Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-16 / 270. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. november 16., szerda llüsf Fehér asztal- találkozó .. . „Utazzon velünk Egerbe!’’ — ez volt a címe annak a jól tikerült televíziós műsornak, amelyet néhány hete az egri Gárdonyi Géza Színház szín­padáról közvetítettek a kame­rák. A televíziós műsorban fellépett az egri Pedagógus Énekkar is, amely magas fokú, választékos énekkultúrájával, a kórusművek sikeres interpre­tálásával szerzett kedves él­ményt a színházi közönség­nek, s a televizó nézőnek. A napokban a Pedagógus Szak- szervezet fehérasztal-találko- zót rendezett a Pedagógus Énekkar tagjainak részére, amely alkalommal díszokleve­leket osztottak a dicséretes te­levíziós szereplésért. — A KILENC VENHÉT- EZER hold őszi mélyszántás­ból eddig 73 ezret végeztek el a megyében a gépállomások traktorai. Ugyanakkor a gép­állomások a tsz-ckncl 7966 hold kukoricát silóztak be. — MA DÉLUTÁN a kará- csondi kultúrotthonban Dán Gyula mesedélutánt tart a gyerekeknek, majd este 6 óra­kor a felnőttek hallhatják be­számolóját moszkvai élmé­nyeiről. — TANFOLYAMON kép­zik ki a tsz-zárszámadások készítőit. A háromnapos tan­folyam előreláthatólag a jövő héten kezdődik. A zárszám­adások elkészítésében a me­gye más vonalán dolgozó szakemberei is segítenek a szövetkezeteknek. — NOVEMBER 24-én Hat­vanban ad hangversenyt a hatvani származású Kocsis Al­bert, a müncheni szonátaver­senyen díjnyertes hegedűmű­vész. Fellépnek a hangverseny keretében még Kistétényi Me­linda és Németh Éva zongora­művésznők, valamint Szendrey Karbe László gitárművész. — AZ IDEI szeszélyes idő­járás nemcsak a mezőgazda­ságban, de az iparban is sú­lyos károkat okozott. A Bor­sod—Heves megyei Téglagyá­ri Egyesülésnél például októ­ber 31-ig az elemi kár megha­ladta a 282 000 forintot, ami majdnem egymillió nyerstég­la előállítási költségének fe­lel meg. — NOVEMBER 11-ÉN ülést tartott a hevesi járási Hazafias Népfront-bizottság, amelyen a HNF és a tanácsi szervek együttműködéséről tartott be­számolót Magyar István, a já~, rási tanács VB-elnöke. ­— MA ESTE, fél 8 órakor] „az ezerarcú Bükk” címmel- színes diavetítéssel egybekö-] tött előadást tart a TIT-klub-- ban Vida Gyula, a bánkúti] menedékház gondnoka. ? — AZ EGERBOCSI nevelö-'m testület szakszervezeti taggyű-. lésén elhangzott az a kérés,? hogy a szakmai továbbképzést„ ne mindig egy helyen tartsák,- hanem más-más iskolákban, s. legyen ez a továbbképzés ősz- • szekapcsolva üzem-, vagy tsz-' látogatással. így válik valóban szakmai továbbképzéssé az er-_ re fordított idő. ­— A BORSOD—HEVES megyei Téglagyári Egyesülés a téli karbantartások ideje alatt a gyöngyösi, görömbölyi. putnoki üzemekben 1 500 000 kisméretű tégla befogadására képes szabad szárítóterület bővítést hajt végre. A beru­házásokat saját erőből veg-^ zik. ­Vita ax iskolareformról Vitathatatlan tények Az iskolareform irányelvei szerint középfokú oktatási in­tézményeink feladata, hogy kö­zépfokú általános műveltség mellett, az