Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-30 / 307. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Újra NB 1.-ben a Honvéd Zalka SE ökölvivé! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEG VEI TAN ÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 307. szám Ara 50 fillér 1960. december 30., péntek Édesapák és a szülői értekezlet Amikor a gyerek hazavi­szi az ellenőrzőt, amelyben szülői értekezletről ad hírt az osztályfőnök, addig még csak eljut a legtöbb édes­apa, hogy ezt az értesítést aláírja. De elmenni? Azt a legritkább esetben teszik meg az édesapák. Még ma is elterjedt az a hiedelem, hogy az általános iskolába járó gyerek az „anya fel­adata”. Hogy ez az elképze­lés honnan ered, ki indítot­ta útjára, ezt ma már nem lehet tudni. Egy azonban bizonyos, akár osztály-, akár iskolai szülői értekezlet van, csak elvétve, itt-ott lehet felfedezni egy-egy édesapát, azok is inkább hátra hú­zódnak, mintha csak „vélet­lenül” jöttek volna el. Miért? — kérdezzük. Mi­ért tartja a legtöbb férfi női, édesanyai feladatnak csupán, hogy érdeklődjék kisgyermeke munkája, elő­menetele, magatartása iránt? Miért nem kapcsoló­dik bele a nevelésbe, az is­kola érverésén miért nem tartja rajta a kezét? Azt a legtöbb édesapa megteszi, hogyha a gyermek ellenőr­zőjében olyan bejegyzést talál, hogy rosszul felelt, vagy rosszul viselkedett, ak­kor atyai szigorával lép fel I vele szemben, megfeddi, ta- ■ Ián meg is veri. De miért nem kíváncsi ez az édesapa arra, hogy mi okozta a be­jegyzést? Milyen az általá­nos felfogása a nevelőtestü­letnek vagy az osztálytaní­tónak a gyermek tanulásá­ról, magatartásáról? Miért nem akar magának teljes képet szerezni arról az is­kolai környezetről, ahol a gyermeke tanul, s azokról, akik tanítják? Mert az len­ne a helyes, a célravezető, ha otthon nemcsak a fele­lősségre vonás, hanem a megértés is várja az édes­apánál az iskolás gyerme­ket. Egyet meg kell érte­niük az édesapáknak. Neve­zetesen azt, hogy a család feje mégiscsak az édesapa. Ez nem sérti az egyenjogú­ságot, hiszen akkor is. ha az édesanya dolgozik, akkor is, ha a gyerek előtt a két szülő teljes harmonikus éle­te áll, akkor is nyilvánvaló, hogy a családban kell lenni valakinek, aki mégiscsak összefogja, irányítja, vezeti a családot egy közös elkép­zelés alapján. És ez a va­laki az édesapa. Akkor miért nem érdekli az édes­apát éppen a gyermek, a gyermek fejlődése, azé a gyermeké, aki végered­ményben az ő életének folytatója lesz? S ha az édesapa valóban nem érdek­lődik ilyen dolgok iránt, az édesanya esetleg nem akar­ja, hogy a gyerek ballépé­seiről, apróbb-nagyobb is­kolai csetepatéjáról érte­süljön, akkor hiába érdek­lődik már a középiskolá­ban! Ha egyáltalában eljut odáig a gyerek. Hiába akar már akkor „értelmesen be­szélni” a bezárkózott lelkű fiával, az már késő. És ezt meg kell előzni az­zal, hogy ha szülői értekez­letre hívő bejegyzés érkezik, az édesapa ne elégedjék meg azzal, hogy aláírja, ha­nem első perctől kezdve tudja a gyermek azt, hogy édesapja el fog menni, meg­hallgatja, amit a tanítója mond, aztán nem is engedi ki a kezéből a gyermeke is­kolás sorsát, kezdve a dicsé­rettől, a feddéstől, egészen a segítségadásig. Kótcsapos kút épült Szűcs községben Szűcs községben az idén 43 ezer forint gyűlt össze község­fejlesztési alapra. Ebből 7 ezer forintért vettek egy televíziót, amit az iskolába szereltek be, hogy az egész község szórakoz­hasson az előadásokon, ha kedve tartja, és ideje engedi. A megmaradt 36 ezer forin­tot a község ivóvíz-ellátásának megjavítására fordították. Két csappal ellátott kutat ástak, és a vizet a tűzoltószertárig ve­zették el csöveken. A munkák elvégzésére az állam még 15 ezer forint támogatást is adott, de emellett a falu lakói: több mint 35 személy társadalmi munkában 190 folyóméter föl­det is kiásott, hogy idejében le tudják fektetni a csöveket. Jelenleg még néhány kisebb munkát végeznek el a kúton, s hamarosan mindenki használ­hatja a község első nem kere- keskútból folyó ivóvizét. Fórum: A NORMA ★ Hóldi Janos: ANNA ★ ÉRDEKESSÉGEK A NAGYVILÁGBÓL ★ HÍREK — SPORT ★ KÜLPOLITIKÁI JELENTÉSEINK S Kádár János ajándéka a nagyfngedi Dózsa Termelőszövetkezetnek Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a nagyfügedi Dózsa Termelőszövetkezetet egy ze­negéppel ajándékozta meg. Az ajándékot bensőséges ünnep­ség keretében csütörtökön ad­ta át Sándor József, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezeti osz­tályának vezetője. Ott volt az átadásnál Szabó Imre, a gyön­gyösi járási pártbizottság első titkára is. Ma Egerben ülésezik a Heves megyei képviselőcsoport Ma délelőtt 10 órakor Eger­ben tart ülést a Heves megyei képviselők csoportja. Az ülé­sen megbeszélik az elmúlt esz­tendő munkáját, értékelik az eredményeket és hiányosságo­kat, majd megtárgyalják a kö­vetkező féléves tervet. A napirendek előadói Put- noki László, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első tit­kára és Rátkai Ferencné kép­viselők lesznek. Az ülés ismer­tetésére visszatérünk. Hatvan forintot osztanak egy munkaegységre A felnémeti Petőfi Termelő- szövetkezet jó híre megyénk határán kívül is ismert. Jó munkájukra jellemző, hogy az idén a kertészetből a tervezett száztízezer forint haszonnal szemben kétszázhúszezer fo­rintot, a gyümölcsből pedig 450 000 forinttal szemben 600 ezer forintot írtak a szövetke­zet számlájára. — Hatvan forintot osztunk egy munkaegységre — mond­ják a szövetkezetiek —, s ezt úgy értük el, hogy szorgalma­san gondoztuk a földet, a gyü­mölcsöst, mindig idejében ka­páltunk, idejében permetez­tünk, úgy, mint a sajátunkat csinálnánk az egyéniben. Az érdeklődő megtudhatja, hogy a felnémeti Petőfi Ter­melőszövetkezetben tavasszal a gyümölcsösben holdanként 250 kilogramm műtrágyát, a kertészetben pedig 450 kilo­gramm műtrágyát, és 200 kilo­gramm istállótrágyát szórtak széjjel, ötször kapáltak, és öt­naponként permetezték a fá­kat. Jó munkájuk zárszám­adáskor gyümölcsözik. Középiskolai KISZ-titkárok továbbképzése Most, a KISZ első kongresz- szusa után egyre nagyobb len­dülettel indul meg a munka az alapszervezetekben is. A KISZ-titkárok megértették a kongresszus irányelveit, magu­kévá tették az ott elhangzotta­kat, s most fiatalos lendülettel, de kiszistához illő komolyság­gal látnak neki a további mun­kának. Az üzemekben és a vállala­toknál még talán könnyebb dolguk van a KlSZ-titkárok- nak, hiszen a termelésben, a munkában is együtt vannak, ám a középiskolai szervezetek­ben nincs termelőmunka, nagy a tanulók túlterhelése, ezért több segítségre van szüksége a KISZ-titkárnak ahhoz, hogy jó munkát tudjon az alapszerve­zetben végezni. Ezt a munkát kívánja megkönnyíteni a KISZ megyei bizottsággá azzal, hogy január első hetében egyhetes tanfolyamot indít az egri Ady Endre Kollégiumban, amely tanfolyamon részt vesznek a megye középiskoláinak KISZ- titkárai. Itt a komoly elvi meg­alapozáson túl azt is elsajátít­ják majd, hogy hogyan tegyék hangulatossá, kedvessé, játé­kossá az összejöveteleket, ho­gyan adják meg a foglalkozá­soknak azt a romantikus jelle­get, amit ez a korosztály meg­kíván. Az egyhetes továbbképzés nyilván jelentős segítséget ad majd a további feladatok meg­oldásához. (á) A gyöngyösiek nagy örömére újra f“ ezúttal harmadszor — NB I.-be jutottak a Hon­véd Zalka Máté SE ökölvívói. A bajnoki rajt még távol van, de a gyöngyösi fiúk máris tel­jes erővel folytatják a felkészülést. Puchler Lajos edző nagy szakértelemmel és türelem­mel foglalkozik tanítványaival. A kitűnő edző képünkön éppen Klenoviccsal, a tehetséges ifjúsági válogatott kerettaggal iskolázik. Íme: így kell kizárni a jobbegyenest... (Foto: Kiss *A/WNAA/WV\A/V>AAA/\AAA/WVW\AAA# I Uj szer o gyümölcsfák permetezésére Megyénk gyümölcstermesz­téssel is foglalkozó termelő- szövetkezeteinek a figyelmébe ajánljuk, hogy a földművelés- ügyi miniszter engedélyezte a „Gyümölcsíaolaj-’ elnevezésű, különleges rovarirtó permete­zőszer kísérleti gyártását, for- galombahozatalát és felhasz­nálását. . .Tudnunk kell, hogy ezt a szert a gyümölcsfák rügyfákadás előtti' rovarirtó permetezésére, elsősorban a kaliforniai és egyéb .pajzstet­vek pusztítására használják. Kétségtele­nül, Tóth Ist­ván, vagy aho­gyan Gyön­gyösön ismé­ink: a „Púpos” aratta idén a legnagyobb sikereket. Most bekerült az A •válogatott ke­retbe, de so­kak szerint már előbb is helye volt ott... Szorgalmas, lelkiismeretes, kitartó ver-: í senyzö.-hakell, r . If élórákig püf öli a homokzsákot, hogy aztán, a mérkőzések l meneteiben pontosak, erősek legyenek az egyenes, horog- és llengö-ütései. (A képes riport folytatása a 6, oldalon) Az Egri Faipari Vállalat de­cember 28-án új típusú, színes, műanyag-bevonatú hálószoba­bútor gyártását kezdte meg. A bútor prototípusa nagy tetszést aratott a szakemberek előtt. Egyelőre 200 készül belőle, de az év végéig a legyártott búto­rok száma kétezerre emelke­dik. Ezzel egy időben a vállalat dolgozói megkezdték a „Sza­mos” típusú kombinált gyer­mekbútor gyártását is, amely asztalként, szekrényként és fekvőhelyül használható. 1961. március 31-ig 500 ilyen új tí­pusú gyermekbútor készül el. A vállalat egyébként decem­ber 23-án részleteiben is befe­jezte éves tervét, a dolgozók terven felül még 50 garnitúra hálószobabútort adnak év vé­géig a népgazdaságnak. 1960. év folyamán — beleszámítva a terven felülieket is — összesen 2350 garnitúra bútor készül el A vasutasok munkaversenye A füzesabonyi vasútállomá­son már kialakult hagyománya van a brigádok közti verseny­nek. A legjobbak fej-fej mel­lett haladnak és gyakran csak az utolsó napokban, kis kü- lömbségen múlik az első há­rom helyezés kérdése. A III. negyedévi verseny­értékelés alapján első volt Geda István brigádja, össze­szokott jó munkásokból és jó szakemberekből áll a brigád. Időközönként megbeszélést tar­tanak és a brigádösszejövete­len értékelik a végzett mun­kát. Nem parancsszóra, hanem önkéntes elhatározással vállal­ják, hogy mit kell jobban és másként tenni. A második helyezést Bocsi Benedek brigádja érte el, 100,47 százalékkal. A tisztes harmadik helyen Perge Sándor brigádja végzett. De az előző versenyszakasz le­zárása óta lényegesen válto­zott a helyzet. Biztosat még nem lehet tudni, de az a hír járja a füzesabonyi vasútállo­máson, hogy Perge Sándor bri­gádja az élre tört. Üj brigád­vezető vette át a munka irá­nyítását és igen jól haladt a munka. Meglepetéssel zárulna a ne­gyedik negyedév versenysza- kasza? Lehetséges. Majd elvá­lik — tájékoztattak bennünket mosolyogva. a Faipari Vállalat műhelyei­ben! Az üzem kapacitásának ál­landó növekedését jelenti, hogy 1961. januárjától — az 1959-es adatokhoz viszonyítva — 25 százalékkal nő a bútor- termelés. Épületátadás Füzesabonyban Üj épületszárnnyal bővült Füzesabonyban a mesterséges megtermékenyítő állomás. A helybeli Vegyes Ktsz tegnap adta át az újonnan épült labo­ratóriumot, irodákat, a kul- túrszobát és a különböző mel­lékhelyiségeket. Közel két esz­tendeig tartott az építkezés, de most, az év utolsó napjaira elkészült az építési munka, a vízvezeték, a villanyvilágítás és a festés is. / Uj regény közlését kezdi meg a Népú jság Január 1-i számunkban megkezdjük Horváth József Aranykalitka című regényé­nek közlését. A regény a to­vábbiakban minden lapszá­munkban folytatásokban jele­nik meg. 1943-ban kezdődik a cselek­mény, az izgalmas bonyoda­lom elásott aranyrudak körül idézi fel az eseményeket. Sok és sokféle embert ismer meg az olvasó a kalandos, mély lé-, lekrajzzal megírt regényben. Egyszerűen arról van szó, hogy nincs kenyér. Bármi­lyen meglepő ez a megálla­pítás ma, de sajnos, így igaz. Petöfibányán sok ezer em­bernek nincs kenyere. Nem azért, mert nincs elegendő liszt, a pékműhely sem dőlt össze, és senki sincs olyan, aki nem tudná a kenyeret megvenni magának azért, mert nincs pénze. És még­sem tudják megvenni, mert egyszerűen: nincs kenyér. Nincs mit megvenniök. Az is érdekes, hogy ez a furcsa helyzet minden hé­ten csak egy nap fordul elő. Talán azt sem nehéz kita­lálni, hogy a hét melyik napján. Ügy van: szomba­ton. Minden héten szomba­ton délután ott állnak a pe- töfibányaiak az üzletben és várják a kenyeret. Várják délután két órától este hat óráig. Ha szerencséjük van, akkor valamivel hamarabb érkezik meg a kenyér. Hogy honnan? Hihetetlen messzi­ről: a néhány száz méterre levő pékségből. Ha ez a nagyon furcsa kö­rülmény csak elvétve for­dulna elő, egy szót sem szól­nánk. De mivel most már vagy hat hete rendszeresen megismétlődik ez a „jelen­ség”, — szóvá kell tennünk. Minden adottság megvan ahhoz Petöfibányán is, hogy a lakosság sorbaállás, tüle­kedés, idegesség nélkül jus­son kenyérhez. Hogy mi szükséges hozzá: előrelátás, szervezés, a lakosság meg­becsülése. (gmf) I Uj színes hálószobabútor és kombinált gyermek bútor készítését kezdte meg az Fgri Faipari Vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents