Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-15 / 269. szám

NÉPÚJSÁG 1960. november 15., kedd ft ms »El ne fele lsem már!“ — Asszony! Ha még sokáig • válogatsz, itthagylak! — mor­dult élete párjára M. Bertalan ostorosi. ifjú férj, mivel meg­unta az Állami Áruházban való ténfergést és ácsorgást. — Várjon már kend, rögtön jövök, csak még egy mackót veszek a gyereknek! — ezzel el is tűnt a csinos, fejkendős fia­talasszony. Végre felkászolódnak a lo­vaskocsira, megindul a ló, mi­kor az asszony hirtelen fel­kiált: — Látja-e. hogy semmire sincs gondja? Nem váltottuk meg szerdára a színházjegyet. — No látod, azért pedig ma­radunk. így az ember, aztán békésen leláboroztak a szervezőiroda előtt, hogy megvárják a nyi­tást. Hódit a színház, (á) — NÖVELIK A RIZS VE­TÉSTERÜLETÉT megyénk dé­li, rizst termelő szövetkezetei. Az idei nyolcszáztizenhat hold­dal szemben jövőre ezer hol­don termelnek majd rizst a szövetkezetek. — A MEGYEI művelődési autó most már hónapok óta rója a megye legkisebb tele­püléseit, s ma arról számol hat be az „autós könyvtár’ vezetője, hogy olvasóinak száma közel 800, ami két já­rási könyvtárnak felel meg. — TEGNAP az egri, gyön­gyösi és a hatvani zeneiskola tanárainak továbbképzési nap­ja zajlott le Gyöngyösön. Este a zenetanárok nyilvános hang­versenyt adtak, a hangverseny műsorában Verdi-, Liszt-, Ko­dály-, Debussy-, Beethoven- és Haydn-művek szerepeltek. — 1961-RE külföldi útban részt venni kívánók igényei­nek • bejelentési határideje november 30. A külföldi uta­zási igényt az egri és a gyön­gyösi Idegenforgalmi Hiva­talban kell bejelenteni. — AZ EGRI vasöntöde für­dő- és öltözőhelyisége régóta gondozatlan állapotban van. A dolgozók megelégedéssel vették tudomásul, hogy a helyiségeket rendbehozzák, a falakat lefes­tik. A munkálatokat ezen a hé­ten kezdik. — JELENTŐS sikert ért el a Bélapátfalvi Általános Is­kola nevelőtestülete és tan- nulóifjúsága az Eötvös-alap sorsjegyeinek árusításában. — ZÖLDBLL MÁR AZ ŐSZI VETÉS egy része a felde’orői Rákóczi Tsz-ben. Száz hold őszi árpa, öt vein hold rozs, öt ve n hold takarmánykeverék, s ti­zennégy hold vöröshere veté­sével ugyanis még régebben végeztek a közös gazdaság tag­jai. Egyedül hatszáz hold őszi búzavetési tervüket nem tud­ták eddig teljesítem. Ebből a munkából még' százötven hold- nyi vetés van hátra. — A PEDAGÓGUS szak- szervezet iskolai taggyűlése­in sok konkrét kérés és javas­lat vetődött fel. így például az egerboesi nevelők kérik, hogy segítsen a szakszervezet abban, hogy az új tanköny­vekkel együtt jelenjenek meg a segédkönyvek és a ve­zérkönyvek is. — KÉSZÜLNEK A MEZŐ­GAZDASÁGI előtervek a he­vesi járás termelőszövetkeze­teiben. A járási párt-, állami- és termelőszövetkezeti vezetői már korábban értekezleten vi­tatták meg az egész járást érintő legfontosabb kérdéseket. A járásra vonatkozó tervszá­mokat ma mpr minden tsz is­meri. — AZ EGRI Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat KISZ- fiataljai elhatározták, hogy a közeljövőben rendbehozzak, teljesen újjáalakítják új klubhelyiségüket, hogy az al­kalmasabb legyen a klub- cl et-re. — NÖVELIK AZ ÖNTÖZÉ­SES KERTÉSZETEK területéi Erdőtelek községben. A kerté­szeti növények termelésére a község adottságai nagyon jók. ezért úgy tervezik, hogy né­hány év