Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-06 / 287. szám

4

NÉPÚJSÁG

1960. december 0., fccdd

ríni fórum Rovere tábornok

Gyakorlatias gyerek

Az Állami Áruház játékpavilonjában egy szöszt kislány nyújtózkodik, hogy a magas pult fölött átlásson a játékok birodalmába.

— Tessék nekem ideadni azt a nagy babát! — nyújtja ki a kis kezét egy alvósbaba felé.

— Nem lehet azt odaadni, majd a Télapó a karácsonyfád alá teszi! — nyugtatja meg az eladó.

— Azt nem lehet, mert nekem nem kell karácsonyfa!

Ezen aztán mindenki elcsodálkozott.

— És miért nem kell neked karácsonyfa?

— Mert a dobozból könnyebb kivenni a szaloncukrot! (á)

— DECEMBER 3-ÄN a Heves megyei Nyomda Vállalat Mikulás-délutánt rendezett a vállalat dolgozóinak gyermekei részére. A jó öreg Mikulás bácsi Fekete Alajos színművész volt.

— A HATVANI Cukorgyárban az idén 24 órás elszámolást vezettek be. Ilyen módon a műszakvezetők és a dolgozók érdekeltek a zökkenőmentes váltásban. Tavaly ebben az időszakban 239 vagon répát dolgoztak fel naponta, most 257 vagonnal.

— MINDEN HÓNAPBAN osztott ez évben is munkaegység előleget az ivádi Dózsa Tsz. Fő jövedelmi forrásuk az állattenyésztésből származik. Az idén csupán ebből az üzemágból 310 000 forint jövedelmet kaptak. Aruértékesítési tervüket az év végére minden cikkből teljesítik.

— A HÍRLAPTERJESZTÉSI munkában szép eredményeket tud felmutatni megyénk. Szinte napról napra növekszik az újságolvasók tábora, napról napra nő az előfizetők száma. A hírlap szolgálatban eddig jó eredményt értek el Egercséhi- bányatelep, Felsötárkány, Füzesabony, Selyp, Bélapátfalva, Kerecsend, Szilvásvárad, Fel- debrő, Pétervására, Recsk, Sírok, Párád, Tamalelesz, Aba- sár, Heves, Apc, Petőfibánya.

— MEGÉRKEZETT a termelőszövetkezeti parasztok ötödik csoportja a parádfür- dői MÄV üdülőbe. A termelőszövetkezetek dolgozói tíz napot töltenek itt és megismerkednek a Mátra szépségeivel is. Jelenleg Heves, Hajdú-Bihar és Pest megyéből érkeztek üdülők.

AZ EGRI BRÓDY MOZIBAN láttam Vittorio de Sica nálunk bemutatott legújabb filmjét, a Della Rovere tábornokot. A Montanelli-novella alapján készült Rossellini-film 1959-ben a velencei filmfesztivál nagydíját kapta. Világsiker.

Vittorio de Sica kivételes művészi nagysága és a rendező fegyelmezett teremtő ereje az írásműből rendkívülit alkotott: ebben a filmben több fogalmazódott meg egy bonyolult jellemnél, bár mindvégig Bardo- ne-Rovere lelki változásai tartják izgalomban a nézőt.

Bardone, a filmdráma főhőse, bigámiás, kártyás, csaló és alvilági eszközökkel, összeköttetésekkel élő, lezüllött figura. Manipulációi sorozatos hazu- dozásokra késztetik, százezer lírát zsarol ki itt, hogy ott kártyán elveszítse. A németeknél meglevő besúgó befolyását valamiféle tolvajhumanizmussal bemázolva árulja a szerencsétlen sorsú, a fasiszta önkénynek kiszolgáltatott olaszoknak. Ha a fiatalasszony csinos, férjéért sok mindent ígér megtenni, ha pénzt kap, még az agyonlőtt politikai fogoly feltámasztását is megkísérelné — szavakban. Az idő azonban őrli ezeket a típusokat és amikor összecsapnak a feje fölött saját szélhámoskodásának szennyes hullámai, végképp el kell adnia magát a náciknak;

Della Rovere a tengerparton géppisztoly-sorozattól elesik, de az ellenállás kiváló alakjának szerepeltetésére azért van szükségük a németeknek, hogy nevével és személyével a politikai bebörtönzöttek között a felderítés gyümölcsözőbb legyen; _

