Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-09 / 290. szám
4 NßPÜJSÄG 1960. december 9., géniek íiiilfr Marhavicc A Ludas Matyi ez évi 49. számának harmadik oldalán Pusztai Pál „Tapasztalat” című karikatúráját láthatjuk. A kép nagyszerű! A falu egyik utcáján — valószínűleg a főutcáján — egy csinos kislány négy „fiatal legénnyel” társalog. Balra, a kerítésen túl, két idősebb asszony épp erről vált szót: — Tud bánni a legényekkel ez a Julis! — Nem csoda! Harminc növendékmarhát gondoz a tsz- ben... Mi ezt habozás nélkül el is hisszük! Csupán arra vagyunk kíváncsiak, hogy mindazt, amit a szerző kapott ezért a „legényektől”, hogyan tette zsebre?-f.i.— JÖVŐRE megyénkben közel 1 838 000 forintot fordítanak a tűzoltószertárak és felszerelések gyarapítására, illetve karbantartására. — AZ EGRI művelődési házban H-én, vasárnap délelőtt a kicsik részére mesedélelöttöt rendez a művelődési ház, este 7 órakor a táncklubban szórakozhatnak a fiatalok. — MEGYÉNK termelőszövetkezetei a kukoricaterület 85 százalékán hétfő estig elvégezték a kukoricaszár vágását is. KI TUDJA? 1. Mit jelent az, hogy fenntartásos betétkönyv? 2. Kiket részesít előnyben a takarékszövetkezet a kölcsönök folyósításánál ? 3. Kik kaphatnak személyi kölcsönt? Megfejtéseket az alábbi címre kell beküldeni december 15-ig: Országos Takarékpénztár, Eger. Az Állami Népi Együttes vendégszereplése Petőfibányán Nem mindennapi művészi teljesítménynek volt tanúja a petőfibányai közönség. A Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Állami Népi Együttes látogatott el hozzánk, hogy bemutassa azt a műsort, aminek már a külföld is olyan sokat és lelkesen tapsolt. A két előadást télt ház nézte végig. Az Állami Népi Együttes művészete, a zenekar, a tánckar és az énekkar olyan produkciót nyújtott, ami emlékezetes marad mindazok számára. akik ezt végignézték. Egyik legnagyobb értéke az együttesnek, hogy a kifejező művészet mindhárom formájában életre kelti a magyar nép hagyományait dalban, táncban és zenében, de a ruhákban, a külsőségekben is. Az előadás szünetében sikerült beszélgetnem Rábai Miklós Kossuth-díjas művésszel, az együttes vezetőjével, ö foglalta össze röviden az együttes megalakulását, fejlődését, egy évtizedes munkáját, s jövő évi terveit. Az együttes 1950-ben alakult. Csenki Imre és Rábai Miklós szervezték. Mint minden kezdet. ez is nehéz volt, de hogy leküzdötték, azt éppen a tízéves múlt bizonyítja. Első alkalommal az ország különböző tájain működő kultúrcsopor- tokból toborozták össze a száz tagot. Aztán részben tervszerű neveléssel, részben ugyancsak kultúrcsoportokból kapták az utánpótlást. Fárasztó munkát jelentett a különböző területek népi értékeinek megfelelő keretbe illesztése, bemutatása. Külföldi útjaik iránt érdeklődöm. Rábai Miklós szól újra. mert hiszen ő a legilletékesebb, ő él és gondolkodik együtt most már tíz esztendeje az együttessel. Sok helyen jártak. A nyugati országok legtöbbje, majd a Szovjetunió, mind jelentős állomás. És siker mindenütt, Párizsban négy alkalommal szinte azonos műsorral járt az együttes, és a párizsiak mindannyiszor igaz művészi élvezetet kaptak. Egy emlékezetes fellépésről beszélnek még: München, 1959 október, az ellenforradalom évfordulója. Itt is sikert arattak. Ősszel a Szovjetunióban jártak és most hosszas itthontar- tózkodásuk oka az amerikai Walt Disney, aki filmét készített az együttesről. Mindezek után most Petőfibányán aratott nagy sikert az Állami Népi Együttes, és ez emlékezetes marad számukra még a külföldi sikerek után is, — vallották az együttes tagjai. Földi Gyula Kibővített megyebizottsági ülést tartott a Pedagógus Szakszervezet területi bizottsága Az elmúlt napokban kibővített megyebizottsági ülést tartott a Pedagógus Szakszervezet területi bizottsága. A napirend egyik pontja foglalkozott a középiskolák munkavédelmi helyzetével. A napirend előadója Komjáthi Margit tanár, munkavédelmi felelős volt. Az előadó kifejtette, hogy a politechnikai oktatás széleskörű bevezetésével új feladatok hárulnak a Pedagógus Szak- szervezet munkavédelmi felelőseire. A logikusan felépített beszámoló foglalkozott azzal, hogy a megyében milyen üzeMosik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG Kenyér, szerelem és ; ; EGRI BRÖDY ítélet magánügyben GYÖNGYÖSI PUSKIN Tacskó GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Csónak a tengeren HATVANI VÖRÖS CSILLAG A Noszty fiú esete Tóth Marival HATVANI KOSSUTH Két év után HEVES Emberek és farkasak PÉTERVASÁRA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás műsora Egerben este 7 órakor: A MAKRANCOS HÖLGY Bemutató előadás. (Gárdonyi Géza bérlet) Detken este 7 órakor: Jubileum — A mennyetjárt ifiúr meknél. vállalatoknál történik a tanulók gyakorlati oktatása. Elmondotta, hogy a megye ösz- szes középiskolájában folyik gyakorlati oktatás, több-kevesebb osztályban. De az öt plusz egyes hetirend- minden iskolában megtalálható. így például a Dobó Gimnázium 16 osztályából 12 osztályban, az Alpári Gyula Közgazdasági Technikumban 11 osztályból 4 osztályban, a Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban 16 osztályból 7 osztályban folyik öt plusz egyes oktatás. A beszámoló a továbbiakban részletesen kifejtette, hogy melyik középiskola milyen üzemeknél taníttatja a tanulóit gyakorlati munkára. A további feladatokról szólva, elmodotta Komjáthi Mária, hogy a későbbiek folyamán nagyobb gondot fordít a szakszervezet a kollégiumok munkavédelmi ellenőrzésére, s többet, jobban ellenőrzik az üzemekben folyó gyakorlati oktatást is. A területi bizottság kibővített ülésén megbeszélték a TB tagjai a téli időszak legfontosabb feladatait is. (á) I960. DECEMBER 9., PÉNTEK: NATALIA Ma 65 éves DOLORES IBÁRRURI (La Pasionaria asszony) spanyol munkásvezető. 1917 óta tagja a szociáldemokrata pártnak, majd 1920- ban a Spanyol Kommunista Párt egyik megalapítója. Szenvedélyes agitátor, akit többször bebörtönöztek. 1936-ban képviselő, részt vett a spanyol szabadságharcban és 1942 óta a Spanyol Kommunista Párt főtitkára. 65 évvel ezelőtt, 1895-ben halt meg BERECZKI MÁTÉ botanikus. Egész életét a magyar gyümölcs- termelés elméleti és gyakorlati fejlesztésének szentelte. Tapasztalatait a Gyümölcsészeti vázlatok című, 4 kötetes munkájában tette közzé, amelyben 1075 gyümölcs- fajtát ismertet. E művével megteremtette a magyar pomológia alapjait. 40 évvel ezelőtt. 1920-ban e napon Csehszlovákia forradalmi munkássága sztrájkba lépett. 25 évvel ezelőtt, 1935-ben ezen a napon Pekingben japánelle- nes tömegtüntetések kezdődtek, amely mozgalom később egész Kínára kiterjedt. DOLORES IBÁRRURI FILM: A Noszty fiú esete Tóth Marival A film Mikszáth Kálmán regénye nyomán készült, amelyet a hatvani Vörös Csillag Filmszínház mutat be december 8-tól 13-ig és az egri Vörös Csillag Filmszínház december 29-től január 4-ig. III. A csehszlovák emberek szívesen barátkoznak, kedvesek és szolídak. Es ami irigylésre méltó, nyugodtabbak, mint mi. Arra a kérdésre, hogy hogyan élnek, milyen az életval: milyen fejlettek és gazdagok iparilag. Nos, köztudomású, hogy nem egy-két szegényes fonóüzemről, elmaradott kócerájról van itt szó. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság iparilag jóval fejletisi falu- és városkutatást, szociográfiai tanulmányokat sem végeztünk. De azért az ember lát, maga is ott él esetleg hetekig közöttük, megismeri az árakat és a fizetéseket, stb. Legárulkodóbb ilyen esetben számomra égy nép öltözködése. Már az elején szeretném leszögezni, hogy a csehek ebben is szolídak. öltözködésükön bizonyos sportíz, sportbeütés tapasztalható. Nincs akkora flanc mint nálunk, de az átlag mégis jobb. Kezdjük a nőkkel. Talán ösztönösen, talán tudatosan, de mindenképpen nagyon sokat adnak a lábukra és a hajukra. Jó és elegáns cipőkben járnak. Es kevés a rövid haj sőt a mai korszellemnek megfelelő minden hajviselettel találkoztunk, de a jellemző az előbbi. Így azután ezek a rövid, nemegyszer kriminális hajviseletek itt egészen ener- váltnak tűntek