Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-25 / 304. szám

12 NÉPÚJSÁG 1960. december 25., vasárnap f tssxakérte áss iskolapénxt Norvégiában rendkívül fur­csa eset történt, amelyet min­den bizonnyal óvakodni fognak precedensként elfogadni a vi­lágon. A 30 éves Bjarne Pe­dersen, mezőgazdasági mun­kás észak-norvégiai szülőfalu­jának tanácsától 50 000 norvég korona kártérítést követelt, amiért annak idején nem ta­nult meg írni-olvasni, jóllehet, hét évig járt iskolába. A különös ügyet a Sunn- fjord-i kerületi bíróság tár­gyalta: elismerték Pedersen kártérítési igényét. Nem ítélték meg ugyan az általa követelt összeget, hanem csak a felét, de még az is elegendő ahhoz, hogy Pedersen Oslóba költöz­hessen és a fővárosban pótol­hassa alapműveltségének hiá­nyosságait. Érdekes hírek a úLíííg inllideji tájál'óL Lesz mit aprítaniuk a tejbe belga állam­Baudoin, belga király de­cember 15-i esküvője után évi 120 000 dollárral maga­sabb „jövedelmet” élvez, mint agglegénykorában. Ezzel együtt „évi ellátmánya” 840 000 dol­lárral emelkedik. Nem kell azonban attól tartania, hogy ebből az összegből esetleg va­lamelyik családtagját is kény­telen eltartani. A belga kirá­lyi család minden tagja külön állami juttatásban részesül. Lipót király évi 120 000 dol­lárt, testvére, Károly herceg 80 000 dollárt, Baudoin öccse, Albert herceg pedig évi 70 000 dollárt kap kincstártól. A belga királynak és felesé­gének jó néhány évig nem lesz gondja borra. Egy nagy fran­cia borászat 1368 liter külön­féle kitűnő bort válogatott ösz- sze nászajándékul a királyi párnak. Lerombolják a hírhedt dartmoori (egyházat Kimondták a halálos ítéletet a hírhedt dartmoori fegyházra, amelytől még a legelvetemül­tebb angol bűnözők is reszket­tek. Az angol belügyminiszter elhatározta, hogy mihelyt je­lenlegi 650 ,lakója” számára |más börtönökben találnak he­Dohánysás és ivás a negyvenedik életév után Statisztikai adatokból kitű­nik, hogy a 40. életév után az ivás kevésbé árt az emberek­nek, mint a dohányzás. Ügy látszik, hogy a szervezet bizo­nyos mértékig immunizálódik a szűk keretek közé szorított alkoholfogyasztással szemben, míg a nikotin ebben a korban már fokozott mérgező hatást fejt ki és mérgezi a szervezetet. Parasztok, erdőben élő embe­rek, vagy tengerészek 40 éven túl is valamivel jobban viselik el a nikotint a városiaknál, mert sokat vannak szabad le­vegőn, tüdejük jobban szellő­zik és ez némileg csökkenti a nikotin káros hatását; India megtiltotta a fehér tigrisek kivitelét Az indiai kor­mány hivatalos lapja rendeletet közölt, amelynek értelmében tilos kivinni az ország­ból az úgyneve­tett fehér tigrise­ket, vagyis azt a ritka albino faj­tát, amelynek fe­hér teste szürkén csíkozott és kék szeme van. A tiltó rendele­tet annak követ­keztében hozták, hogy a Reva-i ma­haradzsa a wa­shingtoni állat­kertnek eladta a „Mohini Reva” nevű fehér tigrist. Ezt a tigrist a New York-i Met­ropolitan Broad­casting Company az amerikai gye rekeknek vásá­rolta ajándék­képpen. A fehér tigris rövidesen szerepelni fog a televízió társaság műsorában. Drasztikus figyelmeztetés A svéd televízió drasztikus rendszabályokkal támogatja a közlekedési hatóságoknak a balesetek csökkentésére irányuló törekvését. Miután novemberben 122 halálos áldozata volt Svédországban az utcai baleseteknek, a televízió most heten­ként ötször, esténként egy temető képét közvetíti. Vala­hányszor újabb, halálos kimenetelű közlekedési baleset tör­ténik, a televízióban bemutatott temető sírkeresztjei eggyel szaporodnak. Új haiálnemek kerestetnek Kétségbeestek Japánban a televízió- és rádiójátékok szer­zői. Nem tudják, milyen halál­nemmel végezzék ki áldozatai­kat a bűnügyi drámákban. A japán rendőrség ugyanis mozgalmat indított az erősza­kos cselekedetek megakadá­lyozására és az írókat is fel­szólította: ne ábrázoljanak re­volverrel vagy késsel elköve­tett emberölést. A tokiói gáz­művek szintén tiltakozott az- ellen, hogy a televízió- vagy rádiójátékokban az áldozatok gázmérgezésben haljanak meg. Ez már csak azért sincs ínyükre, hiszen éppen most nagyszabású reklámkampányt folytatnak, amelyben a tokiói háztartásoknak szállított gázt s,veszélytelennek” hirdetik. A Japánban működő öt nagy te­levíziótársaság tehát nagy bajban van, mégiscsak unal­mas, ha minden bűnügyi drá­mában kizárólag méreggel ölik meg áldozataikat a gyilko­sok. A szenzációhajhászás szomorú vége Dakar közelében (Szenegál) egy fotoriporler, az autóver­seny idején, az egyik kanyarnál álldogált — balesetet várva. Nem mintha valakinek a halálát kívánta volna, de jól tudta, hogy a lapok nagy pénzt fizetnek olyan felvételekért, ame­lyeken a veszélyes kanyarban hajmeresztő szögben felágas­kodnak a versenyautók. A fotoriportemek „szerencséje volt”. Egy Dauphine Gordi márkájú versenyautó túl gyorsan vette a kanyart és háromszoros bukfenccel nekiment egy fának. A riporter nem győzött fényképezni. Amikor kifogyott a filmje, a többi né­zővel együtt odarohant a baleset színhelyére, hogy segítsen a szerencsétlenül járt versenyzőn. Ekkor döbbent rá, hogy az nem más, mint a felesége, aki szintén részt vett az autóverse­nyen. Villanyárammal működő pecsenyekés Egy új amerikai szabadalom lehetővé teszi, hogy a legrágó- sabb pecsenyét is könnyen fel­szeletelhessék. Az új, „elektro­mos pecsenyekés” nyelén elhe­lyezett gomb megindítja a ben­ne levő apró elemet és az áram hatására a kés a legkemé­nyebb húst is úgy szeleteli, akár a vajat; A lift őse A római kolosszeumban nem­régen aknát fedeztek fel, amelyben annak idején hatal­mas felvonó közlekedett. A fel­vonó segítségévéi a gladiátoro­kat és a vadállatokat szállítot­ták az arénába. Az egész csi­gasorral működő gépezet a föld alatt volt és 60 rabszolga ke­zelte. Beszélő kerti törpék Akinek szép kertje van, szíve­sen hívja fel rá a járókelők figyel­mét. E nemes cél érdekében a své­dek „beszélő és szaladó" kerti törpéket készítet­tek. A törpébe hanglemezt he­lyeznek, amely ezt a szöveget mond­ja: „Ugye, milyen szép az idő?”, vagy: „Ma, sajnos, esik az eső”. Noha a kerti törpe 3 óránként mind­össze 10—10 lépést tesz, ez mégis elég költséges mulat- 'ság. Az amerikaia­kat még a svéd kerti törpe sem elégítette ki és most már éneklő, jódlizó, hangosan nevető kerti törpé­ket is árulnak. Él­vezik, hogy a ker­tek csodálói ijed­ten összerezzenek, ha a kerti törpe hirtelen felkacag. De még ez sem volt elég! A kerti törpék legmoder­nebb változata már efféle szöve­gekkel is megör­vendezteti a láto­gatókat: „A ház asszonya kizáró­lag Sanders-fé- le tésztát használ! Vegyen ön is Sanders-tésztát!” Jelenleg azt fon­tolgatják, kifize­tődő-e a kerti tör­pe beállítása rek­lámszövegekre. A- mennyiben ez a reklámmódszer beválik, akkor a tulajdonos díja­zása ellenében a törpék véglege­sen bevonulnak a reklám szolgála­tába. lyet, ezt a fogy házat lebontják. A dartmoori fegyház 1809 ben, a napóleoni háborúk hadi­foglyai számára épült. A fegy- ház hatalmas ingoványos terü­let központjában áll, falai szinte állandóan csepegnek a nedvességtől és még sohasem fordult elő, hogy innen valaki sikeresen kiszökött volna. A szökött rabok elkerülhetetle­nül az ingoványbán lelik halá­lukat. Nyárs forgatók dísxlakomája A párizsi balparton levő Palais de la Mutalito termei­ben több mint kétezer ínyenc részvételével a „nemzetközi gasztronómiai kongresszus” befejezésénél éjféli bankettől rendeztek. A 37 országból összegyűlt ínyencek ragyogó étvágya mi­att az öt órára tervezett dísz- vac_ ~ra két óra alatt véget ért, ■ t kifogyott az ennivaló. A kongresszust „a nyársfor­gatók céhe” rendezte, újjászer­vezésének 10. évfordulója al­kalmából. A nyársforgatók céhe erede­ti;. g 1248-ban alakult meg és a fre fórra alom ’’tán, 1791- ben oszlott fel. Tíz évvel ez­előtt ismét megkezdte műkö­dését. Tengeri inoszat a norvégok étrendjében A tengeri moszatoknak nagy szerepe van abban, hogy a norvégok napi vitaminszük­séglete fedezve legyen. A ten­geri moszatban az összes vi­taminok fellelhetők, azonkívül hatvannál több különféle hasz­nos ásványi anyag és húsznál többfajta aminosav van benne. Kristiansundban az Alges Produkter nevű vállalat 3 évi klinikai kísérletezés után ten­geri moszatból készült új gyógyitalt hozott forgalomba, amely állítólag a kitűnő 4esti kondíció biztosítására alkal­mas. Egy másik cég, az oslói Myklestad Vállalat olyan ke­nyérféleséget gyárt, amelybe tengeri moszat-llsztet kevernek, Aki pedig a tabletta formát kedveli, ilyen alakban is hoz­zájuthat az „egészséges” ten­geri moszathoz. Különleges öngyilkossági mód Párizs egyik leg­nevesebb építé­sze, akinek tervei alapján készült a francia főváros több filmszínhá­za, elveszítette az életkedvét. Rög­eszméjévé vált, hogy napjait ha­szontalanul tölti, s egyetlen művé­vel sem volt meg­elégedve. Elha­tározta, hogy ön­gyilkos lesz. De miután vallásos meggyőződése gá­tolta tette végre­hajtásában, az ön- gyilkosságnak egész különleges módját válasz­totta: hónapokig erőszakkal kerülte az alvást és jófor­mán egyáltalán nem táplálko­zott. Nemrég az után hirtelen gyengeség fogta el, betért egy ét­terembe, ahol azonnal össze­esett és meghalt. Kőlapra írt levelet találtak Izraelben A tudomány sokat köszönhet a véletlennek. Ez történt most is: Hefzibah izraeli faluban egy bulldozer kiemelt egy kőtáblát, amelyen Antiochus király „levele” olvasható. A tudósok megállapították a lelet korát: i. e. 2160-ban Írták, 38 sorból áll és ógörög nyelvű. A táblán a király utasítja a gali- leai katonai kormányzót, tudassa a lakossággal, hogy szigorú­an büntetik a katonai rekvirálást. A „felségsértő” professzor esete Furcsa kalandja volt egy angliai egyetemi tanárnak. Mint turista, felkereste a windsori kastélyt. Hosszú időt töltött a termekben és sokáig kószált a több kilométer hosz- szúságú folyosókon. Végül már Kártérítési követelés Floyd Patterson, a színes- bőrű box-világbajnok kártérí­tési követelést támasztott az egyik New York-i kozmetikai intézettel szemben, amiért fele­ségét nem voltak ha jlandók ke­zelni. A sportoló 3500 dollár kártérítést követel. A dél-amerikai folyók egyik furcsasága a vil­lamos-angolna. Halászok, für- dőzők sokat mesélhetnének er­ről az „élő villanyerőműről”, Ez a békés halfajta ugyanis úgy védekezik támadói ellen, hogy érintésre villanyáramot bocsát ki magából. Harry Grundfest professzor, a Co­lumbiai Egyetem tanára, hosz- szú éveken át tanulmányozta a villamos-angolnát és megál­lapításai szinte hihetetlennek tűnnek. A villamos-angolna teste 40 százalékban olyan szerves „áramtelepből” áll, amely elégséges volna egyszerre tíz villanyégő működtetéséhez. Igaz, hogy más élőlények iz­mai és idegei is termelnek ára­mot, de annak mennyiségét úgyszólván nem lehet lemér­Hogyan működik az élő villany erőmű ? Vitaminok — az érem másik oldaláról nézve Széles körben elterjedt felfogás, hogy a vitamin-pirulák csakis használhatóik és sohasem árthatnak. A közhit ellen most amerikai orvosok felemelték intő szavukat. A túl nagy mennyiségben fogyasztott A vitamin pl. idő­vel bőrkiütéseket, májmegnagyobbodást, étvágytalanságot és általános ingerlékenységet okozhat. A túl nagy adagokban fogyasztott D vitamin viszont sok esetben gyomor- és bél­zavarokat eredményez. Bizonyos körülmények között még az önmagában véve teljesen ártalmatlan C vitamin túlzott fo­gyasztása sem előnyös. T. Gordonoff, berni gyógyszerész be­bizonyította, hogy az emberi szervezet hozzászokik a túlzott „vitamin-kúrához” és könnyebben megbetegszik, ha egyszer nem részesül a megszokott adagokban. Megállapították pl., hogy a második világháborúban az ostromlott városokban el­sősorban olyanok kaptak C vitaminhiányból eredő skorbu- tot, akik az ostrom előtt rendszeresen nagy mennyiségű C vi­tamint fogyasztottak. ni. Pl. az emberi szívizom is áramot termel, de ennek fe­szültsége alig egy ezred volt. 9 villamos-angolna „erőmű­ve” is izomzatból épült, amely azonban képtelen összehúzód­ni és kilazulni, tehát ezt a hiá­nyosságát úgy pótolja, hogy erős villanyáramot termel. Az élő erőmű 1—2 millió parányi „zseblámpa-elemből”, áramtermelő sejtekből áll. A sejteken kívül és azokon belül keringő különféle vegyianya­gok körülbelül 0,1 volt feszült­séget termelnek. De ekkora feszültséggel még nem lehet semmiféle zsákmányt szerez­ni, ezért a természet olyan „kapcsolást” teremtett a sej­tek között, hogy úgy működ­jenek, mint egy akkumulátor. A hal hátgerincével párhuza­mosan 800 ilyen sejt oszlop- szerűen helyezkedik el, úgy­hogy az általuk termelt áram feszültsége összesen 500 volt. De hogy egyúttal hatásos áramerősség is fejlődjék, ezért 140 ilyen elemoszlop tömörül egymás mellé, s így egy am­pert képeznek. A z erős áram természete- sen csak akkor lép fel, ha a hal „bekapcsolja”. Nyug­vó helyzetben a sejtek „ele­mei” nem adnak áramot. Az angolna „kapcsolószerkezete” elképesztő: egy század másod­perc alatt megváltoztatja a kétmillió elem felének pólu­sát úgy, hogy a feszültség azonnal fellép. A hal „ideg­kapcsolója” jóval bonyolul­tabb, mint például egy televí­zió-készülék szerkezete. Az egyes sejteket idegek szövik át, amelynek a gerincben két- három méter hosszú vastag idegfonalat képeznek és az agyban levő „parancsnoki híd­hoz” vezetnek. Az idegek jel­zésére az elektro-sejtekben bonyolult elektrokémiai folya­matok kezdődnek, amelyek a pólusváltozást idézik elő. Felmerült a kérdés: ha a „parancsnoki hídról” egyszer­re indul el a kétmillió sejtnek szóló üzenet, vajon a hal far­kában levő sejtek nem kap­ják-e később a jelzést, mint az agy közelében levők? Grundfest professzor most be­bizonyította, hogy minden idegvezetékben szabályos „vá­rótermek” vannak, amelyek­ben a rövidebb távolságra szóló impulzusok addig „vá­rakoznak”, amíg a legtávolab­bi sejt is megkapja a riasz­tást. gy képződnek azok a félelmetes áramütések, amelyekből a villamos halfaj­ták másodpercenként 1500-at is elő tudnak állítani. Hát az vajon hogyan lehet­séges, hogy a villamoshal nem pusztul el saját „villamosszé- kében”? A legagyafurtabb mérnök sem tudta volna job­ban megszerkeszteni ezt az erőművet, az elemsejtek úgy kapcsolódnak, hogy az áram csakis rajtuk keresztül foly­hat anélkül, hogy másfelé ka­landozna. A hal testének azo­kat a helyeit, ahol a villany­áram elhagyja és ismét vissza­tér, vékony hártya fedi, a töb­bi pedig vastag szigetelőanyag, amellyel az állat védi magát az áramütés ellen. A villamos-halak — a zsibbasztó rája, az elektromos-harcsa, a pengehal, stb. összesen mintegy 500 hal­fajta — azonban nemcsak vé­dekezésre használják az áram­ütéseket, hanem arra is, hogy eleséget szerezzenek maguk­nak. Egyes dél-amerikai faj­ták „erőműtelepüket” afféle víz alatti radarként használ­ják tájékozódásra, zsákmány felkutatására, sőt, a támadó „elriasztására” is. annyira elfáradt, hogy leült és elbóbiskolt. A kastélyt délután négy órakor bezárták és a pro­fesszor ott maradt. Rövid szu- nyókálás után felébredt, de miután senkit sem talált, be­rendezkedett éjszakára. Betért egy szobába, ahol kényelmes ágy kínálkozott az éjszakai al­váshoz. Éjféltájt azonban fel­háborodva felkeltette egy öreg nyugdíjas ezredes, a Windsor- rend lovagja, aki a királynő kegyéből lakásként kapta meg ezt a szobát. A professzort ki­tették a kastélyból és bírósági eljárást indítottak ellene, ami­ért a windsorok ágyát birto­kolta. 4 világ legfiatalabb polgármestere Az olasz Puegmago falucska eldicsekedhetik azzal, hogy polgármestere talán a legfiata­labb a világon. A Garda-tó menti falucska polgármesteréül a legutóbbi községi választáso­kon Aventino Prau egyetemi hallgatót választották meg. V Edmund Hillary „kölcsönkapta“ a jeti skalpját Sir Edmund Hillary december 5-én Himalája-expedició- jával visszatért a nepáli Katmanduba. Magával hozta a havasi ember állítólagos skalpját, amelyet az Egyesült Államokba vitt, hogy tudományos vizsgálatokat végezzenek rajta. A skalp a nepáli Khunjung faluból származik és állító­lag 240 éves. A falusiak 4 hétre „kölcsönadták” Hillarynak. aki 18 tagú Himálája-expedíciójával Chicagóba, majd Lon­donba és Párizsba utazik, hogy szakértőknek bemutassa lele­tét. Amerikai, majd európai kőrútjára elkíséri a nepáli fa­lucska 50 éves bírája is. Edmund Hillary hálából — amiért a nepáli falu négy hét­re rendelkezésére bccsátotta a különös és vitatott értékű lele­tet — egy 16 éves nepáli fiút kitaníttat Európában, hogy majd néhány év múlva, mint képzett tanító térhessen vissza szülő­falujába.

Next

/
Thumbnails
Contents