Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-10 / 291. szám
2 N C P C J S A G 1980. december 10., szombat Az automatizálás hazánkban MA MÁR SZINTE anekdota- «zámba megy az a tény, hogy tíz-tizenöt évvel ezelőtt menynyire elmaradott volt a magyar ipar a műszerezettség és méréstechnika szempontjából. Még a jól műszerezhető gyárak, mint például a Péti Nitrogénművek is. teljesen műszer nélkül termeltek. A csepeli Martinban csak a laboratóriumi elemzés nyújtott útmutatást a termelés irányítóinak. Maga a műszergyártás a felszabadulás előtt gyerekcipőben járt. Kisüzemekben, szétszórva, pinceműhelyekben állítottak elő bizonyos műszereket, s e szűk kereteken túlmenő igényeket külföldről elégítették ki. Hatalmasat kellett tehát fejlődni a magyar iparnak ahhoz, hogy a második ötéves terv irányelvei mór a következő jelentős feladatot írhassák elő: „Az egész iparban fontos feladat a termelőberendezések műszerekkel való mind jobb ellátása, amely előkészíti az átmenetét a termelési folyamatok későbbi, részleges. vagy teljes automatizálására”. Továbbá: „Az ipar műszaki színvonalának emelésére tanulmányozni kell a termelési folyamatok technológiájának modernizálását, s tudományosan fel kell dolgozni az automatizált termelési módszereket és folyamatokat. Iparunk, s különösen műszeriparunk fejlődése biztosítja a feltételeket az irányelvek által kitűzött feladatok teljesítéséhez. Az 1948-as államosítás után komoly teljesítőképességű műszeripar jött létre hazánkban. Példaképpen említünk olyan gyárakat, mint a Mechanikai Mérőműszerek gyára, az Elektromos Mérőműszerek Gyára, az Elektronikus Műszerek Gyára, — s ezek csak a nagyobbak, rajtuk kívül egy sor kisebb üzemben és szövetkezetben kitűnő anyagvizsgáló, geofizikai és közlekedési műszereket készítünk. Egy-egy ilyen kisebb szövetkezet nagyságra is meghaladja a felszabadulás előtti legnagyobb üzem kapacitását. MŰSZERIPARUNK további fejlődését jelzi például a Szek- szárdon épülő új, nagy műszergyár. Az ipar fejlődésével együtt nőtt üzemeink, különösen vegyipari üzemeink és erőműveink műszerezettsége, műszerekkel való ellátottsága. E tekintetben említésre méltó a Borsodi Vegyikombinát, a Péti Nitrogénművek — relatíve — jó ellátottsága műszerekkel. Ehhez persze hozzájárul az is, hogy a vegyipar és a műtrágyagyártás jól műszerezhető és kiválóan alkalmas az automatizálásra. Ugyancsak szép előrehaladást mutathatunk fel egyes erőműveink, mint például a Pécsújhegyi Erőmű, vagy olyan nagy létesítmény, mint a Sztálinvárosi Acélmű és Erőmű műszerezettsége tekintetében. Egyes iparművek rekonstrukciója során mindinkább törekszünk az automatika elemeinek beépítésére. Bizonyos fejlődést könyvelhetünk el az utóbbi esztendőkben az automatikai elemek gyártása terén is. Kiváló minőségű automatikai elemeket gyárt például a Mechanikai Mérőműszerek Gyára, sikeresen működnek a főként exportra gyártott automatizált konzervgyáraink. A magyar iparra hárul a KGST országai közötti nagy teljesítményű olajvezetékek működésének automatizálása is. Ez a jelentős feladat nemcsak az automatikai elemek gyártásával megtett, eddigi eredményeket bizonyítja, hanem egyúttal a további fejlődés serkentője is és megvalósítása jelentősen segíti majd az automatika- ipar előrehaladását: mindinkább alkalmassá teszi az egyre növekvő magyarországi automatizálási igény kielégítésére. AMI AZ ELEKTROMOS automatikai berendezéseket illeti, ez az, ami talán a legnagyobb múltra tekinthet visz- sza Magyarországon. De az is elmondható egyben, hogy az a legkevésbé egységes téma. Viszonylag sok gyár foglalkozik ilyen berendezések készítésével. Megelégedéssel jegyezhetjük meg, hogy a nagy múltú Telefongyár rendkívül modern elektromos vasútbiztosító berendezéseket gyárt — főleg