Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-28 / 305. szám
I960, december 28., szerda népújság 3 Fórum: A „jófiúk" Hétfő este. Leszállásra készülődnek az emberek. „Ba- - ly”-műszakra. Az aknász a ontosok nevét olvassa. Mind- Írt rájuk kerül a sor. A H. ocialista brigád két tagja borongva figyeli az ajtót: átha belép rajta harmadik társuk?! Az egyik csillés észreveszi idegességüket. — Ne várjátok, nem jón — mondja. — Délután a kocsmában láttam. Részegen. Ivott. Az aknász lapoz egyet a füzetében s a fejtésen dolgozókat szólogatja. Most következnek ők. Az elővájásiak. Hiányzó társukat szólítják legelsőnek. — Nem jött. Nem tudjuk, miért... És ketten dolgoznak — a a harmadik helyett is. Váltáskor a brigádvezető érdeklődik a hiányzó után. — Azt mondták, a kocsmában ivott. — Nem vészes, fiúk! Szabadságot íratunk neki. Ez az eset megtörtént. Igaz Volt. Hogy melyik bányaüzemben, az nem fontos, hiszen gyakori tünet az ilyen s előfordul mindenütt. Az említett brigádvezető tipikus egyéniség. Tipikus példája az olyan vezetőknek, akikre azt mondják ironikusan: „j ó f i ú !”. „Jófiú”, mert nem akar rosszat okozni a hibát elkövető személynek; s inkább elnézően, jóindulatúan „elsimítja” az esetet. — Mindenkivel előfordulhat egy kis baleset — vélekedik az ilyenforma vezető. — Nem kell mindjárt nyakazni érte”. Valóigaz, nem kell mindjárt. De a türelmi idő is véges. Gyakorlat és tapasztalat egész sor ténye bizonyítja: nem visz jóra a joviáliskodás. a vajszívűség. Egyik baj szüli a másikat. S ha a vezető hibát követ el. hibásan intézkedik először, másodszor már bizonytalankodás és tétovázás nélkül ismét hibát követhet el. Ha az egyik szabálysértést elnézi, könnyen hajlik afelé, hogy másodszor és többször is elnéző legyen. Az emberekbe aztán lassan beleitatódik, beidegződig a megszokottság buta tudata: „ha valami bajt csinálok, pártom fogja a csapatgazda... a művezető”. Persze, rendet teremteni egyértelmű- leg és határozottan, nehéz dolog. Kemény harcot kell megvívnia az új vezetőnek addig, amíg a „jó” elődje köré fonódott „legendákat” halomra dönti, s egészséges szellemet teremthet. Sok üzemben a termelési tanácskozásokon — a termelés problémáit vizsgálva — az emberek egyenként boncolgatják, ■ keresik a munka menetét akadályozó kisebb-nagyobb nehézségek okát. Bajnak róható ez fel? Részben. Mert az igaz, hogy komplexumról van szó, s ebben az esetben minden ösz- szetevő eredőjét fel kell deríteni. Csakhogy legtöbb esetben elfelejtik a vitatkozók, hogy a termelésben mutatkozó bajok — munkaszervezetlenség, laza normák, lógás, és a többi —. a munkapadok mellett együtt, egyben jelentkeznek. A bajok jelentős hányada a vezetőket terheli. Azokat a vezetőket, akik lehetőséget adnak a munkásnak a szabálysértésekre, akik elnézik a fegyelmezetlenségeket. akik egyetlen szóra, alapos ok nélkül kiengedik a munkást a gyárkapun, hogy menjen, intézze a dolgát. A gép addig üresen, kihasználatlanul áll. A dolgozó apró-cseprő ügyeinek elintézése miatt sétálgat a városban, s emiatt a termelés veszteségeket szenved: drága percek, negyedórák, félórák esnek ki a termelésből. A „fontosnak” titulált ügyeket nem munkaidő alatt, de munkaidő után is elintézhetik a dolgozók.. Sok esetben tisztában vannak ezzel a vezetők, de nem mondanak ellent a munkás kérésének. „Majd póto’iák a lemaradást” — azt tartják. Ez nevelés kérdése: a dolgozókat rá lehet szoktatni arra, hogy minden kis dolog miatt ne kérezkedjenek el a munkából. Bár rendelet is előírja (1068- as minisztertanácsi rendelet), hogy a termelési tanácskozásokat kell felhasználni a munka- verseny eredményeinek publikálására — ezt a rendeletet a legtöbb helyen figyelembe sem veszik. Az elmúlt negyedévek termelési helyzetét ismertetik a dolgozókkal, tájékoztatják őket a következő negyedév tapasztalatairól, de arról egyetlen szó nem esik: hogyan állnak a munkaversenyben tett vállalások teljesítésével, menynyit kell még dolgozniok, hogy felajánlásaiknak eleget tegyenek. A dolgozókat nem emlékeztetik, nem figyelmeztetik adott szavuk teljesítésére. Legutóbb a szakszervezeti vezetők megyei tanácskozása is megállapította: az utóbbi időben jelentősen visszaesett a termelési tanácskozások színvonala. Kevesen szólnak hozzá a beszámolókhoz, kevés javaslat hangzik el a felvetődött problémák megoldására vonatkozóan. Példának említették a tanácskozáson a S e 1 y p i Cukorgyár termelési tanácskozásait, ahol csak egy-két felszólaló akad, azok is inkább a vezetés részéről. Ezekben az üzemekben a vezetők úgy gondolkodnak: ne nyújtsuk hosz- szúra a gyűlést, az emberek fáradtak, mindenki sietne hazafelé. Nem, nem a rossz szándék mondatja ezeket a szavakat, neon a rossz szándék idézi fel ezeket a gondolatokat. Hamis jóindulat és jóhiszeműség inkább. Mert igaz ugyan, hogy hamarabb szakítanak véget a tanácskozásoknak — s ennek örül mindenki; de az is igaz, hogy egész sor probléma megoldatlanul marad, felhalmozódik. amiből aztán az következik, hogy kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudnak, kevesebb lesz a vállalati többlettermelés. csökken a nyereségrészesedés összege — s ennek már senki sem örül. Se vezető, se munkás. S itt van a normák rendezésének ügye! Ezen a téren is a „jófiúskodás” számtalan jegyével találkozik az ember... Pártunk nagy fontosságot tulajdonít az új technika bevezetésének.. Az új technika megkívánta munkamódszerek és a régebbi, megcsontosodott, „bevált” eljárások összeütközése, az ezzel kapcsolatos magatartás, „hozzáállás”, nem kis helyet foglal el munkásaink gondolatvilágában. A minisztérium előírja: meg kell vizsgálni, milyen lehetőségek vannak a termelékenység növelésére, s ahol lazaságokat tapasztalnak a normáknál, ott teremtsenek rendet, szüntessék meg az aránytalanságokat; az új normákat úgy alakítsák, hogy ne okozzon minőségrontást. Akadnak „jófiú” vezetők, akik fülük botját sem mozdítják erre, nem vizsgálják felül a normákat, mondván; mi nem akarunk rosszat a munkásnak. Pedig éppen ezzel a magatartásukkal okoznak rosszat — a munkásoknak; akik várják, hogy a régi normák szülte ellentmondásokat megszüntessék az üzemen belül. A „jófiú” vezetők valamiféle felsőbb utasításra, parancsszóra várnak: ennyivel és ennyivel kell csökkenteni a normákat! Ilyen utasítás és ilyen parancs nincs! Ez csak arra volna jó, hogy az elkövetett hibákat, túlkapásokat palástolni tudják olyképpen, hogy azzal mentegetőznének: így fekszik írásban, így kellett végrehajtani; engem is szorítottak, nem tehetek róla... A vezetők „jófiúskodása” — olcsó népszerűség. Ideig-óráig „megbecsülést” jelent, aztán menj marad belőle semmi. Csak keserű íz az emberek szájában. Mert a munkások többsége nem szorul istápolásra, nem kéri a sokszor félremagyarázott „pártfogást”. A munkások azokat a vezetőket szeretik, akik nem tesznek engedményeket a rossznak, hanem egyértelműen és határozottan fegyelmet, rendet követelnek mindenkitől — a munkában. Pataky Dezső Kérek egy ki» sót! Só nélkül nem élhetnénk. Minden emberi lénynek naponta. 7 gramm sóra van szüksége egészsége fenntartásához. A só azonban nem mindig volt a háztartásokban annyira kéznél, mint napjainkban. Egy időben annyira értékes volt, hogy a latinok „sálariumot” (sópénzt) is vezettek be. A római katonák ugyanis zsoldju- kon kívül pótlékot kaptak, hogy abból sót vásároljanak. A bafátság ősi szimbóluma volt. ha ketten vagy többen kenyérét és sót fogyasztottak együtt. A középkorban a magasabb rangú vendégeket közelebb ültették a sótartóhoz. A sót az ételek fűszerezésén és az élelmiszerek konzerválásán kívül az üveg-, az alumínium- és a szappangyártásban is felhasználják. Az Egyesült Államokban sótömbökből hosz- szú utat építettek, amely a nagy forgalom és a hosszú használat ellenére, még mindig igen jó állapotban van. Vadászidény o» Országosan már 170000 hold növény termelésére kötöttek szerződési a töídmiivesszövetkezetek A földművesszövetkezeti szervek ezekben a hónapokban 240 000 hold növény: ezen belül 90 000 hold zöldség, 10 000 hold újburgonya, 80 000 hold étkezési burgonya, 9 500 hold cirok- szakáll, 17 600 hold mák, 6218 hold gyógynövény, 16 590 hold cukorrépa és 10 445 hold mezőmag termelésére kötnek szerződést, főként termelőszövetkezetekkel. A szerződéskötések az utóbbi évekhez viszonyítva, jó ütemben haladnak. A földmű- vesszövetkezetek december elsejéig 62 680 hold zöldség, 10 007 hold újburgonya, 63 028 hold étkezési burgonya, 6451 hold cirokszakáll, 15 835 hold mák, 5235 hold gyógynövény, 7717 hold cukorrépa és 5416 hold mezőmag termelésére kötöttek szerződést. Eszerint újburgonya már lesz, étkezési burgonya szintén, hogyha Nógrád, Somogy, Borsod és Vas mgyében jobban kihasználják a lehetőségeket. Ezek a megyék ugyanis lemaradtak az étkezési burgonya tekintetében. Mák és gyógynövény terén már sok megye teljestíette a tervét. Az előbHeti egy agyműtét — atomkéssel! Két évvel ezelőtt Svédországban, az uppsalai egyetemen hajtották végre az első olyan agyműtétet, amelynél a sebész kés helyett proton-sugárnyalábbal dolgozott. A műtét világszerte óriási érdeklődést keltett. Máig is Svédor^AAAAAAAA^NAAAAAA^^^NAAAA^AAÄAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/ Katii» Schulz: Trübchen elmélete és gyakorlata Elhatároztam, hogy újboi munkát vállalok. Üj részlegvezetőmet T rübchennek hívták. fagyon örülök, hogy végre az én részlegemben is, felelősségteljes beosztásban egy asszony dolgozik — az egyenjogúság nálam szent és előnyt jelent. Ezt én komolyan is gondolom, mert az én időmben.. Igen, ö ezt egészen komolyan gondolta’ — Egy hónap leforgása alatt tagja lettem a faliújság szerkesztőségének, a kultúregyüt- tesnek és a szociális bizottságnak. A szak- szervezeti bizottság külön miattam pótválasztást tartatott és Trübchen kétségtelen közreműködése következtében — harminc éves voltom ellenére — tiszteletbeli funkciót kaptam az ifjúsági szervezetben. Mindenekelőtt túlóra beosztásaim voltak nyomasztóak. „Háztartás? De hát, kedvesem, végtére is az egyenjogúság egyenjogúság, itt nincsen mellékállás és különleges helyzete sincs senkinek” — vigyorgott Trübchen. Egyetlen este sem tudtam pontosan hazamenni. Amikor mindennek tetejébe a Nemzeti Újjáépítés megbízottává is meg akartak választani, de visszautasítottam a bizalmat. Szerencsétlenségemre Trübchen az ülés elnökségében ült. Félóráig beszélt az egyenjogúság jellegzetes vonásairól és előnyeiről. Fejtegetései alatt elfelejtettem érveimet és folyton az éléskamránkra gondoltam, amely három napja üresen állott. Így aztán észre sem vettem, hogy aláírásomat adtam arra, hogy a jövőben a drámai színjátszókör próbáin rendszeresen részt veszek. Aláírásomkor Trübchen jóindulatúan nevetett. Mire hazaértem, teljes kimerültségben vetettem magamat a heverőre. Korgó gyomorral álmodtam egy borzalmasat. Trübchen állt előttem, hatalmas listával, amelyen azok az együttesek, bizottságok és szervezetek álltak sorrendben feltüntetve, amelyekben én még nem dolgoztam. Arcom ez alatt verítékben für- dött és olyan időbeosztást igyekeztem szerkeszteni, amelyben mindenhová jut egy kis felesleges időm. Nagy nyögések között ébredtem fel. Szigorú elhatározásom született. Elmentem Trübchen- hez. Lakása ajtaját egy kicsit nyitva felejtették. Épp azt hallottam, amint ő beszélgetett a feleségével: „Hagyj fel nekem ezzel az egyenjogúsággal, Gisela, miért is emlegeted? Neked pontosan elég tennivalód akad, hogy körülöttem minden szép és kényelmes legyen. A részlegemben van egy asszony. Mit gondolsz, hogy az mire nem képes? Egyetlen este nem tud pontosan hazamenni ... és a férje ezt engedi?’ Németből fordította: Farkas András szág a világ egyetlen országa, ahol ezt a módszert kielégítő eredménnyel, rendszeresen alkalmazzák. Larx Legsell professzor — a sebészekből és magfizikusokból álló csoport vezetője, amely az első „atomkéssel” végzett műtétet kidolgozta és végrehajtotta — elmondotta, hogy az idén ősszel néhány Parkinson-kórban szenvedő beteget operáltak így és valamennyien jól érzik magukat, a várakozásnak megfelelően gyógyulnak. A protonsugarak alkalmazását agyműtéteknél Svedberg professzor, a világhírű atomtudós kezdeményezte és erre a célra az uppsalai egyetem Werner Intézetének szinkro- ciklotronja állítja elő a szükséges atomsugarakat. Szinkro- ciklotronnak olyan módosított ciklotront nevezünk, amely a sebesség fokozása révén nagyobb energiával tölti meg a részecskéket és ezzel kompenzálja a mennyiségben beállott változásokat. Lars Legsell professzor a protonsugárral végzett agyműtétekről adott interjújában elmondotta, hogy az eddigi műtéteknél a központi idegrendszer bizonyos idegpályáit vágták el. Ennél a műtétnél a koponyát nem nyitják meg és a műtét teljes egészében fájdalommentes. A beteg a műtőasztalról saját lábán kel fel és azonnal elhagyhatja a kórházat. Természetesen, mint minden agyműtét, ez is bizonyos veszélyekkel jár. noha „láthatatlan késsel” végzik — hangsúlyozta Legsell professzor biekből Pest, Szolnok és Tolna megyében, az utóbbiból pedig Győr, Heves, Pest és Szolnok megyében van még jelentős lemaradás. A földművesszövetkezetek december elejéig csaknem any- nyi zöldségre kötöttek szerződést, mint az elmúlt évben ösz- szesen. Az igények azonban megnövekedtek, mert többet fogyasztunk. Többet használ fel az ipar és többet exportálunk külföldre is, ezért többet kell termelnünk. Jók az eredmények Veszprémben és Bács megyében. Békés, Szolnok, Komárom, Nógrád, Pest és Zala megyékben azonban jelentős a lemaradás és Borsodban is nagyon ráérős a hangulat. Bács, Pest és Szolnok megyében például kevés zöldbabra kötöttek szerződést mostanáig. Vöröshagyma terén Bács, Fejér, Csongrád és Szolnok megyében nagy a lemaradás. Vöröshagymát egyébként csapadékos területeken, öntözéses kertészetekben fekete magról is lehet termeszteni. A magról vetett vöröshagyma termelés — helyes kezelés mellett — olcsóbb is. Uboi'ka terén különösen Hajdú, Pest. Szolnok Tolna és Zala megyében, sárgarépa terén főként Komárom, Pest és Szabolcs megyében, karalábé, valamint kései karfiol és kései kelkáposzta terén Bács megyén kívül mindenütt van még lemaradás. A spárgával különösen Bács, Fejér és Somogy megyében érdemes foglalkozni. 800 hold helyett azonban eddig még csak 460 hold telepítésére kötöttek szerződést, mert csak a harmadik évben terem. Pedig holdanként 30—50 000 forintot is jövedelmez. Nagy mennyiségben tudnánk exportálni. A szaporító anyagot ingyen kapják a termelőszövetkezetek. December, elejéig Szabolcs megye 59,8, Békés megye 55,3, Baranya megye 54,4 százalékra teljesítette n tervét cukorrépa tekintetében. A többi megye 50 százalékon alul van. Hasonló a helyzet a cirokszakáll terén is. Békés megye 80,2, Csongrád megye 36,4, Szolnok megye 34,4, Hajdú megye 24,1 százalékra teljesítette a tervét. Bács megyében pedig egy holdra sem kötöttek szerződést. Pedig a cirokszakáll export szempontjából nagyon is fontos. A szerződések mielőbbi megkötése különösen hasznos a termelőszövetkezetek számára, mert figyelembe vehetik a tervkészítésnél, a talajelőkészítésnél, a munkaszervezésnél egyaránt. A cukorrépát már mindenütt kivájták a földből, sok helyen a cukorosztást is megkezdték, amit kiválóan fel lejiet használni a szerződéskötésekre. A tsz-ek biztosak lehetnek termékeik értékesítésében, mert a földművesszövetkezetek minden mennyiséget átvesznek, megfelelő minősítés mellett. A gyakorlat azt mutatja, hogy eddig a szerződések megkötésében csak a termelési felelősök vettek részt. Segítsenek ebben a munkában a termelési tagbizottságok’ is. Szükséges, hogy a járási és megyei földművesszövetkezeti központok, a megyei értékesítő központok, valamint a helyi tanácsok és pártszervezetek is nagyobb támogatást adjanak a szerződés- kötéshez, hiszen az ország jövő évi ellátásáról van szó, s ez mindnyájunk érdeke. T éves kortól, választása szerint, életjáradékot kaphat a nyugdíjki3gészítő biztosítás alapján, vagy ha úgy kívánja, lejáratkor egy összegben sok ezer forintot vehet fel. Például: a 30 éves korban kötött nyugdíjkicgészílő biztosítás havi dija 32 Ft. Ezért a 60 éves életév betöltésétől kezdődően havi 150 Ft életjáradékot folyósítunk, vagy helyette 20 620 Ft készpénzt vehet fel. Ha a biztosított az életjáradék folyósításának időpontja előtt meghal, a kötvényben megjelölt személynek 10 000 forintot azonnal kifizetünk. A biztosítás a példában feltüntetett összeg többszörösére is megköthető. Kérjen részletes felvilágosítást az Állami biztosító körzeti eí ügyelő jel ol, fiókjaitól.
