Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-09 / 290. szám
2 NfiPOJSAG 1960. december 9., péntek Íz országgyűlés csütörtöki ülése (Folytatás az 1. oldalról) A piaci árak megfelelő szinten tartása érdekében tovább szélesítjük a szerződéses termeltetést és felvásárlást. A szerződéses árak kialakításánál figyelembe vesszük a termelők anyagi érdekeit. — Hosszan sorolhatnám az állam sokoldalú segítségét, amelyet a mezőgazdasági termelőknek nyújt a termelés fejlesztéséhez. Az állam által nyújtott segítség közül különösen nagy jelentőségű a gépesítés. mert ez lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaságban az egy főre eső termelési érték növekedjék, s a költségráfordítás csökkenjen. A sokoldalú támogatás lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztok a termelés növelésével, a lakosság .jobb ellátásával jussanak nagyobb jövedelemhez. A földművelésügyi miniszter a továbbiakban megállapította, hogy az egész mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének legfontosabb feltétele: milyen gyorsan tudjuk megszilárdítani, illetve eredményesen gazdálkodó nagyüzemekké fejleszteni a meglevő, illetve az ezután alakuló termelőszövetkezeteket. Vannak már számottevő eredményeink, azonban van még tennivaló is bőven. — Szövetkezeteink zöme jól gazdálkodik. A közeljövő egyik fontos feladata a ma még gyenge szövetkezetek megszilárdítása A szövetkezeti elnököket — akik egyszerű parasztemberekből lettek ezerholdas gazdaságok irányítói — továbbképezzük, hogy alkalmassá tegyük őket a feladat elvégzésére. Most a télen minden szövetkezeti elnököt továbbképzőnk. Volt idő, amikor szövetkezeteink idegenkedtek a szakemberektől. Azóta megváltozott a helyzet: a jó szakembert várják és megbecsülik. Ezért továbbra is küldünk termelésben jártas szakembereket — elsősorban a még gyengén működő szövetkezeteinkbe. A kezdeti nehézségek ellenére termelőszövetkezeteink fejlődése jónak mondható. Országszerte sok olyan fiatal szövetkezetünk van, amelyek már elsőéves munkájukkal — akar a termelési eredményeket, akár a tagok jövedelmét nézzük —, maguk mögött hagytak egyéb régi szövetkezeteket is. Sok tehetséges parasztember bizonyította be, hogy képes többezer holdas nagyüzemi gazdaság vezetésére. Tisztelt képviselőtársaim, engedjék meg, hogy innen küldjem forró üdvözletem az eredményes munkát végző termelőszövetkezeti vezetőknek, a becsületesen dolgozó szövetkezeti tagoknak, közülük is az asszonyoknak, akik derekasan helytálltak a növénytermelésben és további sikereket kívánjak munkájukhoz. A földművelésügyi miniszter ezután a falusi fiatalokról beszélt. — Az utóbbi időben — mondotta — sok falusi ember, főleg fiatal, otthagyta a falut és városban vállalt munkát. A városi élet azért is csábítja a fiatalokat, mert ott köny- nyebben megtalálják a fejlettebb technikát, a kulturáltabb életkörülményeket, s ráadásul rendszeresebb a jövedelmük is, mint a termelőszövetkezetek egy részében. Azokból a termelőszövetkezetekből azonban, ahol rendszeresen fizetnek előleget — és ezek száma egyre több — ahol gondoskodtak a fiatalok megfelelő művelődéséről, sportolási lehetőségeikről, ahol a fiatalokat egyenjogú tagnak tartják és ahol meghonosították a korszerű termelési eljárásokat, azokból nem vágyódnak el a fiatalok, hanem otthonmaradtak a faluban. Sok ilyen szövetkezeti községünk van már és még több lesz. Az elvándorolt fiatalok pedig mind nagyobb számban térnek vissza a falvakba a megszokott munkájukhoz. — Termelőszövetkezeteink — folytatta a miniszter — most készülnek a zárszámadásra. Előfordul, hogy azonos adottságokkal rendelkező termelő- szövetkezetek jövedelme között nagy a különbség. Ennek csak az a magyarázata, hogy a jobb eredményt elérők egész évben a jó gazda gondosságával dolgoztak. Amikor a termelőszövetkezetek eredményeiről beszélünk, sokan csupán a tagok között kiosztott jövedelemre gondolnak. Mindjárt hozzátenném ehhez, hogy a tiszta vagyon növelése legalább olyan fontos a termelőszövetkezet életében, mint a kiosztott jövedelem. A tavaly alakult szövetkezetek 2,4 milliárd forinttal gyarapították tiszta vagyonukat, s ezt az idén tovább növelték. Általános szabály, hogy az erős gazdasági alapokkal rendelkező szövetkezet többet oszthat, mint az, ahol a szövetkezeti közös vagyon még nincs kialakulva. De hogyan és mikor alakulhat ki olyan szövetkezetben, ahol már az első év végén a jövedelem nagyarányú kiosztására törekszenek. Az ilyen helyeken lassabban szilárdulnak meg azok a közös alapok, amelyek pedig a későbbi évek nagyobb bevételeit biztosítanák. Szabadjon itt a barcsi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet első zárszámadására hivatkoznom. Tizenegy évig voltam ott elnök. Az első év végén tizenöt forintot osztottunk egy munkaegységre, pedig oszthattunk volna főbbet is. A második év végén sem nagyon erőltettük meg magunkat, amikor az osztozkodásra került sor, pedig akkor már huszonöt darab sertés jutott a közösben családonként. A nagy sertésállománynak biztosítottuk a takarmányt, s a gazdaság fejlődése aztán lehetőséget adott, hogy a harmadik év végén már kialakulhasson az ötven- forintos munkaegység-érték, s ez tartós is maradt. — Már a nagyarányú fejlesztés előtt is többszáz jó szövetkezet volt az országban, azóta pedig tovább emelkedett számuk. A jól működő szövetkezetek tagsága nem úgy gondolkodott, hogy a belépés puszta tényétől egycsapásra megjavul az életük. Élni tudtak a nagyüzemben rejlő lehetőségekkel, megfogták a dolog végét, a családtagok is kivették részüket a munkából, s így a tagság megszokta és megszerette a közös munkát, magáénak érezte a közös gazdálkodást. A beruházásokról a többi között elmondotta, hogy az állam az elmúlt két évben több anyagi segítséget adott, a közös gazdaságok kialakításához, mint bármikor azelőtt. Az erdészeti és vízügyi beruházásokon kívül, tavaly és idén kereken 11,5 milliárd forint beruházást kapott a mezőgazdaság. Ennek az összegnek csaknem . felét közvetlenül szövetkezeti beruházásokra fordítottuk, de a mezőgazdaság állami szektoraiban eszközölt beruházások — mint például a gépállomásoknak adott gépek — közvetve szintén a termelőszövetkezetek fejlődését segítették. Két év alatt több mint 16 ezer traktort, kétezer kombájnt, kétezerháromszá z nyolcvan silókombájnt, ti- 7enkétezerhétszáz pótkocsit és egyéb mezőgazdasági gépet kapott a mezőgazdaság. A hatalmas arányú beruházás jó elosztására, illetve helyes felhasználására a Földművelésügyi Minisztérium nem volt kellően felkészülve, így több esetben nem a leggazdaságosabban használta fel a rendelkezésre bocsátott beruházási összeget. — Termelőszövetkezeteinknek ötezerhétszáznyolcvan saját traktoruk van. Ebből 3830- at az idén vásároltak. A jövőben is lehetővé tesszük, hogy a szövetkezetek gépeket vásároljanak, elsősorban azok, amelyek már megerősödtek. Így a gépvásárlás nem jelent számukra különösebb anyagi megterhelést. A termelőszövetkezetek gépesítése mellett is még jóidéig a gépállomásokra vár a gépi munkák elvégzésének zöme. A gépállomásaink az utóbbi években derekasan dolgoztak. Növelték az egy traktorra jutó teljesítményt és csökkentették a gépi munkák költségét. Munkájukra kevesebb a panasz, mint korábban volt. Dicsekvésre azonban nincs okunk. A traktorok számának növekedésével nem állt arányban például a traktoros- és a gépészképzés. Így nincs megfelelő számú szakmunkásunk. Emiatt több a gépál- lás. Növelni fogjuk a képzett traktorosok számát, ugyanakkor arra kérjük őket, hogy a nagy munkák idején éjjel-nappal üzemeltessék a gépeket, a gépi munka holtszezonjában viszont végezzenek más munkát a termelőszövetkezetekben. így emelkedne átlagkeresetük és még jobban segíthetnék a termelőszövetkezetek munkáját. — Termelőszövetkezeteink a múlt évben közel hatezer, az idén pedig több mint kilencezer új épületet építettek. Ezenkívül sokat átalakítottak. Az új és átalakított épületekben a közös állatállomány zömét el tudták helyezni. Az idén már sokkal több helyen használtak építkezésekhez helyi anyagot és a drága, műszakilag igényes, magtárpadlásos istállók helyett jobban elterjedt az olcsón kivitelezhető szerfás és ehhez hasonló más építkezési módszer. Egy férőhely építési költsége ezzel mintegy 25 —30 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Ezt a költség- szintet is továbbra lehet csökkenteni. ha még inkább felhasználják a gyakorlati szakemberek jó kezdeményezéseit. Az elmúlt két évben a szövetkezetek több mint egy- milliárd forintnyi saját erővel járultak hozzá a közös gazdaságok beruházásaihoz. A tavalyi és az idei eredmények arra figyelmeztetnek, hogy helyesebb beruházási politikával, a rendelkezésre álló anyagi eszközök átgondoltabb felhasználásával még többet lehetett volna építeni. Joggal panaszkodnak szövetkezeteink, hogy — miközben az egyszerű, olcsóbb kivitelezésű építkezéseket ajánljuk számukra — érvényben levő rendelkezéseink nem egy esetben még mindig a drágább beruházásokhoz szorítják őket. Beruházáspolitikánknak tehát olyan irányt kell szabni, hogy az adott anyagi lehetőségeket még gazdaságosabban kihasználhassuk. Losonczi Pál ezután összefoglalta azokat a tényezőket, amelyeknek döntő szerepük volt abban, hogy termelőszövetkezeteink az idén politikailag, szervezetileg, gazdaságilag egyaránt sokat erősödtek. A termelőszövetkezeti parasztság túlnyomó többségének áldozatkész munkája és egyre erősödő bizalma a szocialista nagyüzemek iránt. Dolgozó társadalmunk minden rétegének, különösen a munkásosztálynak sokoldalú segítsége, s az a tény, hogy a termelőszövetkezetek erősítése valóban társadalmi üggyé vált. Történelmünkben még soha nem mrdult elő, bogy a társadalom ilyen nagyarányú segítséget ads it volna a mező- gazdasági termelés emeléséhez: A termelőszövetkezeteknek nyújtott nagyarányú, helyes elveken alapuló állami támogatás. — Szeretném felhasználni az országgyűlés fórumát, hogy dolgozó parasztságunk nevében köszönetét mondjak mindazoknak, akik a mezőgazdaság átszei'vezesének nagy munkáiéból odaadóan kivették részüket. Méltatta az állami gazdaságok eredményeit és azt. a segítséget, amelyet a termelőszövetkezeteknek nyújtottak. Az állami gazdaságok — hangsúlyozta — ma már szilárd bázisai szocialista mezőgazdaságunknak, magas terméshozamaikkal példát mutatnak: burgonyából nyolcvan mázsát, cukorrépából százhatvan mázsát takarítottak be holdanként. Az egy tehénre jutó tejhozam pedig háromezerháromszáz liter, vagyis ötven százalékkal ».-agasabb az országos átlagnál. Legfontosabb feladatuk a munka-termelékenység emelése és a költségek nagyobb arányú csökkentése. Rámutatott arra is, hogy a mezőgazdaság átszervezésével úi feladatok hárulnak a Földművelésügyi Minisztériumra is A minisztériumnak éppúgy, n nt a tanácsok mezőgazdasági osztályainak és a mezőgazdászt irányításában részvevő többi szerveknek, tovább keil javítaniok munkájukat, ki keli alakítaniuk a nagyüzemek irányításához szükséges új munkastílust. Az edciigin-U szorosabbá kell tenni a termelést és a felvásárlást irányító szervek közötti kapcsolatot. — Űj mezőgazdaságot kell kialakítani: — formájában is. tartalmában is szocialista mezőgazdaságot. A feladatok nagyok, azonban ha helyesen hasznosítjuk a rendelkezésre bocsátott termelés minden ágában: akkor parasztságunk a termelőszövetkezetekben megta. ..ja számítását, mert többet termel és nagyobb lesz jövedelme is. — Alapvető feladataink közé tartozik a növény- termelés fejlesztése, illetve a talaj táperejének növelése. El kell terjeszteni a nagyobb hozamú fajtákat főleg a kenyérgabonánál, a kukoricánál. Ha eredményesen védekezünk a növényi és rovarkártevők ellen, évente több milliárd értékű IX bletterményhez juthatunk. A kukoricatermelésben a vetésterület további növelésén kívül többi között az öntözés kiterjesztésével biztosíthatjuk a termésátlagok fokozását. ~ * ris szép eredményeket értek el legjobb állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink: harminc mázsás kukoricatermést takarítottak be ka- tasztrális holdanként. A nagyüzemek kialakításával lehetőség nyílik arra is, hogy egyes növényeket ott termeljünk, ahol azok a leggazdaságosabban, a legnagyobb termést adják. A szakosítás lehetővé teszi a gépek jobb kihasználását, a termelékenység további növelését. — . ártunk VII. kongresszusa — "oldotta végül — egy évvel ezelőtt fogadta el második ötéves tervünk irányelveit, amely megszabta a mezőgazdaság előtt álló feladatokat is. A mezőgazdasági termelés 30 —32 százalékos növelése nem kis feladat, de a nagyüzemi mezőgazdálkodásra való áttéréssel meg is teszünk mindent teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért. — Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy beszámolómat fogadja el. (Nagy taps.) Az elnöklő Vass Istvánné ezután bejelentette, hogy a napirend vitájában Boros Gergely, Fehér Lajos, Kádár János, Oláh György, Papp Lajos, Szabits Istvánné, Szirmai Jenő és Tatár Kiss Lajos kíván felszólalni. A szocialista mezőgazdaság megteremtése egyet jelent a szocializmus alapjainak lerakásával Fehér Lajos elvtárs beszéde Ezután Fehér Lajos, az MSZMP politikai bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra: Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszternek a mezőgazdaság helyzetéről adott tájékoztató jelentését helyesli, azt a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadja és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A tájékoztató jelentésnek ahhoz a részéhez, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésének tervezett, küszöbön álló befejezését érintette „ki- egészitésként” hozzáfűzte: — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága — figyelembe véve az ország politikai és gazdasági helyzetét, a termelőszövetkezeti mozgalom eddigi ered- ményeit — számolva az átmeneti nehézségekkel is —lehetségesnek és szükségesnek tartja, hogy a tél folyamán végigvigyük a magyar faluban tíz évvel ezelőtt elkezdett forradalmi nagy átalakulást: Lényegében befejezzük a mező- gazdaság szocialista átszervezését. (Taps.) — Lehetővé teszi e lépés sikeres megtételét mindenekelőtt a termelőszövetkezeti mozgalomnak az utóbbi két esztendőben végbement örvendetes fejlődése, túlsúlyra jutása és általános megszilárdulása. Ennek alapján tovább erősödött a népi hatalom, a munkás-paraszt szövetség, a Magyar Népköztársaság. — Lehetővé tette és teszi a falun folyó átalakulás meggyorsulását, úgyszintén a befejezést a népgazdaság egészében tapasztalt fejlődés, amely szintén gyorsabb a tervezettnél. A hároméves terv során a szocialista ipar termelésének növekedése 1957-hez viszonyítva a tervezett 22 százalék helyett az idei év végére előreláthatóan negyven százalék lesz. A falu sikeres átalakításának igen fontos feltétele volt eddig is, hogy szocialista iparunk magas fokot ért el, s ennek alapján munkásosztályunk a korábbinál hathatósabb segítséget tud adni a szocialista gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztságnak. Nemcsak anyagi eszközökkel, gépekkel, műtrágyával, építőanyaggal, hanem elsősorban politikai tekintetben is. Elismerőleg szólt arról az ezer és ezer üzemi munkásról, aki a szocialista öntudattól és lelkesedéstől hajtva — a szövetkezeti parasztok, traktorosok, pedagógusok, ag- ronómusok mellett részt vett a falusi agitációban, a dolgozó parasztokkal folyó beszélgetésekben és segített nekik kételyeik leküzdésében, bátorította őket elhatározásuk meghozatalában. Abban, hogy bátran lépjenek a haladás törtéSzükséges és érdeke ez a munkásosztálynak, mindenekelőtt politikai meggondolásból. A szocialista mezőgazdaság megteremtése egyet jelent a szocializmus alapjainak lerakásával, a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom megvalósításával, a szocializmus ügyének győzelemre jutásával országunkban, amelyekért a magyar munkás- osztály, s népünk legjobbjai oly sokat küzdöttek és vérüket hullatták. — De szükségszerű — szocialista mezőgazdaság megteremtése, a munkásosztály és egész népünk számára — gazdasági okokból is. Iparunk termelése a felszabadulás óta több mint 3,5-szeresére nőtt. A mezőgazdasági termelés növekedése összehasonlíthatatlanul lassúbb. Ugyanakkor — mint köztudomású — a mezőgazdaság termelvényeivel szemben az igények megnőttek, sőt egyre jobban nőnek, mindenekelőtt a következő okok miatt. A forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedéseire 1957- ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 14—16 százalékkal, utána a hároméves terv során további 9,5 százalékkal emelkedett. Megnőtt a parasztság reáljövedelme is. Mindezek nyomán a lakosság összfogyasztása hánelmileg teljesen megérett útjára, a szocializmus széles országútiéra, egyesítsék a paraszti földeket szocialista típusú gazdaságokba, amelyekben az egyéni és közös érdeket összeegyeztetve, saját maguk öntudatos szövetkezeti gazdákká válva, szorgalmas munkával, a gépek, a tudomány segítségével lépésről- lépésre, de nem is olyan sok idő múlva, a korábbinál ösz- szehasonlíthatatlanul nagyobb terméshozamokat érhetnek el — önmaguk és az ország javára. Fehér Lajos ezután kifejtette: rom év alatt húsz százalékkal lett magasabb, elsősorban élelmiszerekből. Továbbá az ipar nyersanyagszükségleteinek jelentős részét a mezőgazdaság adja. Megnőttek az exportfeladatok is: exportunk kerek egynegyede mezőgazdasági eredetű. A tőkés piacon az iparnak szükséges nyersanyagot nagyobbrészt mezőgazda- sági cikkek kiviteléből származó devizán szerezzük be. — De szükséges a szocialista átszervezés sikeres végigvitele a falu szempontjából is. Ez erdeke az egész parasztságnak. Érdeke mindenekelőtt a parasztság nagy többségét jelentő termelőszövetkezeti parasztságnak, amely feltétlenül amellett van, hogy menjünk tovább előre és tegyük teljessé az ügyet. Számol a továbbfejlesztéssel az egyéni parasztság is. Egyrészük, az öntudatosab- bak, olyasformán gondolkoznak manapság: „Ha az egész ország szövetkezeti ország lesz, lehetetlen, hogy éppen a mi falunk maradjon ki.” Másik része, a kistula jdonhoz, a régihez görcsösebben ragaszkodók, még azt a hitet táplálja és melengeti önmagában: hátha kaphat még „egyévi haladékot”. De megmondjuk neki is — mint testvérünknek — nyíltan és őszintén: ez nem segítene (Folytatás a 3. oldalonJ a falu átalakulásának sikeres befejezése nemcsak lehetséges, hanem szükséges is.
