Népújság, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-20 / 299. szám
1960. december 20., kedd NßPÜJSAG s Visonta — termelőszövetkezeti község I960, december 15. Születésnap. Egy község, Visonta újjászületésének a napja. Emlékezetes dátum, amely ott él majd ezentúl piros betűvel a köiség lakóinak tudatában. Évszázadok gyötrődését szüntette meg ez a nap: eltüntette az egyes ember gyötrődését, vergődését, hogy helyében megszülessen a közös összefogásból fakadó boldogabb élet. A község lakóinak gondolataiban talán mindez még nem él elég világosan, de leolvasható az emberek arcáról, akik megnyugodott lélekkel, még maguk előtt is megmagyarázhatatlan jó érzéssel néznek szembe egymással, állnak meg az utcán néhány közvetlen szóra, mint ahogy azok szoktak, akik már összetartoznak, akiknek egy a sorsuk, egy az útjuk. Az elmúlt tíz nap alatt 490 osalád lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. 565 tagja van a létesülendő új szövetkezetnek, amely kedden délelőtt tartja alakuló közgyűlését. A községben már működött termelőszövetkezet: a Petőfi Tsz. Az első szövetkezet 1949- ben alakult meg, amelynek a jogutódja a Petőfi Tsz lett. Nem volt ez nagy szövetkezet, összesen csak 24 tagja volt, de a zárszámadáskor nem kell szégyenkezniök, mert előreláthatólag 55—60 forintot számolnak el munkaegységenként. A szövetkezeti gazdálkodás tehát nem új dolog Visontán. De új az, hogy ma már az egész község szövetkezeti községgé lett. Nem állítjuk azt, hogy könnyedén, olajozottan, minden gyötrődés nélkül folyt le a szervezés. De azt nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy Visonta lakói minden különösebb nehézség nélkül léptek rá az új útra, mert a község minden lakója számára világos volt az élet által támasztott követelmény: a szövetkezeti gazdálkodás. Ezzel a követelménnyel mindenki egyetértett. Csak az indulás nem volt könnyű. Ahogy szokott lenni: mindenki a másikra várt. A szegényparasztok a középparasztokra, a középparasztok pedig a másikra. — Én nem akarok első lenni. Majd ha a szomszéd... Néhány nappal ezelőtt, hétfőn aztán egyszerre 32 család írta alá a belépési nyilatkozatot. Ezek közül 18 család a tekintélyes középparasztok közüí került ki. Persze, ez az egyszerre való belépés nem azt jelenti, hogy ugyanabban az órában. De ez az esemény volt a döntő. Ezután a nap után 110, majd 120 és végül 100 újabb család lépett be naponta a szövetkezetbe, és ezzel a szervezés Visontán befejeződött. A szervezés ideje, alatt semmi különösebb esemény nem történt. Ahogy mondják: a község lakói helyesnek fogadták el pártunk és kormányunk politikai Célkitűzéseit, és ezt termelőszövetkezeti községgé való átalakulásuk tényével igazolták. A tegnapi gondok ugyan már megszűntek, de újabb gondok élnek a község lakóiban: mi lesz az öregekkel, mi lesz a háztájival, mi lesz a szövetkezettel? Ezek a kérdések foglalkoztatják ma Visonta népét, de ezek a kérdések már megváltozott életük irányjelzői is. Azt igazolják, hogy benne élnek a szövetkezeti gazdálkodás gondolatában, hogy nem közömbösek a holnap iránt, mert egyetlen cél vezeti őket: jobban, eredményesebben gazdálkodni, hogy életük is jobb és boldogabb lehessen. Visontán 180 ember él olyan, akik különböző üzemekben dolgoznak. Ezeknek az üzemi munkásoknak a felesége lett tsz-tag. Hogy még számukra is vonzó a szövetkezeti gazdálkodás, Szabó Béla esete is igazolja, aki most ugyan a külfejtésen dolgozik, de már kijelentette, hogy mihelyt megindul a munka a szövetkezetben, ő maga is ott akar dolgozni. Hogy miért? Mert a szövetkezetben nagyobb lehetőséget lát. Az új belépők között találjuk Szepes Györgyöt is, aki nyolc katasztrális holdat vitt be a közös gazdálkodásba. — Nem nagyon sokat gondolkoztunk mi azon, hogy belépjünk-e — mondotta Szepes György. — Itthon megbeszéltük az asszonnyal, aztán aláírtam a nyilatkozatot. Ügy gondolom, hogy a szövetkezetben nagyobb lehetőség nyílik a szőlőtermelés minőségének fokozására. Természetesen, az állattenyésztéssel is fokozottabban kell majd a szövetkezetnek foglalkozni. Mindjárt az első napokban belépett Kecskés József, akinek eddig négy hold földje volt és ebből 2500 négyszögöl a szőlő. Három hold apai juss ebből a földterületből, egy holdat a felszabaduláskor kapott. Ifj. Kovács Balázs két hold szántóval és 1580 négyszögöl szőlővel gyarapította a közös területet. Valamikor útkaparó volt, a felszabadulás után jutott földhöz. Azóta gazdálkodik. Méghozzá nem is akárhogyan. Mindenki jó gazdának ismeri. — Az asszony egy kicsit ellenkezett — mondja ifj. Kovács Balázs —, de nem sokáig. Csak én írtam alá a belépési nyilatkozatot. Ha a munka megindul, azért a feleségem sem marad majd ki. Néhány kiragadott véleményt közöltünk azoktól, akikre megbecsüléssel néz a község parasztsága. Ezek a kijelentések is azt igazolják, hogy parasztságunk világosan látja az egyetlen helyes utat, a szocialista mezőgazdaság nagyüzemi útját. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem említenénk meg Farkas József nevét, aki a község párttitkára. Abban a munkában, amelynek eredményeként Visonta termelőszövetkezeti községgé lett, nagy része van Farkas József elvtársnak is. És ha azt állítjuk, hogy Farkas elvtársat Visontán megbecsülik és szeretik, igazat állítunk. Visonta tehát termelőszövetkezeti község lett. örömmel és büszkén írunk erről, mert Visonta is igazolta, hogy az a nagy társadalmi és történelmi átalakulás, amelynek tagjai és részesei vagyunk napjainkban, egyre inkább összekovácsolja az embereket, egyre inkább szorosabb szövetségbe fűzi a munkásosztályt a parasztsággal, és ennek a szövetségnek ékes bizonyítéka és következménye a mezőgazdaság szocialista átszervezésének lényegében való befejezése, amely már megindult, sőt Visontán be is fejeződött. Köszöntjük Visonta termelőszövetkezeti község minden lakóját és kívánjuk, hogy eredményes, boldog élet várjon rájuk. G. Molnár Ferenc Sgésssógügyi tanfolyamokat szerveznek a hevesi járásban A Hevesi Járási Tanács VB javasolta a községi tanácsoknak, hogy minden községben szervezzék meg az ifjú egészségőri tanfolyamot, valamint az anyák iskoláját. Ezenkívül Boconád, Tárnáméra és Zaránk községekben közegészségügyi, Hevesvezekény, Tar- nabod, Tenk, Tarnaőrs, és Zaránk községekben pedig házi- betegápoló-tanfolyamokat rendeznek. — JÖVÖRE Egerben, a Megyei Kórház általános felújítására 3 millió 100 ezer forintot szavazott meg a megyei tanács. Eger város anyakönyvéből Meghaltak: dr. Ludányi Béláné (Maher Marianna), Almási Péter, Menyhárt István, Nemesik Frigyes, Bajzáth Pál, Jakab József, Kántor Katalin, Csontos Mihály. Molnár József, Szarvas István. Székely Lajos, Wolff Gyuláné (Horváth Irma), Német József né (Sárközi Ágnes). Vízkeleti Mátyásné (Bakos Mária), Gál Györgyné (Matuz Rozália), Beszteri Bertalanná (Dri- nóczky Mária). Gyakori történet — megjegyzésekkel — — „Ejnye-ejnye! — Nem tud vigyázni? Nékimegy N embernek és feltaszitja!...” Megjegyzés: egy kis nagyítás. Szó sem volt feltaszxtás- ról, az történt csupán, hogy az üzlet bejáratánál az egyik vásárolni készülő asszony kicsit meglökte a már kifelé tartó nénikét. — „Mi az, hogy ejnye-ejnye! Nem tud vigyázni, maga... maga szalmazsák! Mert olyan, alig fér ki az ajtón.” Megjegyzés: itt már baj van. — Szalmazsák! — biz már olyan becsületsértés féle. Jó lesz vigyázni! — „Mit mondott?... vedd tudomásul, ennek még les» folytatása!” Megjegyzés: lám, már pertuban vannak. Ilyenkor gyorsan megy a „közeledés”. Az események gyorsan peregnek, kezd véglegesen elfajulni a dolog. — „Még te fenyegetsz? — Mindjárt jelképeUek!...” Megjegyzés: tettlegesség? Ez már komoly dolog, börtönnel büntetendő