iskolatípustól füg­gően, szakmai képzést, illetve előképzést nyújtsanak. A gim­náziumok célja, hogy az elmé­leti képzéssel egyidejűleg olyan szakirányú politechnikai kép­zést nyújtsanak, amely meg­rövidíti egy szakmában a szakmunkás-képzettség meg­szerzéséhez az érettségi után szükséges időt. Ebből követ­kezik, hogy nem „szakember- képzésről” van szó, csupán egyes szakmai alapismeretek elsajátításáról. A POLITECHNIKAI oktatás nagymértékben elősegíti a fi­atalok kézügyességének fejlő­dését is, s az általuk elkészített egyszerű, de minden bizonnyal a jövő zálogát már most ma­gukban rejtő alkotások, a fi­noman és már hozzáértéssel ki­dolgozott szerszámok, egysze­rű gépecskék meghozták kis alkotóik örömét. Így van ez a hatvani Bajza József Gimná­ziumban is, ahol kis szekré­nyekben őrzik a diákkezek igazán tetszetős alkotásait — őrzik, mert alkotóikon kívül büszke rájuk az iskola is. És a kis „mesterek” közül senki sem gondolt még arra, hogy a fúró, kalapács vagy kondenzá­tor előállítása, megszerkeszté­se az általános műveltség meg­szerzésének rovására történt. Hát miért aggodalmaskodná­nak egyes szülők? Akadnak, akik féltik gyermekeiket a fi­zikai munkától. No és a torna­órák? A testnevelés ellen még senki sem emelte fel tiltakozó szavát, sőt, annak szükséges­ségét hangoztatják. A poli­technikai oktatás legnehezebb részei sem jelentenek nagyobb fizikai megerőltetést, mint olykor egy-egy ,.nehezebb” tornaóra. Hallottam olyan hangokat is, mi szükség erre az új oktatási formára? VAJON NEM TARTOZIK-E MA MAR az általános mű­veltséghez, hogy hogyan kell szerszámot készíteni és ho­gyan kell villanyt szerelni? Valamikor, nem is olyan ré­gen, világszenzáció volt a rá­dió feltalálása. Napjainkban már arról értesülünk, az em­ber meghódította a világűrt, rövidesen eljut idegen égites­tekre is. Igen, csodálatos dol­gok, én még sem tartom kü­lönösnek, mert ez az újtípusú, magasabbrendű társadalom, amelyben mi is élünk, való­ban „csodákra” képes! A tech­nika rohamos fejlődése vajon nem követeli-e meg fiatalja­ink gyakorlati oktatását? Az élet számos munkaterü­letén nélkülözhetetlen, hogy diákjaink már az iskolában megismerkedjenek a mező- gazdasági gépek munkájával, kezelésével, a növénytermesz­tés alapfogalmaival. Ezenkívül az ifjúság eszmei és politikai nevelése terén rendkívül nagy jelentősége van annak a kiala­kuló szoros kapcsolatnak, ami a diákság és a termelőszövetke­zeti dolgozók között egyre mé­lyebben tapasztalható. Valaki azt mondta: azt még megértem, hogy a leendő ag- ronómusoknak, mérnököknek és a mezőgazdasággal össze­függő munkaterületeken dol­gozó szakembereknek szüksé­ge lesz arra, hogy már a kö­zépiskolában szerezzenek bi­zonyos gyakorlati alapismere­teket, de mi szüksége van az én fiamnak a politechnikai ok­tatásra, aki jogász akar len­ni? A LEENDŐ JOGASZNAK IS SZÜKSÉGE VAN a poli­technikai oktatásra. Nap mint nap kerülnek olyan ügyek a — Anyu! Mi hajtja a vízilovat?... bíró asztalára, amelyek bizo­nyos vonatkozásaikban kap­csolatban vannak a mezőgaz­dasággal, és az ilyen ügyek el­bírálása feltétlenül igényli a vitás kérdést eldönteni hiva­tott bírótól a gazdasági alap­fogalmak ismeretét. Az ügyé­szi székből sok esetben csak akkor hangozhat el tárgyila­gos vádbeszéd, ha a vádható­ság képviselője kellő ismere­tekkel rendelkezik, a mező- gazdaság szerteágazó alapfo­galmait illetően. De ugyan­ilyen ismeretekre van szüksé­ge a büntető ügyben fellépő védőügyvédnek éppúgy, mint a polgári perben szereplő jogi képviselőnek. És mennyivel könnyebb lesz leendő jogásza­ink helyzete, akik a politech­nikai oktatás során már most, a középiskolában elsajátíthat­ják azokat a szükséges alap­ismereteket, amelyek nélkü­lözhetetlenek lesznek válasz­tott hivatásuk gyakorlása so­rán, mint azoké a gyakorló jo­gászoké, akiknek annak ide­jén még nem volt módjuk el­méleti ismereteiket gyakorlati alapfogalmak megszerzésével gazdagítani. Vitathatatlan tények, ame­lyek az új iskolareform szük­ségességét és a politechni­kai oktatás bevezetésének nélkülözhetetlen időszerűségét bizonyítják. Dr. Rőczey Ödön ■■■■■■■•■■■ //■ a a a a < Mí'mífíc: EGRI VÖRÖS CSILLAG Ballada a katonáról EGRI BRODY Ember a medvebőrben GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Spessarti fogadó HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Hosszú meneteles HEVES Cirkusz PÉTERVÁSARA Rangon alul FÜZESABONY Nercbunda tuti 80141 Egerben este 7 órakor; Szemtől szembe (Jókai-bérlet) I960. NOVEMBER 16., SZERDA: ÖDÖN 15 évvel ezelőtt. 1945-ben a fasiszták üldözése során vesztette, életét BRÓDY IMRE fizikus és feltaláló. Elméleti munkásssága fontos a szilárd testek fajhőjének és az ún. molekulahő kiszámí­tását illetőleg. Az ő találmánya a Kriptoii töltésű izzólámpa, amely azonos fogyasztás mellett 14 százalékkal több fényt ad. valamint az ehhez szükséges kriptongáz levegőből történő nagyüzemi előállítá­sának módszere. Polónyi Mihállyal együtt tervezték továbbá a vi­lág első kriptongyárát Ajkán. Bródy Imre 1891-ben született. 215 évvel ezelőtt. 1745. november 16-án halt meg JOHANN HILDEBRANDT osztrák építész, a barokk egyik legkiválóbb auszt­riai mestere. Épületeiben (bécsi Belvedere, a salzburgi Mirabel, a magyarországi ráckevei, féltörönyi. béllyei, promontori kastélyok) a barokk stílust francia és olasz rokokó-elemekkel élénkítette. 150 évvel ezelőtt. 1810-ben e napon született KAREL MÄCHA cseh romantikus költő. 125 évvel ezelőtt. 1835-ben e napon született CESARE LOMBRO- SO olasz orvos, a bűnügyi antropológia megteremtője. Elmélete szerint az elmebetegek és a bűnözők testalkatilag rendellenes tí­pusok és alacsony erkölcsi értékük fizikai fogyatkozásukkal ma' gyarázható. 65 évvel ezelőtt. 1805-ben e napon született EDUARD BAGRIC- KIJ szovjet-orosz lírikus. A legszebbek, a dolgozó embert, a vörös­gárdistákat ábrázoló, egyszerűségükkel és harmonikus formájuk­kal kitűnő költeményei. Híresek Scott, Burns, és Ben Johnson orosz fordításai. Bagrickij 1934-ben halt meg. 360 évvel ezelőtt, 1600-ban született CLAUDE LORRAIN francia festő és rézmetsző, hangulatos, idealizált tájképei révén Rem­brandtra hatott. FILM: * ** Az arcnélküli város Egy politikai gyilkosság körül bonyolódik ez az új magyar filmtörténet. Az izgalmas film főszerepeit legismertebb mű­vészeink játsszák. A filmet a gyöngyösi Puskin Filmszínház mutatja be november 11-től 22-ig és az egri Vörös Csillag no­vember 24-től 30-ig. Nagyszabású angol kiállítás Moszkvában Anglia 1961. május 19-től jú­nius 4-ig nagyszabású ipari ki­állítást rendez a moszkvai Szokolnyiki-pankban. Az angol kiállítás költségeit 2 millió fontra becsülik, 23 acre terüle­tet foglal majd el és 621 angol cég áruját mutatja be. Az an­golok egymillió szovjet látoga­tóra számítanak. A kiállítást egyébként nemcsak a moszk­vaiak élvezhetik majd, hanem saját otthonukban a televízió­val rendelkező angolok is. Eb­ből az alkalomból első Ízben létesítenek közvetlen televízió- kapcsolatot Moszkva és Lon­don között. ,.lij|iiliil:iliili!liiliililliili>lij|illl>l!iliilnliililliilnlllllll!il!i|!i|ii|iiliiliil»liillllill!llliliili!l!iliiliil!lli!llililllll:tll»illllilliilil|il|:iliil'il'il;:|i:l.Halul I liHiHuHHiilnlal iMiiiiüiiiiaiiiiuaiianiiiiiiaiiiuiiiiiiiiiiuiMM ■U0LL! 3AN0S: A Gondolat Kiadó : ankét©! rendez - Egerben Csütörtökön, 17-én 18 órakor. Egerben, a TIT-klubban, a- Sondolat Kiadó jövő évi tér-] veit vitatják meg a kiadó, munkatársai és az egri olva-| jók, könyvtárosok. Az ankétra. az olvasókat és könyvtárosokat^ ezúton is meghívja a megyei] titkárság és kéri, hogy hasznosa tapasztalataikat, ötleteiket, ta-] nácsaikat mondják el a megbe-. szélésen, ezzel is segítsék a Tu-r dományos Ismeretterjesztő, Társulat kiadójának, a Gondo-' latnak munkáját MELEG, ALMOSÍTÓ fél­homály borult a kis, havibéres bútorozott szobára. A kopott, apró vaskályhában csendesen lobogott a tűz, apró­kat sercent a szén, s piros fény szökött ki a szellőzőlyukakon. A barnára politúrozott búto­rok tompán csillogtak, s a ko­ra téli alkony megduzzasztotta, naggyá változtatta őkeit. Szinte zsúfoltnak tetszett e kis szoba, az árnyak is élni kezdtek, egy­re növekedve, furcsán támasz­kodtak a falnak, inogtak, im- bolyogtak a kályha kisurranó, duzzadó fényénél. Balázsi az asztalnál ült, ci­garettázott és hallgatta a régi, komótosan ketyegő órát amely \ bizonyos időközönként meg- . megszaladt. Ilyenkor mintha a ; szíve is gyors riadót verne, ! nekiiramodott, bőszen és türel- ' mellenül kopogtatta mellét. ! valami baj lehet a motorom- ; mái — gondolta, s mint általá- J ban tenni szokta, meet is elha­tározta, hogy holnap felkeresi Bercit. Berci volt az egyetlen olyan orvos ismerőse, akiben feltétlenül bízott és adott a vé­leményére. Nem, nem volt divatos or­vos, még csak nem is úgyneve­zett specialista, de türelmesen végighallgatta, ahányszor pa­nasszal ment hozzá. Sose az­zal kezdte, mint más osvos, hogy „hány cigarettát szív el, mennyit iszik naponta” hanem szokott, nyugodt modorában, aprókat bólogatva, kopaszodó, gyérfürtű, barna fejével másra terelte a beszélgetést. Főként politizálni szeretett, rövid tő­mondatokban fejezte ki véle­ményét, következetesen, logi­kusan próbálta bebizonyítani, hogy igenis a harmadik világ­háború nem elkerülhetetlen. Szeretett vitatkozni ezzel a fiatal orvossal, mert sohasem heveskedett, okfejtése reális volt és mert hinni tudott az emberekben. Lélekben is na­gyon közel kerültek egymás­hoz, volt egy-két közös kiruc­canásuk, egy-két bolondos, vi­haros avasi éjszaka, olyan föld alatti, pincés, magyaros neki­rugaszkodás. néhány keserves, közös daluk is akadt, különö­sen amikor... hát igen ...' L) ALAZSI FELÁLLT és zsebredugott kézzel az ablakhoz ment. Kissé elhúzta a fehér, horgolt függönyt és ki­nézett. Fényeket és embereket látott. Mind-mind végezte a maga kijelölt dolgát, jöttek- mentek, s neki úgy tűnt, mint­ha a sűrű hóesésben egy látha­tatlan karmester dirigálná az egész mozgást. Jól látta a nép­büfé zsúfolt, kezükkel hadoná­szó részegek vitatkoztak, az ételkassza előtt sorban állt a nép. A nyomdában folyt a mun­ka, a nyitott kapu alatt hen­ger alakú kötegekben sorakoz­tak egymás mellett a papír­tömbök. Villamos zörgött vé­gig a halványan behavazott sí­nen, s ez a zörgés újra vissza­kergette félbenmaradt gondo­lataihoz, az orvoshoz, és ahhoz az avas! részeg éjszakához: Persze nem is az avasi éjsza­ka fontos ebben az egész do­logban, hanem... az első talál­kozása Katóval. Mennyi ideje is. Istenem? öt, nem, hat hó­napja történt, közvetlenül az érettségi után. Rengeteget dol­gozott, alig várta, hogy az utol­só érett gyereket kiengedje a kezéből, előre örült a vakáció­nak, s annak, hogy fiatal fele­ségével (egyéves házasok Vol­tak) heteket tölthet a Balaton mellett. Egy héttel az elutazá­suk előtt, két tanár kollégájá­val betértek az Aranycsillagba. A presszó meleg, fülledt nyári este ellenére is tömve volt. A zongoránál fekete hajú, so­vány, hosszúkás arcú, fiatal férfi ült, lustán, erőtlenül ját­szott valami táncegyveleget. A ventillátor surrogva búgott, néhányan vágyakozva figyel­ték, s Balázsi már-már lemon­dott a feketéjéről, amikor ész­revette Berciéket. AZ ORVOS EGY aranyo­** zott, cirádás oszlop mel­letti asztalnál ült harmadma­gával. Balázsi a kollégáihoz fordult: — Gyerekek, én azt hiszem, hogy bemutassalak, a nagyné­nimnek és... a lányának. A nagynéni kövér, kontyos, nagydarab asszony volt, zsír- párnás kezekkel, egyszerű, sö­tétkék zsorzsett ruhában pihe- gett és fagylaltot evett. Hanem a lánya! Nem, nem az a csodálatos szépség... És mégis... Balázsi mintha elvesztette volna a ta­lajt a lába alól. Mintha titkos, kamaszkori álmaiból lépett volna elébe ez a lány, ki-kirobbanó tempera­mentumával, szőke, rövidre egy helyet talán sikerül sze­reznem. Ugye, nem haragszo- tok, ha... Perszie, hogy nem haragud­tak. Természetesen, ezután csak véletlenül ment az oszlop felé, s amikor Berci meglátta, meghívta az asztalukhoz. — Engedd meg, Karcsikám, vágott, göndör hajával, fekete szemével és valami megnevez­hetetlen üde bájjal. A lány ne­vetett, beszélt, kérdezősködött: — Maga tanár? — Igen. — Milyen tanár, ha szabad érdeklődnöm? — Történelem.

Next

/
Thumbnails
Contents