Népújság, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-15 / 269. szám
NÉPÚJSÁG I960. november 15.. kedd 55 Készüljenek fel a termelőszövetkezetek a zárszámadások elkészítésére A TERMELŐSZÖVETKEZET vezetősége a közös gazdasági tevékenység eredményéről az ev végén zárszámadást készít es azt az ellenőrző bizottság jelentésével együtt elfogadás végett a közgyűlés elé terjeszti. A zárszámadás tartalmazza a szövetkezet vagyonáról készített évvégi leltárt, a szövetkezet vagyoni helyzetét feltüntető mérleget és a vezetőség beszámolóját. A zárszámadás december 31-1 állapotnak megfelelően készül. A még rendelkezésre álló időt a termelőszövetkezetek vezetői és könyvelői alaposan használják ki, készüljenek fel e nagy munka elvégzésére. Mindenekelőtt biztosítani kell a számvitel pontosságát, a tervek teljesítését, az áruértékesítési mutató teljesítését. Törekedni kell arra, hogy a kötelezettségek és a tartalékolások maradéktalan teljesítése mellett a tagok jövedelme is magas legyen. Nézzük meg a tennivalókat közelebbről. Elsősorban is a könyvelés naprakészségét kell biztosítani. A könyveknek a valóságos helyzetet kell tükrözni. Tapasztalatunk, hogy e téren nincs minden rendben. Pl. a tagokkal kapcsolatos nyilvántartások nem teljesek. A gazdasági felszerelések és egyéb állóeszközök, melyet a tagok vitték be, több helyen nincsenek nyilvántartva, sőt az értékük sincs tisztázva. A földjáradék kifizetéséhez szükséges adatokat sem mindenütt tartalmazza a könyvelés. A földrendező bizottságok kimutatásba foglalva, átadták a termelő- szövetkezeteknek a tagok által bevitt és az állami tartalék- területeket. E kimutatások alkalmasak a földkönyv felfektetéséhez és a földjáradék fizetéséhez elkerülhetetlenül szükséges aranykorona érték megállapításához. A FOLDJARADÉK fizetése sok termelőszövetkezetnél vitára ad okot, mivel .az*a tagok közösből eredő jövedelmének egyik forrását jelenti. A földjáradék a népi demokratikus országokban a tsz-jövedelem- elosztás egy sajátos eleme. Abból fakad, hogy nálunk a földeket nem államosították, s a termelőszövetkezetbe lépett dolgozó parasztok a földet, mint magántulajdont, vitték be. A termelőszövetkezetbe lépett parasztok túlnyomó többsége — dolgozó, kis- és középparasztok —, akik maguk is sokat dolgoztak, sokat verejtékeztek a múltban, hogy földjüket megvédjék az úri nagybirtokkal szemben. Itt-ott található olyan nézet — különösen a régebben működő, de ez évben felfejlődött termelőszövetkezeteknél —, hogy i a földdel rendelkező dolgozó parasztok kizsákmányolják a földnélküli tagokat. E nézet helytelen és alaptalan, mert a felosztható jövedelem nagyobb részét a végzett munka arányában osztják szét. Egyébként is törvény szabályozza, hogy a földjáradék kifizetésére kerülő összeg nem lehet több, mint a tagok között kiosztható részesedés bevitt földekre eső részének 25 százaléka A termelőszövetkezet termelőeszközeihez. való hozzájárulás nem egyforma ntindenki, részéről és ezt a különbséget kifejezésre kell juttatni. A \ földjáradék fizetésére tehát szükség van. Pártunk és kormányunk a termelőszövetkezeteket sokoldalúan támogatja. A támogatás célja az, hogy | elősegítse a termelőszövetkezetek közös vagyonának gyarapodását, a szövetkezeti nagyüzemek termési színvonalának gyors és jelentős emelkedését, az árutermelés növekedését, s a szövetkezeti nagyüzemek olyanirányú fejlődését, hogy az egész mezőgazdaság termelése belterjes legyen és a meglevő termőterületekről évről évre több terméket takaríthassunk be. A támogatás közvetve és közvetlenül érezteti hatását. Az utóbbival kívánok foglalkozni. A termelőszövetkezet vezetőinek, főkönyvelőjének feltétlenül ismerni kell 9 kedvezmények elnyeréséhez szükséges feltételeket, s ezek ismere- | tében, jelen időszakban, sok tennivalónk van. Pontos kimutatást kell vezetni az áruértékesitési terv teljesítéséről. Elő kell készíteni az áru átvételét igazoló okmányokat, hogy a megadott áruértékesítési mutató teljesítése esetén járó kedvezményt a zárszámadással egy időben, a Nemzeti Bankon keresztül megkapjuk. A kedvezmény mértéke 100 kát. hold redukált szántó területre számítva, 6000 forint. Túlteljesítés esetén minden százalék után további 100 forint összegű hitel engedhető el. A kedvezmény összegét elsősorban a termelőszövetkezet esedékes beruházási hiteléből engedik el'. Ha ilyen nincs, akkor a beruházási betétszámlán írják jóvá. E címen csak • a Heves megyében működő termelőszövetkezetek több millió forinthoz jutnak. A KÖZÖS állattenyésztés kialakítása egyik legfontosabb gazdasági tényező. Á termelőszövetkezeti építkezésekhez nyújtott hozzájárulásók is a közös állatállomány megteremtését segítik elő. Legjelentősebb ezek közül a beruházási hitelelengedés. Ezzel kapcsolatban tudni kell. hogy a 3 éve, vagy már régebben működő tsz.ek a kiosztásra kerülő jövedelem 10 százalékát meghaladó saját erőből végzett beruházásainak mértékéig kaphat hitelelengedést, mfg az első és másodéves tsz-ek a teljes saját beruházási összegig kaphatnak. A könyvelők feladata, hogy a beruházásokról pontos nyilvántartást vezessenek és azt & főkönyvi könyvelésbe is rögzítsék. Több helyen elmulasztják a természetbeni hozzájárulás könyvelését. Így például a demjéni December 21 Tsz Istálló- és egyéb építkezésekhez jelentős mennyiségű követ használt fel, amelyet a saját bányájából termelt. A készlet- revételt elmulasztotta és mint saját erő hozzájárulást, nem könyvelte. Szükséges az építkezések meggyorsítása is, hogy az átadások még a zárszámadások készítése előtt megtörténjenek. Dr. h. c. Fleischmann Rudolf halálának 10 éves évfordulójára Tíz évvel ezelőtt. 1950. november 13-án halt meg Fleischmann Rudolf, a kom- polti Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója a kiváló mezőgazdasági szakember, a magyar növénynemesitó gárda egyik legeredményesebb képviselője. Életútja szülővárosából, a nyugat-csehországi Éger-bői Bécsen, Istrián, Szlavónián keresztül vezetett Magyarországra. 1906-ban lépett első ízben a magyar mezőgazdaság szolgálatába és háláiéig telkes odaadással, híven tevékenykedett annak felvirágoztatásán. Kiváló növényfajtáit évről évre sok százezer holdon termesztették cs ezzel felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a magyar mezőgazdasági kultúra fejlesztéseben, a magyar parasztság anyagi fel- emelkedésének előmozdításában. 32 évig dolgozott Heves megyében, Kompolton és életének legkiemelkedőbb sikerei komvolti tevékenységéhez fűződnek. Tiz évvel ezelőtt bekövetkezett halála mélységesen megrendítette a mezőgazdasági szakemberek széles rétegét mind Magyarországon, mind külföldön, mert Fleischmann neve az ország határain túl is ismert volt. Mos‘ halálának 10 éves évfordulója alkalmával, kegyelettel emlékezzünk dr. h. c. Fleischmann Rudolfra, a kiváló agrár-szakemberre, a legeredményesebb növényne- mesítőre, a haladó biológusra és lelkes hazafira. .. ' ... y, . .• ....................-...............-—._......---,.y................-....------------------y --1........ 1 .....-......... * FE LELŐSSÉGGEL TUDÓSÍTÁSOK AZ EGRI FINOMSZERELYÉNYGTAR kommunistáinak HÉTKÖZNAPJAIRÓL VI. Soh haj van még as önbírálattal Hol is kezdjük kutatni a lázadás jeleit? Azt mondják, bárhova megyünk, találkozni kell vele. Nézzük tehát. A TMK-üzemben egy csoport munkás valamit reklamál. — Czékmány elvtárs! Ki most a soros? Miért marad el a „früstök-beszélgetés?”* — kérdezik — mivel nem kapnak kedvező választ, bosszúsan nekikezdenek a reggeli- zésnek- Népszerű lett Itt is a reggeli Időben tartott beszélgetés. Ez is egyik formája a hibák elleni lázadásnak. Ilyenkor mindig felkészül egy-egy kommunista, vagy műszaki vezető, hogy tájékoztassa a munkásokat a napi aktuális politikai és termelési kérdésekről, s a hibákra ott rögtön megoldást is keresnek. Az orvosi fecskendőt készítő üzemben a minap volt ilyen megbeszélés a havi terv teljesítéséről. —* Nálunk is volt már négyszer. Legutóbb arról beszéltünk, miként tudjuk a szereidének biztosítani a kért alkatrészeket. Nagyon beváltak ezek a reggeli közbeni rövid tárgyalások — bizonygatja Körösi József üzemvezető. S ahogy megyünk a motor- kerékpár porlasztókat készítő üzemben, megint csak a hibák, a lemaradás elleni lázadóval akad dolgunk. — Bajzáth D. József vagyok, légszűrő szerelő — mutatkozik be. Mikor megtudja mi járatban vagyunk, hangjában keserűséggel mondja. — Nincs itt semmi formája a munkaversenynek, az lenne pedig az igazi lázadás. így magammal versényzek; mindig megcsinálom a 130 százalékot és selejt nélkül. — Ezt ki merem jelenteni. O így lázad az üzem lemaradása, a hibák ellen. Másfél évtizede tagja a pártnak, nem régi munkás itt, mégis mindent megtesz azért, hogy üzeme minél előbb kilábaljon a hibák özönéből. Azt mondják, minden kommunista a maga módján lázad itt a hibák ellen. Generál Sándor pártcsoport-vezető — ami kissé meglepő — írásban tárja elénk lázadása történetét. Naplót vezet pártcsoportjának életér ő, munkájáról. De amint kiderül, nemcsak ő, de a gyár blinden pártcsoport-vezetője ily módon rögzíti, ellenőrzi munkáját. 1 — Olvassanak bele nyugodtan — ajánlja. — ... Első feladatunk az emberek nevelése... az üzem gazdasági kérdéseinek megoldása — olvassuk az „előszóban”. Lássuk, mit mutat a „tárgyalás”. — Ma reggel tájékoztató volt a tervteljesítésről. A munkások kérik, máskor is tartsunk ilyen „früstöki” megbeszélést. Aztán a következőt olvassuk: — A fecskendő 28. műveleténél négy munkás elhatározta, " v ^ Az állam támogatása többrétű. Jelentős növénytermesztés. állattenyésztés, beruházás, hitelnyújtás terén is. A támogatás méretei hatalmasak, eszközei változatosak. Ezeket ismerve, a legokosabban cselekedjünk és segítsük elő a szövetkezetek erősödését. A termelőszövetkezeteinkben a tagok által végzett munkát munkaegységben fejezzük ki. Feltétlenül rendezni kell a tagok által teljesített munkaegységeket is. Sok helyen nem veszik figyelembe a tagok reklamációit időközben és hagyják év végére torlódni. A vitás kérdéseket már most rendezni kell. Felül kell vizsgálni a jóváírt munkaegységeket és ha hígítást tapasztalunk, levonásokat kell eszközölni. Törekedjünk arra. hogy a betervezett összmunkaegységet ne lépjük túl indokolatlanul. Minden jogtalanul jóváírt munkaegység a becsületesen dolgozó tagok munkakedvét csökkenti. A tsz-ek ellenőrzése külső és belső ellenőrzésre oszlik. A belső ellenőrzésekre elsősorban a közgyűlés által megválasztott ellenőrző bizottságok illetékesek. Tapasztalatunk, hogy a közös vagyon védelme érdekében az ellenőrző bizottságaink keveset tesznek. Nem tartanak rendszeres ellenőrzéseket, éppen ezért valameny- nyi ellenőrző bizottság elnöke hívja össze a bizottság tagjait és az általuk legindokoltabb munkaterületen tartsanak még e hónapban- ellenőrzést. Az eredményről a vezetőséget tájékoztassák és a közgyűlésnek számoljanak be. A zárszámadások és tervek készítése nagy követelményeket támaszt az ellenőrző bizottságok elé és erre fél keli'.készülni. Ez természetesen vonatkozik a veze-’ tőségre és a könyvelőségre is. A ZÄRSZÄMADASS AL egy időben gazdasági beszámoló is készül, amely felöleli az egész gazdasági évet. A főkönyvelők e beszámolót elemezzék, hisz a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás további felemelkedéséhez szükséges mutatóitat fel kell ismerni. A szövetkezeti gazdálkodás nagyon fontos mutatója a jövedelem. Természetesen vizsgálni kell az önköltség alakulását, a gazdálkodási eredményt, az állóeszköz ellátottságot, a belterjesség fokát, a.z üzemágak arányait, az árutermelés és a szövetkezeti tagság jövedelmének összefüggését, §tb. Az évvégi zárszámadás készítése nagy erőpróbát jelent é^ az egyben a tsz-vezetők. könyvelők, tagok egész évi jó, vagy rossz munkáját is tükrözi. Dr. Egri Károlyné iiíiiiiiiiiuiiiiiiiiiiuiniHiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiuiiiiuiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiJiiiiiiiiiitiiiiiiiiaiiiitiiitiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiitigiiiiiiiiiiiiiiiitgiii.iiiia.iiiiaitRiiiiiaiiiiiiii Generál Sándor, pártcsoport-vesetö, nagy felelősséggel végzi felvilágosító, nevelő munkáját. Bízik a hibák kijavításában. hogy megszerzi a szocialista munkabrigád címet. — ... beszámoltattuk a Pau- lovics-ciklust a termelésről és megállapodtunk a hibák kijavításának sorrendjében... — és így tovább naponként feljegyezve az események. O így lázad lelkiismeretes, aprólékos felvilágosító, nevelő munkával, amellyel a pártcsoportjához tartozó üzem minden nagy és apró problémájához igyekszik segítséget adni. Amint meggyőződhettünk róla, nagyon széles skálája van az üzemekben a hibák elleni lázadásnak. Farkas Sándor, a szereidéből például úgy küzd a hibák ellen, hogy az új embereknek megmagyarázza, menynyibe kerül egy-egy alkatrész, s milyen kárt okoznak a népgazdaságnak, ha gondatlan" Ságból elrontják azokat Az egyik MEO-csoportveze- tő, Sarvajc Jánosné, nemcsak a fecskendők megóvására tett javaslatot, de bátran bírálja az üzemben tapasztalt protekciós jelenséget, ajnely szerinte t is a hibák egyik okozója. Szűcs Vilmos párttitkár azt javasolta a kétkedőknek, állít- g sák össze maguk, mennyit áll gépük egy műszak alatt, s akkor meggyőződnek róla, menynyire nem használják ki a nyolcórás munkaidőt. Koncz Jánosné szerelő arra biztatja munkatársait, úgy küzdjenek a lógás, szervezetlenség ellen,' hogy mihamarabb élüzem lehessen a Finomszerelvény- gyár. Mások arról világosítják fél társaikat, mit jelent ha selejtes a fecskendő és a Mopedalkatrész, s arra buzdítanak, olyan szívvel és szakértelemmel készítsék el azokat, mintha saját maguknak gyártanák. Aztán megint máshol elhatározzák a kommunisták, hogy a munkások elé tárják az üzem helyzetét, mint például a II-es alapszervezetnél. Ugyanitt Szűcs Gyula brigádja bevezette az önellenőrzést, ezzel létszámot takarítanak meg és a minőség is jelentősen javul — felelnek minden gyártmányukért. S lázadnak úgy is á kommunisták, hogy poraikból eltávolítják a nem oda valókat, hogy határozatot hoznak: „az a kommunista, aki pazarol vagy elnézi a fegyelmezetlenséget, szigorú pártbüntetést kapjon". Sok baj van még az önbírálattal. Odáig már eljutottak; hogy a legtöbb üzemrészben bátran bírálják — a mások hibáját. Ezért a kommunisták egyik fontos feladata most; hogy önmagukat és társaikat is az őszinte önbírálat alkalmazására neveljék. S lázadnak úgy is a hibák ellen, hogy összefogásra szólítják fel a munkásokat, műszakiakat, hogy a legégetőbb kérdésben, a fegyelem megjavításában segítsék az üzem váz zetőit, közösen teremtsék njeg a szocialista munkaerkölcsöt. (Folytatjuk.) Kovács Endre HOL VAN MAR 1 a nyár, J amikor pezsgett az élet Itt, a Tarna- szentmiklósi Gépállomáson? Gép>ek nyüzsögtek az udvaron a nap minden órájában, az egyik akkor érkezett egy hirtelen javításra, a másik meg már bient újra ki, alighogy meghúzták az utolsó csavart rajta a szerelőik. Most csend van az udvaron, a gépállomáson mindenütt, szinte téliesen nagy csend. ♦ — Nem tél ez, hanem még csak az ősz — mondja Veres Sándor elvtárs, a nagy szerelő- műhely vezetője. — Télen itt, nálunk inkább a zaj a jellemző, a nagyjavítások miatt... Az október, november inkább olyan átmeneti időszak. A gépek zöme még kinn dolgozik a földeken, szánt, vet, műtrágyát szór, itt benn pedig, ha lassan is, de már folynak a javítási munkák. Ilyen a mi őszünk itt a műhelyben, amikor hármas feladatot kell megoldanunk. A bent levő gépek javítását, a télre készülődést — ami ebben az időszakban főként a várható anyagszükséglet felmérésében, s annak beszerzésében merül ki —, valamint a kinn dolgozó gépek kisebb hibáinak gyors kijavítását, ami. ha a vezető nem birkózik meg vele, ugyancsak a műhely kollektívájának feladata. — A nyáron használt munkagépek kijavítása és elraktározása szintén mostani feladat. — A nyári munkák utáni gépjavítást már augusztus tiŐsz a gépállomáson zedike táján elkezdtük — jegyzi meg a műhelyvezető. — Huszonnégy kombájnunk van ösz- szesen és ezek közül ez idő alatt annyit javítottunk ki, hogy mindössze négyen kell már dolgoznunk. Ezek közül kettő most van munka alatt, az utolsó kettőre g>edig ezek után kerül sor. A többit már „elraktároztuk”. Bakokra állítottuk, letakartuk, hogy a téli időjárás ne tegyen bennük kárt. — De ez csak egyik része volt munkánknak. A másik felét a munkagépek rendbehozása adta. Így tizenkét aratógépünkből újra munkára alkalmas már tíz, 6 a négyzetbevető gépiek hetven százaléka is kijavított állapotban várja a tavaszt. A többi munkát az erőgépiek terv szerinti javítása adta. Ezeknek rendbehozásával igyekszünk mindig a legjobban, hiszen mindegyikre szükség van még a földeken. Most is 138 erőgépünkből 135 dolgozik. Csak három van benn a műhelyben, s azok is újra munkába állnak, mégpedig jóval a megengedett javítási idő lejárta előtt így van ez Általában minden gépnél ezen a gépállomáson. Mint kitűnik, egy főjavításra 250—300 órát engedélyez az előírás, egy, kisebb, úgynevezett íolyójavítás ideje pedig 150—200 munkaóra lehet. •Ezzel szemben Tarnaszentmik- lóson ilyen eredmények kerülnek be a javítási naplóba: Ze- tor folyójavitás 110 óra, G—35- ös traktor főjavítása 190 óra, aratógép rendbehozása 100 óra, Zetor folyójavítása 102 óra. Zetor 80-as főjavítás 109 óra.'S az eredmények mellett a nevek. Azoké, akik a különböző gép>eket ilyen jó munkával, s ilyen rövid Idő alatt újra üzemképessé teszik: Nagy Pál, Fenyves István, Suba István... — ök a fő kombájnszerelök — emlékezik meg róluk Veres Sándor. Németh László viszont a G- motorok nagy szakértője, Vona János, Tóth Albert, Garamvöl- gyi Dezső, Birinyi Károly, Balázs Tihamér pedig ugyancsak kiváló munkások. Nekik köszönhetők elsősorban a jó javítási eredmények, az ő szorgalmuk, akarásuk csökkenti a ráfordított időt minden gépnél. A szerelők benn a műhelyben most két gépen dolgoznak, Az egyik egy DT 413-as lánctalpas traktor A motort már kicserélték, most a sebességváltóház javítására kerül sor. Ez nem vehet több időt igénybe, mint két napot. A harmadikon már újra ki kell mennie a gépnek a műhelyből. A tisza- rtánai brigádszállás körzetében már számítanak munkájára. Mellette egy U—28-as gépen dolgoznak. A traktor teste pontosan a közepénél két részre van szedve. Ezt a beteg pontját javítják a hozzáértő kezek. Ugyancsak főjavítás. Egy vagy két napja hozták be, s egy 'hét múlva lesz készen, teljesen megfiatalítva. De mire ezek elkészülnek, már berendelik a javítási ütemtervben szereplő következő gépeket. — De csak december elsejéig megy így. Akkor megkezdődnek a tömeges javítások — — mondja Veres Sándor. — Brigádszállásonként és géptípusonként javítjuk a traktorokat. Egyszerre akár harmincat is, úgy, ahogy sorba jönnek Tiszanánáről, Kömlőről, Kisköréről, Pélyről és Tarnaszent- miklósról, a brigádszállásokról. Az lesz majd a nagy munka, az igazi tél itt a gépállomáson, de főként a műhelyben. ADDIG VISZONT megy, _________ dolgozik minden gép, amelyiknek nincs betervezett javítása, vagy valami közbejött nagyobb hibája, a legtöbb munkát a gépállomás kovácsainak adva. Tóth István és Törőcsik Illés mestereknél?, akik az ekevasakat élezik nap nap után, tömegével. Mert most még az a legfontosabb, hogy szaporodjanak a barázdák a termelőszövetkezetek földjein a gépállomás traktorainak nyomában ... Wei ding er László í