cselekmény! ... Csattan a pofon, nyomban viszonozzák, a két asstony összedulakodik. Azután mindketten elindulnak, s még hallom: — „Ezt megkeserülöd! Megyek és feljelentelek!” A másik: — „Felrepedt a bőröm. Az orvos majd beírja a látlevél* be és akkor...” — „Akkor? — A tanúk mindent elmondanak. A bíróságon is nekem lesz igazam!” Megjegyzés: hát így kezdődött. Egy kis csekélység, mindennapi dolog, figyelmetlenség, minden szándékosság nélküli esemény, azután szóváltás, pertu, pofonok, fenyegetés, orvos, bíróság ... Pedig el lehetett volna intézni valahogy így is: „Ejnye-ejnye! — Nem tud vigyázni?" — „Bocsánat, nem akartam!.. Dr. Röczey Emelkedik as egy főre eső forgalom Állapította meg a KPVUSZ megyebizottsági ülése A Kereskedelmi, Pénzügyi, Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyebizottsága december 16-án tartott ülésén az egyes szakosztályok beszámolójával és a jövő félévi munkaterv ismertetésével foglalkozott. A megye újítási helyzetéről Soós Sándor újítási felelős tartott beszámolót. Megállapította, hogy az újítómozgalom a kereskedelemben a kulturáltabb kereskedelmet mozdítja elő. A vállalatok újítási munkájának kiértékelésénél a gyöngyösi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, az egri Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és az egri Állami Aruház végezte a legjobb munkát. Mindhárom vállalatnál írásbeli elismerésben részesítette a szakszervezet az újítási munkában részt vett dolgozókat. Sándor Imre (Nemzeti Bank), a pénzintézeti szakosztály beszámolóját ismertette. Majd Hevessy László (FŰSZERT), az új kiszolgálási formákról tartott beszámolót.;; Több érdé- -»oooooooooooooooooocoooocooocoooooooooooooooooooooooooc Régi álmok és vágyak válnak valóra ... az Állami biztosító Heves megyej igazgatóságán egy nagy könyvből sorra kerülnek ki az adatok: özvegy He- gede Józsefné nagyrédei lakosnak tűzkár után, a háztáji biztosítás alapján 15 900 forintot. Viktor Ferenc családjának, a biztosított halálos kimenetelű balesete után 19 000 forintot, Varga János terpesi lakos családjának, a biztosított halála után 15 000 forintot fizetett ki az Állami Biztosító. Ezek csak kiragadott adatok, parányi töredékei annak a soknak, amelyről az összesítő könyv beszámol, de még így is ékes bizonyság arra, hogy milyen nagyfokú segítőkészséggel siet a rászorulók segítségére esetenként a mi szocialista biztosítási intézményünk. Nemcsak akkor, ha az embereket baleset. vagy tűzkár éri, hanem ha bármi más. véletlen szeren- csét'enség okoz gondot számára. S ez még mindig nem minden. A termelőszövetkezetek tagjai ennél sokkal többet is kapnak egy új lehetőség által. 1959 augusztusában, tehát nem sokkal több, mint egy esztendeje tette lehetővé a 172/ 1959/P. M. számú utasítás, hogy közös gazdaságokban dolgozó tagok biztosítási és önsegélyező csoportokat alakítsa nak az Állami Biztosító keretén belül. Az utasítás megjelenése után, megyénkben rövidesen megalakult az intéző bizottság, a megyei Termelőszövetkezeti Tanács, a Megyei Tanács VB mezőgazdasági ősz tálya, a szövetkezetpolitikai csoport, valamint az Állami Biztosító képviselőiből — a termelőszövetkezetek közgyűlésein meg sorban ismertették az önsegélyező csoportok működésének szabályait. TÖBB TERMELŐSZÖVETKEZETÜNK tagsága rövidesen úgy határozott, hogy egyöntetűen belép az önsegélyező csoportba. amelynek alapvető célkitűzése: az egyes foglalkozási ágakon belül, kevés részvételi díj lefizetése ellenében az egész közösség segíti a rászoruló egyént, bármilyen gondjának megoldásában. Ma a megyében már mintegy hétezerkétszáz tagja van a termelőszövetkezetekben a biztosítási és önsegélyező csoportoknak, s ezzel egy időben a példák serege áll rendelkezésre. milyen módon és mértékben részesültek a tagsági díjat befizetett tagok már eddig is a csoportbiztos itotta előnyökből. Tűz, villámcsapás, robbanás, vihar, jégverés, földrengés. betöréses lopás által okozott károkat térítettek meg a csoportok tagjainak az Állami Biztosító kirendeltségei, s ingyenes jogvédelmet ad a fele lősségi károk megtérítésével kapcsolatos ügyekben is. Ezek azonban csak a „kisebb” dolgok. Az önsegélyező csoport ugyanis segít, ha a háztáji állatállományban betegség, vagy baleset révén elhullás következik be. ha a jégverés károkat okozott a háztáji szántó- területen, ha a természetes halállal meghalt tag hozzátartozói temetkezési segélyt kémek (baleseti halál esetén a temetkezési segély kétszeres és még 15 000 forint segély is jön hozzá), ha a tag baleset következtében teljesen, vagy részlegesen rokkanttá válik, vagy ha múlé- kony munkaképtelenség következik be bárkinél. Mindezekhez még hozzátartoznak a rendkívüli segélyek is, amelyeket házasság, szülés, gyermekn evei tetés. további a nulás, tanulmányi út, üdültetés, vagy harminc napot meghaladó betegség esetén utalnak ki az azt kérő tagok számára.. AZ ÉLETNEK TEHÁT jószerint minden fontosabb terű letét felölelik az önsegélyező csoportok juttatásai. Az Állami Biztosító azonban a megengedett lehetőségeken belül még többet akar nyújtani. Az önsegélyező csoportok szervezésének kezdetén versenyt hirdetett a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek között a taglétszám növelését illetően, azzal: ha egy tsz-ben az önsegélyező csoporttagok száma eléri az ötszázat, jutalomként televíziót ajándékoz a Biztosító a csoportnak A teljesen felszerelt, üzemképes készülék Nagy- rédére, a Szőlőskert Tsz-be került, ahol a csoport tagjainak száma több mint hatszázhetven. Az üdültetés és a külföldi utazások lehetőségeit is e csoport biztosítja. Egy évvel ezelőtt még nem sokan hitték, hogy ezek a csoportok, a tagsági díjként befizetett forintok ilyen lehetőségeket is rejtenek magukban. Ez év szeptemberében négy Heves megyei termelőszövetkezeti tag két hetet Moszkvában töltött, az önsegélyezés révén — akkor, amikor az egész országból összesen 28- an utaztak a Szovjetunióba ezen az alapon. Az üdülés október elején kezdődött. Tíz Heves megyei termelőszövetkezeti tag pihenhetett elsőként a pa- rádfürdői Vasutas Üdülőben, amely a fürdőhely egyik legszebb, legkorszerűbben felszerelt üdülője, s azóta is tizes csoportokban váltják egymást a kiváló munkát végzett tsz- és önsegélyező csoporttagok. A KÖZÖS GAZDASÁGOKBAN szívesen élnek az üdültetési lehetőségekkel. Nemrégiben például Szűcsiben, a Bajza József Tsz-ben került arról szó, hogy három ember jutalomképpen elutazhatna Parád- fürdőre pihenni — s azóta már a Mátra festői szépségű erdői között, a Vasutas Üdülő lakói. A Biztosító további lehetőségeket. is keres az üdültetés fejlesztésére. A legújabb tervek szerint százágyas üdülőt szándékozik építeni Egerben, az önsegélyező csoportok tsz-tagjai számára. A városi tanács már felajánlotta az építkezéshez számbavehető helyeket — a döntés is hamarosan megszületik. S ha az épület el ítészül, évenként 2500 Heves megyei termelőszövetkezeti tag üdülhet itt, vagy, ha valaki jobban szeretné másutt eltölteni szabadságát. más megyékkel kötendő cseremegállapodás révén — utazhat a Balaton mellé, Hajdúszoboszlóra, vagy éppen Debrecenbe, ahol a Nagyerdőn már építik is az önsegélyező csoporttagok üdülőjét. Weidinger László kés és értékes megállapítása közben, felvetette a társadalmi tulajdon védelmének kérdését is. Megállapította, hogy az új kiszolgálási formák ellen a legtöbb akadály pont ezen a területen merült fel. Valamennyi önkiszolgáló bolt egységesen 0,40 százalékos veszélyességi pótlékot kap a megállapított normalizált hiányon felül. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az új kiszolágálási formában működő egységekben a leltárhiány nemhogy nem növekedett, sőt csökkent. A legtöbb új kiszolgálási formában működő boltnál nincs szükség engedélyezett „veszélyességi pótlék” alkalmazására. Tehát az eddigi tapasztalatok azokat igazolták, akik bíztak a vásárlók becsületességében és a szocialista társadalom erkölcsi nevelőhatásában. A megyebizottság pénzügyi beszámolóját és jövő évi költségvetését Kovács Lajos elvtárs ismertette. Krekács I. elv- társ, a központi szakszervezeti bizottság létesítésének kérdését, az alapszervezetek megerősítése és a törvényesség megszilárdításának kérdéseiről szólott. Szacsuri István elvtárs az 1961. év első félévének munkatervét ismertette: A munkaterv elsősorban a bizalmiakkal való foglalkozás és a rendszeres tájékoztatás fontosságával foglalkozik, majd az aktívák alapszervi foglalkoztatására utal, amely elengedhetetlen az eredményes munka végzésénél. A jövő évi munka terv homlokterében áll a termelési tanácskozások színvonalának emelése, a MÉK és fmsz szervezeti problémáinak vizsgálata, valamint a hálózattal rendelkező vállalatok szakszervezeti bizottságai tevékenységének vizsgálata. A jövő évi munkaterv sorába tartozik még a törvényesség betartása helyzetének vizsgálata éppúgy, mint a kulturális nevelőmunka elősegítése az fmsz-nél. A munkaterv felölei mindazt a problémakört, amely a megye egyik legnagyobb taglétszámot számláló szakszervezetének alapszerveinél ez idő szerint felmerült, vagy mint hiányosság észlelhető. A munkaterv nagy súlyt helyez arra, hogy a járási bizottságok és az alapszervezetek vezetői megismerkedjenek a KPVDSZ XXVIII. kongresszusának anyagával és határozataival. A megyebizottság foglalkozott a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat saját kezelésű üzemi konyhájának ellenőrzése során tapasztalt hiányosságokkal. Az észlelt hiányosságokról Rozgonyl Józsefné MB munkásellátási felelős számolt be. A napirendi pontok felett megindult vitában részt vettek: Dobos Bertalanné, Holló Gézáné. Torna László. Sándor Imre, Hevessy László, Soós Sándor és Krekács I. elvtársak. O. M. Arcnélhiili váron című filmről tartottak ankétül Petöfibányán December 12, 13, 14-én került bemtatásra Az arcnélküli város című politikai bűnügyi film a petőíibányai filmszínházban. A filmet igen nagy érdeklődés előzte meg, hisz a film föld alatti jeleneteit a petőfibányai altáróban forgatták. Az érdeklődést még fokozta, hogy a két előadás között nyilvános filmankét keretében megjelent a film rendezője, Fejér Tamás és a Réti Péter bányászt alakító színművész: Zenthe Ferenc. A film osztatlan sikere után a kultúrház kiselőadótermét zsúfolásig megtöltő közönség nagy tapssal fogadta a vendégeket. Az ankéton felmerültek a film cselekményének tisztázatlan kérdései, valamint az egyes szereplők jellemének problémái. Fejér Tamás ismertette a film készítésének körülményeit, s célját. Nehéz feladatot kellett megoldaniuk — mondotta, — Óriási eseményanyaggal kellett megküzdeni. A film forgatói célul tűzték ki, hogy nem öncélú és sablonos bűnügyi filmet alkotnak. Zentlie Ferenc Réti Péter alakjával kapcsolatban tisztázta a felmerült kérdéseket. Szerinte Réti mai, ösztönösen cselekvő becsületes „vagány”, de nem jampec, nem huligán, ösztönös cselekedeteiben nem jut el az öntudatos határozottságig. Ügy érzi — mondotta —, hogy alakításával ráébreszti a nagyközönséget arra, hogy a Réti Pétereknek az ösztönös „vagányságtól” el kell jutniok a tudatos cselekvőkészséghez, hogy igazán pozitív hősök legyenek. A film a kritika által már megállapított bizonyos hiányosságai vagy hibái ellenére is, intő figyelmeztetés, hogy városaink, ahol munkástömegek élnek, semmi körülmények között se váljanak elvés arcnélkülivé. Az értékes filmankétot Fejér Tamás zárta be. Búcsúszavaiban köszönetét mondott Petőfibánya lakosainak, hogy a forgatás ideje alatt oly szívesen fogadták a forgatócsoportot. Földi Gyufa