múlva az itteni terme­lőszövetkezetek területüknek mintegy huszonöt-harminc szá­zalékán létesítenek majd öntö­zéses kertészeteket. Johannes Kepler IV] a 330 éve halt meg J Kepler, az új csillagá­szat megteremtőinek egyike „Boszorkány fiának” tartot­ták, kora zseniális csillagásza volt. „Császári matematikus címet kapott, csak éppen fize­tést nem adtak mellé. Egyete­mi tanárnak hívták Páduába q szívesebben maradt hálátlan hazájában. Kepler a csillagászat évszá­zados tévedéseit igyekezett he lyes irányba terelni. A középkor nem kedvezett a tudományok fejlődésének, az egyház, a legfőbb szellemi irá­nyító, a csillagok tanulmányo­zását bűnös foglalkozásnak te­kintette. Még a Föld gömb­alakjára vonatkozó ismerete­ket is tagadta. A csillagokat az égboltra szegezett fénylő lám­páknak tekintették, amelyeke az angyalok gyújtanak meg. Eg és Föld két külön világ. Központban van a Föld, e kö­rül kering minden. Az ókori görög írók műveit, csillagászati megfigyeléseiket az egyház üldözése idején, a középkori arabok mentették meg a feledéstől. Amikor a nagy földrajzi felfedezések be következtek, a helyes görög is­meretek is előkerültek. A ha talmas tengeri utak pontosabb csillagászati ismereteket igé­nyeltek. A sok új tapasztala­tot Ptolemeusz rendszerével már nem lehetett megmagya­rázni. Hihetetlen volt, hogy a sokkal nagyobb Nap, a csilla­gok távoli ezrei 24 óra alatt körülfussák a Földet. fi] i a való helyzet? A Nap a rendszerünk központ­ja. A Föld is egy a bolygók közül. Erre az ötletre hosszas megfigyelés alapján Koperni kusz lengyel amatőr csillagász jött rá először. Kivette a Föl­det a rendszer központjából, helyére a Napot állította. A csillagok huszonnégyórás kör­futása csak látszat, a Föld forog saját tengelye kö­rül. Kopernikusz hosszas két­kedés után határozta el magát felfedezésének a közzétételére. Megértette, hogy állítása be­láthatatlan következményeket von maga után. Felfedezésének a helyességét követői bizonyí­tották. Ezek egyike volt Kep ler. Kopernikusz annyit álla­pított meg, hogy a naprend­szer középpontja a Nap, de a bolygók pályájának alakját nem tudta meghatározni. En­nek a megoldása Kepler Já­nosra várt Kepler 1571. december 27- én Würtembergben született. Apja nyughatatlan természetű ember volt, előbb kocsmárós, majd zsoldos katona lett. Any­ja írástudatlan, iszákos asszony volt, akit durva természete miatt „boszorkány” jelzővel illettek. A kis Keplert szülei mégis papnak szánták, a tü- bingeni protestáns teológiára íratták. O a hittudomány mel­lett inkább a matematikát és a csillagászatot kedvelte, bár ezek melléktárgyak voltak, egyik tanárától, főleg külön­órán tanulgatta azokat. Mivel az elöljárók Keplert a papi pályára alkalmatlannak talál­ták, tanári állást vállalt Graz­ban. A tanítás mellett a csil­lagászatot művelte szorgalma­EGRI VÖRÖS CSILLAG Ballada a katonáról EGRI BRODY Ember medvebőrben GYÖNGYÖSI PUSKIN Spessarti fogadó GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szerelem csütörtök HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mozart HATVANI KOSSUTH Hosszú menetelés HEVES - Cirkusz peter v As Ara Rangon alul FÜZESABONY Nercbunda műsora Egerben este 7 órakor: Szemtől szembe (Fetőfi-berletJ Ott, Grázban adta ki első nagy munkáját, mint „előfu­tárt”, amelyben