, Komlón, Nagyrédén. Füzesabonyban és még egy jó néhány községben lehet már talá'kozni olyan fiatalokkal, akik visszatértek falujukba. s akik ma már tudják, hogy otthon a helyük. A szülők feltétlenül felelősséggel tartoznak gyermekeik iránt és ha maguk küldték őket neki a nagyvilágnak, akkor kötelességük alaposan megnézni, vajon jó helyen van-e a nagylány, vagy legény, biztosítva van-e további fejlődése, előrehaladása, jó nevelése? És ha ez nincs biztosítva, akkor legyen erejük a szülőknek vissza is hívni gyermeküket maguk mellé, ahol a családban dolgozhatnak, nevelkedhetnek tovább. A termelőszövetkezetek várják vissza a fiatalokat. — Nem könyörgünk értük, de hívjuk vissza őket — így mondta ezt annak idején a recski termelőszövetkezet elnöke, ahol akkor a legfiatalabb tag maga az elnök volt, de ő is betöltötte már az ötvenedik esztendőt. A régebben és az ez évben alakult termelőszövetkezetek idős tagjai — akik nemcsak papíron voltak tagok — megtették a magukét, úgy is mondhatni, sok tekintetben megalapozták a jövőt, de a fiatal erővel még könnyebben, még eredményesebben haladhatna a munka. A fiatalokat, a parasztfiatalokat hazahívja, várja a föld, a falu. De az illetékeseknek, a község vezetőinek is meg kell tenniük mindent, hogy ezek a fiatalok, jól is érezzék magukat odahaza. Sokat változott az utóbbi években a falvak képe, közelebb került a falu a városhoz. A kultúrházak, a villany, a rádió, a televízió, a mozi, a kisvendéglők, a cukrászdák, de elsősorban a KISZ- szervezetek segítik ezt a fejlődést és megvan a reális lehetősége annak, hogy a termelőszövetkezeti fiatalok ne csak a munkát, de a szórakozást is megtalálják községükben. Ma már nagyon sok tsz-ben van televízió, amelyet általában szívesen látogatnak a fiatalok. Besenyőtelken például a szövetkezet KISZ-fiataljai elmondották, hogy szombat-vasárnaponként szívesen hallgatnak lemezeket, néznek televíziót, táncolnak, szórakoznak, és nemegyszer még a szomszéd faluból is ellátogat egy-egy vendég közéjük. — Gondoskodik a vezetőség rólunk — így mondta a tavaly érettségizett kis könyvelőnő és büszkén mutogatta a hatalmas rádiót, a lemezjátszót, no meg a Munkácsy-ké- szüléket, amely akkor érkezett meg a szövetkezetbe. Sportolási, tánclehetőséget, olvasóköröket, színjátszó csoportot, énekkart minden faluban lehet szervezni, de közös társas kirándulásokat is, amibe szintén nagy lelkesedéssel kapcsolódnak bele a fiatalok. És a példák azt mutatják, hogy azokon a helyeken, ahol nem alszik a KISZ, ahol törődik a fiatalok ügyével a község és a termelőszövetkezet vezetősége, ott nincs hiány a fiatal erőben a munkánál sem, ott, ha még el is mentek annak idején, de már elindultak hazafelé a fiatalok. Helyes, ha a szövetkezet vezetősége feladatokkal bízza meg az ifjakat és természetesen bevonja őket a vezetésbe is, meghallgatják javaslataikat, tanácsaikat is kikérik. Nagyrédén, Tenken, Kiskörén. Tiszanán&n szépen dolgoznak a fiatalok. A vezetőség bízik bennük, feladatokkal látja el őket, olyanokkal, amelyek elvégzése után joggal, büszkén elmondhatják: ezt mi csináltuk. A nagyüzemi gazdálkodás, a belterjes gazdálkodás, a kertészkedés, a baromfinevelés, az állattenyésztés kifejlesztése mind-mind olyan terület, ahol jól lehet használni az ifjúság erejét, lendületét. És ugyanakkor lehetőség nyílik arra is, hogy rendszeresen, havonta, de legalább negyedévenként munkaegység-előleget is fizessenek a tsz-ek, amelyre különösen a fiatalok igen számítanak. Csak üdvözölni lehet a hevesi járási szervek, illetve tsz-vezetőségeknek azt az elhatározását, hogy jövőre mindenütt — de legalábbis a tsz- ek zöménél — bevezetik a havi munkaegység-előlegfizetést. Példák egész sora bizonyítja ma már, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol jó a vezetés, szívesen dolgozik a tagság, jó a jövedelem is, nem kívánkoznak el a fiatalok a szövetkezetből és bevételük már most eléri, vagy meghaladja azt. amit városon keresnének bármelyik vállalatnál. A községek vezetői, a szövetkezetek teremtsenek tehát olyan feltételeket, hogy jól érezzék magukat, szívesen dolgozzanak a fiatalok, a fiatalok viszont értsék meg, hogy jövőjüket a falun, odahaza kell keresni, és most a nagyüzemi gazdálkodás viszonyai között minden lehetőség megvan arra, hogy becsületes munkával, elégedett, jó életet biztosítsanak maguknak. (Folytatjuk.) Szalay István Ülést tart a Hazafias Népfront jogi bizottsága December 12-én, hétfőn, a Hazafias Népfront városi, járási és megyei elnökségei mellett működő jogi bizottságok vezetői megbeszélést tartanak a Hazafias Népfront megyei titkárságán. Ezen a megbeszélésen tárgyalják meg a propagandamunka fejlesztésére irányuló javaslatokat és azt, hogyan segítheti még jobban a jogi bizottság a termelőszövetkezeteket A napirendek előadói lesznek: dr. Böőr Péter, a Heves megyei Jogász Szövetség elnöke és dr. Gornyiczki Lajos, a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagja. Ahol a könyvbarátság kezdődik mondhatja, itt pedagógus szeretettel találAz apró, párnázott székeken Marosfalvi László, az egri kényelmesen ülnek a gyerekek. VI. számú iskola V. osztályos A polcokon könyvek, előttük tanulója, örökre emlékezetébe könyvek, a fiókokban diafii- vési majd a gyermekkönyvtá- mek. És az otthonos csend- rat, mert őt külön öröm érte ben, a kellemes melegben az elmúlt napokban, ö az ez- olyan jól érzik magukat a gye- redik kis olvasó, s a könyvtár kozik, ahol elbeszélgetnek vele, ahol nem is tudja, hogy irányítják a tudásszomját, olvasó éhségét. Vannak szép számmal olyanok, mint Pápista Jancsi, Német Sanyi, Sülé Ági, Kiss Ági és Magdi, akik egész délutánokat töltenek olvasással, társasjátékkal a kis olvasóteremben. Hazamenni? Azt csak legutoljára! Itt övék a világ, és minden szerdán, szombaton klubdélután Ez igen! Jó meleg van, és közösen is lehet mesét olvasni! Amit nem tud a kis elsős, megmagyarázza a „nagy” másodikos! Hídvégi Judit és Harangozó Eta nemsokára elhagyják az ifjúsági könyvtárat, mert lassan „kinőnek” a mesék közül. rekek, mint sehol másutt. Az egri ifjúsági könyvtárban vagyunk. Ott, ahol a könyvbarátság kezdődik, ahol először ismerkedik a kis elsős a betűvilág hatalmas kincsestárával. Ahol apró ujjacskájával vezeti a sorokat, s nagyon sok időbe telik, amíg egyetlen oldalt elolvas a kiválasztott mesekönyvből. De itt ül, keresgél, kutat a polcokon, ismerkedik. Aztán telnek az évek, s az először beiratkozott kicsi egyre nagyobb biztonsággal választja ki azt a könyvet, amit el szeretne olvasni. Nem is kell hozzá sok idő, s azt veszi észre a könyvtáros néni, hogy Éva, Jutka, Gyuri már búcsúzik az ifjúsági könyvtártól. Hívja, várja őket a nagy könyvtár, az újszerű, a másik irodalmi vi- lág. csak az ő tiszteletére rendezett egy kedves hangulatú kis házi ünnepséget, ahol Halmai Bélá- né, a könyvtár vezetője köszöntötte őt, de vele együtt a többi kis olvasót is. Rövid kis köszöntőjében arról beszélt a gyerekeknek, hogy az olvasás milyen nagy emberformáló erő, mennyi szépséget, mennyi tudást rejteget. Majd filmet vetítettek és jó hangulatban mentek haza az ifjúsági könyvtár olvasói. Nagyon szeretnek itt lenni. Miért is ne szeretnének, amikor ez nem kölcsönző csupán, hanem az ő birodalmuk. Apró gondjaikat, bajaikat, örömeiket szívesen meghallgatják a kölcsönző nénik, és olyan jó az, ha egy kisgyerek valakinek bizalmasan elmondhatja titkait, vágyait. Mert itt elHáromezer diafilm! Micsoda kincsestár! Sok-sok mese elevenedik meg otthon, amikor Sanyika apukája, végre ráér cs vetít kisfiának, a könyvtárból hozott üiákboL van, ahol kedvükre kijátszhatják magukat. Az elmúlt héten, pénteken is meglepte kis olvasóit valamivel a gondos könyvtárvezetőség. Szász Eta írónő látogatott el hozzájuk, s a varázslatos meseposztócskán egymás után jelentek meg a mesék illusztrációi, amit a gyerekek viharos örömmel találtak ki egymás után. Nagy volt az öröm, amikor egy-egy sikeres megfejtés után átvette a kis olvasó a jutalmat. Délután a nagyobbak is részesültek a „jóból”, mert a felsőtagozatosok részére irodalmi fejtörőt rendezett az írónő, aki kicsik, nagyok tetszését megnyerte tudásával és kedvességével. Nő, növekszik az új nemzedék, az olvasó emberek, akiknek életében jelentős helyet foglal el máris a könyv — minden tudás forrása. Cs. Adam Éva OizL kífLeilafL Brno; A főpályaudvar A vár látképe a Denis Parkból (Vége)
