Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

1940. décembér 1., csütörtök NBPÜJSAG Bonyodalom hárommillió forint körül A gyöngyösi MÁV Kitérő­gyártó Üzemi Vállalat 1959- ben 3,2 millió, 1960-ban pe­dig a tervek szerint 3,6 millió forint műszaki fejlesztési ala­pot képez. Ennek jelentékeny részét a minisztérium központi feladatok megoldására elvon­ja, de tavaly az 588 000 forin­tos lehetőséggel szemben csak 42 000 forintot, az idei több mint kétmillió forintból pedig mindössze 64 000 forintot hasz­nált fel a vállalat. Általában azzal mindenki egyetért, hogy iparunk techni­kai-műszaki színvonalának fej­lesztése fontos és állandó jel­legű feladat. Nézzük meg. hogy me­gyénk egyik legnagyobb ipari üzeme miért nem él az adott lehetőségekkel. Tavaly is, az idén is a vál­lalat részletes műszaki fejlesz­tési és intézkedési tervet dol­gozott ki. De az 1959. éves tervet a minisztérium csak no­vember végén hagyta jóvá, nyilvánvalóan akkor már nem nyílt lehetőség a célkitűzések megvalósítására. De nem lehet szó nélkül hagyni a felügye­leti szerv következő évi eljá­rását sem, — állapította meg a Heves megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság vizsgálata — mert az 1959. október 3-án fel­terjesztett tervet január 25-én 24 órás határidővel módosítás­ra adták vissza és ennek elle­nére csak február 28-án hagy­ták jóvá. Több jelentős és a vállalat profiljába vágó kí­sérlet elmaradt, mert a mi­nisztérium nem biztosította a tervfeladatok megvalósításá­hoz szükséges deviza-forintot és beruházási hitelkeretet. A vállalat kellő öntevékeny­séget tanúsított. Erre bizonyí­tékul szolgál az a tény, hogy műszaki fejlesztési tervében 30 000 forintot tervezett a sínek élettartamát meghosszabbító sínfejedzésre. A hazai elektro­mos berendezésekkel a kívánt eredményt nem tudták elérni, külföldi tapasztalatcserére a minisztérium nem adott lehe­tőséget, de sikerült elérni, hogy az NDK-ban díjmente­sen elvégezzék a próbaedzése­ket. A gyöngyösiek beépítették az edzett 6Ínfejeket és a ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy ezzel az eljárással ötszörös élettartamot lehet elérni. A Miskolci Nehéipari Mű­szaki Egyetem egyik adjunk­tusa geolemezek lángvágására vonatkozóan üzemi kísérletre és bevezetésre újítást küldött meg a gyár részére. Közel más­fél millió kitérő gyártásához szükséges lemez modern — Magyarországon még nem al­kalmazott — megmunkálásá­ról lenne szó, de ehhez az NDK-ban lángvágási eljárást kellett volna tanulmányozni és szükség lett volna néhány kisebb értékű gép és műszer beszerzésére. Deviza és beru­házási hitelkeret hiánya miatt elmaradtak a kísérletek. Ez a műszaki fejlesztési alapból nem fedezhető, így felhaszná­latlanul maradt a pénz. Ez a vállalat számára nem vész el, mert egyik évről átvihető a másikra. Sovány vigasz, men a gyön­gyösi vállalat a szakmában egyedüli az országban és a kí­sérletek költsége egy eszten­dő alatt többszörösen megté­rült volna. Hosszú huzavona és csak a Népi Ellenőrzési Bizott­ság vizsgálata után valósult meg a „bakdaru felállítása a javítandó kitérők szállításá­hoz.” Hátra van még a „sínhe­gesztések ultrahang- és rönt­gen-vizsgálata” befejező kísér­lete és a műszaki fejlesztési alapból mintegy 6000 forint ér­tékben bővítik a műszaki könyvtárat. A célkitűzéseink­hez és a tervben szereplő fel­adatokhoz képest ez bizony nem sok — tárják szét karju­kat a vállalat műszaki dolgo­zói. — Mit ígérnek az 1961. évi műszaki fejlesztési tervek? A vállalat már októberben elkészítette a jövő évi terve­ket és november 21-én a mi­nisztériumban egyeztették azt, szóban már közölték is, hogy milyen témákat vesz át köz­ponti kidolgozásra a miniszté­rium, mit húznak ki a válla­lati tervből beruházási hitel­keret, vagy deviza hiányában. A MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat elsősorban azokat a témákat vette fel az 1961. évi műszaki fejlesztési tervébe, melyeket az idén nem tudott megvalósítani, de az előtanul­mányokkal, a kísérletekkel előbbre jutottak. Kedvező jel­ként kell megítélnünk, hogy egyes gépek és műszerek szállítására vonatkozóan a visszaigazolások megérkeztek. Tovább kell fejleszteni azt a megoldást, amelynek lényege: a „sínek mozgatása meghaj­tott görgős sorral”, megoldást kell találni a csúcsbetétek rá­hagyás nélküli öntésére és még néhány fontos műszaki prob­lémára. A vállalat műszaki dolgozói nehéz helyzetben vannak, mert hazánkban ha­sonló profilú gyár nem műkö­dik, a szakirodalom meglehe­tősen szegényes. A baráti or­szágokban viszont lényeges előrehaladást értek el a szak­mában, tehát indokolt és szükséges a külföldi tapaszta- latcsere A MÁV Kitérőgyártó üzemi Vállalat 1952. óta minden év­ben előterjesztést tett külföldi tanulmányútra, de a miniszté­Heti baleseti krónika A múlt héten történt balese­teket is a közlekedési szabá­lyok mellőzése, a gondatlan ve­zetés és a szeszes italok fo­gyasztása okozta. November 23-án, a megenge­dett sebességnél gyorsabban haladó Bogi Albin oldalkocsis motorkerékpárjával elütötte a gyalogosan haladó Besznyák Lajos egri lakost. Besznyák, aki maga is hibás a balesetért, mert nem vette figyelembe a gyors és zsúfolt járműforgalmat, súlyos sérü­lést szenvedett. A büntetőeljá­rást mind a két szabálysértő ellen megindították. November 23-án Szécsi Sán­dor, visontai lakos, ittasan ült kerékpárjára, s nekihajtott egy álló személygépkocsinak. Szé­csit súlyos sérüléssel szállítot­ták a gyöngyösi kórházba, ahol még aznap délután meghalt. Márton Imre, erdőtelki la­kos, kerékpárjával egy teher­gépkocsiba kapaszkodott és így vontatta magát. Elesett és sú­lyos sérüléseket szenvedett. A baleset körülményeit még nem sikerült kideríteni, mivel Már­ton Imre még mindig eszmé­letlenül fekszik a kórházban. A Poroszló és Tiszafüred kö­zötti úton ütötte el egy sze­mélygépkocsi Lakatos István poroszlói lakost, aki az út jobb­oldalán haladó személygépko­csi kürtjelzése után, ahelyett, hogy továbbra is az út szegé­lyén haladt volna, a kocsi elé ugrott. Lakatos István súlyos sérülésekkel fekszik az egri kórházban. As egri szabadegyetem hírei Csütörtökön, december 1-én, 7 órákor, az irodalmi és a ledagógiai tagozatokon lesznek :lőadások. Az irodalmi tagozat előadá- át Lókös István főisko'ai ta­lársegéd tartja Költészetünk és i forradalom címmel, a főis­kola II. em. 61. számú termé­ben. a pedagógiai tagozaton dr. Somos Lajos, főiskolai adjunk­tus tart előadást a főiskola tsz. 22-es termében önkifejtés — becsvágy — aktivitás címmel. Minden érdeklődőt szeretet­tel vár a szabadegyetem veze­tősége. riurti csupán egyszer és csupán egy dolgozó részére tett le­hetővé egy 10 napos csehszlo­vákiai utazást. Üzemi problémák és a mű­szaki fejlesztési tervekben sze­replő kísérletek tanulmányozá­sára 1961. évre a Szovjetunió­ba, az NDK-ba és Csehszlová­klába kérte a vállalat tanul­mányút engedélyezését. Szó­beli közlés szerint ez jövőre sem valósulhat meg, mert nincs devíkakeret. Jól tudjuk, hogy a vasút villamosítása, a körszerű utak építése és a minisztérium egyéb feladata jelentékeny anyagi erőt köt le és mindenre nem telik a „kerqt”-ből. Nem ismerjük, hogy a miniszté­riumi, kereteket hogyan osz­tották szét, de a gyöngyösi ter­melő üzemből azzal a céllal utaznának a külföldi tapaszta­latcserére, hogy a sínek elekt­romos tompahegesztését, a for­gácsolás nélküli geolemez megmunkálását, a torzításmen­tes geoszorítás darabolását, a csúcssín megmunkálását, a sínfejedzési technológiát si­kerrel tanulmányozzák és a külföldi tapasztalatokat külön utasítás nélkül be is vezessék a gyöngyösi gyárban. Abban is biztosak vagyunk, hogy több­szörösen megtérülne a külföl­di tapasztalatcserére fordított összeg. Nincs minden rendjén a külföldi tapasztalatcserék el­osztásánál, hiszen a MÁV Ki­térőgyártó Üzemi Vállalattól nyolc esztendő alatt egyetlen kiküldetés történt, de az Egri Közúti Üzemi Vállalatnál több volt, a KGM vállalatai­tól pedig évente szinte rend­szeresen járnak külföldre a vezető műszaki dolgozók és legjobb újítók. Óvakodnunk kell attól, hogy azért utazzunk külföldre, csak azért folytassunk drága kísér­leteket és kutatásokat, mert telik rá a műszaki fejlesztési alapból Nem árt az, ha ösz- szegyűlik a pénz a jelentős problémák megoldására. De a MÁV Kitérőgyártó üzemi Vállalat kétesztendős példái, eddigi kezdeményezései nem erre mutatnak. A lehetősé­gek, a feltornyosult műszaki feladatok sürgőssége, a beru­házási és a műszaki fejlesz­tési tervek, a vállalat és a minisztérium célkitűzései között nincs kellő összhang. Ezért nem tudnak kellő előre­haladást felmutatni a műszaki fejlesztés terén. Ügy véljük, feltétlenül szükség van a hosszabb lejáratú — az ötéves tervhez Igazodó — egyéb té­nyezőkkel jól összehangolt tervezésre és a minisztérium nagyobb támogatására. Fazekas László 1 TKÁR emberek eredmények tervek Beszéljünk a szőlőről — Valóban erről még ne esett szó — mondja Bogi Ben­jamin elnök, s már át is adja a beszélgetés fonalát Kiss Béla agronómusnak ezzel: — ő az az ember itt az Űj Élet Tsz-ben, aki legtöbbet tud mondani a szőlőről, lévén egyetlen „sza­kosított” szakemberünk, aki munkája légnagyóbb részét a szőlőben végzi. Kiss Béla szőlészeti agronó- mus a számok ismertetésével kezdi szavait: — összes szőlőterületünk 434 hold. Ebből háromszáz hold összefüggő területen fek­szik, s egy hetven holdas da­rabja új telepítés — mondja. — Harmincöt családból kü­lön szőlészeti brigádot alakítot­tunk, amelynek más dolga nem volt, csak a szőlőterületek ke­zelése, művelése. Ezek között felosztottuk egyénekre is a te­rületet, s így egy emberre, nem kevés, körülbelül 1800—1900 négyszögölnyi közös szőlőterü­let teljes rendbentartása várt. — Rendben ment minden munka ebben az évben a sző­lészetben? — kérdeztük, de ezt már kinn a borháznál, Bogdán Lajos bácsitól, akiről mindenki tudja az Üj Életben, hogy nagy szakértője és ismerője a szőlő­nek, bornak egyaránt. — Nekem még egyéni ko­romban három hold szőlőm volt — hangzott a válasz. — Aztán a Micsurin Tsz-nek is volt annak idején szőlője, ez ami itt van a környéken, de akár magam dolgoztam egyéni koromban a szőlőben, akár mint tsz-tag másokkal, közö­sen, csak egyet tapasztaltam: a szőlőben nem szabad elmarad­ni a munkával. Nem maradt el a munka ebben az évben sem, mindent rendben elvégeztünk, s méghozzá könnyebben, mint bármikor. — Nem volt különösebben semmire gondunk — szól köz­be Benei János. — Csak szól­tak, hogy másnap neki kell kezdeni egy munkának, például a permetezésnek, s mire a ta­gok kiértek a földre, ott volt minden szükséges anyag és munkaeszköz. — A permetezéshez szüksé­ges nyolcvanhat mázsa rézgáli- cot és 156 mázsa meszet egy té­telben vásároltuk meg — mondja a szőlészeti agrönómus. — Az anyagot tehát egész évre előre biztosítottuk. Az egyes munkánál meg ha kellett, segí­tettek például a fogatosok. — És a gépek? Benei Jánosnak ezek tetszet­tek legjobban, ezekről is beszél legszívesebben. Nem valami csodamasinák voltak ezek, semmi különleges­ség nem volt bennük, de még­is, nagyon sokat jelentettek a tsz-tagoknak. A permetlé elké­szítéséhez motor húzta a vizet, egy másik motor továbbította a már kész védőszert a permete­zőgépekbe úgy, hogy ezzel sok különmunkától, és sok idő- fecsérléstől szabadultak meg az emberek. A szőlő fedésének meggyorsítására ugyancsak ki­találtak valamit a tsz-ben. Ekét alakítottak át erre a célra, méghozzá sikerrel. — És ha minden munkát jól Kiss Béla, a szőlészet agronómusa és időben végeztek el, milyen volt az eredmény? — Az oltványszőlőnél tíz százalékkal kevesebbet hozott a szüret, mint terveztük, de az otelló 32 mázsás átlagot hozott, ami 120 százalékkal több, mint amennyit vártunk — hangzik a válasz. — Borunk tehát van ebben az évben is. de jövőre még jobban akarunk mindent csinálni a szőlészetben. — Három helyen van bor­kóstolónk, Budapesten, Vácott és Salgótarjánban — mondja Bogdán Lajos bácsi — és ahogy a hírek visszajutnak hozzánk, mindenütt becsben tartják az atkári szőlő levét. Néhány év múlva azonban ez a jó hír még inkább növekedik, ha terveink valóra válnak. — Ügy gondoltuk — mondja Kiss Béla —, hogy évenként harminc holdnyi szőlőt újítunk fel. Ez megengedhető nagyság, nem veszélyezteti a termő­egyensúlyt, s elkerüljük az el­öregedés veszélyét is. — Azokkal az oltványokkal végzik a felújítást, amelyeket itt nevelnek a gazdaságban? — Nem, azt az ötszázezer darabot, amit az idén nevel­tünk, Abasárra küldjük. Mire Érdemes kenyérgabonára értékesítési szerződést kötni eljön az ideje, azért nekünk Is meglesz az, amire szükségünk van. A termelőszövetkezet elnöké­nek szavai jutnak eszembe. A többi között arról is beszélt, hogy a szőlő egyik részében, most nagyon érdekes látnivaló akad. Két úgynevezett hidas szőlőművelő traktor, amelyek kísérleti példányait itt, Atká- ron próbálják ki. — Ha beválnak — miután elvégezték rajtuk a szükséges módosításokat —, az egyik gé­pet megvennénk — mondotta. — Nagyon kellene ez a szőlő­ben. A szőlészeti agrönómus mindjárt hozzá is tette: — Könnyen el is boldogulna a gép a tőkék között, ez már most is látszik, mert szőlőink egy része 120x70 centiméteres telepítésű, egy húsz holdas táb­la kivételével, amelyet 140x80 centiméterre telepítettünk. — S hogyan lehetett az idén keresni a szőlőben? — Azt leginkább azok tud­nák megmondani, akik ott dol­goztak ... — Panaszt nem hallottam. Az igaz, hogy dolgozni kellett, de egy hold szőlő mindig meg­hozta a 120 munkaegységet. Az irodában már írják ki a bort előlegként azoknak a tagoknak, akik kérnek, s az új szeszfőz­dében is megkezdték a kiváló zamatú kisüsti pálinka főzését — Negyven hektoliter pálin­kára számítunk — mondja Lapu János, a pálinkafőzde ve­zetője. — Ebből húsz hektó a termelőszövetkezeté, úgyhogy lesz miből osztani a tagoknak. Jó is a pálinka ezekben a hű­vös, nedves napokban regge­lenként, a bor meg az esti be­szélgetésekhez egy kis szóízesí­tőnek, olyankor, amikor az em­berek már mindenütt végeztek napi munkájukkal. Bogdán Lajos bácsi, a szőlé­szet egyik főértője szerint a tsz-ek egyesülése a szőlőnek is hasznára volt. — A tsz-ben a szőlő nem­csak azt jelenti, hogy mennyi borunk van szüret után a pin­cében — mondták többen is. — Ennél sokkal többet Nálunk mindenki nagyon figyelte, mi lesz ebben az évben, mert sok baj, csapás érte a szőlőt. A múlt év októberi erős fagy kö­vetkeztében a termőrügyek nem tudtak jól kibontakozni, később megnehezítette a hely­zetet a téli fagy, meg az ól mos esők. Legvégül, ez év május 10-én zöldfagyot is kaptak a tőkék, s mégis sikerült nagy­jából rendbehozni szőlőinket. Kiss Béla, a szőlészeti agro- nómus így mondja: — Nem tudta volna ezt meg­tenni senki, ha kis területen gazdálkodik. A nagyiizem azért is jobb, mert a termé­szeti károk hatását csökkente­ni tudja a gondos művelés. Igen, az egyéni gazda jobban megérezte volna a természet sorozatos kártételét, az Üj Elet Tsz viszont csak az oltványsző­lőknél írt le tíz százalékkal kisebb eredményt a vártnál. S a jövőben a szőlészet, itt az atkári nagyüzemben még inkább szakszerűvé, s jövedel­mezőbbé válik, mert a gondos művelés évről évre egyre gaz­dagabb eredményeket hoz. (Folytatjuk.) Weidinger László Korszerű fürdő A Heves megyei Ké­ményseprő Vállalat hatvani fürdőjét a közelmúltban 20 000 forintos beruházással korsze­rűsítették. A gyöngyösi fürdő korszerűsítését is tervbe vet­ték, mert ez a fürdő jelenlegi állapotában kezdetleges és pri­mitív. A beruházások eszköz­lése azonban akadályokba üt­közik, mert a fürdőhelyiség magánrendelkezésű épületben van. A fürdő problémáiét ideiglenesen úgy kívánják megoldani, hogy a Hatvanban felszabaduló hordozható kazánt átszállítják Gyöngyösre, s ez­zel némileg enyhítenek az ál­datlan állapoton, amely telje­sen megoldódik majd, hogyha állami tulajdonban levő épü­letben rendezhetik be a gyön­gyösi kéményseprők fürdőjét. jut a termelőszövetkezet. A külföldi fajtájú búza termésé­nek értékesítési szerződésül való lekötéséért, holdanként 300 kiló kereten felüli műtrá­gyát vehet igénybe, készpénz- fizetés mellett a szövetkezet. A tiszanánai Petőfi Tsz-en kí­vül a pélyi Aranykalász 2000, a detki Szabadság 2000, a csá- nyi Petőfi 2000, a tiszanánai Vörös Csillag 2000, a nagyfü- gedi Dózsa 1650 és a zagyva- szántói Aranykalász 1400 má­zsa kenyérgabonára kötött ér­tékesítési szerződést. A felso­rolást még folytathatnánk to­vább, hiszen az említetteken kívül nem egy termelőszövet­kezet kötött még 100—1000 má­zsáig terjedő kenyérgabona ér­tékesítési szerződést. Az előirányzott vetésterüle­tek e termelőszövetkezeteknél is reális alapot biztosítanak a szerződések megkötéséhez. Most már minden termelőszö­vetkezetnek, és ezen keresztül minden dolgozó parasztnak látnia kell, hogy a népgazda­ságnak okoz kárt akkor, ha a szükségletnél nagyobb meny- nyiségü kenyérgabonát tartalé­kol. Tudni kell, hogy minden eladott — felesleges mázsa — kenyérgabona, népgazdasági szinten, értékes valutát szaba­dít fel. Az itt megtakarított valutáért fontos ipari nyers­anyagokat vásárolhatunk. dőknek. Minden lekötött má­zsa kenyérgabona után meg­illeti a szerződő gazdaságot 60 forint kamatmentes, rövidlejá­ratú hitel a szerződés megkö­tésének időpontjában. Ezenkí­vül a szerződéses teljesítésekor az érvényben levő szabadfel­vásárlási áron felül mázsán­ként 10 forint szerződéses fel­ár, továbbá egy tételben, egy­öntetű minőségben, legalább 150 mázsás mennyiségben tör­ténő átadás esetén nagyüzemi felár címén újabb 20 forint. A jövő évi termésű kenyérgabo­nára kötendő értékesítési szer­ződések határideje december 15-én lejár. Minden termelő- szövetkezetnek anyagi érdeke, hogy feleslegére megkösse ér­tékesítési szerződését. E mun­ka elhanyagolásával komoly pénzbevételi kiesés érheti a mulasztókat. Megyénk több termelőszövetkezete látja a szerződéskötés előnyeit és fon­tosságát, s ennek megfelelően már most időben megkötötte értékesítési szerződését. A ti­szanánai Petőfi Tsz 5000 mázsa kenyérgabonára kötött értéke­sítési szerződést. A szerződés megkötésekor 300 000 forint kamatmentes, rövidlejáratú hi­telt vehetett igénybe. Ezenfelül a termény átadásakor a sza­badfelvásárlási áron felül, szer­ződéses felár címén 50 000 fo­rint, nagyüzemi felár címén pedig 100 000 forint többlethez KORMÁNYZATUNK, hogy tervszerűvé és gazdaságossá tegye a termelőszövetkezetek működését, különböző kedvez­ményeket biztosító rendelkezé­seket hozott. Ilyen például a kenyérgabona értékesítési szer­ződés kedvezményei. Nagyüze­mi gazdaságainknak, és ezen keresztül parasztságunknak, meg kell érteni, hogy nemcsak a saját kenyerét, hanem az or­szág egész lakosságának szük­ségletét is biztosítania kell. Látni kell parasztságunk­nak, hogy a bányász és a gyári munkás nemcsak annyit ter­mel, ami az ő szükségletét fe­dezi, hanem bőven ellátja azok­kal az egyéb munkát végzőket is. Éreznie kell a munkás-pa­raszt szövetség nagy jelentősé­gét és felelősségét. A szocializmus építésében nem nézhetjük csak saját ér­dekeinket, hanem mindenek­előtt kell, hogy álljon a nép­gazdaság érdeke. Népgazdasá­gunk elvárja, hogy ahogyan üzemeink nap mint nap eme­lik termelésüket, úgy termelje­nek egyre többet és többet a paraszti gazdaságok is. Kormányzatunk érdekeltté teszi termelőszövetkezeteinket, ezeken keresztül pedig egész dolgozó parasztságunkat a ter­melés növelésében. A kenyér- gabona értékesítési szerződése­ken keresztül különböző ked­vezményeket biztosít a szerző-

Next

/
Thumbnails
Contents