Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-08 / 289. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! f Ércbányászok AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI tanács napilapja XI. évfolyam, 289. szám Ára 50 fillér 1960. december 8., csütörtök Folytatja munkáját az országgyűlés Szerdán délelőtt 11 órakor folytatódott az országgyűlés ülésszaka. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Im­re, Losonczi Pál, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík End­re, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd dr. Sík Endre külügyminiszter mondott beszédet. Dr. Sík Endre beszéde Bevezetőben a nemzetközi helyzet alakulásával foglalkoz­va, megállapította, hogy az utóbbi négy évben egyre foko­zódó mértékben tolódtak el a nemzetközi erőviszonyok a szo­cialista tábor javára. Ha ennek az erőeltolódásnak az okait keressük, mindenekelőtt a szo­cialista tábor országainak bel­ső fejlődését, gazdasági erejük hatalmasabb arányú növeke­dését, műszaki és tudományos eredményei gyors kibontako­zását és nem utolsó sorban ka­tonai erejük jelentékeny meg­növekedését kell megemlíte­nünk; Hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor foko­zódó erőfölényének másik tényezője a szocialista ál­lamok — elsősorban a Szovjetunió — nemzetközi kapcsolatainak és nemzet­közi súlyának példátlan megnövekedése. A továbbiakban megállapítot­ta, hogy a nemzetközi erővi­szonyok eltolódásának ténye­zője az imperializmus egyre fokozódó válsága is. A kapitalizmus általános vál­sága a legutóbbi években új, döntő szakaszába lépett. Az Egyesült Államok agressziós világuralmi politikája egyik kudarcát a másik után szen­vedi. Meggyőzően beszél erről az amerikai elnökválasztás eredménye, amikoris a repub­likánus rezsim ellen mintegy 10 millióval több szavazatot adtak le, mint a megelőző vá­lasztások alkalmával. Az im­perializmus külpolitikájának válsága egyre világosabban megnyilvánul 'a támadó Atlan­ti Szövetség kebelében dúló ellentétek éleződésében is. Az amerikai imperializmus part­nerei egyre jobban rakoncát­lankodnak. A tengeréntúli bű­vészinas bajba jutott: a sza­badjára bocsátott szellemek nem hajlandók a bűvös kor­sóba visszabújni. Rámutatott a külügyminiszter, hogy Nyugat-Németország felfegy­verzésével és a támadó Atlanti Szövetségbe való bevonásával követtek el. Mi, magyarok — mondotta Sík Endre — különös aggoda­lommal figyeljük Nyugat-Né­metország agresszív készülődé­sét. Az imperialisták támadó atomfegyverekkel sorakoznak fel azon a területen, ahonnan már az elmúlt két világháború kíméletlen és embertelen tá­madásai indultak. Felháboro­dással és aggodalommal vol­tunk tanúi annak, hogy az egy­kori német militarizmus, a hit­leri agresszív világhatalmi té­boly mai örökösei ismét megje­lentek francia földön, amelyet kevesebb, mint egy évszázad alatt három ízben özönlöttek el. A Recski Ércbánya Vállalatnál dolgozik Sárvári János szocialista címért küzdő bri­gádja. Tervüket átlagban 140 százalékra teljesítik. A fényképezőgép lencséje a műszak utá­ni első cigaretta szívása közben örökítette meg a brigád három tagját. A képen Bodnár István és Gál András III. bányászokat láthatjuk, a kép baloldalán Daka István, aki Ma­kóról származott ide a Mátra alji tájra. (Foto: Kiss Béla) (Riport az 5. oldalon.) >AAAAAAA/W\AAAAAAAA/W\AAAAAAAAAA/WWVVAAAAA/NAA/WW\AA/WWWWWWVAAAA/WWWWWVVVWúVWWVA a gyarmati rendszer bomlása, az imperializmus válságának megnyilvánulása. Nincs biztosítva a béke, amíg a német kérdés és azon belül a berlini kérdés, az elmúlt háborúnak e ma­radványa nem rendeződik, amíg a háború következté­ben beállott ideiglenes és veszélyes állapotot nem váltja fel a német nép iga­zi érdekeit figyelembe ve­vő békeszerződés. Az imperialista agresszió ve­szélye fennáll és fenn fog állni mindaddig, amíg imperializ­mus létezik. A béke megőrzé­séért és a békés egymás mel­lett élésért folytatott harc te­hát ugyanakkor harc az agresz- 'jszió és annak minden formája ellen. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának négyéves mérlegéről Az imperialista gyarmato­sítók ideig-óráig elhúzhat­ják még a gyarmati elnyo­más és kizsákmányolás minden formájának meg­szüntetését, de arra, hogy megakadályozzák, már nem képesek. Az ENSZ idei közgyűléséről szólva a külügyminiszter meg­állapította a többi között: az idei közgyűlés fő jelemzőjeaz, hogy jelentékenyen erősödött az imperialista-ellenes front, és kialakulóban van az Egye­sült Államok elszigetelődése. 1945-ben 51 tagja volt a szer­vezetnek, ma pedig már 99. Amikor az ENSZ megalakult, tagjai közül csak a Szovjet­unió, Csehszlovákia és Len­gyelország képviselték követ­kezetesen az imperializmussal szemben álló erőket, ma a szocialista tábor súlya, tekin­télye, hallatlanul megnőtt, a főkérdésekben csaknem min­dig a szocialista országok a kezdeményezők. Igen számot­tevő erőt képvisel az ENSZ- ben az ázsiai—afrikai csoport, Ha ehhez hozzávesszük a szo­cialista országok és Jugoszlá­via szavazatát, ez azt jelenti, hogy a potenciális antiimperi- alista frontnak az ENSZ-ben már megvan az abszolút több­sége. Az ENSZ-beli erőviszonyok ilyetén alakulásának logikus következménye, hogy a leszere­lési kérdések mellett a napi­renden szereplő csaknem vala­mennyi főké'-dés az imperializ­mus elleni támadás jellegével bír, s így az imperialistákat védekezésre, visszavonulásra kényszeríti. Beszélt a külügy­miniszter ezután arról, hogy az imperialista szavazógép mes­terkedése még mindig hozhat olyan határozatokat időnként, melyek nem tükrözik a meg­változott erőviszonyokat, még kevésbé tükrözi ezt az ENSZ apparátusának, elsősorban a főtitkárságnak és a Biztonsági Tanácsnak az összetétele. Egyre világosabb, hogy nem odázható tovább az ENSZ felépítésének, mű­ködésének hozzáalakítása a tényleges helyzethez. Sík Endre hangsúlyozta, hogy az ENSZ közgyűlésének napirendjén a legjelentősebb kérdés az általános és teljes leszerelés. Az egész békeszerető embe­riség követeli a fegyverkezési verseny beszüntetését, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének és békés versenyének a realizálását. Az imperialis­ták egyik agressziót és provo­kációt a másik után hajtják végre. Űj formák között szeret­nék fenntartani a gyarmati ki­zsákmányolást, de az imperia­lizmus valamennyi provoká­cióját felülmúlja az a megbo­csáthatatlan történelmi bűn- cselekmény. amelyet az agresz- szív német imperializmus és militarizmus feltámasztásával, szólt ezután a külügyminiszter. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány külpolitikai programja világos és félreért­hetetlen; Megvédeni a békét, a szo­cialista építőmunkánk e leg­fontosabb előfeltételét. Leleplezni és visszaverni országunk függetlensége és szuverenitása ellen irányuló minden imperialista kísérle­tet, visszautasítani minden beavatkozást, vagy beavat­kozási kísérletet országunk belügyeibe. Szoros együttműködést ki­alakítani és fejleszteni kap­csolatainkat a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal Baráti kapcsolatot kiépíte­ni az imperialista járom alól nemrég kiszabadult ázsiai és afrikai országokkal. Az elmúlt négy esztendőre visszatekintve, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány a vállalt külpolitikai fel­adatok teljesítését, a hozzáfű­zött várakozásokat, a külpoliti­ka terén éppen úgy, mint bel­politikai téren, becsülettel be­váltotta. Mindenekelőtt ki kell emel­nünk a szocialista országokkal való gazdasági és műszaki együttműködésünknek ez alatt a négy év alatt elért hatalmas fejlődését. A KGST vonalán végbement kedvező fejlődés meghozta gyümölcsét az egyes szocialista országot :al folyta­tott együttműködésünk maga­sabb szintre emelése formájá­csáknem valamennyi, velünk diplomáciai kapcsolatban álló európai kapitalista országgal. Ausztriával hosszúlejáratú ke­reskedelmi megállapodást kö­töttünk. Légügyi egyezménye­ket kötöttünk Angliával, Fran­ciaországgal, Olaszországgal, Svájccal, Ausztriával, Hollan­diával, Belgiummal. Svédor­szággal, Dániával és Norvégiá­val. Jelentékenyen megnőtt az utóbbi négy év alatt a turista- forgalom és általában a ki- és beutazások száma a kapitalis­ta országok viszonylatában. 1955-ben, a kapitalista orszá­gokból történt beutazások szá­ma 17 354 volt, 1959-ben ennek több mint kétszerese: 37 740, ez év első tíz hónapjában vi­szont majdnem háromszorosa az 1955-ös egész évinek: 48 136. A Magyarországról az európai és amerikai kapitalista orszá­gokba történt kiutazások szá­ma 1955-ben 8527 volt, 1959- ben 28 267-re, 1955-höz viszo­nyítva több mint háromszoro­sára emelkedett. A mondottakat összefoglalva megállapíthatjuk, hogy kapcsolataink az európai és amerikai kapitalista országokkal általában normális mederben folynak — A kapitalista országokkal való kapcsolatainkban a békés egymás mellett élés politikáját követtük — folytatta. Mindenekelőtt mindent megtettünk, hogy a kapitalista országok budapesti követségeinek normális műkö­dését biztosítsuk. Ez — az egy amerikai követség kivételével — valamennyi viszonylatban sikerült is. A Budapesten mű­ködő kapitalista követségek száma eggyel meg is szaporo­dott, mert az elmúlt évben diplomáciai kapcsolatot létesí­tettünk és követeket cserél­tünk Japánnal. A békés egymás mellett élés politikáját követve, a diplomáciai kapcsolatok mellett mindent megtet­tünk gazdasági és kultu­rális kapcsolataink fejlesz­tésére a kapitalista orszá­gokkal. Kereskedelmi tárgyalásokat folytattunk és árucsereforgal- mi megállapodásokat kötöttünk és teljesen meg is felelnek a ,-békés egymás'mellett, élés el­vének,-ha egy »-körülmény nem lenne, mégpedig az, hogy ezek az országok az" Egyesült. Álla- I rríok állandó , nyomása alátt egyrészt az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben rendszeresen részt vesznek az Egyesült Államok által kezde­ményezett és szervezett, nép- köztársaságunk ellen irányuló rágalomhadjáratban és egyéb manőverekben, másrészt — sokszor saját gazdasági érde­keik rovására — a velünk folytatott kereskedelmi kap­csolatot gátló, illetve korláto­zó intézkedéseket léptetnek életbe és tartanak fenn. Mi ezt a magatartásukat elítéljük és igyekszünk annak helytelensé­gét velük is megértetni. Az egyetlen kapitalista or­szág, amellyel bár diplomáciai kapcsolat áll fenn köztünk, vi­szonyunk ma is abnormális — az Egyesült Államok. Sík Endre ezután rámuta­tott: Közismert, hogy hivatalos és nem hivatalos amerikai szervek és személyek nem kis szerepet játszottak az 1956-os ellenforradalom ki­robbantásában és támoga­tásában. Közismert, hogy az ellenforra­dalom leverése után ugyan­csak az Egyesült Államok kor­mánya volt az, amely az ENSZ- ben és más nemzetközi szer­vezetekben szisztematikus rá­galmazó kampányokat rende­zett és rendez ma is népköz- társaságunk és annak kormá­nya ellen és ugyanakkor nyo­mást gyakorol háború blokk­beli szövetségeseire, hogy . a magyar népet, országunk szu­verenitását mélyen sértő, bel- ügyeinkbe való durva beavat­kozást jelentő, az ENSZ alap­okmányával szöges ellentét­ben álló, törvénytelen határo­zatokat szavaztatnak meg és ne ismerjék el küldöttségein­ket szabályszerűen. Alkotmá­nyunknak és törvényeinknek megfelelően kiállított és a nemzetközi jog követelményei­nek is mindenben megfelelő megbízóleveleit. < ; \ ; Ismere’tes az is, hogy á bu- ’ dápesti amenkai követség ve­zetésére, t az Egyesült .Államok: kormánya az ellenforradalom' után követet küldött,-aki több mint három hónapig tartózko­dott Budapesten, anélkül, hogy megbízólevelét átadta volna Így végül is kénytelenek vol­tunk neki feltenni a kérdést: vagy adja át megbízólevelét, vagy menjen vissza. Erre az amerikai kormány a követet hazahívta és mást a helyére nem küldött. A követséget mindmáig ügyvivő vezeti. Ez az ügyvivő részt vesz magyar kormár taktusokon és hivatalos rendezvényeken, tárgyalásokat folytat és jegyze. .-két vált ma­gyar kormányszervekkel. Ugyanilyen viszonyt tart fenn 6 washingtoni külügyminiszté­rium ottani követségünk veze­tőjével. Ugyanakkor annak az amerikai kormánynak egyes tagjai, amely Budapesten nagyszámú követséget tart fenn és Washingtonban kap­csolatot tart a magyar követ­séggel, úgyszintén más hivata­los amerikai vezető személyi­ségek, egyre-másra nyilatkoza tokát tesznek, amelyekben Magyarországról, mint „rab nemzetről” beszélnek, amelyet fel kell szabadítani. Az ameri­kai követség egyes beosztottai viszont Budapesten ezalatt a diplomáciai jogokkal visszaél­ve, kémtevékenységet folytat­nak. Az amerikai kormány pe­dig részben saját országában, részben Nyugat-Németország- ban összegyűjti, szervezi és pénzeli népköztársaságunk leg- elkeseredettebb ellenségeit, az országunkból kiszökött fasisz­tákat, háborús bűnösöket és más, sötét, reakciós elemeket: az ellenforradalom alatt és után hazánkból kiszökött fia­talokból kém és diverzáns osz­tagokat szervez népköztársasá­gunk ellen: anyagilag és erköl­csileg támogatja az úgyneve­zett Szabad Európa rádió Ma­gyarország ellen irányuló adá­sait. És végül gazdasági téren ugvaiez az amerikai kormány (Folytatása a 2. oldalon' ban. Nagy jelentősége van a baráti szocialista országokkal fennálló kapcsolataink állandó javítása és fejlődése szempont­jából kulturális kapcsolataink fejlődésének, ■ ’ \ Nagyban ’elősegítették, és. in­tenzivebbé, bensőségesebbé tették kapcsolatainkat az or- | szágaink között az utóbbi években rendszeressé vált párt- és kormányküldöttség­cserék, valamint a párt- és kormányvezetőink egymás or­szágába tett kölcsönös látoga­tásai. Többszörösére nőtt a ba­ráti országokba kiutazó, illetve baráti országokból hazánkba érkező turisták és magánláto­gatók száma is. A Szovjetunió­ba és a szocialista tábor többi országaiba a kiutazások száma 1955-ben 58 834 volt, 1959-ben 166 654, ez év első tíz hónap­jában 103 058. a baráti orszá­gokból Magyarországra 1955- ben 33 354, 1959-ben 182 660, ez év első tíz hónapjában 171 486 látogató érkezett. — Igen jelentős változások mentek végbe az utolsó négy év alatt a szocialista országok­kal való nemzetközi együttmű­ködés vonalán. Ez az együtt­működésünk aktívabbá, inten­zívebbé és sokoldalúbbá vált. Az imperialisták és reakciós szekértolóik rossz prófétáknak, országunknak a szocialista tá­borból való kiszakadására irá­nyuló reményeik hiú remé­nyeknek bizonyultak. Mi jól érezzük magunkat a szocialista országok csa­ládjában, s a elük kötött frigyünk örök időkre szól. szent és felbonthatatlan.

Next

/
Thumbnails
Contents