exportra. Nagy problémát jelent a gépipar automatizálása. Közismert tény, hogy gépiparunk főleg kis- és középsorozatokat gyárt, s ez a tény tüzetes megfontolás tárgyává teszi az automatizálás mértékének, rentabilitásának kérdéseit. Ez természetesen nem akadályozza meg, hogy a különböző üzemekben automaták, célgépek, korszerű szállítóművek, stb. bevezetésével korszerűsítsék a termelési folyamatot és megkönnyítsék a munkát. Erre számos példát lehetne felsorolni. A Salgótarjáni Üveggyárban például nemrégen két szovjet gyártmányú automata alapgyártó gépet helyeztek üzembe, amelyek szinte gyökeresen megváltoztatták a termelési folyamatot és az üzem dolgozóinak munkakörülményeit. Azok a munkások, akik előtt 50—60 fokos hőségben, közvetlenül az üvegolvasztókemencék mellett, igen megerőltető módon kezelték a formálószerszámokat, s továbbították a forró palackokat, most a műszerekre és az automatákra ügyelnek és nyolcszor annyi palackot készítenek, mint azelőtt. A két automata száz ember munkáját helyettesíti. A REMIX rádióalkatrészgyárban az idén tizenkét célgépet helyeztek üzembe, a többi között a milliószámra készülő alkatrészek mérésére és ellenőrzésére. Egy-egy dolgozónak azelőtt műszakonként tíz-tizenkétezer alkatrészt kellett ellenőriznie és tizenöt-hűsz felé válogatnia. Ezt a munkát a célgép most automatikusan végzi el. A gyárban a második ötéves terv végén a jelenlegi kézi műveleteknél, 85 százalékát automatikus berendezésekkel, célgépekkel bonyolítják le. S végül még egy példát: a Budapesti Cementáru és Kőipari Vállalat egyik telepén a mozaiklapok gyártására üzembehelyeztek két automatát, amelyek óránként annyi mozaiklapot sajtolnak, mint a régi présgép egy műszak alatt. SZERSZÁMGÉPIPARUNK természetesen a főfigyelmet ma már arra fordítja, hogy gyártmányai a legújabb követelményeknek megfelelően korszerűek, automatizáltak, vagy félig automatizáltak legyenek. Szerszámgépiparunk ilyen új, kiváló gépe például az ETP— 500-as programvezérléses eszterga, amely kétszános sablonról, nagyolásra és simításra is alkalmas. Ilyen az EM—500-as félautomata, egyszános másolóeszterga. E szerszámgépek eiektromechanikus vezérlő- rendszerrel működnek és hidraulikus tokmánnyal rendelkeznek a munkadarab befogására. Automatizált körköszörűgép is készül aktív mérő- és adagolóberendezéssel. A példák további sorolása helyett összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy szerszámgépiparunkban ma már a szerszámgép tervezésének előfeltétele, hogy az új konstrukció automatizált legyen. Ezek azonban csak a jövő fejlesztés kezdeti lépései. A második ötéves terv irányelveinek végrehajtása szempontjából nélkülözhetetlen, hogy az alapkutatás gyorsabban fejlődjék az eddiginél. Ugyancsak nagyon fontos feladat a szakemberképzés gyorsítása és az automatizálás követelményeinek megfelelő átalakítása. Nagyon szükséges, hogy a vegyipar, az élelmiszer- ipar és más iparágak mérnökei, technológusai jártasak legyenek az automatizálás elméleti és gyakorlati kérdéseiben. MINDEN KISEBB NAGYOBB eredmények ellenére az automatizálás ma még gyerekcipőben jár. Ha gyorsabban akarunk haladni ezen az úton, akkor egyrészt le kell küzdeni a régi szakemberek egy részének idegenkedését, jelentősen javítani kell a káderképzést, s végül el kell érni a kutatók, s a gyakorlati technikai szakemberek eddiginél szorosabb együttműködését. G. P. A Biztonsági Tanács ülése NEW YORK (MTI): A Biztonsági Tanács csütörtökön két ülésén foglalkozott a kongói válsággal. Zorin nagy beszédére nyugati részről az argentin és az angol küldött válaszolt. Egyik sem volt képes megfelelő feleletet adni Zorin konkrét érveire. Ehelyett igyekeztek más irányba terelni a Biztonsági Tanács figyebnét. Egy részt ke gyeletes szólamokat