Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

1940. décembér 1., csütörtök

NBPÜJSAG

Bonyodalom hárommillió forint körül

A gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat 1959- ben 3,2 millió, 1960-ban pedig a tervek szerint 3,6 millió forint műszaki fejlesztési alapot képez. Ennek jelentékeny részét a minisztérium központi feladatok megoldására elvonja, de tavaly az 588 000 forintos lehetőséggel szemben csak 42 000 forintot, az idei több mint kétmillió forintból pedig mindössze 64 000 forintot használt fel a vállalat.

Általában azzal mindenki egyetért, hogy iparunk technikai-műszaki színvonalának fejlesztése fontos és állandó jellegű feladat.

Nézzük meg. hogy megyénk egyik legnagyobb ipari üzeme miért nem él az adott lehetőségekkel.

Tavaly is, az idén is a vállalat részletes műszaki fejlesztési és intézkedési tervet dolgozott ki. De az 1959. éves tervet a minisztérium csak november végén hagyta jóvá, nyilvánvalóan akkor már nem nyílt lehetőség a célkitűzések megvalósítására. De nem lehet szó nélkül hagyni a felügyeleti szerv következő évi eljárását sem, — állapította meg a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata — mert az 1959. október 3-án felterjesztett tervet január 25-én 24 órás határidővel módosításra adták vissza és ennek ellenére csak február 28-án hagyták jóvá. Több jelentős és a vállalat profiljába vágó kísérlet elmaradt, mert a minisztérium nem biztosította a tervfeladatok megvalósításához szükséges deviza-forintot és beruházási hitelkeretet.

A vállalat kellő öntevékenységet tanúsított. Erre bizonyítékul szolgál az a tény, hogy műszaki fejlesztési tervében 30 000 forintot tervezett a sínek élettartamát meghosszabbító sínfejedzésre. A hazai elektromos berendezésekkel a kívánt eredményt nem tudták elérni, külföldi tapasztalatcserére a minisztérium nem adott lehetőséget, de sikerült elérni, hogy az NDK-ban díjmentesen elvégezzék a próbaedzéseket. A gyöngyösiek beépítették az edzett 6Ínfejeket és a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezzel az eljárással ötszörös élettartamot lehet elérni.

A Miskolci Nehéipari Műszaki Egyetem egyik adjunktusa geolemezek lángvágására vonatkozóan üzemi kísérletre és bevezetésre újítást küldött meg a gyár részére. Közel másfél millió kitérő gyártásához szükséges lemez modern — Magyarországon még nem alkalmazott — megmunkálásáról lenne szó, de ehhez az NDK-ban lángvágási eljárást

kellett volna tanulmányozni és szükség lett volna néhány kisebb értékű gép és műszer beszerzésére. Deviza és beruházási hitelkeret hiánya miatt elmaradtak a kísérletek. Ez a műszaki fejlesztési alapból nem fedezhető, így felhasználatlanul maradt a pénz. Ez a vállalat számára nem vész el, mert egyik évről átvihető a másikra.

Sovány vigasz, men a gyöngyösi vállalat a szakmában egyedüli az országban és a kísérletek költsége egy esztendő alatt többszörösen megtérült volna.

Hosszú huzavona és csak a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata után valósult meg a „bakdaru felállítása a javítandó kitérők szállításához.” Hátra van még a „sínhegesztések ultrahang- és röntgen-vizsgálata” befejező kísérlete és a műszaki fejlesztési alapból mintegy 6000 forint értékben bővítik a műszaki könyvtárat. A célkitűzéseinkhez és a tervben szereplő feladatokhoz képest ez bizony nem sok — tárják szét karjukat a vállalat műszaki dolgozói.

— Mit ígérnek az 1961. évi műszaki fejlesztési tervek?

A vállalat már októberben elkészítette a jövő évi terveket és november 21-én a minisztériumban egyeztették azt, szóban már közölték is, hogy milyen témákat vesz át központi kidolgozásra a minisztérium, mit húznak ki a vállalati tervből beruházási hitelkeret, vagy deviza hiányában. A MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat elsősorban azokat a témákat vette fel az 1961. évi műszaki fejlesztési tervébe, melyeket az idén nem tudott megvalósítani, de az előtanulmányokkal, a kísérletekkel előbbre jutottak. Kedvező jelként kell megítélnünk, hogy egyes gépek és műszerek szállítására vonatkozóan a visszaigazolások megérkeztek. Tovább kell fejleszteni azt a megoldást, amelynek lényege: a „sínek mozgatása meghajtott görgős sorral”, megoldást kell találni a csúcsbetétek ráhagyás nélküli öntésére és még néhány fontos műszaki problémára. A vállalat műszaki dolgozói nehéz helyzetben vannak, mert hazánkban hasonló profilú gyár nem működik, a szakirodalom meglehetősen szegényes. A baráti országokban viszont lényeges előrehaladást értek el a szakmában, tehát indokolt és szükséges a külföldi tapaszta- latcsere

A MÁV Kitérőgyártó üzemi Vállalat 1952. óta minden évben előterjesztést tett külföldi tanulmányútra, de a minisztéHeti baleseti krónika

A múlt héten történt baleseteket is a közlekedési szabályok mellőzése, a gondatlan vezetés és a szeszes italok fogyasztása okozta.

November 23-án, a megengedett sebességnél gyorsabban haladó Bogi Albin oldalkocsis motorkerékpárjával elütötte a gyalogosan haladó Besznyák Lajos egri lakost.

Besznyák, aki maga is hibás a balesetért, mert nem vette figyelembe a gyors és zsúfolt járműforgalmat, súlyos sérülést szenvedett. A büntetőeljárást mind a két szabálysértő ellen megindították.

November 23-án Szécsi Sándor, visontai lakos, ittasan ült kerékpárjára, s nekihajtott egy álló személygépkocsinak. Szécsit súlyos sérüléssel szállították a gyöngyösi kórházba, ahol még aznap délután meghalt.

Márton Imre, erdőtelki lakos, kerékpárjával egy tehergépkocsiba kapaszkodott és így vontatta magát. Elesett és súlyos sérüléseket szenvedett. A baleset körülményeit még nem sikerült kideríteni, mivel Márton Imre még mindig eszméletlenül fekszik a kórházban.

A Poroszló és Tiszafüred közötti úton ütötte el egy személygépkocsi Lakatos István poroszlói lakost, aki az út jobboldalán haladó személygépkocsi kürtjelzése után, ahelyett, hogy továbbra is az út szegélyén haladt volna, a kocsi elé ugrott. Lakatos István súlyos sérülésekkel fekszik az egri kórházban.

As egri szabadegyetem hírei

Csütörtökön, december 1-én, 7 órákor, az irodalmi és a ledagógiai tagozatokon lesznek :lőadások.

Az irodalmi tagozat előadá- át Lókös István főisko'ai talársegéd tartja Költészetünk és i forradalom címmel, a főiskola II. em. 61. számú termében. a pedagógiai tagozaton dr. Somos Lajos, főiskolai adjunktus tart előadást a főiskola tsz. 22-es termében önkifejtés —

becsvágy — aktivitás címmel.

Minden érdeklődőt szeretettel vár a szabadegyetem vezetősége.

riurti csupán egyszer és csupán egy dolgozó részére tett lehetővé egy 10 napos csehszlovákiai utazást.

Üzemi problémák és a műszaki fejlesztési tervekben szereplő kísérletek tanulmányozására 1961. évre a Szovjetunióba, az NDK-ba és Csehszlováklába kérte a vállalat tanulmányút engedélyezését. Szóbeli közlés szerint ez jövőre sem valósulhat meg, mert nincs devíkakeret.

Jól tudjuk, hogy a vasút villamosítása, a körszerű utak építése és a minisztérium egyéb feladata jelentékeny anyagi erőt köt le és mindenre nem telik a „kerqt”-ből. Nem ismerjük, hogy a minisztériumi, kereteket hogyan osztották szét, de a gyöngyösi termelő üzemből azzal a céllal utaznának a külföldi tapasztalatcserére, hogy a sínek elektromos tompahegesztését, a forgácsolás nélküli geolemez megmunkálását, a torzításmentes geoszorítás darabolását, a csúcssín megmunkálását, a sínfejedzési technológiát sikerrel tanulmányozzák és a külföldi tapasztalatokat külön utasítás nélkül be is vezessék a gyöngyösi gyárban. Abban is biztosak vagyunk, hogy többszörösen megtérülne a külföldi tapasztalatcserére fordított összeg.

Nincs minden rendjén a külföldi tapasztalatcserék elosztásánál, hiszen a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalattól nyolc esztendő alatt egyetlen kiküldetés történt, de az Egri Közúti Üzemi Vállalatnál több volt, a KGM vállalataitól pedig évente szinte rendszeresen járnak külföldre a vezető műszaki dolgozók és legjobb újítók.

Óvakodnunk kell attól, hogy azért utazzunk külföldre, csak azért folytassunk drága kísérleteket és kutatásokat, mert telik rá a műszaki fejlesztési alapból Nem árt az, ha ösz- szegyűlik a pénz a jelentős problémák megoldására. De a MÁV Kitérőgyártó üzemi Vállalat kétesztendős példái, eddigi kezdeményezései nem erre mutatnak. A lehetőségek, a feltornyosult műszaki feladatok sürgőssége, a beruházási és a műszaki fejlesztési tervek, a vállalat és a minisztérium célkitűzései között nincs kellő összhang. Ezért nem tudnak kellő előrehaladást felmutatni a műszaki fejlesztés terén. Ügy véljük, feltétlenül szükség van a hosszabb lejáratú — az ötéves tervhez Igazodó — egyéb tényezőkkel jól összehangolt tervezésre és a minisztérium nagyobb támogatására.

Fazekas László

1 TKÁR

emberek

eredmények

tervek

Beszéljünk

a szőlőről

— Valóban erről még ne esett szó — mondja Bogi Benjamin elnök, s már át is adja a beszélgetés fonalát Kiss Béla agronómusnak ezzel: — ő az az ember itt az Űj Élet Tsz-ben, aki legtöbbet tud mondani a szőlőről, lévén egyetlen „szakosított” szakemberünk, aki munkája légnagyóbb részét a szőlőben végzi.

Kiss Béla szőlészeti agronó- mus a számok ismertetésével kezdi szavait:

— összes szőlőterületünk 434 hold. Ebből háromszáz hold összefüggő területen fekszik, s egy hetven holdas darabja új telepítés — mondja.

— Harmincöt családból külön szőlészeti brigádot alakítottunk, amelynek más dolga nem volt, csak a szőlőterületek kezelése, művelése. Ezek között felosztottuk egyénekre is a területet, s így egy emberre, nem kevés, körülbelül 1800—1900 négyszögölnyi közös szőlőterület teljes rendbentartása várt.

— Rendben ment minden munka ebben az évben a szőlészetben? — kérdeztük, de ezt már kinn a borháznál, Bogdán Lajos bácsitól, akiről mindenki tudja az Üj Életben, hogy nagy szakértője és ismerője a szőlőnek, bornak egyaránt.

— Nekem még egyéni koromban három hold szőlőm volt — hangzott a válasz. — Aztán a Micsurin Tsz-nek is volt annak idején szőlője, ez ami itt van a környéken, de akár magam dolgoztam egyéni koromban a szőlőben, akár mint tsz-tag másokkal, közösen, csak egyet tapasztaltam: a szőlőben nem szabad elmaradni a munkával. Nem maradt el a munka ebben az évben sem, mindent rendben elvégeztünk, s méghozzá könnyebben, mint bármikor.

— Nem volt különösebben semmire gondunk — szól közbe Benei János. — Csak szóltak, hogy másnap neki kell kezdeni egy munkának, például a permetezésnek, s mire a tagok kiértek a földre, ott volt minden szükséges anyag és munkaeszköz.

— A permetezéshez szükséges nyolcvanhat mázsa rézgáli- cot és 156 mázsa meszet egy tételben vásároltuk meg — mondja a szőlészeti agrönómus. — Az anyagot tehát egész évre előre biztosítottuk. Az egyes munkánál meg ha kellett, segítettek például a fogatosok.

— És a gépek?

Benei Jánosnak ezek tetszettek legjobban, ezekről is beszél legszívesebben.

Nem valami csodamasinák

voltak ezek, semmi különlegesség nem volt bennük, de mégis, nagyon sokat jelentettek a tsz-tagoknak. A permetlé elkészítéséhez motor húzta a vizet, egy másik motor továbbította a már kész védőszert a permetezőgépekbe úgy, hogy ezzel sok különmunkától, és sok idő- fecsérléstől szabadultak meg az emberek. A szőlő fedésének meggyorsítására ugyancsak kitaláltak valamit a tsz-ben. Ekét alakítottak át erre a célra, méghozzá sikerrel.

— És ha minden munkát jól

Kiss Béla,

a szőlészet agronómusa

és időben végeztek el, milyen volt az eredmény?

— Az oltványszőlőnél tíz százalékkal kevesebbet hozott a szüret, mint terveztük, de az otelló 32 mázsás átlagot hozott, ami 120 százalékkal több, mint amennyit vártunk — hangzik a válasz. — Borunk tehát van ebben az évben is. de jövőre még jobban akarunk mindent csinálni a szőlészetben.

— Három helyen van borkóstolónk, Budapesten, Vácott és Salgótarjánban — mondja Bogdán Lajos bácsi — és ahogy a hírek visszajutnak hozzánk, mindenütt becsben tartják az atkári szőlő levét. Néhány év múlva azonban ez a jó hír még inkább növekedik, ha terveink valóra válnak.

— Ügy gondoltuk — mondja Kiss Béla —, hogy évenként harminc holdnyi szőlőt újítunk fel. Ez megengedhető nagyság, nem veszélyezteti a termőegyensúlyt, s elkerüljük az elöregedés veszélyét is.

— Azokkal az oltványokkal végzik a felújítást, amelyeket itt nevelnek a gazdaságban?

— Nem, azt az ötszázezer darabot, amit az idén neveltünk, Abasárra küldjük. Mire

Érdemes kenyérgabonára értékesítési szerződést kötni

eljön az ideje, azért nekünk Is meglesz az, amire szükségünk van.

A termelőszövetkezet elnökének szavai jutnak eszembe. A többi között arról is beszélt, hogy a szőlő egyik részében, most nagyon érdekes látnivaló akad. Két úgynevezett hidas szőlőművelő traktor, amelyek kísérleti példányait itt, Atká- ron próbálják ki.

— Ha beválnak — miután elvégezték rajtuk a szükséges módosításokat —, az egyik gépet megvennénk — mondotta. — Nagyon kellene ez a szőlőben.

A szőlészeti agrönómus mindjárt hozzá is tette:

— Könnyen el is boldogulna a gép a tőkék között, ez már most is látszik, mert szőlőink egy része 120x70 centiméteres telepítésű, egy húsz holdas tábla kivételével, amelyet 140x80 centiméterre telepítettünk.

— S hogyan lehetett az idén keresni a szőlőben?

— Azt leginkább azok tudnák megmondani, akik ott dolgoztak ...

— Panaszt nem hallottam. Az igaz, hogy dolgozni kellett, de egy hold szőlő mindig meghozta a 120 munkaegységet. Az irodában már írják ki a bort előlegként azoknak a tagoknak, akik kérnek, s az új szeszfőzdében is megkezdték a kiváló zamatú kisüsti pálinka főzését

— Negyven hektoliter pálinkára számítunk — mondja Lapu János, a pálinkafőzde vezetője. — Ebből húsz hektó a termelőszövetkezeté, úgyhogy lesz miből osztani a tagoknak.

Jó is a pálinka ezekben a hűvös, nedves napokban reggelenként, a bor meg az esti beszélgetésekhez egy kis szóízesítőnek, olyankor, amikor az emberek már mindenütt végeztek napi munkájukkal.

Bogdán Lajos bácsi, a szőlészet egyik főértője szerint a tsz-ek egyesülése a szőlőnek is hasznára volt.

— A tsz-ben a szőlő nemcsak azt jelenti, hogy mennyi borunk van szüret után a pincében — mondták többen is. — Ennél sokkal többet Nálunk mindenki nagyon figyelte, mi lesz ebben az évben, mert sok baj, csapás érte a szőlőt. A múlt év októberi erős fagy következtében a termőrügyek nem tudtak jól kibontakozni, később megnehezítette a helyzetet a téli fagy, meg az ól mos esők. Legvégül, ez év május 10-én zöldfagyot is kaptak a tőkék, s mégis sikerült nagyjából rendbehozni szőlőinket.

Kiss Béla, a szőlészeti agro- nómus így mondja:

— Nem tudta volna ezt megtenni senki, ha kis területen gazdálkodik. A nagyiizem azért is jobb, mert a természeti károk hatását csökkenteni tudja a gondos művelés.

Igen, az egyéni gazda jobban megérezte volna a természet sorozatos kártételét, az Üj Elet Tsz viszont csak az oltványszőlőknél írt le tíz százalékkal kisebb eredményt a vártnál.

S a jövőben a szőlészet, itt az atkári nagyüzemben még inkább szakszerűvé, s jövedelmezőbbé válik, mert a gondos művelés évről évre egyre gazdagabb eredményeket hoz.

(Folytatjuk.)

Weidinger László

Korszerű fürdő

A Heves megyei Kéményseprő Vállalat hatvani fürdőjét a közelmúltban 20 000 forintos beruházással korszerűsítették. A gyöngyösi fürdő korszerűsítését is tervbe vették, mert ez a fürdő jelenlegi állapotában kezdetleges és primitív. A beruházások eszközlése azonban akadályokba ütközik, mert a fürdőhelyiség magánrendelkezésű épületben van. A fürdő problémáiét ideiglenesen úgy kívánják megoldani, hogy a Hatvanban felszabaduló hordozható kazánt átszállítják Gyöngyösre, s ezzel némileg enyhítenek az áldatlan állapoton, amely teljesen megoldódik majd, hogyha állami tulajdonban levő épületben rendezhetik be a gyöngyösi kéményseprők fürdőjét.

jut a termelőszövetkezet. A külföldi fajtájú búza termésének értékesítési szerződésül való lekötéséért, holdanként 300 kiló kereten felüli műtrágyát vehet igénybe, készpénz- fizetés mellett a szövetkezet. A tiszanánai Petőfi Tsz-en kívül a pélyi Aranykalász 2000, a detki Szabadság 2000, a csá- nyi Petőfi 2000, a tiszanánai Vörös Csillag 2000, a nagyfü- gedi Dózsa 1650 és a zagyva- szántói Aranykalász 1400 mázsa kenyérgabonára kötött értékesítési szerződést. A felsorolást még folytathatnánk tovább, hiszen az említetteken kívül nem egy termelőszövetkezet kötött még 100—1000 mázsáig terjedő kenyérgabona értékesítési szerződést.

Az előirányzott vetésterületek e termelőszövetkezeteknél is reális alapot biztosítanak a szerződések megkötéséhez.

Most már minden termelőszövetkezetnek, és ezen keresztül minden dolgozó parasztnak látnia kell, hogy a népgazdaságnak okoz kárt akkor, ha a szükségletnél nagyobb meny- nyiségü kenyérgabonát tartalékol. Tudni kell, hogy minden eladott — felesleges mázsa — kenyérgabona, népgazdasági

szinten, értékes valutát szabadít fel. Az itt megtakarított valutáért fontos ipari nyersanyagokat vásárolhatunk.

dőknek. Minden lekötött mázsa kenyérgabona után megilleti a szerződő gazdaságot 60 forint kamatmentes, rövidlejáratú hitel a szerződés megkötésének időpontjában. Ezenkívül a szerződéses teljesítésekor az érvényben levő szabadfelvásárlási áron felül mázsánként 10 forint szerződéses felár, továbbá egy tételben, egyöntetű minőségben, legalább 150 mázsás mennyiségben történő átadás esetén nagyüzemi felár címén újabb 20 forint. A jövő évi termésű kenyérgabonára kötendő értékesítési szerződések határideje december 15-én lejár. Minden termelő- szövetkezetnek anyagi érdeke, hogy feleslegére megkösse értékesítési szerződését. E munka elhanyagolásával komoly pénzbevételi kiesés érheti a mulasztókat. Megyénk több termelőszövetkezete látja a szerződéskötés előnyeit és fontosságát, s ennek megfelelően már most időben megkötötte értékesítési szerződését. A tiszanánai Petőfi Tsz 5000 mázsa kenyérgabonára kötött értékesítési szerződést. A szerződés megkötésekor 300 000 forint kamatmentes, rövidlejáratú hitelt vehetett igénybe. Ezenfelül a termény átadásakor a szabadfelvásárlási áron felül, szerződéses felár címén 50 000 forint, nagyüzemi felár címén pedig 100 000 forint többlethez

KORMÁNYZATUNK, hogy tervszerűvé és gazdaságossá tegye a termelőszövetkezetek működését, különböző kedvezményeket biztosító rendelkezéseket hozott. Ilyen például a kenyérgabona értékesítési szerződés kedvezményei. Nagyüzemi gazdaságainknak, és ezen keresztül parasztságunknak, meg kell érteni, hogy nemcsak a saját kenyerét, hanem az ország egész lakosságának szükségletét is biztosítania kell.

Látni kell parasztságunknak, hogy a bányász és a gyári munkás nemcsak annyit termel, ami az ő szükségletét fedezi, hanem bőven ellátja azokkal az egyéb munkát végzőket is. Éreznie kell a munkás-paraszt szövetség nagy jelentőségét és felelősségét.

A szocializmus építésében nem nézhetjük csak saját érdekeinket, hanem mindenekelőtt kell, hogy álljon a népgazdaság érdeke. Népgazdaságunk elvárja, hogy ahogyan üzemeink nap mint nap emelik termelésüket, úgy termeljenek egyre többet és többet a paraszti gazdaságok is.

Kormányzatunk érdekeltté teszi termelőszövetkezeteinket, ezeken keresztül pedig egész dolgozó parasztságunkat a termelés növelésében. A kenyér- gabona értékesítési szerződéseken keresztül különböző kedvezményeket biztosít a szerző-