Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

4

NÉPÚJSÁG

I960, december 1., csütörtök

iffirSlf

— TANÁCSTAGI beszámolót tart 1960. december 3-án délután 6 órakor, a Vo- rosilov téri gyak. ált. iskolában Szikla Károly a 49. választókerület és Hevesy Sándor az 53. választókerület választói előtt.

— a szilvAsv Aradi

MÉSZMÜ dekádról dekádra teljesíti tervét. Ez évi jó munkájukat dicséri az az eredmény is, hogy vállalati többlet- nyereségük idáig 300 ezer forintot tesz ki. A mészmű dolgozói maximális nyereség- részesedésre számítanak az év végén. Utoljára 1957-ben értek el hasonló szép eredményeket.

— A MAKLÄRI Béke Termelőszövetkezetben 100 férőhelyes sertéshizlaldát építenek. A munkát a jövő héten befejezik.

— EGERBEN a hírlapterjesztést 1951-ben vette át a posta. Akkor az előfizetők száma 3500 volt Tíz év alatt ez a szám — a hírlapterjesztést végző dolgozók jó munkájának eredményeként — megháromszorozódott.

— EGY—KÉT NAP MÚLVA elkészül a 15 férőhelyes sertésfiaztató építése a péter- vásári Ezüstkalász Termelő- szövetkezetben. Ez az építmény 30 ezer forintjába kerül a szövetkezetnek.

— HEVES MEGYÉBEN jelentős mértékben növekedett az Ingatlankezelő Vállalatok által gondozott állami lakások felújítási költségvetési előirányzata. 1961-ben, az idei 5 millió 707 ezer forinttal szemben 6 millió 470 ezer forintot irányoztak elő a felújítási munkákra. Ebből az összegből biztosítani tudják számos elhanyagolt épület rendbetételét.

— A NÉPMŰVELÉSI és művészeti intézmények fenntartására a következő évben 10 millió forintot fordít a megyei tanács. Ebből 4,5 millió forint jut az egri Gárdonyi Géza Színház felújítására, illetve támogatására.

— A JÖVŐ ÉVBEN a malmok működtetésére összesen 2 millió 159 ezer forintot fordii majd a Heves megyei Tanács; ez az összeg több mint félmillió forinttal kevesebb, mint az idei felhasználás volt. A csökkenés oka: korszerűsítették a malmok őrlőberendezéseit, s működésük kisebb önköltséggel történik. Csökkent a malmok száma is: a bodonyi és a karácsondi malmok a jövő évben már nem őrölnek gabonát, mert berendezésük teljesen korszerűtlen, s működtetésük nem lenne gazdaságos.

— SZÍVESEN JAKNAK vásárolni Makiáron az 1. számú vegyesboltba. Ezt bizonyítja, hogy szeptemberben a bolt 199 ezer 380 forintot, októberben pedig 223 ezer forintot forgalmazott. Novemberben — mindig gyenge hónap a kereskedelemben — mégis meglesz a 200 ezer forintos forgalom.

— DECEMBER 3-AN délelőtt ülést tart a pedagógus szakszervezet megyei bizottsága. Napirenden szerepel: beszámoló a ped. szakszervezet VI. kongresszusáról, tájékoztatás a középiskolák munkavédelmi helyzetéről.

Születésnapi emlékezés Vörösmarty Mihályra, a hazaszeretet költőjére

Ol!

EGRI VÖRÖS CSILLAG

Egy tiszta szerelem története EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Alázatosan jelentem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ballada a katonáról HATVANI VÖRÖS CSILLAG Rózsák az államügyésznek HATVANI KOSSUTH A fehér rénszarvas HEVES

Nincs előadás PÉTERVASARA Nines előadás FÜZESABONY Nincs előadás

műsora

Egerben este 7 órakor: hArom a kislány

(Bianco-bérlet)

Hazádnak rendületlenül Légy híve, óh magyar...

csengnek a fülekbe a Szózat nemes veretű sorai, melyek a nagy férfira emlékeztetnek, ki nemcsak vallotta, de élte is a költészetének zászlaján szereplő jelszót: Haza és emberiség.

160 esztendeje, 1800. december 1-én született, elszegényedett köznemesi családból Vörösmarty Mihály. A nyéki gazdatiszt kilenc árvája közül ö volt a legidősebb fiú. Részben tanulmányai folytatása miatt, részben, hogy családját segítse, állást vállalt a Perczel-család- nál. Nevelte a három fiút, köztük Mórt, ki a szabadságharc tábornoka lett. Perczel Mór írta róla: „Ami nemes érzéseket, fogékonyságot a jó és szép iránt, s kivált hazaszeretetei, szabadelvű hajlamokat belénk a természet ültetett, azokat ő gondosan fejlesztette, emelte és erősítette.”

Miután befejezte egyetemi tanulmányait, joggyakorlatra ment Tolna megyébe. Itt is azt tapasztalta, hogy erősödik a nemzeti ellenállás. A sok-sok hatás és a mérhetetlen haza- szeretet megszólaltatja lantját. Fűti alkotókedvét szerelme is, mely eleve kilátástalannak mutatkozott, hisz ifjúi szerelmének tárgya a gazdag Per- czel-kisasszony. „A honfiúi indulatok és a szemérmesen titkolt érzelmek nászából megszületik robogó képzeletű, feltoluló nyelvi kincseit pazar bőséggel ontó hőskölteménye: a Zalán futása.” Ez a hősköltemény egy csapásra ismertté és híressé tette nevét az egész országban. Idézi az ősi dicsőséget, hogy lelkesítse vele az el- korcsosult jelent. A költemény megjelenése korszakot nyit irodalmunk történetében. S bár az 1825-ös országgyűlés nem váltja be a nagy nemzet-ébresztő reményeket, a fiatal költő nem csügged. Ismét a múltból meríti témáját. Cserhalom, majd Eger hősi dicsőségét eleveníti fel, azonban lassan azt is látja, hogy nem elég a múltat idézni. 1828-tól a Tudományos Gyűjtemény című folyóiratot kezdi szerkeszteni, miközben körötte egyre több fiatal író csoportosul.

A valóság és ábrándvilág szálaiból szövögeti össze mesteri módon a Csongor és. Tünde című mesejátékát, mely irodalmunk egyik legszebb alkotása.

1830-tól joggal tekintették az irodalmi élet vezetőjének Vörösmartyt. Folyóiratot szerelőjátékában már szerepelteti az építő munkást, a napszámost is. A népben meglátja a nemzet alkotóelemét, mely korában forradalmi tett volt. Egyik kortársa írta, hogy „nagy örömére szolgált, ha valami közönségesebb munkás vagy iparos felismerve, mint irodalmi nevezetességet szívesen köszöntötte ... meghittebb írótársain kívül Zoffcsák, az asztalos és Szijj, a gépész voltak legjobb barátai”.

Az igazságos társadalom sóvárgása szólal meg a Gutten- berg albumba című epigrammájában, tettekre, építő munkára szólít a Liszt Ferenchez című ódája, új gondolatok támadnak benne az Akadémia könyvtárában: szolgálja-e a haladást a könyv, a tudomány,

az irodalom, az Országháza és a Honszeretet című versében az új típusú patriotizmus hangja szólal meg...

1843-ban házasságot kötött Csajághy Laurával és a boldog szerelem a Laura-versek egész sorát adta irodalmunknak. A boldog szerelem sem tudta azonban elterelni figyelmét a kor problémáiról. A haladó írók és művészek csoportjából kialakítja a Nemzeti Kört, mely napvilágra segíti Petőfi költeményeit és igyekszik előre forgatni a történelem kerekét. S amikor elérkezik a nagy tavasz esztendeje hazánkban, Vörösmarty tudja, hogy hol a helye. Köszönti a szabad magyar sajtót és növeli Harci dalával a forradalom táborát.

Szenvedélyesen vesz részt a nemzetformáló munkában. Képviselő lesz, majd a kegyelmi bíróság tagja és lelkes híve a szabadságharcnak. Debrecenbe, Szegedre, Aradra követte a kormányt még akkor is, amikor már oly kevés volt a remény. S amikor elérkezett nemzeti gyászunk, bujdosóvá lett az ünnepelt költő saját hazájában. Vörösmarty úgy érzi ekkor, hogy minden elveszett „Miért én éltem az már dúlva van”, írja fájó hangon. Megátkozza az áruló Görgeyt és gyászolja, siratja a rab hazát, melyre a Bach-kor sötét árnya nehezedett.

Nagyon sok megpróbáltatás után, 1850 elején tér haza. Teste megrokkant, hajszíne deressé vált, de a nemzet felemelkedésébe vetett hite még akkor sem tört meg. Az Előszóban megjövendöli a „tavasz” eljövetelét, A vén cigány c. versében bizakodóan hirdeti, hogy „Lesz még egyszer ünnep a világon!”

1855. november 19-én gyász-1 keretben jelentek meg a hírlapok és közölték a nemzet veszteségét, Vörösmarty halálát. A halálhír egy nemzetet döbbentett meg s mintegy 20 000 ember kísérte utolsó útjára, a Kerepesi temetőbe a nemzeti megújulás költőjét, a „világosság fejedelmét”.

Nagy Andor

Hosszú életű emberek

Az altáji Orvostudományi Főiskola tudományos konferenciáján érdekes beszámolót mondott B. Pogogyinx, a barna- uli városi kórház vezetője. Az általa felsorolt adatok szerint az altáji határterületen 30 000

nyolcvan éves és ennél idősebb ember él. közülük 3803 túljár már a 90-en, 466 pedig a száz esztendőn. Többségük a tajgán és a hegyvidéken lakik. A hosszú életkorú állampolgárok több mint 77 százaléka nő.

I960. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK: ELZA

160 évvel ezelőtt, 1800. december I-én született VÖRÖSMARTY MIHÁLY költő. Első műve a Zalán futása (1825), az Athenaeum című lapot ő indítja meg, fi az Árpád ébredése című darabjával nyitott 1837-ben a Nemzeti Színház. A szabadságharc bukása után a tekintélyes íróknak és kritikusoknak bujdokolnia kellett, a nemzet tragédiája összeroppantotta alkotó kedvét és korán halt meg. Néhány művét idézzük: Cserhalom. Két szomszédvár. Szép Ilonka, Vérnász, Marót bán. Szózat, A merengőhöz, Fóti dal. Élete regényét Balassa Imre: Itt élned, élned, halnod kell címen irta meg.

175 évvel ezelőtt. 1785-ben e napon született DÖBRENTEI GABOR író és nyelvész. Régi magyar nyelvemlékek címen megindította az első magyar filológiai folyóiratot. Bár Kazinczy és Széchenyi köréhez tartozott, a múlt század harmincas évei reformtörekvését képviselő Auróra-kör tagjaival szembekerült és elszigetelődött.

35 évvel ezelőtt. 1925-ben e napon kezdődött meg a magyar rádió adása.

15 évvel ezelőtt, 1945. december 1-én alakult meg a DEMOKRATIKUS NÖSZÖVETSEG.

December 1-e IZLAND függetlenségi napja. 1918-ban ezen a napon vált szuverén állammá a sziget.

A témáért áldozni kell

— Nősülök — jelentette ki egy humorista barátom, aki karcola- taiban, humoreszkjeiben, krokijaiban, villámtréfáiban következetesen zászlót tört az agglegényélet szépsége mellett, aki többre tartott egy aranyos mosónőt, mint Brigita Bardot-t, egy csendes kis étterem termetes szakácsnőjét, mint Ginát, a legényélet teljes szabadságát, a házasság aranyosan édes jármától.

— Legyen bármilyen aranyos, bármilyen édes, de járom ... S a járom a marhák nyakán van — fejtegette még a minap tőle megszokott tömör szellemességgel tartózkodását a házasság révébe való evezés ellen, s nős szívem, ott belül, egészen belül, kis sárga irigységet is dajkált a kijelentés kapcsán. Annál nagyobb volt tehát

megrökönyödésem, amint e tömör, szinte drámai sűrűségű kijelentést meghallani szerencsém volt — éppen tőle.

— Nősülsz? — kérdeztem hülle- dezve.

— Igen, barátom, nősülök... S ezen ne is csodálkozz, mert férfiúi

szabadságomnál csak egyet szeretek jobban, s ez: a hivatásom. Rá kellett döbbennem, hogy a fejlődésben megrekedek, témáimban kimerülök, ha nem nősülök meg, ha nem dugom fejem ama járomba, amelyről oly gyakran és oly elítélö- leg nyilatkoztam... Igen, igen... ez így van, bármennyire érthetetlen is az első pillanatban. írtam már mindenről, filmről és színházról, házasságról és szerelemről, bürokráciáról és sportról, mindenről írtam humoreszket, de nem írtam — s itt úgy emelte fel ujját, mint a bíró a kalapácsot —, de

nem írtam a fiamról. Ez a téma, amely oly kedves minden humorista számára, e téma, amely annyi lehetőséget rejt magában, nos, ez zárt terület volt a számomra. Beláthatod, hogy ez így nem mehet tovább! Tűrhetetlen, hogy én ne írhassak a fiamról, aki szellemes, okos. aki mindent tud. akinek mindenről csattanós véleménye van, aki leleplezi a felnőttek társadalmát, akinek a szájába büntetlenül adhatom azt a véleményemet is, amelyet a magam szájával kimondani nem mernék... Hát ezért nősülök. Hogy fiam legyen.

— Gratulálok, öregem, igazán

megértelek ... ■,* Csak...

— Csak ? — kérdezte idegesen.

— ... csak, mi lesz, ha lányod születik?

— Übung macht den meister... Egyszer csak fiú lesz...

(egri)

,v.cOOOTOOOOCXX>CXX100«XXXXXMO<»OOOOOÜ<X>OOOOOOOC»OOaXS»XIOaXXXXXXXXXXX)<XX*XXXXIOCXXK»OOOCOOOOCXiOC<XiC

Tudományos intézmények, tudományos kutatók

Szabó János, a régész

kesztett, részt vett az Akadémia munkájában, nyelvészke- dett, népdalokat gyűjtött, színi bírálatokat írt... Szenvedélyes munkálkodása, aktivitása tettre serkentette írótársait is. A nagy nemzeti ébredést előkészítő reformkor lelkes harcosa, ki új vallást hirdetett, melyért lelkesedett és legjobb tudásával küzdött: „Legszentebb vallás a haza s emberiség!” Rendíthetetlen lelkesedéssel harcolt a nemzeti irodalomért, az anyanyelvért, a haladásért. 1835-től a császári titkosrendőrség figyelteti és még alaposabb munkát végez írásaiban a cenzúra, de Vörösmarty nem hátrál.

A Pesti Színház megnyitására írt Árpád ébredése című

telenül temettek el. A temetkezés módjából joggal következtethetünk arra, hogy többrétű társadalom ót itt: előkelők, köznép, rabszolgák tagozódása csaknem bebizonyított tényként kezelhetők. A temetkezés azonos rítus szerint folyhatott, de a sírban is megtalálható megkülönböztetés a társadalmi rétegeződésre utal.

— A szolgasírok kérdésében a Berettyó egyik kis szigetén sikerült eddig meggyőződésemet megerősítenem, a csigakultuszt illetően. A spirális alakú csiga feltétlenül összefüggésben van kultikus hiedelmekkel és az a tény, hogy a csigás temetkezés nyomaira több helyen rátaláltunk márn mutatja azt. hogy itt nem véletlenről. hanem tudatos temetkezési és kultikus cseleke-, detről van szó.

Beszélgetünk a szakma, a tudományág érdekességeiről... Apró, számunkra semmitmondó cserépdarabkákkal ismertet meg Szabó János, a régész, aki az időt és a történelmet ilyen szerény leletekről olvassa le: meglepő gyorsasággal és biztonsággal, ha figyelembe vesz- szük azt, hogy milyen körülmények között találta meg ezeket a korokat valló kicsiségeket.

ÉS BIZONY ARRÓL is szó

esik, hogy még több érdekességet tudott volna feltárni és feldolgozni ezekben az években, ha a betegség a munkában nem gátolta volna. Mert a tudósokat sem kíméli a test gyengesége, és akkor a küzdelemből, a munkából vissza kell vonulni egy időre.

Farkas András

Itt, a vasútvonaltol nem mesz- sze, 1945 után homokbánya nyitása alkalmával leletek kerültek elő. Az ez évi munka olyan érdekességet hozott felszínre, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportja 1961—62-ben kiszáll és széleskörű vizsgálat alá veszi a területet. Ez a feltárás ugyanis a későbronzkori kronológia szempontjából a legfontosabbak közé tartozik.

— ötfajta nép, ötféle kor támpontjai vannak itt. öt temetkezési réteg. Itt olyan népfajta is temetkezett, amelynek nyomai Észak-Magyarországon, a nyitrai és kisalföldi részeken is megta' álhatók ebben az időben.

— JÚLIUSBAN TISZANÁ- VÄN FOLYTAK munkálataink. Dienes István kollégámnál végeztünk itt munkát, az eredmény jelentős, erről a saj- ;ó már részletesen beszámolt, itt találtunk tarsolvlemezt is agy tizennégy évesnek tűnő fiú sírjában. Ä lelet arra utal, nogy a sír halottja fejedelmi i-angban élt

Olyan sírra is akadtunk, aihol nő, karján kisgyermekkel feküdt. A ritkaságszámba- nenően gazdag temető (har- niincnégy teljes sírt tártunk :el és ez szokatlanul nagy ;zám!) karoling-kori dénárokat s hozott felszínre.

— Vannak itt területileg is ílkülönített sírok. Akadnak >lyan testek is, amelyeket ösz- szekötött lábbal és kézzel, mezmellett. a Répástetőn és a két honfoglaláskori sír igazolta a korábbi feltevéseket: az Alma- gyar- és a Cegléd-vonulatban találhatók a legkorábbi honfoglaláskori sírok. Ezekben a sírokban nőket és gyermekeket nem találtunk, ami önmagában is arra utaló körülmény, hogy az itt keletkezett sírok katonai szállások visszamaradt tanúi. Itt csak harcosok temetkeztek, a népesség lassabban mozgó egységei még nem érték el ekkortájt ezeket az állomáshelyeket. A sírokban szab- lyákat, lándzsákat találtunk.

— Dunántúli működésem jelentős területe a Dunakanyarban. Basaharcon volt. Itt avarkori sírokra bukkantunk.

— 1959 május végén Dor- mánd mellett, a Hanyi pusztai állami gazdaság területén egy avar és egy honfoglaló temető feltárásába kezdtünk. Az ásatásnak tudományos eredménye jelentős: választ adott az avar népesség továbbélésének vitatott problémájára. Sikerült bizonyos fokig megfogni a honfoglaláskori magyarság hatalma alatt itt élő népek kultúráját; adatokat találtunk, amelyek középkori kultúránk szempontjából fontosak, de tájékozódást is nyertünk abban az irányban, mi lehetett az kultúrában, amit a magyarság itt kapott idegen népelemektől és ml az, amit a vándorlással idehoztunk.

— 1960-ban Makiáron. az ún. Kosztpérium dombon ásattunk.

val. 1958 augusztusában kerültem Egerbe.

— Ezek az évek — száraz adatok felsorolása mellett is — gazdag korszak számomra. Nemcsak a felsorolt állomáshelyeken és azok környékén működtem, vezettem feltárásokat, egyedül, és társas-viszonyban is, más régészekkel, hanem olykor-olykor átvezényeltek az ország más területedre is: honfoglaláskori kérdésekkel kellett foglalkoznom pl. a Dunántúlon is. mert az én feltárási feladatom a népvándorláskor és a honfoglalás kora.

— A RÉGÉSZ MUNKÁJA

izgalmas és merész kalandozás a föld alatt. A köznapi ember számára elképzelhetetlen,

mennyi szenzációt, tudományos érdekességet rejt egy dombhát, amelynek agyagtakarója alatt évezredes temetők, sírok, csontok, fegyverek rejtőzködnek.

— Egri működésem azzal az :

ásatással kezdődött, amit a szarvaskői iparvágányépítés : aktualizált. őskori telepnyo- mok kerültek elő itt, 1958-ban; komolyan szemügyre vettem a feltárt részt, de jelentős nem volt a lelet, amely a koravaskori településre utalt. 1

— Időközben Tiszatardoson, : Taktaközben, Szabolcsveres- • marton folytattunk bronzkori ásatásokat. — 1959 február- jában két egri jogász egy : peres határmesgye ilfegyel kapcsolatban bejelentéssel for- : dúlt a múzeumhoz: feltárási munka indult a Kiskőporosi út :

EGERBEN. AMIKOR ásatásokról 'beszélünk, rendszerint a várásatásokra gondolunk. Így rögződött tudatunkba az elmúlt néhány évtized alatt. Pedig Heves megyében jelentős feltárási munkák folytak az elmúlt években: különösen a honfoglaláskori leleteink értékesek.

Ezekről a dolgokról beszélgetni szándékozván, kerestük fel a Dobó István Vármúzeum régészét és helyettes igazgatóját, Szabó Jánost. Tiszanánai, szarvaskői, makiári leletek feldolgozása, osztályozása közben zavartuk érdeklődésünkkel. Elmondta, hogy a feltárás után bizony nem azon nyomban akad szabad idő a tudományos rendszerezésre, ezért az évek előtt feltárt leleteket mostanában dolgozza fel. A föld alól nem sértetlen állapotban kerülnek elő a régi tárgyak, ezért azokat össze kell állítani, hogy pontosan meg lehessen állapítani a tudomány eszközeivel a kort, a kulturális réteget.

A régészek munkája bonyolult, a leletek hovatartozandó- ságát, érdekességét sok minden egybevető vizsgálata után lehet megállapítani.

— Mióta foglalkozik gyakorlati munkával? — teszem fel a kérdést a halkszavú régésznek.

— 1952-ben végeztem el az egyetemet. Egy évig igazgatója voltam a szentesi múzeumnak, ahol értékes népvándorláskor! gyűjtemény található. 1954-ben Szolnokra kerültem, és ott asaknem négy esztendeig foglalkoztam az alföldi feltárások sokszor eredményes munkájá-