mondtak arról, hogy Lumumba, aki ugyan szerintük nem miniszterelnök, mégis „emberi lény \ s ezért megérdemli, hogy emberi méltóságát figyelembe vegyék. Másrészt panaszolták a Szovjetunió határozati javaslatának, Zorin beszédének nyers hangját. Ezenfelül azt igyekeztek bizonygatni, hogy a Szovjetunió azzal, hogy kíméletlenül feltárja a kongói válság okait, voltaképpen az ENSZ tekintélyét akarja szétrombolni és a főtitkár hatáskörét szeretné korlátozni. Szót kapott az ülésen Kongó küldötte is. Az ő felszólalását még a nyugati küldöttek is fejcsóválással kísérték. Á kongói küldött azt magyarázta, hogy Lumumba letartóztatása a törvények értelmében történt. Ezután hozzáfűzte, hogy Mobutu megparancsolta: Lumumbát nem szabad agyonlőni. Ez — mondotta Kongó küldötte — világosan megmutatta Mobutu ezredes forradalmának békés jellegét. A kongói küldött ezután nyílt fenyegetőzésbe csapott át. Kijelentette: sohasem fogjuK megengedni, hogy lefegyverezzék csapatainkat. Uraim! Fi- gyelmezetjük önöket — mondotta — tartsák ezt az eszükben. Az éjszakai ülés nagy visszhangot keltő eseménye Mali küldöttének Hammarskjöld főtitkár ellen intézett, rendkívül éles bírálata volt. Mamadou Aw, Mali küldött először ismertette Modibo Keita, mali-i köztársasági elnök táviratát, melyet a Biztonsági Tanácshoz intézett. A köztársasági elnök ebben kifejti: az a tény, hogy Kaszavubut az ENSZ-közgyű- lés elismerte, bizonyítja, hogy Lumumba a törvényes miniszterelnök. A kongói alkotmány értelmében ugyanis a köztársasági elnök csak egyik tényezője a hatalom gyakorlásának, a másik két tényező a parlament és a miniszterelnök. Ha tehát Kaszavubu az ENSZ tagjai szerint törvényesen köz- társasági elnök, akkor Lumumba ugyanilyen törvényes miniszterelnök. Ezután rendkívül élesen tiltakozott Lumumba törvénytelen letartóztatása ellen. A gyarmatosítók, úgy látszik, nem értik meg, hogy Lumumba több mint egy ember, Lumumba jelkép, és Afrika népei mellette állnak. Lumumba az Egyesült Nemzetek foglya — mivel az Egyesült Nemzetek kongói parancsnoksága jól tudta, hogy ő a kormány törvényes feje és az Egyesült Nemzetek parancsnoksága engedte, hogy Mobutu letartóztassa. Jugoszlávia küldötte is felszólalt az éjszakai ülésen és ugyancsak erélyesen követelte Lumumba azonnali szabadonbocsátását. Az éjszakai ülés végén várat' anul szót kért Hammarskjöld ENSZ-főtitkár is. Bejelentette, hogy az éjszaka folyamán olyan jelentést kapott, amely nyugtalanító és „fenyegető” eseményekről számol be. Hammarskjöld nem mondotta meg, hogy milyen eseményekről van szó. de megígérte, hogy a pénteki nap folyamán informálja erről a Biztonsági Tanács tagjait. A Biztonsági Tanács végül úgy határozott, hogy Hammarskjöld jelentésének közzététele után ismét összeül, valószínűleg pénteken, az esti órákban. (MTI) De Gaulle tábornok Algériába érkezett Sztrájk, tüntetések, összeütközések a rendőrség és az ultrák között Algéria városaiban ALGÍR (MTI): De Gaulle tábornok, helyi idő szerint 11-kor megérkezett algériai kőrútjának első állomására, a Tlem- cen és Oran között fekvő, 24 ezer lakosú Temouchent kisvárosba. De Gaulle tábornok fogadására 5000 főnyi tömeget szerveztek, jórészt muzulmánokból. Amikor a tábornok megjelent, „Francia-Algéria” kiáltások hangzottak fel — mint az AFP írja —, a muzulmánok kórusát szemmel láthatóan fehérek irányították. De Gaulle elnök egy pillanVöröskeresztes vezetőségválasztó taggyűlés Istenmezején A LOTTÓ e heti nyerőszámai A lottó 50. játékheti sorsolását Soltvadkertben rendezte a Sportfogadási és Lottóigazgatóság. Egy-egy nyerőosztályra 1 492 982 forint jut. A kisorsolt nyerőszámok a kővetkezők: 40, 51, 60, 66. 71 (MTI) Annak ellenére, hogy egy esztendő alatt most a vöröskeresztes munka országszerte hatalmas eredményeket ért el, még ma is vannak olyanok, akik ha a Vöröskeresztről hallanak, mindössze karszalagos egészségügyiekre, gyerekekre gondolnak. Szerencsére, ez már nem általános, csupán elszigetelt jelenség, mégpedig olyan emberek részéről, akiket általában más közügy sem érdekel. Nem mondható el ugyanez az istenmezei emberekről. Csütörtökön este tartották a község vöröskeresztes szervezetének vezetőségválasztását. A községben mindössze 68 vörös- keresztes tag van, mégis mire közeledett az este 6 óra, a taggyűlés kezdete, zsúfolásig megtelt a bányász művelődési ház. Szederkényousztáról harminc embert szállított be a gyűlésre a bánvászautó. A feldíszített nagyteremben több mint kétszáz ember, meg vagy 100 fiatal zsúfolódott be. S hogy mennyire közügynek tekintik itt az emberek a vöröskeresztes munkát, azt mutatja az is, hogy itt volt a gyűlésen a két falu vezetősége is, a párttitkár elvtársak, a tanács és a termelőszövetkezet elnökei. Itt volt a taggyűlésen Kárpáti József elvtárs, a Vöröskereszt országos főtitkára, Balatoni Lajos, az Országos Vöröskereszt munkatársa is, de megjelent Sólyom Ernő, a járási párt- bizottság munkatársa, Csokros Stefánia, a Vöröskereszt megyei titkára, a járási közegészségügyi felügyelő is. Tóth Margit, VK községi titkár számolt be a községben végzett vöröskeresztes munkáról. Kiemelte a beszámoló azt az eredményt, amelyet a „Tiszta udvar, rendes ház”- mozgalomban ért el a község, majd a tanfolyamokról beszélt az előadó. Végül az új vezetőség előtt álló terveket ismertette. A beszámoló felett élénk vita alakult ki. Elsőnek Murányi Gábor, a szederkénypusztai tsz elnöke szólt hozzá és kifejtette, hogy régen milyen alacsony színvonalon állt az emberek egészségügyi tudása a falvakban, s ma már egészségügyi állomások hálózzák be a községeket, ahol az egyszerűbb baleseteken tudnak segíteni maguk a falu egészségügyi aktívái, s komolyabb esetekben is tudják, mi a teendő. Ludvig András, Istenmezeje VB-elnö- ke arról a szép tevékenységről beszélt, amit a vöröskeresztes aktívák fejtenek ki az öregek ápolása, megbecsülése és segítése terén. Utasi András, a községi pártszervezet titkára, kiegészítette a beszámolót azzal, hogy elmondotta, mi tette a Vöröskeresztet azzá, amivé az évek során fejlődött. Utast Péter Vilmosáé arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy a vöröskeresztes tanfolyamokon ne csak az idősebbek jelenjenek meg, hanem jöjjenek a fiatalok is, hiszen a munkát ők viszik majd tovább. Sólyom Ernő elvtárs, a járási párt- bizottság munkatársa, hozzászólásában elmondotta, hogy szembetűnő ebben a községben a rendszeres szervezeti élet, s az itt működő vöröskeresztes szervezet egyre inkább betölti feladatát a község közegészségügyi színvonala emelése érdekében. Végül Kárpáti József, a Vöröskereszt országos főtitkára szólt a megjelentekhez. A többi között elmondotta: — Ügy látom, itt olyan emberek élnek, akik komolyan veszik az ember életét, egészségét, így a vöröskeresztes mozgalmat is. És ami még szebb képet ad, hogy a párt, a tanács és a tömegszervezetek vezetői is eljöttek, de nemcsak most vannak itt, hanem mindenkor támogatják mozgalmunkat. Jellemző a Vöröskereszt munkájának fellendülésére az elmúlt négy esztendő, és ez annak az eredménye, hogy 1956 után mertünk az emberekre támoszkodni, bíztunk az emberekben. Az emberek megértették hivó szavunkat és ma már olyan nagy a táborunk, hogy egyre közelebb van hozzánk az az idő, amikor a gyógyítás mellett legnagyobb teret a 'megelőző munka tölti majd be. Beszélt a véradó-mozgalom hatalmas iramú fejlődéséről, az ingyenes véradás terjedéséről, a mozgalom egyes feladatairól, végül így fejezte be hozzászólását: — Kívánom, hogy ilyen helyes szemlélettel és összefogással érjenek el még szebb eredményeket az istenmezeiek és a szederkénypusztaiak. Ezután megtörtént a régi vezetőség lemondása és az új vezetőséget szavazással választottak meg a jelenlevők. A taggyűlés után három egészségügyi tárgyú filmet vetített a megyei VK. Adárn Éva A köztársasági gárda csapatai 10 óra tájban megkísérelték megtisztítani a teret a tüntetőktől. A tömeg kövekkel válaszolt, majd a rendőrség könnygázt alkalmazott a tüntetőkkel szemben. A teret sikerült megtisztítaniok, de később a tüntetők száma több ezerre növekedett: az összeütközések tartottak akkor is, amikor De Gaulle a közeli Temouchent-be érkezett. Algírban a tüntetők a város három pontjában gyülekeztek: a város központjában, a Bab El Oued és Belcourt város negyedben. A legtöbb tüntető az egyetem környékén sereglett össze. A köztársasági gárda egységei itt is könnybombákat alkalmaztak. A rendőrség több mint száz tüntetőt őrizetbe vett. Déltájban a hadsereg egységei váltották le a köztársasági gárdát. Ekkorra a tüntetők száma 8000-re nőtt. A tömeg Oranban is. Algírban is megbénította * közlekedést, több helyütt elvágták a trolibusz-vonalak vezetékeit, leállították az autóbuszokat. A tüntetők több helyütt felszedték a kövezetét is a for- g-lom megbénítására. Algírban és Oranban a hadsereg tankjai is felvonultak, hogy „lélektani hatást gyakoroljanak” a tömegre. (MTI) tást sem vetett a tömegre, hanem azonnal a városi elöljáróságra hajtatott, ahol megbeszéléseket folytatott a helyi vezetőkkel. Mint ismeretes, a köztársasági elnök körútja alkalmából a Francia Algéria Frontja, az ultrák legnagyobb szervezete, általános sztrájkra hívta fel a fehér lakosságot, s a különböző jobboldali szervezetek tüntetéseket szerveztek a tábornok útja elleni tiltakozásul, hogy kifejezzék szembenállásukat De Gaulle algériai politikájával. Magában Algírban több ezer főnyi rohamrendőrséget összpontosítottak a rend fenntartására. A rendkívüli biztonsági intézkedések ellenére Oranban, Algírban, és Algéria több más városában tüntetésekre, összeütközésekre került sor. Annak ellenére, hogy a kormány megfenyegette a boltjaikat bezáró üzlettulajdonosokat, a nyugati hírügynökségek szerint magában Algírban az üzletek 90 százaléka zárva tartott. Bonoban és Bougieban a sztrájk 75 százalékos, Blidaban 50 százalékos. A vonatok több vonalon nem közlekednek. Oranban, helyi idő szerint, negyed tízkor kezdtek gyülekezni a tüntetők, a Győzelmek terén, a város központjában. A Japán Kommunista Párt nyilatkozata Ikeda második kormányáról PEKING (Űj Kína): A Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége csütörtökön nyilatkozatot adott ki Ikeda most megalakult második kormányáról. A nyilatkozat arra figyelmeztet, hogy az új kormány politikája az agresszív amerikai imperializmus érdekeit szolgálja, fokozza a japán dolgozók kizsákmányolását és meggyorsítja a japán imperializmus újjászületésének folyamatát. „Folytatjuk a harcot a japán—amerikai katonai szerződés érvénytelenítéséért, az Ikeda-kor- mány antidemokratikus politikájának megbuktatásáért és a Kínával való diplomáciai kapcsolatok megteremtéséért” — hangoztatja befejezésül a nyilatkozat. (MTI) A kubai küldöttség kivonult az amerikai államok washingtoni gazdasági értekezletéről WASHINGTON (TASZSZ): Mint a UPI tudósítója jelenti. a kubai küldöttség kivonult az amerikai államok Washingtonban ülésező gazdasági értekezletéről és nyilatkozatban jelentette ki. hogy az Egyesült Államok ezt a konferenciát is a Latin-Amerika ellen irányuló gazdasági nyomás fokozására kívánja felhasználni. A kubai küldöttség az értekezleten javasolt valamennyi intézkedést visszautasította, mert a jenkik ezekkel is a latin-amerikai országok gazdasági életét kívánjak még erősebben befolyásuk alá vonni.