Bardone, a gyenge jellemű, kártyás szélhámos vállalkozik Rovere tábornok szerepére és valóban úgy vonul be a politikai foglyok közé, mint a mindenkitől tisztelt tábornok; A kialakult helyzetben, a börtönlakók között nagyszerű erjedés indul meg. A tábornok jelenlétének tudata felvillanyozza az ellenállás börtönbe került hőseit. A genovai börtön lelkét — ha szabad ezt a kifejezést használnom — megérti a deresedé hajú szélhámos: rádöbben arra, hogy itt a játék vérre megy, itt a hazafiúi igazság vívja fegyvertelep küzdelmét a kegyetlen betolakodókkal. BarOlczsz film

done-Rovere színészi pózokkal kezdte el a játékot a börtönbe érkezésekor, a gyakorlott szélhámos könnyedségével ugratott át a lelkiismeret apróbb buktatóin, de a bebörtönzött olasz hazafiak rendkívüli érzelmi és szellemi egysége észrevétlenül átformálja Bardo- ne-t. És elkövetkezik a pillanat, amikor a gerinctelen besúgó kiegyenesedik: mint egy hőst, félholtra verve cipelik vissza cellájába. A látvány jeladás az egész börtönnek: a fogolycsajkák zörögnek a vasalt ajtókon és egy tiltakozó hangorkánná erősödik a leláncolt igazság.

A FASISZTA RAFINÉRIÁT

megszemélyesítő Müller ezredes parancsot kap az OKW-tól, a német hadsereg főparancsnokságától, szigorú tizedelésre. Bardone-Roverevel összezáratja a kivégzés előtti éjszakára a tíz kijelölt áldozatot, akikben a kétség és a mindenre elszántság ezerszer megfontolt mondatai fogalmazódnak. Bardone- Rovere könnyen szabadulhatna a már vállalt hazafiúi szolidaritástól, csak el kellene mondania értesülését a fasiszta ezredesnek: nem teszi, sőt! Az ezredes alkuja után némán és felemelt fővel megy a kivégzendők közé.

A rendező, Rossellini ismét bebizonyította, hogy nem véletlenül szabott az ő egyénisége irányt az olasz filmgyártás háború utáni fejlődésének. Ez a film már nem neorealiz- mus, bár eszközeiben itt-ott visszanyúl Rossellini eddigi filmjeihez. A fasizmust, a háborús rettegést, a politikai kiszolgáltatottságot mutatja be szélesen és hitelesen a film elején, hogy erre a széles talapzatra építhesse azt a szobrot, amit a szélhámosból hőssé nemesedett olasz férfinak akart állítani. A háborús mindennapok szörnyű rettegésével, a fasiszták korruptságával indokol jó előre mindent, hogy a nézőben a szélhámos útszéli kiszolgáltatottsága és felemelkedésének útja, körülményei is elhihetők legyenek. A börtönben a fogolytelefonálások, a jelbeszéd és a folytonos figyelés feszültsége olyan levegőt teremt, aminek hatásától a no- vellisztikus bevezetés után már nem lehet szabadulni. A csaknem lehetetlent, hogy ugyanis szélhámos is válhatik a körülmények hatására nemzeti hőssé. Rossellini nagyszerűen kísérli meg.

A RENDEZŐ ÉREZTE és

tudta, hogy ez a munka csak rendkívüli jellemábrázoló erővel bíró színésszel lehetséges. Vittorio de Sica elhiteti velünk ezt a metamorfózist, mert nem túloz sehol és semmit, csak az adott lélektani szituációt nyújtja, amelyben nem lehetett másképp viselkednie. Legalábbis mi ezt érezzük a nézőtéren. A történelmi tények szerint csetlő-botló mozgatott báb volt Bardone, a szélhámos, de Vittorio de Sica filmbeli sorsát úgy figyeljük, mintha minden csak érte történnék. S ez á magyarázata annak, hogy el lehet hinni az egyszer megtörténtet: a lezüllött is felmagasodhat a történelem színpadán erkölcsileg megújulva, és újjászületve.

A Rossellini—Sica film nálunk is méltán arat nagy sikert.

Farkas András

EGRI VÖRÖS CSILLAG

Egy tiszta szerelem története EGRI BRODY

Rovere tábornok GYÖNGYÖSI PUSKIN Alázatosan jelentem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ballada a katonáról HATVANI VÖRÖS CSILLAG Rózsák az államügyésznek HATVANI KOSSUTH Fekete gyöngyök HEVES

Felhívás táncra PÉTERVASÁRA

Légy jó mindhalálig

FÜZESABONY

A szálltán fogságában

Egerben este 7 órakor:

HÁROM A KISLÁNY Sarudon este 7 órakor:

Jubileum — A mennyetjárt ifiűr

ALEXANDRE DUMAS

1960. DECEMBER 6., KEDD: MIKLÓS

90 évvel ezelőtt, 1870. december 5-én halt meg az Idősebb ALEXANDRE DUMAS. Közreműködött, Garibaldi olaszországi felszabadító háborújában, Garibaldi és Türr élettörténetét is megírta. Nevéhez fűződik a romantikus dráma megjelenése. Romantikus, kalandos regényei (A három testőr, Monte Christo grófja) ma is olvasottak.

35 évvel ezelőtt. 1925-ben e napon halt meg WLADYSLAW REYMONT lengyel realista író. Műveiben kora társadalmát bírálja. Az ígéret földié egyik gyárváros életéről szól. Az 1794-es év tárgyát Kosciusko szabadságharcából vette, Parasztok c. műve, melyért 1924-ben Nóbel-díjat kapott, az évszakoknak megfelelően 4 részben a falu életét tárgyalja.

100 évvel ezelőtt, 1860. december 6-án született NYIKOLAJ KURNAKOV szovjet kémikus. A platina, a drágakövek és a folyékony fémek tulaidonságait tanulmányozta, 1903-ban ő szerkesztette az önlró plrométert.

December 5-e a Szovjet Alkotmány Napja (1936) és a Bolgár Alkotmány Napja (1947).

45 évvel ezelőtt. 1915. december 6-án Kínában megkezdődött a HARMADIK FORRADALOM néven ismert felkelés.

15 évvel ezelőtt, 1945-ben ezen a napon Magyarországon a szocializálás egyik fontos lépése történt meg: a bányák államosítása.

Egy kiállításról

Vasárnap délelőtt kiállítást rendezett a budapesti Képcsarnok vállalat a pedagógiai főiskola dísztermében, rézkarcokból.

A nagy érdeklődéssel kísért kiállításon százhúsz mai festőművész alkotását láthatta a közönség rézkarcban és linó- leumkarcban. A szürke és színes karcok az élő magyar festészet legszebb, legszínvonalasabb alkotásait közvetítik az igényekkel rendelkező szélesebb rétegeknek. A főiskola dísztermének paravánjain Sző- nyi István, ősz Dénes, Zádor István, Ék Sándor, Gross Arnold, Gergelyi Márta, Farkasházi Miklós, Komáromi György, Dudás Jenő, Kiss Teréz és még sok más művész képeit láthatjuk.

— Az itt bemutatott rézkarcok és linóleumkarcok valóban azt szolgálják elsősorban, — mondja Loch Sándor, a Képcsarnok Vállalat Heves megyei megbízottja —, hogy a művészi igénnyel rendelkező kispénzű emberek is hozzájuthassanak rangos képzőművészeti alkotások megvásárlásához. A rézkarcok hűen közvetítik az eredeti alkotás hangulatát, eszmei mondanivalóját és gyönyörködtetnek. Hatvanöt—száz —százhúsz forintos áron vásárolhatnak itt rézkarcokat, keret nélkül. A lakás díszéül szolgáló rézkarc nemcsak kiszorítja az eddig tömegben vásárolt giccset, hanem a helyes, művészi "ízlés és igény kialakítására ösztönzi a vásárlót.

A városokban, de már a falvakban is megértik, hogy tartalom nélküli giccsek helyett érdemesebb és ízlésesebb a szoba falára tenni a művészi alkotások művészi másolatát.

S valóban nehéz ellenállni a decemberi ajándékvásárlás induló lázában a , kísértésnek: venni kellene. Szőnyi István, nemrég elhunyt kiváló festőművészünk, erőteljes alkotásai {Iskolában, Esti beszélgetők, Ciprusok) vagy Ék Sándor kompozíciói (Szabadban, Balett, Parlament, Üj iskola, Lenin körút, stb.) beszédes agitátorai egy művészi világnak* amelybe a mai embernek be kell jutnia.

— Ha még azt is eláruljuk* hogy a rézkarcokat részletfizetésre lehet vásárolni, akkor nyilvánvaló, hogy a Képcsarnok Vállalat elsősorban a művészi ízlés fejlesztését tartja szem előtt és nem az üzleti érdeket.

Kultúrpolitikánk helyes célkitűzései lassacskán minden vonalon és teljes hatóerővel a gyakorlatban is megvalósulnak.- A MÁTRAVIDÉK1 Fémművekben sok könyvszerető munkás dolgozik. Félévenként 30—40 000 forint értékű könyvet ad el Tóth József, üzemi könyvterjesztő. Szép számmal vásároltak könyveket a dolgozók az utolsó negyedév elmúlt két hónapjában is: szeptemberben 8 ezer, november hónapban 7 ezer forint értékű könyv talált új gazdára.

— KIVÁGJÁK a régi, elavult szőlőtőkéket a nagyré- dei termelőszövetkezetben. A kivágott szőlők helyett újat telepítenek, de már tekintetbe veszik a nagyüzemi gazdálkodás követelményeit és iparkodnak mielőbb kialakítani a szövetkezeti táblákat.- A NŐBIZOTTSÁG és a művelődési otthon rendezésében hétfő este Mikófalván kézimunka-tanfolyam indult. A népi művészet — amely a környéken még ma is él — mellett, a modem kézimunkákkal is megismerkednek a lányok és az asszonyok.

— DECEMBER 7-ÉN este fél nyolckor a „Nacionalizmus alkonya” címmel tart előadást dr. Szántó Imre főiskolai tanár az egri TIT- klubban.

KI TUDJA?

1. Hogy hívják azt az írót, aki a takarékoskodás első magyar apostola volt?

2. Hány ember takarékoskodik körülbelül Magyarországon?

3. Mi védi a takarékbetétek titkosságát?

Megfejtéseket az alábbi címre kell beküldeni december 15-ig: Országos Takarékpénztár, Eger.

•IlillllHIIItllVItlllllllllllllNMtlllttiaUllllllllllllltllllllllllllllllMIIIIIIIIHIIIIIIIIIMlIlllllliilllllilJlltlllllllllllllllllllllilllllllilllllllllllllllllllllll^RHIlIllllllllllllltlllllllllllllHIIIIIilUIIIIIIIIIIUIIIIIIIIlllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllMItllllllltltllif (lllllltlItntlllltlIlltlIlliMiflV

A csípős decemberi szil sűrű ködöt hömpölygetett, a villanyfények erőtlenül birkóztak a tejfehér gomolygással, de még ez a léleksorvasztó idő sem tudta kedvét szegni azpk- nak az ünneplöruhás, ünneplő szívű embereknek, akik az új iskola épülettömbje felé siettek ezen a napon Új-Hatvanban.

Az iskola üvegajtóinak sárga fénytáblája jelezte az irányt. Minden érkezőt szíves mosoly és meleg emberi szó fogadott. Pirosnyakkendős úttörők álltak a folyosó két oldalán. Embervirágok a virág- özönben, amely díszítette december eleje ellenére is a ragyogó tiszta, vakítóan fehér falú iskolaépületet, bármerre is kalandozott a kíváncsi tekintet.

A szívek is megteltek fénynyel, őrömmel és büszkeséggel.

★

Méltóságteljesen szállt a Himnusz örök dallama a terem falai között. A tekintetek Hámán Kató arcképét fogták fényküllőik keretébe, öt választotta az új iskola névadójául, erre az alkalomra gyűltek egybe az iskola diákjai, a szülők, a párt- és tömegszervezetek küldöttei, a városi és megyei tanács képviselői, akiket Fenyvesi András iskolaigazgató köszöntött: — Fiatal iskolánk életében kimagasló jelentőségű a mai nap. Példaképül választottuk magunknak a férfiak bátorságával küzdő, Heves megyei születésű asszonyt, Hámán Katót, a munkásmozgalom kimagasló alakját. E dicső név arra kötelezi a pedagógusokat, a tanulókat, a szülőket, de

„Példája felgyújt s szárnyat ad, hogy úgy kövessem pártomat, miként Hámán Kató"

Iskolai névadó ünnepség Hatvanban

mondhatni: Hatvan város egész dolgozó népét, hogy Hámán Kató útját járva neveljük gyermekeinket pártunk irányításával a szocializmus építésére, neveljük őket pártunkhoz hű, öntudatos, fegyelmezett dolgozókká: szocialista emberekké.

Majd a vers ritmusa, lendülete kapta szárnyra a szíveket. Vass Magdolna VIII. osztályos tanuló tolmácsolta mély átér- zéssel Zólyomi Erzsébet Hámán Katóról írt, izzó érzésektől fűtött költeményét.

Az ünnep® beszédet Hatvan városa végrehajtó bizottságának elnöke, Hatvani György tartotta.

— Megtisztelő feladat számomra, hogy egy virágzásnak induló nevelési intézmény nagy ünnepén kifejezhetem városunk társadalmának

együttérzését és szerencsekí- vánatait — kezdte beszédét Hatvani elvtárs. — Amikor nevet adunk a nemrég elkészült általános iskolának, engedjék meg, hogy beszédem elején Ady Endre verséből idézzek:

„Gyújtatott lelkek víg mécsesének

Ott, hol sötét ül várost és falut

S hol eped fényért cellák milliója.”

Mintha róla, Hámán Katóról írta volna ezeket a sorokat Ady Endre, amikor a várt „szélvészt” — a forradalmat köszöntötte. A szabadságnak arról a vértanújáról, akinek sírjánál nem hangozhatott fel az Internacionálé, nem lenghetett a vörös a lobogó, csak fél óráig tartó komor, nyomasztó csend „szólt” — mint nehézveretű búcsúbeszéd.

Hatvani György elvtárs ezután elmondotta, hogy Hatvanban élt és dolgozott Hámán Kató, a váltókezelő lánya, aki fiatalon eljutott a párthoz, aki ettől kezdve élete végéig a pártért harcolt.

— Hámán Kató példája, eszméje él közöttünk — folytatta tovább Hatvani elvtárs — és azt az eszmét váltjuk valóra, amelyért e nehéz gondokkal küzdő, szegény szülők gyermeke, a hatvani pályaudvar volt pénztárosnője, a többszörösen bebörtönzött munkásnő, a tántoríthatatlan lelkű kommunista az életét áldozta. Hámán Kató neve a mai naptól kezdve ott díszük majd városunk legszebb, legújabb iskoláján. Es ti, kedves gyerekek, legyetek büszkék arra, hogy ez az iskola a munkásmozgalom mártír harcosának nevét viseli, tanuljatok szorgalmasan, legyetek fegyelmezettek, legyetek büszkék arra, hogy a hatvani Hámán Kató Általános Iskola tanulói vagytok.

Hatvani György elvtárs beszédét a következőkkel fejezte be:

— Az iskola nevelőtestületének kezdeményezésére, javaslatára Hatvan Városi Tanács végrehajtó bizottsága engedélyezte a Hámán Kató Általános Iskola név viselését.

A nagy örömmel fogadott bejelentés után megperdült a dob, úttörők kíséretében Gye- nes Katalin hozta be az úttörő csapatzászlót, a Hatvani Cukorgyár és Konzervgyár párt- és KlSZ-szerveze- tének ajándékát. A Hámán Kató úttörőcsapat nevében Lakatos Irén vette át a zászlót.

A megyei pártbizottság szalagját Bóta Albert, a városi pártbizottság szalagját pedig Rabecz Lajos elvtárs kötötte fel a zászlóra. Kecskeméti Árpád a párt új-hatvani alapszervezete nevében kötött szalagot a zászlóra. Szalaggal díszítették még az új csapat- zászlót a KISZ városi végrehajtó bizottsága, a hatvani munkásőr parancsnokság, a Nőtanács városi bizottsága, a cukorgyár, az iskola szülői munkaközössége, a Hatvan—

Salgótarján Pályafenntartás pártszervezete, a Bajza József Gimnázium és az általános iskolák.

A budapesti Hámán Kató

Leánygimnázium is képviseltette magát az ünnepségen. A gimnázium KISZ-szervezete nevében Nyitrai Katalin kötött vörös szalagot a testvériskola úttörőcsapatának zászlajára és ígéretet tett a gimnázium nevében arra, hogy a két iskola között testvéri kapcsolatot építenek ki.

A Művelődésügyi Minisztérium nevében ölvedy Ignácné főelőadó köszöntötte az iskolát.

Az ünnepség után a Hámán Kató Általános Iskola tanulói bizonyságot adtak arról, hogy szép eredményeket értek már el művészi képességeik fejlesztésében is. A színjátszókat Kilyén Zoltánná, a táncosokat Burján Norbertné és Mátyás Edéné tanította, míg az énekkart Fenyvesi Andrásné vezényelte. A művészeti csoportok megérdemelt sikert arattak műsorukkal.

Kint egyre sűrűbb lesz a köd. Csak az új iskola ablakai világítanak. Fényük mintha új, szabad életünk fényeit jelentenék. önkéntelenül támad bennünk ez a hasonlat. És amikor még egyszer, búcsúzóul visszatekintünk a Hámán Kató Általános Iskola fénylő ablakszemeire, örül a szívünk, mert azokra az egészséges, eleven szemű gyerekekre gondolunk, akiknek egyre boldogabbra táruló életükért élt, harcolt, dolgozott és áldozta életét a többi munkásmártír között Hámán Kató is.

G. Molnár Ferenc