az ember szemében, Egyébként többé-ke- vésbé úgy öltözködnek, mint mindenütt Európában az asz- szonyok. Van azonban egy pluszuk. — Vagy mínuszuk? Ezt döntse el az olvasó! Kabátjaik bővek, rendszerint sportszövetből készülnek (olyasmikből, amiből nálunk meg náluk is a férfiak sportzakót hordanak). Derékban összefogják egy szíjszerű bőrövvel és kész. Esetleg, miután igy ősszel hideg van, vagy fúj a szél, a gallért felhajtják. Szóval, hiányzik belőlük a pesti Váci utcai angolból és franciából kreált elegancia, de szerencsére hiányzik belőlük az ezzel járó enyhe merevség is. Egyébként mind a nők, mind a férfiak nem vasárnapra — ünnepre öltözködő emberek. Van bennük valami természetes lezserség, hanyagság. Tudom, butaságnak tűnik, mégis igaz: valahogy viselik a ruhát és nem vigyáznak rá. Ez bizonyos értelemben ismét a jóléttel, az életszínvonallal magyarázható. nek nem okozhat nagy problémát egy kesztyű (30 korona) vagy egy harisnya (20—40 korona) megvásárlása. Ezért azután hordják, nyüvik a ruhát, s a ruha van értük, nem életszínvonalat mennyi sok mindennel kell mérni. Mindenesetre a fent elmondottak legfeljebb árulkodnak, de nem bizonyítanak mindent. De ha csak ennyit is írtam, mégsem A brnoi székeshegyház esti fényárban. Brno: a Nemzetközi Ipari Vásár csarnoka. in vonaluk — nem könnyű ílaszolni. Mindenesetre egy ;omó holmi jóval olcsóbb tint nálunk és praktikusab- ak is, mint mi. Már emlitet- :m, hogy az idén váltak szo- alista országgá és azt is hoz- ítettem, hogy ennek gazda- ígi alapja a termelőeszközök öztulajdona. Igen ám, de ez megállapítás önmagában — a igaz is — kevés, nem mayaráz meg mindent. A kérdés: milyen és mennyi irmelőeszközük van, egyszótebb, mint mi. Szintje a fejlett európai kapitalista országokéval mérhető. Ebbe is belejátszik a múlt, de az sem kevés, amit a jelenben alkottak. Nehéz- és könnyűiparának produkciói egyaránt versenyképesek a világpiacon. Ezek után már könnyebb megállapítani, hogy sztenderd- jük, átlagszínvonaluk az életben jobb mint a mienk. Természetesen mi a kollégámmal statisztikákat nem tanulmányoztunk és elmélyült A prágai Vencel híd, háttérben az ősrégi Hradsinnel. náluk. Nagyon kecsessé és Iá- Mert ugyan a kimondottan gyan nőiessé teszi az egész extra dolgok náluk is drágák, nemzet asszonyait és lányait a de a nálunkénál sokkal jobb dús haj, amely rendszerint egy átlagholmik (ing, zokni, cipő, gazdag, nagy kontybán végző- nylonharisnya, stb.) nagyon dik. Van persze rövid haj is, olcsók. Mindenesetre egy népedig fordítva. A sporthoz még egy gondolattal visszakanyarodnék. Népszokás, népszenvedély náluk a sport, elsősorban a turisztika — írtam. De ott ezt az ipar és a munkáshatalom által irányított árak is elősegítik. A brnói és prágai üzletek kirakatai már tele vannak téli sportfelszerelésekkel és ruhákkal. Elég talán ha annyit írok, hogy egy cipőre szerelhető műkorcsolya 26 korona, s a legmodernebb és legmasszívabb forlage-síbakancs (aki sízni tud, ismeri), 300—350 korona. De a többi dolog is hasonlóképpen olcsó. (Erről a mi jó öreg horgászaink, kerékpárosaink és a többi sportolóink, akik odaát jártak, tudnának igazán sokat beszélni, bár nyálcsorgás nélkül aligha.) Aki egy kicsit is jártas a gazdasági és szociális tudományokban, jól tudja, hogy az állhatom meg egy bizonyító megjegyzés nélkül. Hogy a nők csinosak, olcsó és mégis jó harisnya feszül kissé erős, de szép ívű lábaikon, hogy a férfiak (és a nők' is) könnyűszerrel és kevés pénzen vásárolhatják meg mindazt a holmit (akár autót is), amelyek segítségével a hét végét a hegyekben tölthetik — és ahogyan tölthetik! — nos, mindezt szorgalmas, becsületes munkájukkal érték el. Talán kevesebb „hurrával” dolgoznak mint mi, de volt olyan érzésem, hogy alaposabban. Sikeresen megoldották a mezőgazdaság szövetkezetesítését is, és a cseh paraszt nem háttal áll a közös földnek, amikor munkáról van. szó. Máskülönben nem lenne olcsó az élelmiszer és nem lenne 90 fillér egy korsó pil- seni sör. (Folytatjuk.) Suba Andor
