Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-30 / 307. szám
1960. december 30., péntek NÉPÜJSAG 3 A jövő évi tsz-építkezésekről Beszélgetés a Megyei Beruházási Irodán — 47 millió forinttal segit az állam — A ktsz-ek is nagy munkát vállalnak — üj megyei szabadtartásos istálló típusterv is segit NINCS MEGYÉNKBEN egyetlen olyan termelőszövetkezet, ahol ne építkeztek volna a nyáron, vagy az év folyamán. Gyönyörű, modern istállókat, gazdasági épületeket építettek állami támogatással, de sok helyen biztosították a legjobb gépeket is. Ha az állami támogatás nagyságát érzékelni akarjuk, szükséges megemlítenünk, hogy az idén megyénkben a termelőszövetkezetek 200 létesítményt építettek 11 millió forint saját költségből, ami az építkezni- akarást, új épületek szükségességét híven tükrözi. Az elkövetkezendő évben ez a nagyarányú építkezés tovább folytatódik, újabb és újabb istállók, gazdasági épületek, gépek. magtárak felépítésére! illetve beszerzéséhez kapnak szövetkezeteink az államtól komoly támogatást. A napokban készült el megyénkben is a megyei tanács Termelőszövetkezeti Beruházási Irodáján az a részletes terv, amelyen fel tüntették megyei, járási, illetve egy-egy szövetkezeti viszonylatban, hogy mi mindent építenek a jövő évben a termelőszövetkezetek. Felkerestük Friedrich Sándor elvtársat, a Beruházási Iroda igazgatóját és tőle kérdeztük meg, 1961-ben mit építenek szövetkezeteink és milyen költség mellett. így válaszolt: — Negyvenhétmillió forint, amit a jövő évben szövetkezeteink felhasználhatnak. Ezzel az összeggel támogatja népi államunk megyénk termelőszövetkezeti parasztságát, hogy minél nagyobb ütemben építhessenek férőhelyet az állatoknak, magtárt terményeiknek. Érdemes végighallgatni néhány részletet. ~ AZ EGRI JÁRÁS | egerszóldti Béke és a verpeléti Dózsa termelőszövetkezetekben építenek 100—100 férőhelyes padlásnélküli tehénistállót, ami egyébként 1 100 000 forintba kerül. De ugyanez a két termelőszövetkezet a jövő évben 30 vagonos magtárat is kap, amelyek építési költsége 350 000 forintot tesz ki. A sertések hizlalására 14 darab 120 férőhelyes sertéshizlaldát építünk a járás területén. így csak az egri járásban a jövő évben újabb 1680 darab sertés hizlalására tudunk helyet biztosítani. — De ha a legjobb példát akarnám felhozni a jövő évi építkezések nagyságának érzékeltetésére, akkor talán mégis a hevesi járásról kellene beszélnem — folytatja tovább az igazgató elvtárs. —• Kilencmillió forintból a tarnaszent- miklósi Petőfi Termelőszövetkezetben fel lehet építeni az 50 férőhelyes, 700 000 forintos, költségű modern tehénistállót, és a többi közös gazdaságban még 16 50 férőhelyes növendékistállót, 14 20 férőhelyes sertésfiaztatót, három 300 férőhelyes juhhodályt, kilenc 250 férőhelyes sertésszállást, hat 3000 férőhelyes csibenevelőt, ezenkívül 3 darab 30 vagonos magtárt, hat dohánypajtát — és még 200 hold földet is alkalmassá teszünk öntözéses gazdálkodásra. Hasonlókat tudok mondani a többi járásokról is. — Kik végzik az építkezést? — kérdem. — Az építkezések oroszlán- részét — mondják az iroda munkatársai — az ÉM Heves megyei Építőipari Vállalat munkásai végzik, de a munkából kijut a Tanácsi Építőipari Vállalatnak is, ugyanúgy, mint a bélapátfalvi, gyöngyösi, hatvani, kömlői. hevesi ktsz-ek építőipari részlegeinek is. — Az építkezésekről jut eszembe — folytatja az igazgató elvtárs —, hogy megyénkben 63 darab szabadtartásos növendékistállót építünk 9 millió 450 000 forintos költséggel. Az istálló eredetileg 50 férőhelyes, ami így nem felel meg szövetkezeteinknek. December 5-én és 6-án értekezletre hívtuk egybe Egerben a termelőszövetkezeti elnököket, hogy az 1/2—6-os számú helyett . bemutassuk az általunk készült megyei típustervet. Ezt úgy készítettük el, hogy figyelembe vettük a legmodernebb követelményeket is. Tervünk nagy tetszésre talált, s a szövetkezeti elnökök azt kérték, hogy a módosított terv alapján építsük fel szövetkezeteikben a növendékistállókat. Egy ideig nehézségek mutatkoztak a terv elfogadásával kapcsolatosan, mert az általunk készített terv kivitelezése — 63 istállónál — 3 és félmillió forint többletbe kerül- De végül is kisebb-nagyobb viták után a tervet elfogadták az illetékesek, így megnyugodhatnak a szövetkezeti dolgozók, az általunk készített terv alapján építjük fel mindenütt az istállókat. Kiszámoltuk máskülönben, hogy a szövetkezetek, ha komolyan veszik az építkezést és támogatnak bennünket, akkor egy-egy istállónál 10—12 000 forintos többletről lehet szó, amit az istálló értéke miatt érdemes rááldozni... | A TERVEK TEHAT | ^etek. Hamarosan hozzáfognak a kivitelezésekhez is, hogy szövetkezeteink nehézségein segítsenek, könnyítsenek. Nyugodtan elmondhatjuk: szakembereink mindent elkövetnek, hogy termelőszövetkezeteink építményeiket jövőre is a legmodernebb formában és kivitelezésben kapják meg a műszaki átadások során, s ezzel is támogassák a korszerűbb, fejlettebb nagyüzemi mezőgazdaságot. Fazekas István Minden napra egy férj Bagdadban nemrégiben héthónapi börtönre ítélték a 24 esztendős Nadja el Askalanit, mert kitudódott, hogy egyszerre hét férfihez ment feleségül. Minden férjének megmagyarázta, hogy miután mint ápolónővér teljesít szolgálatot, hetenként csak egy éjszakát tölthet otthon. Ilyen módon hét „szimultán” házaséletet élt, méghozzá igen harmonikusan. Mindaddig nem is volt semmi baj, amíg a harmadik férj össze nem ismerkedett a negyedikkel és gyanútlanul vacsorára nem hívta új ismerősét új lakásukra. Talán felesleges megemlíteni, hogy a vacsorára nem került sor... A rekord mindenekelőtt Két londoni fivér új rekordot állított fel: sikerült kevesebb mint 24 óra alatt végig- látogatniok London 278 földalatti megállóját. Kőrútjukat hajnali 4 óra 59 perckor kezdték és másnap 1 óra 26 percig úton voltak. Húsz óra és 27 percig tartó útjukon 45 vonatot és 7 autóbuszt használtak. HAT NEM MÉREG! MARS. A fene egye meg, egyre nehezebben lehet feléleszteni! 1959 júniusa óta 46 személy 26-szor próbálkozott, de mind ez ideig egyiküknek sem sikerült 24 órán belül valamennyi londoni földalatti megállót végiglátogatnia. NAGY NAPRA ÉBREDTEK, katonaidejük, életük egyik legjelentősebb, legszebb eseményéhez értek Balassagyarmaton azok a Heves megyei fiatalok, akik nem egészen két hónapja elbúcsúztak barátaiktól, szeretteiktől, hogy állampolgári kötelességüknek eleget téve megkezdjék katonai idejük letöltését, hogy a határőrség kötelékében az újonckiképzés után a határon védjék hazánkat a belső és külső ellenségtől, biztosítsák, hogy az otthonmaradtak szocializmust építő munkáját ne zavarja meg semmiféle idegen mesterkedés. Néhány nappal ezelőtt egy teljes heti felkészülés után került sor a nagy ünnepélyre, a katonai eskü letételére. Délelőtt már tíz óra előtt felsorakoztak laktanyájuk udvarán, hogy parancsnokaik, a meghívott vendégek, társaik és e nagy eseményre fiaikat, kedveseiket felkereső szülők, testvérek, szeretteik előtt hitet tegyenek: hazájuknak, a magyar dolgozó nép hatalmának hűséges, bátor, önfeláldozó védői lesznek. Édesanyák, édesapák nézték büszkén fiaikat, a sorokban fegyverüket biztos kézzel fogó, 1 büszke tekintetű fiatalokat, s Gömbvillámmal rakéták ellen? Több amerikai vállalat nagy érdeklődést tanúsít Kapitza professzor, híres szovjet magfizikus egy régebbi elmélete iránt, amely szerint intenzív nagyfrekvenciájú rádióhullámok révén mesterséges gömbvillámot lehet előállítani. A Bendix Corporation egyik munkatársa megkezdte az ilyen irányú kísérleteket, mert amerikai tudományos körökben az a vélemény alakult ki, hogy a gömbvillámot fel lehet használni rakétaelhárítás céljaira. Jövőre a mostaninál kétmillió párral több harisnya és 2.2 millióval több kötött ruhásali cikk késsül Az utóbbi években mind a felnőttek, mind a gyermekek öltözködésénél előtérbe került a kötött holmi. A divat és a kereslet arra ösztönözte a magyar kötszövőipart, hogy növelje termelését, számos új gyártmányt vezessen be. A hároméves terv időszakában üzembe helyezték a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár új telepét, amely hozzájárult a régebben hiányzó cikknek számító tréningruha gyártásának növeléséhez. Mivel a jersey és más fésűsgyapjú kötöttruhák kereslete is fokozódott, ezek készítéÖnkissolgáló boltok a megyében Az önkiszolgáló boltformák beváltották a hozzájuk fűzött reményt. A vásárlók megbarátkoztak az eleinte furcsa önkiszolgálási móddal, s most már egyre több igény hangzik el ilyen árudák létesítése ügyében nemcsak a városokban, hanem vidéken is. Alig egy-két nap van hátra az esztendőből, de még ez alatt is két új önkiszolgáló bolt nyílik Egerben. A napokban nyílt meg Bélapátfalván egy minden igényt kielégítő önkiszolgáló bolt. A vállalat vezetősége még 1961-ben további 30— 40 önkiszolgáló bolt megnyitását tervezi. Így a hálózatban levő átalakítható boltok 70 százaléka ebben az új kereskedelmi formában működik majd. — bp — séhez is új gépeket szereztek be. Ezenkívül a hódmezővásárhelyi és rákospalotai kötöttárugyárban a régi kézi síkkötő gépeket félautomatákká alakították át és így nagymértékben könnyítették a dolgozók munkáját. A győri üzemben a kesztyűkötést automatizálták. A kötszövőipar termelése a mostani negyedévben több, mint három évvel ezelőtt. Különösen figyelemre méltó a szintetikus alapanyagú kötöttholmik gyártásának előretörése. A kötszövőiparban felhasznált szintetikus szál mennyisége három év alatt megtizenhá- romszorozódott. Beszerzik és kipróbálják a legújabb külföldi szintetikus textilanyagokat is, hogy a külfölddel lépést tartsanak. Ebben az évben 35 millió pár pamut- és nylonharisnya, illetve zokni készült. Ezt a mennyiséget az iparág terve szerint jövőre további kétmillió párral növelik. Az egyéb kölszövött felső- és alsó-ruhaneműből pedig az ideinél 2,2 millióval többet adnak át a kereskedelemnek. (MTI) Nyilvános tanítási hét a hatvani zeneiskolában ÜJ. NAGYSZERŰ kezdeményezés dicséri a hatvani zeneiskolát. Decemberben nyilvános tanítási hetet rendeztek, amikor minden zeneóra nyilvános volt és a szülők közvetlenül is megfigyelhették gyermekeik előmenetelét, az órák technikai lebonyolítását, az oktatási módszereket. És ez a kezdeményezés alkalmat adott az iskola és a szülők kapcsolatának elmélyítésére is. A nyílthét alkalmával mintegy 200 szülő látogatta meg a hangszeres osztálytermeket. Bőze Tibor, az iskola igazgatója kalauzol. A szolfézs órán hosszú asztalnál 15 gyermek figyel Mezey Gyula zenetanár magyarázatát. A szünetben szülőkkel beszélgetünk. Lévai József né megjegyzi: az én kislányom, Ági, most végzi a harmadik zened osztályt. Két évig zeneóvodába járt, már ott felkeltették érdeklődését. Meglepődtem, hogy mennyit tudnak a mi gyermekeink. Lummer Ferencné Anikóját Németh Éva tanítja zongorázni. Arra a kérdésre, hogy miért íratták be kislányukat az iskolába, Lummemé így válaszol: mi szülők, úgy érezzük, hogy a zenei ismeretek ma már hozzátartoznak az általános műveltséghez. Ami nekünk nem adatott meg annak idején, hadd boldogítsa gyermekeinket. Radnóti Tiborné zongoraszo- bájában Csekő Ilonkát zavarjuk meg játékában, aki Veres Sándor Kis szvitjével próbálkozik, s azt is megtudjuk róla, hogy 7 éve zongorázik, s amióta saját zongorán gyakorolhat, előmenetele ugrásszerű. Testvérkéje, Éva is az iskola növendéke, mindketten rajonganak a zenéért. MEGKÉREM A TANÁRNŐT, mondja el a nyílt-hét legkedvesebb, személyes élményét. Radnótiné nem gondolkozik sokáig: — Számos szülő látogatta meg az én óráimat is. Az egymás iránt való szeretet, a segítőkészség legszebb példája volt talán Fodor Esztike esete, aki a Horti Gépállomás egyik traktorosának a kislánya — mondja. — Zongorája nincsen, tavaly még előképzés volt. Édesanyja ki akarta venni az iskolából; mert nem úgy haladt tanulmányaiban, mint ahogyan azt otthon elképzelték. Esztike azután átjárt a szomszédba Farkas Jenőékhez, ahol lehetővé tették számára a rendszeres gyakorlást, s ma az elsők között van. És ami különösen jóleső érzés volt, a nyílthét a'kaiméval nemcsak Esztike édesanyja, de Farkasné is eljött, hogy meghallgassa az igazán tehetséges kislány játékát. A folyosón Mihály Misikével találkozunk, akin éppen édesanyja gombolgatja a télikabátot. — Sietnünk kell, hogy elérjük a vonatot — mondják, mert Pásztóról járunk be az iskolába, hetenként kétszer, s már hatodik éve! A folyosó végén levő teremből hegedű hallatszik, Miklós Györgyné ad órát, aki férjével együtt az Állami Operaház zenekarának tagja s hetenként kétszer jár ie Budapestről. Kis emberke áll á kottaállvány előtt, apró kis hegedűvel, s a neve is Kiss, Kiss Lacika. Most másodikos. — Azért hegedülök — mondja a kis „művész” —, mert nekem ez a hangszer tetszik. — Édesanyja elárulja, hogy Lacika nővére, Éva is itt végezte alapfokú zenei tanulmányait, ma a Miskolcj Zeneművészeti Szakiskola jeles hallgatója az ének—szolfézs szakon. — S hogy Lacikát is taníttat)uk, — mondja Kissné —, azért, mert kedve van hozzá, meg mi szülők azt szeretnénk, ha gyermekünk többre vinné, mint mi vihettük. És a zene finomabbá teszi a lelket! ÜJRA VISSZATÉRÜNK az igazgatói irodába, ahol egy levél kerül a kezembe. A sorokat Pászti Lacika írta a kórházból, aki Túráról jár be, s nyolcán vannak testvérek. A túrái pedagógusok figyeltek fel tehetségére, s ma az iskola tandíj- mentes kisdiákja. Hegedűtanárának, Miklós Györgynének szólnak a gondosan gömbölyített betűk: „... megoperáltak, s két hétig nem szabad bejárnom az iskolába, ezért ezúton kívánok boldog új évet...'’ Talán ez a levélke is bizonysága annak, milyen a kapcso- at az iskola tanárai és növendékei között, s a nyílt-hét bizonyára közelebb hozta a szülőket is, nemcsak az iskolához, de a zenéhez is. (R) „Én... a dolgozó magyar ncp fia, esküszöm...“ nem szégyellték letörölni arcukról a büszkeség, a meghatottság könnycseppjeit. Szeretettel simogatta tekintetével huszonegy éves fiát, a Budapesti Autóforgácsológyár egri telepének volt esztergályosát, Vincze Istvánt, édesapja, az egyszerű vasutas. Büszkeségtől csillogott húgának tekintete is, mikor bátyja határozott szavakkal mondta esküjét a csapatzászló előtt. — „Én, Vincze István, a dolgozó magyar nép fia, esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaságnak, néphadseregünknek hűséges katonája leszek ... hazámat, a Magyar Népköztársaságot minden külső és belső ellenség ellen, életem feláldozásával is megvédem”. MELLETTE Kiss László, a gyöngyösi Agromechanika Ktsz kiváló esztergályosa tesz hitet hazájának: — „A népköztársaság alkotmányához, törvényeihez és tőr- igényes rendeletéihez híven, becsülettel teljesítem kötelességeimet. ... Békében és háborúban egyaránt népünk igaz fiához méltó módon viselkedem, becsülettel élek és halok”. És büszkén mondják az eskü szövegét Farkas Sándor, az egyik gyöngyösi termelőszövetkezet volt tagja, Hideg Gábor, Helli Miklós, Szilvást András, Soós István, Sáfrán József, Hidy Péter, Ambrus József, egri, gyöngyösi és hatvani fiatalok. Szavuk kemény elhatározást, a szocializmust építő népi demokráciánkba, a dolgozókat vezető Magyar Szocialista Munkáspártba vetett rendíthetetlen hitet sugározza. Az ellenség gyűlölete cseng valamennyi mondat mögül, szilárd elhatározás: — „Az ellenséggel soha a legkisebb egyetértésbe nem bocsátkozom, ellene mindenkor, mindenütt bátran és férfiason harcolok” — mondja valamennyi ifjú harcos. — „Zászlóinkat, szabadságharcos elődeink példáin lelkesülve, győzelemre viszem”. így mondja valamennyi fiatal határőr, majd aláírásával pecsételi meg fogadalmát: „Ha pedig ... eskümet megszegem, sújtson a népköztársaság törvénye és dolgozó népünk megvetése.” TÖBB SZÁZ hozzátartozó volt tanúja a nagy eseménynek, gyönyörködhetett a mértani pontosságú, fegyelmezett sorokban elvonuló fiaik, testvéreik erőt sugárzó díszmenetében. Az együtt dobbanó lábak, a fegyvert keményen szorító kezek, büszke fejek, megannyi ellenséggel szemben határozott határőr adott biztos megnyugvást a jelenlevőknek, további biztatást a szocializmus teljes győzelméért vívott harchoz, kinek-kinek a maga posztján. Az Intemacionálé utolsó akkordjaival réget ért már az ünnepély, a szülők, a meghívottak fülében még mindig csengett az ifjú harcosok, fiaik büszke szavai: „Én... a dolgozó magyar nép fia., esküszöm ...” Pilisy Elemér
