Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-19 / 273. szám

> Hodászi Mik­lós, a gyöngyö- >si mezőgazda­sági technikum ’ igazgatója, ;megnyitó be­szédében vázol­ja a múlt és a '.jelen paraszti •sorsát. (1' iása a 3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tanuló emberek (Kiss Béla képes riportja) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 273. szám Ára 50 fillér 1960. november 19., szombat Magasabb szaktudást! Megyénk szocialista ipa­ra az első három negyedév­ben 11,3 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azo­nos időszakában. Ezen belül a harmadik negyedévi ter­melés-növekedés 9,6 száza­lék volt. A termelési mu­tatók teljesítése azonban nem haladta meg a terve­zett szintet. Ennek okát a vezetésben elkövetett hi­bákban kell keresnünk. Ezek a hibák, persze, nem szándékosak, hiszen a veze­tők lelkesen, nagy akarat­tal, idejüket és erejüket nem kímélve, végezték munkájukat. (Például az Apci Fémtermiában több­ször megtörténik, hogy a gyár vezetői, az igazgató és a főmérnök, késő estig a gyárban tartózkodnak, s ko­ra hajnalban is ott találni őket a műhelyekben, üzem­részekben, hogy közvetle­nül segítséget nyújtsanak a termelést gátló kisebb-na- gyobb hibák elhárításában.) Ez helyes és természetes dolog. De korántsem elégsé­ges, hiszen a szakismeret épp olyan fontos és elenged­hetetlen követelmény, mint a munkához való becsüle­tes hozzáállás. A szaktudás körül nin­csen rendben minden — egyes üzemekben. Ez egy ideig nem jelentkezik ész­revehetően, apró kis hibák zsúfolódnak addig egymás­ra, amíg egyszer csak „ki­ugrik” a sok-sok zavaró té­nyező. Akkor aztán a veze­tők kapkodnak fűhöz-fához, s nem ismerik el, hogy mi­attuk akadt meg a termelés, miattuk volt a nagy meny- nyiségű selejt. Elég-e a régi szakisme­ret? Nem! Mert egymás után rekonstruálják, korszerűsí­tik az üzemeket, a termelő­berendezéseket, új techno­lógiát vezetnek be a terme­lésbe és különböző gépek egész sorát állítják munká­ba. Az új gépekhez a régi szakmai tudás már nem elegendő, gyarapítani kell azt, el kell sajátítani az új gyakorlat alkalmazását. Az élet követeli, hogy rö­vid időn belül oldják meg üzemeinkben a mérnökök, a technikusok és a középká­derek — tehát a vezető mű­szaki gárda — tervszerű szakmai továbbképzését. Erre sok lehetőség kínálko­zik. Például: műszaki taná­csok életrehívása, műszaki klubok létesítése kül- és belföldi műszaki folyóirat- tárlóval. állandó könyvtár­ral, szakmai előadássoroza­tok szervezése stb. Megold­ható a fizikai doleozók ál­talános továbbképzése is. a már korábban kialakult tanfolyamok újraszervezé­sével. Egyes vezetők mindig új, nagyobb teljesítményű gé­pekre, berendezésekre gon­dolnak, ha a műszaki fej­lesztésről, a termelékenység emelésének lehetőségeiről beszélnek. Jó lenne, ha a műszaki fejlesztési tervek mellé mindenütt odaírnák a figyelmeztetést: „tanulás, szakmai képzés!” Nagysze­rű és hatalmas aranytarta­lékok tárulnának fel akkor, ha minden szakmunkás, minden mérnök és minden technikus (ovább képezné magát! Egymással versenyezve szüretellek a brigádok Szűcsiben A szűcsi Bajza József Tsz tagjai egy idő után megunták a várakozást, hogy az idő jobbra forduljon. A brigádok inkább egymással versengve küzdöttek azért, hogy mielőbb végezzenek a szőlő szüretel ésé­vel. Erről a nagy versengésről a napokban hírt kaptunk a ter­melőszövetkezetből. Arról tu­dósított, hogy ezúttal Berta István brigádja lett az első, amelynek tagjai a szüret utol­só napjaiban minden szabad embert segítségül híva, legelő­ször végeztek feladatukkal. A jól dolgozó brigádról nem feledkezett meg a tsz vezető­sége: mire az utolsó puttonyok is kiürültek, Szikra Mihály tsz-elnök megérkezett a „szü­reti áldomással”: kenyérrel, kolbásszal és a jó borral, amelyből az első poharat a munka befejezésére ürítették a tsz-tagok. A MUNKAVERSENY- MOZGALOMRÓL TÁRGYALTAK A SZAKSZERVEZETI VEZETŐK ie FILMFÓRUM ★ FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI HÍRADÓ ★ A KULTÜRA VILÁGÁBÓL + KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEINK A TÜZÉP figyelmébe Csütörtökön este hat órakor, amikor a moziba siettek az em­berek, egy ostorosi bácsika már ott állt az egri Sándor Im­re utcai TÜZÉP-iroda előtt. Mikorra a moziból kijött a kö­zönség, már ötödmagával állta a sort. Eljött a reggeli hat óra, az iroda nyitásának ideje, s már 40—50 ember tolongott, vitatkozott az elsőbbségért. Nem egyedüli eset ez, így van ez az utóbbi hetekben nap mint nap. Miért? Miért kell egrieknek s a környék lakói­nak sort állni hosszú éjszakán keresztül, sőt, több éjszakán is (mert van, aki már harmad­szor kísérletezik), hogy szén­hez jussanak. Igaz, vannak problémáink a szénnel, nem tömnél ma még annyit a bánya, hogy gond nél­kül kielégíthessék az igénye­ket, de a sorbaállást szinte a TÜZÉP szervezi, rossz, helyte­len intézkedésével. Ugyanis mindennap csak annyi szénre fogadnak el pénzt, amennyit egy nap ki tudnak elégíteni. No, de ez egy megrendelő iroda! Miért nem mehet oda be az ember, mondjuk délelőtt 10 órakor, vagy délután három­kor — sorbaállás nélkül, hogy megrendelje a szenet, kifizes­se a fuvart és utána nyugodtan várja, hogy amikor rákerül a sor, hazaszállítsák a tüzelőt? A sorbaállás mellett is csak négy­öt nap múlva, vagy egy hét múlva szállítják a szenet. Miért kell már hét órakor ki­kiáltani, hogy nincs több szén, jöjjenek másnap. Ezzel csak pánikot keltenek, de nem old­ják meg vele a szénproblémát. Ha az iroda reggel 8-tól este 6-ig a közönség rendelkezésé­re állna — és ez a feladata — ahová bemennének és megren­delnék a tüzelőt, akkor — higgyék el — nem lenne sorba­állás az iroda előtt. Próbálják meg, nemcsak a szén mennyiségében van a hiba! (márkusz) Szerdán este zsúfolásig megtelt a nagyrédei művelődési ház: 550 hallgatóval ezen az estén nyitotta meg előadásait a parasztakadémia. A hallgatók a Szőlőskert Termelő- szövetkezet brigádvezetői, inunkacsapatvezetői és tagjai közül kerültek ki, mert mindany- nyian érzik, hogy fejlett, közös gazdálkodást csak magasabb tudással lehet biztosítani, AAAW/vW)AAAAAMAAAAAA\VSAAAA' A LOTTÓ e heti nyerőszámai A 47. játékhétre 4 187 651 lot­tószelvény érkezett a Sportfoga­dási és Lottóigazgatósághoz, egy nyerőosztályra ennek meg­felelően 1 570 369 forint nyere­mény jut. A Sárospatakon megtartott sorsoláson a következő nyerő­számokat húzták ki: 14, 22, 4«, 75, 81. Vámosgyörkön és Füzesabonyban először Füzesabony környékén nagy szorgalommal dolgoznak a vasút villamosításán. Hamaro­san hozzákezdenek az integrál- dominós elektrodinamikus biz­tosító berendezés szereléséhez. Ha ez elkészül, egy ember ke­zében lesz a forgalom irányítá­sa. Egyetlen gombnyomással egész vágányutat állíthat be a szolgálattevő, minden külön emberi beavatkozás nélkül. A szerkezet pontosan mutatja a vágány foglaltságát is, fokozza az élet- és vagyonbiztonságot. A modern berendezés segítsé­gével egyötödére csökkentik a vonat beállítását. Utak építéséről, a vasúti közlekedés és a telefonhálózat fejlesztéséről nyilatkozott a miniszter Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter a Magyar Sajtó Házában tájékoztatta a fővárosi és vidéki újságírókat a közlekedés és a posta idő­szerű kérdéseiről. Bevezető előadásában el­mondotta, hogy az ország min­den részéből igen sok kérelem érkezik be új út építésére, a vasúti és az autóbuszforga­lom javítására vonatkozóan. Ezek a kérések érthetőek, de nagy részüket nem lehet tel­jesíteni, mert az út- és vasút­fejlesztést terveknél országos szempontokat, meghatározott — a párt és a kormány által elfogadott — közlekedéspoliti­kai irányelveket kell figye­lembe venni. A megyei székhelyeket már bekapcsolták az országos főút­hálózatba, korszerűsítik a Bu­dapest—Miskolc, Tatabánya— Győr és az országhatár közötti főútvonalakat. Csupán pénz kérdése, hogy 1962—63-ra min­den járási székhelyet megfe­lelő jó úthálózattal kössenek össze a megyei székhellyel. A menetrendszerűség a vas­úti közlekedés vastörvénye. Ezen a téren szép sikereket értünk el. Az utasok, valamint az iparvidékről érkező, vagy oda küldendő áruforgalom gyorsaságában a magyar vasút túlszárnyalja az európai átla­got. A vasúti szerelvények se­bessége nőtt, de a sűrű meg­állóhelyek akadályozzák a to­vábbi fejlesztést. Éppen ezért nem lehet helyt adni az újabb vasúti megállók létesítésére vonatkozó kérelmeknek. Le­hetetlen állapot az, hogy a Balaton partján 1,7 kilométer távolságra vannak a vasúti megállók, de ehhez hasonló helyzet sok helyen akad az or­szágban. Ilyen feltételek mel­lett nem lehet korszerű, gyors utazást biztosítani. Meg kell szüntetni a kisebb megállókat, gyorsított, nagy távolságokat megálló nélkül befutó szerel­vényeket kell indítani. De ezt úgy kell megoldani, hogy a vidéki lakosságot hátrány ne érje. Nagy körültekintéssel hangolják össze az autóbusz- és a vasúti közlekedést, éssze­rűen csoportosítják át az au­tóbuszjáratokat. A Ward-Le- onard típusú mozdonyok jók és megbízhatók, de a fejlesztés problémái ezekkel nem oldha­tó meg, ezért 2000 lóerős, eset­leg ennél is nagyobb teljesít­ményű vontatókat vásárol a vasút. Örvendetes, jó dolog, hogy rendkívül megnövekedett a magánemberek telefonigénye. De a hálózatfejlesztés, a tele­fonközpontok gépi berendezé­sei nagy pénzösszeget emész­tenek meg. Elsősorban a fővá­ros és a nagyobb ipari közpon­tok igényeit kell kielégíteni, de ezen felül egyes városok­ban bővítik a hálózatot. (Eger) A vidéki postahivatalok elha­nyagolt, rossz épületekben vannak. Igyekszenek ingatla­nokat vásárolni, a meglevő épületeket felújítani, de a he­lyi tanácsok nagyon kevés tá­mogatást adnak ehhez a mun­kához. A miniszter előadása után több újságíró szólalt fel. Töb­bek között tudósítónk kérdé­sére a miniszter elmondta, hogy a magyar vasút több mint 100 éves, talán ez okoz­za azt, hogy mély, nehezen kiszakítható gyökereket eresz­tett a bürokrácia, ezért tapasz­talható huzavona és késede­lem a hatvani vasútállomás dolgozóinak újításai körül. Egyáltalán nem, vagy csak kevés kezdeményezést tanúsí­tanak a vasúti dolgozók az el­avult rendelkezések módosítá­sára. Bizonyára felsőbb ren­delkezés nélkül, helyileg is meg tudnák oldani Felnéme­ten is, hogy 20,50 és 24 óra kö­zött a tehervagonokat kiadják a Mátrai Ásványbánya Válla­lat rakodójára. A közlekedés- és postaügyi miniszter ígéretet tett, hogy a felvetett hiányosságokat rész­ben személyesen, részben meg­felelő szakemberekkel felül­vizsgáltatja. Külföldi újságírók az egri úttörők között A jövő évben Magyarország rendezi az úttörők közötti négytusa-bajnokságot, azért a négytusa intézőbizottság tagjai — magyarok és külföldiek — hazánkban találkoztak, hogy megbeszéljék a versenyek lebo­nyolítását. Megérkezett Helena Matiasova Prágából, Wojciech Wisnievszki Warszawából, Herbert Janaek Berlinből, Konsztantin Dimov Szófiából, hogy a megbeszéléseken túl, tapasztalatokat gyűjtsenek a magyar úttörők életéből, mun­kásságáról. Az elvtársak úttö­rő, illetve ifjúsági lapoknál dolgoznak, s így igen érdekes élményanyagot gyűjtöttek egri látogatásuk alkalmával. Gere István, a megyei úttö­rőtitkár fogadta a vendégeket az elnökségen, majd ellátogat­tak az V. sz. Általános Iskolá­ba, ahol elbeszélgettek a pajtá­Ma este tartja első előadását a hevesi irodalmi színpad A hevesi irodalmi színpad ma este tartja első előadását „Tündöklő ősz” címmel. Az elő­adás verses, zenés összeállítás lesz, amelynek előadói hevesi pedagógusok, és a művelődési ház művészeti csoportjainak tagjai. Az est keretében Reviczky Gyula, Petőfi, Berzsenyi, Hugo Viktor, Arany, Ady, Csehov versei, prózai írásai és Erkel. Huszka, Romhányi egy-egy ze­nei alkotása kerül bemutatás­ra. A műsorban fellépnek Agócs Zsuzsa, Gáspárdi Klára, Kakuk Józsefné, Agócs Emil, Drobni László, Orsay Tibor, Grúz Gá­bor, Guba Béla, Meder Iván és Cséke Katalin. sokkal és csapatvezetőkkel, megtekintettek egy testnevelési órát, aztán városnézésre In­dultak. A délutáni órákban szakköri foglalkozásokat látogattak az úttörőházban és itt is beszél­gettek a gyerekekkel, akik el­mondották. mióta dolgoznak a szakkörökben, ki mit szeret legjobban, s hogyan egyeztetik össze a tanulást és az úttörő­munkát A tapasztalatgyűjtő látoga­tás után a külföldi vendégek visszatértek Budapestre, ahol folytatják majd a megbeszélé­seket a nyári négytiisa-bajnok- ság megrendezése ügyében. UT Aki mostanában járt Egerben, a Vécsey utcában, a Várállomás felőli részen, örömmel láthatta, hogy a kopár, köves oldalt fenyő- csemetékkel ültették be. A csemetéknek igen kedvez a mostani csapadékos időjá- ] rás és minden bizonnyal, lenne remény arra, hogy nagyobb százalékú gyökeret I ereszt, és évek múltán egy i szép fenyvesrész alakul lii itt, az átmentén. Tegnap ismét arra jár­tam. Szomorú kép fogadott. Kecskék lakmározták a fia­tal fenyőhajtásokat, s a já­rókelők szemeláttára tették i tönkre a kis fenyvest. A Vécsey utca a város belte­rülete, ezért felhívjuk az I illetékesek figyelmét, hogy i szigorú eljárást hozzanak j azok ellen, akik jószágaik­kal szánt-szándékkal leete- ' tik és tönkreteszik a fiatal fenyőcsemetéket. (sz... y)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents