Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-30 / 307. szám

4 népújság I960, december 30., péntek Mont már lehet! A délutáni személyvonat el­indult Egerből Füzesabony fe­lé. Az ablaknál apró kisfiú fog­lalta el a helyet, sőt az egész környéket. Egészséges, igazi gyerekszokással, egyetlen perc­re sem tudott nyugodtan ülni. Édesanyja resteilte a dolgot és nemegyszer rászólt a rakoncát- lankodó gyerekre. — Lacika! Nem szabad a né­ni lábára lépni! — Lacika! Nem szabad a pa­dokon szaladgálni! — Lacika! Nem szabad eldo­bálni a papirt! Egyszerre csak Lacika meg­unta a sok „nem szabad”-ot, és így válaszolt: — De igenis, szabad, mert már megvan a karácsonyfa, és megvan a kisvonat is! íme, a céljóság eredménye! (— váry) — NAGYSZABÁSÚ szil­veszteri bált rendeznek Be- kölcén a község fiataljainak részvételével december 31-én. A bált a községi sport egye­sület rendezi. Tervük szerint éjfélkor a tombolán első díj­ként két kis malacot is kisor­solnak. — A FÜZESABONYI járási TST december 29-én kibővített ülést tartott, amelyen a járás 1960-ban végzett sportmunká­ját és a jövő évi feladatokat tárgyalták meg. A legjobb munkát végze,tt társadalmi ak­tívák könyvjutalomban része­sültek. — KEDDEN TARTOTTA meg az év utolsó községi VI!- ülését a Pétervásári Községi Tanács. Az ülésen részt vet­tek a község párt- és tömeg­szervezeteinek vezetői is. A kibővített bizottsági ülésen az elmúlt év munkáját, ter­melőszövetkezeti problémá­kat, és gazdasági ügyeket be­szélték meg a tanácstagok. — DECEMBER 28-án Péter- vásárán a járási KlSZ-bizott- ságon megtartották a járás KISZ leányfelelőseinek érte. kezlelét. Értékelték az ez évi munkát, és megbeszélték a jö­vő évi feladatokat. Az értekez­let végén Kovács János, járási KISZ-titkár élménybeszámolót tartott a lányoknak kongresz- tzusi élményeiből. — MA ESTE Pétervásárán, a községi KISZ-szervezet tag­jai, a KISZ politikai kör har­madik összejövetelét tartják. Az előadáson a Kapitalizmus •—szocializmus című témát beszélik meg. — TEGNAP ESTE 6 órakor bizottsági ülést tartott a péter­vásári Községi Hazafias Nép­front. A bizottsági ülésen a, „Tanácsok és a Népfront-bi-% zottságok kapcsolata és együtt-? működése” című témáról tar-Z tott előadást Nógrádi László| elvtárs, a Hazafias Népfronti elnöke. ~ — SZILVESZTER este 8f órakor kezdődik az egri mű-4 velődési házban az 1960-as" év utolsó és az 1961-es évf első nagy bálja, tekintve,? hogy a táncmulatság január] 1-én, hajnali 4 óráig tart. Az- csten malacsorsolás, értékes? tárgyakkal jutalmazott tár-, sasjáték és szórakoztató mű-? sor is lesz. = Diószegi Sámuel A magyar növénytani tu- domány korai lelkes úttörőjére, Diószegi Sámuelre emlékezünk, aki 200 évvel az­előtt, 1760. december 30-án született, Debrecenben. Tanul­mányait a természettudományi oktatásáról akkoriban igen hí­res debreceni kollégiumban végezte. Teológiai tanulmá­nyokra a göttingai egyetemre ment, ahol azonban Gmelin se­gítségével a botanika iránt feltámadt érdeklődését is ki­elégíthette. 1803-ban debreceni lelkész, majd esperes lett. Köz­ben feleségül vette Fazekas Mihály, a Ludas Matyi költői lelkületű szerzője nővérét, s így szoros kapcsolatba jutott a francia háborúban is járt és Debrecen irodalmi életét ve­zető nyugalmazott kapitánnyal, főiskolai pénztárossal. A magyar református teoló­gusok, akik külföldön a teoló­giai tudományok mellett ma­gukba szívták a humanizmus természettudományos érdeklő­dését és kutató szenvedélyét, szívesen foglalkoztak növény­tannal is. A XVIII-ik század második felében a francia felvilágoso dás, majd a század vége felé a francia felvilágosodott mate­rialisták filozófiai tanításai közismertekké válnak Debre­cen tanárai, diákjai és polgá­rai előtt. Ez a szellem is igen kedvezett a természettudomá­nyi és így a botanikai érdek­lődésnek. A XVIII. század utolsó évtize­deiben ismertté válnak Ma­gyarországon is Linné svéd természettudós új rendszeral­kotó írásai és lehetővé válik az eddiginél megbízhatóbb, ko­moly tudományos botanika megteremtése. Linné tudományos növény­tani rendszere, a kettős elne­vezés (binominalis nomencla- tura) új módja, bevezetése a magyar növénytani irodalom­ba a debreceni Diószegi Sá­muel, református lelkész és természettudós érdeme. Linné természethistóriáját Földi János orvos akarta ma­gyarra fordítani, de csak az „Állatok országáéval készült el. Azonban bő növénytani jegyzeteket készített Linné írásaiból. Diószegi Sámuel és sógora, Fazekas Mihály (1765— 1828.) felhasználva Földi János jegyzeteit, de főképpen Linné­nek „Species Plantarum” (Nö­vények fajai) című művét, megjelentették 1807-ben „Ma­gyar Füvészkönyv” című közös művüket és ezzel megteremtet­ték az első magyar nyelvű nö­vény alak- és rendszertant, s egyben az ékes, tiszta, magyar (1760 1813) növénymorfológiai tudományos nyelvet. A „Magyar Füvészkönyv” a hazában élő növé­nyek meghatározó könyvének készült. Nyilvánvaló, hogy Diószegi növényismerete nem lépte túl a füveskönyvek látóhatárát. A növények elosztásában Linné szexuális (mesterséges) rend­szerét követi. A szerzőknek az lehetett a céljuk, hogy határo­zó könyvet adjanak a pedagó­gusok, a diákok, sőt a nagy- közönség kezébe, felébresszék a kutatószenvedélyt és meg­kedveltessék a növénygyűjtést, valamint a természet reális szemléletét. Diószeginek ilyen irányú természettudományos munkásságát ugyan a klérus elmarasztalta, mert papi hiva­tásához méltatlannak tartotta, ő mégis fáradhatatlanul dol­gozott a botanika elméleti és gyakorlati megkedvelteié - sén. Élete utolsó esztendejére elkészült és ezernyolcszáztizen­háromban megjelent „Orvosi Füveskönyv” címen a magyar nyelvújítás növénytani remek­műve. Ugyancsak Diószegi te­vékenységével és buzgóságá- val fonódik össze a francia forradalom időszakában a deb­receni Füvészkert megterem­tése. is. A francia forradalom nem volt hatástalan a debreceniéi: gondolkodására és ideológiai felfogására. Amikor éppen a francia forradalom hatása alatt, valamint a Habsburg uralkodók gyarmatosító poli­tikájával szemben országszer­te megindul egy nagy nemze­ti függetlenségi mozgalom, amelynek első forradalmi meg­nyilvánulása a Martinovics Ignác által megszervezett ja­kobinus összeesküvés, Debre­cenben is élénk politikai, ideo­lógiai, irodalmi és tudományos pezsdülés mutatkozik. Nem véletlen, hogy a debreceni füvészkert felállításának gon­dolatára a debrecenieket egy olyan valaki serkenti, aid nem­csak kompromittált volt, de kí­nos meghurcoltatást, is szenve­dett, mint a Martinovics-féle forradalmi összeesküvés egyik részese, Kazinczy Ferenc. Ka­zinczy Ferenc a budai vérme­zőn végbement elrettentő pél­da és a vizsgálati fogság és börtön szenvedései hatása alatt nyílt politikai harc helyett a nemzeti szellemű irodalmi és természettudományos élet fel­lendítésére fordítja erőit. 1 807 júniusában Diószegi AOV7 l Sámuel, a nagy bo­tanikus debreceni lelkipásztor jár Sárospatakon Kazinczynál, akinél, korábbi levelezésüknek megfelelően, megtárgyalják egy Debrecenben felállítandó botanikus kert helyét és szer­vezésének módját. Feltehető, hogy a botanikus kert felállí­tásának a gondolata magától Kazinczytól indult el. Erre mu­tat Cserey Farkas 1807. no­vember 17-én, kelt levele, melyben ezt írja: „ö tőle ala- csonyság lett volna eltitkolni (ti. Kazinczytól), hogy a pata­ki és a debreceni botanikus kert gondolata tőle ered”, majd tovább „Kazinczy is örülhet, hogy a haszon, mely ezen ker­tek felállításából származik, az ő szép leikéből származó gon­dolat”. A füvészkert felállítása gondolatáról az első dokumen­tum valóban Kazinczynak Dió­szegi Sámuel és Fazekas Mi­hály füvészkönyve megjelené­se után, 1807. május elsején írt levelében található. A füvészkertet. Diószegi ja­vaslatára, a debreceni kollégi­um nyugati szomszédságában, az ún. paptava területén rende­zik be. A füvészkert betelepí­tése és gondozása „műkedvelő módon”, valószínűleg Diószegi és Fazekas gondoskodására szo­rítkozott. A füvészkert közel egy évszázadig működött. Sorsát megpecsételi az. hogy a Déry- múzeumot a. füvészkertben építik fel. A régi kert nyomai ma már alig látszanak. Eredeti szintjé a Déry Múzeum előtti park mély tükrét alkotja. Két hatalmas tölgyfa díszeleg még a régiek közül a téren és kettő az egykori bejárat közelében: egy szilfa és egy kőrisfa, a mai füvészkerti iskola épülete ol­dalánál, ahol Diószegi Sámuel szobra jelenleg is áll. A debreceni egyetem bota- ^ nikusi kertje annak kife­jezésére, hogy az ősi kollégium egykori füvészkertjének jog­utóda, újabb elnevezésében is ezt a címet veszi fel: A Kos­suth Lajos Tudományegyetem Füvészkertje. T'ortus botani- cus. A botanikus kert fő útjá- tól balra a tó partján szép szo­bor hirdeti a magyar növény­tani tudomány nawy magyar úttörőinek emlékét, alapzatán a következő felirattal: Diósze­gi Sámuel és Fazekas Mihály, a debreceni füvészkönyv szer­zői. Ugyancsak a nagymúltú debreceni botanika megbecsü­léséből fakad az a vállalkozás is, hogy Debrecen város fejlő­dés során felszámolásra kerü­lő, régi, Kossuth utcai, temető­ben Diószegi és Fazekas sírját egy hektárnyi területű örök­zöld sírligettel veszik körül. Juhász Lajos, főiskolai adjunktus I960. DECEMBER 30., PENTEK: DAVID 95 évvel ezelőtt, 1865. december :;0-án született RÚD YARD KIP­LING, Nobel-dijas angol író és köl­tő. Bejárta Távol-Kelet országait, sok időt töltött Indiában. Igen ter­mékeny iró volt, s művei alapján az angol imperializmus legjellegze­tesebb képviselője lett. Leghíresebb műve: Dzsungel könyve és a Ka­szárnyaballadák című verskötete. 1918-ban e napon alakult meg a Németországi Kommunista Párt és hazánkban a Kommunista Ifjú­munkások Szövetsége. 1947-ben döntötték kiáltották 1922-ben ezen a napon fogadta el a ülése a Szovjet Szocialista Köztársaságok RUDYARD KIPLING Romániában e napon meg a monarchiát és ki a köztársaságot, szovjetek összszövetségi Szövetségének megala­kulására vonatkozó egyezményt és nyilatkozatot. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK, FELFEDEZÉSEK: A Hidraulikus sajtót (prést) 165 evvel ezelőtt, 1795-ben JOSEPH BRAMAH angol mechanikus találta fel. Ez az egy kisebb és egy nagyobb dugattyúból álló szerkezet a víz összenyomhatatlanságá- nak elvére alapult. Az iparban lemezek sajtolására, híd- és épület- alkatrészek emelésére még ma is felhasználják Bramah sajtójának elvét. 65 évvel ezelőtt. 1895. december végén Párizsban rendezték meg a LUM1ÉRE-TESTVÉREK az első Mozgóképelőadást és ezzel nyílt meg a világ első mozija. Három év alatt csaknem húszezer lakás az előirányzotton felül Az országos építőipar előre­láthatólag mintegy tizenöt százalékkal teljesíti túl eredeti hároméves tervét. A népgaz­daság jelentős fejlődése és a termelési előirányzat túltelje­sítése lehetővé tette, hogy ter­ven felül kezdődjék meg a Dunai Cement- és Mészmű és más nagy beruházások kivite­lezése. A vártnál nagyobb az előrehaladás a lakásépítésben is: az állami és magánerőből előirányzott száztízezernél csaknem húszezerrel több la­kás épült az országban. A fejlődést leginkább a lét­szám növelése segítette és csak kisebb részben járult hozzá a munka termelékenységének fo­kozása. A nagy szakmunkás­hiány megszüntetésével egy­idejűleg jelentősen erősítette a vállalatokat a hároméves terv gépesítési programja, amely­nek ered menyeként csaknem megkétszereződött a miniszté­rium építőipari gépparkja. Az építés fejlesztését segítet­ték új anyagok és építési eljá­rások kidolgozásával is. Ta­valy használtak először kohó- habsalak-betonból előállított könnyű, falazó-blokkot. Az idén már több mint kétezer la­kás üzemszerű építése kezdő­dött meg ezzel az új eljárással, a második ötéves tervben pedig több tízezer kohóhabsalakos lakást adnak át. Befejeződött a porszénhamu-blokk kísérleti gyártása, s áttértek a gazdasá­gos mozaik-parketta és mű­anyagpadló üzemszerű felhasz­nálására. Eredményes kísérle­tek folynak a duzzasztott per- lit és a keramit anyagú falpa­neles szerkezetű, valamint az öntöttbeton falú lakóházak épí­tésénél is. A tervidőszakban megkezdő­dött az építőipar nagyipari jel­legének kialakítása, hogy a technológiai fejlesztés eredmé­nyeinek hatása még jobban ki­bontakozhasson a korszerű épí­tési és munkaszervezési mód­szerek segítségével. Az ÉM- vállalatak nem egészen két év alatt 13,8 százalékkal csökken­tették az építkezési időt. Az új munkaszervezés széleskörű be­vezetésével és a tervezett mű­szaki fejlesztéssel a második öt­éves tervben már az építési idő mintegy negyven százalékos csökkentését irányozták elő. A hároméves tervben, s kü­lönösen az utóbbi két évben elért műszaki fejlődés jelentő­sen növelte a vállalatok terme­lési erejét. Az 1957. évi 38,2 százalékról az idén már mint­egy 45 százalékra emelkedett az Építésügyi Minisztériumra jutó részesedés az országos épí­tési program megvalósításából; (MTI) = <lllllItllllllllllllIllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!i*llllllllllllUll!IIIIIIIIillll!llllll!llllllllllllll!IUlll>lll!llliln<llllll!HUIIII!ll!lllll!ll»l II^KIIilllllll III . < 11 ■ 11 ■ 1111111. ■ ' I ■ I, I: i ■ 11 ■, > ■ 1.11 iiiiiiiiiiiauiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiii» HOLD/ JÁNOS• ***•*• -• *•* e e % i V.VAVAVAV.V.y. EGRI VÖRÖS CSILLAG í A Naszty fiú esete Tóth Marival; (széles) ; EGRI BRÖDY j Különös hajótöröttek ■ GYÖNGYÖSI PUSKIN ■ Próbaút I ! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG l1 Isten után az első HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szent Johanna HATVANI KOSSUTH Rejtjel * „ HEVES Nincs előadás ; PÉTERVÁSÁRA Nincs előadás • műsorai. Egerben este 7 órakor: A denevér (Vörösmarty-bérlet) « Zagyvaszántón este 7 órakor: Jubileum —A mennyet.!árt iítur. Az asszony a tükör előtt állt szemben önmagával. Nem volt fiatal, négy—öt év, s menthetetlenül belevész a négy X-be, azon asszonyok lis­tájára kerül, akikre azt mond­ják, hogy: „szép lehetett vala­mikor”. Nem használ már ilyenkor a rúzs, a púder, arc­masszázs, még a legjobb koz­metikus sem képes az üdeség- ről, szerelmi csókokról tanús­kodó rózsákat visszavarázsolni az arcra, melyet a boldogság, a fiatalság ád. Ezekre gondolt az asszony, ott, a tükör előtt, mialatt le­heletvékony piros vonalat vont ajkaira, csak éppen, hogy lás­sák, s ne árulja el a — herva- dást. A hajával többet bajos- kodott, arra büszke volt, szén­fekete még ma is, nem csil- lámlik abban semmi, az élet hava megkímélte. A fekete zu- hatag majdnem a válláig ért, nem törődött a divattal, már csak a férje kedvéért sem, hi­szen abba szeretett bele. Ó, jól emlékszik arra a délutánra, ott fenn, az Avason! A kilá­tónál sétált Marával. Legjobb barátnője volt. Mara szőke hajú, filigrán, kék szemű, sze- leburdi, neki ellentéte, s ez jól állt, az ismerősök tréfásan „tűznek és víznek” hívták őket, holott ő, a víznek nevezett, a szíve mélyén vulkánt rejtege­tett. Látszólag fegyelmezett, nyugodt, az élettel bátran szembenéző, okos lánynak is­merték, ez is tetszett Pistának, saját természetének hasonmá­sát vélte felfedezni benne. Na, igen. Az Avas. Mint a legtöbb ismerkedés, ez is a véletlen szülötte volt Váratlanul kere­kedett nyári zivatar, rohanás a kilátóban levő vendéglőbe, ami pillanatok alatt zsúfolásig megtelt. Asztalt találni most művészet, hanem a Mara nyug­talanul éhes szeme mégis fel­fedez két helyet az egyiknél. Barna arcú, gyér hajú fiatal­ember ül az asztalnál, ettől kell megkérdezni, hogy sza­bad-e? Így kezdődött Pistával az is­meretsége, s két hónapra eskü­vő a mindszenti templomban, fehér mirtusz, kölcsönvett izgalommal várta az átcsókolt éjszakák titkát, hogy utána le­mondóan, sírásba fúló sóhaj­jal kutassa magában, vagy a férjében a hibát. S mi a leg­borzasztóbb, egyre mélyebb asszonyisággal kívánta, szeret­te Pistát. Tavaszra nyár, ősz, tél, rend­re változtak, s ez a parázs ott benn, a szívében, csak egyre izzott, izzott, egyre terjeszke­dett, várta szerelmes remegés­sel, egyre türelmetlenebbül a csókokat — Pistától. Csak az az egy nem jött, ami nélkül nem asszony az asz- szony, s legyen bármilyen lán­goló a csók ereje, mindig ki­elégítetlen marad. Így telt el tizenöt év, állandó váró remegésben, míg ma ..; nem, nem is ma kezdődött, ta­lán két hete, a május elsejei bálon. A férje mutatta be az üzem másodmérnökét, Szántó menyasszonyi ruha Blumtól, azután .;: a szürke hétközna­pok. Látogató anyáéknál, az apósnál, aki művezető a gyár­ban. Becsületes, szolid embe­rek, az após valóságos bajusz­király — így nevezte magá­ban —, vaskos, darabos, de elő­zékeny, minden ötödik szava az, hogy „ami­kor én még ol­vasztár voltam”. A fiára rop­pant büszke, belerokkant, míg kiiskoláz­tatta. Pista bá­nyamérnöki ok­levelet szer­zett, üzemhez kerültek mind­járt az esküvő után. Az első év hamar re­pült, megvolt mindene, bol­dogság, szép la­kás, tűrhető ru­hák, a szabó­mester lánya igazán nem pa­naszkodhatott. Hanem az az egy hiányzott: Havonként félő szürke szem, ez nem kér, ez követel, elveszi, magához ra­gad mindent, amit megkíván. S emellett mégis simogat a keze, a hangja, az órák per­ceknek tűnnek mellette, érde­kesen és színesen beszél. Leányálom, de nem asszony­álom! Nem lett bele szerelmes; Nem. Pistánál jobban senkit sem szeret. De ott, abban a báli forgatagban, iszonyú vad akarással támadt fel benne újra a gyerek utáni vágy. Titokban már megvizsgáltat­ta magát, semmi hibát nem talált az orvos. A baj Pistánál van, soha-soha gyermeke nem. lesz. Az orvos fiatal, jóképű fiú, pirosragyúlt arccal simogatta végig a mellét, s ajánlatot tett. Otthagyta. Lealacsonyítónak találta még a gondolatot is, hogy mástól legyen gyereke. Hogy néz a férje szemébe, hogy viselje ezt a súlyos titkot a napok ezrein? Ennek azonban már öt éve! S az öt év minden napja a gyermek utáni vágy óceánját szülte. A kis forrásból hatal­mas tenger lett, amely zúgva, haragosan követelte az élet jussát. A vihar most szétzúzta a gátat, hömpölyögve árad szét ereiben a várakozás pilla­nata, s a boldogító érzés, hogy gyermeke lesz. Gyermeket akar, hazugság árán is, ar>' bol­dogsága árán is. A halkan ketyegő órára né­zett. öt perc múlva Bélának jönnie kell. A férje.:; ★ Félre, gondolatok — félre, ne bántsatok, nem én vagyok a hibás! Csak anya szeretnék Bélát. Az a típus, akiről a lá­nyok álmodoznak. Magas, sző­ke, hullámos hajú férfi; Acél-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents