Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-17 / 271. szám
1969. november 17., csütörtök NÉPÜJSAG 3 Mohamed és a hegy viszony a Péter vásárán Befejeződött az éves munkatervek elkészítése a pétervá sári járás úttörőcsapatainál. A járás 24 úttörőcsapatától érkeztek meg a jelentések a járási úttörőelnökséghez, ezekben a tervekben szinte valamennyien, részletesen határozták meg az úttörők feladatait a csapatvezetők Ezért a munkájukért természetesen dicséret illeti őket. A járás legtávolabbi csapatától is időben megérkeztek a munkatervek, csak a pétervásári úttörőcsapat vezetője hallgat még mindig a munkatervről. A beküldési határidő már rég lejárt, és a sok kérés után nem lehet csodálkozni, hogy a járási úttörőtitkár is belefáradt a felesleges beszédbe. Az ilyen beszélgetések mindig ígérgetéssel értek véget, de a valóraváltás mindig késett. „Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez”, ez a játékos mondás sem használt ebben az esetben, hiába járt utána az úttörő- titkár, mégsem készült el a pétervásári úttörők munkaterve. Vagy nincs is, akkor minek a csapat, ha van, miért ez a hanyagság? Kovács János EMBEREK. 'iliilitliiiuiiilitliiaiiliiliiliiliiliiliiliilninliiliiit CSILLÉK 11111111111111111111111111111111111111111111111111111111111119 VAGONOK lllllllllll|lllllll<llillllP|illllllllli|ll|ll|llllllllltill|H|lllll|ll|ll|ll|ll| es A HEGYEK felől keskeny ________sínpár kanyarodik elő, három rövidet füty- tyent a zömök kis mozdony és nagyokat prüsszentve, kővel megrakott csilléket vontat a rámpához. Fa rkas b. György, a Mátrai Ásványbánya Vállalat felnémeti üzemének brigádvezetője kihúzza a biztosító dugót, nyolc izmos kar egyszerre billenti meg a csillét és a csúz- da vashátán dübörög, zörög a sziklafalból nemrég kihasított sok-sok kődarab. A másik vagonba kohókövet, az ötödikbe, a tizedikbe őrleményt pakolnak. Dolgoznak, mint a gép. Pontosan és megbízható an. — Rajtunk nem múlik, csak kő legyen, meg vagon. De az a baj, hogy egyszer a kőre, máskor meg a vagonra kell várni — magyarázza a rakodóbrigád vezetője. — Látja, most nincs egy percnyi megállásunk se, tegnap meg itt evett a fene bennünket, nem volt vagon. Az üzemvezető kimutatást Tűzvédelmi kiállítás Egerben Az egri Szakszervezeti Székház olvasótermében megrendezett tűzvédelmi kiállításnak sok látogatója volt. A kiállított képek szemléltetően bemutatták a megelőző tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokat. A kiállításon csoportos látogatás alkalmával a megyei tűzoltóság szakelőadót is biztosított. Néhány szó a verpeléti „Béke“ kultúrotthon munkájáról Népünk kulturális nevelésében, művelődési színvonalának emelésében kétségtelenül felmérhetetlen jelentőségük van a. ma már majdnem minden községben meglevő kultúrott- honoknak. A kultúrotthonok az iskolán kívüli népművelés legfontosabb gócpontjai. A verpeléti kultúrotthonba látogattunk el, hogy írjunk munkájáról, az ott végzett kulturális nevelőmunkáról. Ütünk során a legilletékesebbhez, Katona Ferenc kultúrotthon igazgatóhoz fordulhatunk, hogy beszéljen nekünk a kultúrotthon életéről. Kérésünkre készségesen válaszolt, szólt a vezetése alatt álló kultúrotthon munkájáról, terveiről. Fontos szerepe volt és van a feultúrotthonnak a termelőszövetkezeti mozgalom fellendítésében. 1959 folyamán, amikor a , község a tsz-szervezés lázában égett, a kultúrház kultúrmun- kásai előadásokat (vetítettképes előadásokat), kisgyülése- ket tartottak, ahol meggyőzően ismertették a termelőszövetkezet előnyét a kisparaszti gazdasággal szemben. 1960 nyarán fényképkiállítást rendeztek a helybeli Dózsa Tsz tízéves fejlődéséről. Kalyinka János, a Dózsa Tsz elnöke pedig előadások keretében ismertette a termelőszövetkezeti mozgalom jelentőségét. Bekapcsolódtak a termelőszövetkezeti mozgalom segítésébe a kultúrház színjátszói is. A tsz munkáját lesz hivatva segíteni az ősz folyamán beinduló számolás-mérési és munkaegység-számítási tanfolyam Sápi Elemér vezetésével, a most induló kézimunka tanfolyam Lendér Lászlóné vezetésével ugyancsak a helyi tsz- ek asszonyainak javára szolgál. Beindul a már régi múltra visszatekintő ezüstkalászos tanfolyam Nagy László agrómér- nök vezetésével. Tevékeny munka folyik a verpeléti kultúrházban. Kívánjuk, hogy a megvalósulás útján járó, sok szép terv minél hathatósabban szolgálja a község dolgos népének kulturális felemelkedését. Szecskó Károly Verpelét. AZ ABBAN MUNKAPART IV. kongresszusa, amely novemberben ül össze, igen nagy lelkesedést váltott ki az egész albán nép körében. Az albán nép a kongresszusra elviszi a második ötéves terv folyamán elért gazdag sikerek mérlegét, amelyeket az 1956—60-as időszakban az ország gazdasági és kulturális életében elértek. Az elmúlt időszakot a termelőerők további fejlődése, mind a városokban. mind a falvakban a dolgozó tömegek anyagi és kulturális színvonalának állandó emelkedése jellemzi. A második ötéves terv legfontosabb gazdasági feladatait — mint az ipar, különösen a bányaipar további fejlesztése a meglevő termelő kapacitás fel- használásával és a belső tartalékok mozgósításával; a mező- gazdaság gyors fejlesztése a szocialista alapokon való átszervezés útján, biztosítva így az albán nép anyagi helyzetének további megjavításának és kulturális felemelkedésének szükséges feltételeit — a dolgozók sikeresen teljesítették. A második ötéves terv megvalósításával az Albán Népköz- társaság történelmének új szakaszába lép, a szocializmus építésének korszakába, amely az elkövetkező ötéves tervek feladata lesz. A második ötéves terv időszakában jelentős erőfeszítések történtek az ipar további fejlődése terén. Az ipari termelés a második ötéves tervre előírt színvonalat már egy évvel a határidő előtt elérte. Nagy siker ez, amely országunk gazdasági erejének hataltesz elém. A negyedik negyedévben 60 000 tonna ipari mészkövet és 45 000 tonna trágya- mészport kell elszállítani. Naponként 70—80 Vagon szükséges az üzem áruszállításához. — Azt mondják, hogy évek óta állandó „csúcsforgalmat” bonyolít le a MÁV, mégis így november közepén kapnak elegendő vagont? Hogyan történik a kocsiigénylés? — Minden hónap 18-ig leadjuk a havi tervet. Ezenkívül ötnaponként külön igényeljük, hogy hova és milyen kocsikat kérünk. — De a tervek végrehajtásával baj lehet, mert a rakodómunkások panaszkodnak. — Valóban, nem megy minden rendjén. Októberben 37 500 tonnának megfelelő vagont igényeltünk, de csak 32 ezer 800 tonnányit kaptunk. A különbözet 4700 tonna. Ez a körülmény akadályozza a tervteljesítést. Mert a csillékben legfeljebb 600—700 köbméter követ tudunk tárolni, de már ez is szükségmegoldás, aka dályozza a folyamatos száll! tást és a termelést. November elsejére 77 vagont igényeltünk, de csak 47 vagont kaptunk. A hónap első napján 318 tonna termelési kiesésünk volt. Csak úgy találomra ütjük fel a könyvet. November 5-ére 17 vagont jeleztek Özdra, de csak tízet indítottak, Túrkevé- re a jelzett 6 vagonból egy sem ment, de Bárándra sem indult az öt vagon, Füzesgyarmatra is hat helyett 4 kocsi ment csak. Biharkeresztesre és Szentesre nem rendeltek vagont, de ugyanaznap mégis indították. Persze így nagyon nehéz irányvonatot képezni, nem nagyon sikerül a kocsi- forduló idejét lerövidíteni. Szó esett arról is, hogy októberben 4700 tonnával kevesebb vagont adott a vasút. De okmányokkal igazolható, hogy ebben a hónapban az ásványbánya 251 előzetesen megrendelt vagont mondott le. Persze, nagy esőzések után nem tudnak szállítani, vagy az eredetileg betervezett mennyiséget, semmiképpen sem. De 251 vagon lemondása egyetlen hónap alatt! Ez azért egy kicsit sok. Vagy túlterveztek, járműparkot foglaltak le és így elvonták ezt más üzemektől, vagy túl sokat írnak az „esős” idő számlájára. Ezt bizonyítja az október 2-i fuvarokmány. AZTAN MÁSRA téfélik a ____ szót. —‘ Ügy vagyunk mi azzal, hógy mi, vasutasok, nem kedveljük a foghíjas asszonyt, de a foghíjas szerelvényt se. — Nem értek én a fogászathoz, milyen az a foghíjas szerelvény? — kérdezem nevetve, bár sejtem, hogy mire céloznak. • — Az úgy történik, hogy beszólnak telefonon: kész a szerelvény, berakták az árut. Aztán csak ott a rakodón tűnik ki, hogy közben üres kocsikat hagytak a szerelvényben, mert arrébb kellett volna tolni a csilléket, vagy a vagonokat. A rakodómunkások a MAV- ra panaszkodnak; megtehetnék a vasutasok azt a szívességet, hogy az első vágányról pakolás alá hozathatnák a kocsikat, akkor nem kellene nekik kézierővel tologatni és főleg gyorsabban haladna a pakolás. — Igen, itt valami egyezség kellene már — ismerik el a vasúti emberek. — Hogyan is állunk azokkal a kisraksúlyú kocsikkal? — A régi, tanyavilágban épült, elavult vágányokra nem engedhetjük rá a modern kocsikat. A trágyamészport pedig gyakran Tamaszentmtk- lós, Kisköre, Túrkeve felé szállítják. Súlyhiánnyal nem szabad indítani a kocsikat, így szól a MÁV Igazgatóság rendelet«, de kisraksúlyú kocsikat sokszor nem tudunk adni. 1 UJ ÜZEMEK létesültek az ______________ az utóbbi esztendőkben, a népgazdaság minden ágában megnövekedett a termelés és ennek következtében a vasút szállítási feladata is nőtt. Az állomások befogadóképessége és a kocsipark bővülése nem tart lépést a termelés bővülésével. Ezeket a problémákat éppen gyors fejlődésünk szüli. De a felnémeti példa is bizonyítja, hogy a fuvaroztató felek kölcsönös összefogásával, tervszerű, fegyelmezett munkával, a szállítási folyamatok minden fázisának teljes kihasználásával megkönnyíthetjük az őszi csúcsforgalom zökkenőmentes lebonyolítását. Sok múlik rajtunk is, hogy kevesebb gond legyen a rakodókon, a vasútállomásokon és a fuvaroztató vállalatoknál. F az ekas László Képek a füzesabonyi takarékossági ankétről Jól sikerült takarékossági ankétot rendeztek az elmúlt héten a füzesabonyi kultúrházban. Az ünnepség után vidám műsorral szórakoztatta a hevesi földművesszövetkezet kul- túrcsoportja a közönséget. A jó műsort nagy tapssal jutalmazták. A Textilnagykereskedelmi Vállalat divat- bemutatója is nagy tetszést aratott. Az ügyességi versenyben többen próbálkoztak. Az egyik feltétel: ki tud több krémest megenni egy perc alatt? Gyula Ilona öt krémessel csak a harmadik helyezést érhette el. (Foto: Kiss) Az albán nép sikeresen építi a szocializmust más növekedéséről tanúskodik. Az ipar globális termelésének nagysága, amelyet az 1960-as tervévben kellett elérni, az 1955-ösnek 215 százaléka, vagyis az évi emelkedés üteme az előírt 14 százalékkal szemben 16,6 százalék. Az a mennyiség, amelyet ma 15 nap alatt termelnek meg. az 1938-as egész évi termelésnek felel meg. A MÁSODIK ÖTÉVES terv folyamán az ipar számos új létesítménnyel gazdagodott, mint a cerriki kőolajfinomító, a „Kari Marx” vízierőmü, az „Emst Thälmann” konzervgyár Vlorában, az elbassani, korcsi, skodrai gyümölcskonzervgyárak, a „Sztálin” textilkombinát bársonyüzeme és számos más intézmény. A gazdasági fejlesztés terveiben az első helyet mindig a nehézipar foglalta el, amely albániai viszonylatban a föld méhének kincsei kibány ás zását és feldolgozását, az elektromos és a gépipart, az építő- és fafeldolgozó ipart jelenti. Ezek az iparágak igen gyors mértékben fejlődnek a meglevő bányák termelésének fokozásával és új bányák megnyitásával. Albánia, amely a múltban lemaradt szomszédai mellett, ma egy főre számítva több kőolajat, krómércet és rézércet termel, mint Olaszország, Görögország, vagy Törökország. Jelentős sikereket ért el az albán nép a mezőgazdaság terén is. Nagyjából befejeződött a mezőgazdaság kollektivizálása, így határidő előtt valósult meg a III. kongresszus által kitűzött feladat. 1959. végéig a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek a megművelhető földterületek 83,2 százalékát képezték. Csak néhány hegyes vidék van, ahol még nem fejeződött be a kollektivizálás. 1960. elején az ország szántó- területeinek 85,2 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz (állami gazdaságok és termelőszövetkezetek). A NÉPI HATALOM továbbra is gondoskodik a mezőgazdaság még erőteljesebb fejlődéséhez szükséges anyagi alapok emeléséhez. Jelentős ősz- szegeket fordították talajjavítási és öntözési célokra, új földek müvelhetővé tételére, traktorok és egyéb mezőgazda- sági gépek behozatalára, nemesített vetőmagvak beszerzésére és műtrágya alkalmazására. A második ötéves terv első négy éve folyamán a mezőgazdaság hat milliárd leket kapott, ami évi átlagban 1 milliárd 500 millió leket jelent. A mezőgazdaság jelenleg 4200 traktorral dolgozik, többel, mint Jugoszlávia, Görögország, vatgy Törökország. A második ötéves terv folyamán a mezőgazdaság fejlesztése és a szocialista átalakítás terén végzett munka eredményeként, annak ellenére, hogy a szövetkezetek csak kezdeti szakaszban voltak, vagy ép- penhogy megalakultak, és hogy az éghajlati viszonyok sem voltak mindig kedvezők, jelentős sikereket értünk el a mezőgazdasági és állattenyésztési termelés emelésének terén is. 1959-ben a mezőgazdasági termelés kétszerese volt az 1938-asnak. Jelentős sikerek születtek a dohány-, gyapot- és a cukorrépatermelés terén is. A népgazdaság további fejlődése, az ipari termelés növekedése eredményeként emelkedett a lakosság jóléte. Évről évre emelkedett a lakosság közfogyasztási cikkekkel való ellátása. 1959-ben a nemzeti jövedelem az 1955-öshöz viszonyítva 43 százalékkal emelkedett, a munkások és alkalmazottak reálbére pedig 29 százalékkal. A nemzetgazdaság megszilárdulása, és nem utolsósorban a Szovjetunió segítsége lehetővé tették 1957-ben az élelmiszerjegyek eltörlését. A második ötéves terv folyamán a fogyasztási cikkek eladási árát hat ízben csökkentették és emelkedett a kereskedelmi forgalom. Fontos sikerek születtek a kultúra és a közegészségügy területén is. Megszületett Albánia első egyeteme, a Tiranai Állami Egyetem. Most évente 350-en kerülnek ki az egyetemről és a többi főiskoláról, vagyis annyian, mint Zogu uralkodása alatt összesen. Az 1938- as 56 650-hez viszonyítva, 1960- ban 293 570-re emelkedett a tanulók száma. Sok lakás épült fel a dolgozók számára. A tervben előirányzott 761 négyzetméter helyett 796 négyzet- méter épült fel, nem számítva az állami hitellel épült egyéni lakásépítkezéseket. A dolgozók életkörülményeinek megjavulása konkrét bizonyítéka a lakosság számának emelkedése. A számítások szerint 1960 végére a lakosság száma 1 591 000-re emelkedik, míg 1938-ban 1 040 000; 1955ben 1 391 500 volt a lakosság száma. Világviszonylatban a néprajzi arányszámok tekintetében Albánia a legjobbak között van. A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS frontján elért sikereket az albán nép nagyrészt a Szovjetunió gazdasági, műszaki, tudományos segítségének és a szocialista tábor többi országával való kölcsönös együttműködésének köszönheti. Elsősorban a Szovjetunió, de a többi szocialista ország is, igen kedvező feltételek mellett nyújtanak Albániának hiteleket. A második ötéves terv időszakában az ország gazdasági és kulturális téren elért sikerei megszilárdították a népi demokrácia politikai alapjait, valamint a munkás-paraszt szövetséget, megerősítették a párt és a tömegek közötti kapcsolatokat, megbonthatatlan barátságot kötöttek az albán nép és a Szovjetunió, valamint a többi népi demokratikus ország népei között, megnövelték az Albán Népköztársaság nemzetközi tekintélyét.