már felismerte a Nap óriási jelentőségét. Ek kor figyel fel rá Galilei, a hí­res pisai’ tanár is. S mikor már a szerencse „rámosolygott” vol­na, művelt, szép özvegyet vett feleségül, „eretneksége” miatt halálbüntetés terhe mellett menekülnie kellett Grázból. Bolyongása közben egy egész évet Magyarországon is töltött. Hánykódtatások * után ismét Gráz,, ismét menekülés követ­kezett. Újabb állomása Prága, a birodalom fővárosa lett, Ru­dolf német császár udvarába került, aki annyira kedvelte az asztrológiát. 1597-ben kine­vezték „császári matemati- kus”-nak. Megalázva kellett a fényes rangot, de sovány jut­tatást megszolgálnia. Mégis az itt eltöltött idő alkalmas volt arra. hogy a Mars-bolygó pá­lyáját pontosan megfigyelhes­se, a bolygók útjainak titkait megfejthesse. 1609-ben adta ki zseniális felfedezése első megállapítá­sait. Könyve megjelenésével indult meg az új csillagászat megalapozása. Kepler első meg­állapítása, mit ma törvénynek neveznek, így hangzik: Min­den bolygó olyan elipszis ala­kú pályán mozog, amelynek egyik fókuszában van a Nap. A Mars bolygó mozgásának megfigyeléséből más következe tetésre is jutott: A bolygók radiuszvektora (vezérsugér) egyenlő idők alatt egyenlő te­rületeket súrol. Ez annyit je­lent, hogy a bolygók napkö­zeiben gyorsabban, naptávol­ban lassabban keringenek. ésőbb Linzben kötött ki. Itt újabb művei jelen­tek meg: A világ harmóniái, A kopernikuszi csillagászat ki­vonata. Ezekben fogalmazta meg azon összefüggést, amely a bolygóknak a Naptól mért középtávolságuk és keringési idejük közptt fennáll. Minél távolabb van egy bolygó a Naptól, keringése annál las­súbb. Kifejtette többek kö­zött azt is, hogy a Nap nem más, mint egy az állócsillagok közül, s minden csillag körül ugyanolyan „világ” lehetséges, mint a Nap körül. Így gondol­ta azt előtte pár évtizeddel Gi­ordano Brúnó is, aki nézetei­ért máglyahalált szenvedett. Más „figyelmeztetésben” isré­K szesült, A kopernikuszi csilla­gászat kivonata című munká­ját az inkvizíció a tiltott köny­vek jegyzékébe vette. 1624-ben az általa szerkesztett naptár kinyomtatott példányait hó­hérral égettették el, egyetlen példány sem maradt belőle. Az utca népe az „eretnekkel”, a „boszorkány fiával” le akart számolni. Épségben maradá­sát „császári matematikus” cí­mének köszönhette. Idős any­ját boszorkányperbe fogták, akit csak 6 évi börtön után tu­dott kiszabadítani. De a gú­nyolódások azután sem érteit véget. Állás, pénz nélkül bo­lyongott tovább. Hogy család­jának kenyeret tudjon bizto­sítani, mint asztrológus a ke­gyetlen hadvezér, Wallenstein szolgálatába állt. Annyi nélkülözés és üldözte­tés közben is tovább dolgozott. 1627-ben megjelent a bolygók mozgására vonatkozó neveze­tes táblázata, melyben a vár­ható csillagászati események (pl. napfogyatkozás) idejének a meghatározására új módszert dolgozott ki. Utolsó éveit is nélkülözések között töltötte Linzben. — Hogy anyagi hely­zetén javítson, még fantaszti­kus regények írását is megkí­sérelte (Mű a holdbéli utazás­ról: írja, hogy a Hold „lakói” talajba vájt barlangokban él­nek.) Linzből néhányszor el­utazott Regensburgba, a csá­szári kincstárnokhoz, ahonnan fizetése kiutalását remélte. Egyik ilyen útján, melyet lóhá­ton. tett meg 1630. őszén, meg­hűlt és rövid ideig tartó beteg­ség után meghalt. Zsebében utolsó műve 57 példányát és 7 fillért találtak, ez volt összes hátrahagyott vagyona. 1/ oldús-szegényen halt meg, pedig életében császároknak hitelezett. Törté­netírója Keplert „az ég jöven­dő törvényhozójának” nevezi. A bolygók mozgásaira vonat­kozó törvényei örökérvényűek. A Nap körül a 9 nagy, s a kisbolygók tömegén kívül a tudomány új vívmányai, a mesterséges bolygók is az álta­la megfogalmazott törvények szerint végzik keringésüket, hirdetik messzehangzóan. hogy a világ és törvényszerűségei megismerhetők. Dr. Zetényi Endre a TIT csillagászati szakosztályának ta^ja. JOHANNES KEPLER met filozófus, alkimista, 1960. NOVEMBER 15: LIPOT 330 évvel eáelőtt, 1630. november 15-én halt meg JOHANNES KEP­LER német matematikus és csilla­gász, a ipodern asztronómia egyik megalapítója. A zaklatott életű tu­dós munkásságából alapvető fon­tosságú a bolygók mozgásának há­rom törvénye és módszere a boly­gók helyének meghatározására. Két híres műve: ASTRONOMLA NOVA (1609) és a HARMONIE MUNDJ (1619). Matematikában a kúpszele­tek elméletét és a logaritmus­számítást fejlesztette tovább és ö. fedezte fel 1611-ben a csillagászati távcsövet; Kepler 1571-ben született. 680 évvel ezelőtt, 1280-ban e napon halt meg ALBERTUS MAGNUS né- középkor egyik leghíresebb gondolko­dója, akinek munkája teljesen a természet megfigyelésén alapult. Arisztotelész műveit a skolasztika szellemében elsőnek dolgozta fel. 290 évvel ezelőtt, 1670-ben ezen a napon halt meg COMENIUS AMOS JÄNOS, kiváló cseh pedagógus és író. Hányatott élete so­rán a sárospataki kollégium tanáraként Magyarországon is négy évet töltött. Tankönyvei, köztük a Látható világ képekben, mely magyar fordításban most jelent meg. a szemléltető oktatás úttörői. 105 évvel ezelőtt, 1855-ben e napon született BÁRSONY ISTVÁN író, a természet és az állatvilág kiváló ismerője. Eredeti stílusa if­júsági és vadászregényeiben mutatkozik meg. Néhány műve: Er- dőn-mezőn, Ingovány, A rab király szabadon, Az én világom. 55 évvel ezelőtt, 1905. november 15-én halt meg IVAN SZECSE- NOV orosz tudós, alá a darwinizmus tanait az idegrendszer kuta­tásainál is alkalmazta. Megállapította a test és a lélek elválaszt- hatatlanságát. Az agy reflexei című munkája nagy hatással volt Pavlov munkásságára. 5 évvel ezelőtt, 1955-ben ezen a napon nyílt meg a lerüngrádi földalatti vasút. Világosság Ui folyóirat jelent meg Az elmúlt napokban a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat új, materialista folyó­iratot jelentetett meg, újszerű tartalommal, ízléses formában. Az új sajtóorgánum prog­ramját a bevezetőben Mátrai László főszerkesztő a követke­zőkben határozta meg: „folyó­iratunk egyik legfontosabb feladata, hogy az élet fontos, erkölcsi és pszichológiai kérdé­seire megadja azt a pozitív vá­laszt, melynek híján hagyo­mányos, átöröklött válaszok­ban keresnek menedéket, vagy vigasztalást az emberek. Segí­tenünk kell rácáfolni arra a hie­delemre, hogy a szocializmus csak az emberek anyagi jólé­téről és biztonságáról tud gon­doskodni, de a .lelkiekkel való ellátottságért’ egy elmúlt tár­sadalmi forma eszmei forrá­saihoz kell visszazarándokol- nU A füzesabonyi zeneiskola első negyedévi hangversenyén A NOVEMBERI délután ha­mar estét ígér. Az égen szürke felhők kúsznak, magukban hordják a kikerülhetetlen eső cseppjeit. Ám ez nem riasztja vissza a füzesabonyiakat attól, hogy ne gyülekezzenek szép számmal a zeneiskola növen­dékhangversenyére. Mert nem­csak édesanyák és édesapák töltik meg a sorokat, itt talál­juk a fiatalságot, a község ap­raját, nagyját. Az öltözőkben izgatott gyerekek csoportja ké­szül a szereplésre. Kik ezek a gyerekek? Miért tanulnak zon­gorázni, hegedülni, harmoni- kázni? Ezek a gondolatok ka­varogtak bennem, mikor fel­gördült a függöny és Várhegyi Ferenc, az általános iskola igazgatója üdvözölte a megje­lenteket Az ő arcára volt írva egy-egy kérdésemre a felelet. Az a szeretet, az az együttér­zés, az a melegség, ami belőle áradt a gyerekek felé, megma­gyarázta azt, hogy ezek a gye­rekek itt, a községben már semmivel sem állnak kevesebb igénnyel a felnőttek elé, mint a városiak. S ezt a komoly kulturális igényt csak úgy tud­ják kielégíteni, ha a felnőttek­ben is megvan a lelkesedés, az ügy szeretete, mert itt még nincs minden körülmény úgy biztosítva, mint a városi zene­iskolákban. De a zenét szerető emberek összefogásából, áldo­zatkészségéből mégis megszü­letett immáron három eszten­deje a füzesabonyi állami ze­neiskola. Botond István, az is­kola igazgatója, sem fáradsá­got, sem időt nem sajnál, ha a .gyerekeiről”, s a zenéről van szó. Rendezi a ' termet, hang­szerel, segít, támogat, mindent rpegtesz, csak haladjanak a ki­csik. Mert kicsik ezek a gye­rekek, mégis van köztük né­hány, akinek a játéka ígéretet jelent. Itt, a vasárnapi növendék- hangversenyen hallottuk Dá­vid Enikő III. zenei osztályos tanuló hegedűjátékát. Ez a kis­lány még alig nőtt akkorára, hogy a kis hegedűhöz tartozó vonót rá tudja helyezni a hú­rokra, mégis, ahogy előadta Telemann Ph menüettjét, azt mutatja: ez a kislány már egyéni hangszínnel, egyéni tó­nusban, lendületesen, tisztán, bízásán játszik. Ugyancsak ér­demes meghallgatni Dávid Ma­rika zongorajátékát. AZ EMBER elgondolkozik azon, és érdemes elgondolkod­ni, hogy olyan jól felkészült egyik-másik gyerek, mégis annyira keveset tud mutatni, mert nincs egy tisztességes zongora, amin végeredmény­ben egészen másként hangzik egy Beethoven- vagy Mozart- mű, mint azon a tompa, zen­gésnélküli pianinón, amin ezek a gyerekek játszottak. Valóban nem lehet mindent egyszerre, nem ' lehet leakasztani hang­versenyzongorát a szegről, de már néhány ' év alatt rendez­vényekből, egy kis tanácsi tá­mogatásból, szülői munkakö­zösségi segítségből megoldhat­ták volna ezt a problémát. Má­sik jelentős kérdés, melyre föl- tétlen fel kell hívni a szülők figyelmét: nem való zeneisko­lába a tangóharmonika. Való igaz, hogy nem egy harmo­nikaművészünk van, de ahhoz komoly zenei előtanulmányok­ra van szükség, hogy valaki ennek a hangszernek a meste­re legyen. Mennyi báj van egy hegedűs kislány finom mozdu­lataiban, s mennyire lerontja a hatást az: ha ase, alig csepe­redett kislány gyenge vállai alig bírják el a harmonikát! Ha a gyerek nyolcéves zene­iskolai képzése alatt valami­lyen hangszerben tökéletesíti magát, nem sok kell ahhoz, hogy jól tudjon néhány hét alatt tangóharmonikázni. Jó, hogy ez is hangszer, de köny- nyelműség a gyereket évekig egy olyan hangszerre engedni, aminek kevés klasszikus érté­ke van. Így például kellemet­lenül érezte magát minden igaz zenész, amikor Haydn Német táncát hallotta — tan­góharmonikán. A harmonika a mulatságok és a tánczene hangszere, s mint ilyen — nem való zeneiskolába. Hogy a fü­zesabonyi zeneiskolában mégis találkoztunk vele, az a szülők kívánságára történt. Itt sem szabad a szülőknek szem elől téveszteni azt, hogy a gyerme­ket irányítani kell, s a szülő döntése a gyermeke egész éle­tére kihat. Így van ez a zene­tanulás területén is. EBBEN a zeneiskolában a gyerekek, a még mostoha kö­rülmények ellenére is, meg­kapják azt a képzést, amit egy városi zeneiskola nyújtana. Megkapják, mert az oktató tanárok művészi felkészültsége olyan, ami ennek a jó képzés­nek föltétien előfeltétele. Meg­kapják, mert az elvi irányítás ugyanaz, mert a tematika ugyanaz, ami a városi zene­iskolákban. S hogy Füzes­abonyban remek felkészültség­gel játszották a gyerekek Me­yerbeer Koronázási indulóját a Próféta című operából, az azt mutatja — meg is tanulják azt, ami a jó és szép zenélés­hez szükséges. Ad ám Éva Folyóiratunk egyik legfonto­sabb feladata, hogy konkrét módon, tényleges összefüggé­seiben mutassuk fel a kommu­nista erkölcs pozitív érté­keit. az ateizmus humanista, emberközpontú morálját, mely az emberi élet legnehezebb kér­déseire is megnyugtató és igaz válaszokat tud adni, nem úgy, mint a valláserkölcs ijesztésen, illúziókon és fikciókon alapuló kegyes tanai..;” A bevezető megjelöli azt is, kikhez kíván szólni a folyóirat elsősorban. A pártoktatókat, a haladó pedagógusokat, a tudo­mányos élet munkásait, az is­meretterjesztőket és propagan- . distákat kívánja segíteni, min­dennapi munkájukban; Az első szám igen tartalmas és sejtteti, hogy a folytatás is .hasonlóan igényes lesz. Hahn István „A Holt-tengeri közös­ségtől az őskeresztény vagyon­közösségig” címmel ír, Lukács József, az új folyóirat felelős szerkesztője „Technika, magá­nyosság, vallásosság” című írá­sában nyugati vallásszocioló­giai tanulmányok alapján elemzi a kapitalista országok vallásosságát, Róka Gedeon „A világ .teremtése’ és a modern csillagászat” címmel a termé­szettudományok új eredmé­nyeit vizsgálja, világnézeti szempontból, J. Huxley tollá­ból a „Tudomány és technoló­gia” címmel közöl írást, V; Lvov Einstein vallásosságáról Olvashatjuk a Világosság első számában Bányász Rezső írását a müncheni euchariszti­kus világkongresszusról, Nyer­ges Ágnes riportját a jósnők­ről, vagyis a hiszékenység mai vámszedőiről. Kőitii a fentie­ken kívül Bartók Béla egyik fiatalkori levelét, végül érde­kes glosszákat, irodalmi tájé­koztatót; könyvismertetőt nyújt az olvasóknak. A TIT új folyóirata nagy se­gítséget jelent a materialista világnézet terjesztéséért vég­zett munkában. Nagy A. Üresen állnak az angliai templomok Az anglikán egyház 370 temploma jóformán felesle­gessé vált. Az anglikán egyházi hatóságok szerint ennek oká abban keresendő; hogy a váro­sok központjából a lakosság egyre nagyobb mértékben a külvárosokba, peremvárosokba költözik. Becslések szerint a kö­vetkező 10—20 éven belül még további 420 templom tátong majd az ürességtől. Az egyházi hatóságok pénzügyi alapot akarnak létesíteni, hogy a templomokat mint történelmi és építészeti műemlékeket kar­karbantartsák.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents