Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-28 / 305. szám

4

NÉPÚJSÁG

I960, december 28., szerda

dp=7^~ ift-imüir

Legyél rossz fiam 1

Megmondtam annak a büdös kölyöknek, hogyha nekem még egyszer rosszalkodik, elveszem a karácsonyra kapott helikoptert, s aztán nézheti, amíg visszakapja. Csuda dolog ez a helikopter, olyan, mint a valódi, csak kisebb, pompásan repül, irtó jól lehet vele játszani és igazán nem szégyen, ha a felnőtt is szeretne egy kicsit babrálni vele. De ez a szemtelen kölyök irigy, nem is tudom kitől örökölte természetét, s mint valami anyaoroszlán, úgy védi azt a vacakot, hogy egyszerűen nem lehet vele játszani. De most ráijesztettem!

Borzasztó, hogy milyen jó ez a gyerek, Akármit csinálok vele, mégis jó, az istennek se akar rosszalkodni. Megátalkodott makacs, gonosz, jó lélek. Degyél már egy kicsit rossz, édes fiam! Olyan irtó muris ez a helikopter... (—ó)

— HEVESEN sut Új Barázda Termelőszövetkezetben jövő évben 120 férőhelyes hizlaldát és 3 kh-as dohány pajtát építenek 201 ezer forintos költséggel.

— A TIT BUGÁT Pál Szabadegyetem pedagógiai és irodalmi tagozatának csütörtökre, december 29-re meghirdetett előadása elmarad, az előadásokra következő héten csütörtökön, január 5-én kerül sor.

— JÖVŐRE RENDBETE- SZIK a hatvani városi kórház tetőszerkezetét. Tanácsi szerveink a munkák elvégzésére 900 ezer forintot szavaztak meg.

— A MEGYEI KISZÖV és a KSZKB megyei választmánya és vezetősége határozatának értelmében a megye területén levő szövetkezetekbe egészség- ügyi felelősöket jelölnek ki, akik részére a megyei Vörös- kereszt elsősegélynyújtási tanfolyamot és balesetelhárítási tanfolyamot indít.

— S0 FÉRŐHELYES növendékistállót építenek jövőre Zagyvaszántón, az Aranykalász Termelőszövetkezetben. A munkák elvégzésere 150 ezer forintot fordítanak.

— AZ EGRI városi népfront-bizottság határozatot hozott, amely szerint a körzeti bizottságok megerősítésére 5 körzetben akcióbizottságot hoznak létre, s ennek feladata elsősorban az lesz, hogy megtárgyalják az eredményeket és hibákat, ott a helyszínen, így azok kijavítása és megelőzése sokkal eredményesebb lesz.

— BESENYŐTELKEN a községi általános iskola felújítására 250 ezer forintot fordítanak. A munkák elvégzésére 1961-ben kerül sor.

— ELŐKÉSZÍTETTE a Hazafias népfront városi bizottsága a felnémeti körzet és Eger 1. körzetének tanácstagi választását. A választásra január első napjaiban kerül sor.

— 1961-BEN A megye termelőszövetkezeteinek áthúzódó építkezéseire és a nagyré- dei Szőlőskert Termelőszövetkezet szőlővessző feldolgozó üzemének hajtatóháza építésére 9 millió 181 ezer forintot fordítanak állami támoga- tásbóL

— DECEMBER 29-ÉN Egerben gyűlnek össze a községi könyvtárosok, hogy megbeszéljék a falusi könyvtárak átszervezésének problémáit. Ezeket a könyvtárakat eddig a járási könyvtárak kezelték, a jövőben pedig a községi tanácsok lesznek a könyvtárak gazdái is.

— BOLDOGON, a Béke Termelőszövetkezetben 100 hold földet tesznek öntözéses gazdálkodásra alkalmassá. A 300 000 forintos munkát jövőre végzik eh

TESSEDIK SÁMUEL

TESSEDIK SÁMUEL, a magyar haladó pedagógia egyik jeles alakja volt. A róla való emlékezést több tény indokolttá teszi: 140 évvel ezelőtt halt meg és 180 éve, hogy az európai hírűvé vált szarvasi iskoláját megnyitotta, s nem utolsósorban indokolttá teszi a megemlékezést az, hogy ma, amikor az iskolareform megvalósításán belül a szocialista munkaiskola megteremtésén buzgólkodunk, Tessedik hajdani erre irányultó törekvéseit, mint útmutató kezdeményezést üdvözölhetjük.

Tessedik Sámuel 1742-ben

született.

Főiskolai tanulmányait Debrecenben kezdi, majd több külföldi egyetemen folytat tanulmányokat. Az akkor gyors iramban fejlődő nyugat-európai országok nagy hatással vannak rá, s hazajőve, az a gondolat serkenti, hogy édes hazáját is a nyugatihoz hasonlóan virágzóvá tegye.

— Tessedik papnak tanult, nem akar megmaradni csak egyszerű papnak, népe igaz tanítója akar lenni. Itthon szomorú szívvel kell tapasztalnia azt a megrendítő különbséget, ami a virágzó külföld és a gyamati sorsban sínylődő Magyarország között van.

SAJÁT TERVEI szerint készült szarvasi iskoláját 1780- ban építteti. Az iskolához hat kh gyakorlókért is csatlakozik. Iskolájának célja: Megismerteti a népet a javított gazdálkodás, rétművelés, istállózás, gyümölcsfatenyésztés, méh- és selyembogártenyésztés különböző módjaival;

Tessedik intézete az 1780- as években hatalmas vállalkozássá nő. A kezdeti nagy sikerek után azonban hirtelen hanyatlás következük be, így kénytelen 1795-ben iskoláját ideiglenesen bezárni, majd 1806-ban iskolája végleg becsukja kapuit.

Tessedik pedagógiai, iskolai, politikai elveit gyakorlatilag

(1742-1820)

I szarvasi iskolájában igyekszik megvalósítani.

— Falvakban olyan iskolákat kell szervezni — mondja —, amelyek a tanulók sokoldalú munkára nevelését szolgálják. Hangsúlyozta és a szarvasi iskolában a gyakorlatban megvalósította a termelőmunka és az iskolai elméleti oktatás egybekapcsolását. Ez a tény Tessedik legnagyobb pedagógiai érdeme.

Hogy a termelőmunka és az elméleti oktatás összekapcsolása Tessedik halála után nem talált követőkre, az abból adódik, hogy az elmélet és a gyakorlat összekapcsolását a maga teljes egészében csak a szocialista iskola tudja megvalósítani. Ennek lehetünk tanúi napjainkban.

TESSEDIK SZARVASI iskolájában az elmélet és gyakorlat összekapcsolásának ragyogó példáját láthatjuk. A tanulóknak csak a gyakorlatban megismert kérdéseidről kellett szóban és írásban beszámolni. Csak olyan dologról hagyott írni, amit a tanuló a gyakorlatban megvalósulni látott. Így elejét vette az üres elméletek korábban szokásos bemagolá- sánaJv. Tessedik ezt tudatosan látja. Méltán írja: „Ügy tapasztaltam, hogy mindaz, ami nem párosul kellő gyakorlattal és tapasztalattal, csupán üres szócséplést és — csupán fecsegő gépeket képez...!” — Hirdette, hogy elsősorban olyan tárgyakat tanítsunk, amelyeknek a tanuló az életben igazán hasznát tudja látni:

Nagy jelentőséget tulajdonit a mezőgazdasági ismeretek, pedagógia, és egészségtan tanításának. Világosan látja, hogy mielőtt az iskolák megjavításához fognánk, először meg kell tisztítani az iskolát a sok, akkor tanított „haszantalanság- tól.” E gondolat nem új, hisz Bessenyei már Tessedik előtt néhány évvel pengeti a kérdést életművét haladó pedagógiánk legszebb fejezetei közt tartjuk számon: Szecskó Károly

Mozik műsora

EGRI VÖRÖS CSILLAG Különös kirándulás EGRI BRÖDY Meghasanlás GYÖNGYÖSI PUSKIN Rove re tábornok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Rövidnadráigos ember HEVES

A boldogság vasárnap jön PÉTERVÁSÁRA

Ahol szeretni sem szabad FÜZESABONY Nincs előadás

kultúrpolitikai röpirataiban, de Tessedik megfogalmazásában még nagyobb jelentőségűvé vált: „Mindaddig, míg a, fiatalembereket az iskolában olyan tárgyak tanításával gyötrik, melyekre az életben szükségük nincs... nem létesülhet semmi iskolareform”.

Nagy érdeme, hogy először emel szót Magyarországon az iskolákban akkor uralkodó tantervi anarchia ellen és módszeres oktatást sürget.

Tessedik nagyszerű, korát messze megelőző törekvései a közöny, a meg nem értés miatt hajótörést szenvedtek. A jobbágyok, a dolgozó nép felvilágosításától rettegő uralkodó osztály eltiporta. Haladó gondolatai azonban ma is hatékonyak. Egész életműve, gondolatai, mai törekvéseink közepette is aktuálisak. Ezért tekintünk rá jogos büszkeséggel s

THEODORE DREISER

I960. DECEMBER 28., SZERDA: KAMILLA

15 évvel ezelőtt 1945. december 28-án halt meg THEODORE DREISER, amerikai regényíró. Korai művei realista szemléletről tanúskodnak (CARRIE, DRÁGÁM, JENNIE GERHARDT) Életszemléletét az Októberi Forradalom átalakította és főművében (AMERIKAI TRAGÉDIA) a modern amerikai kapitalizmus erőszakos világát, s az ottani átlagember tragikus sorsát festi.

140 évvel ezelőtt 1820-ban, e napon halt meg TESSEDIK SAMUEL, kiváló pedagógus és mezőgazdász, ő létesítette az első Válogatott mü^ST“'1956-ban ;|emagyar gazdasági és ipari iskolát, lentek meg.

Ma 80 éves HATVÁNY LAJOS író. Legjelentősebbek a. korszak irodalmi es politikai légkörét szemléltető Ady című, valamint Gyulay Pál kritikai munkásságát ismertető Gyulay Pál estéje című művei.

A z asszony ott állt a pero- non, egyedül. Még tíz perc volt a vonatindulásig. A férfi nagy loholva nyargalt ki a váróteremből, s megnyugodva állapította meg, hogy a vonat olt áll a vágányon, nem lopták el, nem indult el, a jegy a zsebben, s nemcsak oka, de most már joga is van az utazáshoz.

— Megbocsát... Mennyi idő van még az indulásig?

Az asszony kicsit meghajlítva csuklóját, kecsesen, ugyanakkor közömbös mozdulattal emelte fel karját, hogy megnézze az órát.

— Még tíz perc... Pontosan tíz — tette hozzá magabiztosan, amely inkább az óra pontosságát, mint a férfi meggyőzését volt hivatva szolgálni.

— Köszönöm — mormogta a férfi és egy kicsit fensőbb- séggel, de kíváncsian mérte végig az asszonyt. Vár valakit, vagy utazik?

— Utazom — mondta az ász- szony tömören, sem nem 'ridegen, sem nem közvetlenül. És fél szemmel óvatosan megnézte magának a férfit. Tetszett neki.

— Szeret utazni?

— Amit ritkán tehet az ember, azt miért ne szeretné?

— Jó magának — kapott a

JÁTÉK

szón a férfi. — Én gyakran és sokat utazom, legtöbbször egyedül, ismerős, barát nélkül, végtelen kilométereket zö- työgtet a vonat... Igazán, miért is szeretnék utazni? Hát nem igaz?

— Új tájak, ismeretlen vidékek és emberek — mondta elgondolkodva az asszony...

— A változatosságot is meg lehet unni, az örökös és mindig újat és a megszokottat is meg lehet szeretni, ragaszkodni hozzá ... Különben, gondolom, még vagy nyolc percünk van... Nem ismerem magát, ugye, maga sem ismer engem...

Az aszony intett, hogy nem, nem ismeri a férfit és tetetett csodálkozással húzta fel szemöldökét, vajon, mit akarhat ezzel a nyolc perccel?

— Nos, ezt a nyolc percet raboljuk el a magunk számára. Nem érti, hogyan gondolom? Nyolc perc kaland, izgalom, újszerűség. Két ember megismerkedik a pályaudvaron, összesen nyolc percük van a vonatindulásáig, pontosabban a vonatok indulásáig. Mert a maga vonata délnek, az enyém északnak megy. S ez a nyolc perc csak úgy lehet a miénk, ha rögtön félreteszünk minden konvenciót, ha úgy beszélünk, viselkedünk, mintha évek óta ismernénk egymást, de mivel

nem ismerjük, ugye? ez a nyolc perc, azaz, most már csak hét, fojtogatóan izgalmas és feledhetetlen lesz. Rendben van? — kérdezte a férfi. <■

— De, hiszen csak egy vonat van — jegyezte meg az asszony reálisan.

— Az isten áldjon már meg, őrjítő, hogy milyen száraz tudsz lenni. Bizonyisten ezt kérdezted volna akkor is, ha tényleg valami nagy kalandról és összesen hat percről lett volna szó. Hát nincs benned semmi romantika?

— Igenis van, de ilyen butaságot akkor se mondjál, hogy két vonat, mikor csak egy. Tessék a romantikában is a földön járni — mondta tárgyilagosan a feleség és apró ásítást nyomott el. Aztán halkan felsikol- tott és fejéhez kapott.

— Sanyi, égve hagytuk a Villanyt a konyhában!

A férj nagyot sóhajtott, aztán mérgesen legyintett:

— Nyugodj meg, eloltja « tolvaj, mert én meg az ajtót hagytam nyitva ... Na szálljunk be — és már lépett is fel az asszony előtt a vonat lépcsőjén. — Még öt perc volt, azalatt elolvassa az újság fő címeit. Muszáj agyonütni az időt, indulásig.

(gyurkőj

■..i.ll.ii.ii.ii.i..iiiii.u.iiiiiili.ii«iii:ii»in»l«il«inii»ininll«i.ili«ininil«.ninil.iiiininiliiuinininiiiiiiiiiinii,!iiinii.inininli.inin.uiinilii.i;iiiin.,.in„i„„iM,r«1i.ii,„.,„„.„„i.„<„«„.„.i,.„.ii.i„i,.„..,.„^,., ..........................................................

OK

OS MiKLÖS:

musora:

Egerben este 7 orakor. A DENEVÉR (Eianco-bérlet)

j\ j argit reggel óta az ab- lakhoz helyezett varrógép mellett ült. Az Eged-oldal jól látható volt szobája ablakából. Csak olyan szükségmegoldás volt ez az egyablakos kamrából előléptetett „bútorozott” szoba, hiszen mindenkor a gazdasági helyzete szabott határt az ember igényeinek. Most is. Azonban meg kell hagyni, hogy a kilátás, a havi nyoícpengős bérletű kis szobából, az isteni!... Igen, az nagyszerű! És a bérösszeg? Hm- hüm... Már maga sem tudja, hogy négy, vagy öt hónappal tartozik-e? Egyébként ez teljesen mindegy. Egyremegy, úgysem tudna még egy hetet sem kifizetni.

Szekrényében régi újságok és levelek után kutatott, aztán egy marék szalmát húzott elő szalmazsákjából és a dobkályhába gyűrte, miközben fanyar mosolyra görbítette száját. Már alig van szalma a zsákban — gondolta —, de fel kell forrjon az a kis tea, hogy valami legyen az ember gyomrában.

Amikor ismét az ablakhoz lépett, már felszállott a köd és messzire látott, fel, egészen jobbra, a rézsut haladó útig, amely a két Eged között, a : nyeregben vész el.

Arcán csodálkozó kifejezés ült, talán ez ideig meg sem figyelte, de most tisztán és élesen látta az aprónak tűnő, baktató kocsikat, a törpe emberkéket, sőt még a fákat és szőlőtőkéket is. A fák? Sosem tudta megkülönböztetni, hogy melyik a cser, vogy a tölgy. Ügy hallotta, hogy a tábornokoknak van tölgyfalevél „lefelé”, vagy felfelé”... Butaság. Ez is mindegy. Mert mi köze egy varrólánynak a tábornokokhoz? Ügy viselik a tölgyfalevelet, ahogy akarják; Ha munka van, akkor egy varrólány megkeres ziccen egy hét alatt nyolc-tíz pengőt és ez elég a mindennapi kenyérre. És ebben a lemondásban és igénytelenségben mindig az édesanyja mondása jut az eszébe, akit, ha kérdezték a gyerekek, hogy „mit eszünk vacsorára, édesanyám?”, akkor azt felelte: „Kenyeret, bélét, héját, háromfélét”.

Ú1 s egy tábornok mennyit ^ kereshet? Mint ötven vagy száj; varrólány...? Nem jól választotta a hasonlatot, de a tölgyfalevélről jutott mindez eszébe!

A-, butaság! De ha az embernek nincs dolga, csak naphosszat ül a zajtalan varrógép mellett az ablak előtt és annyi

sok-sok minden eszébe jut... Például ez is milyen érdekes: Ke-nye-ret, bé-lét, hé-ját, három-félét, ke-nye-ret! bé-lét! hé-ját! há-rom-fólét! Egyszer úgy hangzik, mint a dallam, mintha muzsikálnának a szavak, máskor meg úgy hangzik, mintha követelnének: Kenyeret! bélét. Ugyan, hiszen nem. is követelné, csak úgy jutott eszébe most, mint minden más és valahogy kibuggyant a fogai között. És egyébként is úgy emlékszik, hogy mindig ilyen eleven képzelőereje volt. Most is az a fehér felhő, ami az Eged háta mögött felemelkedett, neki úgy tűnik, mintha egy nagy zsiráf volna, mert van négy óriás felhőlába, és egy kilométer hosszú nyaka. De ebben a pillanatban már olyanná változott, mint egy vitorlás hajó. Szabványos árbocok figyelhetők meg rajta, az árboctartó póznákon őrhely, és a kiálló részek vagy ágyúcsövek, vagy mentőcsónakok. Egyszóval semmi különösebb, vagy megerőltető fantázia nem szükséges hozzá, hogy bárki is hajónak nézze. Igen, igen, még egy iskolásgyermek is ilyennek látná. Most pedig ugyanaz a felhőcsoport egy nagy-nagy Zeppelin hajóvá formálódott és

a szeme láttára emelkedett a

hegytaréjon felül és. nyúlt meg ilyen roppant nagy szivar alakúra.

A tábornokoknak azért is jő, mert ők felülhetnek egy ilyen nagy Zeppelinre és másfajta szárnyas repülőre és felemelkedhetnek a magasba. Ó, milyen gyönyörűséges lehet utazni a libbenő levegőegben...

Czinte kislányos izgatott- ság fogta el, amikor ellepett az ablaktól és komoly-’ kodon megállt , a kis szobácská- hoz nem illő és valószínűtlenül ható, díszes, konzoltükör előtt. Most húszéves és még lány. Végigsimított szöghaján és megemelte hajfürtjeit. Azután •a melleire vetődött pillantása és mintha az egyiket nagyobbnak vélné, de ez csak a szakmai szem kritikája, amit úgy szoktak meghatározni, hogy „előnyösen fejlett”. Az „Orvos a családban” — amit a háziasszonynak nézeget, ha fáj a háta, vagy az elöregedett lábait kínozza a köszvény —, azt írja, hogy szép női mell az, amely egy kitárt ujjú férfi tenyérben elfér. Így férjhez menésig a lányok teljes bizonytalanságban élnek melleik szépségét illetően...

Kenyeret! Ke-nye-ret, bé-lét, hé-ját... á, már megint eszébe jutott. Biztosan így születnek a versek, a dalok, a költők és a zeneszerzők hallják a hangokat, vagv az ajkukra tolakszik egy egy szó, amit ki kell mondani...

Menyi gond és baj van ezzel nagy hajjal. Ideje volna levágatni. A rövid haj divatos. Ipaz, hogy a szomszéd bádogos felesége — akinek az ura naphosszat az ajtóban áll és nem dolgozik —, azt szokta mondani: „Nézd a ringyóját, levágatta a haját”. így szólná meg őt is. Egyszer azt olvasta, hogy a

szüzesség gond és teher... £% a bádogos nagy kujon, mindig azt mondja: „Margitka, legyen az enyém meglátja, nem lesznek gondjai”. De neki nem kell férfi, fiúja sincs és ő nem is érzi tehernek a szüzességét, majd vár, hiszen nem mulaszt semmit, ha vár, amíg férjhez megy, vagy lesz valakije, egy fiú, akit szeret. Talán olyan, mint Terebesi Pista, akivel ké- kézenfogva jöttek haza egyszer a Hegedűs-forrástól...

Ús kinek, kinek kellenek

* J mostanság a szegény lányok? Kinek kellene ő, az egy varrógépével és a konzoltükrével? Senkinek! És minek is? Hogy egy nyomorultból két nyomorult legyen? Ezek olyan dolgok, amivel gondolni sem érdemes. Most csak egy a legfontosabb, hogy munkát találjon, hogy legalább betevő falatja legyen...

Ekkor kissé homorított és félfordulatot tett a tükör előtt. Sokan azt gondolnák, hogy gyenge, törékeny, pedig csak karcsú, karcsúbb is mint kéne. Terebesi Pista egyszer a TTE-háznál félénken átfogta a derekát és ő érezte, hogy mennyire remeg a Pista keze.

— Milyennek találsz?

— Csuda stramm vagy — felelte Pista meggyőződéssel.

Az eset után sokat jártak együtt. Felsétáltak a várba, ahol meghitt kettesben, szótlanul nézegették a város házai fölé emelkedő templomtornyokat és a Mecset körüli kanyargós utcákat. Máskor az Érsek- kert gesztenyefái alatt, egymás kezét fogva sétálgattak a nagy platánfa körül, vagy az úttól messzire eső pádon, szorosan, egymáshoz simulva üldögéltek. És ilyenkor Pistának olyan furcsán remegő lett a hangja. De sosem mondott különöseb-