Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-25 / 304. szám
6 NÉPÚJSÁG I960, december 25.. vasárnap Proletár humanitás Humanitás. Mit mond erről a szóról a lexikon? „Humanitásnak nevezik az igazán em- beries gondolkodás — és érzésmódot, mely tudja azt, hogy embertársunkban az embert becsülve becsüljük meg saját magunkat...” Proletárhumanitás — nos ilyet ama lexikonban, amelyben e szót kerestem, nem találtam. Akkor, amikor ez a lexikon készült és eladatott, csak a humanitást ismerték — a lexikonban, de ezt a másik fogalmat jószerivel sokan el sem tudták képzelni. Nincs talán még szó, fogalom, amelyről annyit papoltak, szónokoltak volna végig az ' emberiség történetében, mint a humanitás, az emberiesség. Talán csak a béke vetekszik ezzel, de mindkettőt többször köp ték le, mint a katolikusok ama megfeszített Krisztusát a keresztfán, ami után érthető, hogy a katolikus egyház is fegyvertárába sorakoztatta a humanitás szent jelszavát. Állítólag egyetlen nyelv van a világon, amely nem ismeri ezt a szót, hogy háború. Az eszkimó. Minden nyelvészkedés nélkül is esküt mernék tenni rá, hogy az emberiesség fogalma abban a nyelvben is ismert. S ezt az évezredek óta ismert, hangoztatott, minden nép szókincsében és lelkében fellelhető fogalmat tette először azzá, amit jelent: a proletariátus. Volt jeltó és szónoki fogás, volt rím és jelszó, volt minden, csak ama kevés jószán- dókú erőfeszítéseitől eltekintve, tartalom, igazság, kézzelfogható valóság nem volt soha. Soha! Embertársunkban az embert becsülve becsüljük saját magunkat — s a klasszikus kapitalizmus hazájában, Angliában a földekről a városba, a városból a börtönbe űzték a volt parasztokat. Embertársunkban az embert becsülve — rabláncra fűzték és baromként eladták Afrika népességének harmadát, elpusztított virágzó néger kultúrákat, gyarmatosították Indiát és Indonéziát, Dél-Amerikát és Ázsiát, mindenütt vért vetve és kincseket aratva, mindenütt vandál módon elpusztítva mindazt, amit az egykor szabadok alkottak és minde- • nütt megfertőzve embert, társadalmat mindazzal, amit a kibontakozó, majd a virágzó kapitalizmus kitermelt, fiatalságában is már gennyedő testéből. Embertársunkban az embert becsülve — megvakították Lu- mumbát és a keleti expanzió szimbólumának, a Német Lovagrendnek tagjává avatták Adenauert, véres háborút robbantottak ki Koreában és most Laoszban, és von Papent fogadta XIII. János pápa őszentsége. Embertársunkban az embert becsülve Auswitzban és Dachauban, Buchenwald- ban és Terézienstadtban milliókat égettek el, éheztettek és vertek halálra, hogy az egykori gyilkosok most a humanitás jelszavával takarózva a miniszteri bársonyszékből próbáljanak egy új háborút kirobbantani. Az osztálytársadalmak útja a vér és a gyalázat útja. S fokozottan az a kapitalizmusé, amely történelmét vérrel és szennyel írta: a munkások, parasztok, az elnyomottak és kizsákmányoltak vérével és a saját szennyével. Mindezt a humanitás jegyében és nevével, emberi jogokat deklarálva és nem jogot, de még az embert is sárbatiporva, szabadságról szónokolva, s nem egy épületet, de egy egész világrendszert a népek, az emberek, a dolgozó osztályok börtönévé emelve. S még a börtön homlokzatára is odaírták e szót: humanitás. Pedig ez a szó, ez a fogalom a naivak szerint valamiféle osztályokon felül álló valami, ami van, ha van és nincs, ha nincs. Valahogy olyan, mint a nyelv, amelyet beszél úr és paraszt, tőkés és munkás, földbirtokos és zsellér. Pedig ennek is osztálytartalma van, illetőleg az osztálytársadalmakban nincs tartalma és először ama petrográdi téli éjszakán kezdett valósággá válni jelentése is. Kell és szükséges proletár humanizmusról beszélni, meg- különbözteni a van-1 a nincs- től, az igazságot a hazugságtól, mint ahogy alapvető különbség van a kapitalista és a szocialista társadalmi rend között is. Ezt az alapvető különbséget fejezi ki többek között a humanizmus előtt álló jelző: proletár. Mert mi kevesebbet beszélünk a humanizmusról, de minden tettünket valóban és mélységesen ez hatja át. Nálunk a jog nem írott malaszt, de eleven valóság, nálunk valóban emberies a gondolkodás és törvény van, hogy emberies legyen a cselekedet is. Mi felszabadítottuk az embert és először a történelem folyamán megteremtettük a lehetőségét, hogy Ember is lehessen. Föld, kenyér, szabadság ... munka, biztonság, félelem nélküli élet... jog a szóhoz és tetthez. .. műveltség, kimeríthetetlen kutak a tudásszomj csillapítására! Es tettük mindezt úgy, hogy a lehető legkevesebbet beszéltünk a humanitásról, a legtöbbet cselekedve érte, mert bíztunk és tudtuk, hogy a cselekedetek maguk helyett beszélnek, mert hittük, hogy az emberek megértik: a legigazibb humanitás, a leghumánusabb társadalom, a szocialista társadalmi rend és az érte folyó munka. Igaz, sajnos, nálunk még van börtön — a Szovjetunióban már jó néhány megszűnt! — és ítéletet kell hozni emberek felett. Azok felett, akik így, vagy úgy, de éppen a humanitás szent törvényeit sértették meg, azok ellen, akik a köz zsebében váj- kálnak, a humanitás ellen úszítanak, akik közül néhány — bocsánat a merész hasonlatért — odaát miniszter lehetne, de ideát csak a börtön lakója. Mert, hogy mi komolyan vesszük a humanitást. Szóban is, de különösen a tettekben. Egyébként nem szükséges, hogy az új lexikon szemzői külön címszó alatt foglalkozzanak a humanitással. Talán nem is kell sok idő, történelmileg legalábbis nem sok, amikor már újra el lehet hagyni ezt a megkülönböztető jelzőt, hogy proletár. Mert akkor már az egész világon ugyanazt értik és ugyanazt teszik e szó, e fogalom zászlaja alatt: valóban embertársunkban az embert becsülve becsüljük meg saját magunkat. (Gy. G.) Telefonkábel a Föld körül Megkezdődtek a munkálatok annak a több mint 48 000 kilométer hosszú koaxiális (egytengelyű) telefonkábelnek a lerakására, mely 1969-re ösz- szeköti egymással a Brit Nemzetközösség összes országait. A telefonkábel építési költségei hatmilliárd font körüli összeget tesznek ki. 1956 szeptembere óta már van telefon-összeköttetés Anglia és Amerika között. Most egy második, tökéletesebb transzatlanti kábelt fektetnek le, a világkörüli hálózat első részlegeként. Ez a kábel már a jövő évben lehetővé teszi a telefonbeszélgetések lebonyolítását Skócia és Űj-Funland között. A kábel második szakasza Kanadától a Fidzsi-szigeteken és Űj-Zélándon át Ausztráliába fog vezetni, onnan pedig, főleg szárazföldi úton, Singa- poren át Indiába, Elő-Ázsiába és Afrikába. Különösen a mélytengeri kábel lerakása jelent súlyos technikai problémát. A Csendes-óceánban pl. 43 kilométerenként, az Atlanti-óceánban pedig 32 kilométerenként építenek a kábelbe erősítőberendezést. A kábel segítségével egyidejűleg 80 beszélgetést lehet lebonyolítani. Hidegebb less as időjárás Dr. Maynard Miller, michi- gani egyetemi tanár megállapítása szerint, az elkövetkező 50 évben Földünkön csökken a hőmérséklet. Miller felfogása szerint a Föld hőmérséklete egy 90 évig tartó ciklus után változik meg. Az elmúlt tíz évben a 90 éves ciklus tetőfokához érkeztünk és Miller szerint, most újból számolni kell vele, hogy Földünk klímája fokozatosan hidegebbé válik. Az átlagos hőmérséklet a következő fél évszázadban ismét az 1880-as évek szintjére csökken, amikor a telek jóval szigorúbbak voltak, mint most. FORGÁCS KAROLY: Karácsonyi ének I960 Az este hallottam a rádióban a hírt: Algériában már egy millióan nézik kihűlt szemmel a zord eget; egymillió kéz ökölbe meredt, gyermekfejet már sose simogat és nem húzza meg puskán á ravaszt: nem hangzik hajrá egymillió ajkon: kéken lehullt rájuk a forró alkony. Egymillió hegyek közt harcolót nem takar gránit-szikla, vagy bozót; hiába vár egymillió család, hogy egyszer megjön: kezében olajág. s homlokán csillag: béke és szabadság. De hogy fejük csüggedten földre hajts-' ' az élők: nem lehet! A millió szív vére hegyeket mozdít. Mint tűz-folyó megárad, minden cseppje lángoló kiáltássá röppen és lepereg reátok, békés, szabad emberek! Puha sarokból zöld fenyő nyúlánk alakja szórja szikráit le ránk, fényeiből, mint zümmögő zene folyik belénk a béke melege. De lássátok meg, csillogó szemek: a gyertyák lángja égő szív-alak, a hősök vére fűti szívetek! Egymillió szív: nem lüktet, de ég, lángjuktól szakad fényesre az ég, lángjuk, mint zászló, tüzel és lobog, s ha felperdülnek hírverő dobok az éjszakában: millió kiált: nem osztható fel balgán a világ békés boldogokra és vérző harcosokra! Egy millió (és mennyi-mennyi még!) halott — míg élt — sok szépre kent igét. És ez az ige döfte át szívét! A szép szót törjétek fel, mint diót és keressétek benne meg a jót, mely mindenkinek jó, nemcsak ezernek, s örüljetek, mint mosolynak a gyermek, s töltődjetek, mint az akkumulátor, erővel, hogy szívetek legyen bátor, aztán, mint csillagszóró: égjetek, a szántott földbe szikrát vessetek, a nyert magot újra vessétek el, míg minden rög, hant szikrát énekel... Az alagút, mely odáig vezet, hosszú, sötét, de fény fogja kezed: ragyog, mint lámpasor, millió fáklya, világit, de kormot nem szór a lángja. Tennivalónk ezernyi Nyilatkozik Kiss Gábor, Eger KlSZ-bisottságának titkára A napokban felkerestük Kiss Gábort, Eger KlSZ-bizott- ságának titkárát, aki részt vett a KISZ első országos kongresszusán, hogy a nagy tanácskozás élményeiről és a jövő évre vonatkozó tervekről és elképzelésekről nyilatkozzék la«■iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiii!iiitaiiiiiiMiiiii!iiiaiiBiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiii)iiiiiiiiiiiiiiuaiia iiiiiaiii!iiniiiihiiii!iiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiinioal,a..ai IV Először Sárvári János szocialista munkabrigádjában találkoztam vele. A recski ércbányában. Akkor egyetlen mondatban írtam róla: „A legfiatalabb: Puporka Elemér — 22 éves”. Teljes emberi portréjával adós maradtam. ★ [UNYADI UTCA 186... Aprócska, sárga ház, a régi vályog-, s az új kőépületek között. A hegy tövében. Egy kicsi szobát laknak — hárman, A fiatal „házigazdát” otthon találtuk. Éppen műszak utáni ebédjét fogyasztotta. Forrón párolgó húslevest. S a tűzhelyen már melegedett a töltöttkáposzta. — Akkor fejeztem be a segédvájár: tanfolyamot. Kerek nyolc esztendeje dolgozik a föld alatt, ércek után nyomozva. Moet szeptemberben töltötte be a 22. évét. Mikor a bányába került, tizennégy esztendős volt Becsapta a vezetőket. „Törvénytelen” dolgot követett el. Mert a törvény azt szabta meg, hogy csak 18 éves kortól lehet foglalkoztatni embereket föld alatti munkán. Izmos, keménykötésű férfivá edzette a munka. A bánya. Kezdettől fogva csillés. Száz métereken át tolta a csilléket. Kedvvel. És erővel. Hosszú időn át „perás” csapaton dolgozott — így nevezik a csillés csapatot a recski bányában. Aztán az egyik napon — még a nyár derekán — szólt neki Sárvári János: — C-vere hozzánk, fiú! A szocir" "sapatra. Ott is csillés lel állandó munkahelyen dolgozhatsz, nem dobnak ide- eda. Nem lesz annyi bajod, béklyó nélkül P'S PUPORKA ELEMÉRT * J a szocialista munkabrigád tagjává fogadták. Hatodik hónapja dolgozik együtt a csapattal. Nem a pénz tartja őket össze. Hanem egy rnaga- sabbrendű érzés, a szocialista emberréválás akarata. Megértők és szolidárisak egymáshoz a brigádtagok. Segítenek egymásnak. Munkában és munkaidő után. — Az egész brigád követ hordott, maltert kevert a nyáron, mikor Sárvári házat épített. Meg is nézheti azt a házat akárki. Abban mindnyájunk kezemunkája benne fekszik. Három . éve, 1957-ben nősült. Mondanom sem kell, hogy szépen élnek. Boldogan. A férfi minden hónapban 2600—2700 forintot hoz haza. Állandóan. Van egy kilenc hónapos fiúcskájuk, Elemér. Bizony, hármuknak szűk már az aprócska szoba. És nem az övékben, a magukéban lakna!:. Érthető hát, hogy régóta dédelgetik magukban a tervet: házat építenek. Saját házat. Amit majd szépen berendezhetnek. S a bútort is kicserélhetik, — Vehetnénk készpénzért házat a faluban — mondja az asszonyka —, de hát úgy van ezzel az ember, hogy inkább örül annak, amit a maga erejéből véghez visz. Mért ne építhetnénk hát mi is? Van rá pénzünk... XJETEN VOLTAK testvé- rek a Puporka családban. Négy fiú bányászmesterséget választott magának. Apjuk is leszáll még haponta a föld alá. A/ öreg Puporka mögött már több mint egy évtizedes bányászkodás áll. Nemsokára nyugdíjba megy. Otthagyja a bányát. Pihenni fog a kemény munkásesztendők után, A bányász-família legfiatalabb férfi tagja, Elemér, már az új, a szocialista emberek útját tapossa. A recski cigányfiú hajdani őse még „a fakanalak készítésén kívül nem ismert más mesterséget”. S a 22 esztendős utód — ércbányász! Tanulja a mesterségét. Vájár akar lenni, — Gyakorlatban már most megtanulok egyet s mást. A vezető, Sárvári segít nekem. Megmutatja, hogyan kell egyf lyuktelepítést csinálni, hogyan? kell fúrni a géppel. Januárban! kezdődik aztán a vájárképző | tanfolyam. | Íme, egyetlen emberi sors-? ban benne foglaltatik szociális-; ta mindennapjaink nagyszerű-f sége. Az emberek esztétikai; igénye egyre erőteljesebb; egy-f re erősebb akarattal töreked-? nek az emberek a szépre, a; jóra. S az erkölcsi szépségf számtalan jelét is tapasztaljuk,! azokkal az új emberi vonások-? kai egyetemben, amelyeket a= párt, a becsületes, új szándékúi cselekedetek munkálnak ki a? dolgozókban. | Puporka Elemér a recski! ércbánya törzsgárdájának leg-? fiatalabb tagja. | Tanulja a mesterségét s- már nem akar a csillék mel-? lett maradni. Fúrni és robban-; tani szeretné a kemény köze-? teket, üldözve, nyomon követ-! ve a telérek csapásait. Szorgal-? más, lelkiismeretes munkás.! Megbecsülik a brigádban. • Nincs vele szemben igazságta-| lan fenntartás. A brigádban? nyoma sincs a, „fehérember-? fölényeskedésnek”. S ez a szó-; cialista brigádmozgalom egyik? legszebb erénye. Legnagyobb! fegyverténye. § A SÄR VARI-BRIGÁD* tagjai szép, szabad, s valóban emberhez méltó élet megtermelésére törekszik. S gondolkodásukban már nem terpeszkedik ott a beidegzett hibás — a cigányokkal szembeni — előítéletek ármádiája, amely megbéklyózza az emberi elmét. Ezek az újfajta emberek száműzték gondolkodásukból a korlátolt gőg, és butaság, mindenféle maradványát. | (palaky) | punk számára. Kérdéseinkre a következő választ adta. — Milyen élményeket adott a fiatalok országos tanácskozása? — Hosszú lenne valameny- nyit felsorolni. Már elindulásunk előtt sok kedves jelenetnek lehettünk tanúi. Az a lelkes készülődés, amely a város fiataljait hatalmába kerítette a kongresszus előtti napokban, szinte hihetetlen volt számomra. ’Az ifjúsági nagygyűlések, amelyeket a diákok és a hajtóműgyári munkásfiatalok rendeztek, azt mutatták: nem közömbös a város fiataljai számára, milyen sikerrel jár küldetésünk. A felszólalásokból, amelyekben szavukat hallatták a kapitalista országok fiatal küldöttei, a szocialista ifjúsági delegációk, egyaránt azt éreztük, nem vagyunk egyedül, munkánkban, harcunkban velünx van, segít, vagy példánkat követi más országok sok millió fiatalja. Ezt érezni igen jó és felemelő érzés volt S egy epizód, amely azt bizonyítja, mennyire jelentős volt ez a tanácskozás, mennyire társadalmi ügynek számít az ifjúság nevelése. Feltűnt a fiataloknak, hogy Kádár elvtárs, az országgyűlési beszédjétől eltérően, nem vázlatról mondja beszédét hanem leírta azt. Megkérdezték tőle, mi ennek az oka? Így válaszolt: Ezzel is azt akarom hangsúlyozni, menynyire komolyan kell venni az ifjúság problémáit. % — Most, a kongresszus után, milyen elhatározással, tervekkel lát munkához? — Ez a tanácskozás nemcsak nagyobb lendületet adott a munkának, de valósággal útjelzőül szolgál az elkövetkezendő időkre. Azóta sok fiatallal beszélgettem, s azt vettem ki szavukból, sokkal nagyobb a ten- niakarás, hogy tisztán látják a célt, feladatainkat. Terveink? A kongresszus határozata értelmében végezni munkánkat Ehhez éppúgy hozzátartozik a különböző termelési mozgalmak népszerűsítése, támogatása, mint a fiatalok nevelésének ezernyi feladata. Mégis, ha fontossági sorrendbe szednénk a tennivalókat első helyen az Ifjúság a szocializmusért mozgalom elterjesztését kell említeni. Ismeretes e mozgalom célja: jobb, lelkiismeretesebb munka, szorgalmasabb tanulás, részvétel az országépítő társadalmi munkában, a kulturális és sporttevékenység fejlesztésében. A diákok már bekapcsolódtak a mozgalomba, és az év elején számíthatunk a munkás-, parasztfiatalok tömeges részvételére is. A politikai munkában igen jelentős helyet foglal' majd el az ateista propaganda, amelynek igen jó módszerét alkalmazzák az egri Közgazdasági Technikum kiszistái. — Lesz valami változás a* ifjúsági munka módszerében? — Elképzeléseinkben 'szerepel a különböző ifjúsági találkozók megrendezése, az ifjúsági klubok munkájának megjavítása, hogy ne csak táncolni járjanak el a fiatalok, de a kulturált szórakozás más módját is megtalálhassák. Még egy igen fontos feladat: az Ifjú gárda megszervezése. Ügy terveztük, két szakasz, főleg munkásfiatalokból álló gárdát szervezünk és a fiatalok ellenőrzik a különböző rendezvényeket, segítenek a rend- fenntartásban és kommunista ifjúhoz méltó viselkedésre szoktatják a fiatalokat. E feladatokat a munkásőrökkel közösen akarjuk megoldani, s úgy is nevezhetnénk az Ifjú gárdát, mint a munkásőrség utánpótlását. Végezetül így foglalhatnám össze törekvésünket: az eddiginél jobbá, hasznosabbá és főleg fiatalosabbá tenni az ifjúság között végzett munkát.
