Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-16 / 270. szám
1960. november 16., szerda NÉPCJSAG 8 1 gép és 8 asszony AZ EGEI DOHÁNYGYÁRBAN üzerrybe állítottak egy új gépet, amely 18—20 asszony munkáját képes elvégezni. Nem szenzáció ez, — egyszerű, hétköznapi hír, sokszor hallani hasonlót nálunk mostanában. Mégis felderítő útra indultunk a dohánygyári munkatermekbe. A nyolc asszony sorsa érdekelt bennünket, akik felszabadultak a nehéz munkától: mi történt azokkal, akiknek kezemunkája helyébe a gép lépett? A gép a bálabontó csoport munkatermében áll. Szellemes, okos szerkezet: a bálákból, a ládákból futószalagra szórják a dohányleveleket, s többívű hajlásokon át levegő szívja fel az anyagot a vastag vascsövekbe, melyen át egy másik munkaterembe jut, a szivarka- gyártáshoz. „Levelezőgép” — ez a szerkezet neve. Elvégzi a legfontosabb műveleteket. Az eredmény máris mutatkozik: kevesebb a melléktermék, a morzsalék. — Mit‘szóltak, mikor üzembe állították a gépet? Vona Jánosné, munkásnő, aki két hete a szivarkagyár- táson dolgozik, rámcsudálko- zik: — Mit szóltam volna? Áttettek egy másik munkakörbe, mint a többieket. Így járt a többi hét asszony is, akiknek kezéből „kiütötte” a munkát a gép, — hogy újat adjon helyette, könnyebb, jobb, termelékenyebb munkát. Vona Jánosné, Varga Kálmánná a szivarkagyártáshoz került, Nagy Ferencné a szivarkacso- magoláshoz, Hegedűs Pétemé és Majoros Bernátné a szivarelőkészítéshez. Hárman — Mezei Györgyné, Sóskúti Ferencné és Pintér Jánosné — a fonó- és bábgépek mellé kerültek dolgozni. — Ügy oldottuk meg az átcsoportosítást, az új munkakörbe való áthelyezéseket — mondotta Somos János elvtárs, gyártásirányító —, hogy figyelembe vettük a munkásnők adottságait, kit hol tudunk legjobban alkalmazni. A közben adódott egyéni sérelmeket orvosoltuk. AZ ASSZONYOKAT új munkakörbe helyezték át. Ez nem jelentett semmi csökkenést fizetésüknél. Inkább a gyakorlatlanság volt a munka hátramozdítója, ami egy-két asszonyból elégedetlenséget váltott ki. Erre panaszkodott Hegedűs Pétemé és Majoros Bernátné a szivarelőkészítésen. — Két hétig tanuló munkabérben kellett dolgoznunk, merthogy nem értettük tökéletesen ezt az új munkát. Most aztán már, hogy megtanultuk, mit hogyan kell csinálni, mi is rendes normában dolgozunk. Itt se lesz kevesebb fizetésünk, mint a keverő csoportnál. 1100 —1150 forint körül kapunk majd. A Dohánygyár dolgozóinak 75—80 százaléka nő. És fölöslegessé vált munkaerő nincs, mert a párt- és a szakszervezet, s az üzem igazgatója nemcsak a szívükön viselik a gyárban dolgozó emberek sorsát, s addig nincs nyugtuk, míg valamennyi, problémával küzdő munkásuk ügyét el nem intézték. A bálabontó csoport munkatermében újabb gépet is üzembehelyeznek hamarosan és bővítik a levelezőgépet is. Az újabb gép — az előnedvesítő berendezés — bálázott állapotban nedvesíti és puhítja az anyagokat. Újabb könnyítést adnak az asszonyoknak, a régi, rossz módszert korszerűbb módszer váltja fel. Egy vágónedvesítőgépet is munkába állítanak jövőre. ★ A TŐKÉS VILÁGBAN a munkás félelmetes verseny- és vetélytársa volt a gép, elrabolta a dolgozóktól a munkát, s az emberek az utcára kerültek. Kenyér és pénz nélkül. A gép a mi világunkban megkönnyíti az emberek munkáját, segít a termelékenység emelésében. A Dohánygyárban most már egyre több műveletben a gép végzi el a munkát, s a szabaddá vált munkaerőt új, speciális termelőfolyamatokban alkalmazhatják. A gép új, köny- nyebb, jobb, termelékenyebb munkát ad az emberek kezébe. Mert a gép az emberek barátja. (pataky) Hadiadó a gyomorban Az orvosi kutatómunka előmozdítására rövidesen jó néhány londoni autóbuszvezető apró rádiadót fog lenyelni és azzal együtt végzi majd a munkáját. így akarják megvizsgálni a különböző munkakörök és a gyomorbajok közötti összefüggést. Az apró adóállomás az autóbuszvezető gyomrában végbemenő hőmér- sékletbeli és egyéb változásokat a vezető közelében elhelyezett vevőberendezéshez továbbítja. Munka közben Az illetékesek figyelmébe Kihez tartozik ? Évente közel 3000 füzesabonyi lakos kap tüzelőt a füzesabonyi MÁV tüzelőellátó telepéről. Ez annyit jelent, hogy 0Ó00 tonna szenet és több száz mázsa fát szállítanak el, főleg lovaskocsikon. A vasúti átépítések folyamán átrendezték a tüzélőkiadó telepet. Lekövezték és körülkerítették, valamint korszerű mérlegházat is építettek. A telep körülbelül 200 méterre van a budapesti műút- tól. De a bekötő út árván maradt, ezt nem kövezték le, pedig tözelőszállitási napokon több száz kocsi is megfordul ezen. Az őszi esőzéstől teljesen járhatatlanná vált az út. A kocsik tengelyig süllyednek el, kínlódik itt ember és állat. Éppen a téli fűtési idény előtt vált járhatatlanná az út. Több füzesabonyi dolgozó vágya, hogy az illetékesek minél előbb cselekedjenek, és döntsék el végre, hogy a MÁV-nak kell-a az utat megjavíttatnia, vagy a községi tanácsnak? Bemutatjuk Vas s Mihályt és Kovács Mihályt, az Egri Háziipari Szövetkezet két szabászát. A szövetkezetben több mint három éve dolgoznak. A képen látható villany szabászgépet most kapta a szövetkezet, amellyel nagyban meggyorsult a konfekcióáruk szabása. A méhészeti oktatásról i Már jól benne vagyunk az őszben és a nyáron oly szorgalmas méhcsaládok a kaptárba húzódva várják a telelés viszonylag nyugodtabb időszakát. A méhészkedőknek azonban ez az időszak sem jelenthet pihenést. Itt az ideje a „hideg” hónapok egyik legfontosabb méhészmunkájának — a tanulásnak. Az elkövetkező években mintegy 30 százalékkal kell emelkednie a méhészeti termelésnek. Az átalakult, nagyüzemi mezőgazdaságnak egyre több megporzó méhcsaládra van szüksége, az iparnak több hazai méhviaszra, és a külkereskedelem több száz vagon mézzel akarja a jelenlegi 250 —300 vagonos mézexportot emelni. De nemcsak népgazdasági érdek a méhészeti hozamok emelése. Közvetlenül érdekeltek ebben a méhészkedő dolgozók is, akik pénzt és munkát, a pihenésre szánt idejüket áldozzák méhészetükre. Az eredményt azonban a szaktudás színvonala lényegesen befolyásolja. Közismert tény az, hogy a jelenlegi felszereléssel, új beruházás nélkül — de nagyobb szaktudással — legalább 30 százalékkal lehetne emelni a méhészetek hozamát. Bizonyítják ezt az állami méhészetek termelési átlagai. Ott képzett méhészek dolgoznak, a családonkénti mézhozamok 30—100 százalékkal múlják felül évről évre az országos átlagokat. Az e téren jelentkező feladatok megoldásához az elmúlt években hozzáfogtak már megyénk méhészei és az illetékes ezervek is. Az Egri Méhészszövetkezet Egerben és a környékbeli községekben mintegy 500 méhész részvételével szervezett tanfolyamokat, amelyeken többek között az Egri Tangazdaság is közrebocsátotta nagy méhészetének termelési tapasztalatait. A megyei tanács a tsz-méhészek tapasztalatcseréjének anyagi alapját biztosította. Már hagyománnyá vált, hogy az egri méhészeti előadásokat — tanfolyamokat a Méhészgzövetkezet a TIT- tel együttműködve szervezi meg, Az eddigiek helyes folytatását jelenti — magasabb szinten — a TIT Bugát Pál Szabadegyetem méhészeti tagozatának megszervezése. Tematikája felöleli hazai méhészkedésünk viszonylag elhanyagolt kérdéseit, másrészt a legújabb elméleti és gyakorlati eredmények, módszerek összehasonlító ismertetésével már előre is nagy érdeklődést váltott ki. Az előadásokat országos hírű szakemberek, tudósok fogják tartani. Dr. Búza, Csikós, Faluba, a Kossuth-díjas Öröst és Tangl professzorok lesznek biztosítékai a valóban egyetemi színvonalnak. Több méhészeti tárgyú magyar, szovjet és csehszlovák film vetítésére is sor kerül az előadások kapcsán. Ezek megtekintése a nem méhészkedő nagyközönségnek is felejthetetlen élményt nyújthatnak. A szervezők helyesen tették, hogy az előadások időpontját novembertől kezdődően minden második vasárnap délelőttiére állapították meg. így lehetővé válik a vidéki hallgatóság részvétele, a termelőszövetkezeti méhészek részvétele is megoldható, ami nagyban fogja emelni az előadás- sorozat értékes hatását. A méhek pihennek már, a méhészek azonban tanulni fognak, kihasználva a TIT által nyújtott lehetőséget. Ha jó munkát végeznek, jövőre learathatják téli szorgalmuk gyümölcseit. Sztrancsik Zsigmond Tő a bizalom Egy norvég falu közigazgatási szerved hirdetmény útján felkérték a lakosságot, hogy három hétig igyekezzenek rendesen viselkedni, miután a község egyetlen rendőrét szabadságra küldik és takarékosságból nem állítanak helyettest, Segítség óvoda ügyben Közismert dolog, hogy megnövekedett a szülő érdeklődése a napközi otthonok és óvodák iránt. Az igazság az, hogy éppen e nagy érdeklődés miatt nem elegendő a férőhely, noha évről évre egyre több óvodát, napközit, bölcsődét hozunk létre. Vannak azonban olyan dolgok, amelyeken lehetne segíteni. Egy háromgyermekes anya panaszolta: Egerben, a József Attila utcában (Hajdú-hegyen) lakik. Egyik gyermeke az Arany János utcai, másik a Farkasvölgy úti (nagy állomás mellett), a harmadik pedig a Györgyényi úti óvodába jár. Reggel 7-kor indul el „körutazásra” a három aprósággal, s lélekszakadva kell rohanma, hogy 8-ra megérkezzék munkahelyére, a járási tanácshoz. Es mivel mindhárom gyerek óvodás, most már csak azt kérdezzük, nem lehetne-e valamit tenni, hogy a három testvér egy óvodába járjon, ne pedig a város három különböző helyére. Egy budapesti kirándulás és az előzmények Az egri Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat KlSZ-fiatal- jai elhatározták, hogy közösen szerzett pénzből fellátogatnak Budapestre. Az elhatározást tett követte, egész nyáron azon igyekeztek, hogy „kifogják” azokat a munkaalkalmakat, ahol a szervezet számára pénzt lehet szerezni. Másrészt nekifogtak a papírgyűjtésnek, s az eredmény 4000 forint készpénz lett. A fiatalok — harminchatan kétnapos tanulmányi kirándulásra mentek a fővárosba. A programot úgy állították össze, hogy abban a zenerajongóknak, a labdarúgás kedvelőinek, de az üzemek munkája után érdeklődőknek is eleget tettek. Meglátogattak több gyárat, megnézték a „Szép Heléná-”t. s a Stadionba is elmentek, hogy végigszurkolják a Magyarország B—Belgium B válogatott mérkőzését. Élményekben csak gazdagodtak azzal, hogy szállásukat a csillebérci úttörőtáborban ütötték fel, s azóta is sokat beszélgetnek a kétnapos túra részvevői a közös kirándulásról. Most az a tervük — s megvalósításához már hozzá is fogtak az anyagiak gyűjtésével —, hogy a nyáron ellátogatnak ugyancsak közösen Csehszlovákiába. Ahogy a lelkes munka megindult — valószínű, valóra is váltják tervüket. Náci vaskeresztek a temetőben Halottak napján a bécsi központi temetőben az elesett SS- katonák sírjait ..ismeretlen kezek” olyan koszorúkkal díszítették, melyeknek középpontjában egy náci vaskereszt alakja „ékeskedett.” Háromfajta sugárzásnak vagyunk kitéve DR. R. SCHULTZE, a hamburgi meteorológiai intézet tanára, a Garmisch-Partenkir- chenben megrendezett 56. gyógyfürdő értekezleten érdekes előadásban ismertette a természetben előforduló sugárzásokat és azok biológiai hatását, A csengődi uradalom gépésze volt...' — Nagy uradalom tartozott a gróf úr kasszájához — hunyorít szemével Szűcs István bácsi, az Egri Finomszerelvény- gyár lakatosa. — Csengődön is napokba tellett, amig egyik végiről átballagott az ember a másikra. Jóféle föld volt, amely zsíros, sokat termő. Pedig csak vadászuradalom vót — ejti furcsán a szót. — Hosszú sora van életemnek, messziről, nagyon messziről keveredtem ide. Katona- szökevény vagyok — mcsolyodik el. S valóban, sok viszontagságot átélt már Szűcs bácsi, míg végre kikötött itt, a Finomszerelvény- gyárban. Aradról az éj leple alatt szökött, bejárta az erdélyi havasokat, az asszonyt is Gyergyószentmik- lósról hozta magával, no meg menekülnie *s kellett, mert a keményfejű katonát nem nagyon szívlelték az akkori román tisz- tecskék. Járta az országot, míg végül a törökbálinti TBC-szanató- riumban megállapodott és helyet talált a sistergő gőzkazánok mellett. Még az első élmunkások között tűzték mellére a jelvényt, 1946-ban. Szorgalmasan dolgozott, sohasem volt baj vele. A. vándormadár újból felkerekedett, elköltözött a Bükk aljába, ide, Felnémetre. Még jóformán meg sem született a gyár, de 6 már a bölcsőjénél szorgoskodott. Látta az újszülött vívódásait, ismerte az első gyártmányok hibáját. Hallgattak szavára, hiszen a vasas szakmában nagy jártassága volt. 1951 januárjában került a Finomszerel- vénygyárba. Most lemezlakatos a kísérleti üzemben. A rideg lemez az ő keze nyomán alakul alkatrész- szé, a hegesztőpisztoly lángjával, mint szabó az ollóval, úgy alakítja a lemezdarabokat. Az a letűnt világ? Kicsit fanyarul, de jóságosán elmosolyodik. — Azt gondolom, csak rossz álom volt, amely soha többé nem zavarja az életünket, világos jövőnket. Régen a hajnali pirkadás már a gép mellett ért, a vacsoracsillag meg halványodni kezdett, amikor befejeztem. — Mi volt a bére? — Alig kaptam valamit hónap végén, mert azt mondták, ennivalóra, meg erre, meg arra, lefogták a többit. — Gróf Tisza Kálmán szolgája voltam, t)e ezt csak azok értik, akik maguk is vágtak rendet a búzájában, hajlongtak cukorrépaföldjein, ismerik a summás szolgai életét. — A csengődi uradalom gépésze voltam, csináltam, végeztem a munkám, mert élni kellett, de a munkám fölét a gróf úr tette zsebre és dőzsölte el a Riviérán, vagy Karls- badban. — Más ez a mi világunk. Az ország vérkeringésében helyem van nekem is, mint egy kis csavarnak, a hegyeket mozgató dózerekben. Számítanak a munkámra, hiszen értem van az ország és én vagyok az országért, mindannyiunkért. Ha kedve van, jöjjön munkaidő után az 5- ös lakótelepre és mindent elmesélek. Vagy ha szeret horgászni, adok kölcsön egy botot és kiülhetünk pe- cázrá. Nagy, széles kezét nyújtja. Elbúcsúzom. Széles háta eltűnt a kapusszoba ajtajában. (K. J.) Az emberre állandóan háromfajta sugárzás hat: a csillagokból, az atmoszférából és a Föld belsejéből érkező sugarak. A csillagvilág sugárzása, azaz a kozmikus sugárzás, radioaktív és elektromos töltetű övét képez a Föld körül: sugárzási ereje akkora, hogy a földi élőlény nem képes elviselni. E veszély ellen az atmoszféra védi meg az embereket. Mint egy ólompáncél, úgy tartja távol tőlünk az energiadús sugárzást. Az atmoszférában viszont olyasféle folyamat megy végbe, mint a reaktorokban és a röntgencsövekben, miközben radioaktív izotópok keletkeznek, többek között argon—37, beryllium—7, tritium —3, tiszta szén—14 és röntgensugarak. Mivel ez a folyamat rendkívül nagy magasságokban történik, az izotópoknak csak elenyésző kis része kerül a legalsó levegő rétegekbe. Az emberi szervezet már hozzászokott a kismérvű sugárzáshoz, ez tehát nem veszélyes. A sugárzás csak akkor válhatik veszélyessé, ha mesterséges beavatkozással (pl. atombomba- robbantások, orvosi besugárzások, élelmiszerek izotópus konzerválása) a sugárzás ereje fokozódik. AZ ATMOSZFÉRA szűrőhatása nem terjed ki a kozmikus sugárzás egész spektrumára. A Föld atmoszférája két speciális fizikai tulajdonsága folytán úgyszólván teljesen átengedi a sugárzási spektrum két szűk szakaszát. A tudomány a két szakaszt I. és II. ablaknak nevezi. Az első ablakon áthatolnak a közép- és hosszúhullámú ibolyántúli sugarak, a látható fény és a rövidhullámú infravörös sugarak. A II. ablakon át hatolnak be az 1 cm-től 1 m-nyi hullám- hosszúságú sugarak, Az ember tehát magas töltéses frekvenciájú sugárzásnak van kitéve, ami azonban az eddigi tapasztalatok szerint biológiailag nem hat. Egy másik sugárzás az atmoszférában keletkezik. Ez hosszúhullámú infravörös sugárzás, továbbá igen hosszú hullámú, magas frekvenciájú sugárzás. Az infravörös sugárzás pótolja az emberi test sugárzási veszteségét. Az ember — mint kisugárzó forrás — ugyanis körülbelül 60 kw-ot veszít naponta. Az infravörös sugárzás melegíti az embert körülvevő légteret. A harmadik jelentős sugárzási forrás maga a Föld, amely szintén hosszúhullámé infravörös sugarakat áraszt és ezzel szintén pótolja az ember sugárzási veszteségét. Biológiai szempontból fontosak a földből kiáramló radioaktív gázok és azok vegyületei. Az ember belélegzi ezeket a gázokat, úgyhogy életében jelentős mennyiségű radioaktív anyagot halmoz fel testében. KIMUTATTAK, hogy a belélegzett radioaktív anyagok, amelyek egyébként az ivóvízben és az élelmiszerekben is előfordulnak, atombomba-robbanások, reaktorok üzemeltetése és az atomhulladék következtében visszakerülnek az atmoszférába. Ez a „mesterséges” radioaktivitás ma még százszorta alacsonyabb a természetes radioaktivitásnál, tehát biológiai szempontból figyelmen kívül lehetne hagyni, ha az emberi szervezet már hozzászokott volna a radioaktív izotóp többlethez.
