Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-04 / 286. szám
i 1960. december 4., vasárnap NGPCJSÄG Az állattenyésztés továbbfejlesztésének alapvető feltétele a takarmánybiztosítás Az illetékes megyei szervek felülvizsgálták a közelmúltban a termelőszövetkezetek jószágállományának takarmányellátását. A felülvizsgálat megállapította, hogy a megye termelőszövetkezeteinek nagy többségében az állatok téli takarmányszükséglete biztosítottnak látszik. Mindössze harminc-harmincöt olyan termelőszövetkezetünk van, ahol a szálas-, illetve az abraktakarmány nem bizonyul elegendőnek az egész télre. Itt, ezeken a helyeken tehát hiány mutatkozik, de ugyanakkor sok termelőszövetkezetben jelentős takarmányfölöslegek vannak. A megoldás magától kínálkozik. Azok a termelőszövetkezetek, ahol takarmányhiány mutatkozik, megvásárolhatják a takarmányfelesleggel rendelkező szövetkezetek fölös készleteit, és így biztosíthatják jószágaik téli ellátását. Helyes, ha a takarmányhiány- nyal küzdő szövetkezetek elnökei, vezetői, maguk derítik ki, hogy melyik az a szövetkezet, ahonnan abrak-, illetve szálastakarmányt tudnak vásárolni és lekötik mielőbb a szükséges mennyiséget. A termelőszövetkezetek számára takarmányvásárlás címén a Nemzeti Bank hitelt folyósíthat Nem lenne helyes azonban az olyan gyakorlat, hogy a takarmányhiánnyal számoló szövetkezetek január végén, vagy februárban kapkodnának. A takarmányozás terén másik igen fontos szempont a takarékosság, a gazdaságosság. Sajnos, még nem egy olyan termelőszövetkezetünk van, ahol „van bőven” jelszóval pazarló módon túrják a jószágok elé az abrakot, szénát, vagy silót. Ennek a gyakorlatnak nemcsak az a hallatlan kára, hogy sok értékes takarmány megy veszendőbe, d.: az is, hogy az állatok csak ímmel-ámmal fogyasztják a maguk alá túrt takarmányt. Már most, az ősz végén, a tél legelején javasoljuk a szövetkezeteknek, hogy igen óvatosan és gondosan bánjanak takarmánykészleteikkel és idejében szüntessenek meg minden visszaélést. Óriási meny- nyiségű takarmányt el lehet pocsékolni aránylag rövid idő alatt, anélkül, hogy az különösebben meglátszódna az állatokon. Helyes gyakorlat lenne, ha a termelőszövetkezetek bevezetnék a takarmánypor- ciózást, és csak annyi takarmányt adnának a jószágoknak, amennyire feltétlen szükségük van. Az is helyes, ha a tél legelején etetjük a gyengébb takarmányokat, és csak később — amikor az erős fagyok beállanak —, a tél vége felé az értékesebb takarmányokat, így például a szénát. Sajnos, volt már arra is példa, hogy a megvágott, de tovább gondatlanul kezelt takarmánykazal a tél folyamán beázott és jelentős mennyiségű széna, vagy here tönkrement. Fontos ha az állattenyésztési brigádvezetők, agro- nómusok, de maguk a termelőszövetkezetek elnökei is gondosan őrködnek afölött, hogy az állatgondozók betartsák a porciózás elvét, és minden szemes- és szálastakarmányt gazdaságosan használjanak fel. A gazdaságosság elvének alkalmazásával hatalmas meny^e^Melöizwefkezefii^k^ Kétszeresére növelik a baromfiállományt a megye termelőszövetkezetei Heves megye termelőszövetkezeteiben az idei évben igen jól jövedelmezett a baromfinevelés. A közös gazdaságok ez évben már négyszer annyi baromfit neveltek közfogyasztásra, mint az elmúlt évben. A tervek szerint a jövő évben még több termelőszövetkezet foglalkozik baromfineveléssel. A jövő évben már 120 termelőszövetkezet alakít ki baromfiállományt az idei hatvannal szemben. A nagyüzemi baromfinevelés igen kifizető. A kiskörei Dózsa Termelőszövetkezetben például két asszony végzi el több mint 20 000 baromfi gondozását. Pecsenye- kacsából az idén darabonként 7 forint tiszta jövedelmet biztosítottak. A Tisza menti közös gazdaságok tovább bővítik a víziszámyasok tenyésztését is, és mintegy duplájára növelik a törzsállományt. A tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet például 400, a poroszlói Béke 300 libát vásárol még ebben az évben tenyésztésre. A kiskörei Dózsa Termelőszövetkezet százholdas kacsaúsztatót létesít a Holt-Tiszaágon, ahol jövőre nem kevesebb mint 15 ezer pecsenyekacsát nevelnek. Nagyüzemi gyümölcsösöket telepítenek Megyénk termelőszövetkeze-, teiben a tájaknak megfelelően új, nagyüzemi táblákon telepítenek gyümölcsösöket. A megyében az idei őszön mintegy 300 holdon ültetnek gyümölcsfákat, ezzel a termelőszövetkezetek gyümölcsöse meghaladja a 2000 katasztrális holdat. A megye északi részein, ahol a téli almafajták jól meghonosodtak, újabb telepítéseket végeznek: a parádi Vörös Október például 10 holdon, a bükk- szenterzsébeti Petőfi 20 holdon telepít jonatán és aranypármen fajtákat. A Tárná mentén is megkezdték a telepítést, ahol elsősorban kajszibarackot és meggyet kívánnak termelni. Egyedül a sarudi Dózsa 35 holdon telepít ezekből a gyümölcsfajtákból az idén. Az erdőtelki Űj Élet és Aranykalász telepítése is meghaladja a 20 holdat. A telepítésnél figyelembe veszik a gépi művelhetőség lehetőségeit. Ezért 10x6 méteres tő‘- és sortávolságot alakítanak ki az ültetésnél, hogy a táblák sorai között a gépi munka jobban alkalmazható legyen. Tanfolyamohon képesik as áUatienyésstő ssakembereket Heves megye termelőszövetkezeteinek többsége már felismerte az állattenyésztés nagy jelentőségét és az idén számos ágazatban tanfolyamokat indítanak a nagyüzemi állattenyésztő szakemberek képzésere. Ezekben a napokban nem kevesebb, mint ezer állattenyésztő tanul a különböző tanfolyamokon. Valamennyi járás székhelyén a megyei tanács és a nőtanácsok szervezésében baromfigondozók részére indítottak tanfolyamokat, ahol hetenként egy napon négy hónapon keresztül folyik az oktatás. A termelőszövetkezetek a baromfigondozók részére a tanulás napjaira jóváírják a megfelelő munkaegységet, és biztosítják a tanulás költségeit is. A tanfolyamokon asszonyok és fiatal lányok vesznek részt, akik megismerkednek a baromfinevelés nagyüzemi módszereivel. Ezáltal számos fiatalt új tagként is vesznek fel a termelőszövetkezetek. Egyhetes tanfolyamot indítottak a megyében a sertésgondozók részére is, ahol jelenleg százan sajátítják el a nagyüzemi sertésgondozáshoz szükséges ismereteket. Az idei őszön indult be az állattenyésztők hároméves szaktanfolyama is. Egyhetes tanfolyam indul decemberben a borjúneveléssel foglalkozó tsz-tagok részére. Ugyancsak külön egyhetes szaktanfolyamot rendeznek a termelőszövetkezeti takarmányfelelősök képzésére. (ka) nyiségü abrak- és szálastakarmányt lehet megtakarítani és biztosítani, hogy egész télen át, egyformán jó minőségű és elegendő élelem áll majd a jószágok rendelkezésére. Vannak olyan termelőszövetkezetek is, amelyek a még kínálkozó lehetőségeket sem használják ki takarmánykészletük biztosítására. Ilyen például a lőrinci termelőszövetkezet is, amelynek felajánlották az állami gazdaság kukorica- szár-készletét, azonban ők nem hordták, nem silózták azt be. A hatvani cukorgyár az egyik vasárnap, répaszeletet kínált a szövetkezeteknek, azonban azok arra sem tartottak igényt. Ha meggondoljuk, hogy a nagy mennyiségű siló, illetve répaszelet milyen bő és gazdag takarmányt biztosított voln§ ennek a szövetkezetnek, akkor valóban azt kell mondani, hogy a lőrinci tsz vezetőségének könnyelműsége, nemtörődömsége miatt állhat csak elő a tél folyamán itt ta- karmáriyprobléma, Tanácsoljuk, hogy a takarmányhiány- nyal számoló termelőszövetkezetek silózzanak be minden rendelkezésükre álló, és megszerezhető kukoricaszárat, igényeljenek répaszeletet, és ezzel jelentős mennyiségben könnyíthetnek a mutatkozó problémákon. Mindent összegezveelmondha- tom, hogy a megye termelőszövetkezeteinek téli takarmányellátását biztosítani lehet, különös aggodalomra nincs ok. Nem kétséges azonban, hogy a legnagyobb mértékű takarékosság bevezetése fontos a takarmányozás terén, valamint a porciózás bevezetése minden termelőszövetkezetben, és feltétlenül ki lehet használni a még kínálkozó silólehetőségeket is, nem szólva a répaszQ- letek időbeni beszerzéséről. Ha termelőszövetkezeteink mindezeket megszívlelik, akkor a tél folyamán nem lesz különösebb gond az át- teleltetés, és a jószágállomány jó kondícióban éri meg a tavaszt Szalay István Nem új dolog a tapasztalat- csere, de igen hasznos. Ezt bizonyította az a kapcsolat, amely az Egri Finomszerel- vénygyár és a Lakatosárugyár pártszervezetei között kialakult. A tapasztalatok átadása mindkét részről eredményeket hozott, különösen a szocialista munkabrigádok követelményeinek kialakításánál. A Lakatosárugyár pártszervezetének vezetői nemrég jártak a Finomszerelvénygyárban, ahol a pártmunka módszereit tanulmányozták, előtte pedig a Fi- nomszerelvénygyár kommunistái adtak tanácsokat a politikai nevelőmunka, a termelés pártellenőrzésének megjavítására. A két üzem pártszervezetének kölcsönös tapasztalatcseréje eredményesnek és hasznosnak bizonyult. Minden valószínűség szerint a többi üzemeknél is eredményes lenne e módszer alkalmazása. ★ A Petőfi-altáró pártszervezeténél nemcsak a politikai oktatás ellenőrzését, segítését tartják fontos feladatnak, de azt is figyelemmel kísérik, hogy a kommunisták miként végzik egyéb tanulmányaikat, mennyire törődnek szakmai képzésükkel, általános műveltségük növelésével. A pártszervezet vezetősége jelentést kért a technikumtól és egyéb iskoláktól, hogy az első negyedévben milyen eredményt értek e[ a pártszervezet kommunistái a tananyag elsajátításában, arról, hogy ki, milyen lelkiismeretességgel tanult, részt vett-e rendszeresen az előadásokon, konzultációkon. Ügy tervezik, hogy ezután is hasonló alapossággal és lelkiismeretességgel kísérik figyelemmel a pártszervezet kommunistáinak tanulmányi előmenetelét technikumokban, általános iskolákban egyaránt. ★ Az emberek világnézeti nevelésében igen jelentős szerepet kap az ateista propaganda. Ezt figyelembe véve, az Egri Finomszerei vény gyár pártbizottsága külön felelőst bízott meg, aki irányítja, ellenőrzi az ilyen irányú munkát. Ilyen módon nagyobb sikerrel tudják végezni az emberek nevelését, a kommunista világnézet elterjesztését. TÄr Általános jelenség, hogy egyes embereket valósággal elárasztanak megbízatásokkal, emiatt azután egyiknek sem tud teljes mértékben eleget tenni. Ilyen tapasztalatok alapján a Petőfi-altáró pártszervezeténél most felülvizsgálják a különböző megbízatásokat, s azokat, akik túl sok funkciót látnak el — vezetőségi tagok, munkásőrök. előadók, bizalmiak egyszemélyben —, mentesítenek a túlzott munkától és a megbízatásokat azoknak adják át, akik eddig nem viseltek funkciót, bár képesek lennének rá A felülvizsgálat azt mutatta: időszerű volt mentesíteni a túlzottan elfoglalt kommunistákat. Jó néhány vezetőnek 5—6 különböző beosztása is volt, amely természetesen csalinem minden idejét lekötötte, mégsem hozott teljes sikert. Jó néhányan pedig tudomást szerezve a felülvizsgálatról, jelentkeztek a pártszervezetnél; szívesen vállalnak munkát, hogy kollektiven hajtsák végre a párt határozatait, hogy ne legyen egyetlen kommunista sem „munka nélkül” a pártszervezetnél. ★ Nagyon sokat jelent, ha a vezetők azonnal felfigyelnek a rendellenességre, a hibára és gyors intézkedéseket tesznek annak megszüntetésére. Körösi József, az Egri Finom- szerelvénygyár kommunista ügyvezetője is így tett legutóbb, amikor észrevette, hogy a lakatosok körül nincs valami rendben, sokat pusmognak, nem megy megfelelően a munka, valami bánthatja őket. Azonnal összehívta a lakatosokat, akik sorban elmondták, mi akadályozza a munkát, s egyben biztosították az üzem- vezetőséget: a maguk részéről mindent megtesznek a terv teljesétéséért. A tájékozatlanság, különböző híresztelések könnyen elveszik az emberek kedvét a munkától. A lakatosok sem tudták, miért kapják a hibapontokat, miért rossz a szerszámellátás, de miután ezt ismertették velük és ők is elmondták elkénzelésüket, a vállalatvezetéssel együtt már meg tudták oldani a legégetőbb problémákat. Ilyen sokat ér a gyors intézkedés, a munkások véleményének meghallgatása. Kovács Endre Csaknem százküoméleres útszakasz szélesítését és portalanítását végzik cl az idén megyénkben Heves megyében a korszerűtlenné vált makadám közutakat a nagyforgalmú közlekedésnek megfelelően korszerűsítik. A közutak nagy többsége eddig háromméteres kőpályán futott, most a kőburkolatot 6 méterre szélesítik. A maka- dámutakat úgynevezett átitatá- sos eljárással portalanítják, folyékony bitumen használatával. Ebben az évben csaknem százkilométeres szakaszon fejezik be a korszerűsítést. Rövidesen átadják a forgalomnak a füzesabony—tiszafüredi útszakaszt, amelyet az új eljárással korszerűsítettek. Elkészült már a szarvaskő—tamaleleszi útvonal is. Ugyancsak megkezdték Dormánd és Heves között az útszakasz átépítését, amely Eger és a Jászság között javítja meg a közforgalmat. Jelentős útépítések folynak a Mátrában is, ahol a veszélyes útkanyarokat átvágják, hogy biztonságosabbá tegyék a közlekedést. Az elkövetkező öt évben a megye csaknem valamennyi közútvonalát az új eljárással korszerűsítik, (ka) Romantikus táj közepén, a hajdani Pallavicini-kas- télytól távolabbra, a Bűidéből leszakadó völgy kapujában magaslik ég felé a fehér üzem karcsú kéményének ostora. Kint — makacsul és konokan szakad az eső, hideg cseppjei állhatatosan verik, csapkodják az őszi tájat, az elmosódó háztetők sorát, s a tépázott felhők oly alacsonyan szállnak, hogy eltakarják a szemközti hegycsúcsot, s az ég felé törő kémény felső szelvényeit. Bent — az irodában, mit- sem törődve a csúnya idővel, „változó időt” jelez a barométer mutatója. FEHÉR ÜZEM sőt, abban sem bízunk nagyon, hogy egyáltalán belekezdenek az építésébe. Négymillió forintot adtak az építési munkálatokra. És mennyi kellene? A duplája! Mi ezt a hatalmas összeget semmiből előteremteni nem tudjuk. A fehér üzem mégis derekasan termel, a tervmutatókat teljesíti. Tavaly, tavalyelőtt nagy ráfizetéssel dolgoztak, hullámvölgyben vergődött az üzem. A hullámverésből már kilábaltak. Termelésük dekádról dekádra egyenletes. Naponta 300 mázsa meszet raknak vagonba a mészkihordók. Szép, nagydarabos köveket. A minőség ellen sem érkezett hosszú ideje semrtii kifogás, semmi panasz. A kemencékben tökéletesen kiégnek a nyers kövek. Jó munkájuk szép eredményét bizonyítja az is, hogy eddig már több mint 300 000 forint tiszta nyereséget értek eL — Az éves terv teljesítésével sem lesz semmi baj. Idő előtt teljesíteni tudjuk — magyarázza meggyőzően Boros elvtái's. Aztán az égre mutat mosolyogva: — Mégiscsak jó szerszám az a barométer. Már látni kicsit a napot is ... Órákig barangolna a kemencék között az ember. Vagy csodálná a tájat, amely tökéletesebb éspom- pázóbb a gyengén jelderengő őszi napfényben, mint az irodában őrzött festményen. A látvány szinte felfrissít, derűs, ujjongó érzés ébredt az emberben. Ezt az érzést a festői háttér, a fenyveserdővel borított domboldal, a kemencékre letekintő hegycsúcsok, a messziről idevillanó kastély homlokzata még csak fokozza. Olyan nyugalom és csend honol mindenfelé, amilyen csakis a munkába mélyedt embe- I reket öleli körül. Pataky Dezső ■ de más munkára nem megyek. — Ezt mondta. Es rója tovább az utat a kemencék és a vagonok között. A fehér porban. Fehér por ... Szinte belesüpped az ember lába. Rárakódik, rátapad a cipőre. Ha egy hirtelen jött szél átrohan a nyitott „csarnok” alatt, a felkavarodó por mindent elborít. Az embereket is, akik a felbontott kemence szájánál melegednek az égetett kő forróságánál. A portól fehérek az emberek. Ezért használtuk ezt a szokatlan jelzőt: fehér üzem. Mert az igazat megvallva erős, de tetszetős költői túlzás ezt mondani a Szilvásváradi Mészműre. Hiszen a nyers mészkövet égető kemencék kéménye is fekete füsttel kormozza az ég peremét... A mészmű régi üzem — öregek az itt található nehézségek és problémák is. A gépesítés teljesen lehetetlen. A kemencék magasak, kézzel kell felrakni a nyers köveket a „kamrában”. Egy kamrába 520 mázsa nyers követ raknak be égetésre a rakodóbrigád tagjai. Elképzelni is nehéz, hányszor kell az embereknek lehajolni a több kilós, súlyos darabokért, s hány követ kell egymásra rakniok, amíg a kemence mennyezetéig érnek. ígérték: új aknakemencét építenek a „Hoffmannok” mellé, s ott már gépek segítik majd az emberi munkát. Ki is szálltak a szakemberek, megvizsgálták a talaj szilárdságát, vajon elbírja-e a kemence súlyát. A vizsgálat kedvező eredményt hozott: az építést megkezdhetik! De a mai napig sem kezdték meg, pedig a tervek szerint 1961-ben már kész kellett volna, hogy legyen. — Nem sok remény van ar- ! ra, hogy készen lesz — mondja Boros Gyula párttitkár — nyers mészkövet égették a ke mencékben. A falu lakossága akiknek már nem jutott a birtokon semmi napszám, itt ta láltak munkalehetőséget. A felszabadulás után a Szilvásváradi Mészmű is „megfiatalodott”, több jelentős felújítási munkát, beruházást végeztek a berendezéseken. Átépítették a kemencéket, új tetőszerkezetet emeltek a kemencék fölébe, s megépítették a kemencéket összekötő föld alatti tűzkanálist. A fehér üzemben — a kemencék mellett — 24 munkás dolgozik. Tizenketten mészégetők — 5 salakos és 7 fűtő — kőberakók nyolcán és négy mészkihordó. A műszakbeosztások változatosak. A mészégetők három, a kőberakók két műszakban dolgoznak. Egy műszakban, csökkentett — 7 órás — munkaidőben teljesítenek szolgálatot a kemencék tájékán a mészkihordók. Az ő munkájuk a legnehezebb a legegészségtelenebb. Munkaidejüket szinte a kemencékben töltik. A kemencék gyomrából rakják csillékbe a kiégetett köveket és tolják a vagonokba. Naponta 300 mázsa meszet mozgatnak így. A kemencék belsejében a mész gomolygó porfelhőbe burkolja az embereket. S a fehér, fojtós, szúrós por rátelepedik az emberek tüdejére. Kaparja a torkukat. Fullaszt ja, köhögteti őket. Erős, szívós emberek a mészkihordók. Legidősebb közöttük Nagypásti Béla bácsi. Már huszonötödik esztendeje, hogy itt dolgozik a kemencék között, huszonöt esztendeje mészkihordó. És életének már öt- vennegyedik kilométerkövét is maga mögött hagyta. Köny- nyebb munkára akarták tenni, ő tiltakozott; — Inkább hét-nyolc csillével több meszet húzok ki a kemencékből, mint eddig... — Olyan ez is, mint a rádió — mutat mosolyogva Boros Gyula elvtárs, a fehér üzem kommunista sejtjének titkára a barométerre — a rádió is változó időt jelentett. A barométer szomszédságában festmény függ a falon. Az egyik helybeli tanító festette, még 1948-ban. Nem művész keze rakta fel a vászonra a színeket — a kép egyszerű dokumentáció csupán, a Szilvásváradi Mészüzem tizenkét évvel ezelőtti külsejét ábrázolja, az akkori kettős tetőszerkezettel a kemencék koszorúja fölött, a kéklő ég felé magasodó kéménnyel, a háttérben az apró fenyveserdővel, baloldalt az üzem fölé magasodó csúcscsal. Kedves kép. S éppen ezért az ittenieknek — értékes. Negyvennyolc esztendeje építették ezt az üzemet — 1912-ben — Pallavicini őrgrófnak. Volt már a faluban egy impozáns, hatalmas méretű kastélya, erdő- és földbirtoka. Gondolta: miért ne építtessen magának egy kis „gyárat” is. Hasznot hajt az is. És felépült a „gyár” — 18 „Hoffmann”- kemencével. Eredetileg téglaégetésre rendezték be az üzemet. Később egy kőbányát is nyitottak a Bükk erdőségében, a pisztrángos tó fölött. S akkor már a bányából kitermelt J\em új —- de hasznos A párlmunka néhány módszeréről
